T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA ÁRVÍZVÉDELEM VÍZRENDEZÉS...6

Átírás

1 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ELŐZMÉNYEK HIDROMETEOROLÓGIA Napfénytartam Léghőmérséklet Csapadék- és hóviszonyok Párolgás ÁRVÍZVÉDELEM Alapadatok Előirányzott árvízi fejlesztések Fontosabb előírások VÍZRENDEZÉS VÍZBÁZIS VÉDELEM, VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZ ELHELYEZÉS Vízbázis Földtani, vízföldtani viszonyok Talajvízviszonyok Vízellátás Szennyvízelhelyezés Ipari üzemek Mezőgazdasági üzemek VÍZ KERETIRÁNYELV Melléklet: 1. melléklet: Tarpa Községi Vízmű becsült hidrogeológiai védőterülete 2. melléklet: Tervezési alegységek (VGT)

2 1. Előzmények Tarpa Nagyközség településrendezési tervét a NYÍRSÉGTERV Kft. a nagyközség Polgármesteri Hivatala megbízása alapján készíti, melyhez vízügyi szakvéleményt kért Igaz gatóságunktól. Szakvéleményünk fő fejezeteiben a természeti adottságokból, az infrastruktúra fejlesztéséből adódó lehetőségekre, feltételekre és meglévő kapacitásokra hivatkozunk. A hidrometeorológiai hálózatunk több évtizedes megfigyelési adataiból feldolgozott adatállományát használtuk szakvéleményünk összeállításához. A belvíz veszélyes időszakok állapotát M = 1: méretarányú térképen az elöntés időszakában rögzítjük, és a mértékadó állapotokat folyamatosan feldolgozzuk. 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről intézkedik. Az üzemelő sérülékeny vízföldtani környezetű vízbázisok védőterületével, a településre vonatkozó hatással is foglalkozunk. 2. Hidrometeorológia 2.1. Napfénytartam A léghőmérsékletet jelentős mértékben befolyásoló napfényes órák száma működési területünkön, éves szinten átlagosan óra. Ebből a tenyészidőszakban (IV.-IX. hónap) óra, a téli félévben (X.-III. hónapban), pedig óra az átlagos napfénytartam. A napsütéses órák száma országos tekintetben átlagosnak mondható, ha azonban csak az Alföldet vesszük figyelembe, ez az érték átlag alattinak tekinthető. A legnapfényesebb hónapok a július és az augusztus, a legkevésbé napfényes hónapok a november és a december Léghőmérséklet Tarpa nagyközség a Beregi öblözet területére esik, ahol az éves középhőmérséklet 10,2 o C. Ez azt jelenti, hogy a település az Alföld viszonylag hűvösebb klímájú területén található, az éves középhőmérséklet az Alföld melegebb, déli területein eléri a o C ot is. Az öblözetre jellemző eddig mért legmagasabb hőmérséklet 39,5 o C, amelyet 2002-ben mértünk. Az eddigi legalacsonyabb hőmérséklet, pedig -20,6 o C, melyet 1986-ban észleltünk. A fagyos napok száma az öblözet területén sokéves átlagban 90 nap, maximum és minimumértékei pedig 129 nap, illetve 58 nap Csapadék- és hóviszonyok A csapadékos napok száma Tarpa környékén (Tarpa Beregsurányi állomás adatai alapján), sokéves átlagban 155 nap, szélső értékei 211 nap, melyet 2009-ben mértünk, illetve 97 nap, amelyet 1973-ban észleltünk. A csapadékmennyiség sokéves átlaga 633 mm. A maximum értéke 863 mm (1974) és a minimum értéke 416 mm (1971). 1

3 A hótakarós napok száma sokéves átlagban 45 nap, a szélső értékei 4 nap, illetve 102 nap. Az eddig mért legnagyobb hóvastagság 84 cm (1999) Párolgás A kádpárolgás, ami azonosnak tekinthető a potenciális párolgással, a folyamatosan rendelkezésre álló vízkészlet miatt több mint a területi párolgás. A párolgás sokéves átlaga az öblözet területén 707 mm, maximum értéke 899 mm, minimum értéke 481mm. 3. Árvízvédelem Tarpa község közigazgatásilag a Tisza folyó jobb partján fekvő település, melyet az árvízi elöntésektől a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő I. rendű árvízvédelmi töltések védik Alapadatok: A település közigazgatásilag a 2.01.sz. beregi öblözethez tartozik. A település külterületét a Tisza bal parti védtöltés m hosszúságban, a tkm szelvények között érinti. A mértékadó árvízszint a Tisza folyó bal parti töltés tkm szelvényben 