élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás június 9 Fotó: Internet

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet"

Karola Lakatos
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Gímszarvas táplt plálkozása és károkozása különbk nböző erdei élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens Dr. Szemethy László, Bleier Norbert, Hajdu MárkM SZIE Vadvilág g Megőrz rzési Intézet OEE előadás június 9 Ez erdő!! Van vadkár? Fotó: Internet 1

Szemethy László, Bleier Norbert, Hajdu MárkM SZIE Vadvilág g

2 Ez erdő?? Van vadkár! Fotó: Fehér Ádám 2011: Az erdők k nemzetközi zi éve (ENSZ) Ember központi k szerepe Erdő értékei 360 fokos szemlélet let Kép: Internet 2

3 Mi az erdő? A A vad az erdei ökoszisztéma része. r Az erdő a vad élettere. lettere. VADGAZDÁLKODÓ SZEMMEL : Az erdő terített tett asztal a vad számára ra (média üzenete, in: Haraszty,, 1989) ERDŐGAZDÁLKODÓ SZEMMEL : Az erdő egy földterf ldterület, let, ami a fa termelésére, re, valamint a fa termelésével kapcsolatos mellékhaszn khasználatok céljc ljára szolgál. l. (Endres,, 1922) Az erdei vad természetes, de nem szüks kséges része r az erdei ökoszisztémának. nak. (Koloszár, 1981) TERMÉSZETVÉDŐ SZEMMEL : KöM M Természetv szetvédelmi Hivatalának Tanulmányk nykötetei 7. A természetszer szetszerű erdők k kezelése: Erdőellenes erdei mellékhaszn khasználat a vadgazdálkod lkodás, a vadászat szat (Sódordor és s Temesi, 2001) Vágásos erdőgazd gazdálkodás Fotó: Olajos Tamás 3

re, valamint a fa termelésével kapcsolatos mellékhaszn khasználatok céljc ljára szolgál. l. (Endres,, 1922) Az erdei vad természetes, de nem szüks kséges része r az erdei ökoszisztémának. nak.

4 Kerítésmizéria Fotó: Olajos Tamás (Költ ltői) kérdk rdés Növényevő nagyvadaknak van-e helyük k a hazai erdőkben? 4

5 Alapismereteink: A CSERJESZINT ALAPVETŐ TÁPLÁLÉK: Katona, K. Szemethy,, L. és s Mátrai, M K. Fűvel-fával, val, miegymással. In: : Csányi, S. és s Heltai, M. (szerk.) Vadbiológiai olvasókönyv. Mezőgazda Kiadó,, Budapest, Szemethy,, L., Mátrai, M K., Katona, K. K és s Orosz, Sz Seasonal home range shift of red deer hinds Cervus elaphus: : are there feeding reasons? Folia Zoologica,, 52(3): A CSERJESZINT ALAPVETŐ BÚVÓHELY: Mátrai, K., Szemethy,, L., Tóth, T P., Katona, K. és s Székely, J Resource use by red deer in lowland nonnative forests, Hungary. Journal of Wildlife Management, 68: Milyen a hazai erdők k cserjeszintje? 5

Seasonal home range shift of red deer hinds Cervus elaphus: : are there feeding reasons? Folia Zoologica,, 52(3): 249-258. 258. A CSERJESZINT ALAPVETŐ BÚVÓHELY: Mátrai, K.

6 A vizsgálati területek Sefag Zrt. Nagyatádi és Zselici Erdészete Gemenc Zrt. Hajósi és s Szekszárdi Erdészete Egererdő Zrt. Felsőtárk rkányi Erdészete Pilisi Parkerdő Zrt.. Pilisszentkereszti Erdészete Ipoly Erdő Zrt.. Királyr lyréti ti Erdészete Királyrét Pilissztkereszt Cserjeszint kínálata rágottságaga Hajtássz sszámlálás Fotó: Olajos Tamás 6

Felsőtárk rkányi Erdészete Pilisi Parkerdő Zrt.

