MÓRAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

Átírás

1 MÓRAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 1 A L Á T Á M A S Z T Ó S Z Ö V E G E S M U N K A R É S Z E K Megbízó: Mórahalom Város Önkormányzata 06/62/ Tervező: Új-Lépték Tervező Iroda Bt. Szeged, Pécskai u. 15. Tel./fax.: 06/62/ Felelős tervező: Balogh Tünde okl. építészmérnök (Csongrád Megyei Építész Kamara TT /2006) Településtervezés: Várkonyi Gábor településmérnök Tájrendezés: Rácz Mária táj- és kertépítészmérnök (TK /06) Vízrendezés Kiss István Közlekedéstervezés Csapó László közlekedésmérnök Környezetvédelem, zajvédelem: Novai György környezetvédelmi szakmérnök Szanka Károly fizikus TARTALOMJEGYZÉK I. T ervi előzmények I I. E lőz et esen beérk ezett vélem én yek és válaszok I II. M egyei és Orsz ágos t erv i m egfeleltet és IV. T elep ül és szerkezeti t erv et érintó m ódosítások V. Szab ályo z ási t ervi és HÉS Z módosítások VI. T erül et h asználat, BIA érték változ ása, Ét v. 8. sz eri nti igazol ás V II. K ö r n yezetvéd el em és z ajvédel em V III. V í ziközm űvek

2 I. Tervi előzmények 2 Mórahalom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXVIII. Tv. (Étv.) hatályba lépését követően a Dél-alföldi régió települései közül az elsők között, ben készítette el az új követelményeknek megfelelő, OTÉK-alapú településrendezési tervét (OTÉK: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. /XII. 20./ Kormányrendelet). A teljes tartalmú, a jelen módosításnak is kiindulásául szolgáló tervet az Udvar 97 Tervező Kft. jegyezte, Szabóné Fehér Éva és Szabó László felelős tervezésével. A város Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) jelenleg is az akkor jóváhagyott 11/1999.(VII.1.) számú helyi rendeleten nyugszik ben a rendezési tervet több helyszín tekintetében módosító eljárásnak vetette alá a város. A Táj-kép design Bt. munkája Sári István felelős tervezésével és Gyulai István építészeti közreműködésével készült dokumentum egyebek mellett új lakóterületet jelölt ki a belterület ÉK-i részén (Zákányszéki út), megnövelte az Ipari Park területét, különleges sportterület megnevezéssel beépítésre szánt területet hozott létre a belterülettől K-re, s a vegyes területet a lakóterület rovására kiterjesztette. Kedvezőtlen technikai változtatásokra is sor került, összemosódott a településszerkezeti terv és a szabályozási terv tartalma, szerkesztési hiba folytán a semlyékek erdőterületbe kerültek, ugyanakkor a meglévő erdők nem kerültek feltüntetésre. A 2009-es módosítást már az végezte, elindításakor még nem voltak világosak a korábbi módosítás fenti problémái. A tervkészítés során viszont ezek felszínre kerültek, s egyértelművé vált, hogy számos alátámasztó munkarészt gyökeresen át kell dolgozni (elektromos energia-ellátás, víziközmű-hálózatok, örökségvédelem). A HÉSZ rendeletet is jórészt átírták a 10 év alatt történt jogszabály-változások. A város és a tervezők teljes felülvizsgálat készítése mellett döntöttek. Jelen TRT módosítás a január 1-i állapotokat tartalmazó digitális alaptérképre készült. Az 5 év alatt összegyűlt számos módosítási probléma melyek többsége szerkezeti tervet érint újabb módosítási eljárást kívánt. Vonalas létesítmények beillesztése, övezeti átsorolások, az új országos- és megyei tervi megfeleltetések, a vízi közművek teljes frissítése és egyéb szabályozási tervi ill. HÉSZ módosítások kerültek napirendre az építéshatóság alkalmazási tapasztalatai és a város fejlesztési szándékait szem előtt tartva. II. Előzetes vélemények és megrendelői-tervezői válaszok 1. Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Iroda Jogszabályra hivatkozva közli, hogy a települési önkormányzat építésügyi feladatát önkormányzati főépítész közreműködésével kell ellátni. A 2009-ben jóváhagyott rendezési tervből nincs példánya, papír alapon kéri azt részére eljuttatni. Válasz: Önkormányzati főépítész közreműködik az eljárásban, a kért terveket időközben eljuttatta az önkormányzat az Irodához. A Tanasz környéki természetvédelmi célokat szolgáló fejlesztést és a mellette tervezett gazdasági-kereskedelmi övezeti átsorolást (a Kralleri iskola környékén) ellentmondásosnak véli. Kéri a létesülő gazdasági övezet beépítési előírásait a természetvédelmi területekre tekintettel megalkotni. Válasz: A gazdasági terület bővítése helyhez kötött beruházás, a helyi építési szabályzat növénytelepítési előírásai védelmet nyújtanak a környező természetvédelmi területeknek, az egyébként nem zavaró hatású beruházás megvalósítása után.

