Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság évi tevékenységéről

Átírás

1 Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság évi tevékenységéről Kecskemét, február 24.. igazgató

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Személyi állomány Területi adatok Védett és védelemre tervezett területek Saját vagyonkezelésű területek Terület nélküli értékek Kutatás és monitorozás Kutatás Monitorozás Kezelési tevékenység Kezelési tervek Élőhely fenntartás Élőhely rehabilitáció Fajvédelem Saját állatállomány Vadászterületek Halászati vízterek Erdőterületek Jogi tevékenység Hatósági eljárások Bírságok Büntető ügyek Polgári perek Őrszolgálat Szervezeti kérdések Technikai eszközökkel való ellátottság Hatósági intézkedések Az őrszolgálat együttműködése más szervekkel Költségvetés és vagyon Kiadások Bevételek Vagyon Épületek Eszközök Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok Turisztikai infrastruktúra Kiadványok A nemzeti park igazgatóság ökoturisztikai bemutatóhelyeinek regisztrált látogatói Társadalmi kapcsolatok Környezeti nevelési intézkedések Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel Külföldi együttműködés Ellenőrzés Fontosabb célkitűzések a következő évre... 36

3 BEVEZETÉS A Duna-Tisza közén elhelyezkedő mozaikos Kiskunsági Nemzeti Park már 1975-ben is változatos természeti értékek gazdag tárháza volt. Az eltelt több mint három évtized alatt számos újabb érték került feltárásra és védelemre a térségben, amelyek felelős őrzését, kezelését és fenntartását a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) biztosítja. A védett és védelemre érdemes természeti területek és értékek állapotának nyomonkövetése, a védetté nyilvánítások, a természetvédelmi kezelés szakmai megalapozása mindezen értékek felmérését, számbavételét és változásainak folyamatos figyelését igényli. Tárgyi jelentés a év legfontosabb eredményeit és statisztikai adatait foglalja össze, de meg kell említeni, hogy ezek az eredmények az elmúlt időszak és partnereink sikereire és eredményeire épültek. Értékőrző munkánkat a térségben élők, gazdálkodók együttműködésével és a szakmában tevékenykedők segítségével, a helyi közösségekkel vállvetve kívánjuk folytatni és szélesíteni. A tevékenységünkről készített összefoglalót ezért ajánljuk azoknak, akik hivatalból, szakmai vagy laikus érdeklődőként figyelik, kritikájukkal segítik munkánkat. Hisszük, hogy a megőrzött élőhelyek, tiszta, szennyezésmentes természeti erőforrások és ezek bölcs használata, valamint a táji értékek tiszteletben tartása teremthet biztos és kiszámítható jövőt, élhető környezetet magunk és a következő nemzedékek számára. Munkatársaink és együttműködő partnereink remélik, hogy jó szándékú tevékenységükkel hozzájárulhattak, hozzájárulhatnak e fontos cél megvalósításához. A KNPI évi céljai és rövid értékelésük Ssz. Célkitűzés Értékelés 1. Erős intézményi és költségvetési háttér biztosítása és fenntartása Megvalósult. 2. Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadtatása A felterjesztés megtörtént. 3. Megvalósult, ill. folyamatos. A Natura 2000 hálózat működtetése 4. Állami tulajdonban lévő védett erdők vagyonkezelői jogának Megvalósult, ill. folyamatos. átvétele 5. Megvalósult, ill. folyamatos. A Természetvédelmi Erdészet működtetése 6. A természetvédelmi őrszolgálat megerősítése Megvalósult. 7. Honvédségi és egyéb állami védett területek átvételének folytatása és befejezése Megvalósult, ill. folyamatos. 8. Földvásárlás folytatása saját forrásból a legfontosabb beékelődő Megvalósult, ill. folyamatos. területeken, elővásárlás gyakorlása 9. A KIOP élőhely-rekonstrukció befejezése (erdősítések befejezése és ápolása, a szürke marha-gulya növelése, vízügyi munkák Megvalósult, használatba befejezése, gyümölcsös telepítés ápolása, gyepesítések kezelése). vétele megtörtént. 10. Megvalósult, ill. folyamatos. A tőserdei Kontyvirág Erdei Iskola színvonalas működtetése 11. Együttműködés szorgalmazása az országos fejlesztési programokban (VTT, Duna-Tisza közi Hátság vízgazdálkodása) Megvalósult, ill. folyamatos. 12. Megvalósult, ill. folyamatos. Aktív részvétel az agrár-környezetvédelmi programokban. 3

4 13. A KEOP pályázatokon való eredményes szereplés (élőhely fenntartási programok, invázív fajok visszaszorítása, szántók visszagyepesítése, vizes élőhelyek vízpótlása, távvezetékek megszüntetése, erdei iskoláink fejlesztése) 14. A KIOP és LIFE programok során vásárolt területek természetvédelmi célú hasznosítása 15. A túzokvédelmi LIFE program pályázati dokumentációban meghatározott ütemterv szerinti befejezése. 16. Az elnyert LIFE programok (Tartós szegfű, Kerecsen, Kékvércse) eredményes folytatása Sikeres ill. befogadott pályázatok előkészítése zajlik. Folyamatos. Megvalósult. Megvalósult, működik. 17. A Rákosi Vipera LIFE program folytatása Folyamatban. 18. Informatika területén a legfontosabb a TIR teljes körű bevezetése Megvalósult, használatba vétele megtörtént. 19. Országos jelentőségű védett természeti területek KüVet rendszerhez való igazítása Megvalósult. 20. A természetvédelmi kezelési tervek térinformatikai támogatása Megvalósult, működik. 21. A vagyonkezelési tevékenységünk támogatása térinformatikai Megvalósult, működik. eszközökkel 22. A Csaj-tó tórendszerében kialakított 120 ha természet közeli vizes élőhely, mocsár vízpótlása, extenzív halasítása madártáplálék Megvalósult. céljából 23. Az Apaj-puszta felhagyott halastó 150 ha-os vizes élőhely vízpótlása 24. Gyepkezelések hatását vizsgáló kutatások végzése kaszálásból és legelésből kizárt kísérleti parcellákon az optimális kezelési módszerek meghatározása céljából Megvalósult. Megvalósult, folyamatos. 25. A Duna-Tisza közi fajmegőrzési tervek készítése és végrehajtása Megvalósult, folyamatos. 26. Gólyafészek tartók felhelyezése Végrehajtva. 27. A legfontosabb vizes élőhelyekre a vízjogi engedélyek aktualizálása (Balázs-rét, izsáki Kolon-tó, Nagyszéksós-tó) Sikertelen maradt. 28. A tájidegen lágyszárú invázív fajok visszaszorítása gyepterületeken, illetve a kiemelt természeti értékű erdőterületeken a szórvány akác, bálványfa, valamint gyepterületeken a keskenylevelű Megvalósult, folyamatos. ezüstfa visszaszorítása. (Saját forrásból és közmunkásokkal.) 29. Oktató, nevelő, szemléletformáló és bemutató tevékenységünk folytatása és fejlesztése 30. Turisztikai és idegenforgalmi létesítményeink színvonalas működtetése 31. A természetvédelmi majorságok továbbfejlesztése Kígyós-háton és Tiszaalpáron, további nyári szállások kialakítása (Pl.: Csongrádon). Megvalósult, ill. folyamatos. Megvalósult, folyamatos. Megvalósult, használatba vétele megtörtént. 32. Az őshonos állatállomány tovább bővítése (szürke marha, bivaly) Megvalósult, folyamatos. 33. A csornapusztai volt katonai terület hasznosítása Megvalósult, folyamatos 34. Megvalósult, használatba Saját vagyonkezelésre alkalmas gépsorok további fejlesztése vételük megtörtént. 4

