KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

Átírás

1

2 M4 Autópálya Törökszentmiklós Kelet Püspökladány közötti szakasz KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Megbízó: Budapest

3 UTIBER Kft.: Uvaterv Zrt.: Roden Kft.: Szentes László, Jurassza Karolina Utiber Kft. Talaj, felszíni és felszín alatti vizek Vidéki Róbert Király Gergely Doronicum Kft. Környezeti Projekt Kft Élővilágvédelem. Jeszenszky Anna, Bozsó István Utiber Kft Hulladékgazdálkodás. Hernádyné Láng Judit Uvaterv Zrt. Talaj, felszíni és felszín alatti vizek Vidéki Róbert Uvaterv Zrt. Élővilágvédelem. Hernádyné Láng Judit Uvaterv Zrt. Hulladékgazdálkodás Aurer Jolán Roden Kft. Király Gergely Talaj, felszíni és felszín alatti vizek Vidéki Róbert Király Gergely Doronicum Kft. Környezeti Projekt Kft Élővilágvédelem. Aurer Jolán Roden Kft. Hulladékgazdálkodás. PROJEKTEVZETŐ: Hegyi Zoltán Környezetvédelmi Igazgató UTIBER Kft. Szakály Krisztina, Bozsó István Utiber Kft Levegő, zaj és rezgés Jeszenszky Anna Utiber Kft Táj, Épített környezet Fekete Nagy Ádám Utiber Kft Vízépítés. Tomán Lajos, Iványi Rita Utiber Kft Úttervek. Lévay Zoltán Uvaterv Zrt. Úttervek Kovács Márton Roden Kft. Úttervek. Hernádyné Láng Judit Uvaterv Zrt. Levegő, zaj és rezgés Szilágyiné Gárdonyi Réka Uvaterv Zrt. Táj, Épített környezet Hernádyné Láng Judit Uvaterv Zrt. Vízépítés Aurer Jolán Roden Kft. Levegő, zaj és rezgés Táj, Épített környezet,. Aurer Jolán Roden Kft. Vízépítés. 2

4 TARTALOMJEGYZÉK 1 ELŐZMÉNYEK A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNY ISMERTETÉSE A létesítmény alapadatai A tevékenység volumene Építés és forgalomba helyezés várható időpontja HATÁSTERÜLET BEMUTATÁSA Közvetlen hatásterület Közvetett hatásterület A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁS ISMERTETÉSE Forgalmi vizsgálat eredményeinek bemutatása Talaj, felszín alatti víz Felszíni víz Levegővédelem Élővilág Tájvédelem Épített környezet Zaj és rezgésvédelem Hulladékgazdálkodás KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA Talaj, felszín alatti víz Felszíni víz Levegővédelem Élővilág

5 5.5 Tájvédelem Épített környezet védelme Zaj- és rezgésvédelem Hulladékgazdálkodás

6 1 ELŐZMÉNYEK A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a Fegyvernek-Püspökladány Konzorcium készíti az M4 Autópálya Törökszentmiklós Kelet - Püspökladány közötti szakaszának környezeti hatástanulmányát. A környezeti hatástanulmány Törökszentmiklós Kelet Kisújszállás elkerülő közötti szakaszát a Roden Mérnöki Iroda Kft, a Kisújszállás elkerülő szakaszát az Uvaterv Út-, Vasúttervező Zrt., míg a Kisújszállás elkerülő Püspökladány közötti szakaszát az Utiber Közúti Beruházó Kft készíti. A konzorciumvezető az Utiber Közúti Beruházó Kft. A terepbejárással egybekötött élővilág felmérést a Környezeti Projekt Kft. és a Doronicum Kft. végezte el ban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a Roden Kft. készítette az M4 Autópálya Abony - Fegyvernek közötti szakaszára vonatkozó környezeti hatástanulmányt (KHT), mely benyújtásra került az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (OKTVF). Az OKTVF a 14/960-59/2009. számú határozatában kiadta a teljes szakaszra a környezetvédelmi engedélyt, amely a főfelügyelőség 14/960-60/2009 sz. határozatában jogerőssé vált ben az útépítési engedélyezési tervek készítése során a környezetvédelmi engedély egyes pontjait módosítani kellet ezért a Roden Kft az engedélyes megbízásából egy módosító kérelmet nyújtott be az eljáró főfelügyelőséghez, mely alapján módosító engedélyt adott ki 14/ /2011 sz. határozatában. A főfelügyelőség a környezetvédelmi engedélyt 14/ /2013 sz. határozatában visszavonta. Az újraengedélyezési eljárásban az engedélyt az Abony - Törökszentmiklós Kelet szakaszra kérték meg így a Törökszentmiklós Kelet Fegyvernek szakasznak jelenleg nincs környezetvédelmi engedélye, ezért ezen szakaszt is jelen eljárásban kívánjuk vizsgálni, és engedélyeztetni ben a Roden Kft készítette a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a Fegyvernek Püspökladány szakaszra az Előzetes Vizsgálati dokumentációt mely benyújtásra került az eljáró Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (OKTVF). A főfelügyelőség 14/ /2009 számon határozatot adott ki A tervezett nyomvonal az M4 Autópálya Törökszentmiklós Kelet csomópontjától kezdődik, innen a 2011-es EVD-ben szereplő lila nyomvonalon vezet az M4 Autópálya Kisújszállás elkerülő szakaszának kezdő csomópontjáig. A Kisújszállás elkerülő szakasz fél pályán már megépült, a nyomvonalvezetése adott. A Kisújszállás elkerülő csomópontjától a tervezési szakaszhatárig két új nyomvonal változat kerül bemutatásra a Karcag térségében található természetvédelmileg jelentős területek miatt. A tárgyi útszakaszra vonatkozó korábban elkészült tervek és engedélyek a következőek: 5

7 Törökszentmiklós kelet Fegyvernek közötti szakasz 2008-ban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a Roden Kft. készítette az M4 Autópálya Abony - Fegyvernek közötti szakaszára vonatkozó környezeti hatástanulmányt (KHT), mely benyújtásra került az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (OKTVF). Az OKTVF a 14/960-59/2009. számú határozatában kiadta a teljes szakaszra a környezetvédelmi engedélyt, amely a főfelügyelőség 14/960-60/2009 sz. határozatában jogerőssé vált. Az autópálya szakasz engedélyezési- és kiviteli tervének elkészítésére a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közbeszerzési eljárás eredményeként a pályázat nyertesével, a RODEN Mérnöki Irodával kötött szerződést ben az útépítési engedélyezési tervek készítése során a környezetvédelmi engedély egyes pontjait módosítani kellet, ezért a Roden Kft az engedélyes megbízásából egy módosító kérelmet nyújtott be az eljáró főfelügyelőséghez, mely alapján módosító engedélyt adott ki 14/ /2011 sz. határozatában. A főfelügyelőség a környezetvédelmi engedélyt 14/ /2013 sz. határozatában visszavonta. Az újraengedélyezési eljárásban az Abony Törökszentmiklós kelet közötti szakasz kapott környezetvédelemi engedélyt. Előzménytervek:,,M4 autópálya három megyére kiterjedő nyomvonal vizsgálata és megvalósíthatósági tanulmánya" című dokumentáció (Planing Tervező és Vállalkozó Kft., április) Az M8-M4 autópálya Tisza-hídjának hidraulikai modellvizsgálata (VITUKI Rt ) M4 Autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakasz tanulmányterve (Roden Mérnöki Iroda Kft december) M4 Autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakasz, Környezetvédelem, Előzetes vizsgálati dokumentáció (Roden Mérnöki iroda Kft március) M4 Autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakasz részletes környezeti hatástanulmánya, valamint örökségvédelmi hatástanulmánya (Roden Mérnöki Iroda Kft december) M4 Autópálya Abony-Fegyvemek közötti szakasz nyomvonal kijelölési dokumentáció (Roden Mérnöki Iroda Kft július) M4 Autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakasz engedélyezési és kiviteli terv (Roden Mérnöki Iroda Kft június) Fegyvernek Püspökladány közötti szakasz Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a Roden Kft. készítette az M4 gy Autópálya Abony - Fegyvernek közötti szakaszának tanulmánytervét és előzetes vizsgálati dokumnetációját. 6

8 Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az eljáró hatóság az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/ /2009 számon határozatot adott ki, melyben környezeti hatástanulmány készítését írta elő az alábbi változatra: 1. A nyomvonal kiindulási pontja a megelőző szakasz I (Z-K-P)" változata, C" jelű kék változat, a Kisújszállást elkerülő nyugati becsatlakozásig tartó szakaszon. 2. Az km szelvények között az építési engedéllyel rendelkező Kisújszállást elkerülő út. 3. A Kisújszállást elkerülő útszakaszt követően vizsgálni kell a zöld színű A" változatot és a Karcag Város Rendezési Tervében szereplő barna színű E" változatot is, a szakasz végéig. 2 A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNY ISMERTETÉSE A Környezeti Hatástanulmány tárgyát az M4 autópálya Törökszentmiklós kelet Püspökladány közötti szakaszának tervezett nyomvonala képezi, az előre nem valószínűsíthető események (balesetek, nem természeti eredetű haváriák és természeti csapások), továbbá a felhagyást követően várható környezeti hatások és következmények vizsgálatával együtt. A Környezeti Hatástanulmány célja a tervezett gyorsforgalmi út és a forgalomváltozás környezeti hatásainak becslése és vizsgálata, a káros hatások lehetőség szerinti minimumra csökkentésére irányuló javaslatok megfogalmazása, valamint a telepítést környezetvédelmi szempontból esetlegesen kizáró okok felderítése. 2.1 A létesítmény alapadatai Helyszínrajzi vonalvezetés A tervezési szakasz elején a km szelvényben csatlakozik a jelenleg építés alatt lévő Abony Törökszentmiklós autópálya szakaszhoz, illetve annak tervezett kialakításához (RODEN Kft. Tsz: 1110.) A csatlakozás a Törökszentmiklós Kelet csomópont gyorsító, illetve lassító sávok után történik, 26,60 m koronaszélességgel, egyenes vonalvezetésű szakaszon. A km szelvényben található, jelenleg j. Bartapuszta bekötő út átvezetése a csomópont kialakítása során az előző szakasz kivitelezése során kiváltásra kerül, így ebben a fázisban erről már nem kell gondoskodni. A nyomvonal szántó területen halad tovább egyenesen, majd egy R=2000 m sugarú ívvel észak-kelet irányába fordul. Közben a földút korrekcióval külön szinten átvezetésre kerül a 0237 hrsz-ú önkormányzati út. A nyomvonal a km szelvények között keresztezi a Polgár-legelőt. A legelőt elhagyva a km szelvényben egyenes szakaszon létesül egy egyszerű pihenőhely. 7

9 A km szelvényben különszintű átvezetés létesül a 0266/2 hrsz-ú földút keresztezésében. Itt lép be a nyomvonal Fegyvernek közigazgatási területére. A 130 km szelvényt követően egy R=6000 méter sugarú jobb ívvel a nyomvonal keleti irányba fordul. A km szelvényben keresztezi a Surjányi-tápcsatornát, illetve a vele párhuzamosan haladó önkormányzati földutat. A földút átvezetése külön szinten történik. A Bödös-éri-főcsatorna keresztezése a km szelvényben történik. A j. út keresztezésénél ( km sz.) különszintű forgalmi csomópont létesül, ahol a közút az autópálya felett kerül átvezetésre. A nyomvonal a csomópontot követően lineár öntöző rendszerrel ellátott területen halad keresztül. A csatornák átereszekben kerülnek átvezetésre. Az öntözött terület után R=8000 m sugarú ívvel észak-kelet irányba fordul. Az ív során keresztezi a Nagykunsági főcsatornát, mely vadátjáróként is fog üzemelni ( km sz.). A km szelvények között ismét lineár öntözött területen halad a nyomvonal. A km szelvénynél a Fegvernek és Kenderes közigazgatási területének határán lévő 0129/4, illetve 06/7 hrsz-ú földút külön szinten átvezetésre kerül. A nyomvonal szántó művelésű területen halad tovább, a tőle északra lévő lineár területet, illetve a délre lévő öntözött területeket elkerülve. A km szelvényben külön szinten kerül átvezetésre a j. közút. A nyomvonal a km szelvényben éri el Kisújszállás közigazgatási területét, ahol közvetlenül a XXXII. sz. mellékcsatornával párhuzamosan halad tovább. A km szelvények közötti szakaszon öntözött terület található, melyet a lehető legkisebb mértékben érinti a nyomvonal, mivel ez az öntözött terület legészakibb része. A csatornával párhuzamos szakaszon szántó területen halad a nyomvonal, ami egy R=20000 m sugarú ívvel csatlakozik a meglévő Kisújszállás elkerülő szakaszhoz. A 4-es számú főút keresztezése a km szelvényben található. A főút külön szinten kerül átvezetésre, ahol forgalmi csomópont létesül. A csomópont kialakítása lehetővé teszi egy komplex pihenőhely létesítését a közút számára kialakításra kerülő területen belül. Speciális a tervezett nyomvonalszakasz és km sz-ek közötti szakasza. Itt a távlati közúthálózat-fejlesztési tervekben szereplő M4 autópálya nyomvonalán a korábbiakban megvalósult félautópálya mellett tervezett. Azaz a 26,6 méteres korona szélességű autópályává bővíthető jelenleg 14,75 m korona szélességű 2x1 sávos balpálya mellé mint főútként üzemelő szakasz mellé, az autópálya jobb pályája épül ki, ezzel lehetővé téve a teljes értékű autópálya üzemet. Emiatt a szakaszon nyomvonal változatok nem vizsgáltak. Vonalvezetést a meglévő pálya adottságai szabták meg. Emiatt a következő vízszintes vonalvezetési adatokkal kell számolni: 8

10 ,03 egyenes L= 888,03 SZAKASZ KEZDETE , ,85 Jobb átmeneti ív P=999, L=249, , ,69 Jobb ív R=3994,5 L=3003, , ,51 jobb átmeneti Ív P=999, L=249, , egyenes L= 3928,49 SZAKASZ VÉGE Keresztmetszetben az új jobb pálya tengelye a meglévő pálya tengelytől 5,55 m-re alakul ki.. Egyenesben és R=3994,5 m jobb ívben jobb oldali keresztesés 2,5 %-ot alkalmaztunk. Túlemelésre nem volt szükség. Az autópálya nyomvonal szakasz átereszekkel keresztez számos belvíz- és öntöző csatornát, valamint földalatti gázvezetéket és elektromos szabadvezetéket keresztez. Felüljáróval keresztezi a kmsz-ben a MÁV 102.sz. Kál - Kálkápolna Kisújszállás vv hmsz-ét, valamint a kmsz.-ben a MÁV 100.sz. Budapest-Szolnok- Debrecen vv hmsz-ét kmsz.-ben aluljáróval keresztezi a 0126 hrsz. földutat. Ezen földút keresztmetszeti kialakítása lehetővé teszi, hogy a Kunmadarasi volt katonai reptérhez kapcsolódó és a térség fejlődését jelentős mértékben előremozdító ipari- logisztikai fejlesztés Kisújszállás irányából megközelíthető maradjon az autópálya üzembelépése után is. A nyomvonal mellett keresztmetszetben több helyen sor került öntöző illetve belvízcsatornák párhuzamos vezetésére, valamint a földutak párhuzamos vezetésére. Ezek jellemzően a főpályával párhuzamosan, keresztszelvény szerint kerülnek kialakításra. A párhuzamosan vezetett és keresztezett földutak és csatornák tervezett helyzete egyeztetésre került a helyi önkormányzattal, földhasználókkal és vadásztársaságokkal is. Az autópálya alatt egy helyen kiemelten biztosított a hüllő átjárás, azonban a számos öntözőcsatorna átvezetés ugyancsak biztosítja a kisállatok, hüllők keresztező mozgását. A földút átvezetések egyben lehetővé teszik a gazdálkodók és a vadak átközlekedését is. Erre a vasútvonalak mellett, a felüljárók alatt vezetett földutak, és a külön szinten átvezetett földút esetében is lehetőség van. A Kisújszállás keleti csomópont környezetében, a Kisújszállási Magyar Közút telephelyét átköltöztetve és bővítve, a szakaszt is kiszolgáló Mérnökségi telep tervezett. Kisújszállás keleti csomópont után válik szét a két nyomvonal változat, melyek Kisújszállás, Karcag, majd Püspökladány közigazgatási területén haladnak tovább a 42 sz. főúti vécsomópontig. Az I. nyomvonalváltozat (lila) a csomópont után észak-keleti irányba fordul, ahol mezőgazdasági területeken haladva éri el a Villogó-csatornát. A vízfolyás mellett mindkét oldalon párhuzamos földútátvezetést illetve vadátjáró kialakítást biztosítottunk. A műtárgy keresztezési szöge 60 -os. A Villogó-csatornát követően a nyomvonalon a km sz. környezetében egy egyszerű pihenőhely került kialakításra. A mezőgazdasági repülőteret illetve a Karcag-II.- mellékcsatornát délről megkerülve éri el a nyomvonal a Karcag-I-főcsatornát. A vízfolyás mellett mindkét oldalon párhuzamos földútátvezetést illetve 9

11 vadátjáró kialakítást biztosítottunk. A nyomvonal ezután közel m hosszon Natura 2000 területen halad és Karcagtól délre keresztezi a 4206 j. Karcag-Bucsa közötti összekötő utat, ahol különszintű csomópont került kialakításra. Észak-kelet felé továbbhaladva keresztezi a nyomvonal az NK-III fürtcsatornát, mely vízfolyás korrekcióra kerül. A műtárgy alatt a csatorna mindkét oldalán párhuzamos földút kerül kialakításra. Keletre fordulva az Apavári-erdőt délről elkerülve érjük el a tervezési szakasz legjelentősebb vízfolyását a Hortobágy-Berettyó-főcsatornát. A műtárgy alatt párhuzamos földutak illetve vadátjáró kialakítását is biztosítottuk. A nyomvonal 90 -os szögben keresztezi még a Békéscsaba-Püspökladány vasútvonalat. A műtárgy kialakításánál villamosított űrszelvény kialakítását terveztük illetve biztosítottuk a vasút melletti földút átvezetést is. A tervezési szakasz vége a 42 sz. főúti különszintű csomópont, mely után csatlakozik az M4 autópálya Püspökladány-Berettyóújfalu közötti szakaszhoz. A 42 sz. főúti csomópontban kerül kialakításra a Püspökladány-i komplex pihenő. A II változat (piros) a Kisújszállás elkerülő szakasz meglévő nyomvonalának mentén halad tovább, majd az I. változattól délebbre keresztezi, szintén 60 -os szögben a Villogó-csatornát. A vízfolyás mellett mindkét oldalon párhuzamos földútátvezetést illetve vadátjáró kialakítást biztosítottunk. A Villogó-csatornát követően a nyomvonalon a km sz. környezetében egy egyszerű pihenőhely került kialakításra. A Karcag-I sz.-főcsatorna keresztezésénél a műtárgy kialakításánál párhuzamos földútátvezetést illetve vadátjáró kialakítást biztosítottunk. A nyomvonal ezután keresztezi a 4206 j. Karcag-Bucsa közötti összekötő utat, ahol különszintű csomópont került kialakításra. A csomópont után közel m hosszon a nyomvonal Natura 2000 területen halad. Észak-kelet felé továbbhaladva keresztezi az NK-III fürtcsatornát, mely vízfolyás korrekcióra kerül. A műtárgy alatt a csatorna mindkét oldalán párhuzamos földút kerül kialakításra. A km szelvényben éri el a tervezési szakasz legjelentősebb vízfolyását a Hortobágy-Berettyó-főcsatornát. A műtárgy alatt párhuzamos földutak illetve vadátjáró kialakítását is biztosítottuk. A nyomvonal 90 -os szögben keresztezi még a Békéscsaba-Püspökladány vasútvonalat. A műtárgy kialakításánál villamosított űrszelvény kialakítását terveztük illetve biztosítottuk a vasút melletti földút átvezetést is. A km szelvény után ismét az I. változattal közös nyomvonalon halad. Magassági vonalvezetés A tervezett autópálya jellemzően min. 2 m-es töltésben halad, a keresztező utak és földutak az autópálya fölött kerülnek átvezetésre. A tervezéssel érintett ingatlanok elérése a tervezett (és meglévő) földúthálózaton keresztül történik. A tervezési feladat készítése során a helyszíni bejárást követően a jellemző helyeken geodéziai felmérés és talajmechanikai szakvélemény készült. A hossz-szelvényt jelentősen befolyásolták még a keresztező vízfolyások, domborzati elemek, valamint a keresztező létesítmények magassági elhelyezkedése. Tekintettel arra, hogy a tervezési szakasz síkvidék jellegű ezért a tervezett hossz-szelvény hosszesései minimálisak az egyenes szakaszokon. A magassági vonalvezetés kialakítása a tervezési sebességnek megfelelő paraméterek betartásával készült. 10

12 M4 autópálya Tervezési osztály: K.I.A. - v t =130 km/h e-ut :2008 szerint minimálisan alkalmazandó paraméterek Tervezés során alkalmazott Maximális hosszesés (%) 4 2 Minimális domború lekerekítő ív (m) Minimális homorú lekerekítő ív (m) Minimális oldalesés (%) Oldalesés egyenesben (%) 2,5 2,5 Maximális túlemelés (%) 7 4 Tervezési paraméterek Az ÚT :2004 Közutak tervezése című Útügyi Műszaki Előírás alapján jelen tervezési feladatban a Megbízói döntéseknek, valamint a korábbi tanulmányoknak megfelelően az M4 autópálya tervezési osztálya és tervezési sebessége: Tervezett út Tervezési osztály Környezeti körülmény Tervezési sebesség M4 autópálya K.I. A 130 km/ó Keresztmetszeti kialakítás Az autópálya a K.I.A tervezési osztálynak (UME 2004 szerint) megfelelő 2x2 forgalmi sávval épül ki 26,60 m koronaszélességgel. A forgalmi sáv 3,75 m, a leállósáv 3.0 m szélességű. Főbb geometriai adatok: Forgalmi sáv szélesség: Száma: Középső elválasztósáv szélessége: A belső biztonsági sáv szélessége: A külső biztonsági sáv szélessége: Burkolat szélessége Üzemi sáv szélessége: 3,75 m 2x2 3,60 m 0,50 m 0,25 m 2x11,00 m 3,00 m Padka Üzemi sáv mellett: 1,00 m 11

13 Gyorsító-lassítósáv mellett: 2,00 m Korona szélesség: üzemi sáv esetén: gyorsító-lassítósáv esetén: 26,60 m 30,10 m I. rendű keresztező főutak: tervezési sebesség: 90 km/h koronaszélesség: 12,00 m Keresztező mellékutak: tervezési sebesség: 90 km/h koronaszélesség: 11,00 m Földútátvezetések: 4 sz. főút ( , km sz.) 42 sz. főút (I. változat: , II. változat: km sz.) 4204 j. összekötő út ( km sz.) j. összekötő út ( km sz.) 4206 j. összekötő út (I. változat: , II. változat: km sz.) 4211 j. összekötő út (I. változat: , II. változat: km sz.) A keresztező illetve párhuzamos terület kiszolgáló földúthálózatot az érintett önkormányzatok bevonásával, majd a Megrendelővel egyeztetve alakítottuk ki. I.változat: II.változat: tervezési sebesség: 30 km/h koronaszélesség: 8,00 m , , , , , , , , , km sz. Aluljáró önkormányzati út alatt , , , , , , , , , , , km sz. Aluljáró önkormányzati út alatt 12

