A farkas és a hiúz fajvédelmi tervének átdolgozása és véglegesítése

Átírás

1 A farkas és a hiúz fajvédelmi tervének átdolgozása és véglegesítése Előzmények A nagyragadozók védelmének koordinálására a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (2002. előtt Környezetvédelmi Minisztérium) Természetvédelmi Hivatala (továbbiakban TvH) év során nagyragadozó szakértői csoportot hozott létre. Ebben a szakértői körben mind a kormányhivatalok (a TvH, valamint a Földművelésügyi Minisztérium Halászati és Vadászati Főosztálya), mind a társadalmi szervezetek (Vadászkamara, WWF Magyarország), mind pedig a kutatók (Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék: továbbiakban VVT) képviseltették magukat. A szakértői csoport határozata szerint a farkasra és a hiúzra fajvédelmi akciótervet kell készíteni. Ennek tartalmaznia kell a nagyragadozók megtelepedését és fennmaradását veszélyeztető tényezőket Magyarországon, valamint ki kell dolgozni az ezek elhárításához szükséges tennivalókat. A szakértői csoport megbízta a VVT-t az akcióterv elkészítésével. A fajvédelmi akciótervek tartalma A VVT a kutatók és a terepi, természetvédelmi szakemberek bevonásával elkészítette a farkas és a hiúz fajvédelmi akciótervének tervezetét, és azt bírálat és jóváhagyás céljából átadta a TvH-nak. A fajvédelmi terv tervezete bevezetésképpen áttekintette a fajok elterjedését Európában és a Kárpát medencében, röviden ismertette azok ökológiáját, biológiáját, megjelölte Magyarországon érvényes védelmi státuszukat. A továbbiakban összefoglalta a védelmet indokló veszélyeztető tényezőket, és azok lehetőség szerinti felszámolására rövid-, közép-, és hosszú távú programokat jelölt meg. Ezt követően a leadott tervezetet a nagyragadozó szakértői csoport felülvizsgálta, és apróbb változtatásokat javasolt. A szükséges változtatások nem érintették a fajvédelmi terv alapvető felépítését, csupán a veszélyeztető tényezők kiküszöböléséhez szükséges kezdeményezések prioritássorrendje és a feladatok időbeosztása változott.

2 Prioritássorrend: A szakértői csoport egyetértet abban, hogy mivel a hazai populáció igen kis létszámú a veszélyeztető tényezők közül a legsúlyosabb az illegális elejtés. Az illegális elejtés megelőzéséhez fontos a szankcionálás szigorítása, valamint egy kompenzációs ill. támogatási rendszer kidolgozása, amely érdekeltté teszi a vadgazdálkodókat a csúcsragadozó megtelepedésében az adott területen. Időbeosztás: A feladatok időbeosztása annyiban változott, hogy a korábbi rövid (2-3 év), közép (4-6 év), és hosszú távú (7-10 év) tervek helyett kétszintű időbeosztást dolgoztunk ki. A legfontosabb feladatok kerültek a rövid távú tervek (1-4 év) közé, míg a további teendők a hosszú távú tervek (5-10 év) közé. Az átdolgozott fajvédelmi terv céljait és feladatait az 1. táblázat foglalja össze. 1. tábázat: A farkas és a hiúz fajvédelmi tervének céljai és feladatai rövid- és hosszú távon. CÉLOK FELADATOK FELELŐSÖK Rövidtávon (1-4 év) dec. 31-ig 1. A nagyragadozó 1.1. szakértői csoport létrehozása védelem személyi hátterének 1.2. akkreditált megteremtése kialakítása szakértői hálózat 2.1. bibliográfia, adatbázis létrehozása 2. A védelem tudományos megalapozása 3. A szabályozás és a hatósági munka egységesítése és szigorítása 4. Ismeretterjesztés és tudatformálás 2.2. országos monitoring rendszer (kérdőíves adatgyűjtés és terepi bejárások) kialakítása 2.3. országos monitoring rendszer működtetése 2.4. a hazai állomány élőhelyhasználatának és vándorlásának rádiótelemetriás vizsgálata 3.1. jogszabály módosítások, a védelmi szint és a természetvédelmi érték emelése 3.2. a nagyragadozók okozta kár felvételi módszereinek kidolgozása 3.3. a kompenzációs ill. támogatási rendszer kialakítása 3.4. a kompenzációs ill. támogatási rendszer működtetése 3.5. illegális elejtésekkel szembeni fellépés szigorítása és egységesítése 3.6. a leggyakoribb előfordulási területeken folyó gazdálkodás szigorúbb ellenőrzése 4.1. humán konfliktusok felmérése, KvVM TVH,,,,,

