Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Átírás

1 1 VIZSGÁLATOK 1

2 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető egy térség területfelhasználása, illetve annak változásai. Ezek a paraméterek (indikátorok) gyakorlatilag négy csoportba sorolhatók: Tulajdonviszonyok A piacgazdasági körülmények között, ahol a rendelkezési jog egyértelműen a tulajdonost illeti meg, természetes követelmény mindenek előtt ezeket a viszonyokat ismerni, figyelembe venni. Gyakorlati területhasználat A tulajdonosi viszonyok, a bejegyzett művelési ág, valamint a valós használat között a gyakorlatban jelentősek az eltérések. Mivel a használat elsősorban gazdasági megfontolásokból alakul olyanná, amilyen, bármely területhasználati változás erős gazdasági hatással jár. Ebből adódóan fontos indikátorok kapcsolódnak a valós használathoz, erről minél pontosabb ismeretekre van szükség. Szabályozási vonatkozások A terület felhasználását - főleg a jövőbenit - törvényes szabályozási előírások határozzák meg az ökológiai és ökonómiai feltételeken túlmenően. A szabályozási előírások gyakorlatilag indikátorokként foghatók fel, hiszen ezek jellemezik a területfelhasználás mindenkori változásának az irányait és trendjeit. Legfelsőbb szintű szabályozási dokumentum az Országos Területrendezési Terv (OTrT), amely meghatározza a térségi és helyi területrendezési tervekben kötelező módon figyelembe veendő nemzeti érdekű előirányzatokat. Az OTrT nem önmagában szabályozza a területfelhasználást, azt a térségi (megyei, kiemelt térségi, esetenként egyéb térségi) tervekben továbbvezetve és részletezve, a helyi településrendezési tervek fogalmazzák meg kötelező jelleggel. Mivel azonban ez utóbbiak a települések nagy többségében máig nem készültek el (a kistérségben egyetlen új területrendezési terv sem készült el), egyidőben kell kezelni mindhárom szintű szabályozási dokumentumot. A településrendezési tervek elkészülte után a gyakorlatban az OTrT és a térségi területrendezési tervek - esetünkben a Fejér Megyei Területrendezési Terv (FMTrT) - csak háttér adatbázisként maradnak a rendszerben. Az alap-adatbázis a Településrendezési Terv (TrT) lesz, amely kötelező szabályozási jellegéből adódóan standard információként áll majd rendelkezésre. Ennek alapfeltétele, hogy térinformatikai (de minimum digitális) állományban legyenek kidolgozva. A jelen rendszernek itt jelenik meg egy kiemelkedő gyakorlati értéke. Ugyanis azzal, hogy összeállításra kerül egy térségi digitális állományú adatbázis, megteremtődik a rendezési tervek ilyen szerkezetű kidolgozásának az alapfeltétele. Az egyes településrendezési tervezők egységesített, rendszerkompatibilis térképi állományt kapnak helyi adatszolgáltatásként. Agro-ökológiai és környezetvédelmi indikátorok A globális trend a területfelhasználás alakításában a környezet fenntarthatósága és minőségének folyamatos emelése. Fel kell váltani az eddigi gazdaságosság-orientált használatot az öko-orientálttal és ez utóbbinak alárendelve kell meghatározni a gazdasági fenntarthatóságot. 2

3 1.1 Tulajdonvizsgálat Az alap adatbázis a földhivatali nyilvántartás, amelyből közhiteles adat formájában lehet minden vonatkozó információt megtudni. Ez az intézmény regisztrálja a naprakész állapotokat is, így bármely konkrét akció alapját ez az adatbázis szolgáltatja. A gyakorlatban - főleg a tervezési-programozási folyamatban - elegendő ismerni a terület jellemző mutatóit, valamint a tulajdon jellegét, nem feltétlenül kell az adatoknak közhitelesnek lenniük. A földhivatali nyilvántartásból átvett, a személyiségi jogokat nem sértő információként értékelhető adatsort javasoljuk felvenni a rendszer adatbázisába, írott kiegészítéseként a kataszteri nyilvántartási térképnek. A nyilvántartott adatok természetesen nem közhitelesek, csupán informális jelleggel bírnak. A tulajdonvizsgálati adatbázist összekapcsolva a valós használatot tartalmazó térképi adatbázisokkal (légifotó) komplex információhoz lehet jutni: a tulajdon jellegéről a tárgyi terület térségi elhelyezkedéséről a bejegyzett, illetve valós használatról a tárgyi terület nagyságáról Az adatbázisba bekerülő indikátorok rendszere Alap adatbázis Adatok Elérhetőség Adatszolgáltatás jellege Földhivatali nyilvántartás Közhiteles adatközlés Tulajdoni lap kivonat Informális adatközlés Közvetlenül a Földhivataltól Helyrajzi szám Település megnevezése Elhelyezkedés (külterület, belterület) 3

4 Megjegyzés Művelési ág Bejegyzett művelési ág standard információ Valós használat (CORINE, légifotók, műholdfelvé- telek, helyszíni bejárások) speciális szolgáltatás Területnagyság A tulajdon jellege (magán, állami, önkormányzati) A rendszer feltöltése utólag történik meg az önkormányzatok kérésére. A Földhivatal a teljes állományt nem szolgáltatja ki A standard információk esetében feltüntetésre kerül az adat regisztrációjának az időpontja A speciális információk aktualizáltak igény szerint 1.2 Jelenlegi területhasználat (művelési ág) A valós területhasználatról a legpontosabb információt természetesen helyszíni vizsgálattal lehet beszerezni, de ez a módszer nehezen alkalmazható nagyobb térségek programozásiszabályozási folyamatában. Ma már átfogó, kellő pontosságú információt lehet szerezni távérzékelési technikákkal előállított adatbázisokból, amelyek komplex térinformatikai rendszerekké köthetők össze (ennek előfeltétele, hogy nemzeti szinten egységesített rendszerek jöjjenek létre, addig az önálló digitális állományok eseti összevonásával lehet ilyen állományokat összeállítani). A jelenleg elérhető ilyen adatbázisok közül az alábbiakat tartottuk átvezetendőknek a javasolt rendszerbe: EOTR DTA 50 CORINE Kataszteri alaptérképek 1: léptékű térképi állomány. 1: léptékű alaptérképek felszínborítási térképek 1: külterület 1: belterület (jelen projektnek most még nem tárgya a belterület) Ezek az alap-adatbázisként használható térképek csak részben alkalmasak teljes térinformatikai feldolgozásra, ezért a belőlük kibontandó adatszolgáltatás speciális információként hozható létre, a rendszerben meglévő alap-adatok egységesített kivonataként. 4