14 Tervezett keresztező földutakat burkolattal alakítottuk ki, a műtárgy fel- és lehajtó rámpáin 8,00 m széles koronával 5,50 m széles aszfaltburkolatot terveztünk. Kisebb területmegközelítő földutakat 4,00 m széles koronával 4,00 m széles stabilizált burkolattal terveztük, 300 m-enként kitérővel. Párhuzamos területmegközelítő gyűjtő földutakat 5,50 m széles koronával 5,50 m széles stabilizált burkolattal terveztük. Csomópontok A tervezett autópályán az alábbi különszintű csomópontok kerülnek kialakításra: km sz. M4 autópálya és 4204 j. összekötő út csomópontja km sz. M4 autópálya és 4 sz. főút csomópontja km sz. M4 autópálya és 4 sz. főút csomópontja I. változat: km sz, II. változat: km sz.: M4 autópálya és 4206 j. összekötő út csomópontja I. változat: km sz, II. változat: km sz.: M4 autópálya és 42 sz. főút csomópontja Műtárgyak Az M4 autópálya vizsgált szakaszán a következő táblázatban felsorolt műtárgyak épülnek, dőlt betűvel emeltük ki a már megépült műtárgyakat: Műtárgy neve M4 autópálya Fegyvernek-Püspökladány közötti szakasz I.-II. változat Megnevezés Szelv. H-1.1 Aluljáró önkormányzati út alatt (vadátjáró is) H-1.2 Aluljáró önkormányzati út alatt H-1.3 Aluljáró önkormányzati út alatt H-1.4 Aluljáró j. út alatt H-1.5 Felüljáró Nagykunsági-főcsatorna felett H-1.6 Aluljáró önkormányzati út alatt (vadátjáró is) H-1.7 Aluljáró j. út alatt H-1.8 Aluljáró 4 sz. főút alatt H-2.1 Felüljáró MÁV Kál-Kápolna-Kisújszállás vasútvonal felett H-2.2 Aluljáró 0126 hrsz-ú földút alatt H-2.3 Felüljáró MÁV Budapest-Szolnok-Debrecen vasútvonal felett

15 Műtárgy jele Szelvény Megnevezés Típus Hossz (m) Szélesség (m) I. nyomvonal változat H Aluljáró 4 sz. főút alatt Aluljáró 54,8 13,63 H Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H Felüljáró Villogó-csatorna, földút és vadátjáró felett Felüljáró 34,6 28,23 H Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H Felüljáró Karcagi 1. sz. főcsatorna, földút és vadátjáró felett Felüljáró 31,6 28,23 H Aluljáró 4206 j. út alatt Aluljáró 54,8 12,63 H Felüljáró NK-III fürtcsatorna felett Felüljáró 31,6 28,23 H Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H Felüljáró Hortobágy-Berettyó, földút és vadátjáró felett "A" Felüljáró Hortobágy-Berettyó, földút és vadátjáró felett "B" Felüljáró Hortobágy-Berettyó, földút és vadátjáró felett "C" Felüljáró 102,4 28,23 102,6 28,23 153,8 28,53 H Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H Felüljáró Békéscsaba-Kötegyán--Vésztő- Püspökladány vv., földút és vadátjáró felett Felüljáró 96,4 28,23 H Aluljáró 4211 j. út alatt Aluljáró 54,8 12,63 H Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H Aluljáró 42 sz. főút alatt Aluljáró 54,8 13,63 II. nyomvonal változat H Aluljáró 4 sz. főút alatt Aluljáró 54,8 13,63 H Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H Felüljáró Villogó-csatorna, földút és vadátjáró felett Felüljáró 34,6 28,23 14

16 Műtárgy jele Szelvény Megnevezés Típus Hossz (m) Szélesség (m) H Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H Aluljáró önkormányzati út alatt Felüljáró 54,8 8,13 H Felüljáró Karcagi 1. sz. főcsatorna, földút és vadátjáró felett Aluljáró 31,6 28,23 H Aluljáró 4206 j. út alatt Felüljáró 54,8 12,63 H Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H Felüljáró NK-III fürtcsatorna felett Felüljáró 31,6 28,23 H Felüljáró Hortobágy-Berettyó, földút és vadátjáró felett "A" Felüljáró Hortobágy-Berettyó, földút és vadátjáró felett "B" Felüljáró Hortobágy-Berettyó, földút és vadátjáró felett "C" Felüljáró 102,4 28,23 102,6 28,23 153,8 28,53 H Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H Felüljáró Békéscsaba-Kötegyán--Vésztő- Püspökladány vv., földút és vadátjáró felett Felüljáró 96,4 28,23 H Aluljáró 4211 j. út alatt Aluljáró 54,8 12,63 H Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H Aluljáró 42 sz. főút alatt Aluljáró 54,8 13,63 Környezetvédelmi műtárgyak: Javasolt zajárnyékoló falak: Az egyes változatok esetében az alábbi zajfalakat terveztük: I. változat 4 m magas zajfal, 300 m hosszan a km sz. között a pálya jobb oldalán, a Karcag hrsz. ingatlan védelmére 3 m magas zajfal, 300 m hosszan a km sz. között a pálya jobb oldalán, a Karcag 01915/1 hrsz. ingatlan védelmére 5 m magas zajfal, 300 m hosszan a km sz. között a pálya bal oldalán, a Püspökladány 0287/18 hrsz. ingatlan védelmére II. változat 15

17 2 m magas zajfal, 350 m hosszan a km sz. között a pálya bal oldalán, a Karcag 1822/4 hrsz. ingatlan védelmére 3 m magas zajfal, 400 m hosszan a km sz. között a pálya bal oldalán, a Püspökladány 0287/18 hrsz. ingatlan védelmére A zajfalak pontos hossza, magassága és elhelyezkedése az úttervek és a geodéziai állományok pontosítása után adható meg, az engedélyezési tervi fázisban. Védőkerítés A tervezett autópálya mindkét oldalán a terepszint felett 1,80 m magas, 30 cm mélyen a földbe süllyesztett kerítés építése szükséges az ÚT Útügyi műszaki előírásnak megfelelően. Ideiglenes védőkerítés javasolt helye: Ahol a gyorsforgalmi út Natura 2000 területen vagy annak határán halad át, az út mindkét oldalán minimum 1,5 m magas ideiglenes védőkerítést kell létesíteni a munkálatok teljes időtartamára. A kivitelezési munkákat csak az ideiglenes védőkerítés megépítése után lehet megkezdeni. I. változat II. változat km sz. között a kisajátítási határ vonalában km sz. között a kisajátítási határ vonalában Hüllő és kétéltűátjárók javasolt helyei: Szelvényszám Vízfolyás neve I. változat /2 csat Büdös-éri-VI Büdös-éri főcsatorna Üzemi csatorna Üzemi csatorna Üzemi csatorna Üzemi csatorna Üzemi csatorna Nagykunsági főcsatorna jobb parti szivárgó Nagykunsági főcsatorna Nagykunsági főcsatorna bal parti szivárgó Üzemi csatorna Üzemi csatorna Terelő elemek kialakítására javasolt helyszínek

18 Szelvényszám Vízfolyás neve Terelő elemek kialakítására javasolt helyszínek Üzemi csatorna Kisújszállási-XXXII-1. csatorna öntözőcsatorna Kétéltű átjáró kétéltű átjáró Kakat-éri csatorna csatorna NK III.22-6 sz. öntöző csatorna csatorna csatorna XXVIII. sz. belvízcsatorna belvízcsatorna XXVII. sz. belvízcsatorna csatorna csatorna XXV. sz. belvízcsatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna XXIV. sz. belvízcsatorna vízfolyás keresztezése, csatorna vízfolyás keresztezése, csatorna XXII. sz. belvíz csatorna csatorna árok árok üzemi csatorna Kisújszállási XIX-2.-csatorna üzemi csatorna üzemi csatorna üzemi csatorna Villogó magasvezetésű öntözőcsatorna Villogó-csatorna árok üzemi csatorna IV-8. csatorna IV-csatorna árok árok árok üzemi csatorna árok 17

19 Szelvényszám Vízfolyás neve Terelő elemek kialakítására javasolt helyszínek üzemi csatorna üzemi csatorna üzemi csatorna Karcagi I.-csatorna árok Karcagi III-1.-csatorna árok üzemi csatorna árok Karcagi III.-csatorna NK-III fürtcsatorna üzemi csatorna Karcagi V-7.-csatorna Karcagi III-6.-csatorna árok árok Karcagi V-2.-csatorna Hortobágy-Berettyó jp-i töltés Hortobágy-Berettyó Hortobágy-Berettyó bp-i töltés Kettősérszigeti-csatorna útárok útárok árok Álomzugi-csatorna K-IX-8-csatorna árok árok árok árok árok árok Alsófutaki-csatorna árok árok árok útárok útárok árok árok Alsófutaki-csatorna Alsófutaki-csatorna árok árok 18

20 Szelvényszám Vízfolyás neve Terelő elemek kialakítására javasolt helyszínek árok árok Naményaljai csatorna árok árok II. változat árok árok üzemi csatorna Kisújszállási XIX-2.-csatorna üzemi csatorna üzemi csatorna üzemi csatorna Kisújszállási XIX-3.-csatorna Villogó magasvezetésű öntözőcsatorna Kisújszállás-XVII-csatorna árok Kisújszállás-XXVI-csatorna árok Kisújszállás-XVII-3. csatorna Villogó-csatorna árok árok árok árok árok árok árok árok árok árok árok IV-6. csatorna árok IV-11. csatorna Karcagi I.-csatorna árok árok Karcagi I-csatorna Karcagi III-1. csatorna árok Karcagi III. csatorna Karcagi III-4. csatorna árok 19

21 Szelvényszám Vízfolyás neve Terelő elemek kialakítására javasolt helyszínek árok árok Karcagi III-5. csatorna árok árok NK-III fürtcsatorna Karcagi III-6. csatorna Karcagi V-2.-csatorna Hortobágy-Berettyó jp-i töltés Hortobágy-Berettyó Hortobágy-Berettyó bp-i töltés árok útárok útárok Újkővágói-csatorna Álomzugi - csatorna árok K-IX-8-csatorna árok árok árok árok árok árok árok árok Alsófutaki-csatorna árok árok árok útárok útárok árok árok Alsófutaki-csatorna Alsófutaki-csatorna árok árok árok árok Naményaljai csatorna árok árok árok 20

22 A Villogói-csatorna két oldalán lévő, rizstermesztésben vont árasztott területek vonalában a kétéltű és hüllő fajok védelme érdekében az alábbi nyomvonal szakaszok teljes hosszában vízfolyáshoz való bekötéssel terelő elemek kialakítása javasolt: I. változat II. változat Kisemlős átjárók javasolt helyei: I. változat II. változat Madárvédő fal javasolt helyszíne I. változat II. változat Védőerdősáv javasolt helyszíne I. változat. Oldal Km sz. jobb és bal jobb jobb és bal II. változat. Oldal Km sz. jobb és bal Kombinált vadátjárók javasol helyei: I. változat. 21

23 Helyszín Km sz. Aluljáró önkormányzati út alatt (vadátjáró is) Nagykunsági-főcsatorna Felüljáró Villogó-csatorna, földút és vadátjáró felett Felüljáró Karcagi 1. sz. főcsatorna, földút és vadátjáró felett Felüljáró Hortobágy-Berettyó, földút és vadátjáró felett Felüljáró Békéscsaba-Kötegyán-Vésztő-Püspökladány vv., földút és vadátjáró felett II. változat Helyszín Km sz. Aluljáró önkormányzati út alatt (vadátjáró is) Felüljáró Nagykunsági-főcsatorna felett Felüljáró Villogó-csatorna, földút és vadátjáró felett Felüljáró Karcagi 1. sz. főcsatorna, földút és vadátjáró felett Felüljáró Hortobágy-Berettyó, földút és vadátjáró felett Felüljáró Békéscsaba-Kötegyán-Vésztő-Püspökladány vv., földút és vadátjáró felett A vadmozgás biztosítására javasoljuk még további egy földút átvezetés különszintű csomópontjának vadátjárásra alkalmassá alakítását a földút átvezetésre tervezett út műszaki paramétereinek megtartása mellett. A vadmozgás biztosításához a különszintű csomópontok útjai mellé vizuálisan rávezető fa- és cserjesorokat kell telepíteni, valamint a pálya feletti szakaszon a 2 m-es tömör hangszigetelő falat kell alkalmazni. I. változat II. változat Pihenők javasolt helyei: augusztus 12-én megtartott egyeztetésen a KKK, NFM, Magyar Közút NKht. és a NIF Zrt. részvételével a teljes M4 ap. szakaszon meghatározásra kerültek a tervezett mérnökségi telepek, egyszerű és komplex pihenők helyei. Ennek megfelelően a tervezési szakaszon az alábbi pihenőhelyek kerültek kialakításra: km sz. Egyszerű pihenő (Törökszentmiklós térségében) km sz. Komplex pihenő (és különszintű csomópont Kenderes térségében) I. változat: , II. változat: km sz: Egyszerű pihenő (Karcag térségében) I. változat: , II. változat: km sz: Komplex pihenő (és különszintű csomópont Püspökladány térségében) 22

24 Mérnökségi telep javasolt helye Kisújszállás térségében (új mérnökség létesítése) 2.2 A tevékenység volumene A tervezett nyomvonal az M4 autópálya Törökszentmiklós Kelet csomópontjától kezdődik, innen a 2011-es EVD-ben szereplő lila nyomvonalon vezet az M4 autópálya Kisújszállás elkerülő szakaszának kezdő csomópontjáig. A Kisújszállás elkerülő szakasz fél pályán már megépült, a nyomvonalvezetése adott. A Kisújszállás elkerülő csomópontjától a tervezési szakaszhatárig két új nyomvonal változat kerül bemutatásra a Karcag térségében található természetvédelmileg jelentős területek miatt. Jelen dokumentációban a teljes szakaszon autópálya paramétereknek megfelelő kiépítés és a kapcsolódó létesítmények (csomópontok, műtárgyak, útkorrekciók stb.) környezeti hatásait vizsgáljuk. A tervezett nyomvonal teljes hossza: nyomvonalváltozattól függően ~56 km 2.3 Építés és forgalomba helyezés várható időpontja Építés várható időpontja: 2018 Forgalomba helyezés várható időpontja: 2020 A tervezett szakasz építésének és forgalomba helyezésének várható időpontja a beruházás fedezetére fordítható forrás (megvalósíthatósági költség) függvénye. Az építési idő és a forgalomba helyezés időpontjának bizonytalansága tehát fennállhat. 23

25 3 HATÁSTERÜLET BEMUTATÁSA A tevékenység szakaszai szerint vizsgálva az alábbiakra bonthatók a beruházás hatásai: - Építés meghatározott ideig tartó tevékenység, melynek hatásai a munkaterületen belül (kisajátításra kerülő terület), annak közvetlen környezetében, illetve a szállítások által a terület úthálózatán és a környező településeken jelentkezhetnek. - A létesítmény hatása elsősorban a területfoglalásban és az elválasztó hatásban jelentkezik. A hatások a létesítmény létrejöttével a forgalomtól függetlenül fennállnak. - A létesítmény üzemelésének hatása a forgalom által létrejövő hatások, melyek elsősorban a gépjárművek zaj- és légszennyező anyag kibocsátásával függnek össze. - A létesítmény üzemeltetésének hatása a fenntartási és karbantartási folyamatok által létrejövő hatások - Felhagyás autópályák, autóutak esetén nem jellemző a tevékenységre. Ezért a továbbiakban nem kívánunk vele foglalkozni. A hatótényezők könnyebb meghatározásához érdemes a beruházást konkrétabb lépcsőkre, fázisokra bontani, melyekből a környezeti hatások elindulnak. Ezek a következők: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.) j.) k.) l.) nyomvonal-változat(ok) kijelölése ingatlan kisajátítás, területfoglalás anyagnyerőhelyek kialakítása földmunkák, tereprendezés, útalapok építése új út és kapcsolódó műtárgyak építése vízelvezető, víztelenítő rendszer építése és működése közlekedési csomópontok, műtárgyak építése növények telepítése környezetvédelmi létesítmények építése forgalom a működés alatt forgalomváltozás más közlekedési pályákon működőképesség fenntartása (pl. útkarbantartás, téli sózás) 24

26 m.) n.) kapcsolódó létesítmények működése balesetek, nem természeti eredetű haváriák A hatásterület az a terület, ahol a hatások a jogszabályokban rögzített mértékben érzékelhetők. A hatásterület lehatárolásánál a 314/2005. (XII.25) Kormányrendelet 7. sz. mellékletében foglaltakat vesszük figyelembe. 3.1 Közvetlen hatásterület Közvetlen hatásterület a 314/2005. (XII.25) Kormányrendelet 7. Melléklete szerint "az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag-, vagy energia-kibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei." Talaj A gyorsforgalmi út nyomvonala többnyire mezőgazdasági területeken halad keresztül és elkerüli a jelenlegi nyomvonal által érintett településeket. A közvetlen hatásterületen a talaj vonatkozásában a nyomvonal teljes építési területét értjük, beleértve a csapadékvíz levezető árkokat és az anyagnyerő-helyeket. Ezen a területen belül érheti közvetlen hatás a talajt az építés stádiumában, és ezen a területen belül érheti közvetlen szennyezés havária esetén az üzemelés időszakában. A környezetszennyező hatáson kívül meg kell említeni az útpálya és a kapcsolódó járulékos létesítmények által okozott termőföld kivonását és felszín-roncsolást, valamint az építési munkálatokkal kapcsolatos terület igénybevételt (anyagnyerőhelyek, deponálóhelyek területe). Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a létesítés, és az üzemeltetés időszaka alatt ne lépjen fel a környező mezőgazdasági területek további művelhetőségét, az eredményes gazdálkodást akadályozó tényező. A kivitelezés során a kialakítandó pályatest mellett rendszeresen nagy tömegű munkagépek elhaladásával, ennek következtében kedvezőtlen mértékű talajtömörödéssel kell számolni. A munkák befejezését követően, a munkaterület átadását megelőzően el kell végezni az érintett mezőgazdasági területek rekultivációját, a talaj fellazításával, korábbi állapotának helyreállításával. Víz A felszíni vizek esetében a közvetlen hatásterületet a közúti forgalom emissziói és a havária helyzetek határozzák meg. Ezen a területen a lefolyó csapadékvizekkel bemosódó felszíni szennyezések hatásai érvényesülhetnek. A felszíni vizeket érintő hatásterület a nyomvonal és a járulékos létesítmények mentén kialakított csapadékelvezető árokig, valamint a befogadó vízfolyások 100 m-es szakaszáig terjedhet. 25

27 A felszín alatti vizek tekintetében közvetlen hatásterület nem jelölhető ki. A burkolt útpálya, a vízelvezető árkok, szikkasztók és anyag-nyerőhelyek területein a beszivárgási viszonyok változnak meg, amelyek közvetett hatásként a talajvíz után-pótlódásban eredményeznek módosulást. Ez a hatás azonban a vonalas létesítmény esetében minimális, nem, vagy alig érzékelhető. A felszín alatti vizek vizsgálatával elsősorban a szennyeződésre érzékeny területeken kell foglalkozni. Levegő A levegőszennyezettség hatásterületét a járműforgalom nagyságából, összetételéből adódó károsanyag-kibocsátás és a terjedési törvényszerűségek alapján - amit számos tényező befolyásol (a szél sebessége, iránya, a légkör stabilitása, diffúzió, a terület beépítettsége) - lehet becsülni. A közvetlen hatásterület a tervezett útszakaszon, a rávezető utakon, csomópontokban az eddigi méréseink és számításaink szerint: nagy mértékű (határérték feletti) terhelés: max m (a hatásterület nagysága a levegőminőség számításnál pontosításra kerül), kis mértékű terhelés: m a tengelytől számítva. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint autópálya, autóút vonalforrás létesítése esetén - az autóút és autópálya működésével összefüggő építmény kivételével - a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület. Zaj Zajterhelés szempontjából közvetlen hatásterület a tervezett nyomvonal környezetében lévő védendő terület, azaz lakó-, intézmény-, üdülő- és védett természeti terület. Ezek pontos kijelölése a Zajvédelmi fejezetben történik. A közlekedésből származó zajra vonatkozó határértéket kell figyelembe véve a hatásterület m között várható (a hatásterület nagysága a zajimmisszió számításnál pontosításra kerül). Élővilág A közvetlen hatásterület a beruházás során a területfoglalással érintett területek; útpálya, rézsű, anyagnyerőhelyek által okozott élőhely-szétválasztás/elfoglalás, illetve az út közvetlen környezetét érintő zajterhelés által okozott zavarás és az állatelütések jelentik. Jelen beruházás közvetlen hatásterület meghatározását az Élővilág fejezet részletesen tartalmazza. 3.2 Közvetett hatásterület A fent említett rendelet szerint "A közvetett hatások területei a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt tovább terjedő hatásfolyamatok terjedési területe, amelyeket valamely hatásfolyamat érint." 26

28 Talajok és vizek közvetett szennyezése pl. haváriás talajvíz, ill. felszíni víz szennyezésből származhat, hatásterülete nehezen becsülhető. Levegőszennyezés és zajterhelés esetén közvetett hatásterületként értelmezhető a meglévő úthálózat melletti azon védendő terület, ahol a tervezett út építése, forgalom átrendeződés következtében levegőszennyezettség, zajterhelés változás (csökkenés, vagy növekedés) várható. Élővilág szempontjából közvetett hatásoknak tekinthetők a levegő- és talajszennyezés hatása az út melletti területek növényvilágára és a helyhez kötött állatfajokra. Tájesztétikai értelemben mindazon terület hatásterület, ahonnan a nyomvonal látható. Tájhasználati szempontból a hatásterületbe tartozik a nyomvonal, mint nagyrészt művelésből, vagy más hasznosításból kivont terület, továbbá azok a térségek, ahol a használatok valamilyen módosítására kerül majd sor. A továbbiakban környezeti elemenként mutatjuk be a tervezési terület jelenlegi helyzetét, ismertetjük az építés működés hatásait. Az előzetesen becsült hatásterület állapotát környezeti elemek és rendszerek bontásban mutatjuk be. Az alapállapot rögzítése a beruházás okozta változások mértékének becsléséhez, a változások minősítéséhez szolgáltat viszonyítási alapot. Az állapotleírás nem törekszik minden terület minden környezeti eleme és rendszere állapotának regisztrálására, csak az adott területen ténylegesen érintetteket veszi tekintetbe. 27

