A HALASTAVI AGRÁR- MAGAS TERMÉSZETI ÉRTÉKŰ VIZES ÉLŐHELYEK MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE CÉLPROGRAM

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HALASTAVI AGRÁR- MAGAS TERMÉSZETI ÉRTÉKŰ VIZES ÉLŐHELYEK MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE CÉLPROGRAM"

Rebeka Ballané
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A HALASTAVI AGRÁR- KÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATT MOGATÁSOK HELYZETE ÉS S JÖVŐBENI J LEHETŐSÉGEI MAGAS TERMÉSZETI ÉRTÉKŰ VIZES ÉLŐHELYEK MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE CÉLPROGRAM Halgazdálkodás természetvédelmi területeken Workshop Sáregres-Rétimajor, július 12.

2 BEVEZETÉS A tógazdaságok, mint vizesélőhelyek területén fellelhető gazdag növény-, emlős-, hüllő-, kétéltű és madárfauna, valamint a vonuló madárfajok sokasága egyedülálló természeti értéket jelent Magyarországnak és Európának, és ennek a változatos élővilágnak a fenntartása össztársadalmi érdek. A magyar tógazdaságok vízrajzi adottságainak változatossága az élő környezet magas diverzitását eredményezte, így a területre a rendkívül gazdag biodiverzitás, illetve a tájképi elemek sokszínűsége jellemző. Ezen értékek fennmaradásához nagymértékben hozzájárult, hogy tógazdasági haltermelésünk környezetterhelése rendkívül alacsony szintű.

3 A CÉLPROGRAM CÉLKITŰZÉSEI: 1. A biodiverzitás megőrzése és növelése; 2. A területen élő és táplálkozó kiemelten védett állatfajok populációjának védelme, növelése, valamint élőhelyének megőrzése, fejlesztése; 3. Az alacsony környezeti terhelés megőrzése; 4. Az ökológiai hálózat alapelemeinek megőrzése, bővítése

4 JOGOSULTSÁGI FELTÉTELEK: A legkisebb támogatható terület 1 ha és a legkisebb támogatható parcella mérete 0,3 ha; A terület halastó művelési ágként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban; A terület érvényes vízjogi működési engedéllyel rendelkező, üzemelő halastó kell, hogy legyen (halastó: az a műszaki létesítményekkel körülvett (zsilip, gát) vagy természetes határvonalakkal rendelkező halgazdálkodási, környezetvédelmi és természetvédelmi funkciókat ellátó terület, amelynek paramétereit érvényes vízjogi engedélyben rögzítették); A terület más jogcímen (nádasok kezelése) AKG támogatásban nem részesül; A terület náddal és/vagy sással benőtt része nem haladhatja meg a teljes tóterület 30%-át.

5 A PROGRAM ELŐÍRÁSAI: ALAPSZINT 1. Feltöltés leeresztés: korlátozás nélkül a mindenkori vízviszonyok figyelembe vételével. 2. Kihelyezés a kihelyezés nagyságrendjében a tógazda gazdasági érdekeinek megfelelően dönt. 3. Vízszintingadozás nincs korlátozva. 4. Madárriasztás a jogszabályokban rögzítettek kivételével minden időszakban korlátozás nélkül. 5. Szerves és műtrágya használata a környezetterhelésről szóló jogszabályi határokon belül nem korlátozott. 6. A tavak benőttségét nád, sás, vízi növényzet a gazdálkodó érdekei határozzák meg. ALAP SZINT Miután a gazdálkodást semmilyen korlátozással nem befolyásoltuk, ezek a területek támogatásra nem tarthatnak igényt.