5 1. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Elkészítettük a évi Szervezeti és Működési Szabályzatunk szervezeti átalakításoknak megfelelő módosítását, illetve ehhez kapcsolódóan a munkaköri leírásokat, és igazgatói utasításokat. Az igen sokrétű tevékenységi körünk ellátását (kutatás, igazgatás, tervezés, fejlesztés, gazdálkodás, oktatás, nevelés, őrzés, állattartás, stb.) az alábbi táblázatban szereplő személyi állománnyal valósítjuk meg. Személyi állományunk megoszlása december 31-én szakképzettség alapfokú középfokú felsőfokú összesen köztisztviselő fő Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó LIFE projekt keretében foglalkoztatott szerződéses munkavállaló fő fő Mindösszesen fő Munkatársaink nyelvismereteit tekintve angolul, németül, olaszul, szerbül és franciául beszélnek közép- vagy felsőfokon. Személyi állományunk nyelvismereti megoszlása: nyelvismeret Személyi állomány fő/nyelvvizsgák száma Köztisztviselő 36/46 Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó 3/10 LIFE projekt keretében foglalkoztatott szerződéses munkavállaló Összesen 8/6 47 fő / 62 nyelvvizsga A személyi állomány január 1-jén 98 fő volt, míg december 31-re a szervezeti és működési átalakítások alapján ez 107 főre változott. A évben az őrszolgálati osztály bővítése keretében 9 státusszal gazdagodott igazgatóságunk, így december 31-re köztisztviselői állományi létszámunk 64 főről 73 főre növekedett ban igazgatóságunktól 4 fő státuszos köztisztviselő távozott közös megegyezéssel, illetve áthelyezéssel. A megüresedett köztisztviselői álláshelyeket pályázat útján töltöttük be, így a létszámbővítésnek köszönhetően, illetve az állományi változások miatt 13 fő kapott köztisztviselői státuszt, ebből 3 fő áthelyezéssel került igazgatóságunkhoz, és 5 fő munkaszerződéses foglalkoztatásból került státuszba ban 3 fő szerezte meg a közigazgatási alapvizsgát, továbbá 2 fő a közigazgatási szakvizsgát, illetve 4 fő őri alapvizsgát tett ban 2 fő ment gyesre, helyettesítésüket munkaszerződéses kollegákkal látjuk el. 5

6 A közmunka pályázat keretében igazgatóságunkon a évben a téli időszakban átlagosan 9 fő, a nyári időszakban pedig 38 fő közmunkás foglalkoztatására került sor. Igazgatóságunk a év második felében indult A túzok védelme Magyarországon c. LIFE Natura projekt kedvezményezettje, továbbá április 1-jétől partneri minőségben veszünk részt a Kék vércse LIFE, valamint és 2006 októberétől szintén partneri minőségben (előkészítő szakasza esik év végére) a Kerecsen sólyom LIFE programokban, amelyeknek lebonyolításában 1 fő alapfokú és 4 fő felsőfokú végzettségű szerződéses dolgozót alkalmazunk. Szintén LIFE program keretében kedvezményezettként veszünk részt a Tartós szegfű LIFE programban, mely szeptemberében indult, szintén szerződéses (1 fő felsőfokú végzettségű) vállalkozó közreműködésével. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkáját segítő Nemzeti Parki Tanács két alkalommal ülésezett 2008 évben. Elsőként intézményünk LIFE, illetve KIOP programjai tapasztalatait, és aktuális kérdéseit vitatták meg a résztvevők. Az év második felében ismételten összehívott ülésen az ökoszisztéma szolgáltatásokról, az agrár - és vidéki környezet fenntartásának lehetőségeiről, a természetvédelmi kezelés - gazdálkodás összefüggéseiről, és a Tanács hároméves tevékenységének összegzéséről, befejezéséről esett szó. 2. TERÜLETI ADATOK 2.1. Védett és védelemre tervezett területek Az Igazgatóság működési területének kiterjedése: ha. Védett terület védett terület száma (db) kiterjedése (ha) Ebből: fokozottan védett (ha) változás 2008-ban (ha) védelemre tervezett száma (db) kiterjedése (ha) NP törzsterület * tájvédelmi körzet * természetvédelmi terület * ex lege védett láp ** ex lege védett szikes tó ** ex lege védett földvár *** összesen * Küvet adatbázishoz igazítás. 6

7 ** Ex lege védett területek folyamatos ellenőrzése, és Küvet adatbázishoz való igazítás. *** Kunhalmok adatbázisba való felvétele Az előző évben a dereguláció által nem érintett, korábban jogszabállyal kihirdetett országos jelentőségű védett természeti területek határpontosítása a kezelési tervek készítési ütemének megfelelően történt. Több adminisztratív hibát is találtunk az 1989 után védetté nyilvánított területek esetében, amelyek feloldása esetenként új védetté nyilvánítási eljárás szükségességét vonja maga után, ami jelentős területi bővülést vagy csökkenést nem eredményez. Az Igazgatóság által korábban, 2005-ben felmért, illetve felülvizsgált, ex lege védett természeti területek jogi jellegének bejegyzésére irányuló kezdeményezéseink folytatódtak, a határvonalak javítása részben megtörtént illetve folyamatos. A földhivatali bejegyzésekért felelős természetvédelmi hatóságok leterheltségüktől függően változó ütemben indították/ indítják el a kiterjedés megállapítására irányuló eljárásaikat. Az Igazgatóság 2008-ban is végezte az ex lege védett területeket felkutatását, lehatárolását és felülvizsgálatát. A legtöbb esetben a térségünkre jellemző szikes tavakról van szó, amelyek száma 239, az év során több új terület ex lege bejegyzését elindítottuk. Az ex lege lápok száma 156, ezek területének pontosítását, a régiek kiigazítását és az újak bejegyzését is megkezdtük. Az újonnan megtalált vagy korábban természeti területként felmért területeken kezdeményeztük a jogi jelleg bejegyzését a természetvédelmi hatóságnál. A évben 5 db (összesen 46,3 ha) ex lege láp és 6 db (összesen 235,1 ha) ex lege szikes tó jogi jelleg bejegyzésére irányuló eljárást kezdeményeztünk. Ezek közül 3 db ex lege szikes tó (mintegy 101 ha kiterjedésben) és 1db ex lege láp (mintegy 12 ha kiterjedésben) jogi jelleg bejegyzése zárult le sikeresen. Nemzetközi Egyezmények hatálya alá tartozó és Natura 2000 területek Megnevezés védett területek száma (db) kiterjedése (ha) ebből fokozottan védett (ha) változás 2008-ban (ha) Ramsari terület Biogenetikai rezervátum Bioszféra rezervátum Világörökség Európa Diploma Natura 2000 Bird Direktíva Natura 2000 Habitat Direktíva A Natura 2000 területek esetében a természetvédelmi hatóságok elindították az illetékes körzeti földhivataloknál a Natura 2000 terület jogi jelleg feljegyeztetéseket az érintett ingatlanokra. 7