3 Kéri, amennyiben az általános érvényű OTÉK szabályoknál (253/1997.(XII.20.) Korm. r.) megengedőbb kereteket kíván biztosítani az önkormányzat, azok tételenként külön kerüljenek dokumentálásra. Válasz: Külön kerülnek dokumentálásra a felmentési kérelmek. A Mák övezetre vonatkozó módosítás kapcsán megjegyzi, hogy az OTÉK 29. (1) bekezdése alapján a jelenlegi szabályok is lehetővé teszik mezőgazdasági tároló létesítését. Válasz: A helyi építési szabályzat tartalmazott korlátozást a Mák övezettel kapcsolatban, mely jelen eljárásban változott. Felhívja a figyelmet, amennyiben a tervezés során egyéb igények ill. javaslatok érvényesítése is szándék, azt csak a településrendezési eszközök teljes felülvizsgálata esetén lehet megvalósítani. Válasz: A tervezés során az előzetes véleményezési dokumentációban lehatárolt helyszíneken történtek módosítások. Tájékoztat a hatályos jogszabályi környezet új beépítésre szánt területek kijelölésével és a biológiai aktivitásértékről szóló előírásairól. Részletezi a tervezési munka szakmai szabályait tartalmazó jogszabályi előírásokat, a jogosult szaktervezők jelenlétének fontosságát, felhívja a figyelmét az örökségvédelmi hatástanulmány szükségességére koncepció készítés esetén. Válasz: Településfejlesztési Koncepció nem készül jelen eljárás során. A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálatot új beépítésre szánt területek kijelölése miatt szükségesnek tartja. Részletezi az eljárási szabályokat. A véleményezési tervanyagot papír alapon kéri. 2. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Általánosan figyelembe veendő jogszabályokat sorol fel. Tájékoztat, hogy gyógyhely kijelölése csak akkor lehetséges, ha a jelenlegi zajterhelés a területen nem haladja meg a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM r. 1. és 3. sz. mellékletének 1. sorában előírt zajterhelési határértékeket. Válasz: A gyógyhellyé nyilvánítás folyamatban van, a szabályozási- és szerkezeti tervlapokon a tervezett határvonalak kerülnek feltüntetésre. A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja indokoltnak. 3. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság Szeged Közműrendszerekkel, vízügyi létesítményekkel kapcsolatos jogszabályokat részletez. A véleményezés további szakaszaiban részt kíván venni. 4. Országos Vízügyi Hatóság Illetékesség hiányában az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a területileg illetékes vízügyi hatóságnak továbbította a levelet. 5. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Az I. számú módosítási helyszínként jelölt ipari park bővítése kapcsán kijelölt fejlesztési terület keleti határa ex lege védett területet érint, ami az Országos Ökológiai Hálózat részét képező magterület is egyben. Magterületen nem lehet beépítésre szánt területet kijelölni a évi Országos Területrendezési Tervről szóló törvény (OTrT) szerint, ezért a módosítandó terület ezen részét nem lehet ipari övezetbe sorolni. Válasz: A magterület nem került beépítésre szánt kategóriába, az ügy részletesebb leírása a Módosítási ügyek leírása c. fejezet I. pontjában olvasható. Az V-VI. számú ügyek esetében magterület övezetén kívül érintett lehet a Móra-halom elnevezésű kunhalom is, de állásfoglalást csak a projekt teljes ismeretében tud adni. A VII. számú ügyben az I. számú módosítás kapcsán adott véleményét tartja fenn. A VIII. számú ügy esetén is véleményt a projektek részletesebb ismeretében tud adni. A IX.a,b) számú ügyben érintett területek nyilvántartásuk szerint természeti területek és egyben az Országos Ökológiai Hálózat magterületei, ezért további egyeztetések szükségesek a vélemény megalkotásához. 3

4 A IX. d) módosítás szintén részletesebb tájékoztatást kíván. Az eljárás további szakaszaiban részt kíván venni. A tervezés során történtek egyeztetések a Kiskunsági Nemzeti Parkkal, ami alapján készültek a természetvédelmi érintettségű módosítási ügyek. A későbbiekben is folytatódnak az egyeztetések. 6. Nemzeti Környezetügyi Intézet Alsó-Tisza-Vidéki Kirendeltsége Ismerteti a rendezési terv készítésénél figyelembe veendő környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi, hulladékgazdálkodási jogszabályokat és felhívja a figyelmet a biológiai aktivitásérték fenntartására szerkezeti tervi módosítás esetén. Válasz: Erdőkijelöléssel pozitív irányba mozdult a BIA érték. 7. Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztat a gyógyhellyé nyilvánítás jogszabályban foglalt feltételeiről és menetéről. Felhívja a figyelmet a vízbázis védőidom, védősáv, védőterület kijelölése során alkalmazandó jogszabályokat és irányelveket. Válasz: Az említett előírásokat szem előtt tartotta a szaktervező a vízügyi munkarész elkészítése során. 8. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tájékoztat, hogy az általános érvényű tűzvédelmi előírásokon túl észrevétele nincs. A 2/2005. (I.11.) Korm. r. szerinti környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja indokoltnak. 9. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Véleménye szerint nincs hatásköre a tárgyi módosítások során, ezért észrevételt nem tesz, az eljárás további szakaszaiban nem kíván részt venni. 10. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal A módosításhoz hozzájárul, a véleményezés további szakaszaiban nem kíván részt venni. 11. Csongrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség A tervezés során szem előtt tartandó jogszabályokat és szabványokat ismerteti. 12. Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság Részletezi a rendezési terv vízügyi munkarészének tartalmi követelményeit, az ipari park és a kisvasút kapcsán felhívja a figyelmet az érintett csatornák figyelembevételének fontosságára. Megjegyzi, hogy Mórahalom belterülete a Pálfai-féle belvízveszélyeztetettségi index alapján a belvízzel közepesen veszélyeztetett terület kategóriába tartozik., majd mellékel egy ábrát a külterület belvíz-veszélyeztetettségéről. Felhívja a figyelmet a vízi közmű szempontból figyelembe veendő feladatokra, majd a rendezési terv módosítása során szem előtt tartandó jogszabályokat részletezi. Válasz: A rendezési terv készítésénél adatszolgáltatást kért az Önkormányzat a belvízveszélyes területekre vonatkozóan az Igazgatóságtól. Térítésmentesen nem bocsátották rendelkezésre (az adatszolgáltatás térítésmentességét a 282/2009.(XII.11.) Korm. r. 5. (4) bekezdése írja elő), ezért a Csongrád Megyei Területrendezési Tervben szereplő rendszeresen belvízjárta megyei övezet került feltüntetésre egy kis pontosítással. 13. Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Tájékoztat, hogy az előző módosítás óta 8 új lelőhelyet tartanak nyilván Mórahalom területén és soknak változott a kiterjedése, ezeket a tervlapokon és a helyi építési szabályzatban átvezetni szükséges. Véleménye szerint a hatályos HÉSZ-ben lévő ingatlan nyilvántartás nem követte a változásokat a lelőhelyek érintettsége kapcsán, ezeket aktualizálni szüksége. Több lelőhely pontatlanul vagy elcsúszva került ábrázolásra a tervlapokon, ezeket is kéri javítani. Válasz: A Lechner Lajos Tudásközpont adatszolgáltatása alapján javításra került a lelőhelyek táblázatos jegyzéke és a körvonalak. 14. Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Észrevételt nem tesz, a módosítás további szakaszaiban nem kíván részt venni. 4