6 A PROGRAM ELŐÍRÁSAI: 1. SZINT A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken NEM választható. 1. A halastavakat a tavaszi lehalászású és az ivadéknevelő tavak kivételével legkésőbb április 30.-ig fel kell tölteni. 2. A halastavak népesítése az összes halfajra vonatkoztatva nem haladhatja meg az 400 kg/ha/év mértéket és nem lehet kevesebb, mint 100 kg/ha/év [1]. 3. A területen élő és táplálkozó madárfajok riasztása csak korlátozottan végezhető (15%-os idő és 20%-os területi korlát [2]), azt a kötelezően elkészítendő madárriasztási tervben konkrétan is meg kell jeleníteni. 4. Őszi lehalászású tavakon április 30. és június 15. között a vízszint ingadozása nem haladhatja meg a napi 5 cm-t. 5. Műtrágya alkalmazása tilos. 6. A természetes hozam javítására legfeljebb 10 t/ha/év istállótrágya használható. 7. A tavak nádszegély területének 90%-a learatható a december 1. február 28. közötti időszakban, így a nádas területének 10%-a nem kerülhet learatásra. 8. A víz leeresztésének megkezdése előtti 30. naptól trágyázni nem szabad. [1] Kivéve a zsenge és előnevelt ivadék, valamint az anyaállomány kihelyezését [2] A madárriasztási korlátozás területkijelölését (20%) mely mindig az adott tóegység szintjén értelmezendő - a területileg illetékes természetvédelmi hatósággal egyeztetve tógazdaságok üzemeltetői teszik meg.

7 A PROGRAM ELŐÍRÁSAI: 2. SZINT A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken CSAK ez választható. 1. Az 1. szintű előírások alkalmazása, kivéve, ha attól szigorúbb kerül alább megfogalmazásra. 2. A halastavak kihelyezése az összes halfajra vonatkoztatottan nem haladhatja meg az 350 kg/ha/év mértéket és nem lehet kevesebb, mint 100 kg/ha/év[1]. 3. A halastóterület minimum 5%-át[2] mely az 1. szint 3. pontjában megjelölt 20%-os madárriasztási korlátozás alá eső területen túlmenően értelmezendő - kíméleti területnek kell nyilvánítani, ahol mindennemű madárriasztás tilos. Április 30. június 31. között a halastavi költő és fészkelő telepek 100 m-es sugarú körzetében - mely adott esetben a kíméleti zóna területére is vonatkozik, - mindennemű riasztás (madár, hüllő, kétéltű, emlős) tilos. Az e pontban említett területeken és időszakon kívül madárriasztás, csak a területileg illetékes természetvédelmi hatóság által jóváhagyott módon lehetséges. [1] Kivéve a zsenge és előnevelt ivadék kihelyezését [2] A kíméleti zóna területkijelölését (5%) mely mindig az adott tóegység szintjén értelmezendő - a területileg illetékes természetvédelmi hatósággal egyeztetve tógazdaságok üzemeltetői teszik meg.

8 A PROGRAM ELŐÍRÁSAI: 2. SZINT A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken CSAK ez választható. 4. A természetes hozam javítására legfeljebb 5 t/ha/év szervestrágya alkalmazható. 5. A vidra szaporodási helyének 50 m-es körzetében tilos a parti és vízi környezet bármilyen zavarása bolygatása. A téli tápláló és lecsapoló csatornákon nem helyezhető el olyan műszaki zár/kerítés/hosszú földalatti csőszakasz, amely akadályozza a vidra közlekedését és táplálkozását. 6. A halastavak nádszegélyének aratása december 1. február 28. között csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott módon végezhető. A nádterület 30%-a nem kerülhet learatásra. 7. A halastavakat elválasztó gátak vagy összekötő csatornák hosszának 20%-a kíméleti terület, ahol a gépjármű és a szervezett közlekedés tilos.

9 KALKULÁCIÓS ALAPOK: A vízszint ingadozás korlátozása a vízpótlás miatt plusz költségeket ró a haltermelőkre; A vízi madarak és a vidra jelenléte miatt van hozamkiesés,mely egyaránt magában foglalja az elfogyasztott és a sebzés miatt elpusztult halmennyiséget; A madárriasztás korlátozása növeli a tavakon táplálkozó védett és védendő vízi madarak jelenlévő mennyiségét, mely hozamkieséséhez vezet közvetlenül az elfogyasztott halmennyiségen és közvetve az elfogyasztott haltakarmányokon keresztül; A műtrágyázás tilalma csökkenti a gazdálkodás intenzitását, és ennek részleges kiváltása szervestrágyával a megnövekedett logisztikai- és fajlagos anyagköltségeken keresztül költségnövekedést okoz, mindamellett a szervestrágyázás hatékonysága ( just in time kijuttatás és hasznosulás) elmarad a műtrágyázás hatékonyságától, ami a természetes hozam csökkenésén keresztül hozam, ill. bevételkiesését eredményez, ami csökkenti az elérhető jövedelmet; A nádaratás időbeli és térbeli korlátozása közvetlen bevételkiesését jelent a gazdálkodóknak; Az alacsonyabb kihelyezéshez alacsonyabb közvetlen termelési költségek (pl. takarmányozási költség, ivadék költsége, stb.) társulnak;

