Rendeltetési zónák 2.

Átírás

1 Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 40/2007. (XI. 14) Kgy. rendelete Szeged, Tisza folyó Máglya sor vasúti töltés Gőz utca Bem utca Boldogasszony sugárút Oldal utca Semmelweis utca Tisza Lajos körút által határolt terület építési szabályzatáról Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX tv. 44/A (2) bekezdése, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. 16. (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv. 13. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a Szeged, Tisza folyó Máglya sor vasúti töltés Gőz utca Bem utca Boldogasszony sugárút Oldal utca Semmelweis utca Tisza Lajos körút által határolt terület építési szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya Szeged belterületén a Tisza folyó Máglya sor vasúti töltés Gőz utca Bem utca Boldogasszony sugárút Oldal utca Semmelweis utca Tisza Lajos körút által határolt területre (továbbiakban: hatályos terület) terjed ki. (2) Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, továbbá egyedi építési telket alakítani, építményt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni: - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK), - a mindenkor hatályos Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzata (SZÉSZ), valamint - jelen rendelet és annak mellékletét képező szabályozási terv 1.a számú melléklete (SZ-1/1. jelű tervlap) és 1.b melléklete (SZ-1/2. jelű tervlap), valamint a 2.a-d. számú mellékletét képező keresztmetszetek (10 db) szabályozási vonalai közötti rész szerint szabad. Az útkeresztszelvények alapvető jellemzőiket, paramétereiket megőrizve a részletesebb adatok birtokában pontosíthatók/pontosítandók az építési engedélyezési eljárás keretében. Rendeltetési zónák 2. (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terv a SZÉSZ szerinti beépítésre szánt területen - Lk, Lk X - kisvárosias (közepes laksűrűségű) lakó zónát, - Ki, Ki X - különleges intézményi zónát, - Kkö X - különleges közlekedési zónát, - Vt, Vt X - településközpont vegyes zónát, - Gksz, Gksz X - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zónát, - Ge - egyéb ipari gazdasági zónát jelöl ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terv a SZÉSZ szerinti beépítésre nem szánt területen - Kö1; 2; 3; 4; 5 - közlekedési és közműzónát, - Kök - kötöttpályás közlekedési és közműzónát,

2 - Z3, Zvg - zöldterületi zónákat, - Ee - egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőzónát, - VG - vízgazdálkodási különleges zónákat jelöl ki. Építési zóna előírások Beépítésre szánt területek Az Lk X kisvárosias lakózónára vonatkozó építési előírások 3. (1) A zónában elsődlegesen lakóépületek helyezhetők el. Ezek önálló lakásbejárattal rendelkező ikerházként vagy többlakásos lakóházként megvalósuló épületek, vagy kétfogatú (azaz szintenként két lakásbejáratú) lakóházak lehetnek, amelyek apartmanlakásokat tartalmaznak. A lakásokat a hatályos területen megvalósuló funkcióhoz tartozó szolgálati lakásokként kell működtetni. (2) Az Lk X rendeltetési zónában az OTÉK és a SZÉSZ előírásaitól eltérően nem helyezhető el: egyházi, oktatási, szociális épület, kézműipari épület, termelő kertészeti épület, üzemanyagtöltő, gazdasági építmény. (3) Az előkert mérete a telek közterület felőli oldalán egységesen 5 méter. A telek legfeljebb jelzésszerűen, alacsony sövénnyel határolható. Az előkert és a közterület kialakítását, növénytelepítését harmonizálni szükséges, kertészeti kiviteli terv alapján. (4) A gépkocsi elhelyezés kizárólag az épület földszintjén vagy alagsorban biztosítandó. (5) A lakásokat tájolás szempontjából átmenő lakásként azaz délkeleti és északnyugati irányba egyaránt tájolva - kell kialakítani. (6) Az épületek hőellátásához a megújuló energia igénybevételét (pl. napkollektort, hőszivattyút) kell alkalmazni (7) A lakásokból, vagy lépcsőházakból önálló kijárást kell biztosítani az árvízvédelmi töltés szintjén a Tisza parti sétányhoz. (8) Az épületeket a szabályozási terven jelölt kötelező építési vonalra kell illeszteni, ahol a szerkezeti falat támfalként kell kiépíteni az árvízvédelmi töltés magasságáig, az árvízvédelmi előírások figyelembe vételével. (9) A zónában a Tisza felőli egységes megjelenés érdekében legalább egy tömbre (szabályozási vonalakkal körbehatárolt területre) elvi építési engedélyt kell kérni, melyet az Önkormányzati Tervtanácsnak véleményezésre kell benyújtani. Az elvi engedélyben kell tisztázni a lehetséges telekalakítási feltételeket is. Telekosztás esetén az építési engedélyt adni a tömbre kiadott elvi építési engedély tartalmának megfelelően lehet. (10) Az építési engedélyezéshez előzetesen-, illetve a kiviteli tervezés során egyeztetni szükséges az árvízvédelmi védművek kezelőjével. (11) A zónában a megengedett legnagyobb építménymagasság kódja 6 Y, mely szerint a SZÉSZ kódhoz tartozó számértéknek csak a felső értékét kell alkalmazni. A Ki különleges intézményi zónára vonatkozó sajátos építési előírások 4. A zónában a megengedett legnagyobb építménymagasság kódja 8 Y, mely szerint a SZÉSZ kódhoz tartozó számértéknek csak a felső értékét kell alkalmazni.

