Vadkár-megelőzés és -becslés XI. előadás

Átírás

1 Vadkár-megelőzés és -becslés XI. előadás A nagyvadfajok táplálkozása mezőgazdasági területeken. A mezőgazdasági terület, mint élőhely a nagyvadfajok számára. Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet Mezőgazdasági vadkár hazánkban 1

2 Mezőgazdasági terület, mint élőhely Gyors, nehezen kiszámítható növényzeti változások Állandó foltok szerepe lehet jelentős Szomszédos területek szerepe lehet jelentős (erdő-mg élőhely együttes) Nem kiszámítható tényezőkhöz való alkalmazkodás képessége, lehetősége Adott faj táplálékválasztásának korlátai, mozgásképesség Mezőgazdasági vadkár elkerülhetetlen rossz? Milyen mértékben generálja az ember? Milyen mértékben és hogyan csökkenthető? Milyen lehet a jó mezőgazdasági élőhely Szerkezetileg hasonlít a természetes élőhelyhez Természetes foltok összekötve, nem természetesek nem Természetes folyamatokat, diverzitást figyelembe vevő, azokhoz illeszkedő gazdálkodás, kezelések Kérdés: Ellenállóbb lesz-e a kultúr-élőhely vagy csak még jobban vonzza a vadkárokozókat? 2

3 Amit a mezőgazdasági vadkárról tudunk Igen jelentős összegű, folyamatosan növekvő De biomasszában is? Erdőhöz közelebb több, szegélyben több Gímszarvas, vaddisznó sűrűség is befolyásolja (őzé nem) DE egyéb tényezők is (növényfaj, szomszédság, talaj stb. -> érzékenység) Mi az, ami veszélyeztetettebb? Hogyan csökkenthető a kárérzékenység? Vadkár-okozó fajok és az általuk okozott vadkár mértékét befolyásoló tényezők jelentőségének meghatározása 19ezer kárbejelentő lap között, Kanada (gím, fehérfarkú, öszvérszarvas) 17 ökológiai faktor térbeli elemzése Sorensen, A. A., et al Quantifying overlap in crop selection patterns among three sympatric ungulates in an agricultural landscape. Basic and Applied Ecology 3

4 Gímszarvasok mezőgazdasági környezetben Fotó: Bleier Norbert Erdő-mezőgazdaság élőhelyegyüttesek használata Gímszarvas területhasználata Segesden rádiótelemetria,

5 Gímszarvas területhasználata Hajóson, rádiótelemetria, Egyedi területhasználati stratégiák (váltó rezidens) 5

6 100% 90% 80% HAJÓS MEZŐGAZDASÁG 2000 Táplálékalkotó aránya 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Május 31. Június 29. Július 16. Július 31. Augusztus 15. Augusztus 31. Szeptember 16. Szeptember 30. Október 31. Fásszárú Kétszikű Egyszikű Mag A hajósi mezőgazdasági terület Fotó: Katona Krisztián 6

7 A gímszarvas által fogyasztott kultúrnövények aránya a hajósi mezőgazdasági területen 100% 90% 80% Táplálékalkotó aránya 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Június16. Június 29. Július 18. Július 31. Augusztus 15. Augusztus 30. Szeptember Szeptember Október Lucerna Kukoricalevél Kukoricaszem Búzalevél Búzaszem Egyéb Tápanyagok aránya a táplálékban (g/100 g szárazanyag) A gímszarvas által fogyasztott táplálék minősége Erdő Mezőgazdaság 0 Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír Nyershamu N.m.k.a. Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír Nyershamu N.m.k.a Szemethy, L., Mátrai, K., Katona, K., Orosz, Sz Seasonal home range shift of red deer hinds Cervus elaphus: are there feeding reasons? Folia Zoologica, 52(3):

8 Kultúrnövények a gím, őz, muflon táplálékában KAMLER JIŘÍ, HOMOLKA MILOSLAV The Importance of Cultivated Plants in the Diet of Red and Roe Deer and Mouflon. Acta Universitatis Agriculturae et Silviculturae Mendelianae Brunensis, 64(3): Magas lehet a kultúrnövény fogyasztás, és minősége is jobb lehet (búza, kukorica, zab) Őz foltválasztása mezőgazdasági környezetben Nicolas Morellet et al Landscape composition influences roe deer habitat selection at both home range and landscape scales Landscape Ecol 26: GPS-es nyakörves egyed , napi 4 mérés 8

9 Őz foltválasztása mezőgazdasági környezetben Erdős, erdő-mg, mezőgazdasági egységek ( szektor ) Tájléptékű és mozgáskörzeten belüli választás Erdős területek egyértelmű kedveltsége, ami kisebb arányuknál a sövényekkel helyettesített Őz foltválasztása mezőgazdasági környezetben Hewison, A.J.M., Vincent, J.P., and Reby, D Social organisation of European roe deer. In The European roe deer: the biology of success. Edited by R. Andersen, P. Duncan, and J.D.C. Linnell. Scandinavian University Press, Oslo, Norway. pp Őz viselkedési plaszticitása: Kevesebb fás folt -> nagyobb csoportok 9

10 Őz válogató táplálkozása mezei élőhelyen, télen Mátrai, K. 2000: Az őz téli tápláléka: élőhelytől függő azonosságok és különbségek. Vadbiológia, 7. évf old. Az őz tápláléka mezőgazdasági területen, nyáron (Forrás: Mátrai, K. et al.) Módszer - 77 hullatékminta erdőfolttal rendelkező ill. tisztán mezőgazdasági területen gyűjtve: gabona betakarítása előtt (F1) ( ) betakarítása után (F2) ( ) 10