8 A Natura 2000 területek szakmai határvonalának pontosítását elkészítettük. A területi kimutatás az eredeti adatokon alapul, mivel az országos egységesítés a jelentés készítés ideje alatt is folyamatban van Saját vagyonkezelésű területek Művelési ág terület (ha) saját használatban haszonbérbe (hasznosításba) adva 8 ha % ha % erdő fásított terület gyep gyümölcsös halastó kivett nádas szántó szőlő Összesen: december 31-i állapot! Az Igazgatóság a vagyonkezelésében lévő területek 46 %-át (22434 ha) földhaszonbérlet útján kezeli. A 2008-as gazdasági évre 470 főre változott a haszonbérlő partnereink száma. Hatályos haszonbérleti szerződésünk 627 darab, melyből év végével 140 darab haszonbérleti szerződést egy éves időtartamra (2009. dec. 31-ig) hosszabbítottuk meg, a haszonbérlők év végéig AKG pályázatban való részvétele miatt. A földhaszonbérletek létesítésénél nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy a haszonbérlet elbírálásánál a helyben lakók, valamint a tanyás térségben élő gazdálkodók elsőbbséget élvezzenek, és ez által is javuljanak a megélhetési lehetőségeik. Az Igazgatóság a haszonbérbe adott területeken fokozott ellenőrzést végez, elsősorban azt vizsgálja, hogy a földhasználók a haszonbérleti idő tartama alatt eleget tesznek-e a haszonbérleti szerződésben foglalt természetvédelmi előírásoknak. Az Igazgatóság az állami tulajdonú, saját vagyonkezelésű területek fennmaradó részén (54 %-án) saját hatáskörben maga végzi az élőhely fenntartási, természetvédelmi célú területkezelést a Természetmegőrzési osztály és a Természetvédelmi őrszolgálat felügyelete mellett. A 2008-ban hektár saját hasznosítású területtel pályáztunk a SAPS-ba, ebből hektárral az AKG pályázatban is részt vettünk. Nagy hangsúlyt helyeztünk a védett területek fenntartására és gongozására, valamint az őshonos állatok tartására, mely egyaránt szolgálja a génmegőrzési és területfenntartási-kezelési célokat.

9 Az Igazgatóság gazdálkodási tevékenysége következtében kapott földalapú támogatásból (SAPS), valamint az Agrár Környezetgazdálkodási Program(AKG) keretében kapott támogatásból finanszírozta a védett élőhelyek kezelését, védett területek fenntartását. Ez volt továbbá a pénzügyi forrás az élőhely kezelésben nagy szerepet játszó magyar szürke szarvasmarha és bivaly állomány fejlesztésére, az állatállomány takarmányozásához szükséges szálas takarmány betakarítására és a kezelési tevékenységek elvégzéséhez szükséges mezőgazdasági gépek beszerzésére és működtetésére is. A 2008-ban kettő db MTZ típusú és egy db Landini új erőgép beszerzése történt hektár gyepterületet kezeltünk saját erőgépeinkkel. 500 hektár szántóterületen végeztünk mechanikai talajművelést, mely érintett uniós pályázatból nyert (KIOP), továbbá túzokos, daruvédelmi területeket. Bérmunka igénybevételével 2000 hektáron tisztító kaszálással végeztünk természetvédelmi kezelést és 130 hektár talaj-előkészítési munkát végeztettünk el a év tavaszi vetés előkészületeihez. 300 hektár szántóterületen kukorica, borsó, repce, cirok, lucernavetéssel segítettük elő a telepeinken lévő szarvasmarha állományunk téli takarmányának biztosítását. Daru, kerecsensólyom és kékvércse táplálkozó-hely kialakítása és fenntartása kettős hasznosítást jelentett, ugyanis a megtermett kukorica 2/3-része az átvonuló madarak táplálkozó helyéül szolgált, 1/3 része (16 tonna) pedig betakarításra került a saját őshonos szürke marha szarvasmarha állományunk kondíció növeléséhez szükséges abraktakarmány (vegyes dara) előállítására. A Leader pályázat keretében vásárolt szárzúzóval a hajósi és császártöltési kaszálók gyommentesítését végeztük az ott található növényzet eredeti vegetációja helyreállásának elősegítésére. Sikeresnek mondható az ártéri szántók gyommentesítése is, mely területek között kerültek ennek következtében olyan állapotba, hogy cirokvetéssel az ott burjánzó akácot visszaszoríthattuk. Az őshonos állattartó telepeink téli takarmány ellátására beszállított tömegtakarmány mennyisége darab bála (lucerna, fűszéna, cirok, szalma), valamint 1000 tonna siló Terület nélküli értékek Újabb település egyedi tájérték-katasztere 2008-ban nem készült el, számos település esetében azonban részletes adatfelvétel, információgyűjtés történt. A felméréshez szükséges adatok, helyi információk hatékony összegyűjtése érdekében igazgatóságunk a működési területén 118 települési önkormányzatot keresett meg. Ebből 26 települési önkormányzat válaszolt már és küldött információt valamint adatokat a konkrét tájértékeket illetően. 3. KUTATÁS ÉS MONITOROZÁS A természeti értékek kutatása, változásainak vizsgálata az Igazgatóság számára kezdettől fogva kiemelt fontosságú tevékenység. A évben elvégzett kutatási és monitoring tevékenységünket részletesebben a következőkben mutatjuk be. 9

