Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Átírás

1 Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a mezei nyúllal A mezei nyúl jelentősége Hazánk apróvad-gazdálkodásának legfontosabb faja Nagy a vadászati érdeklődés a mezei nyúl gazdálkodásra fordított költségek alacsonyak kicsi vadkárt okoz ökológiai - természetvédelmi jelentőség a parlagi sas táplálékának 29 %-a mezei nyúl (Kovács 2005) szabályozó szerepet tölthet be egyes növénytársulásokban (ld. Bugac Katona és mtsai. 2004). A mezei nyúl jelentősége A mezei nyúl állomány nagysága és terítéke csökken. kedvezőtlen időjárás betegségek egyéb rajtunk kívülálló okok semmittevés tenyésztés - gazdálkodás 1

2 Elterjedése A mezei nyúl jelentősége A gazdálkodás megalapozása a kutatás. Biró Zs., Szemethy L., Katona K. és Kelemen J Mezei nyúl gazdálkodási modell fejlesztése. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, FVM zárójelentés. Kelemen J. (szerk.) Program a mezei nyúl védelmére Magyarországon. FVM zárójelentés. Károly Róbert F őiskola, Vadgazdálkodási és Állattenyésztési Tanszék, Gyöngyös. Kovács Gy. és Heltay I Mezei nyúl. Ökológia, gazdálkodás, vadászat. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Nagy E. (szerk.) A vadgazdálkodás időszerű kérdései 5. Mezei nyúl. Dénes Natúr Műhely, Százhalombatta. Alkalmazásuk nincs. általában rosszul, elavult szemlélettel gazdálkodunk. Fogképlete: Táplálkozás Sokféle növény Cellulózbontás a vakbélben Cökotrófia 2

3 Szaporodás Szaporulat becslése 3

4 Az átlagos szaporulat alakulása Csongrádon között. Kormeghatározás 4

5 A mezei nyúl gazdálkodás A mezei nyúl állomány Magyarországon csökken az elmúlt 40 évben és az előrevetített számítások további erőteljes csökkenést jósolnak. A folyamatos csökkenést a mezei nyúl populáció nagyságának ciklikus változásai elfedik. A jelenlegi trend mellett 2030-ra az országos állomány eléri a 4 egyed/100 haos küszöbértéket. A mezei nyúl országos állományának és terítékének alakulása között az OVA adatai alapján. A mezei nyúl gazdálkodás a mezei nyúl r stratégiát követő faj a lehető legtöbb utódot hozza létre Egy szaporodási időszakban egy felnőtt nőstény 3-4 szaporodási ciklus 9-13 nyúlfi/év A következő szaporodási időszakra 1-2 fiatal marad meg Elhullási okok: éhezés, betegségek, ragadozók A mezei nyúl gazdálkodás A vadgazdálkodók a csökkenő tendenciát általában nem észlelik a mezei nyúl állomány nagysága hosszú 7-11 év alatt ciklikusan változik a vadgazdálkodók a több évtizedes állománycsökkenési trend jelentőségét alulértékelik a néhány évig tartó növekedést pedig túlbecsülik. A maximumok mindig csökkennek, a minimumok mélyülnek A hasznosítási arány kezdetben 40 % 1970-től kezdve 20% és 33% között ingadozik hibás, elavult gazdálkodás - hasznosítás átlag stratégiával A mezei nyúl gazdálkodás A gazdálkodás célja: lehető legnagyobb hasznosítás kompenzáló mortalitás a nyulat nem lehet kamrázni hiába korlátozzuk a hasznosítást változatlan környezeti feltételek mellett nem lesz nagyobb a törzsállomány a felesleg mindenképpen elpusztul. nemcsak a túlhasznosítás, de az alulhasznosítás is káros. 5