29 4 A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁS ISMERTETÉSE 4.1 Forgalmi vizsgálat eredményeinek bemutatása Az M4 autópálya forgalmi elemzéséhez szükséges vizsgálatok elvégzéséhez közlekedési modell létrehozására van szükség, mely egyaránt tartalmazza a közlekedési igényeket, illetve a közlekedési hálózatot mind a jelenlegi, mind távlati állapotban. Így lehetőség van a jelenlegi helyzet elemzésére, valamint a jövőbeni fejlesztések hatásainak vizsgálatára is. A forgalmi modellezés, illetve forgalom becslés eredményeként jönnek létre közlekedési hálózati szinten az alábbi adatok: forgalomnagyság járműtípusonként, utazási idő járműtípusonként, sebesség, futásteljesítmény járműtípusonként, amelyek a pénzügyi illetve a közgazdasági költség-haszon elemzés bemenő adataiként szolgálnak. A feladat kidolgozása során a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) elkészítése című projekt keretében a STRATÉGIA konzorcium (Vezető: FŐMTERV, Tagok: FORRÁS UNIÓ, KÖZLEKEDÉS, KTI Közlekedéstudományi Intézet, TRENECON COWI, UNITEF, UTIBER, UVATERV) által kidolgozott összközlekedési modellből indultunk ki, mely tartalmazza a közúti- és vasúti hálózatot és forgalmi adatokat, szokásokat egyaránt. A számítógépes modellezéshez a nemzetközileg akkreditált és széles körben használt EMME 4 programcsomagot használtuk. A hatásterület lehatárolásánál és a modell felépítésénél az alábbi, KHE útmutatóban szereplő szempontokat vettük figyelembe: Az Útmutató a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatához (I. belső hatások, II. külső hatások) (továbbiakban GKM útmutató) iránymutatásai szerint az elemzést készítőnek gondoskodnia kell a hatásterület megfelelő behatárolásáról. Ennek során biztosítani kell azt, hogy mindazok a hálózatrészek szerepeljenek az elemzésben, amelyeknek a projekt megvalósítása következtében várható forgalomváltozása eléri a 10%-ot. A hatásterület lehatárolása több lépésben történhet, a forgalmi vizsgálatot nagyobb területre kell elvégezni, és ezen belül lehet a hatásterületet azonosítani. Ha azonos célra készült különböző projektváltozatokat vizsgálunk, a hatásterületet azonosan kell felvenni. A vizsgált hálózatnak összefüggőnek, a vizsgált vonal közvetlen sávjában teljes körűnek és paramétereit tekintve reálisnak kell lennie. Fontos megtalálni a helyes mértékű vizsgált hatásterület beosztást, hiszen a nem elegendően 28

30 részletes felosztás hamis eredményekre vezethet, ugyanakkor a túlságosan sok szakasz a munka mennyiségét növelheti jelentősen. A fenti kitételeknek megfelelően a kialakult hatásterület látható az alábbi ábrán (1. ábra) ábra: M4 Fegyvernek-Püspökladány autópálya fejlesztésének hatásterülete Forrás: saját szerkesztés Hosszú és nagytávú hálózati modellek Az egyes időtávokban a forgalmi modellezéshez országos közúthálózat elemei meghatározásánál a hatályos országos hálózatfejlesztési terveket, koncepciókat kell figyelembe vennünk: A nagytávú (2050 körül) hálózatnál az aktuális Országos Területrendezési Tervről (az országgyűlés a L. törvényben módosította) rendelkező évi XXVI. Törvényt. A törvény 2. számú melléklete az ország szerkezeti terve tartalmazza a nagytávú közlekedési hálózatokat és intézményeket. A 3. ábra a térség közúthálózatát ábrázolja. Hosszútávra a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) mutatja a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programját és nagytávú terveit 29

31 - 2. ábra: Az Országos Területrendezési Tervben a térségre közúton javasolt fejlesztések Forrás: OTrT alapján saját szerkesztés 30

32 - 3. ábra: A Nemzeti Közlekedési Stratégiában a térségre közúton javasolt fejlesztések Forrás: KKK Forgalmi helyzet, szolgáltatási színvonal A jelenlegi és különösen a jövőbeni forgalmi igény a másik tényező, ami megalapozza a fejlesztési igényt. Az alábbi ábrákon az látható, hogy a térségben kelet és dél felé haladó autópályák (M3 és M5) mellett a 4. sz. főút tengelyében is jelentős fogalom bonyolódik Debrecen, illetve az országhatár felé. A 4. sz. főút az ország leginkább leterhelt útjai közé tartozik, a tehergépjármű arány meghaladja a 30%-ot. Az M4 autópálya 4. sz. főút tengelye annak ellenére is nagy forgalmat bonyolít, hogy az utóbbi évek fejlesztései során az M3 autópálya lassan eléri az ukrán határt, amely a gyorsabb elérhetősége miatt forgalmat vonz el a 4. sz. főútról. A nehézjármű forgalom egyértelműen tranzit jelleget mutat, Budapesttől egészen az országhatárig szinte semmit nem csökken a nagysága. 31

33 Nyomvonalváltozatok forgalmi terhelése A két nyomvonalváltozat között lényegi forgalmi eltérés nincs, hálózati szerepük azonos, csak a vonalvezetésük tér el egymástól ábra: Az M4 Fegyvernek Püspökladány szakasz nyomvonal változatai Forrás: saját szerkesztés 32

34 - 1. ábra: Jelenlegi forgalom járműkategóriánként 33

35 - 2. ábra: Távlati forgalom járműkategóriánként (NÉLKÜLE eset) 34

36 - 3. ábra: Távlati forgalom járműkategóriánként (piros változat) 35

37 - 4. ábra: Távlati forgalom járműkategóriánként (sárga változat) 36

38 4.2 Talaj, felszín alatti víz Talaj vonatkozásában A hatástanulmány készítése során a következőket vizsgáltuk meg: - A tervezési terület természetföldrajzi adottságai - Az érintett terület geológiai és hidrogeológiai alakulása - A tervezési terület építésföldtani jellemezői - A tervezési terület jelenlegi földtani állapota, felépítése - Talajféleségek és jellemző területhasználatok a nyomvonal mentén - Öntözött területek a tervezéssel érintett területen - A közvetlen és közvetett területen a beruházás területigénye, ideiglenes és végleges területfoglalás, nyersanyagszükséglet és források - Monitorozás szükségessége Vizsgálatainkhoz a következőket használtuk fel: - Előzetes vizsgálati dokumentáció - A korábbi tervekhez készült talajmechanikai vizsgálatok eredményei - Fellelhető szakirodalom, adatok és térképek a tervezési területről - A tervezési terület agrotopográfiai térképe - Genetikus talajtérképek - Az előzetesen megkért szakhatósági állásfoglalások, vélemények és adatszolgáltatások - A témában fellelhető egyéb szakirodalom - A feladat keretében végzett, a felső talajréteg feltáró vizsgálatinak mintavételi, valamint vizsgálati jegyzőkönyvei 37

39 Vizsgálataink összefoglalása: A nyomvonal által érintett területek a következő földrajzi egységekbe sorolhatók: Nagytáj Alföld Középtáj Közép-Tisza vidék Hajdúság Kistáj Szolnok - Túri sík Dél- Hajdúság Nagy sárrét Érintett területünk természetföldrajzi szempontból az Alföldön belül a tervezési szakasz elejétől a megyehatárig a Közép-Tisza vidék Szolnok - Túri síkjára, míg a Püspökladány területét érintő szakasz a Hajdúságon Dél-Hajdúság kistáj határát érintve a Nagy sárrét területére esik. Domborzat Az M4 autópálya vizsgált szakasza altal megyehatárig érintett Szolnok - Túri - sík löszszerű üledékekkel fedett hordalékkúp síkság A relatív relief átlagos értéke kicsi 2m/km 2, a nyugati részen illetve a homokbuckás területeken ezt meghaladó értékű. a felszín több mint fele az alacsony ármentes síkság, a nyugati negyede enyhén hullámos síkság, míg fennmaradó részei az ártéri szintű orográfiai domborzattípusba sorolhatók. A kistáj képében csak a szórványosan megjelenő 1-5 m magas, löszös homokkal fedett homokbuckák jelentik a változatosságot. Püspökladány területére eső szakasz löszös iszappal fedett hordalékkúp síkság kategóriába sorolható, a felszín vertikálisan gyengén szabdalt, a relatív relief átlagos értéke 2,5 m/km 2. A változatosság ezen a kistájon is az elszórtan megjelenő 2-3 m magas, löszös homokkal fedett homokbuckák, valamint a 1-3 m magas folyóhátak, kunhalmok jelentik. Földtan A Szolnok - Túri - sík medencealjzatát túlnyomórészt a 3-4 km mélységben elérhető kréta flis alkotja, D-en pedig vulkani-vulkanoszediment képződmények, metamorfitok és mezozoos törmelékes kőzetek egyaránt előfordulnak. A területet a pleisztocén során az Északiközéphegységből érkező patakok által képzett hordalékkúp finomszemű üledéke fedte be m vastagságban. A felszínen a pleisztocén végétől 8-10 m vastag, finomszemű folyóvízi üledék akkumulálódott, ami löszösödött. A felszín legnagyobb részét ez a löszös anyag alkotja, de nagyobb területeket borít holocén réti és lápi agyag, illetve foltokban futóhomok jelenik meg. Ásványvagyon Jelentős szénhidrogén-bányászati tevékenység több helyen is (Berekfürdő Kunmadaras, Fegyvernek, Mezőtúr, Martfű) ismert. Egyéb ásványianyag-termelést a terület középső- 38

40 nyugati részén előforduló homokbányászat, valamint a téglagyártáshoz kapcsolódó agyagbányászat (pl. Mezőtúr, Kisújszállás) képvisel. A tervezési terület környezetében a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nyilvántartása alapján, 17 db bányatelek található, melyek a tervezési terület tágabb térségében az alábbiak: Karcag III. - szénhidrogén szénhidrogén földgáz Magyar Bányászati és Földtani Hivatal kőolaj, Karcag IV. - szénhidrogén szénhidrogén földgáz MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Püspökladány I. - kőolaj, MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. szénhidrogén szénhidrogén földgáz bányatelkek a nyomvonalak környezetében A tervezett nyomvonalak bányatelket közvetlenül nem érintenek. Talaj Bányatelek védneve Bányászott anyag Bányavállalkozó (jogosított) megnevezése Törökszentmiklós I. agyag Törökszentmiklós Város Önkormányzata Törökszentmiklós I. szénhidrogén MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Törökszentmiklós IV. homok Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Törökszentmiklós VI. homok egyéni vállalkozó Törökszentmiklós VII. homok, agyag egyéni vállalkozó Törökszentmiklós VIII. homok KÖZÉP-TISZAI Termálvíz Hasznosító Kft. Örményes I. szénhidrogén RAG Hungary Kft. Fegyvernek I. földgáz MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Fegyvernek I. homok, agyag KRUPATECHNIKA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kenderes I. szénhidrogén MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Kisújszállás I. agyag Kunsági Téglaipari Kft. Kisújszállás I. szénhidrogén, széndioxid RAG Hungary Kft. Karcag I. - földgáz szénhidrogén földgáz MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Karcag II. - szénhidrogén szénhidrogén földgáz MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. A tervezési területen Kisújszállásig jellemzően alföldi mészlepedékes csernozjom talajokat érint a nyomvonal, kisebb részben pedig a helyenként beékelődő sztyeppesedő réti szolonyeceken, réti talajokon és réti csernozjomokon vezet. A Kisújszállást követő szakaszokon pedig a domináns réti talajok, réti szolonyecek érintettség jellemző megszakítva a szolonyeces réti talajtípusos foltokkal. A fentiek alapján és annak ismeretében, hogy a talajérték-szám csak az alföldi mészlepedékes csernozjom esetén haladja meg a % közötti, a többi talajtípus esetében pedig 50% alatti értéket mutat, megállapíthatjuk, hogy a nyomvonal által érintett talajok (átlagosan) közepesnél nem jobb termékenységet mutatnak, kivéve a - 39

41 ,2 és a 131,3 141 km szelvények közöti szakaszt, ahol a már említett alföldi mészlepedékes csernozjom talaj érintett Öntözés, melioráció Az 1 változat nyomvonala a Kisújszállás elkerülő szakasz után egy bal ívvel Püspökladány felé fordul. Karcag és Bucsa között halad és Püspökladánytól délre a 42. sz. főúti csomópontig tart. A vizsgált nyomvonal érinti a T5925 vízikönyvi számú, valamint megközelíti a T5924 vízikönyvi számú öntözött területeket. Meliorált területet is keresztezünk, amik a HB/1467 valamint a HB/1566 vízikönyvi számú üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízrendezett területek. A 2 változat az 1. változathoz képest délebbre halad és Püspökladánytól délre a 42. sz. főúti csomópontig tart. A vizsgált nyomvonal érinti a T5470 vízikönyvi számú, valamint megközelíti a T5495 és a T4946 vízikönyvi számú öntözött területeket. Meliorált területet is keresztezünk, amik a HB/1467 valamint a HB/1566 vízikönyvi számú üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízrendezett területek. Az 1. változatban kevesebb öntözött és kisebb kiterjedésű meliorált területet érintünk, összesen 1,2 km-en öntözött területet és 3,8 km-en meliorált területet. Az 2. változatban több öntözött és hosszabb szakaszon meliorált területet érintünk, összesen 3,2 km-en öntözött területet és 4,5 km-en meliorált területet. Mezőgazdasági vízszolgáltatási szempontból kedvezőbb az 1. változat, mert az érinti a kevesebb öntözött területet. Területhasználat, területfoglalás Az érintett területhasználatok a nyomvonal hosszának függvényében az 1 változatra, (a táblázat az 1 változat előtti közös szakaszt is tartalmazza.): Területhasználat hossz (m) % szántó 46373,7 86,1% út 1651,7 3,1% csatorna 1548,6 2,9% E O (oktatási rendeltetésű terület) 70,5 0,1% rét, legelő 3981,2 7,4% töltés 182,5 0,3% erdő 16,8 0,0% vasút 26,3 0,0% udvar 22,8 0,0% SZUM 53874,1 100,0% 1. területhasználat az 1 változatra Az érintett területhasználatok a nyomvonal hosszának függvényében az 2 változatra, (a táblázat az 2 változat előtti közös szakaszt is tartalmazza.): Területhasználat hossz (m) % szántó 47932,8 87,4% út 1624,5 3,0% csatorna 1679,0 3,1% E O (oktatási rendeltetésű terület) 70,5 0,1% rét, legelő 2934,3 5,4% 40

42 töltés 159,5 0,3% erdő 395,7 0,7% vasút 32,0 0,1% udvar 0,0 0,0% SZUM 54828,3 100,0% 1. területhasználat az 2 változatra A 2x2 sávon újonnan épülő szakaszokon az ideiglenes területhasználat várhatóan m széles sávon lesz, így I változat esetén 455,78 ha területet, míg a 2 változat esetén 465,283 ha területet érint. A négynyomúsítással érintett szakaszon Kisújszállás elkerülő - az ideiglenes területhasználat várhatóan 70 m széles sávot érint, így m 2 -es területet érint. A tényleges területhasználat a mintakeresztszelvények alapján egy nagyjából 60 m széles sáv, melyhez még hozzájön a párhuzamos földutak, a csomópontok le- és felhajtó ágak területe, a tényleges területfoglalás ~273,5 ha az 1 változat, illetve 279,17 ha a 2 változat esetén. Az útépítés hatását talajvédelmi szempontból, a terület igénybevételétől eltekintve, összességében semlegesnek minősítjük. Felszín alatti víz vonatkozásban A hatástanulmány készítése során a következőket vizsgáltuk meg: - Vízföldtani adottságok a nyomvonal mentén - Felszín alatti vizek környezeti állapota a nyomvonal mentén - A tervezési terület érzékenysége - A tervezési területen található vízbázisok, vízműkutak elhelyezkedése - Monitorozás szükségessége Vizsgálatainkhoz a következőket használtuk fel: - Fellelhető szakirodalom, adatok és térképek a tervezési területről, - A korábbi tervekhez készült talajmechanikai vizsgálatok eredményei - Az előzetesen megkért szakhatósági állásfoglalások, vélemények és adatszolgáltatások - A tervezési terület érzékenységi térképe - A témában fellelhető egyéb szakirodalom - A talajvíz mélységére és kémiai jellemzőire vonatkozó vizsgálatok jegyzőkönyvei 41

43 Vizsgálataink összefoglalása: A felszín alatti víz mélysége Fegyvernektől D-re, Mezőtúrig-Mesterszállásig 6 m alatt van, Karcag-Kisújszállás-Túrkeve körzetében 2-4 m közötti, máshol 4-6 m között húzódik. Vízkémiai jellege Fegyvernektől K-re, Karcag és Kisújszállás között, de elszórtan máshol is, főleg a Hortobágy-Berettyó mellékágán nátrium-, máshol kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos. Keménysége Fegyvernek-Kisújszállás-Mezőtúr között meghaladja a 35 nk -t, máshol nk közötti. A szulfáttartalom Mezőtúr-Törökszentmiklós-Karcag között meghaladja a 600 mg/l-t, Túrkevétől Ny-ra meghaladja az 1000 mg/l, egyébként 300 mg/l alatt van. A mélyebben fekvő felszín alatti vizek (rétegvizek) mennyisége DNy-on kevesebb, kutakból sok van, melyek mélysége átlagosan nem haladja meg a 200 m-t. Vízhozamuk mérsékelt, helyenként nagy, vízkémiai összetételük kloridos-hidrogénkarbonátos. Kisújszálláson 53 Cos, Mezőtúron 54 C-os, Tiszaföldváron 71 C-os, Törökszentmiklóson 65 C-os és Túrkevén 76 C-os meleg víz van. Vízbázisok A vizsgált nyomvonal vízbázis védőövezetet nem érint, hozzá legközelebb a Kenderes Települési vízmű található, kb. 900 m-re. A Közép Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság Iktsz: KP /2014 levelében küldött adatszolgáltatása az alábbiakat tartalmazza: M4 autópálya Törökszentmiklós kelet-püspökladány közötti szakaszához adatszolgáltatás: a vizsgált területen a meglévő vízbázisok védőidoma a tervezett M4 autópálya szakaszt nem érinti. Talajvízszint A talajvíz szintje a felszín alatt a Kisújszállás Kenderes vasútvonaltól a Kisújszállás Karcag vasútvonalig átlagosan 2-3 m mélységben található. Ezt igazolták a 4. sz. főútvonal nyomvonalán készített fúrásaink talajvíz szintjei is. A és szelvények között 2,7 3,8 m mélységben ( hó), a kmsz kmsz. között ( hó és hó) 2,7 4,2 m mélységben helyezkedtek el. Kiugróan magas talajvíz szintet a Kakat-éri-főcsatorna és a X. sz. csatorna mellett készült 1442 és 1448 j. fúrásokban mértek, nyugalmi szintjük a terepszint alatt 1,9 1,2 m mélységben helyezkedett el. A térképlapok szerint a talajvíz átlagos szintje a Kisújszállás Karcag vasútvonaltól (~ kmsz.) a Hortobágy Berettyó főcsatorna vonaláig 4 8 m mélységben helyezkedik el. A főcsatornától Püspökladányig a felszín alatt 3-5 m, a Püspökladány körüli területrészeken 2-4 m körüli mélységgel lehet számolni. Általánosságban elmondható, hogy a talajvíz helyzetére döntően a földtani felépítés és morfológiai viszonyok vannak hatással. A terület rossz lefolyási viszonyokkal rendelkezik, belvízveszélyes terület. Összefoglalás: A vizsgált nyomvonal mentén a felszín alatti víz szintje jellemzően 2-4 m között húzódik, a víztestek minősítése gyenge, azonban kémiai állapotuk jó. A területen található települések a felszín alatti víz szempontjából érzékeny besorolásúak. A vizsgált nyomvonal vízbázis védőterületet nem érint. 42

44 A műszaki fegyelem megtartása és a havária eseményekre való kötelező felkészültség betartása mellett az építkezés alatt a felszín alatti víz terhelése, szennyezés kialakulása kizárható. A felszín alatti víz terhelése autópálya működése során a csapadékvizekkel lemosódó szennyezőanyagokra korlátozódik, azonban a legújabb kutatási, vizsgálati eredmények értelmében a szennyezőanyag - megfelelő talajadottságok és árokkiképzés esetén - rövid úton lebomlik, nem éri el a felszín alatti vizet. 43

45 4.3 Felszíni víz A hatástanulmány készítése során a következőket vizsgáltuk meg: - Vízrajzi adottságok a nyomvonal mentén - Felszíni vizek környezeti állapota a nyomvonal mentén (pl: vízminőség) - A tervezési terület ár- és belvízvízérzékenysége - Csapadékvíz keletkezésének várható mennyisége, - Az útpályáról lefolyó csapadékvizek elvezetésének, elhelyezésének lehetőségei - Monitorozás szükségessége Vizsgálatainkhoz a következőket használtuk fel: - Az illetékes KTVF-ek által végzett vízminőség-vizsgálatok adatai - Az illetékes VIZIG adatszolgáltatása - A témában fellelhető egyéb szakirodalom, adatok és térképek a tervezési területről Vizsgálataink összefoglalása: A térség az Alföld középső részén helyezkedik el, a Tiszától keletre. A terület a nagy alföldi vízrendezés előtt mocsárvilág volt. Jelenleg a terület sík, nem különösen szabdalt, enyhén hullámos síkvidék. A térség talajai általában üledékes eredetűek, elsősorban lösz, agyag, iszap. A tervezési terület a Nagykunság- valamint a Hortobágy-Berettyó vízgyűjtő gazdálkodási alegységekhez tartozik. A Szolnok-Túri-sík kistáj száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület, K-i oldalán a Hortobágy-Berettyó, Ny-i oldalán a Tisza folyik., D-ről s Hármas-Körös határolja. A Tisza mellékvízfolyásai a területen: Kengyeli-főcsatorna, Cibakháza-Martfűi-főcsatorna, a Hortobágy-Berettyóhoz tartozók: Köles-Őzes csatorna, Karcagi I. sz. főcsatorna, Villogócsatorna, Kakat-éri-csatorna, Gástyási-csatorna, Túrkevei-csatorna, Varaséri-Álomzugifőcsatorna és a Hármas-Köröséi: Mezőtúri-főcsatorna, Harangzugi-csatorna. A Nagykunságifőcsatorna Túrkeve alatt éri el a Hortobágy-Berettyót. Árvizek kora tavasszal és kora nyáron jelentkeznek, ilyenkor a belvizeket levezető főcsatornák is nagyobb vízhozamokat vezetnek, kisvizek ősszel vannak. A Hármas-Körös és a csatornák vízminősége II. osztályú. A belvízveszélyt jelzi, hogy a csatornák összhossza az 1500 km-t is meghaladja. A kistáj vízfolyásai 15 szivattyútelep segíti a belvízmentesítést. A kistáj számos tóval rendelkezik. Kisebb részük természetes, nagyobb részük mesterséges, amelyek között a folyók holtágai (legnagyobbak halásztelki és mezőtúri), halastavak és tározók (karcagi, kenderesi, kakati és sóskúti a legnagyobbak). 44