10 3.1. Kutatás Igazgatóságunk a kutatási tevékenységének prioritásai között szükségszerűen a természet védelmével kapcsolatos tevékenység tudományos megalapozását, a védendő természeti értékek feltárását és a védett természeti területek fejlesztését tartja szem előtt. 1. Natura 2000 élőhelyek változásainak vizsgálata (befejezés) - az 1998-as DT-Map térképezés kvadrátjaiból 8 db homokhátsági táji kvadrát újratérképezése (az időközben bekövetkezett táji változások értékelésével). 2. Dél-Bácska madárfaunájának felmérése. 3. A nyugati földikutya állományainak vizsgálata a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. 4. Felső-Kiskunsági szikes pusztákon az ún. Tripoliszi-legelő részletes vegetáció-térképének elkészítése (kb. 200 hektárról), a 20 évvel ezelőtt készült vegetáció-térkép újbóli elkészítése (időközben bekövetkezett talajvízszint-süllyedés hatásának vizsgálata). 5. A Felső-Kiskunsági szikes puszták északi részén 1150 hektár élőhely-térképezése és tájtörténeti felmérése (kavicsbányászat táji hatásainak vizsgálata). 6. A Jánoshalma-Kunfehértói erdők (HUKN20018) különleges jelentőségű természetvédelmi terület (kjtt) természeti értékeinek és tájtörténetének felmérése. 7. Csíkos szöcskeegér potenciális élőhelyeinek felmérése. 8. Folyómenti iszapnövényzet (Natura 2000 jelölő élőhely, 3270 élőhelykód) felmérése a Tisza mentén. 9. Császártöltési Vörös-mocsár tőzegbánya tavain a lápi növényzet felmérése (Natura 2000 jelölő élőhelyek). 10. Alpár-Bokrosi öblözet Natura 2000 élőhelyeinek térképezése (a jövőben tervezett vízkormányzás hatásvizsgálatában 0 állapot felmérése). 11. Vizes élőhelyek fenntartására jelölt, Homokhátsági Natura 2000 területek hosszútávú fenntartási esélyeinek vizsgálata a hatályos vízjogi engedélyek tükrében. 12. Legelés kizárásos kísérletek folytatása KNPI saját vagyonkezelésű gyepterületein (új mintaterületek létesítésével) Monitorozás Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer (NBmR): I. projekt: Védett és veszélyeztetett fajok felmérése II. projekt: Vizes élőhelyek monitorozása III. projekt: Élőhelyek monitorozása IV. projekt: Inváziós fajok monitorozása V: projekt: Erdőrezervátumok - Lomboserdők monitorozása VIII. projekt: Szikes élőhelyek monitorozása IX. projekt: Száraz gyepek monitorozása KNPI saját projektek NATURA 2000 monitorozás - országos projekt részeként Tartós szegfű LIFE - monitoring munkák 10

11 4. KEZELÉSI TEVÉKENYSÉG 4.1. Kezelési tervek A védelemre tervezett területek kiterjedésére vonatkozó adatokat és a 2008-ban elkészített kezelési tervek készültségi állapotát a következő táblázat szemlélteti. A tervezési terület megnevezése Körös-éri Körzet Tájvédelmi Terület (hektár) KVVM-TKSZnek megküldött KVVM-TKSZ által jóváhagyott Kifüggesztett 2.452,31 X - - Peszéri- erdő TT 638,49 X - - Csongrádi Kónyaszék TT 455,17 X - - Kunpeszéri Szalag-erdő TT 119,28 X - - Kiskunhalas-Fejetéki Mocsár TT 35,58 X X X Kéleshalmi homokbuckák TT Természetvédelmi 176,26 X - - Terület Pirtói homokbuckás TT 591,88 X X X Imrehegyi gyepek TT 80,76 X - - Gátéri Fehér-tó TT 697,70 X - - Szelidi-tó TT bővítés 244,38 X - - A Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű TT Csólyospálosi földtani feltárás TT KNP Miklapuszta bővítés 43,38 X - - 1,20 X ,70 (1.100,52) X - - Péteri tó TT bővítés 781,07 X - - KNP Felső Kiskunsági szikes puszták bővítés KNP Felső-Kiskunsági szikes tavak bővítés ,73 (1.665,70) 4.968,74 (2.011,32) X - - X - - Összesen: ,91 11

12 1. Az Igazgatóság jogi és élővilág-védelmi szakmai szempontból is véleményezte az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) kormányrendelet tervezett (majd az év második felében végre is hajtott) módosítását. 2. Jogszabályban meghatározott feladatkörében eljárva továbbra is intenzíven, sokrétűen közreműködött szakértői véleményeinek elkészítése révén a természetvédelmi hatóság és az erdészeti hatóság Natura 2000 területekkel kapcsolatos államigazgatási tevékenységében, továbbá közérdekű tájékoztatásokat adott a Natura 2000 területek kapcsán hozzá forduló ügyfeleknek. 3. Szakmai egyeztetések révén nem védett Natura 2000 területeken olyan erdőállományok esetében is sikerült megállapodnia az állami erdőgazdálkodóval arról, hogy a korábban tervezettől eltérő, a természeti értékeket fokozottabban kímélő erdőgazdálkodási tevékenységet fordítson, amelyekre vonatkozóan az erdészeti hatóság korábban már jogerősen engedélyezte az intenzívebb, kevésbé értékmegőrző tevékenységeket. 4. Részletes jelentést készített a nem teljes földrészletet érintő Natura 2000 területek jelölésének felülvizsgálatáról. 5. Közreműködött a KNPI az Európai Bizottság által a magyar országos Natura 2000 adatbázisban talált vagy vélt hibák kijavításában, illetve tisztázásában. 6. Észrevételezte a KvVM honlapján található Natura 2000 térképi adatbázis hibáját, a megjelenített térképi fedvény kihirdetett hrsz. jegyzéktől való eltérését. 7. A Natura 2000 fenntartási tervek első csomagjának készítési jogát elnyert konzorcium tagjaival, különösen a VÁTI Kht. képviselőivel részletes szakmai egyeztetést folytatott az Igazgatóság a hatékony munkavégzés elősegítése érdekében, és adatszolgáltatásával is igyekezett előremozdítani a projekt sikerét. 8. A Natura 2000 élőhelyek országos monitorozási protokolljának összeállítását szakértői véleményével segítette az Igazgatóság ra is áthúzódtak a Natura 2000 területhatárok MePAR rendszerbe történő illesztésének munkálatai Élőhely fenntartás A legfontosabb élőhely fenntartási aktivitásunkat az alábbiakban mutatjuk be: 1. KNP bugaci szegélyturján vízpótlása Minden évben egy kisebb turjános nedves állapotban tartása érdekében felszín alatti vízből pótoljuk a hiányzó vízkészletet. (8 200 m3) 5 hektár 2. Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet tömörkényi halastavak az ökológiai célú, már nem termelő halastavak rendszeres vízpótlása tiszai vízbázisból ( m3) 80 hektár 3. Az apaji halastavak (153 hektár) ökológiai célú vízpótlása 2008-ban kb m3 víz betáplálását jelentette. 4. Az Érsekhalmi Hét-völgy TT területén közmunkások bevonásával leirtottuk a cserjéket a löszgyepekről 3 hektár kiterjedésben. 5. A fülöpszállási Kelemen-szék és környéke élőhelyeinek kezelésében új elemként jelent meg 2008-ban a magyarszürke szarvasmarhákkal és bivalyokkal történő legeltetés, mely teljes mértékben beváltotta a hozzá fűzött reményeket (400 hektár). 12