5 15. Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala Nem reagált. 16. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Felhívja a figyelmet, hogy a ténylegesen erdőterületnek minősülő területek igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes hozzájárulása szükséges. Általánosságban tájékoztat, hogy erdőterület megszüntetésével kapcsolatos tevékenységet nem támogat vagy komoly mérlegelést igényel. 17. Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Talajvédelmi szempontból kifogást nem emel. Felhívja a figyelmet a évi CXXIX. törvényre és a 90/2008. FVM rendeletre, melyek a beruházások számára felhasznált termőföld igénybevételének szabályait tartalmazzák. 18. HM Hatósági Hivatal Észrevételt nem tesz, az eljárás további szakaszaiban nem kíván részt venni. 19. Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Az eljárás további szakaszaiban részt kíván venni, véleménye szerint a kisvasút tervezése és a tervezett határátkelő kijelölése kapcsán alkot majd véleményt. 20. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság A XIX. számú módosítás kapcsán javasolja a Homokbánya kijelölése (0319/38) helyett a Mórahalom IV. homok védnevű bányatelek (Kb) bányászati övezetbe sorolása szöveget használni. Az eljárás további szakaszaiban nem kíván részt venni. A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja szükségesnek. Válasz: A kért szövegformátumot alkalmazza a tervleírás. 21. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Felhívja a figyelmet az elektronikus hírközlési létesítmények rendezési terv készítésénél szem előtt tartandó jogszabályokra. 22. Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatala Nem reagált. 23. Ruzsa Község Önkormányzata Nem raegált. 24. Röszke Község Önkormányzata A véleményezés további szakaszaiban részt kíván venni. 25. Domaszék Község Önkormányzata Nem reagált. 26. Ásotthalom Község Önkormányzata Nem reagált. 27. Zákányszék Község Önkormányzata Nem reagált. 28. EDF Démász Hálózati Elosztó Kft Az előzetes listában szereplő földkábel használati javaslata kapcsán kijelenti, hogy a törvényi előírás szerinti legkisebb költség elvén hajlandó beruházni. 29. GDF-SUEZ Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. Nem reagált. 30. FGSZ Zrt. Kecskeméti Földgázszállító Üzem Nem reagált. 31. MOL Nyrt. Bányamérés Nem reagált. 32. INVITEL Zrt. Déli Régió Nyilvántartási és Hálózat-üzemeltetési Osztály Nem reagált. 33. T-COM Nyrt Nem reagált. 5

6 34. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Szeged Nem reagált. 35. I. fokú építési hatóság Mórahalom A tanyák beépíthetőségének növelésére irányuló kezdeményezést támogatja, véleménye szerint az 5%-os korlát a homokhátsági tanyák építésjogi problémáinak többségét orvosolja, ugyanakkor javasolja az OTÉK 29. (4) bekezdésében lévő, lakóépületekre vonatkozó szabályt törölni. Véleménye szerint a beépítettség mértékét elegendő meghatározni, azon belül egyéni igények alapján lehessen eldönteni a lakó-gazdasági épületek arányát. Támogatja a 312/2012.(XI.8.) Korm. rendelet szerinti építési engedély nélkül építhető építmények beépítettség számításánál való figyelmen kívül hagyását. Ismerteti egyéb észrevételeit a rendezési terv módosításával kapcsolatban (bányatelkekkel, temetővel, védett területekkel, gazdasági terület bővítésével, stb.. kapcsolatban). Válasz: Az Országos terv alóli (OTÉK) felmentési kérelem külön dokumentum formájában kérvényezésre került az Állami Főépítésznél. A kiskerteknél 5mre változott az előkert nagyság, a homokbánya feltüntetésre került megfelelő övezeti besorolásban. A kisvasút csak a szerkezeti tervben került feltüntetésre részletesebb tervek hiányában, a tervezett parkvasút azonban a szabályozásban is szerepel. A természetvédelmi területeket a Kiskunsági Nemzeti Park határolja le, a szerkezeti- és szabályozási terveken mint külső jogszabályi elem szerepel. Az említett helyrajzi számok közül néhányat nem érinti már védett övezet (a friss KNP adatszolgáltatás alapján), a 0248/68,116,119 helyrajzi számú ingatlanokat kismértékben érinti természeti terület és magterület övezete. Ex lege szikes tó és láp övezete egyik említett helyrajzi számot sem érinti. A 087/33 helyrajzi számú ingatlan Natrura2000 és magterület övezet részei, ezen védettségeket tekintettel a környező védett területekre nem lehet megszüntetni. 6 III. Megyei és országos tervi megfeleltetés A településszerkezeti tervek készítése és módosítása során igazolni szükséges a területrendezési tervekkel való összhangot. Csongrád Megye Közgyűlése év márciusában fogadta el a megye területrendezési tervét (CsMTrT). Rendelkezéseit a települések rendezési tervében figyelembe kell venni. A megfeleltetést az Országos Területrendezési Tervről szóló, többször módosított évi XXVI. törvény (OTrT) előírásai szerint kell biztosítani. A megyei terv azonban még nem követte le az OTrT legutóbbi (2013. december 9-én elfogadott) változásait. Az OTrT átmeneti rendelkezéseket tartalmaz az új szabályok alkalmazására. Az átmeneti rendelkezések értelmében (31/B l) pont): azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni. Megjegyzés: az MTv. az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény rövidítése. Az MTv. a következők szerint hozott új térségi övezeteket létre (félkövér szedés): 12. (1) Országos övezetek: a) országos ökológiai hálózat, b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, c) jó termőhelyi adottságú szántóterület, d) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület,

7 e) országos jelentőségű tájképvédelmi terület, f) világörökségi és világörökségi várományos terület, g) országos vízminőség-védelmi terület, h) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe, i) kiemelt fontosságú honvédelmi terület. (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: a) magterület, b) ökológiai folyosó, c) pufferterület, d) erdőtelepítésre javasolt terület, e) ásványi nyersanyagvagyon-terület, f) rendszeresen belvízjárta terület, g) földtani veszélyforrás területe, h) honvédelmi terület, i) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület. 7 Az MTv. által törölt térségi övezetek (31/B. e):azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni; g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni.): 12. (1) Országos övezetek: d) országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület, f) kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület, g) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, h) felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe, i) ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület, j) együtt tervezhető térségek, k) kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület. (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: d) erdőtelepítésre alkalmas terület, e) térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület, g) térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület, h) világörökség és világörökség-várományos terület, i) történeti települési terület, k) nagyvízi meder, m) vízeróziónak kitett terület, n) széleróziónak kitett terület, Azon övezetekre, melyek a CsMTrT-ben szerepelnek, de az OTrT módosította őket, a következő előírások vonatkoznak az MTv. alapján: 31/B. f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni.