3 A Ki X különleges intézményi zónára vonatkozó építési előírások 5. (1) A zónában elsődlegesen a szabályozási terven megnevezett egészségügyi, tudományoskutatási, oktatási célú intézmények és az ezeket kiszolgáló építmények, ezen belül terepszint alatti teremgarázs és parkolóház helyezhető el. (2) A sajátos terepadottságok miatt az árvízvédelmi töltés szintje csatlakozó terepszintnek minősül, amennyiben az építési telkeken ezen a térszinten a teljes átjárhatóság megvalósul (teremgarázs tetőszintjén kialakítandó közpark, gyalogos hidak...stb), valamint a meglévő környező terepszinthez maximum 5,5 méterrel lépcsőző lejtővel v. támfalrendszerrel csatlakozik. (3) A Ki X rendeltetési zónában az OTÉK és a SZÉSZ előírásaitól eltérően nem helyezhetők el: lakóépület, és lakásokat tartalmazó egyéb rendeltetésű épület (a szolgálati lakások kivételével) üzemanyagtöltő, amennyiben nem parkolóházhoz kapcsolódik gazdasági építmény (4) A zónában a megengedett legnagyobb építménymagasság kódja 8 Y, mely szerint a SZÉSZ kódhoz tartozó számértéknek csak a felső értékét kell alkalmazni. (5) Az épületek hőellátásához a megújuló energia igénybevételét (pl. napkollektort, hőszivattyút) kell alkalmazni. (6) A terepszint alatti teremgarázs födémét fákkal, cserjékkel borított tetőkertként kell kialakítani kertészeti kiviteli terv alapján, melyről a határoló épületek csatlakozó padlószintjéhez bejáratok létesítendők széles sétány(ok) kialakításával. A födémszerkezeten min. 1 m vastag humuszos feltöltést kell alkalmazni. A tetőkert és térszíni rekreációs kert között közvetlen kapcsolatot biztosítandó (tereplépcsővel, rámpával mozgássérültek részére), továbbá azzal harmonizáló térkő burkolat és növényzet alkalmazandó. (7) A terepszint alatti teremgarázs építése kötelező, melyet már az első építési ütemhez meg kell tervezni, az egyes építményekre számított parkolószám ütemezetten valósítható meg. (8) A szabályozási terven jelölt területekre egységes építészeti megjelenés érdekében, valamint építészeti tervpályázatok előkészítése céljából tervezési programtervet kell készíteni. melyet az Önkormányzati Tervtanácsnak véleményezésre kell benyújtani. (9) A tervezési programtervnek és az elvi építési engedélyes tervdokumentációnak tartalmaznia kell a vonatkozó előírások mellett a jelen paragrafus (10), (11) és (12) bekezdésben foglaltak teljesülésének igazolását. (10) A zónában a teremgarázs, ill. parkolóház létesítésével a térszínen kialakított parkolók megszüntetendők, helyükön zöldfelület alakítandó ki; új térszíni parkoló nem helyezhető el. (11) A teremgarázs tetőkertjére (Z3) biztosítani kell tűzoltó autó feljutását, amennyiben az középmagas kategóriát elérő épületrészhez csatlakozik, és ennek két homlokzata egyébként nem közelíthető meg, a záró födémszerkezetet és sétányként hasznosítható burkolatát teherhordásra alkalmas módon kell kiképezni. (12) A Zvg zónával határos építési vonalon az épületek Tisza felőli homlokzatának szerkezeti falát támfalként kell kiépíteni a G-G jelű keresztszelvény szerint (az árvízvédelmi töltés magasságáig), az árvízvédelmi előírások figyelembe vételével; a tervezés minden szakaszában az árvízvédelmi védművek kezelőjével egyeztetni szükséges. Az épületegységekből önálló kijárást kell biztosítani az árvízvédelmi töltés szintjén a Tisza parti sétányhoz.