5 Az adatbázisba bekerülő indikátorok rendszere Alap adatbázis Adatok Elérhetőség Adatszolgáltatás jellege EOTR, DTA 50, CORINE, Kataszteri alaptérképek Megjegyzés Valós területhasználat Szántó és szántóként használt kert Kert Szőlő Gyümölcsös Gyep (rét, legelő) Erdő Nádas Tó Kivett terület A rendszer tartalmazza ezeket az adatbázisokat 1.3 Nemzeti szintű szabályozási vonatkozások Az OTrT három övezet kijelölésével határozza meg a térségi tervekben figyelembe veendő feltételeket. Ezek az övezetek jelölik meg a területfelhasználás globális változásának irányait és feltételeit. Amint már említésre került, ezeket az övezeteket a térségi és településszintű tervekben tovább kell részletezni, terület- és funkciókijelölés, illetve szabályozási előírások szintjén. A Terv ezen kívül jelöli a vonalas infrastruktúra fejlesztéseket és egyéb szakági, illetve ágazati fejlesztéseket. Ezek az indikátorok megjelölésre kerülnek a térségi tervekben, ezért önálló indikátorok szintjén nyilvántartani nem kell. Nemzeti szintű elfogadott szabályozási jellegű dokumentum a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program. Megvalósítása vélhetően ben indul és az EU csatlakozással összefüggő felkészülési szakasz egyik intenzív feladata lesz a benne előirányzott területhasználati váltások megtétele. Így a Program paramétereit a rendszer indikátori körébe be kell emelni. Az adatbázisba bekerülő indikátorok rendszere Alap adatbázis Adatok Elérhetőség Adatszolgáltatás 5

6 1.3.1 Országos Területrendezési Terv övezeti besorolásai Ökológiai hálózat övezete Védett és védelemre kijelölt tájak övezetei Védett tájakon kívüli összefüggő természetes élőhelyek övezetei Védett tájakon kívüli mozaikos, természetes és természetközeli élőhelyek övezetei Komplex védelmi övezetek jellege Országos jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezetei Országos jelentőségű kilátás és rálátás szempontjából védett területek Országos jelentőségű veszélyes hulladék lerakóhely telepítésére alkalmas területek övezetei Felszíni szennyeződésre érzékeny területek övezetei Felszínmozgás veszélye területek övezetei Egyéb övezetek Megjegyzés Polgári védelem övezetei Kiemelt térségek övezetei Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területek Belvízjárta területek övezetei Árvíz által elöntött területek övezetei Az OTrT nem áll rendelkezésre digitális állományban. Rajzi formában elérni. A rendszer ennél fogva nem kezeli közvetlenül, ezért lehet csupán speciális információként szolgáltatni. 6

7 1.3.2 Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program Agrár-környezetgazdálkodási alapprogram Agrárkörnyezetgazdálkodási terv Integrált gazdálkodási célprogram Integrált termesztési terv Ökológiai gazdálkodási célprogram Növénytermesztés Állattenyésztés Extenzív gyephasznosítási célprogram Homoki gyepgazdálkodás Szikes legelők és legeltetési rendszerek Domb- és hegyvidéki gyepek Rétgazdálkodási rendszerek Legelőerdők és fás legelők Füves mezsgyék, vegyszermentes szegélyek Vizes élőhely célprogram Árterületek Vízfolyások parti sávja Nádgazdálkodás Halastavak Rizstelepek 7

8 Rendszeresen és tartósan belvízzel sújtott mezőgazdasági területek Érzékeny Természetvédelmi Területek program Megjegyzés Természetvédelmi zonális program Talajvédelmi zonális program Vízvédelmi zonális program Kombinált (természet-, talajés vízvédelmi zonális célprogam A NAKP írott formában áll rendelkezésre, ezért kezelhető speciális szolgáltatás szintjén. Várható, hogy életbe léptetése után digitális állományban is elérhető lesz. Ez esetben speciális információként kezelhető a szolgáltatás. 1.4 Térségi (megyei) szintű szabályozási vonatkozások A Fejér Megyei Területrendezési Terv elkészült, jelenleg az egyeztetések és jóváhagyások szakaszában van. A VÁTI által kidolgozott dokumentum digitális állományban került összeállításra, ami lehetővé teszi, hogy a jelen tanulmányba közvetlenül be lehessen építeni. Mivel a Terv még nincs elfogadva, az állomány informális értékű, átvitelének a jóváhagyást követően lesz értelme. Az állomány átvételével kapcsolatban megjelenik egy sajátságos probléma, ami a két adatbázisban felhasznált alaptérképek eltérő léptékéből adódik: A megyei terv 1: es (és ennél kisebb) léptéke az 1: es, de akár az 1: es léptékre is átvive számos korrekciót igényel. Ezeknek az elvégzése a településrendezési tervek kidolgozásának a szakaszában válik esedékessé. A jelen tanulmány szintjén (alapvetően egy nyilvántartó rendszerről van szó) elegendő regisztrálni az eltéréseket. Esetenként a művi és/vagy természetes határok mentén az egyértelmű eltéréseket korrigálni lehet, ezzel is segítve a további munkát, a tervek pontosítását, illetve pontosabb kidolgozását. 8

9 Az adatbázisba bekerülő indikátorok rendszere Alap adatbázis Adatok Elérhetőség Adatszolgáltatás jellege Fejér megye Területrendezési Terve, Vizsgálati munkarész Természetföldrajzi adottságok Természeti tájak szerinti besorolás Geomorfológia Geológiai felépítés Talajgenetika Vízrajz Természetes növénytakaró, botanikai értékek Állattani értékek Éghajlat Táj- és természetvédelem Védett természeti területek Természeti területek Érzékeny Természeti Területek (ESA) Ökológiai hálózat Tájterhelés és terhelhetőség Vízgazdálkodás Talajvízszint Felszín alatti vízkészletek 9

10 1.4.2 Fejér megye Területrendezési Terve, Térségi Szerkezeti Terv Területfelhasználás Jellemzően erdős térség Jellemzően gyepes térség Jellemzően vízfelület térség Jellemzően szőlő-gyümölcs térség Jellemzően intenzív szántóművelési térség Jellemzően extenzív szántóművelési térség Jellemzően városias térség Jellemzően rekreációs települési térség Jellemzően egyéb települési térség Jellemzően nem települési funkciójú műszakilag igénybe vett térség Térségi jelentőségű infrastruktúra hálózatok I. rendű árvízvédelmi térség Regionális ivóvíz ellátó vezeték Regionális szennyvízelvezető hálózat Országos elektromos ellátó távvezeték (400 kv felett) Országos elektromos ellátó távvezeték (400 kv alatt) Nemzetközi, illetve országos jelentőségű kőolaj, földgáz és termékvezeték Gyorsforgalmi út Országos főút 10

11 Regionális jelentőségű mellékút Hálózati szerepű mellékút Vasúti fővonal Vasúti mellékvonal Kétvágányú vasútvonal Villamosított vasútvonal Térségi jelentőségű infrastruktúra létesítmények Regionális szennyvíztisztító telep Országos ellátást biztosító gázellátó alállomás Regionális gázátadó és nyomásszabályozó Komp, átkelőhely Vasútállomás Vasúti megállóhely Autóbusz pályaudvar Regionális közforgalmi vízikikötő Regionális sporthajó kikötő Országos jelentőségű logisztikai központ Gyorsforgalmi út csomópontja Egyéb térségi elemek Regionális jelentőségű hulladéktároló, illetve lerakó Megszüntetendő illegális hulladéktároló, illetve lerakó 11