8 Országos tervi megfeleltetés Az országos területrendezési tervről szóló évi XXVI. törvény a évi CCXXIX. törvény által módosult, megváltozott a területfelhasználási kategóriák térbeli eloszlása, kiterjedése és új övezeti kategóriák jelentek meg. Ezen módosításokat érvényesíteni kell a településrendezési tervben is. Az országos szerkezeti tervet a megyei terv hivatott lebontani és aktualizálni a saját adottságait, szándékait figyelembe véve. Ez idáig az OTrT módosítást még nem követte le a CsMTrT, ezért az érvényes országos szabályok megyei tervre vonatkozó előírásait is figyelembe vette jelen tervmódosítás és így határozta meg a település erdő-, ill. mezőgazdasági területeinek nagyságát. A térségi- és megyei területrendezési tervekre vonatkozóan az OTrT 6 (1) tesz megállapításokat: 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni; d) a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; f) az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható. Országos Területrendezési Terv Szerkezeti Terv részlet: 8

9 Az OTrT szerkezeti terve Mórahalom területén erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, vegyes, vízgazdálkodási és települési terület felhasználásokat határoz meg. Az országos kerékpárút-törzshálózat Dél-alföldi határmente kerékpárút(debrecen - Létavértes - Biharkeresztes - Sarkad - Gyula - Lőkösháza - Battonya - Mezőhegyes - Tótkomlós - Orosháza - Hódmezővásárhely Szeged - Mórahalom - Tompa - Bácsalmás - Nagybaracska Mohács) halad keresztül Mórahalom területén. Az 55.sz. főút a tervezett belterületet elkerülő szakaszon kerüli meg a települést. A következő oldalon látható az országos- ill. megyei területfelhasználási kategóriáknak való megfelelés. 9

10 Területfelhasználás kimutatás(otrt és CsMTrT összhang igazolása) 10

11 11

12 Országos övezetek 12 Országos Ökológiai Hálózat Országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes és természetközeli területek, valamint az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. Az OTrT13. -a fogalmaz meg előírásokat az övezettel kapcsolatban: 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Az övezet lehatárolása a Kiskunsági Nemzeti Park adatszolgáltatása alapján frissítésre került. Több módosítási helyszínt is érint, a Módosítási ügyek leírása c. fejezetben ismertetett módon. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas rendeltetését - védelmi, gazdasági, közjóléti - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak. Az OTrT.14. -a fogalmaz meg előírásokat az övezettel kapcsolatban: (1) Kiváló termőhelyi + adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Módosítási helyszínt nem érint az övezet.

13 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak. Az OTrT.14/A. -a fogalmaz meg előírásokat az övezettel kapcsolatban: (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt + térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. A Helyi Építési Szabályzat 27. -a tartalmaz előírásokat a tájképvédelemmel kapcsolatban, a szerkezeti és szabályozási tervlapokon szerepel az övezet. 13 Országos vízminőség-védelmi terület övezete Országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak. Az OTrT 15. -a fogalmaz meg előírásokat az övezettel kapcsolatban: (1) Az országos vízminőségvédelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az + övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

14 Nem érint módosítási helyszínt. Az Sz-1 szabályozási tervlapon jelölve van az övezet, a Helyi Építési Szabályzat tervezet 5. (11) bekezdése tartalmaz előírásokat az övezetre vonatkozóan. 14 Megyei tervi megfeleltetés A Csongrád Megye területrendezési tervében kijelölt területfelhasználási kategóriákat a települések rendezési tervében figyelembe kell venni, s területüket a évi CCXXIX. törvénnyel módosított Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) előírásainak megfelelően kell biztosítani. A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok (OTrT 6. (2) bek.) szerint: (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeliterületfelhasználási egységbe kell sorolni; f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. CsMTrT Szerkezeti Terv részlet:

15 CsMTrT Szerkezeti Terv - jelkulcs: 15 Az 55. sz. főút elkerülő szakasza beillesztésre került a szerkezeti- és szabályozási tervlapokra, így az 55. sz. út teljes mórahalmi szakasza országos főútként szerepel a szerkezeti terven. Az országos jelentőségű Dél-Alföldi Határmente kerékpárút, a térségi jelentőségű Röszke- Mórahalom-Zákányszék-Bordány-Zsombó-Szatymaz-Sándorfalva (Euro Velo 11) és a Mórahalom-Ásotthalom (Kisszállás felé) szerepelnek a szerkezeti terven. A térségi szénhidrogén vezeték és a 120 kv-os távvezeték ábrázolásra került a szerkezeti terven. A csatornák és vízállások vízgazdálkodási övezetben szerepelnek.

16 A biológiai aktivitásérték kompenzálása miatt összesen 91,2 ha erdőt kellett kijelölni a településszerkezeti és szabályozási tervlapokon. Az erdőfoltok kijelölése meglévő erdőket és jellemzően gyenge minőségű szántókat érint. 16

17 A települést érintő megyei tervi övezetek 17 Magterület, Ökológiai folyosó, pufferterület Magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont. Ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek - többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok - tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására.pufferterület:kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek. Az OTrT i fogalmaznak meg előírásokat a magterülettel, az ökológiai folyosóval és a pufferterülettelkapcsolatban: 17. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. (5) (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. 18. (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni

18 kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. 19. Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. 18 Az övezet lehatárolása a Kiskunsági Nemzeti Park adatszolgáltatása alapján frissítésre került. Több módosítási helyszínt is érint, a Módosítási ügyek leírása c. fejezetben ismertetett módon. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Az OTrT 21. -a rendelkezik az övezettel kapcsolatosan: 21. (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. A Helyi Építési Szabályzat 27. -a tartalmaz előírásokat a tájképvédelemmel kapcsolatban, a szerkezeti és szabályozási tervlapokon szerepel az övezet.

19 Rendszeresen belvízjárta terület övezete 19 Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik. Az OTrT 23. -a rendelkezik az övezettel kapcsolatosan: A rendszeres belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. A rendszeresen belvízjárta terület övezete szerepel a szabályozási- és szerkezeti tervlapokon, a Helyi Építési Szabályzat 31. (3) bekezdése tartalmaz előírásokat az övezettel kapcsolatban.

20 IV. Településszerkezeti tervet érintő módosítások Belterület és kapcsolódó beépítésre szánt területek I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése 20 Hatályos szerkezeti terv Módosított szerkezeti terv

21 A város ipari parkja, az 1997-ben alapított Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park betelt, bővítése ismét időszerűvé vált. Két irányba bővülne az ipari park, délre Mát általános mezőgazdasági övezet kerülne Gipe egyéb ipari övezetbe, kelet felé pedig a Mák fejlesztési tartalékterületként kijelölt korlátozott mezőgazdasági övezet a szennyvíztisztító környezetében kerülne átsorolásra. A Kiskunsági Nemzeti Parkkal történt köztes egyeztetés alapján a természetvédelmi érdekeket figyelembe véve 100 méteres védőtávolságot tart a tervezett ipari övezet a szomszédos ex lege védett szikes tótól és magterülettől. A bővítésre szánt területeken önkormányzati tulajdonú ingatlanok is megtalálhatóak, tervezett gazdasági célú felhasználás okán. A bővítési területet érintő Kse különleges szennyvíztisztító övezet kiterjedése nem változik, az új szennyvíztisztító épület a meglévő telken megépült, a Zákányszékre menő D160KPE távvezeték nyomvonala frissült a szerkezeti és szabályozási terveken. Szabályozási terv Hatályos szabályozási terv 21 Módosított szabályozási terv