114,85 mbf, a tkm szelvényben 116,56 mbf. Az árvízvédelmi töltések a teljes szakaszon - magassági és keresztmetszeti kiépítettsége megfelelő. A töltések a mértékadó árvízszint fölött vannak kiépítve, az OVSZ előírásai szerinti 1,0 m-es magassági biztonság biztosított. A település közigazgatásilag a Tisza folyó 705,90-719,14 fkm mederszelvények mentén helyezkedik el. Fenti szelvények között a folyószakasz hajózásra nem alkalmas. Az árvízvédelmi töltést keresztező létesítmények: Tisza bp tkm MOL gázvezeték keresztezés tkm szennyvíz nyomóvezeték A töltés anyagára és az altalajra vonatkozó adatok ismertetése: A töltéseket a felszín környezetében a sávosan található homokos talaj és kötött talaj keverékéből építették. A talajviszonyokra általában az agyag valamilyen formájának, és a homokos iszap felszíni megjelenése a jellemző. Ez a fedőréteg olykor 4-6 m vastagságot is elért. Egyes helyeken az agyag rendkívül kötött. A fedőréteg alatt helyenként 1-3 m vastag átmeneti réteg - finom homok, iszapos homok - található. A vízvezető réteget homok, kavicsos homok képviseli. Ennek vastagsága 8-10 m-re tehető. Védekezési tapasztalatok: A védelmi szakaszt az évi jeges árvíz és az évi májusi árhullám, az 1993, l995 és évi téli, továbbá a márciusi árhullám egyaránt nagymértékben próbára tette. Az évi jeges árhullám idején Tivadarnál, 2001-ben Tarpánál töltésszakadások következtek be. A Tisza árhullámára a meredek áradó ág és a laposabb apadó ág a jellemző. A védvonal alsó részein a vízállások nagysága nagyban függ a Szamos árhullámok egybeesésétől. 2

4 A folyó árhullámai a védelmi szakaszt - a kiindulástól számítva - átlagosan - 1,5-2,5 nap alatt érik el. Az árhullámok a szakasz védtöltésein 1 %-os valószínűséggel 3,6 napig okoznak III. fokú árvízvédelmi készültséget meghaladó elöntéseket. A leggyakrabban előforduló szivárgási jelenségek: Az altalaj talajfizikai jellemzőitől, a gát anyagától magassági és keresztmetszeti méreteitől, a fedőrétegek vastagságától függően az egyes szakaszok védőképessége változik. Ezt bizonyítják az elmúlt árvizek alkalmával előfordult - a gátak védőképességét csökkentő tényezők - csurgások, buzgárok, átázások, fakadóvizek. Megfigyelés alatt tartandó. Tisza bal part tkm szelvények között szivárgás, fakadóvíz tkm szelvények között szivárgás, fakadóvíz tkm szelvények között talajvízszivárgás. Hullámverésre veszélyes helyek: Az uralkodó szélirány Ék-i-Ény-i, így a szakasz hullámverés szempontjából igen kedvező helyzetű. A kis gyakoriságú D-i szél esetén a véderdők megfelelő védelmet nyújtanak. Töltést megközelítő szakadó partok: Az árvízi biztonságot veszélyeztető, töltést megközelítő szakadópart a védelmi szakasz gátjai mentén nincs. Holt-meder keresztezés: Tisza bp. Jégtorlódásra hajlamos szakaszok: tkm között 140 m tkm között 100 m tkm között 100 m 340 m Jég szempontjából az árvízvédelmi szakasz nem veszélyes. Hajózási lehetőségek: A védvonalhoz tartozó Tisza szakasz, hajózási szempontból a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet nem sorolja víziút osztályba Előirányzott árvízi fejlesztések: Beregi árapasztó tározó: A tervezett tározó a FETI-KÖVIZIG működési területén (a 2,01 számú Beregi ártéri öblözetben), a Makócsa főcsatorna víz gyűjtőterületén vizsgált tározó Gergelyiugornya (közigazgatásilag Vásárosnaményhoz tartozik), Jánd, Gulács, Tarpa, Hetefejércse és Tákos közötti térségben fekszik. 3

