Túzok ( Otis tarda )

Átírás

1

2 Túzok (Otis tarda)

3 Elterjedés Morocco ( birds), Portugal (1,893 birds), Spain (29,400-34,300 birds), Austria ( birds), Czech Republic (0-2 birds), Germany ( birds), Slovakia (0-3 birds), Hungary (1,413-1,582 birds), Serbia and Montenegro (35-36 birds), Romania (0-8 birds), Turkey (400-1,000 birds), Iran ( birds), Russia (8,000-12,000 birds), Ukraine ( birds), Kazakhstan (0-300 birds), Mongolia (c.1,000 birds) and China (c.500-3,300 birds)

4 Élőhelye Nyílt, nem nedves, alacsony fekvésű síkságok vagy enyhe domborzatú térségek Fátlan vagy kissé fás füves puszták Zavartalan helyek Mezőgazdasági területek, szántóföldek Táplálkozásra; Szaporodásra (dürgés, fészkelés); Pihenésre, komfortmozgásra alkalmas élőhelyek

5 Táplálkozása Vegyes táplálkozású Szezonális eltérések Életkorbeli eltérések

6 A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/ Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-től fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint A 80-as évek közepén két rendkívül kemény tél következtében a madarak elvándoroltak, ezer példány sosem tért vissza 2005 tél: 1254 példány LIFE-Nature Hungary

7 Mi az a LIFE? A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/ LIFE : (L Instrument Financier pour l Environment) Pénzügyi Eszközök a Környezetvédelemért. 3 fő terület: - környezetvédelem, - természetvédelem - Európán kívüli tevékenységek Fő célja, megóvni az európai jelentőségű állat- és növényfajokat, valamint élőhelyeket költségvetése a os évre közel 40 milliárd forint uniós támogatási aránya 50-75% Magyarország 2001-ben nyíltak meg a LIFE források. Eddig 12 hazai pályázat nyert, összesen több mint 2.1 milliárd Ft támogatást LIFE-Nature Hungary

8 A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/ A projekt fő adatai: Kedvezményezett: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Projekt időszaka: 01/10/ /09/2008 Költségvetés: 4,3 M Euro (~1,1 milliárd Ft) Ebből uniós támogatás 482 M Ft A fennmaradó önrészt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biztosítja LIFE-Nature Hungary

9 Időszak: Partnerek: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszatáj Közalapítvány BIHAR Természetvédelmi és Kulturális Értékőrző Közalapítvány Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási Intézet Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt Támogatók: LIFE Nature alap, Európai Unió (44,35%) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (39,92%)

10 A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/ A projekt fő céljai: A hazai ~1300-as túzokállományt minimum 10%-al növelni a program 4 éves időtartama alatt Megalapozni a hazai hatékony túzokvédelem munkáját a project utáni időszakra nézve is (szemlélet, információk, adatok, infrastruktúra, földvásárlások, stb.) LIFE-Nature Hungary

11

12 Túzokos Natura2000 területek fenntartási tervei

13 Társadalmi tudatosság növelése, kapcsolattartás az érintettekkel

14 Mit tehetnek a vadászok a túzokért? hatékony ragadozógazdálkodás zavarások mérséklése tájékoztatás

15 Együttműködés a gazdákkal

16 ÉTT-en alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok 1. Szántóföldi növény-termesztés túzokélőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 25.

17 (2/b) egy parcella mérete nem lehet nagyobb 40 hektárnál

18 (3) b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyaggazdálkodási terv készítése és végrehajtása, c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mennyiséget, d) magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet a) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos

19 (3) e) az alábbi vetésszerkezetre vonatkozó előírásokat a teljes gazdaságra vonatkozóan az öt éves támogatási időtartam alatt kell megvalósítani: a) minimum 20% gabona, b) minimum 20% pillangós takarmánynövény (lucerna, fehérhere, vöröshere, somkóró, bükköny, stb.), c) minimum 10% repce, d) maximum 20% egyéb kultúra, f) minimum 20% ugar

20 (3) f) rovarölő szerek nem alkalmazhatók (kivéve repce esetében)

