A települési környezetvédelmi programok elkészítését az évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

Átírás

1 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről, tartalmáról és felépítéséről, valamint jelen dokumentum megszületésének előzményeiről. 1.1 A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM TÖRVÉNY ÁLTAL ELŐÍRT SZÜKSÉGESSÉGE ÉS TARTALMA A települési környezetvédelmi programok elkészítését az évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. A helyi önkormányzat fenti törvény által felsorolt környezetvédelmi kötelezettségei a következők: a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervéveivel összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. A települési környezetvédelmi program tartalmáról az évi LIII. törvény a következők szerint rendelkezik: A települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell: a) a települési környezet tisztasága,

2 b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás, h) az energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladatait és előírásait. A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint - de legalább kétévente - felülvizsgálja. A jóváhagyott környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozat meghozatalával - szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával - kell végrehajtani. 1.2 A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM SZÜKSÉGESSÉGE MÁS SZEMPONTOK ALAPJÁN A törvény által előírt kötelezettségen túl a települési környezetvédelmi programnak a helyi közösség által létrehozott és elfogadott jellegén keresztül az országos hatáskörű Nemzeti Környezetvédelmi Programmal szemben a részletekkel aprólékosabban foglalkozva további társadalmi, azon belül gazdasági előnyei vannak. A környezet védelemének megoldásai, módszerei két csoportra oszthatók: megelőzés és kármentesítés. A megelőzés költségei hosszú éveken keresztül folyamatosan jelentkeznek kisebb-nagyobb mértékben. Ezzel ellentétben a kárelhárítás és -csökkentés általában igen komoly műszaki beavatkozások tervezésével és kivitelezésével jár együtt, melynek költségigénye néhány év alatt jelentkezik és jóval magasabb az esetleg elmaradt megelőző intézkedések hosszú éveken keresztül jelentkező költségigényénél.

3 Természetesen sokszor bíznak abban, hogy nem derül majd ki az esetleges környezetszennyezés, de a lakosság fokozódó érzékenysége, a civil szervezetek javuló felkészültsége egyre nehezebb helyzetbe hozhatja a rövidtávon gondolkodókat. A környezetvédelem első és legfontosabb feladata az emberi egészség védelme. Ezt alátámasztja a Magyar Köztársaság Alkotmányából származó két idézet: 18. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. Tehát amikor környezetvédelemről beszélünk, akkor az emberi egészség és élet hangsúlyozottan hosszú távú védelme, esetenként egyénre bontható hatása a kérdés. A környezetvédelemre fordított pénzek gazdasági hasznát tehát a gyógyításra el nem költött összegek, a betegség miatti munkaidő kiesés elmaradásával így a társadalom nagyobb termelőképességével lehetne bizonyítani. Ez a szemlélet mindenképpen hosszú távú gondolkodást feltételez. A jelenleg leggyakrabban alkalmazott gazdasági években gondolkodás nem kedvez a környezetvédelem gazdasági hasznosságának kimutatásához. A Környezet Védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény preambulumában a következők szerint fogalmaz: a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából; e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását.

4 1.3 A SÁRVÍZ KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK ELŐZMÉNYEI A Magyar Köztársaság Alkotmánya elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. A Környezet Védelmének általános szabályairól szóló törvény előírja a települési környezetvédelmi program elkészítését. A dokumentáció felépítése és a program jellege A települési környezetvédelmi programok törvény által előírt tartalmáról már korábban szóltunk. Természetesen a Kistérségre vonatkozó környezetvédelmi programban is követjük az előírásokat, ám nem pont abban a sorrendben és a Sárvíz Kistérség helyi adottságainak megfelelő súlyozással. Munkánk második és harmadik fejezetében áttekintjük a környezet jelenlegi állapotát, a környezetvédelem jelenlegi helyzetét a Kistérségben, külön választva a természetes és az épített települési környezet elemeit. Ezt követően a negyedik fejezetben meghatározzuk az elérni kívánt célokat. Az ötödik fejezet rövid, de igen fontos rész, amely az egyes célok, célcsoportok fontosságát határozza meg, ezáltal előre vetíti az egyes feladatok, programpontok prioritását is. A hatodik fejezet a célok eléréséhez szükséges rövid és hosszútávon megvalósítandó programokat részletezi. A rövid távú programok a lehetőségekhez mérten részletes kidolgozásra kerültek, közelítő költségvetéssel és a pénz előteremtéséhez szükséges források feltárásával, míg a hosszútávra szóló programpontok az elvi iránymutatáson kívül a végrehajtás fő lépéseit tartalmazzák. Minden programpont leírása tartalmazza a megvalósítás indoklását, a várt eredményt és a végrehajtás fő lépéseit, valamint a lehetséges, végrehajtással megbízható szervezetet. A programpontokat csoportosítva tárgyaljuk, így az egyes környezeti elemek védelme, valamint a településsel, az épített, lakott környezettel összefüggő környezetvédelmi feladatok e szerint kerültek leírásra. Ebben a csoportosításban elkerülhetetlen az átfedés az egyes fő csoportok között. Példának említjük, hogy a felszín alatti közeg védelménél leírt egyes programpontok az egészséges ivóvízellátás megteremtésénél, megtartásánál is programpontként jelentkezhetnek. A munkánkban felhasznált, helyenként hivatkozott dokumentációk, kiadványok felsorolását a melléklet tartalmazza.

5 2. A TERMÉSZETES KÖRNYEZET BEMUTATÁSA Jelen fejezet a természetes környezeti elemek állapotával foglalkozik. Csoportosításunkkal megpróbáltuk a klasszikus felosztást követni, de egyúttal igyekeztük az egyes elemek fontosságát is hangsúlyozni. A következő területeket tartottuk fontosnak: A település elhelyezkedése Geológiai adottságok Földtani és talajtani adottságok Felszíni és felszín alatti vizek állapota A Kistérség levegője Meteorológiai jellemzés Botanikai jellemzés Zoológiai jellemzés 2.1 A KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA, A KISTÉRSÉG LÉTREJÖTTE A Sárvíz Kistérség Fejér megye közepén, a Mezőföld nyolc községe: Aba, Csősz, Káloz, Kisláng, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Soponya és Tác szövetségével jött létre. Spontán módon, a települések által önállóan szervezett, nem statisztikailag kialakított térség. A kialakult egyenrangú kapcsolatrendszer a térség minden falujának biztosítja a garanciát arra, hogy a közös döntésekben mindenki szava egyformán számítson; ne alakuljon ki az egyoldalú centrum - periféria viszony. A közös terheket mindenki arányosan viseli. Tehát a Sárvíz menti településeken nem egyedi akciókra irányul a kistérség szervezése, hanem a helyi autonóm közösségekből kiinduló spontán önszerveződéseknek a támogatására. Ez a konszolidálódott együttműködési rendszer képezi alapját a meghonosodott térségi gondolkodásnak, ami realitást ad olyan átfogó programok végrehajthatóságának, mint a Tájvédelmi Körzet fejlesztése. A KSH besorolás szerinti kistérségek közül többre is kiterjed a Sárvíz Kistérség területe:

6 3703 Enyingi kistérség: Káloz, Kisláng 3706 Sárbogárdi kistérség: Sárkeresztúr, Sárszentágota 3707 Székesfehérvár kistérség: Aba, Csősz, Soponya, Tác Néhány jellemző mutató: Település Terület (km 2 ) Lakónépesség év Népsűrűség fő/km2 végén Aba 88, ,04 Csősz 17, ,78 Káloz 47, ,19 Kisláng 53, ,13 Sárkeresztúr 46, ,39 Sárszentágota 45, ,37 Soponya 49, ,67 Tác 46, ,64 Összesen 394, ,21

7 2.2 A SÁRVÍZ KISTÉRSÉG ELHELYEZKEDÉSE A kistérség területi elhelyezkedése a megyén belül kiváló, mivel közvetlenül kapcsolódik Székesfehérvárhoz így az elérési idő 30 percen belüli. A kistérség elhelyezkedése turisztikai szempontból is jónak mondható, mivel közvetlenül kapcsolódik a Velencei tó- Vértes kiemelt térséghez, amelynek ökológiai, öko-turisztikai potenciálja egyre növekvő mértékben hasznosul. A területen a 63-as számú országos főút halad át, ami biztosítja a jó elérhetőséget, ugyanakkor a forgalom zavaró hatása nem érvényesül a térség védett értékű területein. Szintén a kedvező közlekedési adottság, hogy a térség az M7-esről közvetlenül elérhető és fogadó település (Tác) egyben a kistérség egyik kiemelkedő kulturális értékének bemutató helye (Gorsium) 2.3 TÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK, JELLEMZŐK A kistáji besorolás Ha a kistérséghez tartozó településeket Magyarország kistájainak rendszere 1 szerint nézzük, akkor látható, hogy az Alföld nagytáj, Mezőföld középtáj, Duna-Sárvíz köze és Nyugat-Mezőföld kistájcsoport Sárvíz-völgykistáj és ökológiai fáciescsoport körzetébe tartoznak. Ez utóbbi besorolás is egyértelműen jelzi a természeti és ökológiai egységet, amely jellemzi a kistérségnek a tájvédelmi körzetbe tartozó területeit. A Tájvédelmi Körzet területe a Móri árkon keresztül a Bársonyos és az Által-ér völgy kistájakhoz kapcsolódik, míg a Gánti és Zámolyi medencék irányában kapcsolatba kerül a kistájakkal. Ezen kistájak közül a Bársonyos és az Által-ér völgy országos jelentőségű ökológiai zöldfolyosó besorolású és az ugyancsak ilyen jelleggel bíró Zámolyi medence a Velencei-tavi (Dinnyési fertő) közvetítésével összefüggő ökológiai rendszert képez. A Nyugati Gerecse és az Etyeki dombság regionális jelentőségű ökológiai zöldfolyosó értékűek. A két rendszer közötti kapcsolatot a Lovasberényi-hát kistáj biztosítja. 2.3 A TÉRSÉG GEOLÓGIÁJA, GEOMORFOLÓGIÁJA A Mezőföld erősen feldarabolt pannon tábla rög, amelyet többnyire lösz borít. Területén idegen elem a Velenceihegység, - a Variszkuszi hegységrendszer maradványa. A pannon időszakban nagy vastagságú tengeri üledék (homokos, agyagos, márgás) rakódott le, majd a tenger visszahúzódásával került szárazra. A tábla a pleisztocén- és a pliocén kor végén emelkedett ki környezetéből. A kiemelkedéssel párhuzamosan megkezdődött az egységes mezőföldi tábla ÉÉNY-DDK irányú feltagolódása és kismértékű megemelkedése.

8 A Mezőföld döntően közel sík platóját a térszínbe beékelődött patakmedrek keresztezik. Ezek a vonulatok ÉNY-DK irányultságúak. Kialakulásukra a legnagyobb hatást az egységes tábla feldarabolódása tette. A vízmozgás alárendelt szerepet tölt be a geomorfológiai kép kialakításában. A legnagyobb völgy, a Sárvíz-völgye eróziós-akkumulációs úton képződött, így a felszíni formák kialakulása is ezekhez kötődik. A domborzati képet a magasárterek futóhomok formái és a teraszt borító löszök eróziós-deráziós formakincse színezi A TÉRSÉG TALAJTANI ADOTTSÁGAI A Mezőföldön, a pleisztocénben lerakódott folyóvízi homok és lösz keverékén a növénytakaró kialakulásával párhuzamosan a talajfejlődés is gyorsan megindult. Ma a területet csernozjom jellegű erdőtalajok és Ramann-féle barnaerdő talaj borítja. Ezeket a rendkívül jó minőségű talajokat már régóta szántóföldi művelés alá vonták. A vízfolyások mentén fordulnak elő a különböző réti-, öntésréti talajok. A holocén kori ártéri anyagokkal fedett alsóés középpleisztocén hordalékkúp felszínrészeket, futóhomokkal fedett magasárteret, és 3-8 méter vastag homokos lösszel fedett teraszfelszíneket egyaránt megtalálhatunk. Ezek feküjét a felszín alatt méterrel elhelyezkedő pannóniai üledékek adják. A magasabb fekvésű, talajvízhatástól mentes löszterületeken réti és mészlepedékes csernozjom talajok képződtek. Talaj A vizsgálati terület az Alföld nagytáj része, és magán is viseli az alföldekre jellemző talajképződés jegyeit. A tájban egyrészt a folyó-, álló- és talajvíz hatása érvényesül. Jelentős szerepet játszhat a talaj sótartalma, a magasan fekvő, löszös hátakon pedig a klíma és a növényzet hatása dominál. A kialakuló talajtípusok ennek megfelelően a csernozjom, a réti, a szikes és az öntéstalajok főtípusaiba sorolnak be. A Sárvíz, valamint a vele párhuzamos kisebb vízfolyások völgyei nemcsak a domborzatot tagolták, hanem a kialakult széles völgyekben a vízhatású talajok kialakulásának feltételeit is megteremtették. A Sárvíz első teraszát a fiatal folyóvízi képződmények uralják, az ártéren pedig humuszos- és többrétegű öntéstalajok kialakulása zajlott le. Az uralkodó folyamat a periodikus elöntés volt, ami öntésanyagával rendszeresen átfedte, áthalmozta a kialakuló talajokat. A huzamosabb ideig árvízmentes területeken nyugodtabb talajképződés zajlott. Az elöntések hatásától mentesülve határozott, humuszos szint(ek) kialakulására nyílt lehetőség. A magasan fekvő talajvíz következtében azonban részben a mállás gyorsult fel (agyagosodás), részben a reduktív bélyegek tartósan megmaradtak a talajban. Az öntések (1) 1 A Magyarország kistájainak katasztere című (MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest 1990) munka alapján