12 Tájvédelmi körzet határa Árvízzel veszélyeztetett területek (nyílt árterek és védővonalakkal nem védett belterületi öblözetek Részletes szakági területrendezési programok Megjegyzés A táj- és természetvédelem programja A környezetvédelem programja A települési hálózat és környezet védelmének, illetve alakításának programja A közlekedés programja A közművek programja Hírközlés programja Az árvízvédelem és belvízvédelem programja A Terv digitális állomány formájában elérhető. Előfeltétel, hogy a felhasználó és a tervező között megállapodásban kerüljenek tisztázásra a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdések. A speciális információ jelleg abból adódik, hogy a FMTrT léptéke nem azonos a rendszeradatbázis állományának a léptékével, ezért a kért információk csak előmunkák alapján szolgáltathatók. 1.5 Helyi, települési szintű szabályozási vonatkozások Az adatbázis legfontosabb modulja a Helyi Településrendezési Terv (HTrT). Ez az a dokumentum, amely kötelező joghatállyal jegyzi a területfelhasználás rendjét és módját, a település általános fejlesztési koncepciójának, valamint a felsőbb szintű szabályozásoknak megfelelően. Azokban az esetekben, amelyekben rendelkezésre áll a HTrT, ennek Területszerkezeti Terv munkarésze, valamint a Helyi Szabályozási Előírásai elegendő információt biztosítanak. Ezekben az esetekben is eseti módon úgy a Megyei Terv, mint az Országos Terv állományából származtatott közvetlen információk is szükségesek, ezek előállítása speciális szolgáltatás kategóriában lehetséges. 12

13 Az adatbázisba bekerülő indikátorok rendszere Alap adatbázis Adatok Elérhetőség Adatszolgáltatás jellege Településfejlesztési Koncepció és Programok A rendezési tervet megalapozó Településfejlesztési Koncepció Írott és rajzolt munkarészek kivonatok szintjén, speciális szolgáltatás önálló dokumentum formájában Kidolgozott térségi fejlesztési programok Írott és rajzolt munkarészek kivonatok szintjén, speciális szolgáltatás önálló dokumentum formájában Kidolgozott településszintű fejlesztési programok Írott és rajzolt munkarészek kivonatok szintjén, Egyéb nyilvántartott fejlesztési programok speciális szolgáltatás önálló dokumentum formájában Megjegyzés Ezek az anyagok általában nem készülnek digitális formában. Ennél fogva nem lehet beiktatni a rendszer alapszolgáltatási moduljába, információkat csak előzetes szintézisek elkészítésével lehet biztosítani. 13

14 1.5.2 Településrendezési Tervek Területfelhasználási Terv és leírás munkarészei (kidolgozásuk időpontjától kezdődően) Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv (OTÉK területfelhasználási kategóriák) Lakóterület Vegyes terület Gazdasági terület Üdülő terület Különleges terület Közlekedési terület Zöldterület Erdőterület védelmi gazdasági oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, turisztikai Mezőgazdasági terület kertes korlátozott használatú általános Vízgazdálkodási terület Helyi építési szabályzat Írott kivonat a tárgyi területre vonatkozóan Településrendezési Tervek kötelező alátámasztó munkarészei Tájrendezési javaslat Írott kivonat a tárgyi területre vonatkozóan Környezetalakítási javaslat Írott kivonat a tárgyi területre vonatkozóan 14

15 Közlekedési javaslat Írott kivonat a tárgyi területre vonatkozóan Közművesítési javaslat Írott kivonat a tárgyi területre vonatkozóan Hírközlési javaslat Megjegyzés Írott kivonat a tárgyi területre vonatkozóan Ezeket a terveket a Törvény előírása szerint digitális formában kell elkészíteni, a gyakorlatban ez általában nem történik meg az alapállomány hiánya miatt. A jelen munka elvégzése a Kistérség önkormányzatai számára biztosítja ezt az állományt, tehát az elkészítendő rendezési tervek szabályszerű kidolgozása előtt a legfontosabb akadály elhárult. 1.6 Agro-ökológiai indikátorok Fogalom meghatározás: Napjaink feladata a környezeti tényezők, természeti erőforrások ismeretében, azok értékelésére olyan tudományos alapokon nyugvó földhasználati rendszer kialakítása, melyben a környezet túlterhelése nélkül, az adott térségnek megfelelő intenzitási fokon lehet gazdálkodni. Egy adott körzetben a megfelelő földhasználati rendszer kialakítása az agroökológiai potenciál ismeretében lehetséges. Mit is jelent az agroökológiai potenciál? Egy adott terület (ország, megye, régió stb.) mezőgazdasági termelésre (elsősorban növénytermesztésre) való alkalmasságának mértéke, mely alapvetően a természeti tényezőktől függ. Az agroökológiai potenciált meghatározó termőhelyi adottságok elsősorban a terület talajviszonyai, a hidrológiai és meteorológiai adottságok, valamint a domborzat. Az éghajlat, a domborzat, a hidrológiai viszonyok részét képezik az öt talajképző tényezőnek (földtani, éghajlati, domborzati, biológiai és a talajok kora), így a termőhelyi adottságok meghatározása alapvetően a terület talajviszonyainak értékelésén keresztül történhet. A környezet védelmét is szolgáló földhasználati rendszer alakítása során azonban nem hagyható figyelmen kívül a környezeti érzékenység sem, mivel kiegyensúlyozott környezethasználat csak a kettő együttes értékelésével érhető el. A környezeti érzékenység értékelése elsősorban a felszíni és felszín alatti vizek, a belvízveszélyeztetett területek, védett területek és egyes talajtulajdonságok ismeretében lehetséges. Alapelv: A vizsgálatba vont 2400 ha területen az agroökológiai potenciál meghatározása a terület talajviszonyainak ismeretére támaszkodik, az alábbi elemi paraméterek figyelembe vételével: a talaj genetikai típusa, altípusa, a talaj fizikai félesége, 15