6 A mezei nyúl gazdálkodás A hasznosítási arány: az aktuális állapotához mérten a lehető legnagyobb a törzsállományt nem veszélyeztető a jelenlegi gyakorlat erre alkalmatlan tavaszi állománybecslés? - éjszakai sávos, reflektoros becslés drága? A mezei nyúl gazdálkodás Legnagyobb hiba: kései (decemberi) vadászatból eredő relatív túlhasznosítás A mezei nyúl r-stratégista viselkedéséből az is következik, hogy hiába határozzuk meg a lehető legkörültekintőbben a vadászati szezon elején a hasznosítható mennyiséget Kompenzáló mortalitás Európában mindenütt a vadászati idény előrehozását és a decemberi, de különösen a januári nyúlvadászat megtiltását javasolják A téli élőnyúl befogás a fenti okok miatt mindenképpen káros a törzsállományt veszélyeztető relatív túlhasznosítás A mezei nyúl gazdálkodás A vadgazdálkodási és az államigazgatási gyakorlat is sokszor merev, elavult: állandó hasznosítási ráta az alkalmazkodó hasznosítás helyett februári tervezés augusztusi-szeptemberi helyett 2004-től: minden év szeptember 30-ig módosítani lehet az éves tervek hasznosítási irányszámait a hasznosítás tervezésénél a (10-30 %-os) sebzési arányt figyelmen kívül hagyják A mezei nyúl gazdálkodás az r-stratégista fajok helyzete passzív védelemmel nem javítható a környezet kedvezőbbé válására gyors állománynövekedéssel válaszolnak minden olyan beavatkozás, ami csökkenti az elhullást növeli a nyúlállomány nagyságát: élőhely-fejlesztés kiegészítő takarmányozás ragadozó gyérítés betegségek elleni védekezés. A mezei nyúl gazdálkodás Többszörös élőhely-vesztést figyelhetünk meg: az intenzív mezőgazdasági művelés, a nagykiterjedésű erdősítések, a nagyvadfajok terjeszkedése (apróvadas területek csökkenése áttérés nagyvadgazdálkodásra a korábbi apróvadas területeken, Csányi 1999b). A gazdálkodók tudják az élőhely-fejlesztés, a takarmányozás, ragadozó gyérítés szükségességét, de hanyagságból, nemtörődömségből vagy rosszul értelmezett takarékosságból nem végzik el. 6

7 A mezei nyúl őszi-téli táplálék-összetétele öt különböző vizsgálati területen között. Élőhely-preferencia a geszti Toldi Vt. területén Élőhely-preferencia a hódmezővásárhelyi Szakszervezeti Vt. területén A kultúrnövények aránya a mezei nyúl táplálékában A mezei nyúl térbeli megoszlása az egyes kultúrák között az őszi reflektoros állománybecslés alkalmával 7

8 Az ürülékbogyók eloszlása a különböző élőhelyek között a geszti Toldi Vt. területén A mezei nyúl ürülékek eloszlása különböző növénykultúrákban a tábla szegélyétől a tábla belseje felé haladva a geszti Toldi Miklós Vt területén. 8

9 A mezei nyúl gazdálkodás A ragadozók, elsősorban a róka létszáma folyamatosan nő, de növekszik a borz, az aranysakál, az egerészölyv és a barna rétihéja létszáma is (Heltai 2004). A mezei nyúl gazdálkodás A tularémia helyenként súlyos problémát jelenthet. Még mindig gyakorlat az előszűrés és a pozitív állatok visszaeresztése. Nem használ a probléma agyonhallgatása sem. A róka és a borz populáció-sűrűségének alakulása Magyarországon között. A tularémiával fertőzött mezei nyulak arányának alakulása között öt megye adatai alapján. (Forrás: Bárány Péter szakmérnöki diploma dolgozat) A mezei nyúl aránya egyes ragadozó madarak fiókáinak és a róka táplálékában Nem csak a tularémia petevezető-gyulladás a beteg anyanyulak nem termékenyülnek csökken az átlagos szaporulat Csökken a hasznosítható mennyiség az anyanyulak petevezetője: vörös és nem mozgatható a petefészken A betegség sűrűségfüggő Ha sok ilyen nyulat találnak a vadászat során - csökkenteni kell a mezei nyúl állomány sűrűségét 9

10 Egy jó példa: a mezei nyúl hasznosítás tervezése a törzsállomány nagyságának becslése: éjszakai reflektoros vagy sávos állománybecslés tavasz elején 10