21 (3) h) sorközművelés csak május 1. előtt engedélyezett

22 (3) i) minimum hat méter széles növényvédő szer mentes parcellaszegélyeket kell hagyni

23 (3) j) pillangós takarmánynövények esetén: a) a terület legalább 50%-án az első kaszálást június 15. után lehet elkezdeni (az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján), b) a többi területen az első kaszálást április 25-ig el kell elvégezni

24 (3) c) minden kaszálás esetén legalább 5% kaszálatlan területet kell hagyni

25 d) fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének megtalálása esetén a fészek körül kaszálatlan területet kell kialakítani a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján

26 e) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata kötelező

27

28 k) repce esetén a terület 10%-án a Nemzeti Park Igazgatóság írásos kijelölése alapján a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelező

29 Helyes Gazdálkodási Gyakorlat 5.5.: Csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni).

30

31 Földvásárlások a LIFE Túzokvédelmi Programban No. Project terület Tervezett földvásárlás (ha) 2007 december 31-ig megvásárolt (ha) 1. Kiskunsági szikes puszták Solti-sík Dévaványai-sík Kis-Sárrét Bihari sík Hortobágy Hevesi-sík Borsodi Mezőség Total:

32 Tojásmentés, (mesterséges nevelés)

33 Légvezeték kiváltása földkábellel (Borsodi-mezőség)

34 Monitoring Központ Intrapopuláris viszonyok állomány nagyságának változása kor- és ivareloszlás natalitás és mortalitás alakulása Extrapopuláris viszonyok Rendelkezésre álló élőhely Természetes ellenségek Antropogén veszélyeztetők Makroklimatikus tényezők Túzokok élőhelyhasználata Ökológiai faktorok a szerepe a túzokállomány...alakulásában és az élőhelyhasználatban? Predátorok monitorozása Veszélyeztető tényezők monitorozása Kiadványok, publikációk (Magyar Apróvad Közlemények)

35 Monitoring protokoll 1.) túzokállomány monitoringja Túzok és élőhely használata Célja Módja Időtartam Hol kell felvenni? Jelentés leadásának határideje Fontos lehet! Túzok szinkron Évente 4 alkalom Teljes vizsgálati terület (munkaterület) A szinkront követő 2. napban A beavatkozások A túzokállomány összesített és élőhelyének eredményeinek nyomon folyamatos kísérése, az állomány monitoringja monitoringja Hetente min. 1 alkalom, egyébként folyamatosan. Teljes vizsgálati terület (munkaterület) Havonta Ha nem látunk madarat, azt is fel kell venni. Előkerült túzokfészkek felmérése Folyamatosan Teljes vizsgálati terület (munkaterület) Évente (szeptember 1.) A mortalitást okozó tényezők és azok jelentőségének (súlyának) tisztázása Túzokelhullás monitoring Folyamatosan Teljes vizsgálati terület (munkaterület) Havonta Veszélyesnek ítélt légvezetékek rendszeres ellenőrzése. Tojás, csibe, kifejlett egyed pusztulás is! Mit kell felvenni? adatlap Formátum: Ponttérkép, adatlap (Digiterra vagy Excel)

36 Kiértékelés módszerei ÁLLOMÁNYVISZONYOK: Szinkron (évente 4 alkalommal) Túzokállomány monitoring (teljes állományfelmérés: heti min. 1 alkalommal a teljes vizsgálati területen) Abundancia Sűrűség Min. ismert egyedszám Előzőek 100 km 2 -re

37 A megfigyelt túzokegyedszám projektterületenként, havonta, 2005-ben (n = 24326) mefigyelt havi összes egyedszám I. II.III. IV. V.VI.VII. VIII. IX.XẊIẊII. Bihari-sík Heves Solti-sík Borsdi-Mezőség Dévaványa Kikunság Hortobágy Kis-Sárrét Mosoni-sík hónap

38 Mosoni-sík KMT A jelölő fajok: Túzok Kerecsensólyom Kékvércse Rétisas Parlagi sas A terület rendeltetése: A Mosoni-sík Különleges Madárvédelmi Terület jelölő fajainak kedvező természetvédelmi helyzetének biztosítása, fenntartása. Kiterjedés: ha Érintett települések: Hegyeshalom, Jánossomorja, Levél, Mosonszolnok, Rajka, Várbalog Mintaterület