16 a humuszos réteg vastagsága és a humusztartalma, a talajképző kőzet, a kémhatást és mészállapot, a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, a termőréteg vastagsága (a termőréteg korlátozó talajhibákat). Módszer: A fenti talajtulajdonságokon alapuló talajértékelésre több módszer is kidolgozásra került. Ezek közül várhatóan a Stefanovits-Máté-Fórizsné 100 pontos rendszere fogja képezni az aranykorona felváltásának az alapját, ezért ennek alapján került kidolgozásra a jelen munka. A talajértékszám a talajok termékenységében meglévő viszonylagos különbségeket fejezi ki, de nem veszi figyelembe az egyéb természeti adottságokban (éghajlati, domborzati, vízviszonyokban) fellelhető különbségeket, valamint a tápanyaggazdálkodás, termesztéstechnológia színvonalából adódó termékenység növekedést vagy csökkenést. Ezért a mintaterületeken a talajértékszám szelvényenként került kiszámításra, majd az érték korrigálásra került a domborzat és a belvízveszélyeztetettség függvényében. A termelés színvonalából adódó különbségek figyelembevétele nem feladata jelen munkának. A kijelölt 2400 ha mintaterületen a rendelkezésünkre álló információk, adatok felhasználásával, azokat GIS (térinformatikai) alapú adatbázisba rendszerezve olyan rendszer épült fel, amely lehetőséget ad a talajhasználatra vonatkozó döntések szakmai megalapozására, az intenzív mezőgazdasági használatra kiválóan megfelelő és a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, valamint e skála két széle között elhelyezkedő területek kijelölésével, azokon részletes alapindikátorok meghatározásával. Figyelembe vett alap-adatbázisok: A rendszer felépítéséhez az alábbi rendelkezésünkre álló adatok, térképek, információk kerültek felhasználásra: A Mezőföld középtáj áttekintő térképe 1: genetikus üzemi talajtérkép 1: Sárvíz térségi talajtani tanulmányterv 1: EOTR térkép 1: kataszteri térkép Védett területek lehatárolása Belvízveszélyeztetett területek lehatárolása Légifotó Éghajlati körzet meteorológiai adatai A vizsgált terület jelentős, mintegy 2/3 részére készült genetikus üzemi talajtérkép 1973-ban. A fennmaradó területre nem volt lehetőség teljeskörű feltáráson alapuló talajtérkép készítésére, így csak részletes helyszíni bejárás, néhány feltárás, abból mintavétel és laborvizsgálat alapján készült el a hiányzó talajtérkép. Mivel az eredeti talajtérkép készítésének időpontjában alkalmazott kódszámok és elnevezések az idők folyamán kissé módosultak, így szükségessé vált annak felújítása is. Ez az Útmutató a nagyméretarányú országos talajtérképezés végrehajtásához (1988) elvei szerint történt meg. 16

17 A térképezés során nem volt lehetőség az egybefüggő erdőterületek talajának felvételezésére, így ezek a foltok kimaradtak a talajtérképből. A földhasználati javaslat elkészítése szempontjából ez nem okoz gondot, hiszen ezek az erdők a Mezőföldi Erdő és Vadgazdaság tulajdonában és kezelésében vannak, így nem valószínű, hogy egyszer kikerülnek az erdő művelési ágból. Talajértékszám meghatározása: A talajtérkép felújítását és az új talajtérkép megszerkesztését követően került sor a talajhasználati javaslat alapjául szolgáló talajértékszám kiszámítására. A már említett 100 pontos értékelési rendszer szerint kerültek ostályozásra a talajok. Az értékelés alapja a talajtípus, illetve altípus, ezeknek van egy induló alapértékszáma, melyet a kedvezőtlen fizikai, kémiai tulajdonságok függvényében különböző mértékben csökkentettünk. 100 pontról a legjobb termékenységűnek tartott réti csernozjom talaj indul. Csökkentő tényező lehet a talajképző kőzet, a fizikai talajféleség, a humusztartalom, a humuszos réteg vastagsága, a felszínközeli talajvízszint, és egyes talajhibák, mint szikesség, savanyúság, karbonátosság, kövesség, erózióra, deflációra való hajlam stb. A talajértékszám kiszámítása minden talajszelvényre megtörtént. A védett területek, a belvízveszélyeztettség ismeretében korrigálásra kerültek az értékszámok. Az erről készülő térkép szerkesztésekor a talajtérkép szolgált alapul. Az azonos talajértékszámú területek természetesen több szelvény esetén is egy foltot alkotnak. Megjelenítés, felhasználás: Az elkészült térképeket és leíró adatokat egységes térinformatikai rendszerbe építettük. A talajtérkép, a talajértékelési térkép, valamint a javaslatokat tartalmazó talajhasználati térkép digitalizált, vektoros állományú. Ezekhez háttérként felhasználható a raszteres EOTR térkép, valamint a légifotó. A kataszteri térkép a helyrajzi számok azonosítására szolgálhat háttérként, egyes konkrét területeken a talajhasználat kidolgozásakor. A térképekhez tartozó adatbázisból információt kaphatunk a jellemző talajszelvényekről (talajtípus, altípus, fizikai féleség, humuszos réteg vastagsága, humusztartalom, kémhatás, szénsavas mésztartalom, vízben oldható sótartalom), a talajértékszámról. A térképek és a hozzájuk tartozó adatok ismeretében a földhasználó megalapozottan hozhat döntést a művelési ág, művelési mód (intenzív, extenzív), környezetkímélő gazdálkodás, esetleges melioráció, talajjavítás, öntözés ügyeiben. A mintaterület természeti földrajzi viszonyainak jellemzése A kijelölt mintaterület (44-213, térképek , , , koordináták által meghatározott területe) közigazgatásilag Soponya, Aba, kisebb részben Csősz, Sárkeresztúr községek határában helyezkedik el. A vizsgálatba vont terület természeti földrajzi tájbeosztás szerint (Bulla B.) az Alföld nagytáj Mezőföld természeti tájába tartozik, melyet szinte kettészel a Fejér megyei Sárrét, a Sárvíz völgye. A Mezőföld az Alföldnek a Dunától Ny-ra elterülő része, mely a Ny-Dunántúli dombságot köti össze az Alfölddel. A vizsgált terület két kistájba sorolható. A Nyugat-Mezőföld területén találhatók a magasabb térszínű Soponya határába tartozó területek. A Sárvíz völgye a mélyebb fekvésű területeket foglalja magába, gyakorlatilag a mintatér közel fele itt található. 17