11 A reflektoros létszámbecslés számításmenete A területen több vonalat jelölünk ki, melyeket legalább 3 egymás után következő éjszaka végigjárunk. A kezdési pont minden éjszaka megfordul, hogy minden szakaszon legyen korai időpontban elvégzett számlálás és késői is. A vonalak belátott területei nem fedhetik át egymást, vagy ilyen esetben azokat a részeket le kell vonni a teljes belátott területből. A teljes belátott területnek legalább a teljes terület 10 %-át le kell fednie! A sűrűség kiszámolása 1. Mintaterület nagysága (ha) = útvonalak hossza (m) * belátott távolság (m)/ Ezen a területen láttunk x db nyulat. 3. Populáció-sűrűség a mintaterületen (egyed/ha) = látott nyulak száma (db)/mintaterület nagysága (ha) 4. Egyedszám a teljes területen (db) = populáció-sűrűség a mintaterületen (db/ha)* a teljes terület nagysága (ha) Jászárokszállás őszi becslés Jászárokszállás becslési útvonalak. Úthossz (km) terület (ha) nyúlszá m (db) Nettó terület (ha) Pop. sûrûség (db/100 ha) 1.nap BAL JOBB nap BAL JOBB nap BAL JOBB átlag szórás N A sáv és a rugalmas sáv Abádszalók becslési eredmények között 11

12 A reflektoros becslés és a vadgazdálkodók becslése közti eltérés. Hely Év Adattári becsült létszám Biharkereszt es Reflektoros létszámbecsl és A reflektoros módszer többletbecslése (%) Forrás Dávid, Apaj Kompolt Csongrád A hasznosítható mennyiséget legjobban az r befolyásolja. Ha a fiatal/öreg arány 0,8 alá esik, akkor a hasznosítható mennyiség már negatív lesz! Az r meghatározása egy korai, a vadászati szezon elején rendezett nagyterítékű vadászat során történik! Problémák a modellben: -a vadászat során nem minden nyulat lőnek le, sokszor válogatnak a nagyobb nyulak javára -nem látják a kis nyulakat a nagy takarás miatt -nincs nagy teríték pontatlanabb lesz a becslés Egy jó példa: a mezei nyúl hasznosítás tervezése a törzsállomány nagyságának becslése: éjszakai reflektoros állománybecslés tavasz elején a növekmény becslése: fiatal-öreg arány meghatározása (K-H modell) - nem korai a vadászat a kisnyulak egy részénél már nincs meg a Stroh-jegy, ami alapján a korhatározást javasolják. -a Stroh-jegy kitapintása, megtalálása bizonytalan lehet, különösen későbbi vadászatokon jobb lenne a szemlencse száraztömege, de az több munkát és felszerelést igényel. Számítás K-H modell H=N 0 *{S 1 *S 2 *(1+r)-1} H: a hasznosítható mennyiség N 0 : a tavaszi törzsállomány (éjszakai reflektoros becslés alapján) S 1 : a nyulak nyári túlélési aránya irodalmi adatokra támaszkodva (0.7) S 2 : a nyulak téli túlélési aránya irodalmi adatokra támaszkodva (0.8) r: a fiatal-öreg arány (próbavadászaton Stroh-jegy alapján). A modell feltételei: 1. N 0 =N 1, azaz a következő évi törzsállomány megegyezik az előző évivel. 2. A próbavadászaton a minta elég nagy és reprezentatív. 12

13 2004 Stroh-jegy Szemlencse száraztömeg Ugyanazon vadászaton elejtett nyulak kétféle korbecslése alapján elvégzett hasznosítási számítások sok esetben eltérő eredményt adnak. Egy jó példa: a mezei nyúl hasznosítás tervezése a törzsállomány nagyságának becslése: éjszakai reflektoros állománybecslés tavasz elején a növekmény becslése: fiatal-öreg arány meghatározása (K-H modell) a szaporulat becslése (méhlepényhegek alapján) + a nyári elhullás becslése (második állománybecslés a vadászat előtt; SZIE Vadbiol. modell) Ugyanazon vadászaton elejtett nyulak kétféle korbecslése alapján elvégzett hasznosítási számítások sok esetben eltérő eredményt adnak. A vadászati szezonban az idő előrehaladtával a fiatal/öreg arány csökken, azaz minél később hasznosítunk annál kisebb lesz majd eltűnik a hasznosítható mennyiség Számolás SZIE Vadbiológia modell N pő =N 0 +(N 0 *ivararány*átlag szaporulat) N pő = őszi lehetséges populáció-nagyság N 0 =tavaszi törzsállomány D NY =N pő -N ő D NY = nyári elhullás N ő = őszi becsült állománynagyság D T =N ő -N 1 D T = téli elhullás N 1 = Következő tavaszi becsült állomány 13