13 4.3. Élőhely rehabilitáció A év során önálló élőhely rehabilitációs projekteket nem indítottunk el, hanem folytattuk a korábbi uniós pályázatokból adódó (KIOP) feladataink végrehajtását (gyalogakác szárzúzózása), illetve az élőhely rehabilitációs célú uniós (KEOP) pályázatainkat készítettük elő Fajvédelem Működési területünkön kiemelt jelentőségű fajok megőrzésére vonatkozó tevékenységünket az alábbi ismertetés foglalja össze: 1. Túzok Folyamatosan felülvizsgáltuk a legjelentősebb gazdálkodók területhasználatát, és a haszonbérleti szerződésekben fokozottan érvényesítettük a túzokkíméleti gazdálkodás gyakorlatát. Egy gazdálkodótól visszavett területen (580 hektár) az Igazgatóság végzi a túzok kíméleti gazdálkodást. 2. Fehér gólya év során 120 db fészektartót adtunk át a DÉMÁSZ Rt-nek, melynek jelentős részét még abban az évben kihelyezték a veszélyeztetett fészkek alá, ez a munka folytatódott a évben is. 3. Kék vércse A kék vércse LIFE program során a korábbi évek során kihelyezett 400 db költőláda ellenőrzését, tisztítását végeztük el. Továbbá a program keretében az előző évben eltelepített 4 erdőfolt ápolási munkáit is folytattuk. Ezeken kívül megtörtént az ismert éjszakázó helyek monitorozása (maximum 170 pld), a fészkelő állományok felmérése ( pár), valamint több tíz kilométer középfeszültségű vezeték oszlopainak ellenőrzése. A év során 158 fiókát jelöltünk meg egyedi kódos színes gyűrűvel. 4. Kerecsensólyom A kerecsensólyom LIFE keretében 15 db költőláda került kihelyezésre magasfeszültségű oszlopokra, illetve 16 költőláda fára. Ezek mellett elvégeztük a működési területünkön a költő párok felmérését (18 revír). Három madarat jelöltünk meg műholdas adóval, továbbá 16 fiókát jelöltünk meg alumínium gyűrűvel. 5. Rákosi vipera Az elmúl év során tovább finomítottuk az ismert élőhelyek (Peszéradacsi-rétek, Bugacpuszta) természetvédelmi kezelését (kaszálás helyett extenzív legeltetés), ennek hatása az állomány növekedésében is érezhető. A Vipera LIFE keretében mintegy 12 hektáron letermelt erdő helyén gyepvetéssel rekonstruált élőhely utókezelését (tájidegen fajok irtása) is tovább folytattuk. 6. Tartós szegfű A LIFE program szeptember 1-én indult. A fokozottan védett endemikus növény Duna-Tisza közi állományának védelme a program fő célja. 7. Kúszó zeller Az elmúl évben is elvégeztük az ismert élőhelyek késő tavaszi és téli kézi kaszálását (1 hektár) Saját állatállomány Az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő állatállomány létszámát az alábbi táblázat tartalmazza: Az Igazgatóság az utóbbi években az őshonos magyarszürke szarvasmarha és a bivaly állomány fejlesztésébe kezdett, mely fenti táblázat is tükrözi az erőteljes növekedést. A szarvasmarha (157 egyed) 12,8 %-os, a bivaly (129 egyed) 100 %-os többlet állományt eredményezett. 13

14 Faj Fajta Egyedszám Egyedszám január december 31. szarvasmarha magyar szürke bivaly ló shagya arab 1 1 arab telivér 1 1 angol telivér 1 1 A fejlesztést a rendelkezésre álló legelőterület és a téli szálas takarmány előállítására alkalmas terület nagysága határozza meg. Ezek növelésére a vonatkozó jogszabályok betartásával kellő intézkedést tettünk, ugyanis a lejárt haszonbérleti szerződések ott, ahol a saját gazdaságunkban lévő állatállomány legeltetését tervezzük a 2009-es gazdasági évben nem kerültek meghosszabbításra, természetesen a haszonbérlő érdekeit figyelemmel kisérve. A évben a növekvő állatlétszám elhelyezése és tartás érdekében az Igazgatóság tovább fejlesztette az öt állattartó telepünket, nyári időszakra kialakította a fülöpszállási nyári szállást. Jelenleg is Bugacon található a legszebb és leghíresebb törzsállományunk, ahol saját hasznosítással történik a tenyésztés. Tiszaalpáron a KIOP program keretében megvásárolt magyar szürke szarvasmarhák tartása és nevelése folyik. Az állatok 2009 évtől történő biztonságos legeltetésének megoldásához ez évben gyeptelepítést hajtottunk végre a KIOP program keretében. A szarvasmarhák legelőinek fix villanypásztor rendszerének kialakítását végeztük el 4-5 km hosszan. A téli pihenőhely teljes felújítása megtörtént. Az állattartó telep feladatait az év közepétől saját dolgozóink látják el. Izsákon a szarvasmarhák tenyésztése során négy vérvonal a meghatározott. A vásárolt, valamint az Igazgatóság egyes állattartó telepéről átszállított állatállomány fogadásához szükséges karantént, a bivalyok részére téli teleltető helyet alakítottunk ki. Az állattartó telep istállójának tető felújítása megtörtént. Ezen a telepen történik a tenyészbikák teleltetése is. Kígyós-háti állattartó telepen ebben az évben magyar szürke szarvasmarha és bivaly egyaránt megtalálható volt. December hónapban a bivalyok átszállításra kerültek Pusztaszer (tehén+borjú, 2 év feletti bivaly) és Izsák (növendék bivalyok) állattartó telepekre. A állattartó telephez tartozó legelők karámrendszerének és a karám térelválasztói megépítésre kerültek. A pusztaszeri állattartó telepen a szürke marha tinókat és a növendék állatokat valamint a bivalyokat helyeztük el. A telep BIO minősített. Az apaji bikatelep kezelését és fenntartását továbbra is Szomor Dezső vállalkozó látja el. STV jelölt bikák kihelyezését tervezzük még a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság bikatelepére. 14

15 Az őshonos állatállomány telepeken történő elhelyezése Tartási hely Tenyész Tenyész Növendék Növendék Tinó Szopós Bivaly (majorság) tehén bika üsző bika borjú Bugac Izsák Pusztaszer Kígyós-hát Tiszaalpár Apaj-bikatelep 7 5 Ópusztaszeri Emlékpark (ÓNTE) 4 összesen: Az őshonos állattartó telepekhez tartozó, kezelt, (legeltetett) védett területek kiterjedése és a hozzátartozó állatállomány nagysága Hasznosított terület (hektár) Állatállomány (egyed) szarvasmarha+ bivaly Tartási hely (majorság) Bugac Izsák Pusztaszer Kígyós-hát Tiszaalpár Más tenyészet 16 Összesen: A magyar szürke szarvasmarha és bivaly állományunk fejlesztése folyamatos, azonban nélkülözhetetlen a selejtezés, a tenyésztésre alkalmatlan állatok értékesítése. Ez évben a magyar szürke állomány szaporulat 336 egyed, vágóra eladott 187 egyed, egyéb selejt eladott 5 egyed, elhullott 22 egyed. A selejtezés a túlkoros, illetve tenyésztés szempontjából hibásnak minősített állatokra irányult. A tenyésztési vérvonal frissítésére 2 egyed tenyészbikát vásároltunk a többletbevételünk terhére Vadászterületek A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság célja, hogy működési területén a vadászatra jogosultak a természetvédelmi érdekekkel összhangban végezzék vadgazdálkodási tevékenységüket. Ezt a törekvést a saját vagyonkezelésben lévő területeken fokozottan igyekszik érvényesíteni, és ebben a vonatkozásban saját vadászterületén példaértékű gazdálkodást kíván folytatni. Az év során az igazgatóság a teljes működési területén folyó vadgazdálkodási tevékenységet folyamatosan ellenőrizte, valamint szakmai véleményének megfogalmazásával segítette a természetvédelmi hatóság vadgazdálkodással kapcsolatos munkáját. Az igazgatóság számos vadászterületen rendelkezik vagyonkezelői joggal, többségi tulajdonosként három vadászterületen van jelen. 15