22 Az új Gipe övezetek előírásai hasonlóak lesznek a meglévőkkel, tömbönként jelölve a szabályozási terven. A beépítendő telkeket köz- vagy magánúttal kell a közterületrendszerhez csatlakoztatni. A 0397/78 helyrajzi számú telket helyi kérésre a szabályozási terven visszasorolta a terv mezőgazdasági övezetbe (Mát), azonban a távlati hasznostási szándékot szem előtt tartva a szerkezeti terven maradt ipari övezet az ingatlan. A digitális alaptérkép frissétése kapcsán a belterülethatár is a legújabb állapotoknak megfelelően került ábrázolásra a tervlapokon, néhány kótát törölni kellett a módosuló határvonalak mentén. A kialakuló új telkeket köz- vagy magánúttal kell csatlakoztatni a meglévő közterülethálózathoz. A közművesítés a meglévő hálózatok bővítésével megoldható. A csapadék- és szennyvízelevezéssel kapcsolatban külön munkarész készül. 22 Hatályos szabályozási terv

23 Módosított szabályozási terv 23 II. A szegedi út mentén fekvő Gksz gazdasági terület bővítése Hatályos és módosított szerkezeti tervek A szegedi út mentén fekvő Gksz gazdasági kereskedelmi övezet bővítésre szorul, a megnövekedett fejlesztési igényekhez új terület kijelölésére van szükség. A csatorna túloldalán, az övezet folytatásaként kerülne kijelölésre az új gazdasági terület, Gksz övezeti besorolással.

24 Hatályos és módosított szabályozási tervek 24 III. Honvéd-Petőfi-Rózsa utca-szegedi út által határolt tömbök beépítési lehetőségeinek bővítése, szálláshely-szolgáltatás és egyéb idegenforgalmi céloknak megfelelően. Hatályos és módosított szerkezeti tervek Az Önkormányzat a belvárosi tömbök beépítési lehetőségeit kívánja bővíteni, elsősorban az idegenforgalmi szolgáltatások elhelyezése céljából. A fürdő melletti tömbökben szálláshely szolgáltató létesítmények elhelyezése és az ehhez kapcsolódó nagyobb beépítési igény miatt Lf falusias lakóból Lk kisvárosias lakóövezetbe sorolja az érintett tömböket a módosítás. Az egységes utcakép megőrzése végett a Petőfi és a Rózsa utca marad Lf falusias lakóövezetben. A kisvárosias tömbök 40% beépíthetőséggel, 550 m 2 minimális telekterülettel, min. 30% zöldfelületi fedettséggel, oldalhatáros beépítési módon kerültek leszabályozásra.

25 Hatályos és módosított szabályozási tervek 25 IV. Gyógyhely területének kijelölése elkészült terv alapján. A fürdő környékét és kapcsolódó belterületi részeket gyógyhellyé kíván minősíttetni az Önkormányzat. Az eljárás során szerepelnie kell a dokumentációban a településrendezési tervekben egyértelműen lehatárolt tervezett gyógyhely területe. Az önkormányzat által javasolt lehatárolás átvezetésre került a szabályozási terven (vastag kék, Gy betűvel jelzett vonallal) Módosított szabályozási terv gyógyhely határrvonala

26 Szerkezeti terv: 26 V. A Termálfalu- Móra-domb és elkerülő út közötti szakasz fejlesztési területként történő kijelölése Hatályos szerkezeti terv

27 27 Módosított szerkezeti terv Az önkormányzat bővíteni kívánja a Szegedi út menti sport, szabadidő és turisztikai célokat szolgáló területét a tervezett elkerülő út és a belterület között. A terület fejlesztési tartalékként szerepelt a hatályos rendezési tervben is, ún. korlátozott mezőgazdasági övezeti besorolásban (Mák). A bővítési területen folytatni kívánják az ifjúsági és sportrendezvényekhez kapcsolódó, idegenforgalmi, kulturális, gyógyászati jellegű tevékenységeket. A bővítési terület részben a meglévő beépítésre szánt Ksz szabadidő- és pihenőpark övezeti besorolást kap, a természetvédelmi oltalom alatt álló magterületeket az OTrT előírásai alapján nem lehet beépítésre szánt területté nyilvánítani, ezek Kt beépítésre nem szánt turisztikai övezetbe kerülnek. A Kiskunsági Nemzeti Park azonban az előzetes egyeztetések során jelezte, hogy a bővítendő területeken ill. a lakóövezetbe nyúló részeken kijelölt természetvédelmi érintettségű területeket felülvizsgálja és pontosítja. Az esetleges pontosítást követően a beépítésre szánt terület mértéke növelhető, a későbbi fejlesztési elképzelések zavartalan megvalósíthatósága miatt. A kérdéses területen feltételezhetően már igénybevett vagy gyenge minőségű gyepek vannak, melyek állapota nem feltétlenül indokolja a magterület besorolást. Az északi részen lévő Móradombon (országosan védett kunhalom) idegenforgalmi jellegű fejlesztéseket tervez az önkormányzat, melyeket a Kiskunsági Nemzeti Parkkal egyeztetett, a jelenleg elhanyagolt állapotban lévő természeti érték a fejlesztések következtében idegenforgalmi célpontként éledne újjá, mely szép példával szolgál a védendő értékek aktív hasznosításának előnyeiről. A Móradomb és környezete Kt beépítésre nem szánt turisztikai övezetbe kerül. Az elkerülő utat a végleges tervek alapján pontosította a terv, a szükséges helyeken KÖu közlekedési övezetbe sorolva. A 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet alapján csak gazdasági jellegű övezeteket lehet kijelölni főutak mentén. Az elkerülő út még

28 nem főút, de a területrendezési tervek alapján elkészülte esetén kiváltja a városon átmenő 55.sz. utat, ezért az 50 méteres sávon belül Kmg különleges major övezetet jelöl a módosítás, melyen belül a tervezett lovas oktatás és lovas gazdaság funkciói elhelyezhetők. A termálfalu területét Ksz szabadidő- és pihenőpark övezetből Lk kisvárosias övezetbe sorolja a terv, a megnövekedett beépítési igényekhez igazodva. A kisvárosias lakóövezeti besorolás jobban megfelel a fejlesztési szándékoknak. Frissült a területen átmenő Zákányszék-Mórahalom D160KPE szennyvíz nyomócső nyomvonala, a végleges terveknek megfelelően. 28 Hatályos szabályozási terv Módosított szabályozási terv