9 peremein ezért réti öntés (öntés réti) talaj átmenettel típusos, karbonátos réti talajok alakultak ki. Ezeken a talajokon üde láprétek, legelők találhatók. A kaszálók általában savanyúfüves szénát adnak, mert a talajvíz hatása valamint az időszakos elöntések és felületi vízállások miatt a nitrogén feltáródása lassú, a tápanyag-szolgáltatás ezáltal tartósan gátolt. Elsősorban a vízfolyást kísérve, az egykori holtágakban, lefolyástalan mélyedésekben a talajvízszint szinte egész évben a felszín közelében van, A tartósan reduktív körülmények hatására a gyékényes, sásos, zsombékos vegetáció nem bomlik el, a humifikálódás, a szerves anyag átalakulása lassú. A folyamat a szerves anyag felhalmozódását eredményezi. Így 7 % szervesanyag-tartalmat meghaladó lápos réti talajok keletkeztek. Ilyen talajokkal Káloz és Sárszentágota között, a sárszentágotai réti talajok nyugati peremén találkozunk. Foltokban, tartós vízállású helyeken már tőzegképződés is zajlik, és láptalajok a láposodás kiindulási anyagának megfelelően síkláp (rétláp) talajok - alakultak ki. Ezek tőzegkészlete nem túl jelentős, a tőzeges szint vastagsága sekély, bár ez utóbbi tényt nagy részben az ember tevékenysége, a bolygatás, a lecsapolási próbálkozások, a szántóföldi használat erőltetése nagymértékben elősegítette. Sárkeresztúrtól délre a lápos réti talajokat övező löszös üledéken újra réti talajok képződtek. A keleti és nyugati peremek, a második folyóterasz illetve a mezőföldi löszhátak alatt a talajvízszint már 2-4 m mélységben, esetleg annál is mélyebben mozog. A talajképződésre gyakorolt hatását elveszti, megszűnnek az időszakos vagy tartós reduktív viszonyok, a vasmozgás. A Sárvíz völgyét nyugaton a Kálóz-Igari löszhátak, keleten pedig a Közép-Mezőföld kistáj löszterasza határolja. Ennek megfelelően a táj nyugati részén, a lösszel fedett területeken mészlepedékes csernozjomok az uralkodók, a lösszel kevert pannon üledékeken pedig réti csernozjomok képződtek. A Tác-Csősz-Soponya-Káloz vonaltól nyugatra, valamint a Sárkeresztúr-Sárszentágota vonaltól keletre, a magasabb térszíneken, az alföldi száraz területekre (és a Mezőföld java részére) jellemző mezőségi talajképződés zajlott. A kialakult mészlepedékes csernozjomok azonban a domborzat hullámossága, a vályog fizikai féleség, valamint a kizárólagos szántóföldi használat következében a tetőkön, a lejtőoldalakban (különösen az inflexiós sávban) erodálódtak, és az egykoron 1-1,5 m mély csernozjom szelvények közül sok már csak a cm termőrétegű humuszkarbonátok, vagy még rosszabb esetben a 10 cm alatti humuszos szintű földes kopárok közé sorolható be. A megmaradt csernozjomok közvetlen genetikai rokonságot mutatnak a Mezőföld középtáj jellegzetes talajképződményeivel. A szabályos talajkaténát, vagyis az alföldi területekre jellemző, vízjárta területekből a löszös hátakig emelkedő talajsort (láptalajok, öntéstalajok, réti talajok, csernozjomok) szikes bélyegek színesítik. A szikesedés szintén az alföldi területek jellegzetes talajképződési folyamata, bár inkább a Duna-Tisza közére és a Tiszántúlra jellemző. Mégis, a Sárvíz völgyét kísérve a talajvíz sótartalma megemelkedhet, és szolonyec talajok képződést indítja meg. Az átmenetet a réti szolonyec talajok képviselik, de típusos szolonyec talajok is előfordulnak, elsősorban a sárkeresztúri és sárszentágotai szikes tavak mentén. Nehéz rekonstruálni, hogy a talajok eredendően szikesek-e, vagy másodlagos szikesedés zajlott. Előbbire a szabályos szolonyec szelvény megléte, a felszíni sókiválások, valamint a vegetációtípus utal, utóbbit a csapadékosabb időszakok, valamint árvizek, belvizek esetén a mélyebb szintekbe könnyedén mosódó, és

10 ott tartósan megmaradó, tehát kimosódó só erősíti. A vegetáció mindenesetre viszonylag gyorsan és könnyedén változik, szikes és lápréti jelzőnövények a talaj sótartalmától függően egymástól veszik el a domináns szerepet. Ez utóbbi pontos megfigyelésére az ökofolyosó gondozásával egyidőben kialakítandó talajtani, biológiai és vízmonitoring pontos adatokat fog szolgáltatni. Összegezve az eddigieket megállapítható, hogy a területen ÉNy-DK irányban, a folyóvölgyben öntés és réti talajképződés zajlott, a kistérségben uralkodó talajképző tényező a felszíni és talajvíz. A lefolyástalan, tartós vízállású területeken kis lápszemek alakultak ki gyenge tőzegesedéssel. A szikesedés a réti talajok körét érintheti, de a mélyben szikes szolonyeces réti talajok mellett réti szolonyec talajokat, szikes tavakat is találunk. A magasabb teraszon, illetve a Mezőföldhöz csatlakozó magas térszíneken mészlepedékes csernozjomok keletkeztek, K és NY felé kifelé haladva a völgyből ezeket a talajokat tárhatjuk fel. Kiváló termőképességük miatt a csernozjomok kivétel nélkül intenzív szántóföldi használat alatt állnak, a nem megfelelő művelés pedig sok helyen felgyorsította a talajkopást, ami komoly természet- és környezetvédelmi, valamint gazdálkodási problémája a kistérségnek. Az emberi tájalakító tevékenysége sok területre rányomta bélyegét. Így a nem megfelelő táj- és talajhasználat, valamint öntözés következtében másodlagosan kialakult szikes foltok is tarkítják a talajtakaró képét. Talaj, talajvíz szennyezések Az alábbiakban bemutatjuk a Sárvíz kistérség jellemző talajainak alapvető tulajdonságait valamint bemutatjuk a vizsgált terület talajainak sérülékenységét. Csernozjom talajok Mészlepedékes csernozjom A csernozjom talaj főtípusba tartozik, elnevezését a szelvényben általában cm között jelentkező mészlepedékről kapta, mely a talajmorzsákat vékony, penészhez hasonló hártya alakban vonja be. A lepedékes réteg - különösen szárazon - világos színű, szürkés árnyalatú, és igen könnyen esik szét szerkezeti elemeire. A mészlepedék a kilúgzás, vagyis a szénsavas mész kioldódásának és a lepedékképződés, vagyis szénsavas mész talajoldatokból való kicsapódásának következménye. A szántott réteg általában leromlott szerkezetű, hosszas művelés hatására elporosodott, és az alján tömődöttebb réteg jön létre. Kémhatása semleges vagy gyengén lúgos, humusztartalma 3-4%. Az alatta következő szint (A-szint) szerkezete kitűnően morzsás, humusztartalma azonos a szántott rétegével. A csernozjom B-szintben a szervesanyagtartalom fokozatosan csökken, ezzel párhuzamosan nő a szénsavas mésztartalom. Vízgazdálkodása igen jó, mert az elporosodott szántott réteg és a tömődött barázdafenék kivételével minden szintjének kiváló a vízáteresztése és víztároló képessége. Tápanyag-gazdálkodása szintén jó, a kedvező nitrogénellátottság, foszfátfeltáródás és káliumszolgáltató képesség hatására.