18 A Nyugat-Mezőföld talajképző kőzete a lösz, melyen a vályog fizikai féleségű mészlepedékes csernozjom talajok az uralkodók. A talajvíz elhelyezkedésétől függően előfordulhatnak csernozjom réti és réti talajok is. A Sárvíz völgye Sárszentmihálynál lép ki a Sárrét medencéjéből, végighúzódik Fejér- és Tolna megyén. Gyakorlatilag a Mezőföld tengelyét alkotja, É-Ény-DDK-i irányban szeli ketté Fejér megyét. Süllyedék terület, még a pleisztocén legvégén, sőt ma is süllyedő árok. Szélessége 8-10 km, nyugatról határozott löszös perem határolja, míg K-i oldala alacsonyabb, homokos lösz, lösz. Helyenként homok, futóhomok teraszok határolják. Felsőszentiván környékén jelentős futóhomok található, míg ez Abánál már kisebb jelentőségű, itt inkább homokoslösszel fedett sík részek a jellemzőek. Domborzati viszonyok: A terület síknak mondható, bár a legalacsonyabb és legmagasabb pont közötti szintkülönbség közel 60 m. A Soponyától nyugatra húzódó löszfennsík legmagasabb része (152 m) enyhe lejtéssel fokozatosan ér le a Sárvíz völgyébe. Ez teljesen sík, legfeljebb az egykori holtágakból kifújt kisebb homokdűnék emelkednek ki. A legmélyebben fekvő terület 99 m-en található. A szintkülönbség a talajképző kőzet mellett szintén jelentős szerepet játszott a talajok kialakulásában. A magasabb fekvésű területeken a csernozjom talajok képződésének kedveztek a környezeti viszonyok, míg a mélyebb fekvésű területeken réti talajok, a lefolyástalan részeken pedig szikesek alakultak ki. Hidrogeológiai viszonyok: A hidrogeológiai viszonyoknak szintén jelentős szerepe van egy-egy terület talajtakarójának kialakulásában. A mintaterület erre kiváló példa, hiszen a magasabb fekvésű Ny-i részeken, ahol a talajvíz mélyen helyezkedik el, mint már leírtuk, a csernozjom talajok az uralkodóak, majd a mélyebb fekvésű területek felé haladva a talajvíz szintjének emelkedésével a réti csernozjom, csernozjom réti, majd réti talaj válik jellemzővé. A Mezőföld felszíni vízfolyásokban viszonylag szegény táj. Sok a lefolyástalan terület, mint a Sárrét és a Sárvíz völgy egyes részei is. A terület fő felszíni vízfolyása a Nádor csatorna, vagy Sárvíz, mely ma már nem természetes állapotában, hanem szabályozva folyik. Részben a K-i Bakonyból a veszprémi Séd és a Gaja közvetítésével érkező vizeket, részben a Velencei-tó vízgyűjtő területéről a Dinnyés-Kajtor csatornán levezetett vizeket továbbítja a Dunába. Éghajlat: A vizsgált terület a Bacsó-féle beosztás szerint az I/b, Nagyalföld-Mezőföld alkörzetbe tartozik. Erre a körzetre jellemző a kontinentalitás, ezen belül a besugárzás, napfénytartam, derültség bősége, a meleg nyár és a hideg tél, hajlam a késő tavaszi és a kora őszi fagyokra, a gyenge borultság és alacsony légnedvesség, a viszonylag kevés csapadék és aszályos nyár, valamint a nagy napi és évi hőingadozás. A hőmérséklet maximumok és minimumok azt mutatják, hogy a Mezőföld a Dunántúl legkontinentálisabb tája. A fagyos (95) és téli (28) napok száma ugyanannyi, mint a Dunántúl többi részén, de a nyári (75) és hőségnapok (18) száma több. Napfénytartam szempontjából a Dunántúl legnapfényesebb tája, csak az Alföld középső részei múlják felül. 18

19 Az uralkodó szélirány Ny-ÉNy-i, bár a téli hónapokban gyakran van délies, vagy keleties légáramlás. A szél erőssége mérsékelt. A légnedvesség, különösen a nyári hónapokban, lényegesen alacsonyabb, mint a Dunántúl többi részén. Az éves átlagos csapadék-mennyiség a Mezőföldön 600 mm alatt van, de a Sárvíz környékén az 550 mm-t sem éri el sok esetben. A csapadékeloszlás megfelel a kontinentális éghajlatnak. Az összes csapadékos napok száma legtöbb decemberben és májusban, a legkevesebb pedig augusztusban. A havas napok átlagos száma 20 körül van, míg a hótakarós napok átlagos száma 32. Persze a hótakaró nem egyhuzamban borítja a talajt, elolvad, majd újra jelentkezik. A hótakaró vastagsága is ingadozó, kisebb mint a Dunántúl többi részén. Az éghajlatra vonatkozó főbb adatokat a Szász Gábor által feldolgozott 50 éves átlagok alapján közöljük. Csapadék megoszlása havonként (mm) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Össz Átlaghőmérséklet C (a tenyészidőszakban dekádonként) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. -1,5 0,3 4,0 9,0 14,6 18,7 21,5 21,8 18,1 13,2 7,1 0,8 5,2 10,9 16,2 19,5 21,7 20,9 16,6 10,9 4,6 7,7 12,6 17,9 20,3 22,0 20,0 15,0 9,0 2,9 Napfénytartam (óra) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Össz Első fagyos nap: október 23. Utolsó fagyos nap: április 14. Hótakarós napok száma: XI. XII. I. II. III Hóréteg vastagság mm-ben: 19

20 XI. XII. I. II. III cm-es talajréteg különböző hőmérsékletének átlépési időpontjai: 5 C 10 C tavasszal III.17. IV.10. ősszel XI.14. X.22. A mintaterület talajtani adottságainak ismertetése, Szisztematikus talajjegyzék Főtípus Típus Altípus Terület (ha) I. Váztalajok 050 Humuszos homoktalajok 051 Karbonátos humuszos homoktalaj 13 IV. Csernozjom talajok 190 Mészlepedékes csernozjom talaj 200 Réti csernozjom talaj 191 Típusos 201 Karbonátos 203 Mélyben sós V. Szikes talajok 220 Szoloncsák talajok 222 Karbonát szulfátos VI. Réti talajok 280 Szoloncsákos réti talajok 290 Szolonyeces réti talajok 300 Réti talajok 310 Öntés réti talajok 320 Lápos réti talajok 330 Csernozjom réti talajok 281 Szulfátosszoloncsákos 291 Szolonyeces réti 292 Erősen szolonyeces 301 Karbonátos 303 Mélyben sós 304 Mélyben szolonyeces 311 Karbonátos öntés 322 Szoloncsákos lápos réti 331 Karbonátos IX. Folyóvizek és tavak üledékei 390 Humuszos öntéstalajok 391 Karbonátos 395 Réti öntés A szisztematikus talajjegyzékből leolvasható, hogy a területen 5 talaj főtípus 11 típusa és 16 altípusa borítja a felszínt, földrajzilag viszonylag jól elkülöníthetően