29 VI. Termálfalu területén megvalósítandó parkvasút betervezése Keskeny nyomközű ún. parkvasút létesülne a Móradomb és a városközpont között turisztikai célból. A parkvasút egy modellvasút, normáls méretű vonatok meghatározott arányú kicsinyített mása (Mórahalmon az 1:8 arányú szerepel a tervek közt), állomáshelyei a termálfalu és környezetének idegenforgalmi, sport és gyógyászati funkcióit fűzné fel. A városközpontból indulva a Kinizsi utcán fordul észak felé, a Magyar Péter utca után a sportközpontnál ismét északnak veszi az irányt, elérve a Móradombot, majd a termálfalut felfűzve, a makettvilág és lovasközpont megállót elhagyva a Magyar Péter után kapcsolódik rá az induló, városközpontba vezető nyomvonalra. Eleketromos vagy gőz meghajtású lenne. A tervezett nyomvonal ahol nem közterületen halad - Kök vasúti-közlekedési övezetbe kerül 3 méteres szabályozási szélességgel. A közúti vagy vasúti közlekedési övezeti besorolás feltétele az engedélyeztetésnek. Nyomtávolsága cm széles lenne, az íveket ennek megfelelően határozza meg a szerkezeti és szabályozási terven szereplő nyomvonalterv (min. 10 méteres sugárral szerkesztve). A Kinizsi utca-istván király út sarkán lévő háromszög alakú lakótelek a nyomvonal helyigénye miatt Zk közpark övezetbe és közlekedési területfelhasználás alá kerül, közterületként. Nyomvonal a szerkezeti terven: 29

30 30 Nyomvonal a szabályozási terven:

31 31

32 32 Tervezett útminta keresztszelvények:

33 33 VII. Kinizsi utca meghosszabbítása, ezzel egyidejűleg a Magyar Péter utca rákötése a Kinizsi utcára. Hatályos és módosított szerkezeti terv Hatályos és módosított szabályozási terv

34 A Kinizsi utcán a Magyar Péter utcáig bezárólag kétoldali telekosztás szerepel a tervben, Lke kertvárosias lakóövezetbe sorolva. Az átsoroláshoz szükséges a Kiskunsági Nemzeti Park felülvizsgálata a magterület kiterjedésére vonatkozóan. A magterület jelenlegi határa hátsótelkeket érint ill. a beépült lakóterületek közvetlen szomszédságában került kijelölésre. Amennyiben szárazabb, értéktelenebb gyepterületről van szó, kéri az önkormányzat a határvonalak pontosítását a tervezett fejlesztéseket figyelembe véve. 34 VIII. Természetvédelmi célokat szolgáló fejlesztési területek /a Biteszék turisztikai hasznosítási lehetőségének megteremtése Hatályos szerkezeti terv

35 Módosított szerkezeti terv 35 A tervezett keskeny nyomtávú vasút két oldalán tervez az önkormányzat gyógyászatra épülő fejlesztéseket létrehozni. A szikes tóra épülő gyógyászati és idegenforgalmi funkciók telepítése a cél. A tervezett vasúttól északra beépítésre szánt Ksz különleges szabadidő- és pihenőparkot jelöl a terv a kiszolgáló épületek elhelyezésére. Ez a terület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá, az átlagosnál gyengébb minőségű szántó. A mellette lévő kis területen ill. a vasúttól délre fekvő ingatlanon a tervezett funkciók megvalósíthatósága miatt szükséges volt Kgyo különleges beépítésre nem szánt gyógyászati-idegenforgalmi övezetet kijelölni. Mezőgazdasági övezetben idegenforgalmi és egyéb funkciók elhelyezése nem megengedett. Hatályos és módosított szabályozási tervek terv

36 /b Tanaszi környékének természetközeli hasznosítása Hatályos szerkezeti terv 36 Módosított szerkezeti terv Az érintett területek Mát általános mezőgazdaságiból Máö ökológiai mezőgazdasági övezetbe nyernek besorolást. A területet jelenleg bivalytelepként hasznosítják és a későbbiekben is prioritás a természetvédelmi területek fenntartása és kiszolgálása. Ezen megfontolásból tilos lesz a területen termőföldet művelés alól

37 kivonni és csak természetvédelmi és vízügyi célt szolgáló épületek elhelyezése megengedett, a meglévő tanyák felújításán és átalakíthatóságán túl. 37 Hatályos és módosított szabályozási tervek terv /c Madarász tó környezetében idegenforgalmi fejlesztéseket befogadó övezet kijelölése Hatályos szerkezeti terv

38 Módosított szerkezeti terv 38 A Nagyszéksóstól délre fekvő településközponti vegyes övezet mellett fűszerkert, mintagazdaság és egyéb idegenforgalmi jellegű tevékenységek kialakítása a cél. A fejlesztések főként a meglévő tanyahelyeken lennének, azonban a tervezett funkciók miatt szükséges az átsorolás Kgyo különleges beépítésre nem szánt gyógyászatiidegenforgalmi övezetbe. A természetvédelmi érdekek védelme itt is prioritás, a tervezett fejlesztésekkel összhangban kívánja azokat kezelni az önkormányzat. Hatályos és módosított szabályozási tervek terv

39 IX. Kralleri iskola környékén a Gksz gazdasági terület bővítése Hatályos és módosított szerkezeti tervek terv 39 Hatályos és módosított szabályozási tervek terv A meglévő Gksz gazdasági kereskedelmi övezet bővítése a cél a helyben működő gazdasági jellegű tevékenységek bővítése céljára, hasonló szabályozási paraméterekkel. X. Csipaki iskola környékének rendezése (turisztikai fejlesztési cél, kalandpark), napelempark helyének kijelölése, a megfelelő övezeti besorolás alkalmazása Hatályos és módosított szerkezeti tervek terv

40 Hatályos és módosított szabályozási tervek terv 40 A Vt településközponti vegyes övezetben szereplő Csipaki iskola környezetében oktatási- és idegenforgalmi jellegű fejlesztéseket tervez az önkormányzat, melyhez Ksz különleges szabadidő-pihenőpark övezetbe javasolja sorolni a terv a bővítendő területet. Az út másik oldalán beépítésre nem szánt Kt turisztikai övezet kerül kijelölésre, mely az iskola fejlesztési projektjéhez tartozó ill. megújuló energiahasznosítással összefüggő elképzeléseknek adhat teret. XI. Tájépítészeti javaslatok beillesztése a tervekbe /a víztározó kialakítása két helyszínen A tározók a természetes medrekben lennének kialakítva, a képen látható két helyszínen (XI/a). Magterületet és természeti területet érintenek, ezért a Kiskunsági Nemzeti Parkkal egyeztetni szükséges a végleges terveket. Jelen eljárás keretében előzetes megbeszélést folytattak a felek a lehetséges elképzelésekről, a KNP képviselője támogatja a javaslatot, amennyiben az a természetes környezetet nem károsítja, abba durva behatással nem lesz. A Helyi Építési Szabályzat a következő rendelkezéssel támogatja a kezdeményezést: Tervezett helyszínek (XI/a) /b öntözőtelep létesítése Öntözőtelep létesítése a cél a szerkezeti terven övezetváltással jelölt és attól délnyugatra eső területen. A tervezett funkciók mezőgazdasági övezeti besorolást