11 Sérülékenység A csernozjom talajok bár eredetileg kiváló puffer képességű, jó szerkezetű talajok igen érzékenyek az erózióval és a deflációval szemben. Különösen szántóföldi területeken fordulhat elő a talaj túlzott művelése következtében fellépő szerkezetszétesés, porosodás, ami az erózió veszélyét felgyorsítja. A vályog fizikai féleség ami a terület csernozjom talajait jellemzi különösen gyorsan reagál a víz általi pusztításra, és a szél is könnyen megmozgatja. Mivel a terület nem teljesen sík, kis szintkülönbség mellett is megindul a víz általi talajszállítás, a dombtetőkön és a sík területeken pedig a defláció. A folyamat kettős veszélyt rejt magában: egyrészt az értékes csernozjom talajok pusztulnak el itt jegyezzük meg, hogy a talajképződés több száz, sőt több ezer (!) évig tartó folyamat -, másrészt a lehordódó talajanyag leülepedése, a kolluviumképződés veszélyeztetheti a mélyebb terület talajainak ökológiáját, például a szilárd formában mozgó foszfor (műtrágyák!) felhalmozódásával, az esetleges szennyeződések másodlagos felhalmozódásával. A nem megfelelő, túlintenzifikált szántóföldi művelés a talaj tömörödését is előidézheti, és felléphet az ún. eketalpbetegség. A tömörödött rétegek károsan befolyásolhatják az amúgy jó vízgazdálkodású talajok vízáteresztését. Védekezési lehetőségek Az erózió és a defláció elleni legegyszerűbb védekezés a megfelelő vetésforgó alkalmazása, a talajfelszín takarása, a lejtőirányra merőleges művelés, esetenként a minimálisra csökkentett, illetve összevont menetekben végzett gépi munka. A defláció ellen talajtakarással, a mezővédő erdő- és cserjesávok újratelepítésével lehet védekezni. Ez utóbbi mindjárt közvetlen bekapcsolódást jelent a kialakítandó ökofolyosókba is. Fontos a táblaméretek újragondolása, a talajés domborzati adottságokhoz alkalmazkodó táblaméret-kialakítás. A gépi munka ésszerű elvégzése a szerkezetszétesés, és a tömörödés ellen is védelmet nyújt. Ajánlott talajtani szaktanácsadás kikérése. Réti csernozjom talajok A csernozjom talaj főtípusba tartozik, kialakulására jellemző, hogy a csernozjom jellegű humuszfelhalmozódást gyenge vízhatás kíséri. A vízhatás jelei, a vasszeplők és a rozsdás foltok, részben a B-szintben, részben a talajképző kőzetben jelentkeznek. A szerves anyag szelvényen belüli eloszlása a felszíni 4%-os értékről hirtelen csökken és ez az éles határ rendszerint egybeesik a szénsavas mész megjelenésének helyével is. E talajtípus alatt a talajvíz általában 4 m körüli mélységben vagy feljebb található. Az egyes szintek vízáteresztése jó, és víztartó képességük is megfelelő. Tápanyag-szolgáltató képessége a kedvező nitrogén-, foszfor- és káliumellátás miatt jó. Sérülékenység A réti csernozjomok az átmeneti zóna talajai. Így egyrészt a fent említett eróziós károk, másrészt a másodlagos szikesedés (szikesedés a talaj mélyebb rétegeiben) veszélyezteti őket.

12 Védekezési lehetőségek A csernozjom talajoknál felsorolt egyszerű erózióvédelmi eljárások mellett indokolt az öntözés időpontjának, az öntözővíz adagjának gondos tervezése, valamint az öntözővíz minőségének folyamatos ellenőrzése. Réti szolonyec talajok Sérülékenység A réti szolonyecek jellegzetes szikes élőhelyek. Amennyiben szántóföldi művelésbe vonják őket, a kár kettős: a szikesedés miatt a termesztés nem eredményes, másrészt az értékes szikes élőhely megszűnik. Ezért ajánlott a területek legelőként és/vagy kaszálóként való használata, indokolt esetben természetvédelmi oltalom alá helyezése. Az ökofolyosóba bekapcsolandó talajok közé tartoznak. Védekezési lehetőségek Amennyiben szükséges, művelési ág váltás javasolt a fenti irányelveknek megfelelően. A legeltetés és kaszálás természetvédelmi szempontoknak megfelelően kerülhet tervezésre. Megjegyzés: a fenti irányelveket érdemes áttekinteni a szolonyeces réti talajok esetében is. Réti talaj Öntés réti talaj E típusba mind a réti folyamat, mind a talajok öntésjellegének nyomai fellelhetők. A réti talajokra jellemző humuszképződés, valamint az öntésterületek hordalékanyagának rétegzettsége és kialakulatlansága egymás mellett jelenik meg. A szelvények humuszos szintje jól kivehető, általában cm vastag és 2-3 % szerves anyagot tartalmaz, amely elmarad a többi réti talajtípusétól. Ugyanúgy kevésbé kialakult az öntés réti talajok szerkezete is, legtöbbször csak gyengén szemcsés. Hiányoznak az erőteljes dinamikát mutató (2-3 mm-nél nagyobb) vasborsók és mészgöbecsek is. A talajképző kőzetül szolgáló öntés rétegzettsége azonban fennmaradt, a homokos, az iszapos és az agyagos rétegek az üledékképződés változó viszonyait képezik. A vasmozgás és a kalcium dinamika kismértékű, ezért a talajszelvényben csak apró rozsdafoltok, mészerek fordulnak elő. Kémhatásukat és savanyúsági viszonyaikat elsősorban az öntés jellege szabja meg. Területük az ártér magasabban fekvő részeire terjed ki, amely az állandó vagy az időszakos vízborítástól mentesülve lehetőséget ad a folyamatos talajképződésre. A megtelepedő állandó növénytakaró alatt elsősorban a humuszosodás indul meg, mégpedig olyan feltételek mellett, amelyek a réti talajok képződését határozzák meg. Vízgazdálkodásuk általában kedvező, és ha a talajvíz nincs túl közel a felszínhez, a tavaszi túl nedves időszak sem tart túl soká. A nyári időszakot a talajvíz a növények számára hasznosan befolyásolja. Tápanyag ellátásuk kedvező, de a kisebb szervesanyag-tartalom és a talajok lassú tavaszi felmelegedése