21 A Sárvíz völgyre jellemzőek a kifújásokból származó homok-vonulatok, melyeket általában humuszos homok talaj, ritkábban futóhomok borít. A vizsgált területen a Sárvíz K-i oldalán található egy viszonylag kisebb foltban, rajta szántó művelés folyik. A sekély humuszos rétegű, 1-1,5 % humusztartalmú homoktalajokon elsősorban rozs, napraforgó, burgonya termeszthető viszonylag eredményesen. A Soponyától Ny-ra elterülő löszfennsíkon találhatóak a csernozjom talajok, így a mészlepedékes csernozjom és a réti csernozjom. Ezek hazánk legtermékenyebb talajai, melyekre az erőteljes humuszosodás, jó morzsás szerkezet, kiváló víz-, levegő- és tápanyaggazdálkodás jellemző. Eredetileg füves, sztyeppés növénytakaró alatt, kontinentális éghajlat mellett, felszíni és felszín alatti vizek hatásától mentesen alakultak ki. Intenzív mezőgazdasági művelésre alkalmasak, a rajtuk termeszthető növények skálája szinte korlátlan. Egyaránt alkalmasak gabonafélék, kapásnövények és takarmányok termesztésére, de jól megteremnek rajtuk a zöldségnövények és a gyümölcsfélék is. Termelési értéküket két dolog ronthatja: a vízhiány és a szerkezet leromlásából adódó tömörödöttség (eketalpréteg). A csoporton belül a réti csernozjom talajok kissé értékesebbek, mivel a magasabban elhelyezkedő talajvíz csökkenti a talajok aszályérzékenységét. A Sárrét völgyében kisebb foltokban fordulnak elő a szikes főtípusba sorolható szoloncsák talajok, mégpedig ezek karbonát-szulfátos altípusa. A szikesedés alapvető oka a Na ionok felhalmozódása a talaj szilárd és/vagy folyadék fázisában. A Na mellett a Mg is jelentős szerepet játszik a szikesek kialakulásában. Karbonát-szulfátos szoloncsák talaj a Sárvíz melléki rétek legmélyebb foltjaiban fordul elő, de csak kis területen, ahol a nagy sótartalmú talajvíz a felszín közelében található. Rendszerint már a felszíni rétegekben magas a talaj sótartalma, a sóösszetételben a Na és Mg sók dominálnak. A talaj szerkezet nélküli, szárazon igen kemény, nedvesen folyós. Vízgazdálkodása, ugyanúgy mint levegőgazdálkodása, nagyon rossz. Sótűrő növények élnek rajta, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan. A réti talajok főtípusába tartozó talajok elsősorban a mélyebb fekvésű, magasabb talajvízállású területek felszínét borítják, gyakorlatilag Soponyától az egész Sárvíz völgyi területre jellemzőek. Hidromorf talajok, melyek nedvességbőség hatására alakultak ki. A főtípusba 6, egymástól morfológiailag, fizikai, kémiai tulajdonságaiban, termékenységében igen különböző talajtípus tartozik. Szoloncsákos réti talajok a Malomcsatorna és a Sárvíz közötti rétek mélyebben fekvő részein fordulnak elő. Kialakulásukat elősegítette, hogy a Na tartalmú vizek időszakosan megálltak, betöményedtek, így a réti talaj sótartalma megnövekedett. Szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas, rétként megfelelően hasznosítható területek Szolonyeces réti talaj Soponya és a Sárvíz között, a Kálóz felé tartó út mellett található. Eredetileg ezek is réti talajok voltak, de a magas Na tartalmú talajvíz hatására a kicserélhető kationok között megnövekedett a Na és a Mg ionok aránya, ezzel a talaj fizikai és kémiai tulajdonságai kedvezőtlenné váltak. Szántóföldi művelése nem javasolt, rétként jól hasznosítható. Erősen szolonyeces réti talaj a Sárvíztől K-re, egy összefüggő foltban található. Jellemzője, hogy B szintjében a Na akkumuláció erősebb, a kicserélhető Na mennyisége 15%-nál magasabb. Rét művelésre javasolt. Karbonátos réti talaj a Sárvíz völgy területén fordul elő kisebb-nagyobb foltokban. Ez a talajtípus az időszakosan megemelkedő talajvíz hatására alakult ki. Humusza sötétebb, de gyengébb minőségű, mint a csernozjom talajoké. Szerkezete szétiszapolódásra, tömörödésre egyaránt hajlamos. 21

22 Vízellátottsága a talajvíz viszonylagos közelsége és a talaj nagyobb víztartó képessége következtében jobb, mint a többi talajé, azonban csapadékos években éppen ez akadályozhatja a biztonságos szántóföldi termesztést. Mélyben sós réti talaj csak igen kis foltokban fordul elő a területen, a réti talajtól csak anynyiban különbözik, hogy a talajképző kőzet felső részében a sótartalom magasabb 0,15 %-nál. Mélyben szolonyeces réti talaj a Sárvíztől K-re, a terület északi sarkában található. Jellemzője, hogy a C szintben a kicserélhető Na tartalom 15%-nál magasabb, de gyakori a magas magnézium tartalom is. Mivel a kedvezőtlen talajtulajdonságok csak aránylag mélyebben jelennek meg, így elképzelhető szántó művelésük is. A karbonátos öntés réti talaj szintén a Sárvíz völgyében található, a réti talajtól mindössze abban különbözik, hogy talajképző kőzete a Sárvíz hordaléka, tehát tulajdonságaira az öntés jelleg nyomja rá bélyegét. Növénytermesztésre való alkalmassága a réti talajhoz hasonló. A lápos réti talajok közül a szoloncsákos lápos réti talaj a Sárvíz és a Malomcsatorna közötti rétek lapos részén fedezhető fel. Kialakulásuknak a réti és lápos folyamatok egyaránt kedveztek, alapvetően vízhatásra kialakult talajok. A láposodást az állandóan visszatérő időszakos felszíni vízborítás idézi elő. A magas sótartalmú talajvíz hatására a talaj felső rétegeiben sófelhalmozódás indult meg, ennek következménye a szoloncsákos jelleg. Mivel rendszeresen borítja felszíni víz, így hasznosítása rétként, vagy legelőként is csak időszakos. Csernozjom réti talajok a talajvíz mélyebbre süllyedésével, a csernozjom talajképződési folyamatok eluralkodásával alakultak ki a réti talajokból. Elsősorban a Sárvíz völgy magasabb fekvésű részein találhatóak, szántóföldi hasznosításra alkalmas területek. Az állandó és időszakos elöntések következtében kialakult öntés anyagon, lágyszárú füves növényzet alatt öntéstalajok képződtek, melyeknek jellemzője, hogy rövid idő állt rendelkezésre a talaj kialakulásához, az öntés rétegek ma is jól felfedezhetőek a talajszelvényben. Két altípusa a mikrodomborzat függvényében alakult ki, karbonátos humuszos öntés található a Sárvíz melletti kissé magasabban fekvő területen elsősorban a halastó és a Sárvíz között a Mezőföldi Erdő és Vadgazdaság területén. A réti öntés talaj viszonylag nagyobb területet foglal el, de ez is főként a Sárvíz és mellékágai közvetlen közelében található, így a halastó és Soponya közötti területen. Ez a talajtípus szintén öntés anyagon alakult ki, de létrejöttében jelentős szerepet játszott a magasan elhelyezkedő talajvíz. Talajértékszám kiszámítása A talajértékszám kiszámításának alapja az első fejezetben említett 100 pontos rendszer, mely minden talajtípusnak meghatároz egy maximális és minimális pontszámot. Számításainkhoz az 1986-ban kiadott Táblázatok a termőföld értékeléséhez című útmutatót használtuk. Legmagasabb, tehát 100 pontról a csernozjom talajok közül a kilúgzott csernozjom és a réti csernozjom talaj indul, a többi talajtípusnál ennél alacsonyabb a kiinduló pontszám. Az induló érték a talaj változati tulajdonságai, alapkőzete, az előforduló talajhibák alapján különböző mértékben csökkenthető. Így figyelembe vehető a már említett talajképző kőzet, a humuszos réteg vastagsága, a humusztartalom, a talaj kötöttsége, savanyúsága, a szénsavas mésztartalom mennyisége és megjelenésének mélysége. A talajhibák közül különösen a termőréteg vastagságot korlátozóak érdemelnek nagyobb figyelmet, mint a mészkőpad, cementált réteg, kavics réteg. A különböző értékről induló talajtípusok végül azonos pontszámot is kaphatnak. 22