11 Nem kerülhet versenyhátr trányba az a termelő,, aki vagy az 1. szint, vagy a 2. szint előírásainak betartását vállalja, vagyis a támogatt mogatásnak kompenzálnia kell a kieső jövedelmet!

12 1. SZINT BK BN KN KCS A program előírásai: Agronómiai hatás Bevétel Kiesés Bevétel Növekedés Költség Növekedés Költség Csökkenés 1. Tófeltöltés NINCS Telepítési felső határ (max.400 kg/ha) BK és KCS Vízi madarak miatti hozamkiesés BK és KCS Vízszintingadozás korlátozása KN Műtrágyázás tilalma KN és KCS Csak istállótrágya használata (max. 10 t/ha) BK Nádaratás korlátozása (időbeli és területi) BK Leeresztés előtti trágyázás tilalma NINCS Összesen Jövedelem kiesés (Ft/ha) Kompenzáció (K 1 ) Javasolt kifizetés (Ft/ha)

13 2. SZINT BK BN KN KCS A program előírásai: Agronómiai hatás Bevétel Kiesés Bevétel Növekedés Költség Növekedés Költség Csökkenés 1. Az 1. szint előírásainak betartása BK és KN és KCS Telepítési felső határ (max. 350 kg/ha) BK és KCS Vízi madarak miatti hozamkiesés (1. szint felett) BK és KCS Max 5 t/ha istállótrágya használata BK és KCS Vidra miatti hozamkiesés BK és KCS Nádaratás korlátozása (időbeli és területi) BK ÉS KCS Gátakon/csatornákon 20% kíméleti terület kialakítása BK és KN Összesen Jövedelem kiesés (Ft/ha) Kompenzáció (K 2 ) Javasolt kifizetés (Ft/ha)

14 Megnevezés ALAP SZINT 1. SZINT 2. SZINT ME HALGAZDÁLKODÁS Potenciális Bruttó Hozam (PBH) kg/ha Bruttó Hozam (BH) kg/ha Kihelyezés (K) kg/ha Vízi madarak jelenléte miatti hozamkiesés (HK Madár ) kg/ha Vidra jelenléte miatti hozamkiesés (HK Vidra ) kg/ha Egyéb hozamkiesés (HK Egyéb ) kg/ha Összes hozamkiesés (HK Összes ) kg/ha Nettó Hozam (NH) kg/ha Értékesítési Ár (ÉÁ) Ft/kg Kompenzáció (támogatás) (K: K 0 ; K 1 ; K 2 ) Ft/ha Nettó Termelési Érték (NTÉ 0 ) (támogatás nélkül) Ft/ha Nettó Termelési Érték (NTÉ 1 ) (támogatással) Ft/ha Bruttó Termelési Érték (BTÉ 0 ) (támogatás nélkül) Ft/ha Bruttó Termelési Érték (BTÉ 1 ) (támogatással) Ft/ha Kihelyezési anyag költsége (TK 1 ) Ft/ha Termelési Költség kihelyezési anyag nélkül (TK 2 ) Ft/ha Összes Termelési Költség (ÖTK) Ft/ha Nettó Jövedelem kompenzáció nélkül (NJ 0 ) Ft/ha Nettó Jövedelem kompenzációval (NJ 1 ) Ft/ha TK 2 1 SZINT = TK 2 ALAPSZINT + KN 1SZINT - KCS 1SZINT TK 2 2 SZINT = TK 21 SZINT + KN 2 SZINT KCS 2 SZINT

15 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 72/ 2001. ( 12.10.) sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 72/ 2001. ( 12.10.) sz. rendelete Pécs, Nagyárpádi városrész Kanizsai Dorottya úttól északra Kemény Zsigmond úttól nyugatra eső terület szabályozási tervének