46 A tervezési terület Karcagig a Víz Keretirányelv (VKI) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve alapján a Nagykunság tervezési alegység részét képezi, Püspökladány térésge pedig már a Hortobágy Berettyó tervezési alegység területére esik, mely alegységek a Tisza részvízgyűjtőjéhez tartoznak. Mindkettő komplex vízgazdálkodási egység, melyek a Közép- Tisza völgyében helyezkednek el. A Nagykunság meghatározó létesítményei a Tisza-tó és öntözőcsatornái. A területet a névadó Nagykunsági-főcsatorna választja ketté, mely jelentős potenciáljával meghatározója az alegység vízgazdálkodásának. A Nagykunsági-főcsatorna, amely alakja kissé kanyargós, mélyvonulatban halad. A terepszint alatt kotort csésze szelvényű, a terepszint fölött töltésezett. A mesterséges csatorna teljes hossza 74,330 km, befogadója a Hármas-Körös (35,900 fkm szelvénye). A Nagykunsági öntözőrendszert a Tisza-tó bal part tkm szelvényében lévő gravitációs fővízkivételi beeresztő zsilipen keresztül látja el öntözővízzel. Az öntözőrendszer területe 1224,35 km 2. A Nagykunság-alegység egészén komplex belvízelvezető, mezőgazdasági vízigény kielégítő és térségi vízpótló rendszerek működnek. Innen valósul meg a Körös-völgy vízpótlása is. A vizsgált terület jelentősebb belvíz- és öntözőcsatornái a Villogó magasvezetésű öntözőcsatorna, a Villogó-csatorna, az NK. III fürtcsatorna, a Karcagi-I. csatorna, a Karcagi-II. csatorna, a Karcagi-III. csatorna, a Karcagi-V. csatorna, a Karcagi-V-2. csatorna és a Karcagi-V-7. csatorna. A terület igen jó termőtalajú, ezért a vízfolyások kettős funkciójúak, a belvízelvezetést és öntözést is szolgálnak. A térség vízfolyásainak vízpótlási szerepük van, amelyet vízkormányzó művekkel valósítanak meg. A pályaszakasz természetes vízfolyást, állóvizet nem keresztez, a keresztezett vízfolyások belvízcsatornák, kettős működésű belvíz, illetve öntöző csatornák, illetve öntözőcsatornák. Az illetékes, Közép - Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság állásfoglalása szerint az öntöző csatornákba a pályáról lefolyó csapadékvizek még előkezelés után sem vezethetők be. A felsorolt víztestek közül a Nagykunsági-főcsatornára vonatkozóan állnak rendelkezésre vízminőségi adatok, azonban ökológiai minősítése, kémiai állapota és biológiai elemek osztályozása szempontjából adathiányos. A mesterséges eredetű főcsatorna fizikai-kémiai állapota kiváló, hidromorfológiai állapota mérsékelt. A KHT-hoz készült felszíni vízmintavételek (Kakat csatorna Villogó csatorna Karcagi csatorna Hortobágy Berettyó csatorna) laborvizsgálatai alapján az alábbi megállapítások tehetők: A Villogó csatorna, Hortobágyi csatorna felszíni víz vizsgálati eredményei az MSZ felszíni vízminősítési határértékek figyelembevételével I-III osztályú vízminőséget mutatott. A Karcagi csatorna vezetőképességi, kémiai oxigénigény, Nitrit, Foszfát, Ammónium értékei a i elemzések szerint V. osztályú vízminőséggel volt jellemezhető. A felszíni vizek nehézfém tartalom elemzései általában I. osztályú vízminőségi osztálynak megfelelőek voltak. 45

47 A Karcagi csatorna i elemzése szerint a minősítése oxigén háztartás, nitrogén, foszfor háztartás tekintetében IV- V. osztályú, az MSZ szabvány szerint. Az M4 Fegyvernek Püspökladány szakaszon a i felszíni víz elemzések szerint az MSZ szerint a jellemzően várható összes alifás szénhidrogén TPH értéke a Villogó csatornában I. osztályú (13,5 µg/l < 20 µg/l) kedvező alapállapotú, a Karcagi és a Hortobágy Berettyó csatornánál 20,4-29 µg/l tehát II. osztályú (<50 µg/l) kevésbé kedvező vízminőséget mutattak. A csapadékvíz bevezetésére kijelölt felszíni víz befogadók a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. Melléklete szerint a 3. Időszakos vízfolyások befogadói és a 4. Általános védettségű területek befogadói kategóriába tartoznak, melyekbe való közvetlen bevezetésre többek között az alábbi kibocsátási határértékek vonatkoznak: Ennek megfelelően a főbb vízminőségi határértékek az alábbiak: Megnevezés 3. időszakos vízfolyás befogadók 4. Általános védettségi kategória befogadói Szennyező anyagok Határérték mg/l Határérték mg/l Dikromátos oxigénfogyasztás, KOI k Összes szervetlen nitrogén, ÖN ásv 20 (3) Összes nitrogén, ÖN 25(3) 55 Összes lebegőanyag Összes foszfor, ÖP 5(4) 10 Szerves oldószer extrakt (olajok, 5 zsírok) (2) Összes alifás szénhidrogén - TPH - - Forgalom függvényében a mértékadó TPH szennyezés mértéke számítható egy a Nemzeti Autópálya Zrt. (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. jogelődje) megbízásából a Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség (továbbiakban: MaSzeSz) által készített tanulmány alapján. A számításokat a KHT-hoz elkészítettük. Mivel a 28/2004. KvVM rendelet által megadott TPH határértékek közül a minimális 3 mg/l es határérték csak a kőolaj feldolgozás, a szénhidrogén előállítás és a kármentesítés kapcsán van megadva. A forgalomból származó szennyezést véve figyelembe a többi technológiára megadott 5 mg/l-es TPH értéket tekintjük a minimálisan betartandó határértéknek. Szerves oldószer extraktra vonatkoztatva is ez a határérték szerepel. A számítások alapján a számított értékek szerint a becsült olajszennyezés 5 mg/l es érték alatt van, ezért tervezői szempontból nem szükséges külön tisztító műtárgyak betervezése. Vízügyi Igazgatóság jelen projekt vonatkozásában előzetesen jelezte, hogy minden befogadóba való bevezetés előtt szükségesnek tartja tisztítóműtárgyak betervezését, ezért a vízépítési tanulmányterv a bevezetések előtt tisztítóműtárgyak betervezését irányozza elő. A vízépítési tanulmánytervben betervezett tisztítóműtárgyak helyét és darabszámát a KHTban szereplő táblázat tartalmazza, mely alapján darabszámuk: 46

48 1 változat: 196 db tisztítóműtárgy 2 változat: 142 db tisztítóműtárgy Mindazonáltal szükségesnek tartjuk a fenti számítások alapján, az engedélyezési tervek készítésekor a további egyeztetéseket a Vízügyi Igazgatósággal, hogy költséghatékonyság és a későbbi kezelői problémák elkerülése érdekében a nagy számú tisztítóműtárgyak elhelyezésének kérdését vizsgálja felül. 47

49 4.4 Levegővédelem A hatástanulmány készítése során vizsgáltuk: a területre vonatkozó levegőtisztaság-védelmi előírásokat, a levegőminőségi hatásterületet, és a tervezési terület alapállapotát levegőminőségi szempontból A tervezett tevékenység hatásainak vizsgálata során az alábbiakat tanulmányoztuk: az építkezés alatti levegőszennyezést, az üzemelés alatti levegőszennyezést, a levegőszennyezést havária esetén, a karbantartás és felhagyás hatásait, a monitoring-rendszer tervezését. Levegőminőségi alapállapot jellemzése Közvetlen hatásterületen Közvetlen hatásterület az építkezés során közvetlenül igénybevett terület, és a tervezett autópálya nyomvonala melletti terület. Az üzemelés alatt a levegőszennyezettség hatásterületét a járműforgalom nagyságából, összetételéből adódó károsanyag-kibocsátás és a terjedési törvényszerűségek alapján lehet becsülni. A tervezési terület Jász - Nagykun - Szolnok és Hajdú - Bihar megyében, a meglévő 4 sz. főút környezetében, a Szolnok Túri sík és a Dél Hajdúság kistájakon helyezkedik el. A vizsgált nyomvonal hatásterülete Törökszentmiklós, Örményes, Fegyvernek, Kenderes, Kisújszállás, Karcag és Püspökladány területét érinti. Közvetett hatásterületen Levegőszennyezés esetén közvetett hatásterületként értelmezhető: - A meglévő úthálózat melletti azon védendő terület, ahol az új út építése, a forgalomátrendeződés következtében levegőszennyezettség változás (csökkenés, vagy növekedés) várható. - Az építkezés során a szállítási útvonalak, a depóniák és az üzemi területek. 48

50 - Az anyag-nyerőhelyek környezete. A közvetett hatásterület levegőterheltsége az szakasza által befolyásolt minden úton jelenleg a levegőterheltség egészségügyi határértékei alatt van. A közvetlen és a közvetett hatásterület levegőminősége jelenleg A háttér koncentrációkat és a törökszentmiklósi méréseket figyelembe véve, a jellemző szennyező anyagokra az alap-állapotot az alábbiak szerint határozhatjuk meg: Fegyvernek, Kenderes, Kisújszállás és Püspökladány környezetében Nitrogén-dioxid 17 µg/m 3 Szén-monoxid 578 µg/m 3 Szálló por (PM 10 ) 24 µg/m 3 Települések hatásterületén kívül Nitrogén-dioxid 10 µg/m 3 Szén-monoxid 200 µg/m 3 Szálló por (PM 10 ) 15 µg/m 3 Az építkezés alatti levegőszennyezés Az építőanyagok közúti szállításából, a munkagépek üzemeléséből származó levegőemisszióterhelés - elsősorban nitrogénoxidok, korom és szálló por - térben és időben koncentrált lehet, ezért az útépítés közvetlen környezetében problémát okozhat. A gépjármű közlekedésből, a szállított anyagok rakodásából, az építési technológiából, a földkitermelésből és a tereprendezésből porkeltésre lehet számítani. Az útépítés légszennyezéssel (elsősorban porszennyezéssel) terhelt területei elsősorban az építési és felvonulási területek és ezek közvetlen, kb m-es környezete. A porszennyezés csökkentése céljából az anyagszállító teherautókat le kell fedni, a szállításra használt útvonalakat és a deponált földanyagot újrafelhasználásig kiporzás elleni védelem érdekében rendszeres időközökben locsolni kell. Lehetőség szerint korszerű, kis légszennyezőanyag-kibocsátású munkagépeket szükséges alkalmazni. Az építkezés közben bizonyos mértékig elkerülhetetlen a környezetterhelés, nagyságát a megfelelő szabványok és kiviteli műszaki előírások betartásával megfelelően csökkenteni lehet, és várhatóan a lakott területeken nem okoz határérték feletti szennyezést. 49

51 Az üzemelés alatti levegőterhelés Referencia állapot Közvetlen hatásterület: A közvetlen hatásterület az M4 megépülése nélkül nem alakul ki. Közvetett hatásterület: A számítási eredmények alapján általánosan elmondható, hogy jövőbeli állapotban az M4 autópálya megépítése nélkül a várható levegőterheltség a vizsgált meglévő utakon a jelenlegihez viszonyítva megnövekszik. A levegőterheltség egészségügyi határértékeit azonban nem közelítik meg a koncentrációk. Csökkenés várható azonban a 3404 j. út vizsgált szakaszán. A gyorsforgalmi út megépítése esetén várható levegőterhelés A tervezési szakaszra meghatároztuk, hogy a vizsgált útszakaszok közül az M4 autópálya esetén az út tengelyétől 50 méterre, az egyéb útszakaszok esetén az út tengelyétől 25 méterre, az úton haladó forgalom légszennyező anyag kibocsátásának következtében az alap levegőterheltséget is figyelembe véve mekkora a rövid idejű (1 óra) átlagolási időtartamra vonatkozó levegőterheltség értéke. Azt is meghatároztuk, hogy az út környezetében a kialakuló rövid idejű légszennyező anyag koncentráció az alap levegőterheltséget is figyelembe véve az út tengelyétől milyen távolságban csökken a vonatkozó levegőterheltségi határérték alá. Közvetlen hatásterület Közvetlen hatásterület az M4 autópálya nyomvonala mentén, az emissziók által érintett terület. A közvetlen hatásterület lakóterületet, minősített védelmet igénylő természetvédelmi területet nem közelít meg. A km szelvények között, valamint a 136 km környezetében öntözéses művelésű mezőgazdasági terület fekszik, melyeket részben érint a közvetlen hatásterület. A várható levegőterheltség nem olyan mértékű, hogy a kulturnövényzetet károsíthatná. Mindamellett a jogszabály szerinti 50 m védőövezetre vonatkozó előírások érvényesek. Bár a forgalom a jövőben várhatóan tovább növekszik, a fajlagos emissziók távlatilag csökkennek. A vizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy a figyelembe vett kritikus légköri viszonyok (0,5 m/s szélsebesség) mellett az M4 autópálya Törökszentmiklós észak szakaszán mindkét nyomvonalváltozata esetében NO 2 légterhelési szintje az előírt 50 m-es védőövezeten kívül teljesül, 62 m távolságban. Ezen belül védendő ingatlan nem található. Átlagos meterológiai viszonyok mellett a határérték már az útpálya területén belül teljesül. Közvetett hatásterület 50

52 Az alábbi útszakaszok esetében koncentráció szint növekedés várható: sz. főút Püspökladány Hajdószoboszló közötti szakasz 33. sz. sz. főút érintett szakasza 34. sz. főút Fegyvernek Tiszaörs közötti szakasz 42. sz. főút Püspökladány Berettyóújfalu közötti szakasz 3401 j. út Karcag Kunmadaras közötti szakasz 3405 j. út Püspökladány 33. sz. főút szakasz 4201 j. út Kisújszállási szkasza 4202 j. út Kisújszállás Túrkeve közötti szakasz 4204 j. út Fegyvernek Kuncsorba közötti szakasz 4206 j. út M4 csp. Füzesgyarmat közötti szakasz 4245 Kertészsziget - Szaghalom közötti szakasz 4801 Báránd Sárrétudvari közötti szakasz j. út 4. sz. főút - Karcag közötti szakasz A kocentráció szint növekedés ellenéra az egészségügyi határértékek még az út területén belül teljesülnek kritikus, 0,5 m/s szélesebességgel számított légköri körülmények mellett is. 51

53 4.5 Élővilág A vizsgálatok körülményei Az élővilág szempontjából közvetlen hatásterületnek a tengely menti 70 m széles, közvetett hatásterületnek a tengely menti 600 m ( m) széles sávot tekintettük. Részletes élőhelytérkép m széles sávra készült), egyes állatfajok esetében azonban 1000 m ( m) széles sávban vizsgáltuk az előfordulásokat. A nyomvonal változatok Karcag déli részéig a Nemzeti Ökológiai Hálózatba sorolt területek kivételével természetvédelmi területet közvetlenül nem érintenek, azoktól biztonságos távolságra esnek. Natura 2000 védelem alatt álló területek metszésére Karcag és Püspökladány közötti szakaszon kerül sor. Az I. változat 1442 m hosszan keresztezi a km szelvények között a Hegyesbor (HUHN20146) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet. A teljes területi igénybevétel: m 2 (33,61150 ha). A 4206 j. út keresztezésénél kialakított csomópontnál 12,8443 ha kiterjedésben érinti a 1530 kódjelű Pannon szikes sztyeppék és mocsarak kiemelt közösségi jelentőségű élőhelyet. A II. változat a tárgyi Natura 2000 területet nem érinti. A tervezett nyomvonal II. változata Karcag és Bucsa között a km szelvények között 642 m hosszan metszi a Bihar (HUHN10003) Natura 2000 terület sarkát. A teljes területi igénybevétel: m 2 (4,9257ha). Ezen kívül a I. és II. változatok közös szakaszán, Püspökladánytól D-re, a és a kmsz-ek között mintegy 700 m hosszan a Natura 2000 területtel párhuzamosan, mintegy 100 m távolságban halad a gyorsforgalmi út; e szakaszon közvetlen érintettség nincs A tervezési terület élővilága Az M4 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonal változatai túlnyomórészt szántóföldi művelés alatt álló mezőgazdasági területeken haladnak. A nagytáblás mozaikok egyhangúságát a térségre jellemző sűrű csatorna- és földúthálózat, valamint az azok mellé telepített keskeny faés cserjesávok szakítják meg. Ezeknek az élőhelyeknek a fajkészlete, természetvédelmi szerepe a teljes szakaszon viszonylag nagy hasonlóságot mutat, amelytől a legjelentősebbnek számító vízfolyás, a Nagykunsági-főcsatorna, vagy a Hortobágy-Berettyó sem tér el jelentős mértékben. A csatornák a korábbi területhasználat emlékeként maradtak vissza. A sekélyebb csatornák időszakosan vezetnek vizet, főleg lecsapoló szerepet töltenek be, míg a nagyobbak még vízpótló rendszer részei. A csatornákban kis számban védett kétéltűek és hüllők élnek, valamint a depónián változó sűrűségben megtelepedett cserjés-fás sáv fasorok, facsoportok számos madárfaj számára nyújtanak élőhelyet. A nyomvonal változatok rövid szakaszokon kisebb-nagyobb gyepframentumokat érintenek Ezek értéke természetvédelmi szempontból nagyon változó lehet, mivel egy jelentős részükön a korábbi időszakban szántóföldi növénytermesztés, ill. rizstermesztés zajlott. Visszagyepesítésük kora változó, akadnak még 20 éve szántott foltok. A felmérések alapján a tervezett gyorsforgalmi út hatásterületére eső gyepek a madárfaunán kívül jelentős értéket nem hordoznak. 52

54 A változatok továbbá érintenek csak erre a térség jellemző mezőgazdasági kultúrát, rizstermesztésre szolgáló területeket. A rizsföldek szerepe egyes védett állatcsoportok (kétéltűek, madarak) által preferált vizes élőhelyi jellege miatt kiemelten fontos. A hatásterületen közösségi jelentőségű növényfaj nem fordul elő, de hat védett növényfaj előkerült. A beruházás nyomán a budai imola (Centaurea scabiosa subsp. sadleriana) 50 töves állományának állományának pusztulása várható. Az egyes állatcsoportok esetében általánosan elmondható, hogy a tágtűrésű, zavarást jól toleráló taxonok mellett a speciális élőhelykínálatnak és a jelenlegi zavartalanságnak köszönhetően ritka, értékes fajok is megtalálhatók. A felmérés során nyomvonal teljes területéről 2 közösségi jelentőségű ízeltlábú faj került elő, ezek közül egy faj fokozottan védett. Ezen kívül 21 további védett faj előfordulása biztos. A területen két jelentősebb, a tervezett gyorsforgalmi út keresztezési szakaszain mesterséges, csatornázott mederben folyó víztest van (Hortobágy Berettyó, Nagykunsági-csatorna); említést érdemlő álló víz (tó, holtág) a hatásterületen nincs. A Hortobágy Berettyó halfaunája korábbi vizsgálatok alapján jól feltárt, 12 védett faj előfordulását jelezték a teljes folyószakaszról, ebből a tervezési területen 4 faj megléte igazolható. Védett halak esetében megfelelő védelmi intézkedésekkel a közvetlen pusztulás elhárítható. A kétéltűek közül 2 közösségi jelentőségű kétéltű faj került elő, ezen kívül további 7 védett kétéltű faj/fajcsoport, a hüllők közül egy közösségi jelentőségű faj, de további 2 gyakori védett hüllő faj előfordulása biztos a nyomvonalak mentén. Védett kétéltűek, hüllők esetében megfelelő védelmi intézkedésekkel a jelentős volumenű közvetlen pusztulás elhárítható. A tervezési terület a több mint 90%-a agrártáj, ennek ellenére a lokálisan gazdag élőhelykínálatnak és a szomszédos területek élőhelygazdagságának megfelelően sokszínű, értékes madárvilággal rendelkezik. A madarak köréből összesen kb. 140 faj került elő rendszeres előfordulással. Karcag és Püspökladány között egy kiemelt jelentőségű madárvonulási folyosó található, amelyen keresztül valósul meg a kapcsolat a Hortobágy és Bihar tájegységek között. A megépülés esetén a túzok (Otis tarda) telelő és kóborló állományának, valamint a madárvonulásban érintett összes fajnak a migrációja válhat nehezebbé. Az építés nyomán fellépő zavaró hatások miatt a közösségi jelentőségű madárfajok közül a pálya környezetében élő réti sas (Haliaetus albicilla), kék vércse (Falco vespertinus), szalakóta (Coracias garrulus), székicsér (Glareola pratincola) és túzok (Otis tarda) esetén várható kedvezőtlen, zavaró hatás. Fontos hangsúlyozni, hogy ezekben a szituációkban a madarak elvándorlással reagálhatnak, aminek a veszélyét hatáscsökkentő intézkedések (műfészek, madárvédő fal, véderdősítés, cserjetelepítés stb.) alkalmazásával lehet mérsékelni. A beruházás megvalósulása esetén közösségi jelentőségű (Natura 2000) növény- és állatfaj állományainak pusztulása nem várható. A kivitelezés az állatfajoknak csekély állományait érintheti kedvezőtlenül. A tervezett beruházásnak természetvédelmi szempontból kedvezőtlen közvetett hatásai lehetnek (pl. zavarás, szennyezés), ezek azonban a környezetvédelmi előírások betartása mellett az elfogadható határértékeken belül maradnak. A beruházás megvalósulása várhatóan nem okoz számottevő változást, ill. csökkenést az ismert fajok populációiban, hiszen az élőhely elég nagy és ami fontos: összefüggő ahhoz, 53

55 hogy a esetlegesen a zavarásnak kitett fajok egy másik, számukra megfelelőbb helyre települhessenek át. A tárgyi Natura 2000 területen nem indokolt kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések alkalmazása. A javasolt intézkedések megvalósulásával minimalizálható a fellépő veszteség. Vadgazdálkodás A teljes tervezési terület alapvetően apróvadas, jelentősebb stabil őz létszámmal, de a tervezési területen rendszeresen megjelenik váltóvadként a vaddisznó is. Az őz kizárása érdekében 1,8 m magas védőkerítés létesítése indokolt a teljes szakaszon. A vadátjárókat a területi adottságoknak megfelelően kell elhelyezni. Ezek a helyi körülmények között a vízfolyások melletti sávokban ideálisak, ezért az áthidalt vízfolyásokhoz kapcsolódó kombinált vadátjárók kialakítása javasolt. 54

56 4.6 Tájvédelem A hatástanulmány készítése során a következőket vizsgáltuk meg: - Természetföldrajzi adottságok - Vízhálózat főbb jellemzői - Tájtörténet, tájhasználat, tájszerkezet - Települések főbb adatai - A tervezési terület zöldfelületi rendszere - Országos-, megyei területrendezési tervekkel, valamint településrendezési tervekkel való összefüggések - Tájképi potenciál meghatározása - Tervezett nyomvonal tájképi illeszkedése a meglévő tájképi adottságokhoz Vizsgálataink összefoglalása: A vizsgált terület az Alföld középső részén húzódik. Két tájegységet, és azon belül két kistájat érint: a Szolnok-Túri síkot, illetve a Nagy-Sárrét északi részét (Püspökladány környéke, utolsó 10 km). A két kistáj sem a terepfelszín jellegében, sem a felszín közeli képződmények kőzettani felépítésében, sem hidrológiai és hidrogeológiai tulajdonságaiban nem térnek el jelentősen egymástól. A terepfelszín a vizsgált területen gyakorlatilag síknak mondható, köszönhetően a felszín közeli képződmények kialakulásában döntő szerepet vállaló folyók térszín kiegyenlítő tevékenységének. Találunk ugyan elhagyott, régi, feltöltött, de azért jól kirajzolódó kanyargós folyómedreket és ezeket övező övzátonyokat, valamint a régi medrek mélyvonulatát követő mai csatornákat, ezek azonban legfeljebb néhány méteres relatív szintkülönbséget jelentenek. Fegyvernek, Kenderes és Kisújszállás térségében ugyanúgy mbf körüli a terepszint, mint Karcag, vagy Püspökladány környékén. Ettől valamivel alacsonyabb értékekkel a már említett régi medervonulatok, magasabbal (de 92,0 mbf-et meg nem haladókkal) pedig a szórványosan előforduló kunhalmok bírnak. A térség az Alföld középső részén helyezkedik el, a Tiszától keletre. A terület a nagy alföldi vízrendezés előtt mocsárvilág volt. Jelenleg a terület sík, nem különösen szabdalt, enyhén hullámos síkvidék. A tervezési terület Karcagig a Víz Keretirányelv (VKI) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve alapján a Nagykunság tervezési alegység részét képezi, Püspökladány térésge pedig már a Hortobágy Berettyó tervezési alegység területére esik, mely alegységek a Tisza részvízgyűjtőjéhez tartoznak. A pályaszakasz természetes vízfolyást, állóvizet nem keresztez, a keresztezett vízfolyások belvízcsatornák, kettős működésű belvíz, illetve öntöző csatornák, illetve öntözőcsatornák. A térségben nagy kiterjedésű meliorált területek vannak. A nyomvonalak környezetében jellemző tájszerkezeti elem a mezőgazdasági művelés. A mélyebb térszíneken helyenként megmaradtak a rétek, mocsarak is. 55

