Növényevő vadfajok táplálkozásbiológiája

Átírás

1 Növényevő vadfajok táplálkozásbiológiája Az őz táplálkozása hazánkban és azon túl Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Őz táplálékösszetétele Magyarországon 1

2 Őzbakok nyári területhasználata rádiótelemetria, Tiszapüspöki, Őzbakok őszi területhasználata rádiótelemetria, Tiszapüspöki,

3 Őzbakok mozgáskörzet méretei Tiszapüspöki, Őzek élőhelyhasználata 3

4 Őz táplálkozása I. válogatós, pákosztos - koncentrátum válogató kis szájméret válogatásra alkalmas kicsi bendő és recésgyomor kevés mikroorganizmus rostok emésztése nem hatékony gyorsan továbbítódik a tápanyag az oltógyomor és az utóbél hosszabb NYÁRON VÁLOGAT. ÉS TÉLEN? Őz táplálkozása télen II. Erdei Gödöllői dombvidék Erdősültség:60-70% Erdőállomány: tölgyesek, cseresek, akácosok és fenyvesek K-ÉK-i határa mentén lucerna- és gabonatáblák Mezei Magyarország D-DK-i részén fás vegetáció: fasorok erdősültség 1%-os nagytáblás, intenzív művelésű mezőgazdálkodás Átmeneti alföldi terület: Duna-Tisza középső és a Nagyalföld D-i része erdősültsége 10%-os erdők kisebb foltokban a mezőgazdasági táblák mérete kisebb 4

5 Őz táplálkozása télen III. Erdei élőhely Őz táplálkozása télen IV. Átmeneti élőhely 5

6 Őz táplálkozása télen V. Mezei élőhely Őz táplálkozása télen VI. Következtetés Nem keresgettek kiegészítő táplálékforrásokat fő táplálékukat az elejtési hely közvetlen közelében lévő, legnagyobb tömegben előforduló növények alkotják télen az őznek takarékoskodni kell energiájával Nem engedheti meg magának a keresés luxusát 6

7 Őz táplálkozása télen VII. Következtetés Télen gazdaságtalan egy-egy ízletesebb növény felkutatása A táplálék nagy részét alkotó növények minősége azonban alapvetően befolyásolja az adott élőhely őzállománya minőségét is Őz táplálkozása nyáron, Tiszapüspöki (Mátrai Katalin) 77 hullatékminta erdei és a mezőgazdasági területeken gyűjtve gabona betakarítása előtt (F1) ( ) betakarítása után (F2) ( ), 7

8 Betakarítás előtt: Erdőben főleg fásszárúak, Mg-ban főleg lágyszárú kétszikűek és kultúrfajok Betakarítás után: Erdőben kiegyenlítettebb lesz, sokkal több gyümölcs Mg-ban lágyszárú csökken, kukoricatermés nő Betakarítás után mg-i foltból nem mentek erdőbe!! Erdőben főleg bodza, akác (+gyümölcs, keserűfű) Mezőgazdaságban keserűfű és kukorica, napraforgó, repce Szeder mindkét élőhelyen rendszeres táplálék 8

9 9

10 10

11 Őz táplálkozása VIII. Gyakorlat Tényleg pákosztos?? helybe kell vinni a jó minőségű, könnyen emészthető, tápanyagdús növényeket pár 100 m2-es mozaikszerűen elhelyezett vadföldeken, földdarabokon termeszteni erdősítések foltos elegyítése, fasorok, cserjefoltok kiegészítése, felújítása (bakok territorialitása) tápanyagdús, magas fehérjetartalmú fásszárú növényekkel pl. akác, bodza, kőrisfélék Őz táplálékösszetétele Külföldön 11

12 Johnny Cornelis, Jim Casaer, Martin Hermy Impact of season, habitat and research techniques on diet composition of roe deer (Capreolus capreolus): a review. J. Zool., Lond., 248, európai vizsgálat 10 táplálékcsoportba újrakategorizálva az eredményeik Szezonálisan is szétbontva az eredmények Csak a teljes fogyasztás %-ában is kifejezhető eredmények figyelembe véve Eredmények szerint a szezon nem magyarázza az étrendi változásokat A vizsgálati módszer viszont részben igen (gyomor- vagy hullatékanalízis) És fő magyarázó az, hogy milyen élőhelyen történt a vizsgálat! Szeder kiemelkedő jelentőségű faj Télen fenyőfélék is fontosak Mezőgazdasági területeken sok kultúrnövény fogyasztás Tavaszi őztáplálék 3 esetben kultúrnövények a táplálékban (14,11, 18 vizsgálat) 3-nál sok tűlevelű (10,3,4 vizsgálat) 3-dik csoport hasonló,csak a félfás fajok fogyasztása eltérő 12