5 Az árvízi tározó főbb adatai: - A vízkivétel helye: Tivadar felett, Tisza 707 fkm - Vízkivétel kapacitása: m 3 /s - MÁSZ: 114,90 mbf - Maximális tározási szint: 109,60 mbf - Körtöltések koronaszintje: 110,60 mbf - Térfogat: 60 millió m 3 - Vízfelület: 61,0 km 2 - Átlagos vízmélység: 1,00 m Tározó kialakítása: Az érintett települések védelmére körtöltések épülnek, a tározó körülvevő töltések helyett. Az árapasztó tározó úgy kerül kialakításra, hogy nem a tározóteret veszik körül körtöltéssel, hanem az egyes települések (vagy egyéb védendő objektumok) kapnak körtöltést. Az így kialakított 60 millió m 3 térfogatú tározó, melyhez valamivel alacsonyabb, 109,5 mbf szintű tározási szint, és egyben nagyobb elöntött terület tartozik, mint az A illetve B változat esetén. A tározóterület kibővül elsősorban Csaroda és Márokpapi irányában, elöntve a Hetefejércsét a 41. sz. főúttal összekötő utat, valamint a Gulács Jánd közút elöntésével, attól délre eső területekre is. A Tivadar feletti beeresztési változat esetén a vizet be kell terelni a tározótérbe különben Tarpa és a tőle keletre eső területek is elöntésre kerülnek, tehát hasonló árapasztó sávot kell építeni a Tivadar Tarpa közútig 200 m nyílású híddal. Tározó töltései: A tározó tervezett töltései, előzetes vizsgálatok szerint, mindkét esetben füvesített földművek, 4,0 m koronaszélességgel, 1:3-as kétoldali rézsűhajlással és mindkét oldalon m széles fenntartási sávval rendelkeznek. A földmű magassága a maximális tározási fölött 1,0 m-es biztonsággal kerül kialakításra. A hullámzásnak erősen kitett rézsűfelületek védelmére az uralkodó széliránytól függően m szélességben hullámvédő erdősáv kerül kialakításra. A tározó töltésére kerékpárutak kerülnek a meglévő és tervezett hálózathoz való csatlakozás biztosításával. A tározótöltést keresztező csatornák átvezetésére 8 helyen zsilip épül. Vízbeeresztő és leeresztő műtárgyak: A tározó feltöltése a Tiszát és a tározót összekötő ~4,0 km hosszú, kezdetben 400 m széles, majd a kőris erdőnél kiszélesedő, és mintegy 2,5 m magas töltések között húzódó árapasztó sávon át történik. A Tivadar Tarpa és a Gulács Tarpa összekötő utak keresztezésénél egy-egy 200 m nyílású híd építése és az utak kiemelése szükséges. A tározó leürítésének lehetőségei: - A tározó részleges leürítése a Tiszát és a tározót összekötő 600 m hosszú, 50 m széles és mintegy 3 m magas töltések között húzódó csatornán át egy új létesítmény megépítésével történhet. - Ezen kívül a tározó vizét észak felé is tovább kell vezetni egészen az Eszenyi zsilipig, közben feltölthető a terület csatornahálózata és mélyebben fekvő területek, szolgálva ezzel akár természetvédelmi, akár tájgazdálkodási érdeket. - Vízkivezetésre van lehetőség, továbbá a Tiszaszalkai szivattyútelepen illetve zsilipen keresztül. 4

6 3.3. Fontosabb előírások: 1. A 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet 7. (1) A fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné. (2) Az árvízvédelmi töltésen és az (1) bekezdésben meghatározott védősávon belül a fenntartó hozzájárulása szükséges különösen a járműközlekedéshez, kivéve a kerékpárral való közlekedést, állatok legeltetéséhez, hajtásához - a természet védelméről szóló évi LIII. törvény ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -, anyagok ideiglenes tárolásához /2006. (I. 31.) Korm. rendelet 5. (1) A nagyvízi medret csak jogszabályban meghatározott módon szabad használni (hasznosítani). A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagy vízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése. (2) A nagyvízi meder - ha nem minősül védett természeti területnek - természeti területként kezelendő, ahol az árvíz biztonságos levezetésének elsődlegességét kell figyelembe venni. (3) A nagyvízi meder rendeltetésére figyelemmel a nagyvízi mederben fekvő ingatlanok tulajdonosai (használói) a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy bármely más tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi és a kulturális örökségvédelmi előírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak. (4) A nagyvízi mederben - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítményt, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízirendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni. A létesítés során az engedélyező hatóság eljárásában a felügyelőség