16 Az Izsáki Kolon-tó és a Miklapuszta Nemzeti Park területegységeken alakult vadászterületeken haszonbérlő a vadászatra jogosult. A területek szakembereivel folyamatos a kapcsolattartás és egyeztetés, így biztosított, hogy a vadgazdálkodás a természeti értékek megőrzése mellett folyik. Az Izsáki Kolon-tó nemzetközi jelentőségű vadvíz (Ramsari terület), ólomsörét tilalmi terület, része a Natura 2000 hálózatnak és jelentős része a Túzokvédelmi LIFE programba van bevonva. Ennek megfelelően a vadállomány kezelése az őz állomány szinten tartó vadászatára, a vaddisznó állomány lehetőség szerinti korlátozására és erős ragadozó kontrollra helyezi a hangsúlyt. A vadászati módok és a vadászati idényeken belül a vadászati tevékenység ütemezése a területen fészkelő védett és fokozottan védett madárfajok védelméhez/érdekeihez maximálisan igazodik. Miklapuszta jelentős része a Natura 2000 hálózatba tartozik és a Túzokvédelmi LIFE program kiterjedésében is jelentős összefüggő egysége. Ennek megfelelően a fő hangsúlyt az állományok kezelése során itt is a ragadozók és a vaddisznó állományainak visszaszorítására helyezzük. Problémás kérdés a túzok dürgésével időben és térben is egybeeső őzbak vadászat kereteinek szabályozása. A Bócsa-Bugac Nemzeti Park területegységen Bócsa, Kaskantyú, Páhi, Orgovány, települések külterületét érintő, kódszámú vadászterületen az igazgatóság gyakorolja a vadászati jogot. A vadászterület szinte teljes egészében védett, jelentős része fokozottan védett és Natura 2000 hálózat része, ennek megfelelően különleges, természetvédelmi rendeltetésű. A nagyvad állományok kezelése során cél a vaddisznó állomány minimális szinten tartása, és az őzállomány jelenlegi nagyságának megőrzése. Szarvas a területen egész évben néhány példányszámban van jelen, természetvédelmi jellegű kezelése érdemben nem tervezhető, jelenléte nem hátrányos. A dámszarvas időszakos váltóvadként jelenik meg. Apróvadat nem vadászunk, számuk különösen a mezei nyúl esetében folyamatosan nő. Ez a földön fészkelő védett madarak érdekében végzett róka (és borz) folyamatos állomány-apasztásnak is köszönhető. A vadászati módokat a területre jellemző borókás-nyáras homokbuckák különösen érzékeny nyílt homoki gyepeire, és a peremterületek zárt gyepterületeire tekintettel választjuk meg. A vadállomány takarmányozására csak vadvédelmi céllal és kizárólag szélsőséges időjárási viszonyok esetén kerül sor. A 2008/2009. évre szóló vadgazdálkodási terv 3 db gímszarvas, 50 db őz, 25 db vaddisznó és 30 db róka kilövését tartalmazza. A terv időarányos teljesítése megtörtént. A vadászati és állategészségügyi hatóságok által előírt rókatetem, illetve vaddisznó vér- és mandula minták leadását időarányosan teljesítettük év zord téli időjárása miatt egyszer került sor nagyvadetetőkön kívüli (vadváltók melletti) szálas takarmány kijuttatásra. Tavasszal a takarmánymaradványok összegyűjtése és a területről történő elszállítása megtörtént csapadékszegény nyarán kétszer került sor a természetes itató helyek utántöltésére. A vadászterületen a vaddisznó állományának apasztását lehetővé tevő, szemes takarmány kijuttatásával a szórók üzemeltetése egész évben folyamatos volt. A csalogató szóráshoz szükséges mennyi- 16

17 ségű, évi kukorica-betakarításáig elegendő, 80 mázsa szemes kukorica beszerzéséről és betárolásáról gondoskodtunk. A évre tervezett magasles-építésekhez szükséges fűrészárut a saját vagyonkezelésű erdőkből származó faanyagból kivágattuk és betároltuk Halászati vízterek A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén halászati hasznosítóként nem kezel egyetlen vízteret sem. A halászati hasznosítókkal (magán személyek, egyesületek, vállalkozások) jó kapcsolatot tart fenn, és folyamatosan ellenőrzi azok tevékenységét Erdőterületek A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság az év során az alábbi tevékenységekkel szolgálta a működési területén található erdők védett természeti értékeinek és az erdőgazdálkodással érintett védett természeti területek megóvását és hosszú távú fennmaradását: a Kiskunhalasi és Bajai Erdőtervezési Körzetek előzetes tárgyalására megfogalmazta szakmai véleményét, majd az erdőrészlet szintű tárgyalásokon gondoskodott a természetvédelmi céloknak megfelelő erdőkezelési műveletek erdőtervekbe történő beépíttetéséről, az Ásotthalmi Erdészeti Tervezési Körzet, a Mártélyi TK (Marosszög-Csanádi ETK részeként) valamint az Ásotthalmi Erdészet Erdészeti Tervezési Egység körzeti erdőtervével kapcsolatos miniszteri egyetértési és véleményezési jogkör gyakorlásához szükséges szakmai anyagot előterjesztette, szakmai véleményének megfogalmazásával segítette a természetvédelmi hatóság erdőgazdálkodással kapcsolatos munkáját, a saját vagyonkezelésű erdőterületeken példaértékű erdőgazdálkodás folytatására törekedett. Az igazgatóság vagyonkezelésében lévő 5900 hektár erdőterületen évben 10 hektár erdőterület tuskózása, 8 hektár talajforgatása és 4 hektár erdősítése valósult meg. A tuskózást és a teljes talaj-előkészítést a véghasználatra került nemes nyár- és akác állományok fafajcserével egybekötött erdőfelújítása indokolta. Az év során 35 hektár folyamatban lévő erdőfelújításban és 141 hektár erdőtelepítésben zajlott erdőápolási munka. A közmunkaprogram keretében és annak teljes időtartama alatt, átlagosan 10 fő végzett folyamatosan erdőápolási munkát. Az év második felétől a sorközápolási munkákat az igazgatóság már a munkába állt új, MTZ-82-es erőgéppel és erdészeti tárcsával, saját kivitelezésben hajtotta végre. Az erdészeti hatóság által, nyár végén végrehajtott erdősítések műszaki átvétele sikeresen lezajlott. A fahasználati tevékenységek közül 84 hektáron egészségügyi termelés, 109 hektáron tisztítás, 58 hektáron törzskiválasztó gyérítés, 48 hektáron (ebből 18 hektár a kéleshalmi erdőtűz és 11 hektár a tartós szegfű Life program okán végrehajtott) tarvágás, valamint 13 hektáron egyéb termelés történt. A nevelővágások minden esetben az őshonos fafajok javára történtek. A tartós szegfű Life program keretében 11 hektár akácállomány sarjadzás elleni védekezéssel egybekötött tarvágása és a kikerülő faanyag aprítással történő megsemmisítése történt meg. 17