57 Jellemző az öntözött területek aránya. A tájszerkezetet a nagyüzemi táblák és kisebb-nagyobb csatornarendszere, valamint a vízfolyásokat, utakat kísérő fasorok, erdősávok rendszere határozza meg. A gyep és az erdő mozaikosan fordul elő. A térség közúti fő tengelyei az európai úthálózat részét képező, Szolnokot Püspökladánnyal összekötő Ny-K irányba futó 4 számú közlekedési útvonal (E60), valamint a Fegyverneket Tiszafüreddel összekötő 34 sz. főút. A táj szerkezetét meghatározza még a 4 sz. főúttal közel párhuzamosan futó, Ny-D irányú Szolnok - Püspökladány vasútvonal is. A területet behálózzák a mű- és tagutak. Minden szomszédos települést burkolt út köt össze egymással. A nagyobb települések mind a 4 sz. főútra vannak felfűzve. A pályáról feltáruló táj karakterét a nyomvonalhoz viszonylag közel fekvő települések látványa, a szántóföldek, csatornarendszerek képe határozza meg. Jóllehet a pályáról feltáruló táj karakterét a domborzatilag egyhangú sík terület, a nyomvonalat keresztező számos csatorna medrét és a csatornákat kísérő fás-szárú növényzet, illetve halastavak és szántók képe határozza meg. Európai ökológiai hálózat (Natura 2000 területek) Az I. változat 1442 m hosszan keresztezi a ( km sz) a Hegyesbor (HUHN20146) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet. A II. változat a km szelvények között 642 m hosszan metszi a Bihar (HUHN10003) Natura 2000 terület sarkát. Országos jelentőségű védett természeti területek A nyomvonalak nem érintenek országos jelentőségű védett természeti területet. A tervezett nyomvonal nem érint ex lege lápot, szikes tavat és kunhalmot. Nemzeti ökológiai hálózat A nyomvonal érint olyan természeti területet, melyek területi egységként nem élveznek védelmet, azonban védett fajok élőhelyéül szolgálnak. Ezek a területek a hazai ökológiai hálózat részét képezik. település km sz. terület típusa Törökszentmiklós-Surján megszakított folyosó Karcag I. vált folytonos folyosó Karcag II. vált folytonos folyosó Karcag I. vált puffer terület Püspökladány I. vált folytonos folyosó Püspökladány I. vált magterület Püspökladány I. vált folytonos folyosó Püspökladány I. vált puffer terület Karcag Püspökladány II. vált puffer terület Püspökladány II. vált folytonos folyosó Püspökladány II. vált magterület Püspökladány II. vált folytonos folyosó 56

58 Püspökladány II. vált puffer terület Tájképvédelmi terület A nyomvonalak Püspökladány területén országos jelentőségű tájképvédelmi területet nem, azonban térségi jelentőségű tájképvédelmi területet érintenek. Érzékeny Természeti Terület A nyomvonalváltozatok Karcag és Püspökladány területén érintik a Bihari sík fontos Érzékeny Természeti Területeket. Helyi jelentőségű védett természeti terület A nyomvonalváltozatok nem érintenek helyi jelentőségű védett természeti területet. Egyedi tájértékek A tágabb tervezési területen több egyedi tájértéket is találhatunk, kunhalmokat és gémeskutakat, ezeket a nyomvonalváltozatok nem érintik. Tájsebek o Roncsolt, degradált területek A térségben nagy területet fednek le a bányatelkek. Ezek túlnyomó része a MOL Rt. tulajdonában van és főként a felső pannon korú homokkövekben tárolt szénhidrogén készleteket, illetőleg a kitermelő és szállító létesítményeket védi. Agyag és homokbányák Törökszentmiklóson, Fegyverneken és Kisújszálláson találhatóak. o Negatív látványelemek Hulladéklerakó Az M4 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonalainak közelében nem található hulladéklerakó. A püspökladányi bezárt hulladéklerakó nagyjából 1 km-re található a tervezett nyomvonalaktól. Itt jelenleg kétütemű rekultivációt végeznek. Elektromos vezetékek A nyomvonalakat keresztező elektromos vezetékek felsorolását, melyeket az átnézeti térképen is feltüntettünk, az Épített környezet c. fejezet tartalmazza. Mezőgazdasági üzemek A nyomvonal 1 km-es környezetében a következő helyeken található mezőgazdasági üzem: km sz. bal oldal (200 m) km sz. jobb oldal (900 m) km sz. jobb oldal (400 m) - I. változat km sz. bal oldal (400 m) - I. változat km sz. jobb oldal (400 m) - I. változat km sz. bal oldal (470 m) 57

59 - I. változat km sz. jobb oldal (85 m) - II. változat km sz. bal oldal (50 m, érinti az ingatlant) - I. változat km sz. jobb oldal (650 m), II. változat km sz. bal oldal (550 m) - I. változat km sz. jobb oldal (750 m), II. változat km sz. bal oldal (350 m) - I. változat km sz. bal oldal (700 m) - II. változat km sz. jobb oldal (240 m) - I. változat , II. változat km sz. bal oldal (50 m) - I. változat , II. változat km sz. jobb oldal (700 m) Ipari, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Kisújszálláson a 4 sz. főút mindkét csomópontjánál található kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területnek kijelölt terület. A végcsomópont (42 sz. főút) és komplex pihenő bal oldalán mintegy 150 m-re található Püspökladány egyik ipari, kereskedelmi, szolgáltató gazdsági területe, melynek nagyrésze jelenleg még nincs beépítve. Rendezési tervekkel való összhang Az országos és megyei területrendezési tervekben feltüntetett nyomvonalak kismértékben, de eltérnek a jelen tervben vizsgált változatoktól. A beruházással érintett települések rendezési tervei közül egyedül Kisújszállás rendezési tervében egyezik meg a nyomvonal a tervezettel, a többi esetében módosításra van szükség. A tájképi potenciál meghatározását a táji adottságok alapján végeztük el, melynek során a következő szempontokat vettük figyelembe: - Domborzat: reliefenergia és felszínmozgalmasság értékelése - Borítottság: biológiai aktivitásérték kiszámítása - Szegélyek: szegélyek hosszának és változatosságának értékelése A domborzat reliefenergiája igen alacsony értéket mutat, a pálya sík területen vezet. A tervezési terület felszínmozgalmasság szempontjából igen egyhangúnak, legfeljebb egyhangúnak minősíthető. A Kisújszállást elkerülő szakasz 2x1 sávon kiépítésre került, és a kisajátítás teljes szélességben megtörtént. Ezen a szakaszon csupán egy újonnan tervezett földút területigénybevételével számoltunk. A területfelhasználás és biológiai aktivitásérték számítását átlagosan 60 m szélességre végeztük el, és figyelembe vettük a pihenők és csomópontok többletterületét is. I. változat Területfelhasználás Érintettség (ha) Értékmutató Biológiai aktivitásérték szántó 271,01 3,2 867,22 legelő 23, ,32 erdő 0,52 9 4,72 58

60 II. változat csatorna 8, ,46 közút 4,93 0,6 2,96 földút 4,90 1 4,90 vasút 0,16 0,6 0,09 udvar, major 0,14 0,7 0,09 töltés 1,10 1 1,09 315, ,86 Területfelhasználás Érintettség (ha) Értékmutató Biológiai aktivitásérték szántó 280,36 3,2 897,16 legelő 17, ,64 erdő 2, ,17 csatorna 9, ,15 közút 5,41 0,6 3,24 földút 4,26 1 4,26 vasút 0,19 0,6 0,11 töltés 0,96 1 0,96 321, ,69 A tervezett nyomvonal mentén a mesterséges - mesterséges szegélytípusok találkozása a legnagyobb arányú. A tervezett út %-ban mezőgazdasági hasznosítású (szántó) területeken halad. Összességében megállapíthatjuk, hogy a tervezett terület tájvédelmi szempontból nem mutat nagy változatosságot. A meglévő adottságokhoz történő illeszkedést a hossz-szelvény és a helyszínrajz segítségével három szempont alapján lehet megvizsgálni: 1. Tervezett terep eredeti terepviszonyok összehasonlítása 2. Tervezett nyomvonal tájképi hatásának értékelése 3. Kedvezőtlen látványelemek megjelenése a tájban A szakasz 63 %-a csak 1 2 m magas töltésen halad, ezzel kedvezően illeszkedik a tájképbe. Nagyobb töltésmagasságok főként a csomópontok, út- és vízfolyás keresztezések kialakítási helyein szükségesek. A pálya több mint fele körívben halad, ennek köszönhetően a pszichológiai hatás az úton haladva izgalmasnak értékelhető, valamint szintén a pályának nagy része jól belátható is. Figyelembe véve azt is, hogy az egyes nyomvonalvezetési típusok viszonylag sűrűn váltogatják egymást, a szakasz egyáltalán nem mondható egyhangúnak. A magasságkülönbség vizsgálat eredményéhez és a terepi adottságokhoz illeszkedő eredményt kaptunk: A sík terep miatt a legnagyobb az egyenesen, sík terepen vezetett szakaszok aránya. A nyomvonalon létesülő különszintű kereszteződések teszik izgalmasabbá a szakaszt. Tájképi szempontból legkedvezőbb az aluljárók létesítése. A táblázatokból látható, hogy a 16 db, illetve 18 db aluljáró kerül kialakításra, felüljáróra csak a nagyobb csatornák és vasútvonalak keresztezéseinél van szükség. Legnagyobb tájképi változást a nagyobb csatornák, vasútvonalak és a főútvonal keresztezéseknél kialakítandó 5-10 m magas töltések 59

61 és a tervezett csomópontok okozzák. A nagyrészt síkvidéki adottságok miatt ezek már messziről látszanak, ezért nagyon fontos a megfelelő tájbaillesztésük. 60

62 4.7 Épített környezet A kulturális örökség védelméről szóló, többször módosított évi LXIV. törvény 20/A. értelmében a teljes szakaszra vonatkozó Előzetes Régészeti Dokumentációt (ERD) kell készíteni. Az ERD elkészítésére a Beruházó felhatalmazásával az UTIBER Kft. kötött szerződést a feltárásra jogosult intézménnyel 2014 nyarán. A terepi bejárásokra az őszi betakarítást követően kerül sor, így az ERD elkészítésének tervezett határideje november 14. A Kisújszállás elkerülő szakasz építését megelőzően a szakaszon érintett két lelőhely feltárása az autópálya szélességében megtörtént. A tervezett nyomvonal sem műemléket, műemléki jellegű épületet, sem egyedi tájértékű épületet nem érint. A nyomvonal végig külterületen halad, megfelelő távolságban a lakott területektől. Az út közelében található néhány egész évben lakott, rendezetlen funkciójú épület, tanya vagy gátőrház, valamint néhány helyen a nyomvonal megközelít ipari és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületeket, mezőgazdsági üzemeket. A keresztező utak és földutak különszintű átvezetésével és a párhuzamos szervízutak megépítésével a telkek megközelítése biztosított. A tervezett nyomvonal által keresztezett közművek keresztezési helyei és a várható beavatkozást az alábbi táblázat tartalmazza. I. változat II. változat Közmű típus Tulajdonos beavatkozás Meglévő 20kV-os légvezeték E.ON Titász Zrt. kiváltás saját nyomvonalon Meglévő optikai földkábel Magyar Telekom Nyrt. kiváltás saját nyomvonalon Meglévő gázelosztó vezeték TIGÁZ-DSO Kft. kiváltás saját nyomvonalon Meglévő 20kV-os légvezeték E.ON Titász Zrt. kiváltás saját nyomvonalon Meglévő 20kV-os légvezeték E.ON Titász Zrt. kiváltás saját nyomvonalon Meglévő optikai földkábel Magyar Telekom Nyrt. kiváltás új nyomvonalon Meglévő 20kV-os légvezeték E.ON Titász Zrt. kiváltás új nyomvonalon Meglévő D100 gázvezeték FGSZ Zrt. A Kisújszállás elkerülő utat keresztező közművek az Meglévő bányaüzemi hírközlő kábel FGSZ Zrt. elkerülő út építése kapcsán a gyorsforgalmi úttá történő bővítés figyelembe vételével Meglévő Putrizug 22kV-os légvezeték E.ON Titász Zrt. kerültek kiváltásra, ill Meglévő Kisújszállás II. 22 kv-os földkábel E.ON Titász Zrt. szabványosításra. Jelen beruházás során beavatkozás nem szükséges Meglévő 20kV-os légvezeték E.ON Titász Zrt. kiváltás új nyomvonalon Meglévő optikai földkábel Magyar Telekom Nyrt Meglévő 120 kv-os légvezeték E.ON Titász Zrt. várhatóan nem kell átépíteni 61

63 Meglévő 20kV-os légvezeték E.ON Titász Zrt. kiváltás saját nyomvonalon Meglévő 20kV-os légvezeték E.ON Titász Zrt. kiváltás új nyomvonalon Meglévő 20kV-os légvezeték E.ON Titász Zrt. kiváltás saját nyomvonalon Meglévő 20kV-os légvezeték E.ON Titász Zrt. kiváltás új nyomvonalon Meglévő 20kV-os földkábel E.ON Titász Zrt. kiváltás új nyomvonalon Meglévő DN1000 nagynyomású gázvezeték FGSZ Zrt Meglévő DN800 nagynyomású gázvezeték FGSZ Zrt Meglévő bányaüzemi hírközlő kábel FGSZ Zrt Meglévő 20kV-os légvezeték E.ON Titász Zrt Meglévő 120 kv-os légvezeték E.ON Titász Zrt. várhatóan nem kell átépíteni Meglévő optikai földkábel Magyar Telekom Nyrt Meglévő 20kV-os légvezeték E.ON Titász Zrt. kiváltás új nyomvonalon Az új nyomvonalon kiváltásra kerülő 20 kv, 120 kv-os légvezetékek és a gázvezetékek létesítése EVD köteles tevékenységek. A kiváltások hatásait az egyes környezeti elemekre jelen tervben vizsgáltuk. 62

64 4.8 Zaj és rezgésvédelem A hatásvizsgálati eljárás készítése során vizsgáltuk: a létesítményre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi követelményeket a zajvédelmi közvetlen és közvetett hatásterületeket A tervezett tevékenység hatásainak vizsgálata során az alábbiakat tanulmányoztuk a jelenlegi zajhelyzetet a közvetlen és közvetett hatásterületen a távlati referencia állapotban várható zajterhelést az építkezés alatti rezgésterhelést az építkezés alatti zajvédelem lehetőségeit várható zajterhelést a közvetlen és közvetett hatásterületen a gyorsforgalmi út megépülése után A jelenlegi zajhelyzet A létesítendő nyomvonal közvetlen környezetében, mivel jelenleg forgalommentes területekről van szó, a zajterhelést a távolabbi utak zajterhelése, illetőleg a természet hangjai határozzák meg. A környező úthálózat mentén, a települések területén a számítással meghatározott zajterhelés értékei alapján megállapítható, hogy a hivatkozott utak mentén a 7,5 m-es referencia távolságban a jelenlegi zajterhelés az alábbi: Út száma Vizsgát szakasz LAeq [db] 7,5 m Nappal Éjszaka 4 Törökszentmiklós 71,1 67,9 4 Fegyvernek 70,2 67,3 4 Kenderes. 70,5 67,6 4 Kisújszállás 75,2 72, j. út j. út 75,3 72, j. út - Karcag 75,3 72,1 4 Karcag - Püspökladány 75,5 72,3 4 Püspökladány - Kaba 72,8 69,5 4 Kaba - Hajdúszoboszló 73,1 69,5 33 Hortobágy 69,1 60,6 34 Fegyvernek - Bánhalma 63,2 54,8 34 Bánhalma Kunhegyes 64,7 56,2 34 Kunhegyes Kunmadaras 66,0 57,4 34 Kunmadaras - Tiszaörs 66,1 57,6 63

65 Referencia állapot Út száma Vizsgát szakasz LAeq [db] 7,5 m Nappal Éjszaka 42 Püspökladány 69,1 65,9 42 M4 csp. - Báránd 72,8 69,5 42 Báránd - Földes 72,8 69,6 42 Földes - Berettyóújfalu 73,0 69, Karcag - Kunmadaras 70,6 62, Kenderes - Bánhalma 63,3 54, Püspökladány - Nádudvar 66,2 57, Nádudvar - 33.sz. főút 64,4 55, Nádudvar - Kaba 66,2 57, Kisújszállás nyugat 66,4 57, Kisújszállás 63,7 55, Kisújszállás kelet 67,6 59, Kisújszállás - Túrkeve 63,4 54, Fegyvernek - Örményes 60,6 52, Örményes - Kuncsorba 58,0 49, Kisújszállás - Ecsegfalva 59,4 50, Karcag - M4 csp. 65,3 56, M4 csp. - Kertészsziget 61,6 53, Kertészsziget - Füzesgyarmat 65,3 56, Örményes - Kisújszállás 53,2 44, Püspökladány - Sárrétudvari 62,5 53, sz. főút - Sárrétudvari 66,8 58, Kertészsziget - Szeghalom 62,0 53, Báránd - Sárrétudvari 64,8 56, sz. főút - Karcag 70,2 61,3 Referencia állapot alatt azt a évben kialakuló helyzetet értjük, ami akkor jönne létre, ha az M4 gyautópálya tervezett kiépítése nem valósulna meg. A referencia állapotban a közvetlen hatásterület azon részein, ahol forgalommentes területekről van szó, nem kell zajszint változásra számítani. A környező úthálózat mentén, a települések védendő területein a számítással meghatározott zajterhelés értékei alapján) megállapítható, hogy a hivatkozott utak mentén a 7,5 m-es referencia távolságban a nélküle állapotban a megmaradó rossz minőségű útburkolatok és a természetes forgalomfejlődés következtében a referencia zajterhelés nappal és éjjel mintegy 0,1-7,4 db-el nő, és további mértékben eredményez határérték feletti zajterhelést új, vagy már túllépéssel érintett helyszíneken. Zajterhelés csökkenés a 3407 j. út Nádudvar Kaba, és a 3405 j. út Nádudvar sz. út közötti szakaszán várható Építkezés alatti zaj A zajterhelés az építő, szállító, rakodógépek mozgásából ered. A munkagépek zaja csak az úthoz közeli épületeknél okozhat problémát, de azt is csak ideiglenes jelleggel. Mivel a főpálya építés a lakott területekről túlnyomórészt több száz méter távolságban lesz, ezért előreláthatólag az építkezéstől származó zaj csökkentésére, 1-1 a nyomvonalhoz közelebbi tanyaépület kivételével, nem kell külön intézkedéseket (megfelelő időbeosztás, 64

66 zajvédő burkolatok alkalmazása) alkalmazni, az építési munka nem okoz határérték feletti zajterhelést. A közvetett hatásterületen a zajterhelés növekedésének mértéke elhanyagolható, mivel az okozott zajterhelés növekedés nappal az érzékelési küszöbszint alatt marad, így a növekedés nem befolyásolja jelentősen az út menti épületek jelenlegi zajterhelését. Az építési zaj megfelelő zajvédelmi intézkedések mellett elviselhetőnek minősíthető, a várható zajterhelés a javasolt intézkedések megvalósítása esetén megfelel a jogszabályban előírt követelményeknek. Építési rezgésvédelmi szempontból megfelelő rezgésvédelmi intézkedések mellett az építés elviselhetőnek minősíthető. Gyorsforgalmi út várható zajterhelése Közvetlen hatásterület Mértékadó vizsgálati pontok: Karcag hrsz Karcag 01822/4 hrsz Karcag 01882/1 hrsz Püspökladány 0287/18 hrsz Távlati állapotban a tárgyi autópálya szakaszt Fegyvernek és Kisújszállás elkerülő út között egy nyomvonalváltozaton vizsgáltuk, míg a Kisújszállás elkerülő végcsomópontja és a tervezési határ között 2 nyomvonalváltozat zajterhelése került vizsgálatra. A mértékadó vizsgálati pontok a Kisújszállás elkerülő Püspökladány között kerültek kijelölésre. Az egyes nyomvonalváltozatok megvalósulása esetén a vizsgálati pontokon jelentkező zajterhelést változatonként külön-külön tanulmányoztuk I. nyomvonalváltozat megvalósulása esetén: A vizsgálati eredményeket áttekintve az alábbi határérték túllépések várhatóak: Cím Határ érték nappal [db] Határ érték éjjel [db] LAeq nappal [db] LAeq éjjel [db] Eltérés nappal [db] Eltérés éjjel [db] Karcag hrsz ,0 59,6-2,0 4,6 Karcag 01915/1 hrsz ,2 56,8-4,8 1,8 Püspökladány 0287/18 hrsz ,8 57,4-4,2 2,4 62,2 58,8-2,8 3,8 A táblázatból kiolvasható, hogy az éjjeli határértékhez képest 1,8-4,6 db határérték túllépés várható a táblázatban szereplő védendő ingatlanoknál. 65

67 A határérték túllépés miatt zajvédő fal telepítését javasoljuk az autópálya padkájában a védendő ingatlanok mentén II. nyomvonalváltozat megvalósulása esetén: A vizsgálati eredményeket áttekintve az alábbi határérték túllépések várhatóak: Cím Határ érték nappal [db] Határ érték éjjel [db] Karcag 01822/4 hrsz Püspökladány 0287/18 hrsz LAeq nappal [db] LAeq éjjel [db] Eltérés nappal [db] Eltérés éjjel [db] 59,4 56,0-5,6 1,0 53,5 49,2-11,5-5,8 59,3 55,9-5,7 0,9 60,7 57,3-4,3 2,3 A táblázatból kiolvasható, hogy az éjjeli határértékhez képest 0,9 2,3 db határérték túllépés várható a táblázatban szereplő védendő ingatlanoknál. A határérték túllépés miatt zajvédő fal telepítését javasoljuk az autópálya padkájában a védendő ingatlanok mentén Közvetett hatásterület A környező úthálózat mentén, a települések területén a számítások szerint megállapítható, hogy a zajterhelés a nélküle állapothoz képest a hivatkozott utak mentén a 7,5 m-es referencia távolságban a zajterhelés a főutak és alacsonyabb rendű utak esetében is jellemzően különböző mértékben (0,1-7,4 db között) csökken, vagy 1 db alatt nő, azonban a következő esetben észrevehető mértékben nő: a j. út Kisújszállás nyugat település esetében mind nappal, mind éjjel 1,4 db-el nő, azonban az útszakasz lakott területen kívül található a 4 sz. út Püspökladány Kaba közötti szakaszán mind nappal, mind éjjel az I. változat esetén1,3 db-el, míg a II. változat esetén 1,4 db-el nő, míg a Kaba - Hajdúszoboszló közötti szakaszán mindkét nyomvonalváltozat esetén mind nappal, mind éjjel 1,2 db-el nő a 42 sz. út M4 csp. Báránd közötti szakaszán mindkét nyomvonalváltozat esetén mind nappal, mind éjjel 2,2 db-el nő, a Báránd Földes szakaszán mindkét nyomvonalváltozat esetén mind nappal, mind éjjel 1,9 db-el nő, míg a Föles Beretyóújfalu szakaszon mindkét nyomvonalváltozat esetén mind nappal, mind éjjel 1,7 db-el nő a 3405 j. út Püspökladány Nádudvar közötti szakaszán mindkét nyomvonalváltozat esetén mind nappal, mind éjjel 1,6 db-el nő, a Nádudvar 33. sz. út közötti szakaszán mindkét nyomvonalváltozat esetén mind nappal, mind éjjel 2,9 db-el nő 66