szakhatóságként működik közre. A vízügyi szakhatósági állásfoglalások során - egyebek mellett - vizsgálni kell az építménynek az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását. A magassági elhelyezés tekintetében a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni. (5) Nagyvízi mederben építmények, a helyi építési szabályzat, valamint a szabályozási terv, illetőleg nagyvízi mederkezelési terv szerint helyezhetők el. A vizek használatával közvetlenül összefüggő építmények, amelyek például a vízisportot, horgászatot szolgálják - ha a szabályzat vagy a tervek másképp nem rendelkeznek - csak abban az esetben valósíthatók meg, ha használatuk közösségi célokat szolgál. (6) A nagyvízi meder hasznosításának korlátozásáért és a vizek által ott okozott károkért, ideértve a nyári gátak megszüntetésével vagy védőképessége mérséklésével összefüggő károkat is, kártalanítás csak akkor igényelhető, ha a nagyvízi meder hasznosítása, beépítése, betelepítése, nem volt jogellenes, és a kártalanítást jogszabály nem korlátozta, vagy nem zárta ki. 5

7 3. A térszín felett történő keresztezés esetében az árvízvédelmi töltést, a töltés koronája felett (figyelembe véve a tervezett kiépítési szintet) 8 m-es magasság és a légvezetékre előírt biztonsági távolság együttes számbavételével szabad keresztezni. A légvezeték tartóoszlopát a part menti és a töltés menti (10 m-es) sávon belülre elhelyezni tilos. Az elsőrendű árvízvédelmi töltést közművekkel csak a mértékadó árvízszint fölött szabad keresztezni (figyelembe véve a töltésfejlesztés mértékét is). 4. Elsőrendű árvízvédelmi vonal mentén, építési tilalommal kell védeni a töltéslábtól számított m széles területsávot, valamint az árvízvédelmi földmű és fal mentén, a hullámtéren a lábvonaltól számított 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad. Kivételes egyedi esetben, részletes talajfeltárás és szivárgási vizsgálat alapján, a vízügyi hatóság külön előírásainak betartásával lehetséges anyaggödör nyitása. 5. Minden vízügyi létesítményt érintő munkálattal kapcsolatban az Igazgatóság szakvéleményét előzetesen ki kell kérni! A földfelszín alatt elhelyezett árvízvédelmi töltést keresztező vezetékeket a 10 m-es előtér (védősáv) széléig védőcsőben kell elhelyezni és a védőcső végeit vízzáróan le kell zárni. Nyomóvezeték átvezetése esetén annak mindkét oldalát árvíz idején is biztonságosan kezelhető elzáró szerkezettel és törésjelzővel kell ellátni. A töltéstestbe a nyomóvezetéket tilos átsajtolással, átfúrással vagy öblítéssel elhelyezni. Az átvezetést, ha egyéb módon nem jelzett, meg kell jelölni. Hullámtéren kábelt a térszín alatt, a kábelre előírt takarás betartásával, vagy a mértékadó árvízszint felett a légvezetékre vonatkozó előírás betartásával szabad fektetni. A hullámtéren való átvezetést, ha egyéb módon nem jelzett, meg kell jelölni. 4. Vízrendezés Tarpa nagyközség a 21. számú Beregi belvízrendszer DK-i részén helyezkedik el. A Beregi belvízrendszer az ország belvíztől leginkább veszélyeztetett négy belvízrendszere közé tartozik, mely meghatározó hatást jelent a település belvízveszélyeztetettségére is. A térségben a belvízelöntések nagysága a legbelvizesebb években eléri a terület %-át. A település felszíne kellően tagolt, jól elhatárolható víz gyűjtőkre bontható. A jellemző terepmagasság a nagyközség közigazgatási területén 110,00 112,00 mbf. között változik. Egyetlen kiemelkedő pontja a település ÉK-i részén a Szipa-főcsatornától délre elhelyezkedő Tarpai hegy, amely 140,80 mbf-i magasságú. A terület esése D-É irányú. Talaj A terület talajai genetikai osztályozás szerint 2/3-ad részben nyers öntéstalaj, 1/3-ad részben réti öntéstalaj, talajfizikai osztályozás szerint nagyobbrészt agyag és agyagos vályog talajok, vízgazdálkodási tulajdonságaik alapján rossz vízbefogadó képességű, erősen víztartó talajok. Csapadékvíz elvezetés A belterület domborzata jól meghatározza az elvezetési irányokat, ennek következtében a csapadékelvezetés lehetőségei meghatározottak. 6

