KIMLE ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2/2010.(II.12.) ÖK RENDELETE. I. Az állattartás általános szabályai

Átírás

1 KIMLE ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2/2010.(II.12.) ÖK RENDELETE Kimle Község Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Kimle község közigazgatási területén a település közegészségügyi és állategészségügyi feltételeinek javítása, az ezzel szorosan összefüggő eboltási feladatok pontosan ellátása érdekében az alábbi rendeletet alkotja: I. Az állattartás általános szabályai 1. (1) Kimle község területén állatot tartani csak a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi jogszabályok és az állatok védelméről és kíméletéről szóló hatályos rendelkezések betartásával, az építési előírásoknak megfelelő épületben és az e rendeletben meghatározott módon lehet. (2) A szakhatósági előírások, illetve az állattartás előfeltételeinek hiányában az e rendelet előírásainak érvényesítése érdekében az eljáró hatóság a jogszabályoknak megfelelő végrehajtási intézkedést tesz. (3) E rendelet alkalmazása szempontjából: a) nagyállat: szarvasmarha, ló, szamár, öszvér, bivaly b) kisállat: sertés, juh, kecske, strucc c) egyéb kisállat: baromfi, galamb, nyúl, méh d) prémes állat: nutria, pézsma, nyérc, róka [az a)-d) pont alattiak a továbbiakban együtt: haszonállat] e) kedvtelésből tartott állat: mindaz, ami nem minősül haszonállatnak. (4) A családi szükséglet mértékét meghaladó állattartás üzemszerűnek minősül. 2. (1) Állatot tartani csak a külön jogszabályban előírtaknak megfelelő helyen és módon szabad. Az állati eredetű élelmiszer előállítása céljából az állattartáshoz olyan, külön jogszabály szerinti állattartó helyet kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési és állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok egészségének megóvását, valamint azt, hogy az így nyert állati eredetű élelmiszer közvetlenül emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-előállításra alkalmas legyen. (2) Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, nem károsíthatja a környezetet. Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai sérelmet ne szenvedjenek. 1/5

2 (3) A haszonállat tartásához az ingatlan tulajdonosának, közös ingatlanhasználat esetén valamennyi érintett tulajdonosnak (kezelőnek, haszonélvezőnek) hozzájárulása szükséges. (4) Valamennyi állatfajta üzemszerű tartásához - a mezőgazdasági rendeltetésű övezet kivételével a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság engedélye szükséges. (5) Állattartás a körülmények mérlegelésével - az állattartás tárgyi feltételeire figyelemmel - ott is engedélyezhető, ahol azt e rendelet tiltja vagy korlátozza, feltéve, hogy ahhoz a szakhatóságok, az érintett ingatlan tulajdonosa (használója) valamint a közvetlen szomszédos lakók is hozzájárulnak. Ebben az esetben az engedély kizárólag határozott időre adható. Az engedélyben meg kell határozni a tartható állatok számának felső határát és fajtáját, illetve a tartás egyéb feltételeit. (6) Szakhatósági vélemény alapján az állattartás azon a területen is eltiltható, illetve feltételhez köthető, ahol e rendelet szerint az engedély nem szükséges. (7) E rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi és állategészségügyi intézmény, állatforgalmi- és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedő valamint kiállítások, rendezvények alkalmával bemutatásra kerülő állatok, valamint a veszélyes, illetve veszélyesnek minősített, továbbá a külön jogszabályban meghatározott állatok tartására. 3. Az állattartással kapcsolatos épületek elhelyezése (1) Az állattartás céljára szolgáló épületeket és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítményeket az építési jogszabályok szerint meghatározott építési helyre, közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, környezetvédelmi előírások alapján lehet elhelyezni. (2) Az állattartás céljára szolgáló helyiségnek könnyen tisztítható, hézag-és szivárgás mentesnek kell lennie és megfelelő lejtésű, szilárd padozattal kell ellátni. 4. Az állattartással kapcsolatos állategészségügyi és környezetvédelmi előírások (1) Az állattartó az állatok tartása során köteles biztosítani olyan tartástechnológiát, hogy az a közegészségügyi, állategészségügyi, környezeti igényeknek megfeleljen az adott környezetben. (2) Az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó köteles biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni. A fertőtlenítést elvégeztetni. (3) A trágya (trágyalé) tároló rendszeres ürítéséről és környezete tisztántartásáról való gondoskodás az állattartó folyamatos kötelessége. (4) Ha az állattartó nem kívánja vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. 2/5

