Talajművelési rendszerek

Átírás

1 Talajművelési rendszerek

2 A szántóföldi növények talajművelési rendszerei

3 ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Talajművelési rendszer Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők A talajművelés klasszikus sorrendje Nyárvégi és őszi vetésű növények talajművelési rendszere Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere

4 Talajművelési rendszer Talajművelési rendszer fogalma: egy meghatározott területen egy vagy több növény sikeres és gazdaságos termesztéséhez szükséges talajművelési eljárások összessége. ( a műveleti elemek egymást követő sorozata)

5 Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők növény igénye, a termőhelyi viszonyok, rendelkezésre álló erő- és munkagépek talajvédelmi feladatok, növényi sorrend, trágyázási és gyomirtási rendszerek,

6 A talajművelés rendszerezhető a növény vetésideje nyár végi és őszi vetésű növények, tavaszi vetésű és másodvetésű növények talajművelési rendszere talajtípusok Barna erdőtalajok, Csernozjom talajok, Réti talajok, Szikes talajok és Homok talajok művelésének irányelvei szerzők által kidolgozott módszerek új talajművelési irányzatok és rendszerek különleges feladatok

7 A talajművelés klasszikus sorrendje 1. Tarlóhántás 2. Alapművelés 3. Az alapművelés elmunkálása 4. Magágykészítés 5. Vetés utáni elmunkálás

8 A talajművelés sorrendje 1. Tarlóhántás: tarlón végzett sekély talajmunka max. 10 cm Célja: a talaj nedvességveszteségének csökkentése, gyomszabályozás, gyomírtás, a talaj hőforgalmának szabályozása, a talaj biológiai tevékenységének serkentése, a tarlómaradványok sekély talajba keverése. A tarlóhántás szabályai: a betakarítás után lehetőleg azonnal el kell végezni lazítással egy menetben tömöríteni szükséges a hántott tarló ápolása szükséges a gyomok és az árvakelések megjelenése miatt. A tarlóhántás eszközei: (lazítás+tömörítés) lazításra alkalmas eszköz (tárcsa, ásóborona, kultivátor, talajmaró) tömörítő eszköz (gyűrűshenger, pálcás henger)

9

10 A tarlóhántás eszközei

11 2. Alapművelés (mélységét tekintve a legmélyebben elvégzett művelés) Célja: a talaj rendszeresen művelt rétegén belül a növény igényének megfelelő fizikai állapot kialakítása a vegetáció végéig. Az alapművelés csoportosítható: Eszközei: A talajművelés sorrendje mélység szerint sekély-, középmély, mélyművelés történik-e forgatás forgatásos (ekével), forgatás nélküli sekély, ágyeke, váltvaforgató eke, tárcsa, kultivátor, talajmaró, középmély és mélylazítás, kombinált módszerek középmély és mélylazító, kombinált eszközök.

12 Az alapművelés eszközei

13 A talajművelés sorrendje 3. Az alapművelés elmunkálása Célja: az alapművelés utáni talajállapot további alakítása a vetésre kerülő növény igényének és a talaj védelmének megfelelően. Legfontosabb követelmények: nem romolhat az alapműveléssel elért talajállapot, mellőzni kell a taposást a porosítást, a tarlómaradványok felszínre hozását. a kelő gyomok irtása, a nedvességveszteség csökkentése, a magágykészítés segítése. Történhet az alapműveléssel egy menetben, ill. külön menetben. Eszközei: tárcsa, simító, henger, fogas, kultivátor, talajmaró, forgóborona, lengőborona, ásóborona, kombinált eszközök.

14 4. Magágykészítés Célja: az alapművelés és elmunkálás során létrehozott talajállapotnak a vetés körülményeihez való igazítása. A jó magágy: aprómorzsás, ülepedett, nyirkos és gyommentes. A magágykészítés szabályai: segítse elő a magvak, vagy a szaporító anyagok csírázását kelését. javítsa a gyomirtó szerek és a trágyák hatékonyságát. Lehető legkevesebb talajmozgatással, porosítással járjon Eszközei: A talajművelés sorrendje kombinátor (kultivátor+hengerborona), ásóborona+hengerborona, vetőkultivátor, direktvetőgép.

15 A kombinátor lazító, porhanyító és tömörítő munkája Szántóföldi növény talajaprózottság-igénye magágyban

16 Magágykészítési hibák

17 A magágykészítés eszközei

18 A talajművelés sorrendje 5. Vetés utáni elmunkálás Célja: a magvak betakarása, a talaj magvakhoz való nyomása, a magágy felszínének tömörítése. Végezhető a vetéssel egymenetben, ill. külön munkaműveletben. A vetés utáni elmunkálás szabályai: a bevetett talajt vissza kell tömöríteni, a talajnedvességet és hőmérsékletet szabályozni kell, a talaj felszínét alkalmassá kell tenni a keléshez lehető legkisebb taposással járjon.

19 Vetés utáni elmunkálás

20 Nyárvégi és őszi vetésű növények talajművelési rendszere A vetés időszaka: aug. 20- október végéig tart. Termesztett növény: repce, bíborhere, évelő pillangósok, őszi árpa, rozs, őszi búza. A rendszer meghatározza, hogy az elővetemény korán vagy későn kerül le.