3 CÉLOK FELADATOK FELELŐSÖK 4.2.ismeretterjesztő anyagok (táblák,, szóró- és előadásanyagok, honlap) elkészítése 4.3. a gazdálkodókkal a párbeszéd,, együttműködés kialakítása, 4.4. előadások, találkozók szervezése, 5. Nemzetközi kapcsolatok kialakítása 6. A védelem háttéradatainak bővítése 7. A hazai populációk utánpótlásának biztosítása 8. A hazai populáció stabilizálása 9. A nagyragadozók társadalmi helyzetének javítása 5.1. EU-s kapcsolatok felvétele, támogatás megszerzése 5.2. kapcsolatfelvétel a szomszédos országok (elsősorban Szlovákia) illetékes szervezeteivel ill. szakembereivel, közös védelmi programok kidolgozása Hosszútávon (5-10 év) dec. 31-ig 6.1. a 2.3., 2.4. feladatok folytatása 7.1. A nagyragadozó visszatelepülését elősegítő ökológiai folyosó rendszer kialakítása /földvásárlás, élőhelyfejlesztés, vadászati jog megszerzése határmenti területeken/ 8.1. a területhasználati adatok alapján ökológiai hálózat megtervezése, és kialakítása nagyragadozó védelmi területek kijelölése 8.2. ökológiai hálózat kialakítása (földvásárlások, védetté nyilvánítás, vadászati jog megszerzése hazai területeken) 8.3. a nagyragadozó védelmi területeken a veszélyeztető tényezők kiszűrése 9.1. a 4.1., 4.2., 4.3. és 4.4. feladatok folytatása 9.2. gazdálkodók részére kompenzációs ill. támogatási rendszer működtetése.,,,, SZIE VVT,, A megjegyzések és észrevételek figyelembevételével átdolgozott fajvédelmi tervet a nagyragadozó szakértői csoport jóváhagyta azzal a kitétellel, hogy a megjelölt feladatok tervezett megvalósítását a VVT időrendi táblázatban foglalja össze, és jelölje meg a megvalósításhoz szükséges költségeket. A VVT a jelen körülményeknek megfelelően megállapította a fajvédelmi tervben megjelölt feladatok ideális teljesítésének határideit, és elkészítette azok költségvetését. Az így

4 aktualizált táblázat a jóváhagyott fajvédelmi tervvel együtt átadtuk a TvH-nak elfogadtatás és hitelesítés céljából. Az utolsó egyeztetés alkalmával a TvH tájékoztatta a VVT-t, hogy a TvH új (a 2002 májusában történt parlamenti választásokat követő átszervezés utáni) vezetése az összes eddig elkészült fajvédelmi tervet miniszteri rendelet formában kívánja kihirdetni. Jelenleg ennek a lehetőségeit vizsgálja. A miniszteri rendelet a kihirdetési lehetőségek közül a legmagasabb szintű jogszabályi forma, erősebb kötelezettséget ír elő, ennek köszönhetően a fajok védelme határozottabb prioritást kapna. Nemcsak a természetvédelmi szervezetek, de az erdészeti és vadászati társhatóságok felé is kötelező jellegű. A fajvédelmi akcióterv miniszteri rendelet formában való kihirdetése ugyanakkor a vártnál több időt igényel. Az elhúzódó ügyintézés oka az, hogy Magyarországon még nincs bevett gyakorlata a fajvédelmi tervek írásának és elfogadásnak. Ebből kifolyólag egyenlőre nincs pontos meghatározás a jogszabályokban az elfogadásra, a hitelesítésre illetékes személyre illetve hatóságra vonatkozóan. A VVT és partnere a fajvédelmi tervek elfogadtatásakor a védendő fajok érdekeit szem előtt tartva mindvégig a lehetőség szerinti leghatékonyabb megoldást részesíti előnyben a leggyorsabbal szemben. Minthogy a project ellenőrzése során a Bizottság felhívta figyelmünket arra, hogy a szintén érintett erdészet nem szerepel a terv hivatalos bírálói között (a bizottságban részt vevő kollégák között volt felsőfokú erdészeti végzettségű, ám aktuális illetékességi köre erre nem terjedt ki). A TvH megküldte véleményezésre a fajvédelmi terveket a TvH Erdészeti Főosztályának, és a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Főosztályának. Ezek a hivatalosan is véleményezték az anyagok, és kisebb a lényegi felépítést nem zavaró változtatásokat javasoltak. Így a táplálékanalízis felvételét a tudományos vizsgálatok közé, illetve az összes érintett terület felvételét a Natura 2000 területek közé. A véleményezés alapján a TvH átdolgozta a fajvédelmi tervet, és elfogadta annak végleges formáját. Az elkészült fajvédelmi terv végleges formáját ennek megfelelően minden érintett véleményezte: a természetvédelem részéről: a területileg illetékes hatóság: a Duna Ipoly-, a Bükki-, és az Aggteleki Nemzeti Park,