14 A nyári elhullás alakulása különböző élőhelyeken 2002-ben A nyári elhullás kiszámolása A fiatal és a felnőtt nyulak átlagos nyári elhullása több terület értéke alapján Tavaszi állománynagyság (egyed) 348 Ivararány (bak:nőstény) 50:50% Átlagos szaporulat felnőtt nőstényenként (egyed) 8 Potenciális őszi állománynagyság (egyed) 1740 Őszi állománynagyság (egyed) 757 Nyári elhullás (egyed) 983 Nyári elhullás (%) 56,5 A nyári elhullás (Dny) és az elhullási arány az őszi lehetséges maximális populáció-nagysághoz viszonyítva (Dny/max. populáció). 14

15 A két modell összehasonlítás A lőtt és az élő mezei nyúl értékesítési árának alakulása között. (élőnyúl felvásárlási árak forrás: MEDO KFT. ) Az élőnyúl-befogás aránya a terítékhez és a becsléshez képest között. (Forrás: OVA) És amit még tehetünk Élőhelygazdálkodás vadföldgazdálkodás Vadtakarmányozás Ragadozó gazdálkodás Tenyésztés? A fiatal-öreg arány és a hasznosítható mennyiség alakulása a vadászat időpontja szerint. Apaj, 2001 (Szemethy és mtsai 2004). 15

16 UMVP Információk: FVM, NFÜ. Három prioritás tengely I. intézkedéscsoport: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása II. intézkedéscsoport: A környezet és a vidék fejlesztése III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása Az ÉTT-k területi aránya (Összes vadföld, vadlegelő 2004-ben: 63,991 0,68%!!) Kategória Terület (1000 ha) Arány (%) Mintaterület 179,4 1,9 Kiemelten fontos 1 883,2 20,2 Fontos 936,4 10,1 Tervezett 294,4 3,2 Összesen 3 293,4 35,4 Magyarország 9 300,8 100 CL 1650 Apróvadkeverék Menedék, táplálék, fészkelőhely Jól vadásztaható több éves keverék az egyéves fajok után következő tavasszal 14 évelő növény fácán, mezei nyúl és fogoly számára is alkalmas 16

17 CL 1650 Apróvadkeverék Tenyésztés? nyílt alföldi mezőgazdasági területekre való Vetésidő áprilistól augusztus közepéig vetőmagmennyiség 20 kg/ha Vetést megelőzően 300 kg/ha komplex műtrágyát igényel Ápolása nem szükséges, első évben magról kelő gyomok esetén magas tarlóval lehet kaszálni. Összetétele: pohánka, édes csillagfürt, pitypang, szarvaskerep Leo, wesztfáliai fodroskel, évelőrozs, napraforgó, mályva, őszi takarmányrépa, inkarnáthere, tavaszi búza, fehérvirágú somkóró, vöröshere Namaro, Lucerna Europe, svédhere, takarmányrepce Akela, csomós ebír, fehérhere Haifa, Olajlen Taurus CL 1300 Őz és nyúl keverék Apróvadnak és nagyvadnak is Nyúl, őz, fogoly A keverék fehérjében és vitaminokban, alkaloidákban gazdag, gyógyhatású elemeket is tartalmaz Vetésidő április közepétől szeptemberig Tenyésztés? Próbálkozások a a XIX. sz. második felétől Franciaország Sok próbálkozás -kevés siker nem szaporítható? Karanténozás is gond! Magyarországon nincs eredményes tenyészet Franciaország, olaszország CL 1300 Őz és nyúl keverék vetőmagmennyiség kg/ha Vetést megelőzően nem, de ezt követően minden tavasszal 400 kg PK trágya Erős gyomosodás esetén már az első évben néhány héttel a vetést követően magas tarlóval kaszálni kell A 2. évtől csekély legelés esetén augusztusnál nem hamarabb kaszálni kell. Összetétele: vöröshere Namaro, lucerna Europe, vad kömény, cickafark, körömvirág, inkarnáthere, mezei katáng, sárga takarmányrépa, westfáliai fodroskel, sárgarépa, baltacim, pohánka, zab, petrezselyem, ánizs, édeskömény, mályva, édes csillagfürt, svédhere, pitypang, széleslevelű utifű, szarvaskerep, Tenyésztés? Telep: Félénk nyugalom, búvóhely kell neki Reggeli, délelőtti napsütés jó. Talaj száraz Nem szereti a szelet uralkodó szélirány! Más állatfaj még a telep közelében sem tartható! Biztonságos kerítés földbe süllyeszteni ragadozók 17