8 A település jelentős részén még az 1970-es években épültek meg a csapadékelvezetés létesítményei. Kisebb részben zárt vezetékek, döntő részben lapburkolt medrek vannak (~15 km). A lapburkolt csatornák állaga változó, helyenként a lapok összecsúsztak, a fejgerendák összetörtek. A zárt csatornaszakaszok (1340 m), valamint a nyílt földmedrű csatornák (1630 m) felújítandók. Feliszapolódásuk mértéke cm. A meglévő zárt vezetékek, út alatti csőátereszek feliszapolódtak, eltömődtek. A település belvízelvezetési problémáinak megoldására évben fejlesztési-beruházási koncepció készült, ami akkor nem valósult meg. A Beregi árapasztó tározóval kapcsolatos községi csapadékvíz elvezető csatornarendszer felújítása című pályázat keretében várhatóan idén kerül megvalósításra a belterületi csatornahálózat felújítása, valamint a befogadó társulati csatornák (Derenyő, Diáksánc) kotrása. Összesen 6000 m belterületi csatornahálózat felújítására kerül sor, melyből 2000 m-t még idén, 4000 m-t pedig 2011-ben végeznek el. Túlnyomórészt a földmedrű csatornák burkolása, mélyítése, összetört átereszek cseréje, rendbetétele, kitisztítása és a már kiburkolt szakaszok felújítása, lefedése történik. A Kossuth utcán egy szakasz lefedésre kerül, mert itt parkolót alakítanak ki. Ugyancsak fedett lesz a Ganyolai csatorna és a Diáksánc csatorna közötti belterületi csatornaszakasz. Összességében elmondható, hogy a beruházás megvalósulása után a település csatornahálózata alkalmas lesz a károkozás nélküli csapadékelvezetésre. Mélyfekvésű területek Mélyfekvésű terület a település nyugati részén a Derenyő csatorna közelében az Árpád utca Kossuth út felé eső oldalában volt. Ezt a korábbi években feltöltötték. Az Árpád utcán csak szivattyús átemeléssel lehet a károkozás nélküli belterületi vízrendezést megoldani. A pályázat megvalósításának I. ütemében őszén építik meg az átemelőt. A község területén beépíteni csak vízrendezett területeket lehet. Beépítés előtt a mély fekvésű területeket fel kell tölteni, a vízelvezető hálózatot ki kell építeni. A csapadékvíz elvezetés tervezésénél ezeken a helyeken gondolni kell a felszíni vizek elvezetésén kívül esetlegesen a talajvízszint süllyesztésére is. Általánosságban elmondható, hogy a terület vízrendezésével, illetve víztelenítésével a belterület beépíthetővé válik. Belvízbetörés A külterületen a társulati és önkormányzati kezelésű csatornák rossz fenntartási állapotban vannak. Eddig az árvédelmi töltés és a község közötti területről, valamint K-ről a legelő és erdő felől külvizek is terhelték a belterületet. Az évi belvízvédekezéskor a település északi részén a Diáksánc csatorna melletti területekre torkolati elzárás hiányában a csatornákon keresztül visszafolyt a külvíz a belterületre. A Beregi árapasztó tározó kivitelezési tervében szerepel a Diáksánc csatorna vizét befogadó Szipa-főcsatorna kotrása és két fenékküszöb beépítése is. Ez várhatóan megoldja a Diáksánc csatorna vízelvezetési problémáját. (Lásd Árvízvédelem). 7

9 Belvízvédelmi létesítmények A főművi és a társulati csatornákkal szoros egységet képeznek a belterületi önkormányzati kezelésben lévő csapadékvíz-elvezető csatornák. A belterületi belvizek befogadói az üzemi, önkormányzati csatornák, valamint az Új Beregi Víz gazdálkodási Társulat kezelésében lévő csatornák, amelyek a főbefogadó FETIKÖVIZIG kezelésű Makócsa és Szipa főcsatornákba szállítják a vizet. A település bel- illetve külterületén az alábbi csatornák találhatóak: Sorszám Csatorna neve Csatorna kezelője 21. sz. Beregi belvízrendszer 1 Makócsa-főcsatorna FETIKÖVIZIG 2 Szipa-főcsatorna FETIKÖVIZIG 3 Kovács patak FETIKÖVIZIG 4 Csalogány Új Beregi VGT 5 Csepleszi ág Új Beregi VGT 6 Csinos Új Beregi VGT 7 Derenyő Új Beregi VGT 8 