11 Betakarítás előtt: Erdős foltban főleg fásszárúak a táplálékban Mezőgazdasági foltban főleg lágyszárú kétszikűek és kultúrfajok Betakarítás után: Erdős foltban kiegyenlítettebb lesz az étrend, sokkal több gyümölcs fogyasztva Mezőgazdasági foltban lágyszárú fogyasztás csökken, kukoricatermésé nő Betakarítás után a mezőgazdasági foltból nem mentek az erdős foltba! Erdős foltban főleg bodza, akác (+gyümölcs, keserűfű) a táplálékban Mezőgazdasági foltban keserűfű és kukorica, napraforgó, repce Szeder mindkét élőhelyen rendszeres táplálék 11

12 3 Nagy egyedi változatosság az őz nyári táplálkozásában - Eltérő mozgáskörzetek, eltérő kínálat - Eltérő aktuális igények - Eltérő táplálékválasztási preferenciák 4 Szeder sok egyednél kiemelkedő jelentőségű táplálék Cserjésedő csatornapartok, fasorok biztosíthatják a bodzát, akácot is Ezek mind nagy biomasszát adó, magas fehérjetartalmú táplálékot jelentenek az őznek 12

13 Őz táplálkozása Európában, mezőgazdasági területen 25 európai vizsgálat Eredmények szerint a szezon nem magyarázza az étrendi változásokat A fő magyarázó az, hogy milyen élőhelyen történt a vizsgálat! Szeder kiemelkedő jelentőségű faj Télen fenyőfélék is fontosak Mezőgazdasági területeken sok kultúrnövény fogyasztás (68,5%) Johnny Cornelis, Jim Casaer, Martin Hermy Impact of season, habitat and research techniques on diet composition of roe deer (Capreolus capreolus): a review. J. Zool., Lond., 248, Vaddisznó területhasználata mezőgazdasági környezetben Oliver Keuling et al Commuting, shifting or remaining? Different spatial utilisation patterns of wild boar Sus scrofa L. in forest and field crops during summer. Mamm. Biol Németország, 22 füladós koca, Mezőgazdaságra kiköltöző (45%), ingázó (35%) és erdőben maradó (20%) A stratégiák változhattak az évek között 13

14 Vaddisznó tápláléka (Gazdag F. 2002: Adatok a vaddisznó táplálkozásáról. Vadbiológia, 9: ) Gyomortartalom vizsgálat 33 egyedből, főleg nyáron mezőgazdasági területen, vagy közelében elejtve Növényi táplálékok 95%-ban, alapvetően föld feletti részek A táplálék összetétel diverzitása gyenge 2-3 faj adja %-át (búza 75%, majd kukorica 80%) Állati eredetű gyakori (50%), de kevés (2-3 t%), szú- és cserebogár, giliszta, de apróvad- és csigafogyasztás nincs Gyümölcs az érési időnek megfelelően és az állati táplálékhoz hasonlóan (0,1-0,5 kg, inkább csemege, pl. szamóca, de alma, körte, szilva is) Gyakori a friss, egyszikű növény (1-2 t%) Makk csak a 04. és 10. havi mintákban (0-2 kg) Vaddisznó tápláléka Európában (Schley L., Roper T.J. 2003: Diet of wild boar Sus scrofa in Western Europe, with particular reference to consumption of agricultural crops. Mammal Review, 33(1): ) 21 vizsgálat alapján Mindenevő, de növényi >> állati 4 fő növényi alkotó: makk, gyökerek, zöld növényi részek, mezőgazdasági termény Makk (tölgy, bükk, gesztenye), ennek elérhetősége alapvetően meghatározza étrendet!! Legalább egy E-dús alkotó Állati: rovarok, giliszta, kisemlősök, nagyobb dögök, de ragadozhat is (kisnyúl, őzgida), madarak (fácán, szalonkafészkek), kétéltűek, hüllők is kisebb mennyiségben, (állati fehérjét makkos évben is fogyaszt!) Mezőgazdasági termény mindenhol fontos (kukorica (preferált!), rizs, búza, burgonya, répa, Ázsia:kókusz, földimogyoró, cukornád, USA:szőlő) 14

15 Vaddisznó táplálkozása száraz mezőgazdasági területen Vaddisznó táplálkozása száraz mezőgazdasági területen Juan Herrero, Alicia García-Serrano, Sergio Couto, Vicente M. Ortuño,Ricardo García-González. 2006: Diet of wild boar Sus scrofa L. and crop damage in an intensive agroecosystem. European J Wildl Res, 52:

16 Mezőgazdasági vadkár ökológiai háttere Patás vadfajok kiváló biológiai alkalmazkodóképessége Fragmentálódó élőhelyek számukra még megfelelő mozaikok lehetnek Természetes foltok kiemelkedő jelentősége területhasználatban Ezekhez közeli foltokban kultúrnövény fogyasztás (csemege vagy alapvető?) Viselkedésbeli alkalmazkodás (csoportképzés, stratégiák) Megoldás: Mechanikus védelem Állománycsökkentés? Elterelés? Jó élőhelyek bővítése / megszüntetése? Vadkárérzékenység csökkentése (tájléptéktől fajtaválasztásig) 16