13 következtében a nitrogénfeltáródás, valamint a nitrogénszolgáltató képességük gyenge. Agyagosabb változatokon káliummegkötés léphet fel. Sérülékenység A réti talajok a legtöbb esetben különösen lösz, iszap, agyag alapkőzetek esetén erősen agyagos talajok. A nagy agyagtartalom miatt a talajok nehezen művelhetőek, tömörödésre, vízkáros helyzetekre (magas talajvíz, belvíz) hajlamosak. Ezért szántóföldi művelésre ritkán alkalmasak, inkább legeltetéssel, kaszálással érdemes hasznosítani őket. Így értékes növénytársulásaik megmaradhatnak, az ökofolyosóba való kapcsolás közvetlenül megoldható. Védekezési lehetőségek Amennyiben az ökofolyosóba való kapcsolás, vagy a természeti értékek indokolják, művelési ág váltás javasolt a szántóterületeken. A legeltetés és/vagy kaszálás esetében a természetvédelmi szempontoknak kell prioritást biztosítani. Szántóként hasznosítva javasolt a 3-5 évente végzett középmély- vagy mélylazítás, a körültekintő tápanyag-utánpótlás, zöldtrágyák, szerves trágyák, komposztok használata. Talajjavító anyagok (alginit, zeolit, stb.) használata esetében talajtani szaktanácsadást javaslunk. Lápos réti talaj A réti talajok főtípusába soroljuk, képződésében mind a láposodási, mind a rétiesedési folyamat szerepet játszik. Vízgazdálkodására a túlzott nedvesség jellemző, ennek hatása alatt alakul tápanyag-gazdálkodása is. A szervesanyag formában kötött nitrogén nehezen válik a növények számára felvehetővé, és a foszfortartalom nagy része is nehezen oldható formában van jelen. Sérülékenység Potenciálisan értékes természeti területek, az ökofolyosó részeit adják. A szántóföldi művelés veszélyezteti őket. Védekezési lehetőségek Szántók esetében feltétlenül javasolható a művelési ág megváltoztatása, kaszálóként, legelőként szabályozottan hasznosíthatók. Réti öntéstalajok Sérülékenység Szántóföldi művelésre általában nem alkalmas talajok. Mivel a folyóvölgyet és a vizes élőhelyeket kísérik, ökofolyosóba való bekapcsolásuk elengedhetetlen. Védekezési lehetőségek

14 Az eredeti vegetáció visszatelepítése/visszaállítása indokolt (bokorfüzesek, ártéri ligeterdők). Magasabb területekről történő ráhordódás veszélyes lehet, különösen szennyezett, vagy intenzív szántókról leerodálódó talajanyag esetén. Ilyenkor a talajvédelmi kérdéseket mindkét területet összekapcsolva kell kezelni. Síkláp talajok Sérülékenység Értékes, és egyben igen sérülékeny talajok. Vizes élőhelyként ex lege oltalmat kell évezniük. A természetes állapot gondozásán kívül semmilyen egyéb hasznosítás nem javasolt. Az ökofolyosó központi részeit adják, kiemelten védendő zónába tartoznak. Védekezési lehetőségek Amennyiben indokolt, művelési ág váltást kell végezni, természeteshez közeli állapotú területek esetében természetvédelmi tervezés és gondozás szükséges. A ráhordódás veszélye az előző talajtípushoz hasonlóan fennáll. A veszélyeztetett talajok köre A terület veszélyeztetett talajai tehát a síklápok (fokozattan veszélyeztetett talajok), a szolonyec és réti talajok (veszélyeztetett talajok), és nem az ökofolyosó részeként, de a talajtípus megóvását, valamint a többi talajra gyakorolt hatását tekintve a csernozjom talajok. Kevésbé érzékenyek az átmeneti zóna talajai (csernozjom réti, réti csernozjom, szolonyeces réti talajok), de a pufferzónában való szerepük jelentős. A Környezetvédelmi Minisztérium felmérése szerint több tízezer szennyező-forrás, illetve szennyezett terület található az országban, a lista azonban naponta bővül. A szennyezések felmérése 1996-ban kezdődött meg, és várhatóan 2002 végére fejeződik be. A károk felszámolásához évtizedekre lesz szükség, a költségek pedig mai áron várhatóan meghaladják az ezermilliárd forintot. A szennyező-források döntő része hulladéklerakó, szerves trágyatároló, bányászati és ipari depónia. A szennyezések 63 százaléka esetében a tulajdonos ismeretlen. Az elmúlt évtizedben elsősorban az olajszőkítés után hátrahagyott veszélyes anyagok telephelyei, illetve az illegális hulladéklerakók gyarapították a listát. A közlekedési útvonalak mentén szintén jelentős helyi szennyezésekkel kell számolni. A mezőgazdasági létesítmények területén tipikusan növényvédő-szerek illetve műtrágyák talajba kerülése okozhat szennyezést. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség tájékoztatása alapján a felügyelőségnek a kistérség településein nincs tudomása talaj-, illetve talajvízszennyezésről. Ugyanakkor, a 33/2000. számú Kormányrendelet alapján kötelező, a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetésével kapcsolatos adatszolgáltatások feldolgozása a felügyelőségen még nem kezdődött el.

15 Az Országos Környezeti Kármentesítési Program részeként készült a Környezetfejlesztési Intézet (mely 2001 nyarán megszűnt, jogutódja a Környezetgazdálkodási Intézet) kezelésében lévő KÁRINFÓ központi adatbázisában korábbi bejelentések alapján meghatározott potenciálisan illetve feltártan szennyezett területek szerepelnek. Az adatbázis mindegyik kistérségi település területére vonatkozólag tartalmaz potenciálisan szennyezett területet. Az adatbázis meglehetősen hiányos és az egyes területekre vonatkozó információk alapján még a szennyezés megléte sem bizonyított sok esetben. Azonban az is valószínűsíthető, hogy a listán szereplőknél jóval több területen található a Kistérségben (és országosan) potenciális és létező talaj- illetve talajvízszennyezés. A KÁRINFÓ-ban minden kistérségi településre vonatkozólag van bejegyzett potenciális szennyezőforrás illetve szennyezett terület. Ezek többsége a volt vagy még működő TSz telepek, majorok területeire vonatkozik, de szerepelnek a felhagyott települési hulladék lerakók, egyes magánüzemek, valamint teljes települések is a csatornázatlanság okán. A kistérségben ismereteink szerint talaj- és talajvízvizsgálatra kiterjedő környezeti kárfelmérés még sehol nem történt, ezért az esetleges szennyezések meglétéről és kiterjedésükről nem áll rendelkezésre információ. Mindazonáltal, a jelen felmérés részeként végzett területbejárások során tapasztaltak alapján is valószínűsíthető, hogy a Kistérségben számos területen lehet talaj illetve talajvízszennyezéssel számolni A TÉRSÉG HIDROLÓGIÁJA Felszíni vizek A Mezőföld területén állandó vagy időszakos vízfolyás kevés található. A jelentősebb vízfolyások a Benta-, Szent László-patak, a Váli-, a Cikolai-, a Császár-víz, a Gaja-patak, a mára kanalizált Dinnyés-Kajtor- és Nádor csatorna, valamint a megye nyugati oldalán végig futó Cinca-Csíkgát-patak. A vízfolyások befogadója vagy közvetlenül a Duna, vagy a Nádor-csatornán keresztül a Sió. A Császár-víz a Vértes déli és a Velencei-hegység északi területeinek vizeit szállítja a Velencei-tóba. A Gaja-patakon keresztül folyik le a Keleti-Bakony csapadéka a Sárvíz-völgyébe. A Dinnyés-Kajtor csatorna a Velencei-tó és a Sárosd-Seregélyes térségi löszterület vizeit vezeti a Sárvíz-völgyébe Sárkeresztúrnál. Az Ős-Sárvíz meglehetősen fiatal, pleisztocén végi folyó. Vízrajzi képe azonban természetes állapotban, a történelmi korban is folytonosan változott. Korunkban főleg a peremsüllyedékek organogén és mineralogén fel- és kitöltődési folyamata jelentett fontosabb befolyásoló tényezőt a vízfolyások útvonalának módosulásában.