Diáksánc Új Beregi VGT 9 Diáksánc II. Új Beregi VGT 10 Diáksánc III. Új Beregi VGT 11 Diáksánc IV. Új Beregi VGT 12 Duzsa-Dobra Új Beregi VGT 13 Ganyolai 1. Új Beregi VGT 14 Közúti Új Beregi VGT 15 Közúti 4-es Új Beregi VGT 16 Közúti 5-ös Új Beregi VGT A mellékelt térképen az Igazgatóság kezelésében lévő csatornákat kék színnel, a társulati kezelésben lévő csatornákat zöld színnel, az évi eddigi maximális belvízelöntést kék átlós sraffozással, a természetvédelmi területeket piros átlós sraffozással, a talajvíz-kutakat piros teli körrel jelöltük. Öntözés, halászat A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező felszín alatti öntözési és halászati célú vízhasználatok az alábbi táblázatban láthatók: Vízikönyvi Vízjogi Víztipus Felhasználási Lekötés Érvényes szám (vksz) Engedélyszám cél m 3 /év 17/ /2006 Felszín alatti Öntözés / //2005 Felszín alatti Öntözés / H /2004 Felszín alatti Öntözés / /2005 Felszín alatti Öntözés / /2006 Felszín alatti Öntözés / /2006 Felszín alatti Öntözés / /2002 Felszín alatti Öntözés / /2010 Felszín alatti Öntözés A vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező öntözési és halászati célú vízhasználatok az alábbi táblázatban láthatók: Vízikönyvi Vízjogi Víztipus Felhasználási Lekötés Érvényes szám (vksz) Engedélyszám cél m 3 /év

10 A vízjogilag rendezetlen telepek az alábbi táblázatban láthatók: Vízikönyvi Vízjogi Víztipus Felhasználási Rendezetlenség Régi engedélyes szám (vksz) Engedélyszám cél oka 17/ /2001 rétegvíz öntözés Lejárt engedély Varga Zoltán 17/ /2002 rétegvíz öntözés Lejárt engedély Varga Zoltán 17/ /2005 rétegvíz öntözés Lejárt engedély Varga Zoltán A területen található kutakat és telepeket vízjogilag rendezni szükséges. A használaton kívüli kutak szakszerű engedélyezett eltömedékeléséről gondoskodni kell. Tilalmi terület A parti sávok használatával és hasznosításával kapcsolatban a 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 2 (3) b) és c) pontja rendelkezik, ami alapján a parti sáv szélessége az állami tulajdonú vízfolyások (folyók, patakok, csatornák), tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 m-ig, az egyéb csatornák mentén 3 m-ig terjed. Ebből következik, hogy a település területén lévő csatornáknál a kezelési sávot szabadon kell hagyni a karbantartó gépek közlekedésének biztosítása céljából, a kezelési sávon legelő művelés folytatható, azon épületet, kerítést, egyéb létesítményt építeni, fát ültetni nem szabad. 5. Vízbázis védelem, vízellátás, szennyvíz elhelyezés 5.1. Vízbázis Tarpa település rendelkezik saját vízbázissal, hidrogeológiailag a Tiszahát tájegységhez tartozik. A település vízellátása a Tarpa Községi Vízműből történik. A Tarpa Vízmű vízbázisa az üzemelő sérülékeny vízföldtani környezetű vízbázisok közé tartozik. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet rendelkezik Földtani, vízföldtani viszonyok Tarpa település földtanilag a Szatmár-Beregi síkság, ezen belül pedig a Tiszahát elnevezésű kistáj része. A térség földtani felépítését nagymélységű szerkezet- és kőolajkutató fúrások, hévízkutak és egyéb víztermelő fúrt kutak földtani dokumentációiból ismerjük. A medence aljzatot felépítő egyenetlen felületű paleozoós-mezozoós alaphegység nagy mélységben található. Az erre települő medenceüledékek vastagsága a több km-t is elérheti. Az alaphegységre kréta-paleogén flis, 1500 m vastagságú miocén vulkanitokból álló összlet, 900 m vastagságú pliocén (ebből 100 m levantei), végül 125 m pleisztocén összlet települ. M agát az összletet négy részre osztjuk. Alsó-pannóniai félig tengeri félig tavi, felsőpannóniai tavi, levantei átmeneti szárazföldi és negyedidőszaki folyóvízi üledékekre. Az alsó-pannóniai üledékek főleg márgák és kemény homokkövek, bennük enyhén sós víz található. A felső-pannóniai rétegek lazábbak, homok és agyag rétegek váltakozásából állnak. A levantei (felső-pliocén) agyagrétegek vízben szegények, vastagságuk a területen 125 m. A negyedidőszaki rétegsor folyóvízi eredetű. Víznyerési szempontból a legidősebb paleozoós és triász rétegeknek nincs gyakorlati jelentőségük. Bár a triász mészkövek egy része valószínűleg karsztosodott és nyomás alatti 9