18 A természeti értékek- és az erdővagyon védelme érdekében 18 db fémsorompó és 12 db cölöpakadály felállításával a fokozottan védett bócsai ősborókás közel 3 és fél ezer hektáros területe lezárásra került. A kéleshalmi erdőtűz során leégett 35 hektár fenyőültetvény területéről részletes termőhely-feltárási szakvélemény készült a terület körzeti erdőtervezésével kapcsolatos, igazgatósági álláspont alátámasztására. Az igazgatóság vagyonkezelésében lévő erdőterületek erdőtűz elleni védelmi terve elkészült. A terv alapján 1920 hektár erdőterület nagymértékben, 15 hektár pedig közepes mértékben veszélyeztetett minősítésű. A évi erdőgazdálkodási terv a vágásbesorolások igazgatóságon belüli szakmai egyeztetéseit és a vágásjelölések és fatömeg-meghatározások végrehajtását követően összeállításra, majd természetvédelmi szakhatósági, valamint erdészeti hatósági eljárás lefolytatására leadásra került. 5. JOGI TEVÉKENYSÉG 5.1. Hatósági eljárások A évben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság hoz 460 db közérdekű adat megismerésére irányuló kérelem érkezett, ebből 450 megkeresés arra irányult, hogy élnek-e denevérek, illetve védett állatok panelházakban. Öt megkeresés településrendezési tervhez kapcsolódott, illetve előfordult még továbbá a védett fajok előfordulási helyére, védett természeti értékekre, valamint NATURA 2000 jelölő fajokra és élőhelyekre irányuló megkeresés is. A évben közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet igazgatóságunk nem utasított el. Igazgatóságunk illetékességi területét érintően három Zöld Hatóságnak Alsó Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szegedi és bajai kirendeltsége és a Közép Duna völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség van hatósági és szakhatósági jogköre. A hatósági megkeresések száma 2008-ban összesen 920 volt. Más hatóság által hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálata Az Igazgatóság hat közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben vett részt az eljáró hatóság (az illetékes regionális közigazgatási hivatal) mint alperes mellett beavatkozóként, amelyek mind a KIOP-programmal összefüggő kisajátítások miatt indultak, és közülük csak egy fejeződött be 2008-ban. Az Igazgatóság, mint közigazgatási eljárásban résztvevő ügyfél Az Igazgatóság a vagyonkezelésében lévő vagyon működtetése kapcsán számos közigazgatási ügyben szerepelt úgy, mint klasszikus értelemben vett ügyfél (erdészeti, természetvédelmi, vadászati, építési, vízügyi, ingatlanügyi stb. hatósági eljárások) Olyan ügyféli minőségben, mely az Igazgatóság természetvédelmi kezelői feladatkörével kapcsolatos, két esetben történt beavatkozás. Mindkét esetben fokozottan védett faj (túzok) egyedeit fenyegető veszély elhárítása ill. megelőzése érdekében kértük az ügyféli közreműködés biztosítását (Natura 2000 területen erdőtelepítés, továbbá légvezeték létesítése). Hatósági ügyekkel kapcsolatban lásd még 6.3. pontot. 18

19 5.2. Bírságok ügyek száma kiszabott bírság öszszege természetvédelmi bírság - - szabálysértési eljárás Ft helyszíni bírság Ft A január 1-jétől a természetvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárások lefolytatása az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekhez került át. A szabálysértési eljárások száma majdnem duplájára emelkedett, ezzel együtt növekedett a kiszabott pénzbírságok összege is. A 37 eljárásból 2008-ban 25 eljárás ért véget pénzbírságot kiszabó, illetve figyelmeztetést alkalmazó vagy megszüntető határozattal. A fennmaradó 12 eljárás még folyamatban van ban szabálysértési kifogás jogorvoslattal az eljárás alá vont személyek közül egy élt, ez a bírósági eljárás 2008-ban nem fejeződött be. Részletfizetésre irányuló kérelem 2008-ban egy érkezett, ennek az Igazgatóság helyt adott, a pénzbírság megfizetése megtörtént. A pénzbírságok befizetésével kapcsolatosan változatlanul kevés a hajlandóság az önkéntes teljesítésre, kb. az elkövetők fele nem tesz eleget határidőben a fizetési kötelezettségének Büntető ügyek feljelentések száma eredményes eredménytelen természetkárosítás egyéb büntető ügyek Az eredményesség eredménytelenség megítélése szempontjából eredményesnek minősülnek azon ügyek, melyekben a nyomozó hatóság az eljárást vádemelési javaslattal tette át az ügyészségre, valamint az ügyészi megrovással ill. a bírósági elmarasztaló ítélettel vagy természetvédelmi szabálysértés miatti feljelentéssel végződő eljárások. Az ügyek egy része (5) folyamatban van. A természetkárosítás miatti feljelentések száma jelentősen megnövekedett az előző évhez képest, melynek oka, hogy a Magyar Állam, illetve az Igazgatóság sérelmére elkövetett falopásokat, továbbá más személyek sérelmére vagy által elkövetett fakivágásokat nemcsak vagyon elleni cselekménynek, hanem természetkárosításnak is minősítettük (13 eset). Amennyiben a nyomozás sikerrel zárult, de a természetkárosítás vétség súlyát nem érte el a jogsértés, akkor az Igazgatósághoz, mint szabálysértési hatósághoz tett feljelentést az ügyészség (3 eset), és került lefolytatásra az eljárás. 19