18 Ketrec: Szaporító és nevelő Lábakon állnak, drótsodrony aljzat + műanyag/deszka lap az ellető doboznál Szaporító elkülönítve egy ellető és egy befogó rész + pihenő-etető tér Másik típusnál csak egy búvóhely van a padozattól cm magasan egy deszkalap bebújhatnak alá a kisnyulak Az aljzat 15*15 mm-es, az oldalfal 10*10 mm-es drótsodrony A búvóhely egy lappal lezárható a többi résztől ide nyílnak az ajtók befogás Önetető oldalt, ami kívülről feltölthető. Itató szopókás/nyílt vízfelszínű Tenyésztés? Tenyésztés? Tartás technológia: Monogám párok, vagy hárem Hárem: 1 : 2, 1 : 3, de sokan az 1:5 ivararányt próbálták alkalmazni Ekkor kevesebb apaállatot kell tartani olcsóbb A mezei nyúlnál nem sikeres a hárem tartás. Nevelő növendékek Kifutóval, vagy anélkül Mindig van búvóhely egyben befogó is Tenyésztés? Francia vizsgálatok évente 4-5 alom, 5,9-7,3 kisnyúl/anya Első alom 1 kisnyúl Későbbiek átl. 2,5 kisnyúl Elhullás elválasztásig >50 % A tenyészpárok 4 éves korokig tarthatók tenyészetben Olasz tapasztalok hónaposan párbaállítás Első évben 6,4 alom/év % nem fial Választás 26 naposan minél hosszabb szoptatás legyen Tenyésztés: Törzsanyag egy évnél fiatalabb befogott állatok Strohjegy Jobb azonban az eredmény, ha zárt térből származó 6-8, vagy 2 hónapos egyedeket állítunk be. Mindennapos gondozás mellett eltűrik az embert, bár a megfogást nem szeretik. Párosítani kell a szaporodási időszak előtt (dec. közepe aug. vége). A fiatal nőstények első párzásának ideje a születési idő függvénye Ellések január vége október közepe Tenyésztés? Tenyésztés? Takarmányozás: Az újszülöttek már egyhetes koruktól fogyasztanak az anyjuk takarmányából. Választás után táp + tömegtakarmány Zöldtakarmány vagy Szalma és széna keverék + víz ad libitum 18