3 II. A haszonállat tartás szabályai 5. (1) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, e rendelet 2. -ában foglaltak alkalmazásával a családi szükséglet mértékének felső határai Kimle belterületen: - nagyállat esetén: 0-2 db. - kisállat esetén: 0-5 db. - egyéb kisállat esetén, a méhet kivéve: 0-50 db. (2) A tartható állatok (2) bekezdésben meghatározott számát az állatszaporulat - a sertés, a nyúl és a méh kivételével - 3 hónapos korig nem érinti. (3) Természeti oltalom alá eső és jogszabály által védett, továbbá különleges rendeltetésű területeken haszonállat nem tartható. (4) Külterületen haszonállat a nagyüzemi állattartásra vonatkozó hatályos rendelkezések maradéktalan megtartása mellett korlátozás nélkül tartható. (5) 200 m 2 alatti ingatlanon nagyállat nem, kisállat legfeljebb 2 db tartható. (6) Prémes állatok tartásához a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság engedélye szükséges. 6. (1) Haszonállat csak a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi előírásoknak megfelelő körülmények között arra alkalmas épületben (istálló, ól, ketrec, stb) tartható. (2) Az 1. (3) bekezdése c) pontjában meghatározott haszonállat a lakóépület arra alkalmas, elkülönített,- nem lakás céljára szolgáló helyiségében tartható. (3) Haszonállat tartására szolgáló épület, s az ahhoz tartozó - kötelezően előírt - kifutó, illetve trágya és trágyalé-tároló csak a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi előírások alapján meghatározott védőtávolságok szerint helyezhető el, illetve létesíthető. 7. (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló melléképület padozatát könnyen tisztítható, résmentes, megfelelő lejtésű szilárd burkolattal kell ellátni. (2) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget naponta legalább egyszer ki kell takarítani, a rovaroktól mentesíteni és fertőtleníteni, s a rágcsálókat rendszeresen irtani kell. (3) Trágya és trágyalé tárolása a közegészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően történhet. Az építési hatóság a trágya (trágyalé) tárolására az érintett szakhatósági véleményekre figyelemmel feltételeket állapíthat meg, melynek során zárt (vízzáróan kiképzett) trágyatároló létesítését is elrendelheti. 3/5

4 (4) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását külterületen is biztosítani kell. 8. (1) Tilos a község területén fekvő egészségügyi létesítmény (rendelő stb.) művelődési, kulturális, oktatási, szociális intézmény, élelmiszerbolt, vendéglátóipari egység, sporttelep területén és ezek 30 méteres védőkörzetében nagy és kisállatot, míg 20 méteres védőkörzetében egyéb kisállatot és prémes állatot tartani kivéve, ha az állattartást a létesítmény védőkörzetében, annak üzemelése előtt már megkezdték és folyamatosan végzik. (2) Tilos haszonállatot a közterületen tartani, legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni. A haszonállat által közterületen okozott szennyeződést a tulajdonos azonnal köteles eltávolítani. 9. Méhek tartása Kaptárakat belterületi ingatlanokon tilos tartani. III. A kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályai 10. (1) Kedvtelésből tartott állatok csak a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi előírásoknak megfelelően, kizárólag az állatok védelméről és kíméletéről szóló jogszabályi rendelkezések érvényesülése mellett tarthatók. 11. Ebtartási szabályok Az ebtartás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg. 12. Galamb, díszbaromfi tartása (1) Harminc darabot meg nem haladó sport- és postagalamb, tíz darabot meg nem haladó díszbaromfi engedély nélkül tartható. (2) Többlakásos épületben lévő lakásban galambot tartani csak a tulajdonos, a lakók előzetes hozzájárulásával lehet. A hozzájárulásban meghatározható a tartandó galambok száma, továbbá a tartás helye is. (3) Az állattartó köteles a galambtartás helyét és annak közvetlen környezetét tisztán tartani, évente kétszer fertőtleníteni. 4/5

5 IV. A veszélyes állatok tartásának szabályai 13. (1) Kimle községben veszélyes állat a (2) bekezdés kivételével nem tartható. (2) Veszélyes állat - a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-KNÖM-BM együttes rendeletben foglaltak szerint - szakhatósági hozzájárulás alapján a körjegyző engedélyével az abban meghatározott feltételek mellett tartható. (3) A veszélyes állatot zárt helyen úgy kell tartani, hogy emberi életet, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen. 14. Végrehajtási, szabálysértési eljárás (1) Állattartás jogerős határozattal történő eltiltása esetén - végrehajtás útján - az állat elszállítható, illetve szükség esetén kényszerértékesítése is elrendelhető. A felmerülő költségek az állattartót terhelik. (1) Szabálysértést követ el és Ft-ig terjedő bírsággal sújtható aki az e rendeletben foglaltakat megszegi. (2) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályát veszi az állattartásról szóló 9/1997. (VI.17.) ÖK. rendelet. Kimle, február 11. Balsay Zsuzsanna polgármester Fehérné Bodó Mariann körjegyző A rendelet kihirdetve: Kimle, február 12. Fehérné Bodó Mariann körjegyző 5/5