39

40 A Mosoni-sík élőhely kínálata 2006-ban

41 A túzokok élőhelyhasználata a Mosoni-síkon 2006-ban 100% 80% 60% 40% 20% 0% Túzokföld Repce Árvakelés Őszi búza Tarló Szántás Egyéb

42 Eredmények Fészkelés 2005 összefoglaló statisztikák Túzok fészkek megoszlása az előkerülés oka szerint kaszálás 17% talajelőkészítés 9% belegyaloglás 6% vegyszerezés 19% aratás 3% vadászat 3% egyéb 7% területbejárás 36%

43 A túzokvédelmi LIFE program legfontosabb eredményei a Mosoni-síkon Rendszeres ellenőrzés, folyamatos védelem Naprakész állománydinamikai adatok Párbeszéd a túzokokkal kapcsolatban lévők közt Felélénkült a túzokok kutatása Megerősödött a nemzetközi együttműködés

44 Túzokészlelések 2005-ben és 2006-ban Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December

45

46 Megépült szélerőművek száma - a Mosoni-síkon: 28, ebből - 28 az ÉTT-en belül, - 6 a SPA-án belül. - Ausztriában: számtalan - Szlovákiában: 0

47

48 1969 fokozottan védett faj 1992 MOSON-Project 1995 ÖPUL 2002 NAKP 2004 NVT AKG Natura LIFE Túzokvédelmi Program Egyedszám / / / / / / / / / / / /2007 A Nyugat-pannóniai túzokállomány változása a téli adatok alapján

49 Téli országos szinkron túzokszámlálás 2009.január Populáció Kakas Tojó Indet. Összes Mosoni sík, Hanság Duna-völgyi síkság Dévaványai-sík Csanádi puszták Kis-Sárrét Bihar Hortobágy-Nagykunság Borsodi-Mezőség Hevesi-sík 0 Jászság 0 Összesen :

50 A kék vércse védelme a Pannon régióban (LIFE05 NAT/H/000122)

51 Állományváltozás 1950-es évek: becsült állomány pár 1990: becsült állomány pár 1997: becsült állomány pár 2003: becsült állomány kb. 800 pár

52

53

54

55

56

57

58

59 Veszélyeztető tényezők Fészkelőhely hiány - vetési varjú állomány csökkenése - pusztai erdőfoltok eltűnése - illegális fakivágás stb. Élőhelyvesztés - intenzív mezőgazdaság - hagyományos területkezelés /pl. legeltetés/ visszaszorulása Áramütés, közúti elütések Ragadozók kártétele a fészkelő-telepeken Vonulási veszteségek, negatív hatások a telelőhelyen

60 - lelövések.

61 1980: 713 fészkelő kolóniában pár 1984: 417 telepen pár pár

62

63

64

65

66

67

68

69 LIFE05 NAT/H/ Célok potenciális fészkelőhelyek számának növelése; vizsgálatok a faj élőhelyhasználatára és táplálkozásbiológiájára vonatkozóan; az ismert mortalitási tényezők csökkentése aktív védelmi tevékenységekkel speciális intézkedések a faj nyugat-romániai állományának védelme érdekében; faj állomány-felmérésének kiterjesztése és összehangolása adatok gyűjtése a téli túlélésre és a vonulásra vonatkozóan; intézkedéseket teszünk faj védelme szempontjából kulcsfontosságú vetési varjú állományának fenntartása érdekében; az érintett érdekcsoportok szintjén növeljük a kék vércséhez kötődő társadalmi tudatosságot, különös tekintettel a vetési varjú megítélésének szemléletváltására.