13 Nyári őztáplálék 2 esetben főleg kultúrnövények a táplálékban (33,30 vizsgálat) Egy másik csoportban sok tűlevelű (29,20,22,23 vizsgálat) 3-dik, 4-dik csoport egységesebb (kivéve törpecserjék, gombák) Őszi őztáplálék 3 esetben sok kultúrnövények a táplálékban (54,51,56 vizsgálat) Egy másik csoportban sok tűlevelű, és nincs lombhullató (50,43,44 vizsgálat) 3-dik, 4-dik 5-dik csoport egységesebb (kivéve törpecserjék, félcserjék, tűlevelűek) 13

14 Téli őztáplálék Egyik csoportban dominánsan kultúrnövények a táplálékban (78,75,61) Egy másikban sok tűlevelű és törpecserje (62, 82, 73, 74, 64, 65) 3-dikban van sok félcserje és jelen a gomba (76, 68, 63, 80, 71, 77, 79, 60) Utolsó csak a lombhullató fogyasztás szerint tér el Őz szezonális táplálékválasztása Nincsenek nagy szezonális eltérések Gombák főleg ősszel; Kultúrfajok, nyitvatermők főleg télen Lágyszárúak főleg tavasszal és nyáron Kultúrfajokat főleg mezőgazdasági területen eszik az őz Fenyőerdőben fenyőféléket, törpecserjéket, fűféléket Lombhullató erdőben félcserjéket, lombhullató fásszárúakat 14

15 Miroslava BARANČEKOVÁ. The roe deer diet: Is floodplain forest optimal habitat? Folia Zool. 53(3): (2004) Dél-Morávia Ártéri erdős terület ben egy éven át hullatékgyűjtés 296 db minta 6 alterületről Mezőgazdasági rész közelében élők nem ettek több kultúrnövényt Dec-Jan legalacsonyabb táplálékdiverzitás Ápr-Máj, Okt-Nov legmagasabb táplálékdiverzitás Fásszárúak 27-76%-ban fogyasztva (szeder ebben nincs benne!) Főleg tölgy, galagonya és veresgyűrű som Szeder 16-51% az év során Fűfélék kisebb mértékben, főleg Novemberben Kevés lágyszárú kétszikű mindig fogyasztva (de mindig 3,5% alatt) Termések, magok egész évben alacsony százalékban (1%) Legtöbb télen ezekből Azaz sem mezőgazdasági termény nyár végén, sem a kiegészítő takarmány fogyasztása nem volt jelentős! Eredmények 15

16 Cransac, N., Cibien, C., Angibault, J.-M., Morellet, N., Vincent, J.-P., Hewison, A.J.M Variations saisonnières du régime alimentaire du chevreuil (Capreolus capreolus) selon le sexe en milieu forestier à forte densité (forêt domaniale de Dourdan). Mammalia, 65(1): Dourdan 40 km-re DNY-ra Párizstól 900 ha-os tölgyerdő (90%, ill. 10%-ban fenyő) , 120 egyed elejtve egész évben (fiatal, felnőtt, bak és suta is) Eredmények Szederfogyasztás kiemelkedő (egyedek %-a, 25-58%-ban ette) Loncé is (70-95% egyedeknek, de csak 2-15%- ban ették) Gyertyánt és tölgyet sok egyed ette (télen egy sem, máskor 6-76, ill %-uk) Fogyasztás mértéke viszont 10% alatt mindig Nemek között nincsen jelentős eltérés az egyes szezonokban (szederfogyasztás sutáknál jelentősebb) 16