68 a 3407 j. út Nádudvar Kaba közötti szakaszán mindkét nyomvonalváltozat esetén nappal 2,3 db-el nő a 4245 j. út Kertészsziget - Szeghalom közötti szakaszán mindkét nyomvonalváltozat esetén nappal 2,5 db-el nő A várhatóan zajterhelés növekedéssel járó útszakaszok esetében a bizonytalansági tényezők figyelembe vételével nem javaslunk zajvédelmi beavatkozást, azonban az érintett útszakaszok belterületi részein zajmonitoring pontok létesítését javasoljuk, és a mérési eredményektől függően esetleges zajvédelmi intézkedések meghozatala szükségessé válhat. 67

69 4.9 Hulladékgazdálkodás A hatástanulmány készítése során a következőket vizsgáltuk meg: - Építés során keletkező hulladékok - Építési hulladékok becsült mennyisége - Üzemelés során keletkező hulladékok - Veszélyes hulladékok gyűjtése és ártalmatlanítása - Hulladékkezelési előírások Vizsgálataink összefoglalása: Az okszerű, jogszabályi előírásoknak megfelelő hulladékgazdálkodás mind a kivitelezés, mind a létesítmény üzemeltetése, használata során kötelező. A keletkező hulladékok gyűjtését, szállítását, hasznosító, vagy ártalmatlanító szervezetnek történő átadását a környezet veszélyeztetése nélkül kell végrehajtani. Az kivitelezés során az alábbi veszélyes és veszélyesnek nem minősülő hulladékok keletkezése várható: Név EWC kódszám Inert hulladékok: Építőanyag (cement, beton, tégla, stb.) törmelék, hulladék, , Kitermelt talaj bitumen hulladék, Építési anyagok és segédanyagok: tömítő-, szigetelőanyag hulladék, festékek, lakkok és egyéb bevonó, korrózióvédő anyagok hulladékai, -08 (-08 01, , ,) Kommunális hulladék: Települési folyékony hulladék Települési szilárd hulladék Szelektíven gyűjtendő hulladékok: fémhulladék (vas, acél), fahulladékok, papírhulladékok, műanyag hulladékok, Biológiailag lebomló hulladékok Egyéb hulladékok. Veszélyes hulladékok: Név EWC Kód Motor-, hajtómű- és kenőolajok Hulladék akkumulátor Olajos homok Olajos rongy Járművek karbantartásából származó hulladékok Bitumen keverékek, szénkátrány és kátránytermékek Festékmaradék és festékes csomagolóeszköz Szennyezett oldószer maradékok

70 Becsült építési hulladékok Az érintett keresztező utaknál a bontandó aszfalt pálya vastagságát 10 cm-ben, a betonalap vastagságát 20 cm-ben határoztuk meg. A Kisújszállás elkerülőn a négynyomúsítás során az aszfalt marásából (6 cm) származó hulladék keletkezésével kell számolni. Ebből adódóan a keletkező bontási hulladék mennyisége nyomvonalváltozatonként: nyomvonal aszfalt (m 3 ) beton (m 3 ) Törökszentmiklós-Kisújszállás (4204 j. út, j. út, 4 sz. főút) Kisújszállás elkerülő 600 Kisújszállás-Püspökladány (4 sz. főút, burkolt út, 4206 j. út, 4211 j. út, 42 sz. főút) A pontos mennyiségét az engedélyezési terv mennyiségkimutatása fogja tartalmazni. A kitermelt bontási anyagok jelentős része felhasználható az alapozási munkálatokban megfelelő előkészítés után. A keletkező, 17-es főcsoportba tartozó hulladékok, valamint a kommunális hulladékok nem tekinthetők veszélyes hulladéknak, ezért elhelyezhetőek Jász- Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye alábbi hulladéklerakóiban: - Kétpó - Karcag - Berettyóújfalu - Debrecen Korábban minden településen működött hulladéklerakó, ezek mindegyike már bezárt, teljesen vagy részlegesen takart/rekultivált állapotban vannak. A települések jelenleg a kétpói, karcagi és a berettyóújfalui regionális hulladéklerakóba szállítják a települési hulladékot. Az üzemelés során keletkező hulladékok A nem hasznosítható veszélyesnek nem minősülő hulladékok a települési szilárd hulladékokhoz hasonlóan, illetve azzal együtt kezelendők. A veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtése, majd hasznosítása vagy ártalmatlanítása a hulladék minőségétől függően kell történjen. EWC kód megnevezés * szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkhulladékok festék- vagy lakk-hulladékok, amelyek különböznek a til * szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai ragasztók, tömítőanyagok anyagok hulladékai, amelyek különböznek a től vasfém reszelék és esztergaforgács * klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj alapú hidraulika olajok * ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok * homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek * egyéb oldószerek és oldószer keverékek papír és karton csomagolási hulladékok műanyag csomagolási hulladékok fém csomagolási hulladékok vegyes összetételi kompozit csomagolási hulladékok * veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről 69

71 nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amelyek különböznek a től gumiabroncs beton téglák cserép, kerámiák fa műanyag bitumen keverék, amelyek különböznek a től alumínium Építési és bontási hulladék, vas és acél föld és kövek, amelyek különböznek a tól Építési és bontási hulladék, kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a , és tól olaj-víz elválasztásából származó, étolajból és zsírból eredi zsír olaj keverék * olaj-víz elválasztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a til Kerti hulladékok, biológiailag lebomló hulladékok Kerti hulladékok, talaj és kövek Kerti hulladékok, biológiailag lebonthatatlan hulladékok egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is úttisztításból származó hulladék Biológiailag lebomló hulladékok A tervezett útszakasz üzemelése során várhatóan képződő főbb hulladékok jegyzéke a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerint A keletkező hulladékok mennyisége a tervezés jelen fázisában pontosan nem határozható meg, azonban a korábban létesített hasonló létesítmények adatai alapján becsülhető az alábbiak szerint: megnevezése Veszélyes hulladék vesz. anyagokkal szennyezett abszorbensek (pl. olajos homok), szűrők, törlőkendők, védőruházat EWC kódja várható éves mennyisége (t) vesz. anyagokat tartalmazó föld és kövek ,5-3 speciális gyűjtést és fertőtlenítést igénylő hulladékok ,15-0,20 elhasznált fagyálló folyadék liter Fénycső ,003-0,005 hulladékká vált toner ,001-0,005 Nem veszélyes hulladék megnevezése EWC kódja várható éves mennyisége (t) Biológiailag lebomló hulladékok szilárd kommunális hulladék folyékony kommunális hulladék

72 alumínium ,07-0,12 fémek (pl. vashulladék) ,1-0,2 gumiabroncs ,5-0,8 71

73 5 KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 5.1 Talaj, felszín alatti víz Talaj: Az útépítés hatását talajvédelmi szempontból, a terület igénybevételétől eltekintve, összességében semlegesnek minősítjük. Felszín alatti vizek A vizsgált nyomvonal mentén a felszín alatti víz szintje jellemzően 2-4 m között húzódik, a víztestek minősítése gyenge, azonban kémiai állapotuk jó. A területen található települések a felszín alatti víz szempontjából érzékeny besorolásúak. A vizsgált nyomvonal vízbázis védőterületet nem érint. A műszaki fegyelem megtartása és a havária eseményekre való kötelező felkészültség betartása mellett az építkezés alatt a felszín alatti víz terhelése, szennyezés kialakulása kizárható. A felszín alatti víz terhelése autópálya működése során a csapadékvizekkel lemosódó szennyezőanyagokra korlátozódik, azonban a legújabb kutatási, vizsgálati eredmények értelmében a szennyezőanyag - megfelelő talajadottságok és árokkiképzés esetén - rövid úton lebomlik, nem éri el a felszín alatti vizet. 5.2 Felszíni víz A számítások alapján a számított értékek szerint a becsült olajszennyezés 5 mg/l es érték alatt van, ezért tervezői szempontból nem szükséges külön tisztító műtárgyak betervezése. Vízügyi Igazgatóság jelen projekt vonatkozásában előzetesen jelezte, hogy minden befogadóba való bevezetés előtt szükségesnek tartja tisztítóműtárgyak betervezését, ezért a vízépítési tanulmányterv a bevezetések előtt tisztítóműtárgyak betervezését irányozza elő. A vízépítési tanulmánytervben betervezett tisztítóműtárgyak helyét és darabszámát a KHTban szereplő táblázat tartalmazza, mely alapján darabszámuk: 1 változat: 196 db tisztítóműtárgy 2 változat: 142 db tisztítóműtárgy Mindazonáltal szükségesnek tartjuk a fenti számítások alapján, az engedélyezési tervek készítésekor a további egyeztetéseket a Vízügyi Igazgatósággal, hogy költséghatékonyság és a későbbi kezelői problémák elkerülése érdekében a nagy számú tisztítóműtárgyak elhelyezésének kérdését vizsgálja felül. 72

74 5.3 Levegővédelem A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 29. 1) bekezdése szerint autópálya, autóút vonalforrás létesítése esetén az autóút és autópálya működésével összefüggõ építmény kivételével a közlekedési létesítmény tengelyétõl számított 50 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület. 5.4 Élővilág A megvalósítás során törekedni kell arra, hogy csak az útpászta közvetlen sávján, kizárólag a kisajátítási határon belül történjenek munkálatok, a zavarás és a szomszédos élőhelyek károsításának elkerülése érdekében. Ahol a gyorsforgalmi út Natura 2000 területen vagy annak határán halad át, az út mindkét oldalán minimum 1,5 m magas ideiglenes védőkerítést kell létesíteni a munkálatok teljes időtartamára. A kivitelezési munkákat csak az ideiglenes védőkerítés megépítése után lehet megkezdeni. Védőkerítés létesítésére kijelölt szakasz: I. változat II. változat km sz. között a kisajátítási határ vonalában km sz. között a kisajátítási határ vonalában A tervezett nyomvonal térségében fekvő a Natura 2000 területeken, az ökológiai hálózatba tartozó területen és egyéb, természetszerű állapotú területeken még időlegesen sem alakítható ki törmelék, építési anyagok és eszközök tárolására használt lerakat vagy depónia, illetve nem létesíthető anyagnyerőhely. Lerakat, depónia, anyagnyerőhely kialakítására tiltott szakasz: I. változat II. változat km sz km sz A tervezett nyomvonalra eső ökológiai hálózathoz tartozó területeken és a Natura 2000 területeken az állatvilág védelme érdekében kizárólag szeptember 1. március 1. között végezhető cserjeirtás, fakitermelés, gyephántás. A csatornák keresztezésénél az átvezetést úgy kell megépíteni, hogy a vízfolyást kísérő parti sáv és a felüljáró alsó része között minimálisan olyan magas szabad teret kell hagyni, hogy a térségben előforduló nagy testű állatfajok, madarak is átjáróként használhassák azt. A vizes élőhelyekhez kötödő védett és közösségi jelentőségű fajok védelme érdekében a kivitelezés során a keresztező vízfolyások vízminőségének megőrzésére figyelemmel kell 73

75 lenni, a vízfolyások haváriás szennyeződésének elkerülése érdekében a vízfolyások közelében semmilyen típusú tároló hely vagy depónia nem létesíthető. A keresztezett vízfolyások medrének burkolását csak a műszakilag indokolt, feltétlenül szükséges mértékig környezet- és természetbarát anyaggal lehet elvégezni. A vízfolyások keresztezésénél a burkoltnak tervezett útárkokat úgy kell kialakítani, hogy az árok út felőli oldala min. 40 cm magasságban függőleges kiképzésű legyen. A tervezett nyomvonal hatásterületén vizes élőhelyeken és belvizeken a kétéltűek, hüllők védelme érdekében a szaporodási periódusban munkavégzési korlátozás szükséges. Ennek érdekében e területeken március 1. június 15. között nem lehet földmunkát végezni (amennyiben az alapvető területrendezés már megtörtént és vizes élőhelyek nincsenek, a megkezdett munka ezen időszakban folytatható). Ha a száraz időjárás miatt nem alakulnak ki tócsák, időszakos kiöntések, akkor ezen időszakban a potenciális élőhelyeken a munkát a természetvédelmi területkezelővel előzetesen konzultálva lehet folytatni, illetve az időbeli korlátozást feloldani. A tervezett nyomvonal által keresztezett nagyobb, nádassal kísért vízfolyásoknál, valamint a nyomvonal közelébe eső vizes élőhelyeken, nádas foltokon és belvizeken a madarak védelme érdekében a szaporodási periódusban munkavégzési korlátozás szükséges. Ennek érdekében e területeken március 1. május 15. között nem lehet földmunkát végezni. A nádassal fedett részek esetén a fészkelési időszak megkezdése előtt végzett nádaratás esetén a munka folyamatosan végezhető. A nádas aratásnak ebben az esetben a nádas állományok helyzetétől függően a tengelytől számított méteres távolságban kell megtörténnie. Korlátozással érintett vízfolyások, szakaszok: Szelvényszám Hely/vízfolyás neve I. változat csapadékos évben a pálya jobb oldalára eső trágyalé szikkasztó tavak a pálya jobb oldalára eső anyagnyerőhelyen kialakult nádas Nagykunsági főcsatorna jobb parti szivárgó Nagykunsági főcsatorna Nagykunsági főcsatorna bal parti szivárgó a pálya jobb oldalára eső anyagnyerőhelyen kialakult nádas Villogó-csatorna a pálya bal oldalára eső anyagnyerőhelyen kialakult nádas Hortobágy-Berettyó jp-i töltés Hortobágy-Berettyó Hortobágy-Berettyó bp-i töltés Alsófutaki-csatorna Alsófutaki-csatorna Alsófutaki-csatorna II. változat Villogó-csatorna Hortobágy-Berettyó jp-i töltés 74

76 Szelvényszám Hely/vízfolyás neve I. változat Hortobágy-Berettyó Hortobágy-Berettyó bp-i töltés Alsófutaki-csatorna Alsófutaki-csatorna Alsófutaki-csatorna Az építési tevékenységek során keletkező meredek falú mélyedéseket (pl. munkaárkok) nem szabad több napig fedetlenül hagyni, mert az a kisemlősök, kétéltűek egyedeinek pusztulását okozhatja. E mélyedések betöltése, földmunkái során meg kell arról győződni, hogy nincsenek-e beléjük hullott állatok, s a munkát csak ezek kimentése után szabad folytatni. Kisújszállás elkerülő Nyugati és Keleti csomópontnál az iszapfogó rendszert meg kell szüntetni. A kétéltű és hüllő populációk mozgását a nyomvonal által keresztezett, az országos átlagnál lényegesen sűrűbb csatornahálózat biztosítja. A meglévők mellett további békaátjárókat tekintettel a sűrű csatornahálózatra nem kell külön létrehozni. A keresztezett vízfolyásokra tervezett átereszek, műtárgyak műszaki paraméterei (átmérő, keresztmetszeti méret) megfelelnek a békaátjárók kialakítására vonatkozó ÚT útügyi előírásnak. A tervezésnél azonban figyelembe kell venni, hogy az átjárók a jellemzően tavaszi mozgás idején ne kerülhessenek tartósan víz alá, még belvizes években sem. Egyes átjáróként is funkcionáló keresztezett jelentősebb vízhozamú vízfolyásoknál m hosszan jobb és bal oldalt terelőrendszert kell kialakítani az út mindkét oldalán. Kétéltű és hüllő fajok mozgását biztosító békaátjárónak is tekintett keresztezett vízfolyások (a vastagon szedettek mellé terelő elemek kialakítása javasolt): Szelvényszám Vízfolyás neve I. változat /2 csat Büdös-éri-VI Büdös-éri főcsatorna Üzemi csatorna Üzemi csatorna Üzemi csatorna Üzemi csatorna Üzemi csatorna Nagykunsági főcsatorna jobb parti szivárgó Nagykunsági főcsatorna Nagykunsági főcsatorna bal parti szivárgó Üzemi csatorna Üzemi csatorna Terelő elemek kialakítására javasolt helyszínek

77 Szelvényszám Vízfolyás neve Terelő elemek kialakítására javasolt helyszínek Üzemi csatorna Kisújszállási-XXXII-1. csatorna öntözőcsatorna Kétéltű átjáró kétéltű átjáró Kakat-éri csatorna csatorna NK III.22-6 sz. öntöző csatorna csatorna csatorna XXVIII. sz. belvízcsatorna belvízcsatorna XXVII. sz. belvízcsatorna csatorna csatorna XXV. sz. belvízcsatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna XXIV. sz. belvízcsatorna vízfolyás keresztezése, csatorna vízfolyás keresztezése, csatorna XXII. sz. belvíz csatorna csatorna árok árok üzemi csatorna Kisújszállási XIX-2.-csatorna üzemi csatorna üzemi csatorna üzemi csatorna Villogó magasvezetésű öntözőcsatorna Villogó-csatorna árok üzemi csatorna IV-8. csatorna IV-csatorna árok árok árok üzemi csatorna árok 76

78 Szelvényszám Vízfolyás neve Terelő elemek kialakítására javasolt helyszínek üzemi csatorna üzemi csatorna üzemi csatorna Karcagi I.-csatorna árok Karcagi III-1.-csatorna árok üzemi csatorna árok Karcagi III.-csatorna NK-III fürtcsatorna üzemi csatorna Karcagi V-7.-csatorna Karcagi III-6.-csatorna árok árok Karcagi V-2.-csatorna Hortobágy-Berettyó jp-i töltés Hortobágy-Berettyó Hortobágy-Berettyó bp-i töltés Kettősérszigeti-csatorna útárok útárok árok Álomzugi-csatorna K-IX-8-csatorna árok árok árok árok árok árok Alsófutaki-csatorna árok árok árok útárok útárok árok árok Alsófutaki-csatorna Alsófutaki-csatorna árok árok 77

79 Szelvényszám Vízfolyás neve Terelő elemek kialakítására javasolt helyszínek árok árok Naményaljai csatorna árok árok II. változat árok árok üzemi csatorna Kisújszállási XIX-2.-csatorna üzemi csatorna üzemi csatorna üzemi csatorna Kisújszállási XIX-3.-csatorna Villogó magasvezetésű öntözőcsatorna Kisújszállás-XVII-csatorna árok Kisújszállás-XXVI-csatorna árok Kisújszállás-XVII-3. csatorna Villogó-csatorna árok árok árok árok árok árok árok árok árok árok árok IV-6. csatorna árok IV-11. csatorna Karcagi I.-csatorna árok árok Karcagi I-csatorna Karcagi III-1. csatorna árok Karcagi III. csatorna Karcagi III-4. csatorna árok 78

80 Szelvényszám Vízfolyás neve Terelő elemek kialakítására javasolt helyszínek árok árok Karcagi III-5. csatorna árok árok NK-III fürtcsatorna Karcagi III-6. csatorna Karcagi V-2.-csatorna Hortobágy-Berettyó jp-i töltés Hortobágy-Berettyó Hortobágy-Berettyó bp-i töltés árok útárok útárok Újkővágói-csatorna Álomzugi - csatorna árok K-IX-8-csatorna árok árok árok árok árok árok árok árok Alsófutaki-csatorna árok árok árok útárok útárok árok árok Alsófutaki-csatorna Alsófutaki-csatorna árok árok árok árok Naményaljai csatorna árok árok árok 79

81 A kétéltű és hüllő terelő elemek anyagát tekintve lehet tömör szerkezetű (pl. beton, fa, fém) vagy hálós kialakítású (pl. műanyag, fém). A terelő elemeknek szorosan kell illeszkedni a védőkerítéshez, valamint az átereszhez és annak előfejéhez (kimondottan ügyelni kell a hézagmentesen kapcsolódásra). Magassága legalább 100 cm, függőleges kialakítású, teteje az úttal ellentétes oldalon lefelé hajoljon, ami megakadályozza a terelő elemen történő átmászást. A Villogói-csatorna két oldalán lévő, rizstermesztésben vont árasztott területek vonalában a kétéltű és hüllő fajok védelme érdekében az alábbi nyomvonal szakaszok teljes hosszában vízfolyáshoz való bekötéssel terelő elemek kialakítása javasolt: I. változat II. változat A kétéltű- és hüllő terelő elemek felülvizsgálatát évenként két alkalommal, az éves vándorlási időszakot megelőzően (február, szeptember), szükség esetén karbantartását, cseréjét el kell végezni. Az átjárók bejáratát a növényzet tisztításával, a szemét eltávolításával az állatok számára akadálymentessé kell tenni. A felülvizsgálat eredményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni és annak egy példányát a Beruházónak (NIF) folyó év december 15-ig meg kell küldeni. A Kisújszállás elkerülő Nyugati és Keleti csomópontnál, valamint a Kakat-éri főcsatorna keresztezésénél már meglévő kétéltű- és hüllő terelőt el kell bontani és a fenti műszaki paraméterek szerint újra kell építeni. A kisemlősök és a közepes termetű emlősök védelme, valamint a vaddisznó pályára való bejutásának megakadályozása érdekében védőhálót a 30 cm mélyen a talajba kell süllyeszteni. A kisemlősök és a közepes termetű emlősök mozgását részben, de nem elégségesen a nyomvonal által keresztezett nagyobb méretű vízfolyások, különszintű csomóponttal kiépített földútátvezetések biztosítják. További kisemlős és közepes termetű emlős átjáró javasolt az alábbi km szelvényeknél: I. változat II. változat A kisemlős és közepes termetű emlős átjáró tervezésénél az átjáró méretezését a maximális méretet képviselő kutyafélékre (róka) kell méretezni m széles pálya esetén az átjárók kialakítására vonatkozó ÚT útügyi előírás szerint az átjáró keresztmetszete 2 m Ø, vagy 2,0 1,8 m. Az átjárókhoz az átjárók előtt és után mindkét oldalon m hosszan a védőkerítéshez erősített terelőrendszert kell kialakítani. 80