41 igényelnek, ezért az Eg rendezési terven szereplő, még nem beerdősült terület Mát mezőgazdasági általános-tanyás övezetbe kerül. A megyei terv előírási miatt jelentős mennyiségű erdőterület került kijelölésre a település északnyugati részén, ami többszörösen kárpótolja az itt visszasorolt területet. 41 Hatályos és módosított szerkezeti terv Hatályos és módosított szabályozási terv /c termálkutakról üzemelő üvegházas-fóliasátras mintagazdaság létesítése Egy termálkútról üzemelő üvegházas-fóliasátras gazdaságot kíván létrehozni az önkormányzat, ahol a kutakon kívül gépészet és szociális blokk kerülne elhelyezésre. A területet Mák korlátozott mezőgazdaságiból Mát általános tanyás mezőgazdasági övezetbe sorolja a terv, melyben elhelyezhetők a tervezett funkciók. A termálkutak üzemelési ill. a kazán zajvédelmi hatásterülete feltüntetésre kerül a szabályozási terven, mint egyéb jogszabály által meghatározott fogalom. A mindenkori vonatkozó jogszabályokat kell betartani a termálkutakkal és hatásterületeikkel kapcsolatban.

42 Telepítési terv 42 Hatályos és módosított szerkezeti terv Hatályos és módosított szabályozási terv

43 /d A Zákányszéki-Röszkei és a Szegedi-István király utakon megvalósuló tájépítészeti tervek összehangolása a rendezési tervvel. 43 Tájépítészeti terv készült a főbb utcákra Mórahalmon, mely közeterület határon belül került megtervezésre, kisajátítást nem igényel. A Kinizsi utcánál tervezett parkvasúti végállomást indokult átsorolni Zk közkertből KÖu közlekedési övezetbe. Itt szociális blokkal és szolgáltató funkciókkal együtt a tervezett parkvasút végállomást terveznek kialakítani. A szerkezeti terven a városközpontig került ábrázolásra a tervezett parkvasúti nyomvonal, mely utasszállítás szempontjából kedvezőbbnek tűnik, a nagyobb gyalogos forgalom miatt. A meglévő közterületsávban elfér, a részletesebb terveknél kell döntést hozni róla. Hatályos és módosított szerkezeti terv

44 Hatályos és módosított szabályozási terv 44 A tájépítészeti javaslatok megvalósíthatósága miatt a következő rendelkezések kikerültek a Helyi Építési Szabályzatból: 17. (3) Zöldterületen nem helyezhető el: a) közművezeték és annak műtárgya, b) gépkocsi várakozóhely c) hirdető berendezés, tábla, plakát sem önállóan, sem utcabútoron, köztéri szobron és növényzeten. XII. Szeged-Palics idegenforgalmi kisvasút jelölése Megyei terv: CsMTrT szerkezeti terv - részlet

45 45 Településszerkezeti terv, kisvasút nyomvonal A keskeny nyomközű vasútvonal Ásotthalomról indulva éri el Mórahalom városát.. Részletesebb tervek híján csak a szerkezeti terv tünteti fel a CsMTrT-ben szereplő nyomvonalat, a helyi adottságokhoz pontosítva., Az ásotthalomnál alkalmazott 9,5 méteres szélességben közlekedési övezetnek lett számolva a nyomvonal a biológiai aktivitás érték számításánál. XIII. Elkerülő út nyomvonalának ellenőrzése Az elkerülő út nyomvonalát pontosításra került a frissített alaptérkép és a végleges tervek alapján, a szükséges helyeken korrigálva lett a KÖu közlekedési övezet kiterjedése. A későbbiekben az elkerülő út veszi át a városon átmenő 55. sz. főút szerepét (és számát). Szerkezeti és szabályozási tervi átvezetés: Szerkezeti és szabályozási tervi változások

46 46

47 47

48 48 XIV. Ruzsa-Mórahalom összekötő út feltüntetése engedélyes tervek alapján. Közlekedési övezet korrekciójára került sor részletesebb tervek alapján. Az út gyűjtő útként szerepel a szerkezeti tervben. Módosított szerkezeti és szabályozási tervi részletek

49 49

50 50

51 51

52 52

53 53

54 54 XV. Motocross pálya rendeltetésének megfelelő övezetbe sorolása, kapcsolódó idegenforgalmi jellegű fejlesztéseknek teret adó övezeti besorolás kijelölése. Szabadtéri motocross pálya és egyéb idegenforgalmi funkciók létesítése a cél a módosítási területen. Beépítésre szánt Ksz különleges szabadidő és pihenőpark övezeti besorolást kap.

55 XVI. Röszkei úti kerékpárút feltüntetése az elkészült tervek alapján Módosított szerkezeti és szabályozási tervi részletek 55

56 56

57 57 XVII. Mórahalom IV. homok védnevű bányatelek (Kb) bányászati övezetbe sorolása

58 58 Egy meglévő homokbányát sorolunk át különleges beépítésre nem szánt homokbánya övezetbe. XVIII. Gyűjtő út kijelölés A település déli részén 14 m szélességben lett kijelölve a szerkezeti és szabályozási terveken gyűjtő út, melyről a szélességet igazoló útminta keresztszelvény is készült. A gyűjtő út kijelölést az út használatának jellege indokolja, jelenleg is gyűjtő funkciót tölt be a környéken élők számára. Módosított szerkezeti és szabályozási tervi részletek

59 59

60 60 XIX. Határátkelő kijelölése Országos szintű elképzelések szerint a magyar-szerb határszakaszon 2020-ra 10 kilométerenként határátkelőhely épülne, a két ország gazdasági, idegenforgalmi kapcsolatait erősítve. Ezzel az elképzeléssel összhangban a rendezési terv javaslatot tesz egy határátkelőhely megnyitására, az erdei iskola menti ( j.) út folytatásaként, a Mórahalom-Horgos kapcsolat helyreállításával. Különleges beépítésre szánt határátkelő övezetbe kerülne a tervezett terület és elsősorban térségi szintű szerepet kapna, a magyar és szerb állampolgárok közlekedését segítené elő. A Kh különleges határátkelőhely az alábbi paraméterekkel kerülne a módosított szabályzatba: A Kh különleges határátkelő területen a határrendészeti feladatok ellátását szolgáló építmények helyezhetők el