16 A gazdasági okok - zömmel a múlt század eleje óta véghez vitt szabályozási munkák - következtében a vízfolyás egyre inkább műcsatorna jelleget öltött. Ez több vízfolyáson is kiütközik, de leginkább a Sárvíz rendszerének természetes állapota változott meg. A régi Sárvíz szétterülő vizeit két csatorna vezeti le Ősitől kezdve. Az egyik, a völgy keleti oldalán, a Péti-víz folytatásában a Nádor-csatorna, a másik, a völgy nyugati oldalán, a Séd folytatásában kiépülő Malom-csatorna. Felszíni vizek minősége A Kistérség felszíni vizei alapvetően a Sárvíz völgy vízrendszeréhez tartoznak. A nyugati területekről (Kisláng) közvetlenül a Sióba is folyik felszíni víz. A jelentős vízfolyások közé tartoznak a Séd vízét vezető Nádor (Sárvíz) és Malom-csatornák, illetve a Dinnyés-Kajtori csatorna, amely a Velencei-tó levezetője. A Dinnyés-Kajtori csatorna Sárkeresztúrnál éri el a Sárvíz-csatornát. A sárvízi vízfolyások a Sióba torkollva végső soron a Dunába érkeznek. A fő folyó vizekbe számos kisebb vízfolyás torkollik. A területen viszonylag sok állóvíz található, melyek egy része természetes tó, de számos mesterséges tározó és halastó is található. A területen gyakoriak a kisebb-nagyobb lefolyástalan, lápos részek. Az 1770-es évektől elkezdődött vízrendezési munkákkal a folyókat szabályozták, a mocsarak nagy részét lecsapolták, vízelvezető csatornákat építettek ki. E munkák célja volt, hogy a völgyekben hasznosítható területeket nyerjenek, de a vízfolyások nagy része csatorna jellegűvé vált. Az Ős-Sárvíz a közlekedés és a mezőgazdasági művelés szempontjából nem használható mocsárvilág volt, amelynek a végleges szabályozása 1821 és 1926 között ment végbe. A felszíni vizek minőségéről kevés információ áll rendelkezésre, s ezek kizárólag a Nádor és Malom-csatornák minőségére vonatkoznak. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által rendszeresen vizsgált vízminőség mintavételi helyek a Nádor- és Malom- csatornákon csak a Kistérség területén kívül találhatók. Ugyanakkor a Nádorcsatorna vízgyűjtő területén rendelkezésre állnak adatok mind a beérkező, mind a kifolyó víz minőségéről, ami így irányadó adatokkal szolgál a Kistérség területére vonatkozólag. Egy 1996-ban, a VITUKI Rt. Hidrobiológiai Osztálya által végzett vizsgálat 2 a Séd-Nádor csatorna rendszer komplex vízminőségi vizsgálatát végezte el. A vizsgálat megállapításai jellemző információkkal szolgálnak a jelenlegi viszonyokra is. A vizsgálati eredmények alapján a területre beérkező vizek már jelentősen szennyezettek. Az oxigénháztartás jellemző értékei közül az oldott oxigén szintje jó, viszont a szervesanyag terhelést indikáló biológiai és kémiai oxigénigény (BOI és KOI) értékei alapján jelentkezik IV-V. osztályú vízminőség. A tápanyagháztartás a vizek növényi tápanyag 2. A Séd-Nador csatorna rendszer ökotoxikológiai állapota, 1996, KöM K+F tanulmányok, Témaszám: 712/3/3112

17 kínálatát jellemzik. E tápanyagokban (nitrogén, foszfor) a vizsgált vizek rendkívül és káros mértékben dúsak, amit az V. vízminőségi osztályba sorolás jellemez. A mikrobiológiai paraméterek (pl. coliform baktériumok koncentrációja) a vizek higiénés szennyezettségét mutatják, amely jellemzően a kommunális szennyvíz-bevezetések nyomán alakul ki. A Séd és a Gaja patak, Veszprém illetve Székesfehérvár szennyvízével terhelten érkezik a kistérségi területre, amit az V. vízminőségi osztályba sorolás jelez. A szerves és szervetlen mikroszennyezők (pl. fenolok, illetve nehéz fémek) és toxicitás adatok elsősorban ipari eredetű szennyezések meglétére utalnak. E jellemzők közül a fémek vonatkozásában különösen a cink, kadmium és réz, míg a szerves paraméterek közül a fenolindex és a széntetraklorid extrakt mutatója rossz. Az egyéb vízkémiai jellemzők közvetve utalnak szennyezések meglétére, s a területre érkező vizek esetében közepes szennyezettségre utalnak. A Nádor és Malom-csatornák, valamint a beléjük torkolló Gaja-patak és Veszprémi- Séd vízminőségi adatait a táblázat tartalmazza. A Nádor-csatorna adatai alapján látható, hogy számos paraméter (mikrobiológiai szennyezettség és mikroszennyezők) vonatkozásában tisztul a víz a kistérségi szakaszon, ugyanakkor a tápanyagháztartás tekintetében nincs jelentős javulás, az oxigénháztartás vonatkozásában pedig további romlás figyelhető meg. Ez feltehetően a területen folytatott mezőgazdasági tevékenység során használt kemikáliákból és eseti szennyezésekből eredhet. A Környezetvédelmi Felügyelőség jelentése alapján a vízgyűjtő adatainak tízéves tendenciáit tekintve némi javulás mutatkozik, ugyanakkor ez még számottevő változást nem jelent. Összességében az mondható, hogy a fő vízfolyások vízének minősége meglehetősen rossz. A VITUKI tanulmány szerint a Séd-Nádor vízrendszer minősége az 1950-es évek óta rosszabbodik. A Nádor-csatorna felső szakaszán a víz nem alkalmas öntözésre és mesterséges halastavi használatra áprilisában a Malom-csatorna középső és alsó szakaszán halpusztulások jelentkeztek a mesterséges halastavakban. A tanulmány szerint a halpusztulás végleges okait nem sikerült teljes bizonyossággal meghatározni, de számos bizonyíték amellett szól, hogy a magas beáramló ammónia-koncentrációk (pl mg/l ammónia) és az ehhez párosult magas ph értékek lehettek az okai a halpusztulásnak. A Séd-Nádor rendszerek vízminőségét elemezve, a VITUKI tanulmány kiemeli, hogy az közötti időszak adatai alapján, a hazai vízminőségi kritériumokat a halgazdálkodási célú vízhasználat tekintetében az ammónia, nitrit és foszfor tekintetében március, július és augusztus hónapokban, biokémiai oxigénigény tekintetében márciusban és oldott oxigén tekintetében júliusban és augusztusban nem lehet maradéktalanul biztosítani. Az ammónia minden bizonyal elsődleges szennyező anyag és az egyik legnagypbb környezeti kockázati elem a vizsgált vízrendszerben. Bár frissebb kutatási eredmények nem állnak rendelkezésre, valószínűsíthető a fenti viszonyok fennállása. A többi folyóvíz, így a Dinnyés-Kajtori csatorna, valamint az állóvizek minőségéről nem áll rendelkezésre jellemző információ.