23 Példának okáért a karbonátos réti csernozjom talaj pont közötti értéket érhet el, egy karbonátos réti talaj pont közötti, míg egy réti szolonyec talaj 25-5 pontot kaphat. A mintaterület kiválasztása igen szerencsésnek mondható, ez jól látszik az elkészített térképen, mivel a talajok termékenysége széles skálán mozog. A legmagasabb pontszám 95, míg a legalacsonyabb 5. A jelenlegi területhasználat agro-ökológiai szempontú értékelése, javasolt változtatások elvei és irányai A Sárvíz kistérségi mintaterületre az első két fejezetben leírt elveket és gyakorlati ismereteket felhasználva került kidolgozásra a térinformatikai megjelenítési és kezelési rendszer. Ez kompatíbilis a szabályozási és tulajdonosi/használati rendszereket tartalmazó bázissal. A rendszer az alábbi elemekből épül fel: Talajtérkép Talajértékelési térkép Javaslat kartogram Jelenlegi talajhasználati mód A térképek digitalizált állományúak, a hozzájuk tartozó adatbázisból lekérdezések végezhetők. A térképeket természetesen nyomtatásban is elkészíthető, de a projekt digitális formában nyújt igazán sok információt. Az adatbázis tartalmazza az egyes lehatárolt talajfoltokhoz tartozó jellemző talajszelvények jellemző adatait az alábbiak szerint: Talajszelvény száma, genetikai szint mélysége, felső réteg fizikai félesége, talajképző kőzet, ph, szódalúgosság, CaCO 3, Arany-féle kötöttség, humusztartalom, talajértékszám, használati kategória A talajtérkép megmutatja a talaj típusát, altípusát, a felszín fizikai féleségét és a talajképző kőzetet, valamint ezek területi kiterjedését. A talajértékelési térkép a talajértékszámok segítségével kialakított besorolás alapján mutatja meg, hogy melyik terület melyik kategóriába tartozik. A jelenlegi talajhasználati módokat ábrázoló térképet a rendelkezésünkre bocsátott térképek, valamint a részletes helyszíni bejárás alapján szerkesztettük meg, így felhasználtuk a 23

24 1: es EOTR térképet, a légifotót, valamint a kataszteri térképet. Ezek az ún. munkatérképek az egyes területekre vonatkozó információkat tartalmazzák, elősegítik a helyszín azonosítását, háttértérképként használhatóak. A javaslat kartogram az általunk kialakított talajhasználati kategóriák területi lehatárolását tartalmazza. Az előző fejezetben a kategóriáról leírtak szerint a kategória besorolás már használati javaslatot is magában hordoz. Az elkészült adatbázis felhasználási módja Az állományokat CD-n adjuk át. Két könyvtár található a CD-n, az egyikben (sarviz) a térinformatikai állományok és az összeépített rendszerfájl található. A sarviz könyvtár tartalma: sarviz\sarviz.aep a rendszerfájl sarviz\foldhiv\aba.tif, csosz.tif, soponya.tif, sarker.tif a települések földhivatali térképei sarviz\t_szint.txt a talajszelvény szintjeinek adatai sarviz\vektor\hatar a mintaterület határa belviz a belvizes területek vedett a védett területek t_folt a talajfoltok t_szelv a talajszelvények hasznal a használat A telepito könyvtár az ESRI cég (ingyenes, szabadon használható) ArcExplorer 2 programjának telepítőjét tartalmazza, ebből a könyvtárból kell az ae2setup.exe program futtatásával telepíteni az ArcExplorert. A térinformatikai állományokból összeépített rendszer az ArcExplorer segítségével használható. A program térinformatikai állományok megtekintését, kezelését, elemzését teszi lehetővé. A programhoz részletes leírás (arcexplorer.pdf) is tartozik, a telepítő ezt is felteszi a gépre. A rendszer a prodzsektfájl (sarviz.aep) megnyitásával indítható. A megjelenő ablakban két keret található. A bal oldaliban láthatók a különböző rétegek név, jelkulcs, látható-e, itt állítható a kirajzolás sorrendje, a megjelenített állomány jelkulcsa is. További témákat lehet bekapcsolni, korábban megnyitottakat lehet kitörölni a prodzsektből. A jobb oldalon pedig a láthatóvá tett rétegeket rajzolja ki a program. A program lehetővé teszi a nézetváltást belenagyítás és kicsinyítés, aktív vagy összes témára való nagyítás. Az állományokhoz tartozó adatokat is lehet kezelni egy-egy felület vagy pont adatait lehet lekérdezni, különböző kereséseket lehet végezni. Méréseket is lehet végezni a térképen. Az adatbázisba bekerülő indikátorok rendszere Alap adatbázis Adatok Elérhetőség Adatszolgáltatás jellege 24

25 1.6.1 Agro.ökológiai potenciált meghatározó tanulmány Termőhelyi adottságok Természetföldrajzi paraméterek Domborzati viszonyok Hidrogeológiai viszonyok Éghajlati viszonyok Talajtani adottságok Megjegyzés Talajértékszám Talajértékszám táblaszintű megjelölése Talajértékszám szerinti besorolás pont intenzív mezőgazdasági használatra alkalmas terület pont átlagos mezőgazdasági használatra alkalmas terület pont extenzív gazdálkodásra alkalmas, környezetileg érzékenyebb terület 5-20 pont szántóföldi termesztésre alkalmatlan terület A rendszer tartalmazza ezt az adatbázist ahol már megtörtént az értékelés, egyébként speciális szolgáltatás ahol már megtörtént az értékelés, egyébként speciális szolgáltatás 25

26 1.7 Agro-ökonómiai indikátorok Az agro-ökonómiai indikátorok a piacgazdaság viszonyai között gyakorlatilag az egyes területrészleteken folyó konkrét termelési módok, kultúrák, az általános piaci mozgások és nem utolsó sorban a termelő szakmai és üzleti rátermettségének a jellemzői. Egyértelműen megállapítható azonban, hogy csak abban az esetben lehet gazdaságos körülmények között termelni, ha a teljes folyamatot pontosan követő, azeredményeket regisztráló és értékelő gazdaságirányítási rendszer kerül bevezetésre. Ennek a rendszernek az informatikai paraméterei jelenthetik a mindenkori/változó agrárőkonómiai jellemzőket. Egy ilyen, a hazai körülményekhez adaptált rendszer az ú.n. Labis Farminfó programcsomag, amely táblatörzskönyv rendszerben követi a termelési folyamatot, annak költségeit és eredményeit. A Labis Farminfo leírása A Labis Farminfo egy komplex mezőgazdasági üzemvezetési programcsomag, melynek minden modulja tejes mértékben EU konform. Az, hogy a program fejlesztése Németországban folyik, garancia arra, hogy a szoftver mind az EU hivatalok által megkívánt aktuális követelményeknek, mind pedig a nagyon igényes felhasználói körnek folyamatosan megfelel. A programban beépített funkcióként megtalálható egy űrlapkitöltő modul is, amely a rögzített adatok alapján automatikusan kitölti a támogatási kérelmeket, melyeket csak ki kell nyomtatni és postázni vagy az Interneten a hivatalokhoz eljuttatni. Ez a funkció Magyarországon akár azonnal is honosítható. A Labis Farminfó programcsomag felépítése olyan, hogy csak azt kell megvenni, melynek használatára adott időben szükség van, de a program bármikor bővíthető a rendelkezésre álló funkciókkal. A program nyitott rendszerű, tehát támogatja az adatcserét más programokkal valamint csatlakozási lehetőséget biztosít különböző eszközökhöz, pl. meteorológiai állomások, GPS stb. A Windows alatt futó alkalmazás kezelése nagyon gyorsan és könnyen megtanulható, a felhasználó pillanatok alatt otthonosan mozog a programban. Munkáját kiterjedt törzsállomány segíti, mely többek között tartalmazza a Magyarországon forgalomban lévő műtrágyák, növényvédőszerek és növényfajták listáját, valamint az átlagos gép- és munkaműveleti költségek listáját is. A szűkített, ú.n. Light verzió jellemzői, paraméterei: Adatrögzítés Táblák rögzítése A táblák rögzítése a művelési áttekintőben történik. Minden táblának adunk egy sorszámot, rögzítjük a nevét (vagy a helyrajzi számát), területét, az aktuális növényt, a növényfajtát, a termelési célt, a tervezett, vagy (aratás után) a tényleges hozamot, illetve látjuk két évre visszamenőleg az előveteményeket. A művelési áttekintőben lehetőség van a táblák tetszőleges rendezésére (pl. vetemény, sorszám stb.) szerint. 26