5 az állami szinten illetékes hatóság: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részéről a TvH, a társadalmi szervezetek részéről: a WWF Magyarország, a vadászat, vadgazdálkodás részéről: az állami szinten illetékes hatóság: a Földművelésügyi Minisztérium Halászati és Vadászati Főosztálya, a társadalmi szervezetek részéről: a Vadászkamara. az erdészet, erdőgazdálkodás részéről: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának Erdészeti főosztálya Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Főosztálya Ha érdekli a farkas és a hiúz védelmére összeállított Fajvédelmi Akcióterv végleges változata, elküldjük önnek (.pdf formában)! Mindössze kattintson a címlapon található "kapcsolatfelvétel" gombra, és írja meg kérését! A fajvédelmi akciótervek már elért céljai A fajvédelmi akcióterv vitája során már egyes célokat sikerült megvalósítani: Hosszú egyeztetés után a farkas a védett kategóriából a fokozottan védett kategóriába került át, egyszersmind pénzben kifejezett természetvédelmi értéke Ft-ról Ft-ra nőtt. A hiúz már eddig is a "fokozottan védett" kategóriába volt sorolva, ez nem változott, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke Ft-ról Ft-ra nőtt. Kezdeményezés indult a szlovákiai társhatóságokkal a határon átnyúló problémák kezelésére. Kialakultak az együttműködés feltételei miniszteriális szinten. Nagyobb figyelem irányult a nagyragadozók védelme felé. Ennek egyik jele, hogy a LIFE projekt ismeretterjesztő tevékenységén felül, a WWF Magyarország önálló tanulmány készítésébe és ismeretterjesztő előadássorozat megszervezésébe kezdett, melyben a jelen programon dolgozók is részt vettek. Ezen túlmenően több napi- és havilapban, a közszolgálati rádióban és a televízió híradójában is említést tettek a programról, és hivatalos kormányzati vezetők nyilatkoztak a nagyragadozók

6 védelmének szükségességéről. Több forgatócsoport készített hosszabb-rövidebb tudósításokat a témáról. Ezzel a figyelem a nagyközönség körében is a nagyragadozók felé irányult. a következő fajvédelmi tervben is bennfoglalt feladatok részben a jelen projectnek köszönhetően már lezajlottak/megkezdődtek 1. az adatbázis felállítása 2. a kompenzációs rendszer kidolgozása 3. a nemzeti szintű folyamatos monitoring-rendszer kiépítése/működtetése További megoldandó problémák A nagyragadozók védelmének legfőbb problémája jelenleg az illegális kilövés. A kilövések büntetésének szigorítására tett intézkedések folyamatban vannak, azonban még nem elég hatékonyak. A megelőzés érdekében továbbiak szükségesek. Mivel az illegális elejtések elkövetői előre nem kiszűrhetők, legalább a magterületeken a hagyományos vadgazdálkodási mód megreformálása, természetvédelmi célú kezelés előírása és annak szigorú ellenőrzése szükséges. Jelenleg a főbb elterjedési területek a nagy állami erdőgazdaságok kezelésében vannak, de a közeljövőben a kezelői jogokat privatizálhatják. Ennek hatásait természetesen nem lehet előre meghatározni, de korábbi tapasztalatok szerint (mezőgazdaságban történt privatizációs kezdeményezések tapasztalatai) nem várhatóak kedvező változások. A jövőben, kialakulhat olyan helyzet, hogy szükségessé válhat a fajvédelmi akciótervek egyes részeinek átdolgozása. Erre a VVT minden tekintetben felkészült, és figyelemmel követve a folyó intézkedéseket, az átdolgozást és annak elfogadtatását külön felszólítás nélkül kezdeményezni fogja. A főbb előfordulási területek általános és széleskörű védelme érdekében a fent felsoroltakon kívül kívánatos lenne, hogy ezek a területek a természetvédelmi hatóság, vagy NGO kezelésébe kerüljenek, ne pedig profitorientált magángazdálkodókhoz.