18 1) A Sárvíz-Nádor-csatorna vízgyűjtő vízminőségi besorolása a mintavételi helyeken (1998-as adatok) Mikrosz. és toxicitás Egyéb jellemzők Gaja-patak Sársztmihál y IV. V. V. na III. Veszprémi-Séd Ősi V. V. V. III. III. Vízfolyás Mérőhely Oxigénháztartás Tápanyagháztartás Mikrobiológia Malomcsatorna Urhida IV. V. V. IV. III. Nádor-csatorna Urhida IV. V. V. IV. IV. Nádor-csatorna Cece V. V. III. III. na Megjegyzések: 1. A vízminőségi csoportok az MSZ sz. szabvány szerint 2. Az osztályba sorolásoknál V. legrosszabb, I. legjobb minőség 3. na = nincs adat Forrás: Vizeink Minősége, Környezetvédelmi Minisztérium, 1999 FELSZÍNI VÍZ KIVÉTELEK ÉS SZENNYEZÉSEK Annak ellenére, hogy a vízrendszer az egyik legjobban mesterségesen szabályozott vízgazdálkodási terület Magyarországon, a vízminőségi problémákhoz gyakran járul hozzá a vízhiány, különösen a Malom-csatornában. (Tudniillik, amennyiben ugyanannyi szennyező anyag érkezik kevesebb vízbe, a koncentráció megemelkedik.) A vízrendszeren legnagyobb mennyiségű vízkivétel a Malom-csatornából történik. A Vízügyi Igazgatóság adatai szerint öntözővíz tározó és halastavak kialakítása céljából engedélyezett vízkivétel történik a Malom-csatornán a Kistérség települései közül Tác, Csősz, Aba (bodakajtori halastavakhoz), Soponya, Káloz és Sáregres területén. Bár az adatok a hiányos nyilvántartás okán nehezen összegezhetők, megállapítható, hogy a legjelentősebb, évi 4-5 millió m 3 víz kivételére Soponya területén adtak ki engedélyt. A Nádor-csatornából jelentősebb vízkivételt csak Káloz halastavaihoz engedélyeztek, míg a Dinnyés-kajtori csatornából kis mennyiségű engedélyezett vízkivétel Aba területén történik.

19 Az engedélyezett vízkivételek általában nem egyeznek a valós vízkivételi mennyiségekkel. VITUKI tanulmány kiemeli például, hogy az 1990-es évek első felének szárazabb éveiben az elérhető vízkészletek mindössze 30-40%-át tették ki a (Vízügyi Igazgatóság által) kivételre engedélyezett vízmennyiségnek. A már említett VITUKI tanulmány szerint a Séd-Nádor csatorna rendszer rossz vízminőségéért elsősorban mintegy pontszerű szennyező-forrás okolható. Ezek egy része ipari eredetű szennyvizet, másik része kommunális szennyvizet vezet a csatorna rendszerbe. 2) Táblázat: A Séd-Nádor vízrendszerbe történő szennyvízbevezetések Szennyező forrás Szennyvíz típusa Befogadó víz Bakony Művek Rt ipari Veszprémi-Séd Nitrokémia gyártelep ipari Veszprémi-Séd Nitrogén Művek ipari Veszprémi-Séd Vegyipari Művek ipari Veszprémi-Séd Várpalota-Inota Alumnium kohó ipari Veszprémi-Séd Várpalota-Inota Erőmű ipari Veszprémi-Séd Veszprém város kommunális Veszprémi-Séd Balatonfüred város kommunális Veszprémi-Séd Balatonfűzfő város kommunális Veszprémi-Séd Herend környéki kommunális Veszprémi-Séd Eplény környéki kommunális Veszprémi-Séd Ősi kommunális Veszprémi-Séd Berhida kommunális Veszprémi-Séd Székesfehérvár város kommunális Gaja patak SZIM Köszörűgépgyár ipari Gaja patak

20 Szennyező forrás Szennyvíz típusa Befogadó víz Patex Albacolort Rt ipari Gaja patak Alcoa ipari Dinnyés-kajtori Várpalota város kommunális Nádor Szabadbattyán ÁTI Depó ipari Nádor Aba-Bodakajtor Munkaterápiás kommunális Nádor Intézet Sárszentágota Felsőtöbörzsöki galvánüzem (Lóki vízen) ipari Nádor Sárbogárd város kommunális Nádor Cece város kommunális Nádor Forrás: VITUKI, 1996, Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság FELSZÍN ALATTI VIZEK Ami a felszín alatti vizeket illeti, összefüggő talajvíztartó rétegek a széles talpú völgyek allúviumára, a süllyedékekre és a hordalékkúpok térszíneire korlátozódnak. A süllyedékben a talajvíz átlagos mélysége 2-3 méter. Az allúvium talajvizének elhelyezkedése összefügg a vízfolyások mindenkori szintjével. Ebből adódóan nagy a talajvíz-ingadozás amplitúdója. Általában 1,5-3 méter a szintingadozás mértéke. A talajvíz a löszplatókon elvégzett mélyfúrások szórványos adatai szerint a igen mélyen (10-30 m) van, az első vízzáró réteg elhelyezkedésétől függően. Kiemelt helyzeténél fogva ingadozása nem jelentős, de az utóbbi években egy lassú süllyedő folyamat figyelhető meg. TALAJ, TALAJVÍZ MINŐSÉGE A talaj és talajvíz, illetve szakszerű meghatározásban a földtani közeg és a felszín alatti vizek szoros, elválaszthatatlan kölcsönhatásban lévő környezeti elemek. Szaknyelvi és jogszabályi meghatározás alapján: Földtani közeg: a föld felszíne és felszín alatti rétegei (a talaj, a kőzetek, beleértve az ásványokat és ezek természetes és átmeneti formáit).