11 vizet tartalmaz, amelyet át tud adni a miocén tufákba, kitermelése még sem gazdaságos, mert a miocén rétegek vízvezetőképessége gyenge és csak nagyon mérsékelt utánpótlódásra számíthatunk. Magából a triász karsztból való víztermelés pedig a nagy mélység miatt nem gazdaságos. A foltokban található eocén és oligocén képződmények vízzáróak. A miocén összletnek azonban a triászból átszivárgó víz mellett a magasabb szinteken saját készlete is van, de kitermelését ebben az esetben is valószínűleg gazdaságtalanná teszi az utánpótlódás hiánya. Az előzőek alapján a felszín alatti vízbeszerzés szempontjából tehát a pliocén-pleisztocén korú törmelékes víztárolók jöhetnek számításba. Az 1000 m fekümélységű alsó-pliocén víztartó képződmények vize a magas hőmérséklet, sóés gáztartalom miatt ivóvízként nem használható. Az ivó-, ipari- és mezőgazdasági célú vízkivételek a hideg édesvizeket tároló 125 m fekümélységű pleisztocén alluviális összletből történik. A vízadó szintek apró, közép és durvaszemű homok, valamint kavicsos homok váltakozásából állnak. A kiemelt homokterületeken beszivárgó víz, a vízvezető rétegek segítségével a mélybe nyomul, ahonnan azután a nagy nyomás és a hőmérsékleti fajsúlycsökkenés hatására, a vízvezető és féligáteresztő (semipermeábilis) rétegeken át, lépcsőről lépcsőre haladva felfelé szivárog és a talajvizen át egy hosszú körforgás eredményeként visszajut az atmoszférába a peremi területeken. A felfelé mozgás vezérlője egyfelől a talajvíz evapotranspirációja, másfelől a mélység felé növekvő nyomás és a csökkenő fajsúly révén fellépő felhajtó erő. Ami az egyes rétegek vízföldtani paramétereit illeti, az alsó-pleisztocén ( m) rétegvíztartó képződmények vízszintes irányú transzmisszibilitása 1400 m 2 /d, a kompresszibilitás 23,333 m/d. A középső-pleisztocén rétegek (35-65 m) transzmisszibilitása 460 m 2 /d a kompresszibilitás 15,333 m/d, míg a felső-pleisztocén (0-35 m) esetében ezek a paraméterek 310 m 2 /d illetve 8,857 m/d körüli értékeket mutatnak Talajvízviszonyok A térségben a talajvízszint viszonylag magas. Az észlelések óta a Beregben 1999-ben volt a legnagyobb belvíz március között a maximális talajvízszintek rögzítve lettek a település belterületén lévő alábbi 3 db ásott kútban. Ssz. Ásott kút helye Terepszint a kútnál (mbf.) Max. talajvízszint 1999-ben (mbf.) Max. talajvízszint terep alatti mélysége 1999-ben (m) 1 Hunyadi u ,35 110,68 0,67 2 Esze Tamás u ,27 109,78 0,49 3 Csokonai u ,31 109,66 0,65 Látható, hogy nagyobb belvizek idején a talajvíz a térszín alatt cm-re helyezkedik el, különösen a 111,50-112,00 mbf-nél mélyebb területeken. A fentiekből következően a felszíni elöntések gyorsan kialakulnak a település belterületén is Vízellátás A település vízellátását a BEREGVÍZ zrt. látja el. A község vízellátása saját vízművéről történik, melynek építési éve A 2 db kútból kitermelt víz tisztítás nélkül jut a magastárolóba. A vízbázis mértékadó kapacitása 2000 m 3 /d. 10

12 Tarpa településen az összlakásszám 964. Ebből a bekötés révén ellátott lakás 964 db. Ellátott területen lévő bekötés nélküli lakások száma: 0 db. Közműves ivóvízzel ellátott lakások száma 964. A vízelosztó hálózatra 964 db ingatlan kötött rá, ez 100%-os rákötöttségi arányt jelent. Tarpa község települési elosztó hálózata NA 150 és NA 100 azbesztcement és műanyag valamint NA 80 azbesztcement csövekből készült, hossza bekötővezeték nélkül: 15,8 km. Tarpa vízigénye átlagosan 193 m 3 /d. A közműves ivóvízellátásról kijelenthető, hogy a mennyiségi igények a településen kielégíthetők Szennyvízelhelyezés Tarpa település szennyvízgyűjtő hálózatának üzemeltetését szintén a BEREGVÍZ zrt látja el. A megépült szennyvízcsatorna hálózat gravitációs rendszerű, anyaga, mérete, NA, 200 KG PVC, NA 100 és NA 80 KM PVC; a bekötővezetékeké, NA 150 KG PVC. A csatornahálózat hossza: 11,9 km. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások közül 672 db ingatlan kötött rá a szennyvízgyűjtő hálózatra, ez 70 %-os rákötöttségi arányt jelent. A Tarpán keletkező szennyvíz napi átlagos mennyisége 107 m 3 /d. A keletkező szennyvíz a saját tarpai szennyvíz tisztítótelepre kerül. A szennyvíztisztítás EGALAIR 95 tip. eleveniszapos technológiával történik. A tisztítási technológia kapacitása: 100 m 3 /d. A szennyvíztisztító telep tisztított víz befogadója a Holt-Tisza Ipari üzemek Tarpai Manufaktura (Hungaro Team Kft) Mezőgazdasági üzemek Szennyví z- elhelyezés 11 Telep megnevezése Vízhasználat (m 3 /év) Engedély érvényessége /1995 Saját kút szikkasztás Szeszfőzde Vízjogi engedéllyel rendelkező mezőgazdasági üzemek: Megnevezés Vízjogi üzemeltetési engedély Vízjogi engedéllyel rendelkező ipari üzemek: Vízjogi Vízbeszerzés Megnevezés üzemeltetési engedély Vízbeszerzé s Szennyví z- elhelyezés Telep megnevezése Vízhasználat (m 3 /év) Engedély érvényessége Tranzit-Ker zrt /2008 Saját kút Almos tartás Tehenészeti telep Huszti Sándor /2003 Saját kút Almos tartás Állattartó telep Víz Keretirányelv Az Európai Unió új vízpolitikája, a Víz Keretirányelv (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A VKI alapelve, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetően örökség is, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni.

13 A jó állapot eléréséhez szükséges javító beavatkozásokat össze kell hangolni a fenntartható fejlesztési igényekkel, de szigorúan a VKI elvárásainak figyelembevételével. A vizek védelmében kitűzött célok és feladatok megvalósítása érdekében megalkotott 221/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól, összhangban van a Víz Keretirányelvvel. Minden Uniós tagállamnak, így Magyarországnak is vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kellett készíteni. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza az összes szükséges információt, amely a víztestekről rendelkezésre áll, az állapotértékelések eredményét, azt, hogy milyen problémák jelentkeznek a tervezési területen és ennek milyen okai azonosíthatók, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen műszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv és az alapját képező valamennyi dokumentum megtalálható a honlapon a Dokumentumtárban. A Víz Keretirányelvről és a végrehajtás európai gyakorlatáról még több információ érhető el a oldalon. Tarpa nagyközség vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatos összefoglaló táblázata: Érintett KÖVIZIG működési terület Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység (kódja, neve) Felszíni víztest vízgyűjtő (kódja, neve) Felszíni víztest Felszín alatti víztest (kódja, neve) Belterület tekintetében Külterület tekintetében 7. FETIKÖVIZIG 7. FETIKÖVIZIG 2-1 Felső-Tisza 2-1 Felső-Tisza AEP771 Makócsa-főcsatorna AEQ015 Szipa-főcsatorna és kivezetője pt Északkelet-Alföld p Beregi-sík sp Beregi-sík AEP771 Makócsa-főcsatorna AEQ054 Tisza Túrtól Szipáig AEQ015 Szipa-főcsatorna és kivezetője AEP771 Makócsa-főcsatorna AEQ054 Tisza Túrtól AEQ015 Szipa-főcsatorna és kivezetője pt Északkelet-Alföld p Beregi-sík sp Beregi-sík Tarpa nagyközségre vonatkozó adatok a 2-1 Felső-Tisza tervezési alegység Vízgyűjtőgazdálkodási Tervében találhatók. A település külterületén a víz gyűjtő-gazdálkodás keretében kijelölt Tisza Túrtól-Szipáig, Makócsa-főcsatorna és Szipa-főcsatorna és kivezetője nevű víztestek haladnak keresztül. Kérjük a végleges rendezési tervet benyújtani véleményezésre Igazgatóságunknak. Nyíregyháza, október 7. Összeállította: /Molnár Erzsébet/ ügyintéző 12