27 Munkaműveletek rögzítése Ha munkaműveletet akarunk rögzíteni, a művelési áttekintőben az adott táblára kétszer kattintva átjutunk a könyvelési áttekintőbe. Itt láthatjuk az adott táblán elvégzett munkaműveleteket a munkavégzés dátumával és költségeivel felsorolva. Itt tudunk új munkaműveletet rögzíteni, ahol megadhatjuk, hogy milyen munkaműveletet végeztünk (pl. vetés, műtrágyázás, növényvédelem stb.), mikor, ki végezte, milyen géppel illetve eszközzel, az egész táblán, vagy csak az adott tábla egy részén. A program automatikusan számolja a táblán, illetve a munkaművelet során felmerült költségeket. Lehetőség van továbbá gyűjtőkönyvelések létrehozására, ha adott időben több táblán ugyanazt a munkaműveletet végeztük ugyanolyan paraméterekkel, köztes-, fő- és másodvetések nyilvántartására, tetszés szerinti táblafelosztásra (amely felosztás bármikor meg is szüntethető). Kiértékelések Vetésterv A művelési áttekintő nyomtatása. Vetési statisztika (milyen növényeket milye arányban vetettünk) Az adott üzemben termelt növényeket mekkora területen vetettük, illetve grafikus ábrázolás a termelt növények százalékos arányáról. Könyvelési áttekintő Kartoték A Könyvelési áttekintő nyomtatása. Ez a kiértékelés kérhető fájlba, nyomtatóra, vagy képernyőre. Kijelölt táblánként a következőket láthatjuk: - táblajellemzők (növény, fajta, terület, talajjellemzők, talajvizsgálati eredmények) - munkaműveletek (dátum, munkaműveletek, terület, gépek, eszközök, munkavégző) - állományvezetés (dátum, műtrágyázás, növényvédelem) - trágyázás/költségek (műtrágyázás, növényvédelem és a munkaműveletek költségei) permetezési napló Rövidített kartoték A kartoték egy oldalon összefoglalva. Ez az a kiértékelés, amit célszerű minden tábláról kinyomtatni is, hiszen itt szerepel minden, ami az adott termelési évben az adott táblán történt. Fedezeti összeg kiszámítása Ezzel a kiértékeléssel ellenőrizhető, hogy a termelés mennyire volt rentábilis az adott területen. Itt látjuk, hogy az adott táblán mennyit arattunk az adott növényből, mennyi volt a bevételünk hektáronként, illetve az egész táblán. Ebből az összegből kerülnek levonásra a költségek; a változó költségek (vetőmag, műtrágya, növényvédőszer, bérmunka), illetve a részben változó költségek (állandó munkaerő, saját gépek). Így kapjuk meg a fedezeti összeget, nyereséges, vagy veszteséges volt a termelés. Fedezeti összeget számolhatunk több táblát összevonva is. 27

28 A Táblatörzskönyv könnyű kezelése, egyszerű logikus felépítése lehetővé teszi, hogy hatékony segédeszköz legyen a gazdálkodók kezében, amit akár tervezésre is felhasználhatnak. A kialakított rendszer (metodika) gyakorlati alkalmazása településszintű, kistérségi, megyei, regionális stb. szinten is felhasználható a modellezési célok mellet a konkrét, a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program és a Nemzeti Környezetvédelmi Program környezetorientált ágazati fejlesztési programja (stb.) bevezetésének az elősegítésére, monitoringolására összhangban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény előírásaival. Az adatbázisba bekerülő indikátorok rendszere Alap adatbázis Adatok Elérhetőség Adatszolgáltatás jellege Labis farminfo rendszer (integrált mezőgazda-sági üzemeltetési rendszer Adatrögzítési modul Táblák rögzítése Munkaműveletek rögzítése Kiértékelés a program telepítésével, használatának betanításával Megjegyzés Vetésterv Vetési statisztika Kartoték Fedezeti összeg számítása A rendszer tartalmazza a program demo verzóját. a program telepítésével, használatának betanításával 1.8 Környezetvédelmi vonatkozások A nyilvántartás alapját a Megyei Területrendezési Terv környezetvédelmi alátámasztó munkarésze képezi. Egy ilyen munka hiányában az alap felmérést előzetesen el kell végezni, javasolhatóan a fenti terv szerkezeti elvei alapján. Ezek: A terhelt, szennyezett térségek megjelölése, ezen belül a vezetékes ivóvízzel ellátott és részben/egészben csatornázott, valamint csatornázatlan települések, a szennyezett levegőjű települések, nagy forgalmú és zajjal, légszennyezéssel terhelt útvonalak, szennyezett, erősen szennyezett vízfolyások. A jelentősebb környezetterhelő források megjelölése, ezen belül a települési és veszélyes hulladéklerakó helyek, 28

29 a szennyvíztisztító telepek és szennyvízürítő helyek, a dögkutak, a szakosított állattartó telepek hígtrágya elhelyezési igényei. Az adatbázisba bekerülő indikátorok rendszere Alap adatbázis Adatok Elérhetőség Adatszolgáltatás jellege Fejér Megye Területrendezési Terve Környezetvédelmi Program, későbbiekben kiegészítve a települések programjaival és egyéb vonatkozó programokkal Környezetterhelő források, tevékenységek Engedélyezett szeméttelep Engedély nélkül üzemelő szeméttelep Illegális (zug) szeméttelep Szennyvíztisztító telep Szennyvíz ürítő hely Hígtrágya kezelés, elhelyezés Veszélyes hulladék lerakó, kezelő hely Termelési (nem veszélyes) hulladéklerakó hely Dögkút Terhelt, szennyezett térségek Részben csatornázott település Csatornázatlan település Vezetékes vízzel ellátatlan, csatornázatlan település Szennyezett levegőjű település Nagy forgalmú útszakasz Terhel, szennyezett vízfolyás 29