82 A kisemlős és a közepes termetű emlős átjárókat, a terelő elemeket, csatlakozásokat rendszeresen, évenként legalább négy alkalommal (évszakonként) ellenőrizni kell, szükség esetén karbantartását, cseréjét el kell végezni. Továbbá, hogy az állatok közlekedősávját a tervezett állapot szerint kialakított természetes anyag (föld, homok, kavics) borítsa, különösen, ha valamilyen okból tartós vízborítás, kimosódás következett be. A felülvizsgálat eredményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni és annak egy példányát a Beruházónak (NIF) folyó év december 15-ig meg kell küldeni. A gyorsforgalmi út nyomvonal változatai a karcagi Magyarka határrészben érintenek (I. változat: 890 m, II. változat: 4500 m) jelenleg is működő rizstelepet. A rizstermesztés időszakában (április-október) vonulásban lévő és a térségben fészkelő vízimadár-fajok jelentős faj- és egyedszámban keresik fel az itt található rizsföldeket. A nagy testű lúd, réce és gémfajok mellett nagyobb számban elsősorban partimadár-fajok jelennek meg. A gyorsforgalmi út megépülése esetén az aktívan működő rizsföldek mellett gondoskodni kell a megfelelő madárvédelmi műszaki berendezés létesítéséről, mely nemcsak a madárelütések kockázatát csökkentené, hanem a balesetmegelőzést is megoldja. A megfelelő magasságú terelő kialakítása a védendő madarak miatt szükséges, mivel azok röppályáját megemeli és az íves kialakítása miatt szinten tartja a másik oldali terelőelemig. Ezért az említett rizstermesztéssel érintett szakaszon visszahajló falszerkezetű madárvédelmi falat kell alkalmazni a fokozottan védett székicsér (Glareola pratincola), valamint a partimadár-fajok védelme érdekében az alábbi szakaszon: I. változat II. változat A madárvédő fal szerkezetére vonatkozóan az alábbi javaslatokat tesszük: A madárvédő fal teljes magassága 4,5 m A felső 1,0 m-es részt a pálya felé 45 -ban döntve kell kialakítani A fal anyaga áttetsző legyen, de az alsó 2,0 m részt nem fényáteresztő anyagból szükséges építeni. A madárvédő falra a madarak kiülését megakadályozó elemet kell építeni A fokozottan védett székicsér (Glareola pratincola), valamint a lúd, réce, gém- és partimadár-fajok élőhelyét, táplálkozó területét érintő nyomvonal-szakaszokon (lásd alábbi táblázat) a fészkelési időszakban (április és augusztus között) madarak védelme érdekében munkavégzési korlátozás szükséges. Az időben korlátozás alól felmentést a független természetvédelmi szakértő írásos szakvéleménye alapján az illetékes Környezetvédelmi Hatóság adhat. I. változat II. változat A fokozottan védett székicsér (Glareola pratincola), valamint a lúd, réce, gém- és partimadár-fajok élőhelyét, táplálkozó területét érintő nyomvonal-szakaszokon (lásd alábbi 81

83 táblázat) nem történhet védőfásítás és fatelepítés, mert azt a ragadozó és egyes vártamadarak (dolmányos varjú, szarka) leshelyként használják. I. változat II. változat Karcag és Püspökladány között (I. és II.változat: kmsz) a fokozottan védett túzok (Otis tarda), a rétisas (Haliaetus albicilla), valamint a vonuló madarak védelme érdekében autós pihenő, parkoló, benzinkút, illetve a Natura 2000 terület határától számított 1000 méteres távolságon belül nem létesülhet. Továbbá ezen a szakaszon tilos tájképet zavaró vagy a tájba nem illő műtárgyak létesítése (világítótestek, 10 m magasságot meghaladó építmény, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése). A fokozottan védett túzok (Otis tarda), a rétisas (Haliaetus albicilla), valamint a vonuló madarak védelme érdekében őshonos fa- és cserjefajokkal minimum 20 méter széles véderdősávot kell telepíteni az alábbi szakaszokon: I. változat. Oldal Km sz. jobb és bal jobb jobb és bal II. változat. Oldal Km sz. jobb és bal A tervezett fa- és cserjefajok listáját, valamint a véderdő telepítési tervet az elsőfokú hatósággal és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal véleményeztetni kell. A fajlista összeállításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő extenzív fenntartást jól tűrő, őshonos fajokat, a fák esetében a hosszú élettartamú, szélálló, lombjukat sokáig megtartó, elsősorban keménylombos fajokat kell alkalmazni. Telepítésre javasolt fajok: fák: mezei juhar (Acer campestre), mezei szil (Ulmus minor), kocsányos tölgy (Quercus robur), magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra); cserjék: kökény (Prunus spinosa), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), parlagi rózsa (Rosa canina), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), közönséges fagyal (Ligustrum vulgare). A véderdősávnak többszintűnek kell lenni, amely tartalmaz cserjeszintet, alsó és felső lombkoronaszintet. Szegélyét körben sűrű cserjesávnak kell képezni, amely biztosítja természetszerű lezárását. A változatosabb képi megjelenés érdekében az elülső sávokban lévő, nagyjából azonos magasságú cserjék és a szelvény közepén található fák véletlenszerűen kerülhetnek kiültetésre. A védőfásítást talajállapottól függően késő ősszel, vagy kora tavasszal kell elvégezni. A nem kívánt gyomosodás és az inváziós fajok terjedésének megakadályozása érdekében az építéssel 82

84 érintett területeken a kaszálásáról 5 éven keresztül, évente minimum két alkalommal gondoskodni kell. A védőfásítást évente mindaddig pótolni kell, míg a soraikban hézag mutatkozik. Pótlásra azokat a fajokat érdemes használni, melyek az erdősítés folyamán a területre tervezett növényekből leginkább beváltak. A kiültetett csemetéket a telepítést követően ápolni kell egészséges fejlődésük érdekében. Az első öt évben kézi kapálás, illetve gépi tárcsázás szolgálja a sorközápolást. A tervezett törökszentmiklósi egyszerű pihenő ( km. sz. térsége) és a karcagi egyszerű pihenő ( km. sz. térsége) megvilágításával kapcsolatosan az alábbi előírások betartása szükséges, a vonatkozó műszaki előírások figyelmbe vételével: A fényre repülő rovarok, madarak (pl. baglyok), kisemlősök (pl. denevérek) védelme érdekében, amennyiben a gyorsforgalmi út megvilágítása feltétlenül szükséges csak olyan síküvegburás és terelőlapokkal irányított fényű lámpatestek tervezhetők, amelyeknek üzemi hőmérséklete nem haladja meg az C -ot, és amelynek emissziós spektruma a kék színnél csúcsosodik, emiatt kevésbé vonzza a fényre repülő rovarokat. Lámapestek csak a legszükségesebb helyszínek megvilágítására alkalmazható (pl. vizes blokk). Alacsonyan, max. 5 méter magasra lehet elhelyezni, úgy, hogy az egyes lámpák fénye nem keresztezheti egymást (min. 1 m megvilágítatlan terület legyen). A villanyvezetékek a madarak esetében jelentenek veszélyt áramütés és ütközés formájában. Az alapvetően fátlan térségben a madarak gyakran használják ülőhelyként villanyvezetékeket és az oszlopokat. A szabványosításra vagy kiváltásra kerülő felsővezeték tartóoszlopokon madárvédő papucsokat szükséges betervezni. A feszítőoszlopok feszítő kereszttartóinak kialakítása miatt nem lehet madárvédő papucsot felszerelni, ezért itt 780 mmes szigetelőkkel lehet biztosítani a madárvédelmet. Egyes szolgáltatóknál "V" madárbarát keresztkart és burkolt áramkötéseket, valamint hosszabb (700 mm) feszítő szigetelőket kell alkalmazni. A tervezésnél a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek és magyarországi Áramszolgáltatóknak a középfeszültségű (22 ill. 35 kv-os) szabadvezetékekkel kapcsolatos madárvédelmi problémák megoldására kidolgozott irányelveit, technológiai javaslatait (oszlop-fej-szerkezet) kell figyelembe venni. Természetközeli élőhelyek érintettsége vagy közelsége esetén (főleg nyílt, gyepes területek esetében) a töltésoldalakat alacsony és sűrű, ugyanakkor agresszíven nem terjedő örökzöld, szükség esetén nem őshonos növényzettel kell beborítani, így a ragadozó madarak nem férhetnek hozzá táplálékállataikhoz (pockok, egerek), amelyek töltéseken találnak menedéket. Zárt takarónövényzet esetén az őszi, téli időszakban a gyorsforgalmi út töltésoldalai nem nyújtanak zsákmányolási lehetőséget, és az utak ragadozó madarakra és baglyokra kifejtett csalogató hatása, valamint a védett madárfajok gépjárművekkel történő ütközésének kockázata is mérséklődik. Ezeken a szakaszokon gyepterület felőli oldalon nem történhet védőfásítás és fatelepítés, mert az növelné a madarak elütésének kockázatát. A Telepítésre javasolt fajok: nehézszagú boróka (Juniperus sabina), henye boróka (Juniperus horizontalis), vagy azok nem tarka fajtái. I. változat. Oldal 83 Km sz. jobb és bal jobb és bal jobb és bal II. változat.

85 Oldal Km sz. jobb és bal jobb és bal A kivitelezés és a működés során várhatóan megszűnő fészkelőhelyek pótlására javasolt 2 db rétisas-fészekalap létesítése az Apavári-erdőben; 10 db szalakóta, 20 db kékvércse-odú, mint mesterséges fészkelőhely létesítése a Püspökladányi szakaszon; 10 db szalakóta, 30 db kékvércse-odú, mint mesterséges fészkelőhely létesítése a Karcagi szakaszon. A műfészkeket a kivitelezési munkák megkezdése előtt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel egyeztetett helyszínen, időpontban és módszerrel, szakmai referenciákkal rendelkező személynek kell kihelyeznie. A vadmozgás helyi körülmények között a vízfolyások melletti sávokban ideális, ezért javasoljuk az áthidalt vízfolyásokhoz kapcsolódó kombinált vadátjárók kialakítását. Az így készülő kombinált átjárók méretadatait össze kell hangolni a vonatkozó ÚT előírással, különös tekintettel annak szabadtér indexére, amely elvárt legkisebb értéke 1,5. A kombinált vadátjárók vizuálisan rávezető fa- és cserjesorokkal legyenek ellátva. A működés során, ha ezek kiritkulnak vagy eltűnnek, pótlásukról haladéktalanul gondoskodni kell. A telepítésre ajánlott fa- és cserjefajok jegyzékét lásd a véderdő létesítésre vonatkozó előírásnál. A vadmozgás biztosítására javasoljuk még további egy földút átvezetés különszintű csomópontjának vadátjárásra alkalmassá alakítását a földút átvezetésre tervezett út műszaki paramétereinek megtartása mellett. A vadmozgás biztosításához a különszintű csomópontok útjai mellé vizuálisan rávezető fa- és cserjesorokat kell telepíteni, valamint a pálya feletti szakaszon a 2 m-es tömör hangszigetelő falat kell alkalmazni. I. változat II. változat A védőkerítést a különszintű csomópontok útjain a keresztező utak építési korrekcióval érintett szakaszáig kell kivezetni, hogy a vad bejutását az útpályára megakadályozzuk. A védőkerítés magassága 180 cm (őzre méretezett). A védőkerítés oszlopokra helyezett fonatból lesznek kialakítva. A védőkerítések rendszeres karbantartására során a védőhálók állapotának és a csatlakozásának ellenőrzését évente legalább kétszer (március, szeptember) el kell végezni. Az átjárók bejáratát a növényzet tisztításával, a szemét eltávolításával az állatok számára akadálymentessé kell tenni. Az átjáró környezetében a növényzetgondozás során el kell végezni az élőhely típustól függően, lehetőleg az eredeti (tervezett, illetve ültetett) növényzet felújítását, vagy a természetvédelmi szakértő véleménye alapján elősegíteni a spontán növénytakaró kialakulását. A vadbejutás kockázatos helyeinek számító csomópontoktól m-es távolságon belül vadkiugró rámpa tervezése javasolt. A kivitelezés alatt gondoskodni kell az átmenetileg igénybe vett területeken rendszeres kaszálásról a gyomosodás és az inváziós fajok terjedésének megakadályozása érdekében, legalább évente 2 alkalommal a telepítés utáni első 3 évben. A tervezett beruházáshoz kapcsolódóan biológiai monitoring vizsgálatok szükséges végezni. Lásd lent. 84

86 A teljes tervezési területen a gyorsforgalmi úthoz kapcsolódó fásításokban és növénykiültetésekben törekedni kell a tájra jellemző, őshonos növényfajok/fajták alkalmazására. Ettől csak speciális esetben, természetvédelmi érdekeket szolgáló célból lehet eltérni. A kiültetési tervnél külön figyelembe kell venni, hogy olyan fajok/fajták ne kerüljenek a telepítendő növények közé, amelyek Magyarországon inváziósnak minősülnek (ezek felsorolását a KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. inváziós neofitonok c. táblázata tartalmazza. A kiültetési tervet az elsőfokú hatósággal és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal véleményeztetni kell. A rézsűk, töltések gyepesítése során kerülni kell a tájidegen fajok, mint a vörös csenkesz (Festuca rubra), olaszperje (Lolium multiflorum) stb. alkalmazását, helyette (termőhelytől függően) a réti csenkesz (Festuca pratensis), nádképű csenkesz (Festuca arundinacea), angol perje (Lolium perenne), réti perje (Poa pratensis), barázdált csenkesz (Festuca rupicola), sziki csenkesz (Festuca pseudovina), ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) alkalmazása javasolt. A füvesítésre kerülő területek (földmű és kisajátítási határ közötti részek, növénytelepítéssel érintett területek) rendszeres kaszálása szükséges a gyomosodás és az inváziós fajok terjedésének megakadályozása érdekében, legalább évente 2 alkalommal a telepítés utáni első 3 évben. A kivitelezés idejére javasoljuk egy természetvédelmi szakértő jogosultsággal és kellő szakmai gyakorlattal rendelkező biológus, vagy természetvédelmi mérnök végzettségű kapcsolattartó személy alkalmazását. A kapcsolattartó személy a terepelőkészítési munkálatok előtt elkészíti a természetközeli élőhelyek, védett fajok aktuális előfordulásának térképi lehatárolását, ismerteti azt a kivitelezővel és részt vesz a kármegelőzésben. A beruházó részéről részt vesz továbbá a természetvédelmi szakfelügyeletben is, így szükség esetén irányítja a védett fajok (kétéltű- és hüllő stb.) mentési munkálatait, továbbá a védett fajok kivitelezés idején tapasztalt előfordulásai és az időjárási körülmények függvényében alapján dönt a munkálatok megkezdéséről vagy leállításáról. A megvalósítás során folyamatos konzultációra van szükség a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel és a Természetvédelmi Őrszolgálattal. A Natura 2000 területek és védett természeti területek közelében végzett egyes részmunkálatok megkezdése előtt a természeti károk minimalizálása érdekében az Igazgatóság munkatársaival terepi egyeztetést kell tartani. Biomonitoring javaslatok: A tervezett beruházáshoz kapcsolódóan biológiai monitoring vizsgálatok szükséges végezni. A biológiai monitoringnak a legnagyobb hatásviselő élőlénycsoportokra kell kiterjednie. A monitoring célja: - az ornitológiai monitoring esetén a nyomvonal mentén fészkelő és vonuló madárállomány mennyisége, térbeli elrendeződésének vizsgálata; - - kétéltű, hüllő és kisemlős monitoring esetén a nyomvonalon kialakított ökológiai átjárók (békaátjáró, kisemlős átjáró), vadátjárók és terelő elemek használhatóságának vizsgálata; - növényzeti és védett növény monitoring esetén a nyomvonal melletti magas természeti értékű növényzet változásának vizsgálata; - az elütések vizsgálatánál a nyomvonal természetvédelmi szempontból legkritikusabb szakaszainak felderítésére. A biológiai monitoring javasolt helyszínei: 85

87 madarak: I. változat II. változat kétéltűek, hüllők (terelő elemmel érintett vízfolyások, szakaszok): Szelvényszám Vízfolyás neve I. változat Nagykunsági főcsatorna jobb parti szivárgó Nagykunsági főcsatorna Terelő elemek kialakítására javasolt helyszínek Nagykunsági főcsatorna bal parti szivárgó Kisújszállási-XXXII-1. csatorna Kétéltű átjáró kétéltű átjáró Kakat-éri csatorna csatorna Villogó-csatorna II. változat Villogó-csatorna Hortobágy-Berettyó jp-i töltés Hortobágy-Berettyó Hortobágy-Berettyó bp-i töltés kisemlősök: I. változat II. változat

88 növényzet: I. változat II. változat kritikus pontok kiszűrése az elütések nyomán: a nyomvonal teljes szakasza Ornitológiai, növényzeti és védett növény alapállapot felvétel szükséges a kiviteli terv készítése alatt, a régészeti feltárások megkezdése előtt. Az alapállapot felmérés eredményeit a későbbi monitoring vizsgálatokhoz a kiviteli terv készítőjének a kivitelező számára rendelkezésre kell bocsájtania. A kivitelezőnek kell az alapállapot felmérés eredményeit felhasználva a monitoring vizsgálatokat beindítania az alábbiak szerint: - ornitológiai monitoring: a kivitelezés alatt évenkénti felméréssel (kivéve az élőhelytérképezést) - kétéltű, hüllő és kisemlős monitoring: a nyomvonalon kialakított ökológiai átjárók (békaátjáró, kisemlős átjáró), vadátjárók és terelő elemek kiépítése után évenkénti felméréssel - növényzeti és védett növény monitoring: a növényzet esetén az alapállapot felmérés utáni harmadik évben, a védett növény állományok esetén évente - elütések vizsgálata: a forgalomba helyezést követő egy évig, utána az üzemeltető feladata A mintavételi helyek további mintavételre alkalmas állapotának megőrzése a kivitelezés ideje alatt a kivitelező kötelessége. A monitorozás javasolt módszerei: 87

89 Monitorozásra javasolt madárfajokon értendők a nyomvonal által érintett fokozottan védett madarak, Natura 2000 jelölő, továbbá bármely, egyedi megfelelő szakmai indoklással ellátott hatósági döntés révén kiemelt természetvédelmi jelentőségűnek ítélt védett madár fészkelő közössége. Az ornitológiai monitoring vizsgálatokkal érintett terület a pályatest jobb oldalán, attól 1 km-es távolságban javasolt kijelölni. A területre 300 méteres ponttávolsággal ponthálózat kell fektetni és random szelekcióval ponthálózat pontjainak 33%-án kell észlelést végezni. A monitoring pontok körül 100 méter sugarú körben 10 perc alatt látott és/vagy hallott madarak kell rögzíteni adatlapra az észlelés pontos helyével, példány nemével, viselkedésével. Ezek alapján ismerve az élőhelyszerkezetet becsülhető a teljes felmérési területen költő párok száma, ellenőrizhető az egész területre vonatkozó fajösszetétellel és egyedszámmal kapcsolatos változások. A monitoring pontok felmérése két alkalommal történik, május első és május utolsó dekádjában. Egy teljes felmérés több napot vesz igénybe 5 órától 10 óráig, időjárástól függően. A monitoring pontok között megtett útvonal gyakorlatilag a teljes hatásterület bejárásával esik egybe. A vizsgálatra kijelölt területen továbbá a jelenlétre utaló jelek keresése (nászrepülés, territórium-harc, fészekanyag hordás, etetés, fiatal fióka, stb.) történik. A felmérés során a megfigyelt fajok zavarása nélkül rögzítésre kerül az észlelés helye. A monitoring pontokon kívül eső területeken előforduló fajokról is listát kell készíteni, melyben rögzíteni kell az észlelt példányszámot. A lista és a monitoring pontok adataiból származtatott eredmények csak együtt értelmezhetőek. A monitorozás célja megállapítani, hogy az út megépítésével és üzemeltetésével hogyan változik a fészkelő és vonuló madárállomány mennyisége, térbeli elrendeződése. Az úttesttől viszonylag nagyobb távolságra 1 km elhúzódó felmérés célja annak megállapítása, hogy milyen távolságon belül gyakorol szignifikáns hatást a fészkelő és vonuló madárállományra az út. A felmérést kellő szakmai referenciával rendelkező ornitológus szakember végezheti. Az ornitológiai monitoring vizsgálatokkal érintett területekről élőhelytérképet kell készíteni, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer módszertana (2011) szerint. Az élőhelytérképezést 3 évente szükséges megismételni, első élőhelytérkép az ornitológiai alapállapot felvétellel egy időben készül. Az élőhely-térképezés célja: segíti azon madárállomány-változások kiszűrését, amelyek nem az út megépítése hatására következtek be, hanem egyéb, attól független élőhely-változások következtében. Az élőhelytérképezést kellő szakmai referenciával rendelkező botanikus szakember végezheti. Az ökológiai átjárók (békaátjáró, kisemlős átjáró), vadátjárók, valamint a terelő elemek használhatóságának vizsgálata az azokat használó, talaj felszínen mozgó, kis termetű gerinces állatok (hüllők, kétéltűek, kisemlősök) csapdázásával. Mintavételi helyek a nyomvonalon létesített ökológiai átjárók (békaátjáró, kisemlős átjáró), nagyvad átjárók, valamint a terelő elemmel érintett vízfolyások, nyomvonal szakaszok. Alapállapot felvétel ez esetben nincs. A monitorozás célja, a létesített ökológiai átjárók, vadátjárók és terelő elemek használhatóságának megállapítása a fentebbi állatcsoportok szempontjából. Vizsgálni kell, hogy milyen migrációs képességű, terjedési stratégiájú, és mennyire élőhely-specifikus fajok milyen mértékig képesek használni az átjárókat. Minden átjárónál mindegyik élőlénycsoportra vonatkozóan el kell végezni az adatgyűjtést. A két különböző csapdázási módszer egy időben nem végezhető. Egy helyen két különböző csapdázási módszer alkalmazása között legalább két hét szünetet kell beiktatni. Évente mindegyik élőlény csoportra három mintavétel szükséges, úgymint tavaszi, nyári, őszi időszak. A kétéltűekre és hüllőkre, valamint az 88

90 emlősökre, egyenként minimum hét nap időtartamban. Alapesetben három évig folyik a mintavétel, a természetvédelmi hatóság szakmai indokolás kíséretében felújíttathatja vagy meghosszabbíttathatja a mintavételezési időszakot. Az átjáró bármilyen megváltoztatása, vagy a környező élőhelyek jellegének jelentős megváltozása alapos indok a mintavételezés felújítására. Csapdák száma a torkolatnál az átjáró szélességétől függ: a szélesség minden méterére egy csapda jusson, de legfeljebb tíz db-ot kell kihelyezni. Mindkét torkolattól számított ötven méteren belül, az úttestet kísérő élőhely(ek) jellemző foltjain, legfeljebb háromszor öt db csapda szintén kihelyezendő. (Így egy tíz méternél szélesebb átjárónál és környékén maximum hetven db csapda kihelyezésére kerülhet sor.) A kétéltűek, hüllők gödörcsapdákkal mintavételezendők. Kb. negyven cm átmérőjű, ötven cm mélységű, üres, zárt aljú hengereket kell leásni és a belepotyogó állatokat feljegyezni. Az idomok javasolt mélységét és átmérőjét, a részletes technológia kidolgozását herpetológus szakember végzi. Legalább hat óránkénti, folyamatos ellenőrzést igényel. A csapdák felszedésekor visszamaradó lyukat meg kell szüntetni. Arra nagy gondot kell fordítani, hogy a viszonylag intenzív csapdázást minél kisebb zavarással, élőhely-rombolással, taposással, stb. történjen. Továbbá a kritikus szaporodási időszakban, a migráció csúcsidőszakában amely évről évre változhat az időjárás függvényében legalább két napon keresztül az átjáróba befelé igyekvő, illetve az onnan kifelé jövő kétéltű egyedeket kell számolni egész nap, vagy több órán keresztül, és időarányosan meghatározva a napi összmennyiséget. Ezzel egy időben az átjáró terelőhálói által meghatározott hosszúságú pályatest szakaszon, illetve a terelőhálók végétől számított plusz száz méteres szakaszokon elütött állatok is meg kell számolni, tömeges elütés esetén területegységre vonatkoztatva megadva az elütött állatok sűrűségét. Az adatokból felmérhető, hogy mennyire hatékonyan üzemel az adott szakaszon az átjáró. A kétéltű és hüllő monitorozást kellő szakmai referenciával rendelkező herpetológus szakember végezheti. A kisemlősök élve-fogó csapdákkal mintavételezendők. A csapda folyamatos, legalább hat óránkénti ellenőrzést igényel. A csapdahelyek az átjáró szájában mindkét oldalon, kifelé néző csapdanyílással, plusz az átjáró közepén, mindkét kijárat felé nézve ugyanannyi csapdával, azaz összesen kétszer annyival, amennyi a torkolatnál található. Ha az átjáró emberek számára nem átjárható, akkor csak a torkolatoknál helyezünk el csapdát. A kisemlős monitorozást kellő szakmai referenciával rendelkező kisemlős kutató szakember végezheti. A növényzet esetében a Natura 2000 jelölő élőhelyekre koncentrálhat a monitorozás, de a felmérés kiterjedhet továbbá egyedi, szakmai indokolással ellátott természetvédelmi hatósági döntés alapján bármely, kiemelt természetvédelmi jelentőségűnek ítélt, védelemre javasolt növénytársulásra, védett növényfajra, vagy olyan vegetációtípusra, amely a nyomvonal közvetlen környezetében helyezkedik el. Az úttesttől számított kettőszáz méteres távolságig érdemes elvégezni a mintavételezést. Fokozottan védett növényfajok. és fokozott védelemre javasolt növénytársulások. esetében nincs semmilyen korlátozás a monitorozás nagyságrendjére vonatkozóan. Az összes, kettőszáz méteres távolságon belül lévő állomány kijelölhető monitorozásra. Egyéb esetben az azonos típusú élőhelyen élő, azonos típusú növénytársulásból, vagy növényfaj populációból legfeljebb kettő reprezentáns jelölendő ki az adott út vonatkozásában, legfeljebb kettőszáz méter szélességben. A monitorozás célja, megállapítani, hogy az autópálya megépítésével és üzemeltetésével hogyan változik a magas természeti értékű növényzet. 89