20 5.4. Polgári perek ügyek száma nyert vesztett folyamatban megszűnt polgári perek Két polgári perben az Igazgatóság felperesként, egyben alperesként vett részt. Egy több éve folyamatban lévő ügy, melynek tárgya jogalap nélküli gazdagodás volt (épület felújítással kapcsolatos kiadások megtérítésére irányult az Igazgatósággal szemben), pernyertességgel fejeződött be. Az egyik olyan eljárást, melyet az Igazgatóság felperesként indított el és elővásárlási jog gyakorlásához kapcsolódik, még folyamatban van. A másik eljárást az egyik vízgazdálkodási társulat küldöttgyűlése által hozott, a természetvédelmi érdeket sértő döntésének hatályon kívül helyezése iránt indítottuk el, de a bíróság nem adott helyt kereseti kérelmünknek. 6. ŐRSZOLGÁLAT A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata a évet 23 fővel kezdte, majd két ütemben jelentős létszámbővítést hajtottunk végre. Év végére a teljes létszámunk 32 fő lett. Ennek köszönhetően mind a 26 természetvédelmi őrkerületnek van vezetője, és területtől függetlenül tudunk alkalmazni 4 természetvédelmi tájegységvezetőt. A személyi állomány összetételét az alábbi táblázat mutatja: Megnevezés Felsőfokú végzettségű Középfokú végzettségű Összesen Létszám Az egy főre eső működési és védett természeti terület Átlagosan Minimum Maximum Az egy főre eső működési terület (ha) Az egy főre eső védett természeti terület (ha) Szervezeti kérdések Az igazgatóság működési területét elején átszerveztük, a területi feladatok egységes elosztása érdekében 5 természetvédelmi tájegységet alakítottunk ki. Az őrkerületek száma nem változott (26), de néhány helyen határaikat kis mértékben módosítottuk tól független ügyeletvezetőt alkalmazunk természetvédelmi terület-felügyelői beosztásban. Márciustól állandó 24 órás ügyeleti szolgálatot működtetünk. 20

21 6.2. Technikai eszközökkel való ellátottság Az őrszolgálat működési feltételei a korábbi évekhez képest elsősorban a technikai eszközök ellátottsága tekintetében jelentős mértékben javultak. Igazgatósági beruházásból beszerzésre került 10 db kézi távcső. Jelenleg a 32 fős őrszolgálat minden tagja rendelkezik jó minőségű (pld. Leica) távcsővel. Az öszszes vizes élőhelyen illetve pusztai területen dolgozó őr rendelkezik állványos távcsővel. Két régi és az idén felvett természetvédelmi őr kivételével mindenki rendelkezik maroklőfegyverrel. Az őrszolgálat tagjai számára mind a terepi, mind a társasági egyenruha biztosítva van, kiegészítő elemekkel együtt ban két új és egy használt Ford Ranger terepjárót vásárolt az igazgatóság. Ennek köszönhetően az őrszolgálat rendelkezésére álló gépjárműállomány az alábbiak szerint módosult: Suzuki Jimny 7 db Suzuki Vitara 1 db Lada Niva 8 db Ford Ranger 7 db 9 fő természetvédelmi őr (elsősorban az idén felvett kollégák) használ saját gépjárművet. Két természetvédelmi őr rendelkezik szolgálati lóval Hatósági intézkedések A évben 81 esetben tettek természetvédelmi őreink bejelentést az Igazgatóság részére. Helyszíni bírságot tíz esetben szabtak ki. Továbbra is a téli falopások, a szabadidős tevékenységek ellenőrzése adják a legtöbb feladatot, de az év első felében igazgatóságunk működési területén négy térségben észleltünk ragadozó madár mérgezést. A lőfegyverrel történő természetkárosítások száma is megemelkedett: lőtt daru, réti sas (ez utóbbit sikerült egészségesen szabadon engedni) és több megnyúzott nyári lúd és nagy póling maradványára leltek természetvédelmi őreink. Az év második felében fokoztuk a külföldi vendég vadászok vadászatának ellenőrzéseit. Hasonlóan fokozott ellenőrzéseket tartottunk a technikai sporttevékenységek tekintetében is. Április elején nagyszabású területi ellenőrzésre került sor a KNP bócsai törzs területén, ahol 5 terepmotor és 1 quad került visszatartásra. Az akcióban a Duna-Dráva NPI természetvédelmi őrei is részt vettek. A prevenció érdekében az idén is több technikai sporttal foglalkozó egyesülettel voltunk kapcsolatban, rendezvényeiken és fórumaikon is részt vettünk. Az igazgatóság feladatellátásában történt belső átcsoportosításnak köszönhetően az őrszolgálatra a korábbi éveknél nagyobb mértékben hárul ügyintézési feladat. Ezt tükrözi az Őrszolgálati Osztályra szignált ügyiratok száma. Év Ügyiratszám

22 6.4. Az őrszolgálat együttműködése más szervekkel A évben is jó kapcsolatot tartottunk az Országos Rendőr Főkapitányság, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és a Katasztrófavédelem illetékes szerveivel. Rendőrség: elsősorban a technikai sportok védett természeti területen történő ellenőrzésében kaptunk segítséget. Megjegyzendő, a sportrendezvények szervezői részéről kifejezetten jó szándékú kapcsolatkeresés volt jellemző (orgoványi off-road verseny stb.). A falopások számának csökkentése érdekében körzeti megbízott őrkerület-vezető szinten tartottunk rendszeres kapcsolatot. MVH: az ellenőrzéseken a természetvédelmi őrök folyamatosan részt vesznek a jelentkező igényeknek megfelelően. Katasztrófavédelem: 2008-ben jelentős erdőtüzek alakultak ki működési területünkön. Kiemelt feladatot jelentett a Bócsai Homokbuckák védett természeti területen keletkezett erdőtűz megfékezése. A természeti kár mérséklése érdekében mindent elkövettünk. Ennek ellenére közel 6 ha erdő és borókás károsult. A Csongrád és a Bács-Kiskun megyei polgárőrszövetségekkel kapcsolatba léptünk, együttműködésünk kialakítása folyamatban van ban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata adott otthont az Európai Természetvédelmi Őrök Találkozójának, ahol 14 ország mintegy hetven résztvevője volt jelen. Az egyhetes rendezvényen megismerkedhettek a Kiskunság természeti értékeivel, Magyarország történelmével, és nem utolsó sorban a magyar természetvédelmi őrök munkájával. Rendezvényünk újabb külföldi együttműködési lehetőségeket nyitott meg számunkra, főleg a szerbiai természetvédelmi őrök irányába. 7. KÖLTSÉGVETÉS ÉS VAGYON Az Igazgatóság működésének és gazdálkodásának pénzügyi forrás igénye folyamatosan biztosított volt támogatásból és saját működési bevételből, valamint a jelentős mértékű évközi működési és felhalmozási célú pénzeszköz átvételekből. Igazgatóságunk évről áthúzódó előirányzat-maradványa eft, ebből évben ténylegesen eft került felhasználásra. A fel nem használt eft maradvány a 10/2/35 Természetvédelmi kártalanítás fejezeti kezelésű előirányzat maradványát tartalmazza, melyet jogi nehézségek miatt csak évben tudunk felhasználni évben az INFOSYS Integrált Költségvetési Rendszert alkalmaztuk, de mellette párhuzamosan a régi főkönyvi és analitikus programokat is folytattuk, mivel az INFOSYS rendszerből nem tudtunk használható adatokat kinyerni. 22