70 Műfészek-telepek létesítése

73 Szőrmés ragadozók riasztása és befogása Facsoportok felújítása és telepítése

74 Élőhelyhasználat- és táplálék-vizsgálat egy mintaterületen a költési időszakban

75 Élőhelyhasználat- és táplálék-vizsgálat egy mintaterületen a költési időszakban

76 Elektromos középfeszültségű vezetékek felmérése és szigetelése

77 Költőállomány felmérése Őszi gyülekező-szinkronok Vetési varjú telepek felmérése és fokozott ellenőrzése

78 Színesgyűrűs jelölés és leolvasás

79

80

81 Műholdas jeladók

84

85 A magyarországi hód-visszatelepítések tapasztalatai

86 Az eurázsiai hód (Castor fiber) Castoridae család közeli rokon: kanadai hód (Castor canadensis)

87 Az eurázsiai hód elterjedésének alakulása a századok során XI. század XVIII. század XIX. század vége 2001

88 A fennmaradt eurázsiai hód állományok és alfajok

89

90

91 Az eurázsiai hód elterjedése (2002)

92 A WWF hód-visszatelepítési programja

93 A WWF hód-visszatelepítési programja Előzmények 1966 Bajorországban 1976 Ausztriában az ausztriai állomány expanziója: spontán megjelenés Csehországban és Magyarországon ( ) 1980-as években hódok észlelése a Tiszafüredi Madárrezervátumban 1991 és 1993 között engedély nélkül érkeztek hódok hazánkba (Tisza-tó) a bajorországi Bad Kissingen Vadasparkból, ám később kiderült, hogy ezek nagy valószínűséggel kanadai hódok (Castor canadensis) voltak őszén Horvátországban 29 Bajorországból származó hódot bocsátottak szabadon

94 A WWF hód-visszatelepítési programja Az osztrák és német tapasztalatok alapján bebizonyosodott, hogy nincs akadálya a magyarországi hód-visszatelepítéseknek. 1994: szervezett hazai visszatelepítések gondolata A potenciális visszatelepítési helyszínek felvázolása után hódélőhely alkalmassági felmérés készült a Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegységére, Felső-Tisza-vidékére Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetre, Bodrogzúgra, Taktaközre és a Tisza Tiszabercel-Tiszafüred közötti szakaszára

95 A Kárpát-medence vízrajza az árvízmentesítés és lecsapolások előtt M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Intézete, 1938

96 A WWF hód-visszatelepítési programja A telepítési helyek kiválasztásának szempontjai vízszint ingadozás mértéke a szabad vízfelület nagysága a vízfolyás vagy állóvíz mélysége a partoldal jellege (magasság, talaj) az alapvető téli táplálékforrást jelentő preferált fásszárú növényfajok mennyisége, kora és megközelíthetősége zavarás mértéke ökológiai folyosó

97 A WWF hód-visszatelepítési programja Jogi előkészületek vámhatósági engedély illetékes TV-i hatóság engedélye a terület tulajdonosának ill. kezelőjének hozzájárulása illetékes vízügyi igazgatóság ÁESZ illetékes igazgatósága földtulajdonnal rendelkező magánszemély FVM Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztályának engedélye Állatorvosi vizsgálat

98 A WWF hód-visszatelepítési programja A hódok megjelenésének időpontja, a telepített egyedek száma, valamint állományainak mérete 2001/2002 telén Magyarországon

99

101

103 A magyarországi hód-élőhelyek eloszlása 2001 tavaszán

104 A magyarországi hód-élőhelyek eloszlása 2007 tavaszán

105 A WWF hód-visszatelepítési programja Telepítés utáni monitoring tevékenység adatgyűjtés az állatok élőhely- és táplálékhasználatáról az esetleges territórium elhagyások és pusztulások okairól A hódok pusztulásának okai természetes ellenségek orvvadászat hálóba akadás közúti balesetek vízbe engedett szennyvizek betegségek (tularémia, tüdőgyulladás, májbetegségek)

106 A hód jelenlétére utaló nyomok

107 A hód jelenlétére utaló nyomok Hódvárak

108 A hód jelenlétére utaló nyomok Gátak

109 A hód jelenlétére utaló nyomok Rágásnyom

110 A hód-visszatelepítés következményeinek értékelése Ökológiai és ökonómiai hasznok Gátépítés Turizmus Vélt és valódi károk Táplálkozás Gátépítés Üregrendszerek A hódkárok mérséklése

111 Állományszabályozás?

112

113