91 Alapállapot felvétel szükséges az építkezés megkezdése előtt. A monitorozás folytatólagos, évenkénti mintavétellel. Növénytársulás mintavételezésénél reprezentatív cönológiai felvétel készítése szükséges, hagyományos módszerrel, a pályára (kisajátítási határtól) merőlegesen kiinduló vonalas transzekt mentén. A vonalas transzektek kijelölése csak 2-es vagy annál nagyobb természetességű élőhelyen történhet. A lágyszárú növényzetben legalább minimum négyszer 5 db, ötször öt m 2 -es területet kell mintavételezésénél kijelölni. Növényfajok mintavételezésénél fajtól függően változik az optimális mintavételezési mód, a kijelölt területen a populáció tömegességét kell figyelemmel kísérni, vagy pontos egyedszámlálással, vagy tömegesség becsléssel, area térképezéssel, stb. Az élőhelytérképezést kellő szakmai referenciával rendelkező botanikus szakember végezheti. A nyomvonal természetvédelmi szempontból legkritikusabb szakaszainak felderítésére az út felett átrepülő, vagy az úton táplálkozó, illetve minden egyéb, az úttesten áthaladó gerinces állat az elütésének monitorozására van szükség az út megépítése utáni első három évben havonta egy mintavétellel. A mintavétel során gépkocsival végig kell járni a teljes szakaszt, az észrevett elütött állatokat feljegyezni, az eredményeket térképen kell ábrázolni. Tömeges elütés esetén, pl. kétéltűek a szaporodási időszakban, területegységre vonatkoztatva kell megadni az elütött állatok sűrűségét. A monitorozás célja felderíteni az elütések szempontjából legkritikusabb szakaszokat, az ott megvalósítandó természetvédelmi intézkedések tervezhetősége érdekében. Ilyenek lehetnek új béka- és egyéb átjárók, madárriasztó berendezések, az utat kísérő növényzet, sövény, stb. struktúrájának megváltoztatása, stb. Ez a monitorozás feltárhatja új ökológiai átjárók létesítésének szükségességét is. Három év alatt kiderülnek a legkritikusabb helyek és az elütések éves időbeli dinamikájáról is elegendő információ áll rendelkezésre. Ettől fogva a hosszú távú monitorozás csak a legkritikusabb szakaszokra koncentrál, ezeken viszont folytatólagos, nincs időbeli határa. A legkritikusabb szakaszokat az első három év anyagai alapján a természetvédelmi hatóság választja ki, megfelelő szakmai indokolás kíséretében. Szakmai indokolással a monitorozás bármely egyéb szakaszon felújíttatható pl. jelentős élőhelyváltozás esetén. A védett természeti területeken, vagy azok 1 kilométeres közelségében áthaladó szakaszok hosszú távú monitorozás alatt maradnak. A hosszú távú monitorozás: kéthárom havonta történő mintavétel. Célja a természetvédelmi intézkedések kontrollja, és további hosszú távú adatgyűjtés. A felmérést a monitorozásba bevont szakemberek, vagy azok felügyelete mellett egy biológus végzettségű szakember végezheti. A gyűjtött adatok tárolását és hozzáférhetőségét előre meg kell tervezni. Az adattárolást elsődlegesen az út üzemeltetője végzi, és a hozzáférést biztosítja a hatóság részére. A biológiai monitoring eredményeit összegző jelentés egy példányát a Beruházónak (NIF) a tárgyi év december 15-ig meg kell küldeni. A monitoring eredményeit, tapasztalatait a jövőben fel lehet használni az út tervezés folyamán, ami hosszútávon nem csak az élővilág védelmét, hanem a beruházás költségeit is csökkenti. 5.5 Tájvédelem A szakaszon több helyen zajárnyékoló, illetve madárvédelmi fal is létesül, melyek magasságuknál (3-5 m) fogva messziről is jól láthatóak. A zajárnyékoló falak anyaga általában fabeton vagy fafonatos burkolattal van ellátva. A fal vizuális magasságát azzal lehet csökkenteni, ha a magasság növelésével együtt egyre világosabb színeket alkalmaznak. Lehetőség van (nem kötelező) színdinamikai terv készítésére (kivitelező feladata), amit jóvá kell hagyatni az illetékes önkormányzatok építéshatóságával. Tájba illesztő hatása van a 90

92 falvégek lefuttatásának is, melyet egyébként a torló nyomás elkerülése végett csinálnak, de ilyen szerepe is van. A tájba olvadó színválasztás, festés a híd műtárgyaknál is egy lehetőség lehet a tájba illesztésre. A hidak festésekor kerülni kell a rikító, a környezettől elütő színek használatát. Az egyes területfelhasználások helyét a tervezett gyorsforgalmi út megépülésekor az Autópályák, autóutak, valamint főutak esetében A kísérő zöldsáv szélesebb, mint a burkolt felületek 1/3-a kategória foglalja el, melynek értékmutatója 1,2. A gyorsforgalmi út megépülésével kedvezőtlenebb aktivitásértékek alakulnak ki. Változat Területigénybevétel Biológiai Biológiai aktivitásérték Értékmutató (ha) aktivitásérték csökkenésének mértéke I. 315,55 1,2 378,66 699,20 II. 321,27 1,2 385,53 709,17 A biológiai aktivitásérték helyreállítása védőfásítással vagy egyéb zöldterület- kialakítással is véghezvihető az út mentén. A 4 sz. főút Kisújszállás várost elkerülő út építésekor az É-i oldalon (bal pálya mellett) a növénytelepítés is megtörtént. A telepített fasorok állapota többnyire megfelelő, míg a cserjék az utógondozás hiányában nem maradtak meg, vagy a magas aljnövényzet miatt nem fellelhetőek. Hófogó növénysáv telepítés történt a 4. sz. főút (korábbi meglévő hófogó erdősáv), , , valamint km szelvényei között. A km szelvények között a balpályánál lévő halastó és az elkerülő út közé zöldsávot telepítettek. A növényállomány jelenleg igen fiatal, így a funkcióját - pl. a cserjék esetében a tájképi megjelenés, a hófogó növénysáv esetén a szél elleni védelmet - vélhetően még nem tudja betölteni. A növénytelepítés során a meglévő növényállományt felül kell vizsgálni, szükség esetén a pótlásról gondoskodni kell. A telepítendő növényfajokat a potenciális növénytársulás fajai közül kell kiválasztani a termőhelyi viszonyoknak megfelelően, a telepített állománnyal összhangban. Telepített fajok (aktuális állapot): fehér nyár (Populus alba), magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), kocsányos tölgy (Quercus robur), közönséges nyír (Betula pendula) (kipusztult), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) (egy része kipusztult), korai juhar (Acer platanoides) (egy része kipusztult), kislevelű hárs (Tilia cordata) (egy része kipusztult). A cserjék szinte teljesen kipusztultak. A nyomvonal tájbaillesztésére a következő növénytelepítési változatokat javasoljuk: 0. változat Nincs növénytelepítés (pl. zajárnyékoló és madárvédelmi fal esetében). 1. változat 91

93 A külön szintű csomópontokban tervezett műtárgyak 8-11 m magasra emelkednek ki a környezetükből. A csomóponti ágak által közrezárt területeken ligetes fás kiültetésekkel, a töltések rézsűjén cserjekiültetésekkel javasolt a tájbaillesztésről gondoskodni, figyelembe véve a forgalombiztonsági szempontokat. A tájból magasan, azaz 8-10 m magasságban kiemelkedő csomóponti átvezetéseket takarófásítással lehet takarni, figyelembe véve, hogy az ültetett fás állománynak több év kell, míg eléri a megfelelő funkcióját. 2. változat Földutak és alsóbbrendű utak felül történő átvezetésénél, illetve a meglévő fásított vagy erdőterületek érintettsége esetén a növénytelepítés során csak cserjék, talajtakaró cserjék elhelyezését javasoljuk a töltésrézsűk oldalában, illetve a kisajátítási területen belül, figyelembe véve a meglévő élőhelytípushoz illeszkedő fajok alkalmazását. Ide tartoznak azok a szakaszok is, ahol élővilágvédelmi szempontból tilos a védőfásítás, fatelepítés. 3. változat A tervezett egyszerű és komplex pihenőhelyek, valamint a mérnökségi telep kialakítását kertépítészeti terv alapján javasolandó elvégezni. A pihenőhelyek növénytelepítésénél fontos szempont a forgalomtól való izolálás, szélvédelem és árnyékos pihenőrész kialakítása. Dekoráció céljából esetleg megengedett a különböző exóták alkalmazása. Az I. változat km sz-nél és a II. változat km sz-nél épülő pihenő esetében tilos a fatelepítés. 4. változat A nyomvonal a csomópontok kivételével átlagosan 2 m magas töltésen halad. A nyomvonalhoz tartozó, jövőbeni kisajátítási terület nagyságától függően lehet a vonalas létesítmény tájbaillesztéséről gondoskodni. A nyomvonal sík terepen halad, így a 2 m magas töltés a nyomvonal mentén kétoldali ligetes-fás és cserjekiültetések váltakozásával tájbailleszthető. A vízfolyás keresztezéseknél létesülő felüljárók környezetében is ez a változat javasolható. A sík vidéki létesítmények, földművek minden esetben egyszerűbben takarhatók. A 3 4 méter magasságú cserjesáv teljes takarást jelent. 3 m-ig a szintkülönbség alig, vagy csak éppen hogy érzékelhető; az egy emeletnyi magasság tereprendezéssel, a rézsűk lelaposításával és ligetes növénytelepítéssel szinte eltűntethető. 5. változat Véderdő: őshonos fa- és cserjefajokkal minimum 20 méter széles sávban. A véderdősávnak többszintűnek kell lenni, amely tartalmaz cserjeszintet, alsó és felső lombkoronaszintet. Szegélyét körben sűrű cserjesávnak kell képezni, amely biztosítja természetszerű lezárását. A változatosabb képi megjelenés érdekében az elülső sávokban lévő, nagyjából azonos magasságú cserjék és a szelvény közepén található fák véletlenszerűen kerülhetnek kiültetésre. Az egyes szakaszon a következő km szelvényekben szerepelő műtárgyak, csomópontok tájbaillesztéséről javasolt gondoskodni: Törökszentmiklós kelet Kisújszállás 92

94 Kisújszállás elkerülő Kisújszállás Püspökladány I. változat km sz. megnevezés változat Aluljáró 4 sz. főút alatt (csomópont) Aluljáró önkormányzati út alatt 2. km sz. megnevezés változat Természetközeli élőhelyek érintettsége vagy közelsége 2.* Aluljáró önkormányzati út és vadátjáró alatt 2.** Egyszerű pihenő Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró önkormányzati út és vadátjáró alatt 2.** Aluljáró j. út alatt (csomópont) Felüljáró Nagykunsági-főcsatorna, földút és vadátjáró felett 4.** Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 4 sz. főút alatt (csomópont) Komplex pihenő 3. km sz. megnevezés változat Felüljáró MÁV Kál-Kápolna-Kisújszállás vasútvonal felett (szélesítendő) Székicsér, lúd, réce, gém- és partimadárfajok élőhelye, táplálkozó területe 2.* Aluljáró 0126 hrsz-ú földút alatt 2.* Erdős terület a pálya bal oldalán 2.* Felüljáró MÁV Budapest-Szolnok-Debrecen vasútvonal felett (szélesítendő) 2.* Székicsér, lúd, réce, gém- és partimadárfajok élőhelye, táplálkozó területe 2.* Madárvédelmi fal Felüljáró Villogó-csatorna, földút és vadátjáró felett 0.** Egyszerű pihenő 3.* Aluljáró önkormányzati út alatt 2.* Zajárnyékoló fal (4 m magas) Felüljáró Karcagi 1. sz. főcsatorna, földút és vadátjáró felett 0.** Aluljáró 4206 j. út alatt (csomópont) 2.* Zajárnyékoló fal (3 m magas) Felüljáró NK-III fürtcsatorna felett Túzok, réti sas, valamint vonuló madarak jelenléte Aluljáró önkormányzati út alatt Túzok, réti sas, valamint vonuló madarak jelenléte 5. (csak jobb) Túzok, réti sas, valamint vonuló madarak jelenléte 5. 93

95 II. változat Felüljáró Hortobágy-Berettyó, földút és vadátjáró felett 4.** Természetközeli élőhelyek érintettsége vagy közelsége 2.* Aluljáró önkormányzati út alatt 2.* Felüljáró Békéscsaba-Kötegyán Vésztő-Püspökladány vv., földút és 1.** vadátjáró felett Aluljáró 4211 j. út alatt Zajárnyékoló fal (5 m magas) Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 42 sz. főút alatt (csomópont) Komplex pihenő 3. km sz. megnevezés változat Aluljáró 4 sz. főút alatt (csomópont) Aluljáró önkormányzati út alatt Székicsér, lúd, réce, gém- és partimadárfajok élőhelye, táplálkozó területe 2.* Madárvédelmi fal Felüljáró Villogó-csatorna, földút és vadátjáró felett 0.** Egyszerű pihenő 3.* Aluljáró önkormányzati út alatt 2.* Felüljáró Karcagi 1. sz. főcsatorna, földút és vadátjáró felett 4.** Aluljáró 4206 j. út alatt (csomópont) 1.* Zajárnyékoló fal (2 m magas) Aluljáró önkormányzati út alatt Túzok, réti sas, valamint vonuló madarak jelenléte Felüljáró NK-III fürtcsatorna felett Felüljáró Hortobágy-Berettyó, földút és vadátjáró felett 4.** * Természetközeli élőhelyek érintettsége vagy közelsége Aluljáró önkormányzati út alatt 2.* Erdős terület 2.* Felüljáró Békéscsaba-Kötegyán--Vésztő-Püspökladány vv., földút és vadátjáró 1.** felett Aluljáró 4211 j. út alatt Zajárnyékoló fal (3 m magas) Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 42 sz. főút alatt (csomópont) Komplex pihenő 3. 94

96 * A töltésoldalakat alacsony és sűrű, ugyanakkor agresszíven nem terjedő örökzöld, szükség esetén nem őshonos növényzettel kell beborítani. Telepítésre javasolt fajok: nehézszagú boróka (Juniperus sabina), henye boróka (Juniperus horizontalis), vagy azok nem tarka fajtái. ** A vadátjárók vizuálisan rávezető fa- és cserjesorokkal legyenek ellátva. A Karcagi 1. csatornánál tilosak a rávezető fasorok. A km sz-nél lévő földút átvezetésnél 2 m-es tömör hangszigetelő falat is kell alkalmazni a pálya felett. Egyéb szakaszokon (folyópályán) végig a 4. változat javasolt. A tervezési területen különösen javasolandó (hazaiak, a területen honosak, illetve rézsű megkötés és dekoráció céljából exóták, egyébként őshonos fajok) növényfajok a következők: - a magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) viszonylag gyors növekedésű, ugyanakkor hosszabb ideig állóképes útfásítást lehet megalkotni, és tágabb környezetben vannak is hagyományai, - mélyebb fekvésű részeken a hazai füzek (pl. Populus alba, Populus nigra, Salix alba) és más, honos cserjék, szürke nyár (Populus x canescens) facsoportok ugyancsak alacsony fenntartást igényelnek, hosszabb távra megoldást adhatnak. - mezei juhar (Acer campestre), kocsányos tölgy (Quercus robur), mezei szil (Ulmus minor). - cserjék: kökény (Prunus spinosa), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), parlagi rózsa (Rosa canina) csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), közönséges fagyal (Ligustrum vulgare). - A rézsűk, töltések gyepesítése során kerülni kell a tájidegen fajok, mint a vörös csenkesz (Festuca rubra), olaszperje (Lolium multiflorum) stb. alkalmazását, helyette (termőhelytől függően) a réti csenkesz (Festuca pratensis), barázdált csenkesz (Festuca rupicola), sziki csenkesz (Festuca pseudovina), réti perje (Poa pratensis), ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) alkalmazása javasolt. Javasolt a tervezésre kerülő fajok/fajták állományát a környékbeli, valamint a Kisújszállás elkerülőn telepített fajokhoz (lásd fentebb) igazítva kialakítani, különösen a meglévő fák, fasorok pótlásának gondoskodása folytán. Hasznos és dekoratív lehet a különféle bogyósok telepítése is, azonban számolni kell vele, hogy gyorsforgalmi út lévén legyen elegendő távolság a vadgyümölcsöket nyilván fogyasztó madarak számára az ütközések elkerülésére, nehogy csapdaként működjön a rendszer. A további tervfázisokban, a gyorsforgalmi út növénytelepítésének megtervezése során a tervezett fa- és cserjefajok listáját, valamint a véderdő telepítési tervet az elsőfokú hatósággal és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal véleményeztetni kell. Az engedélyezési tervek elkészítése során a tervezett létesítmény műszaki tartalma pontosításra kerül, ennek megfelelően a növénytelepítési javaslatok felülvizsgálata is szükséges. Az építkezés befejezését követően a tájban negatív látványelemként jelentkező anyagnyerőhelyek és deponáló helyek rekultivációját el kell végezni. 95

97 5.6 Épített környezet védelme A készülő ERD fogja tartalmazni az érintett régészeti lelőhelyekre vonatkozó intézkedéseket. Madárvédelem A szabványosításra vagy kiváltásra kerülő felsővezeték tartóoszlopokon madárvédő papucsokat szükséges betervezni. A feszítőoszlopok feszítő kereszttartóinak kialakítása miatt nem lehet madárvédő papucsot felszerelni, ezért itt 780 mm-es szigetelőkkel lehet biztosítani a madárvédelmet. Egyes szolgáltatóknál "V" madárbarát keresztkart és burkolt áramkötéseket, valamint hosszabb (700 mm) feszítő szigetelőket is alkalmaznak. 5.7 Zaj- és rezgésvédelem Zajvédelmi javaslatok Az egyes változatok esetében az alábbi hanggátló zajfalakat terveztük: I. változat 4 m magas zajfal, 300 m hosszan a km sz. között a pálya jobb oldalán, a Karcag hrsz. ingatlan védelmére 3 m magas zajfal, 300 m hosszan a km sz. között a pálya jobb oldalán, a Karcag 01915/1 hrsz. ingatlan védelmére 5 m magas zajfal, 300 m hosszan a km sz. között a pálya bal oldalán, a Püspökladány 0287/18 hrsz. ingatlan védelmére II. változat 2 m magas zajfal, 350 m hosszan a km sz. között a pálya bal oldalán, a Karcag 1822/4 hrsz. ingatlan védelmére 3 m magas zajfal, 400 m hosszan a km sz. között a pálya bal oldalán, a Püspökladány 0287/18 hrsz. ingatlan védelmére A zajfalak pontos hossza, magassága és elhelyezkedése az úttervek és a geodéziai állományok pontosítása után adható meg, az engedélyezési tervi fázisban. Monitoring javaslatok Monitoring pontok telepítését javasoljuk az alábbi helyszíneken: A 42 sz. út várható zajterhelés növekedésének figyelemmel kísérésére: ZM-1 Báránd 96

98 Kossuth u. 86 Alapállapotban és üzemelési állapotban ZM-2 Földes Magaspart u. 13. Alapállapotban és üzemelési állapotban ZM-3 Berettyóújfalu Földes u.42 Alapállapotban és üzemelési állapotban A 3405 j. út várható zajterhelés növekedésének figyelemmel kísérésére: ZM-4 Nádudvar Ady E. u. 38 Alapállapotban és üzemelési állapotban A 3407 j. út várható zajterhelés növekedésének figyelemmel kísérésére: ZM-5 Nádudvar Kabai u. 10 Alapállapotban és üzemelési állapotban A 4205 j. út várható zajterhelés növekedésének figyelemmel kísérésére: ZM-6 Szeghalom Újtelep X. u. 2. Alapállapotban és üzemelési állapotban 5.8 Hulladékgazdálkodás A létesítés során keletkező építési hulladékok kezelése elkülönítetten kell, hogy történjen a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint. A hulladékok átadása csak erre jogosultsággal rendelkező szakcég részére történhet. A kivitelező cég bevallásra kötelezett, amennyiben a 440/2012. (XII.29.) Korm. rendeletben meghatározottnál nagyobb mennyiségű hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását végzi a kivitelezés évében. 97

99 A kivitelezési munkák során az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok kezelését a 98/2001 (VI.15.) Kormányrendeletben foglalt követelmények szerint kell végezni. A szelektíven gyűjtendő hulladékokat hasznosító, vagy kezelő szervezetnek kell átadni, illetve a biológiailag lebomló fa hulladékok esetében a helyszínen, a lakosság által történő hasznosítás is támogatható. A veszélyes anyagokat kizárólag erre engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni kezelésre, ártalmatlanításra. A keletkező veszélyes hulladék mennyiségének függvényében veszélyeshulladék tároló kialakítása szükséges a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő paraméterekkel. Közúton történő szállítást csak a hivatkozott rendeletben előírt jármű végezhet, melynek kísérő okmányában fel kell tüntetni a hulladék fajtáját, veszélyességi osztályát, a hulladék összetételét, stb. A hulladékok átadását részletesen dokumentálni kell, mely adatokat, információkat a használatbavételi engedélyezés kapcsán az illetékes Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség bekérheti. Az üzemelés során keletkező hulladékokról a külön jogszabály előírásai szerint nyilvántartást kell vezetni, mely alapján a kötelező negyedéves, illetve éves adatszolgáltatásokat el kell készíteni. 98