61 Hatályos és módosított szerkezeti tervek 61 Hatályos és módosított szabályozási tervek A tervezett határátkelő helyszíne a két meglévő tanya miatt nem a KÖu-2 út közvetlen folytatásában, hanem egy dűlőúttal keletebbre került kijelölésre Mát mezőgazdasági általános-tanyás és Eg gazdasági erdőövezet helyére. Utóbbi övezetben tényleges erdőterület nincs. V. Szabályozási jellegű feladatok, HÉSZ módosítások 1. Szent János térség ingatlanain a zöldterület minimum 20 % legyen, a megengedett beépítettség 40 %-ra, saroktelkek estében 50%-ra növelendő. Az beépítési intenzitás növelését a terület Lk kisvárosias lakóövezetbe sorolásával lehetett megoldani, a különleges övezetekben max. 40% beépítettség megengedhető, a kisvárosias lakóövezetben 60% (itt a kért 50% szerepel), a magasabb beépíthetőségen túl a tervezett funkciók is elhelyezhetők (kereskedelmi, szálláshely-szolgáltató, lakó, szabadidős épületek). 2. Külterület: tanyák védelmében a felhagyott tanyás ingatlanok fával, erdővel történő betelepítése ne legyen engedélyezett. Az önkormányzat célja a felhagyott vagy alig használt régi tanyák védelme, hiszen a tanyahelyek általában jó fekvésű, magasabb részeken épültek. Védelmük és megőrzésük fontos településpolitikai kérdés, erdősítésük, a szükségesnél nagyobb

62 mértékű fásításuk nem kívánatos. A Helyi Építési Szabályzat tervezet 19. (10) bekezdése tartalmaz előírást a problémával kapcsolatosan: (10) A (3) bekezdésben foglalt földrészletek a tanyagazdálkodást szolgálják, területükön a fásítás nem haladhatja meg az 1500 m 2 -t vagy a telek területének 50%- át Birtokközpont 2500 m 2 -től legyen kialakítható, OTÉK alóli felmentés készítése. A szigorú mezőgazdasági szabályozás a tanyák esetében komoly problémát okoz a Mórahalmon élőknek, ezért az önkormányzat és számos helybéli lakos kezdeményezésére a település mezőgazdasági övezeteinek térbeli rendje és beépítési paraméterei is felülvizsgálatra kerülnek a rendezési terv módosítás során. A külterületen élők jelentős része hosszú távon kívánja a külterületi életformát gyakorolni, állandó lakhelyként használja a tanyát, nem elsősorban hobbytanyának vagy gazdasági épületnek. Ezt a szándékot a rendezési terv a beépítési lehetőségek optimalizálásával segítheti. A hatályos építési szabályzatot túl szigorúnak találják a helyiek, a jogszabály gátat szab építési, épületbővítési terveiknek, melyek sok esetben a helyben maradásukat segítenék. A felmentési kérelem alapja a birtokközpont minimális méretének lecsökkentése a január 1-én igazolhatóan faliszámmal rendelkező tanyaingatlanok esetén. Nem cél a szociális típusú kitelepülés elősegítése, ugyanakkor a gazdálkodó tanyák többletbeépítést igényelnek. Gazdálkodó tanyák esetén fel kell építeni a lakóépületen kívül különböző gazdasági épületeket is (pl.: magtár, gépjavító, állat ól, stb..), melyeket nem lehet 3%-os beépíthetőség mellett elhelyezni. A múlt század közepén lezajlott téeszesítés és a rendszerváltás utáni földosztás eredményeképp számos tanya idegen földekkel lett körülzárva, nem a saját egykori birtokokat kapták vissza. Birtokközpontok pedig a meglévő tanyahelyeken létesülnének, melyek területe elvétve éri el a jogszabályi előírásnak megfelelő m 2 -t. Mórahalmon a jellemző tanyaingatlan nagyság fél- illetve egy hold (~5700 ill m 2 ), ezért a következő javasolt előírás szerepel a HÉSZ-tervezetben: 19. (9) A (3) bekezdésben foglalt ingatlanok birtokközponttá minősíthetők, ha területük eléri a 2500 m 2 -t. (A (3) bekezdésben a január 1-én igazolhatóan faliszámmal rendelkező ingatlanok definiálása történt). 4. Kiskertekben 3 m-es előkert szabályozása a későbbi útfejlesztéshez területet biztosítva. A kiskertekben 5 méterre javasolja a terv kitolni a jelenleg 3 méteren szabályozott előkerteket a későbbi útépítés és közműelhelyezés kapcsán. A javasolt módosítás átvezetésre került a szabályozási terven:

63 63 5. Mák területen gazdálkodáshoz kapcsolódó építés (pl. tároló) megengedése. Az ún. Mák területek korlátozott mezőgazdasági övezetek a rendezési tervben, melyek fejlesztési tartalékként kerültek kijelölésre, elsősorban az ipari park és idegenforgalmi fejlesztési területek környezetében. A korlátozás célja a területek későbbi hasznosítását gátló elépítése. Tekintettel a helyiek igényeire, mely szerint alapvető mennyiségű gazdasági épület elhelyezésére szükség van és a Mák területek jelen módosításban történő jelentős területcsökkenésére, a következő kiegészítést javasolja a HÉSZ- módosítás: 22. A terület a beépítésre szánt terület távlati bővítését, vagy az öntözéses gazdálkodás megvalósíthatóságát szolgálja, ezért a jelen rendelet 19. (3) bekezdés (a) pontjában foglalt felújítási jogon túlmenően kizárólag a mezőgazdasághoz kapcsolódó tárolás építményei és az OTÉK által minden építési övezetben megengedett építmények helyezhetők el, az ettől eltérő meglévő építmények nem bővíthetők. 6. Lakossági kérelem alapján a tetőhajlásszögre vonatkozó értékek módosítása Lakossági kérelem alapján a tetőhajlásszögre vonatkozó rendelkezések a következőképp változtak: 19. (5) Lakó- illetve lakó-gazdasági épület földszintes, vagy tetőfelépítmény nélküli tetőtérbeépítéses, falazott, vakolt, fa-, vagy téglahomlokzatú, o hajlásszögű cseréptetővel fedett kialakítású legyen. A megengedett tetőhajlásszög alsó értékének csökkentését az alkalmazási tapasztalatok indokolják. Az anyaghasználat, szokások, építési hasznosítás változásai miatt egyre