7 Rágott hajtások Biomassza becslés 1. Rágott hajtások átmérőjével megegyező átmérőjű hajtások gyűjtése 2. Fajonként 50 db hajtás tömegmérése 3. Előfordulás és rágottság kg/ha-ban is 7

8 kg/ha táplt plálék k a cserjeszintben Vágásos üzemmód Növénykínálat (kg/ha) tél tavasz nyár ősz nincs adat nincs adat Hajós Gemenc Segesd Zselic Felsőtárkány 8

2500 2000 1500 1000 500 0 tél tavasz nyár ősz nincs

9 0,6 0,5 Gímszarvas rágása r <10% a teljes cserjeszintben Vágásos üzemmód tél tavasz nyár ősz Teljes rágottsági arány 0,4 0,3 0,2 0,1 0 nincs adat nincs adat Hajós 03 Hajós 04 Gemenc 04 Segesd 03 Segesd 04 Zselic 04 Felsőtárkány 03 9

arány 0,4 0,3 0,2 0,1 0 nincs adat nincs adat Hajós 03

10 Pilisi Parkerdő Zrt., Pilisszentkereszti Erdészet Pilis-tet tető,, szálal laló bükkös Pilis-oldal Erdőrezerv rezervátum védőzónája Kb. 100 éves Szálal laló üzemmódú bükkös s (2006) Utoljára 1999-ben volt vágásos fakitermelés Jó makkos években indult szálal lalás Lecsökkentett nagyvadállom llomány 10

11 Csemeték száma (db/ha) Bükkös, újulat Csemetesűrűség g ezer db/ha közöttk > 250 cm cm 0-50 cm nincs adat Friedman-Anova: Fr=57,402, N=100, p<0,0001 nincs adat június július május július június Csemeték száma (db) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Bükkös, újulat Csemeték k 93%-a a nem károsk rosított június július május július ép oldalrágott csúcsrágott többször rágott torz június 11

június július május július június Csemeték száma (db) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Bükkös, újulat

12 Bükkös, kínálat k - biomassza magas kőris k > bükk b > szeder > hegyi juhar Bükk Szeder Magas Kőris Hegyi juhar június július május július március május augusztus Elérhető biomassza (kg/ha) Bükkös, kínálat k biomassza kg/ha kínálat k ( optim( optimális fogyasztott tartomány ny ) csekély rágott r mennyiség g (1-4%) Biomassza (kg/ha) elérhető rágott június július május július március május augusztus 12

biomassza 200-1800 kg/ha kínálat k ( optim( optimális fogyasztott tartomány ny ) csekély rágott r mennyiség g (1-4%)

13 Bükkös, rágottsr gottság g fajok közöttk magas kőris k > szeder > hegyi juhar = bükkb Arány a rágott biomasszából (kg) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% június július május július március május augusztus Bükk Szeder Magas Kőris Hegyi juhar Egyéb Rágási preferenciák k (3 pilisi területre): bükk és s a tölgy t nem kedvelt! 100% 90% 80% Esetek száma (db) 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% magas kőris virágos kőris fagyal szeder gyertyán galagonya szil mezei juhar hegyi juhar pref gyakori pref ns pref ritka ns gyakori ns ns ns ritka elkerülés gyakori elkerülés ns elkerülés ritka vadcseresznye veresgyűrűsom kökény vadrózsa vadegres tölgy húsos som bükk korai juhar bibírcses kecskerágó kései meggy vadköszméte 13

100% 90% 80% Esetek száma (db) 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% magas kőris virágos kőris fagyal szeder gyertyán galagonya szil mezei juhar hegyi juhar pref gyakori pref ns pref

14 A pilisi természetes folyamatokra alapozott és folyamatos erdőbor borítást biztosító erdőgazd gazdálkodás: Folyamatos erdőbor borítást és s változatos v vadtápl plálékot biztosít Költséghatékonyabb erdőgazd gazdálkodás Nagy sűrűségűs károsítatlan természetes újulat Felújítás s kerítések nélkn lkül Növényevők k szelektív v táplt plálkozása ápolás Alkalmas az erdő- és s vadgazdálkod lkodás, természetv szetvédelem együttm ttműködésére, ellentétek tek enyhítésére Megfontolandó! Vadkár r biológiai, gazdasági, gi, jogi értelmezése nem azonos túlszaporodott nagyvad jój vagy rossz élőhelyet jelez? Növényevők k (szarvas!) szabályoz lyozó szerepének kihasználása sa a természetes folyamatokra alapozott erdőgazd gazdálkodás s fontos része! r 14

erdő- és s vadgazdálkod lkodás, természetv szetvédelem együttm ttműködésére, ellentétek tek enyhítésére Megfontolandó!

15 Köszönet Pilisi Parkerdő Zrt. Fotó: Internet Minden partnerünknek nknek és s támogatt mogatónknak! 15

Hasonló dokumentumok

A hazai erdők cserjeszintjének szerepe a nagyvad-erdő kapcsolatok alakulásában

Természetvédelmi Közlemények 13, pp. 119-126, 2007 A hazai erdők cserjeszintjének szerepe a nagyvad-erdő kapcsolatok alakulásában Katona Krisztián*, Szemethy László, Nyeste Mariann, Fodor Áron, Székely