17 Abbas et al A typical browser, the roe deer, may consume substantial quantities of grasses in open landscapes. Eur J Wildl Res, 59:69 75 Ehet-e (eszik-e) füvet egy koncentrátum-válogató faj? Feltételezés: - ehet, ha nincs más - ehet, ha fűfélék leveleinek minősége aktuálisan megfelelő - Nyílt területen magasabb fűfogyasztásnak kell lenni - Télen magasabb fűfogyasztásnak kell lenni Dél-Francoaországi terület, 5% erdősülséggel és vegyes mezőgazdasági területtel Fűfélék elérhetőségét és minőségét vizsgálták szezonálisan Szezonálisan növényzeti mintaegység (25x25x120 cm) 238 hullaték feldolgozva összesen mikroszövettanilag Minden időszakban nagyobb fű-biomassza nyílt területeken, mint az erdőben (ott végig alacsony) 17

18 Minden időszakban jobb minőségű fű a nyílt területeken, mint az erdőben (több N kevesebb rost; főleg a legelőn) Nyílt területeken a hullatékok 96%-ban, erdőben 65%-ban volt fűféle; Nyílt területen átlagosan 31%, erdőben 5% a fűtartalom étrendben 18

19 Őz táplálékválasztásának egyedfejlődése Helene Tixier, Christian Maizeret, Patrick Duncan, Renaud Bertrand, Celine Poirel, Martine Roger. Development of feeding selectivity in roe deer. Behavioural Processes 43 (1998) Őz táplálkozási preferenciájának egyedfejlődését vizsgálták Korábbi elmélet: táplálóanyag tartalom jó, méreganyag kevés egyed túlél genetikai szelekció ilyen növényfajok választására DE: tanulás (kondicionált elkerülés, korai tapasztalat, szociális tanulás) Őz szelektivitása milyen mértékben tanult? 19

20 Etetett fajok (frissen gyűjtve) Kettő ehető, nyáron fogyasztva: gyertyán juhar (Acer monspessulanum). Többit egész évben nem fogyasztják: indás ínfű (Ajuga reptans) tavaszi kankalin (Primula veris) ostorménfa (Viburnum lantana), kontyvirág (Arum italicum, A. maculatum) kutyatej (Euphorbia amygdaloıdes). Alanyok - fiatalok 9 őzgida (1 hím, 8 nőstény) 3 Franciaországban vadon született, 6 pedig fogságban Vagy elárvultak vagy 1 hetes kor előtt elválasztva anyától Októberig cumiból etetve mind Csak tölgylevelet és lucernát adtak nekik biztosítani a bendőflóra kialakulását Kb. 15 napos koruktól kezdődtek az etetéses vizsgálatok és 1,5 hónapos korukig tartottak Együtt éltek a gidák, de nem volt természetes vegetáció 20

21 Alanyok - felnőttek 8 tapasztalt felnőtt egyed (2 bak, 6 suta) Ember nevelte fel őket fogságban 3 ha-os kifutóban éltek természetes vegetációval A kínált táplálékot is megtalálták ott Ad libidum kecsketáp emellett 5 tapasztalt egyeden a következő évben vizsgálták a növényfajok illatának felismerését Teszt - táplálékválasztás 1993 és 1994 nyarán a 7 növényfajt felkínálták az elkülönített felnőtt egyedeknek 2 percre (ad libidum mennyiség nem fogy el, visszamérhető) Gidáknak ez 10 perc volt (lassabban ettek) Harapásszámot nézték (szárazanyag fogyasztással egyenes arányosság kb.) 4-9 ismétlés fajra és egyedre is felnőtteknél Gidáknál 12 ismétlés 21

22 Teszt - illatfelismerés 1995 január február 2 cc kutyatej nedv beinjektálva kenyérdarabkákba Vizuális eltérés nincs a kutyatejes-nemkutyatejes kenyerek között Az 5 vizsgált egyed korábban nem evett kutyatejet a választásos tesztben Cafeteria-tesztben ugyananyi injektált és nem injektált kenyérdarab felkínálva 2 percre (kenyeret őzek nagyon szerették!) Harapásszám, szaglálások feljegyezve Felnőtt egyedek táplálékválasztása Különböző mértékben ették az egyes fajokat Egyedi eltérések is voltak 2 fajt preferáltak (79% össz) : gyertyán, juhar 2 fajt nem ettek (<0.2%) : kontyvirág, kutyatej 3-at elkerültek (21%): ínfű, ostorménfa, kankalin 22