21 Talaj: a földtani közeg legfelső rétege, ami ásványi részecskékből, szerves anyagból, vízből, levegőből és élő szervezetekből áll. Felszín alatti víz: minden, a föld felszíne alatt, a telített zónában elhelyezkedő víz, amely közvetlen érintkezésben van a földtani közeggel. A talaj öntisztuló, átmeneti tározó (pufferoló) képességével jelentősen hozzájárul a környezetet érő terhelés csökkentéséhez, így a felszín alatti vizek védelméhez. Ugyanakkor a talaj szennyeződése vízoldékony, mozgékony szennyező anyagok esetén nagyon gyakran okozza a felszínközeli talajvíz szennyezését. Míg a talaj szennyezésre a térbeli lehatároltság, a pontszerűség jellemző, a talajvíz szennyeződése esetén esetenként nagyobb területre és a forrástól távolabbra is kiterjedhet. A kistérségben található fizikai talajtípusok között uralkodó a vályog (homokos) és a homok. A Mezőföld erősen feldarabolt pannon tábla rög, amelyet 10 m-t is meghaladó vastagságú lösz borít. A Mezőföld közepén végig húzódó Sárvíz-völgye süllyedékben alakult ki. A Mezőföld, Sárvíz völgy és Sárrét ásványi kincse : a tõzeg, a lignit és a lápi mész. TERÜLETÉRZÉKENYSÉG Talajvíz átlagos szintje magas (helyenként 0-1m), amely korlátozza a területhasználatot és szennyezésre érzékennyé teszi a területet. A megyei környezetvédelmi program adatai szerint tartósan magas talajvízállású terület Tác, Soponya, Aba, Káloz, Sárszentágota területén található. A talaj és talajvíz szennyezésével illetve védelmével kapcsolatosan számos jogszabály jelent meg az elmúlt két év során. A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet 2. számú melléklete rögzíti a területek szennyeződés érzékenységi besorolását. A területek szennyeződés érzékenységi besorolására támaszkodóan összeállításra kerültek a települések szennyeződés érzékenységi térképei is. Egy adott település érzékenységi besorolása a környezetvédelem elővigyázatosság elvét követve a közigazgatási területen 5%-ot meghaladó legnagyobb érzékenységű kategória szerint történt. E szempontok alapján a Kistérség települései többsége a II., kiemelten érzékeny besorolást kapta, míg Kisláng, Sáregres és Tác IV., azaz érzékeny besorolású ( táblázat). A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területeken/településeken a már említett Kormány rendelet hatályba lépésekor már minőségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg károsodását legkésőbb december 31-éig meg kell szüntetni. A rendelet szabályozza az egyes területek szennyezettsége megállapítása és elhárítása érdekében szükséges teendőket. A szennyezettség megállapítását segítik a az egyes anyagokra rögzített hátér szennyezettségi határértékek. A szennyezettség elhárítására úgy nevezett intézkedési szennyezettségi határértékek alkalmazandóak, ezek azonban nem

22 kötött értékek, hanem a területek szennyeződés érzékenységi besorolásától függnek. Az ország teljes területe A, B és C szennyeződés érzékenységi főkategóriákra került felosztásra, amely alapján az egyes települések besorolása is megtörtént. Az ABC osztályozás alapján a Kistérség minden települése a B, érzékeny kategóriába tartozik (lásd táblázat). A környezetvédelmi alap célelőirányzat (KAC) felszín alatti védelmet szolgáló (főként szennyvíz elhelyezés) beruházások támogatására benyújtott pályázatok elbírálásához meghatároztak egy további prioritás listát. A listában elsősorban a szennyeződésérzékenységi besorolások és a lakosság létszáma alapján határozták meg az egyes településeken végrehajtandó beruházások sürgősségét országos összehasonlításban. Ezek alapján a Kistérség települései Aba kivételével 6. prioritási osztályba tartoznak, míg Aba 3. osztályú besorolást kapott. 3) Táblázat: A Kistérség településeinek szennyeződés érzékenységi besorolása Település Szennyeződés érzékenység KAC felszíni víz Nitrátérzékenység ABC prioritás védelmi prioritás Aba B II. 3 + Csősz B II. 6 + Káloz B II. 6 + Kisláng B IV. 6 + Sáregres B IV. 6 - Sárkeresztúr B II. 6 + Sárszentágota B II. 6 + Soponya B II. 6 + Tác B IV. 6 - Forrás: Környezetvédelmi Minisztérium Az Európai Közösségeknek a vizek mezőgazdasági forrásból származó nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvével harmonizáló, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a nitrátérzékeny területeken lévő települések listáját.

23 A 91/676/EGK irányelv bevezetése hazánkban alapvetően a megelőzést szolgálja, a nitrátérzékeny területek kijelölését is ez határozta meg. A felszín alatti vizek esetében a nitrátérzékeny területek kijelölése a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelettel bevezetett érzékenységi kategóriákra támaszkodva történt a települések közigazgatási határának megfelelően. Ez alapján a Kistérség településeinek többsége, Sáregres és Tác kivételével, nitrátérzékeny területen fekszik (lásd táblázat). A nitrátérzékeny területeken a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló intézkedéseket, a jó mezőgazdasági gyakorlat alkalmazását akcióprogrammal kell elérni. A működő ivóvíz-kutak környezetében kijelölt védőterületek találhatóak mindegyik település területén. A Kistérséggel szomszédos Szabadbattyán területe fokozottan érzékeny, működő vízbázis. A mélyebben fekvő karsztrétegek révén potenciális ivóvízbázis található Tác, Aba, Sárkeresztúr, Sárszentágota területén A TÉRSÉG KLÍMAVISZONYAI A Mezőföld a Dunántúl legkontinentálisabb tája, éghajlata az Alföld középső részeihez áll a legközelebb. Sajátos vonása, hogy magas a napfényes órák száma (1980 óra/év), nagy a hőmérséklet napi és évi ingadozása. A csapadék maximuma május-júniusra esik, ősz eleji másodmaximum alig érzékelhető. Gyakori a nyár végi aszály. Az évi csapadék mennyisége mm között változik. Az átlagos hőmérséklet a Sárvíz Kistérségben 10 o C, a napos órák száma 2000 óra körül mozog. Az uralkodó szélirány északnyugat-nyugati. Jelentősebb, a természetes vegetációt is jelentősen befolyásoló mikroklimatikus hatásokkal a hegyvidékek szurdokvölgyeiben és meredek déli oldalain találkozhatunk. A völgytalpakon 5-8 o C-kal hűvösebb van, mint a fennsíkon, hasonló mértékben tér el - de pozitív irányban - a fátlan, délre néző oldalak hőmérséklete LEVEGŐMINŐSÉG A Kistérség területén jelentős levegőszennyező forrás nem található. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség adatai szerint bejelentett helyhez kötött légszennyező pontforrás csak Kislángon a Chio Magyarország Kft telephelyén (Az üzem időközben elköltözött így ennek környezetszennyező hatásával a továbbiakban már nem kell számolni.) és Abán a MOL Rt. gázátadó állomásán található. Ezek bejelentett kibocsátásai az elmúlt 5 évben nem haladták meg a kibocsátási határértékeket és nem jelentettek jelentős légszennyezést ( táblázat). 4) Táblázat: Bejelentett légszennyező pontforrások kibocsátásai (kg/év) Telephely és Határérték