19 Tenyésztés? Takarmányozás Táp adagolás: 200g/nap nyersrost tartalom min. 13 %, de inkább 17 %! Táp vitamin és ásványi anyag Optimális fehérjetartalom: 16 % Sok zöldség, gyümölcs, friss zöld! Este etessünk a mezei nyúl éjszaka aktív Etetés rendszeres legyen kevesebb stressz! kevesebb elhullás + jobb szaporodás Ajánlások a mezei nyúl gazdálkodás hatékonyabbá tételére Kormányzati eszközök Alternatív földhasznosítás Hazánk Európai Uniós csatlakozása után várható, hogy a rossz adottságú mezőgazdaságilag művelt területek jelentős részét ki kell vonni a klasszikus értelemben vett mez őgazdasági művelés alól. Ezek a földterületek apróvad-gazdálkodás céljaira rendkívül jól hasznosíthatók. Ezeknek a létrehozásához ki kell dolgozni a megfelelő támogatási rendszert. (Az eddig ismertetett programok között a vadgazdálkodás csupán csak széljegyzetként szerepel.) Élőhely-fejlesztési támogatások A vadgazdálkodási alap élőhely-fejlesztési támogatásainak keretein belül hosszú távra célirányosan célszer ű meghatározni a tervezett élőhely-fejlesztéseket. A hatékonyságuk mérése érdekében a korszerű létszámbecslés és az ezekb ől származtatott hasznosítástervezést alkalmazását kellene előírni. Tenyésztés? Egy pártól átl. 32 utód lehet a tenyésztési ideje alatt megéri? Kihelyezés? Visszavadászás? Túlélés? 6 hónapos nyulak 20 %-a marad meg a vadászati szezonig! Jobb a túlélés, ha egy utónevelőbe helyezik ki őket és a vadászat is védett, ellenőrzött területen történik. Ajánlások a mezei nyúl gazdálkodás hatékonyabbá tételére Hatósági eszközök A jelenleg folytatott állandó hasznosítási rátájú gyakorlattal szemben az állomány létszámváltozásait követő hasznosításra van szükség. Ehhez meg kell követelni az egységes becslési módszerek szerinti adatszolgáltatást. A mezei nyúl hasznosítás mennyiségének engedélyezését csak az őszi állománybecslési adatok közlése után lehessen véglegesíteni. Törekedni kell a kutatatási eredmények és a hasznosítási modellek elterjesztésére. Erre a gazdálkodókat ösztönözni kell. A vadásztársaságoknál a vadászmesteri beosztásban foglalkoztatottak számára kötelező továbbképzéseket kell tartani a létszámbecslési módszerekről és a hasznosítási modellekről, amelyek tananyagából vizsgázni kell. Szükséges lenne a januári befogások betiltása, és a decemberi befogásokat is engedélyhez kellene kötni. Ezen felül havi bontásban kellene megadniuk a gazdálkodóknak a hasznosítandó mennyiséget, amiből a legnagyobb résznek októberre kell esnie. Amennyiben a vadgazdálkodási egység teljes területére vonatkoztatott mezei nyúl sűrűség nem éri el tavaszi becslésnél a 0,2 egyed/ha, az őszi becslésnél pedig a 0,4 egyed/ha sűrűséget, akkor a decemberi vadászatot is engedélyhez kell kötni, vagy meg kell tiltani, hogy ne csökkenjen a törzsállomány. A mezei nyúl populáció létszámának nyomon követése fontos az Országos Vadgazdálkodási Adattárban is. Lényeges lenne az OVA elemző, ellenőrző munkájának erősítése. Fontos a tudatos ragadozó gazdálkodás bevezetése (Szemethy és Heltai 2000). Becsülni kell és jelenteni a róka állománysűrűségét (kotorék térkép készítése a területről minden évben), és ez alapján meghatározott számú egyedet kell terítékre hozniuk a vadásztársaságoknak. A tularémia fertőzöttséget nem kendőzni, hanem kutatni kell. A felmérésekkel kapcsolatos adatokat hozzáférhetővé kell tenni. A gazdálkodók által végzett tularémia előszűrést meg kell szüntetni, de a vadászati hatóság szorgalmazza, hogy a nagyterítékű első vadászaton vizsgálják meg a nyulak fertőzöttségét. Ezzel meg lehet állapítani, hogy a vadászterületen belül is, hol kell számolni a tularémiával. Mindenképpen szükséges a vadászok tájékoztatása a tularémiáról, mint betegségről és a fertőződés megelőzésének lehetőségeiről (gumikesztyű használata a nyúlbontásnál). 19

20 Oktatás -kutatás Az elmúlt évtizedben több mezei nyúl kutatással kapcsolatos projekt is megvalósult az FVM támogatásával. Ezeknek köszönhetően alakult ki egy jól használható és elfogadott becslési hasznosítási módszer. A továbbiakban ezek használatát kell elterjeszteni. Az érdekképviseletek bevonásával törekedni kell a gazdálkodói szemlélet megváltoztatására. A gazdálkodókat ösztönözni kell a kutatási programokhoz való csatlakozásra, ezekben az aktív együttműködésre. (Pl. az ezekben résztvevők előnyöket élvezhetnének a különböző pályázati támogatások megszerzésénél.) Az új tudományos eredményeket minden szinten be kell építeni a vadgazdálkodási oktatásba. Ehhez célszerű lenne egy rövid, gyakorlati szemléletű oktatási segédanyagként használható könyv kiadása. Célszerű lenne célzott továbbképzéseket szervezni nemcsak a gazdálkodók, de az oktatók, hatósági és érdekképviseleti szakemberek számára is. További kutatások szükségesek pl.: az élőhelyi változások hatásainak előrejelzése, a mezőgazdasági táblaszerkezet és technológiák változásának hatása, a vízellátottság, a ragadozók hatásai és kezelésük, vadegészségügyi problémák, a gazdálkodás ökonómiai elemzése stb. területén. 20