21 Nyárvégi és őszi vetésű növények talajművelési rendszere Korán lekerülő elővetemények után a rendszer a klasszikus sorrendet követi. Az alapművelés lehet forgatásos vagy forgatás nélküli. Forgatásos alapművelés = nyári szántás (nedv. vesztés zárás szükséges) Forgatás nélküli alapművelés: ha tömörödött réteg van = középmély lazítás (száraz évjáratban előnyösebb)

22 Nyárvégi és őszi vetésű növények talajművelési rendszere Korán lekerülő elővetemények után Tarló 1. Tarlóhántás; Tarlóápolás 1. Alapművelés 2. Alapművelés (Nyári szántás v. forgatás nélkül) 2. Elmunkálás 3. Az alapművelés elmunkálása 3. Ápoló talajmunka 4. Magágykészítés 5. Vetés 6. Vetés utáni elmunkálás

23 Nyárvégi és őszi vetésű növények talajművelési rendszere Későn lekerülő elővetemények után a rendszer a szárzúzással indul utána alapművelés forgatással vagy forgatás nélkül történhet. Forgatással: Őszi gabonák alá a szántás csak kivételes esetben ajánlatos (sok tarlómaradvány, erős gyomfertőzöttség, nedves talajállapot, leejtős termőhely, felszíni tömörödésre hajlamos talaj) Forgatás nélküli alapművelés eszköze rendszerint a tárcsa (több menet, más-más irányba) vagy a nehézkultivátor, ill. középmély lazítók. Ha az elővetemény évelő pillangós az alapművelés szántással történik.

24 Nyárvégi és őszi vetésű növények talajművelési rendszere Későn lekerülő elővetemények után Tarló (1. Szárzúzás) 1. Szárzúzás hántó eszközzel 2. Alapművelés (szántás v. lazítás) 2. Alapművelés (szántás v. lazítás) Az alapművelés elmunkálása magágykészítés 5. Vetés 6. Vetés utáni elmunkálás

25 Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere A vetés időszaka: március-április A termesztett növények: kalászos gabonák: tavaszi árpa, zab, rizs gyökgumósok: burgonya, cukor- és takarmányrépa borsó, bab szója, lóbab, csillagfürt olajnövények: napraforgó, olajlen kukorica A talaj-előkészítés két szakasza: őszi alapművelés és a tavaszi magágykészítés. A rendszer meghatározza, hogy az elővetemény korán vagy későn kerül le.

26 Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere Korán lekerülő elővetemények után a rendszer a klasszikus sorrendet követi. Az alapművelés lehet forgatásos vagy forgatás nélküli. Forgatásos alapművelés = őszi szántás célja: csapadék befogadás tárolás elősegítése, rendszeresen művelt rétegátforgatása mélyítése, tarlómaradványok, istállótrágya bedolgozása. Őszi szántás őszi elmunkálása: kora tavaszi vetések alá, rögös talajállapot esetén. Nem ajánlatos elmunkálni: szikeseken, leejtős területen, rögös, szalonnás szántás esetén. Forgatásnélküli alapművelés = középmély és mélylazítás (a csapadék befogadását és tárolását biztosító talajállapot előállítható)

27 Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere Korán lekerülő elővetemények után Tarló Tarlóhántás Középmély lazítás Elmunkálás (Ősszel) Középmély v. mélylazítás Őszi szántás Elmunkálás (Ősszel) Elmunkálás (Tavasszal) Vetés Ápolás Magágykészítés Vetés Vetés utáni elmunkálás

28 Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere Későn lekerülő elővetemények után: az alapművelés lehet forgatásos vagy forgatás nélküli vagy kombinált alapművelés és vetés. A forgatásos alapművelés történhet tavasszal is: szerkezet nélküli szikeseken, ártereken, mély fekvésű területeken, futóhomok, kotu talajokon, ha nem lehetett elvégezni ősszel.

29 Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere Későn lekerülő elővetemények után Tarló Tarlómaradványok aprítása Alapművelés (elmaradt őszi alapművelés esetén tavasszal) Elmunkálás Tavaszi kombinált Magágykészítés alapművelés és vetés Vetés Vetés utáni elmunkálás

30 ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Talajművelési rendszer Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők A talajművelés klasszikus sorrendje Nyárvégi és őszi vetésű növények talajművelési rendszere Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere

31 ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Melyek a talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők? Milyen talajművelési rendszereket ismer? Ismertesse a talajművelés klasszikus sorrendjét? Hogyan készíthető elő a talaj a nyárvégi és őszi vetésű növények számára? Foglalja össze a tavaszi vetésű növények talajművelési rendszerének műveleti sorrendjét!

32 ELŐADÁS felhasznált forrásai Szakirodalom: Nyíri L. (1993): Földműveléstan. Mezőgazda Kiadó. Birkás M. (2002) Környezetkímélő és energiatakarékos talajművelés. Akaprint Nyomdaipari Kft. Birkás M. (2006) Földműveléstan és földhasználat tankönyv. Mezőgazda Kiadó. Birkás M. (2006) Környezetkímélő alkalmazkodó talajművelés. Akaprint Nyomdaipari Kft.

33 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: Talajkímélő talajművelési rendszerek Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: hagyományos talajművelési rendszerek, új talajművelési rendszerek, talajkímélő talajművelés Előadás anyagát készítették: Prof. Dr. Nagy János Dr. Rátonyi Tamás