23 Fiatal egyedek táplálékválasztása Hasonló választási mintázat, mint a felnőtteknél Itt is jelentősek az egyedi eltérések Az első etetési alkalommal két csoportba oszthatóak a táplálékok: Gyertyán (22%) erősebben fogyasztott, kontyvirág, kutyatej (<10%) kevésbé fogyasztott) Már hasonló a felnőtt választáshoz, de még nem erőteljesen (több növényt kerültek még el) Harmadik próbánál már erős hasonlóság A preferált növényeket ugyanis már jóval intenzívebben fogyasztották a gidák Azaz preferenciát tanultak gyertyán juhar kankalin ínfű ostorménfa kontyvirág kutyatej Felnőtt fehér, fiatal (1,5 hónapos) fekete Harapásszám az egyes növényfajokon 23

24 gyertyán kankalin ínfű ostorménfa juhar kontyvirág kutyatej Harapásszám az egyes növényfajokon a fiatalok első tesztjénél A fiatalok táplálékválasztásának fejlődése juhar gyertyán infű kankalin ostorménfa kontyvirág kutyatej 24

25 Szaglás szerepe a fiatalok első választásában A fiatalok az első tesztnél nem ismerték a kontyvirág és a kutyatej illatát Azaz nem ez alapján kerülték el Első alkalommal a gyakran fogyasztott gyertyánt jóval többször kóstolták meg Azaz lehet, hogy szag nem fontos, de az ízlelés igen Szaglás szerepe a fiatalok későbbi választásában A tapasztalt gidák kóstolás nélkül is elkerülték a kontyvirágot és a kutyatejet (54:82 és 36:58 próba). Hasonlóan a preferált fajok szaglás útján felismerve, és csak alig elutasítva (5:89 és 4:91 a gyertyánra, ill. a juharra) A többi fajnak az értéke a kettő között Azaz a szaglásnak fontos szerepe kell, hogy legyen a táplálék felismerésben, miután a tanulási folyamat már beindult. 25

26 Szaglás szerepe a felnőttek választásában 6 felnőtt egyed, aki korábban nem evett kutyatejet kínálva kutyatejes-nemkutyatejes kenyérrel A kezeletlen kenyeret normál mértékben ették (4.75 harapás átlagban) A kutyatejeset viszont mindannyian elkerülték (0.27 harapás) Csak ketten ettek belőle az első próbánál, de később már nem Azaz a kutyatej nedv szaga elegendő inger arra, hogy a tapasztalt egyedek elkerülhessék azt Következtetések Gidák elsőre egy átmeneti mértékű szelektivitást mutattak Kicsit mindenbe belekóstoltak, felnőttek által leginkább elkerültekbe is Embernél és más emlősöknél is találtak spontán averziót és preferenciát Ez őznél kóstolással alakul ki vagy az emésztés során fellépő negatív hatásokkal 26

27 Következtetések Kontyvirágnál kalcium-oxalát kristályok megsértik, ingerlik tápcsatornát Oxálsavak bejutva a sebbe gyulladást okoznak Kutyatejnedv másodlagos növényi anyagokat tartalmaz: terpének, flavonoidok irritáló hatásúak Egyik őzgida többször kóstolta a kutyatejet, de egyszer sem ette meg Egyébként épp ez a két legmérgezőbb faj is (kontyvirág idegrendszert támadó koniint, kutyatej rákkeltő anyagot tartalmaz) Gyertyánban etanol-oldékony cukrok (11% preferencia Következtetések Nem csupán genetikai öröklődés lehetett, hanem méhen belüli tanulás is vemhes őzek (gidák anyjai) ehették ezeket a növényeket Ám ez kontyvirágnál, kutyatejnél nem valószínű azokat nem ették a mamák Szociális tanulás is lehet gidák egymás száját szaglászták (de nem láthatták másikat táplálkozni!) 27

28 Gyakorlat Őz komoly vadkárokat okozhat Szagos repellens anyagok nem működnek jól Azért mert nem az erős szag a lényeg a spontán táplálékelkerülésnél hanem genetikailag öröklött van egy próbakóstolás, ha nincs negatív hatás, akkor nem nő az elkerülés A jó repellens genetikailag rögzítetten elkerülendő növény illata kell legyen, és kell valami kóstolás utáni negatív hatás is 28