4 (13) A szabályozási terven jelölt közmű védőterületének határain belül a telektulajdonos(ok)nak tűrniük kell az összes közmű kiépítését és szabályszerű működését. A sávon belül fa nem telepíthető, építmény csak a csapadékvizek levezetése céljából létesíthető. A Kkö X különleges közlekedési zónára vonatkozó építési előírások 6. (1) A különleges közlekedési zóna területén épületnek minősülő közlekedési építmények, és az ahhoz tartozó, a közlekedést szolgáltató létesítmények helyezhetők el, a következő (2) bekezdés szerint. (2) A Kkö X a zónában a SZÉSZ előírásaitól eltérően elhelyezhető: Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, illetve ilyen rendeltetési egység. Épületen belül az (1) illetve (2) bekezdés alatti létesítményekhez tartozóan a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás. (3) A zónában létesítendő, terepszint alatti teremgarázs födémét fákkal, cserjékkel borított tetőkertként kell kialakítani kertészeti kiviteli terv alapján, melyről a határoló épületek csatlakozó padlószintjéhez bejáratok létesítendők. A teremgarázs födémszintjét a G-G jelű keresztszelvény alapján kell kialakítani figyelemmel arra, hogy szintbeli gyalogos kapcsolat létesítendő a Nagyállomás peronszintjéhez, továbbá a csatlakozó terepszinthez a Bánomkert sor Nagykörút kereszteződésénél. A födémszerkezeten minimum 1,0 méter vastag humuszos feltöltést kell alkalmazni. (4) A sajátos terepadottságok miatt a vasúti töltés szintje csatlakozó terepszintnek minősül, amennyiben az építési telkeken ezen a térszinten a teljes átjárhatóság megvalósul (teremgarázs tetőszintjén kialakítandó közpark, gyalogos hidak...stb), valamint a meglévő környező terepszinthez maximum 5,5 méterrel lépcsőző lejtővel v. támfalrendszerrel csatlakozik. (5) A teremgarázst legalább két irányból kell feltárni. (6) Az előírt zártsorú beépítés a Bánomkert sori oldal beépítési sávra értendő hézagosan zártsorú lehet. A beépítés egyenként legfeljebb 20 méter szélességgel legfeljebb három különálló helyen megszakítható. (7) A zónában a megengedett legnagyobb építménymagasság kódja 5 Y, mely szerint a SZÉSZ kódhoz tartozó számértéknek csak a felső értékét kell alkalmazni. Vt X jelű településközpont vegyes zóna építési előírásai 7. (1) A zónában elsődlegesen az innovációs-technológia park központi szolgáltató létesítményei vegyes, vagy önálló rendeltetéssel - valamint szálláshely-szolgáltató épületek (kollégiumok, panziók) helyezhetők el. (2) A Vt X rendeltetési zónában az OTÉK és SZÉSZ előírásaitól eltérően nem helyezhető el lakóépület. (3) A zónában a megengedett legnagyobb építménymagasság kódja 8 Y, mely szerint a SZÉSZ kódhoz tartozó számértéknek csak a felső értékét kell alkalmazni.

5 A Gksz X kereskedelmi-szolgáltató gazdasági zóna építési előírásai 8. (1) A zónában nem jelentős zavaró hatású, magas technológiai igényszintű üzemi épületek, alkalmazott kutatást és ebből következő gyártást szolgáló épületek, ezeket kiszolgáló létesítmények helyezhetők el. (2) A Gksz X rendeltetési zónában az OTÉK előírásaitól eltérően nem helyezhető el: - az (1) bekezdés alatti rendeltetésnek nem megfelelő egyéb gazdasági funkciójú épületek, - az (1) bekezdés alatti elsődleges rendeltetést nem szolgáló igazgatási és irodaépület - parkolóház, üzemanyagtöltő, - egyházi, oktatási, szociális épületek, - közösségi szórakoztató épületek. (3) A gépkocsi elhelyezést elsődlegesen épületen belül kell biztosítani. Ettől eltérni akkor lehet, ha előnevelt fákkal fásított (min. 4db fa/gkfh), telken belüli parkolófelület kialakítása mellett az előírt zöldterületi mutató teljesíthető. (4) Az előkert mérete egyben az építési hely határa - a telkek közterület felőli oldalain egységesen minimum 5 méter. Telekalakítás esetén az oldalkert mérete a vonatkozó OTÉK előírás szerint határozható meg szabadon álló beépítési módban. (5) A telkek legfeljebb jelzésszerűen, alacsony sövénnyel határolhatók. Az előkert és a közterület kialakítását, növénytelepítését harmonizálni szükséges, kertészeti kiviteli terv alapján, a telken lévő zöldterület kialakítása a használatbavétel feltétele. (6) A zónában meglévő, kialakult üzemi tevékenységhez kötődő építési tevékenység (új épület létesítése, épületbővítés, rendeltetés módosítás, felújítás, ill. technológiai váltás) akkor engedélyezhető, ha a szabályozási tervben foglaltaknak megfelel, és az (1) bekezdés alatti tevékenységek megjelenését teszi lehetővé. Közlekedési területek általános előírásai, parkolás 9. (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület különleges intézményterületein lévő létesítmények gépjármű-elhelyezési igényének kielégítésére, figyelembe véve a parkolóalapról szóló rendelet előírásait, a szabályozási terven jelölt közterületi parkolóhelyek is figyelembe vehetők az alábbiak szerint: a) a Tisza Lajos körúton, Bánomkert soron meglévő, megmaradó közterületi parkolóhelyek a meglévő Klinikai épületek parkolóhely igényeinek elhelyezésére szolgálnak; új épület létesítésekor nem vehetők figyelembe. b) a Szövetkezeti utcában meglévő, jelenleg részben közterületen álló (telekhatárrendezés után közterületre kerülő) parkolóhelyek a szomszédos Gksz X övezet telkeinek átépítésekor figyelembe vehetők az ingatlan előtti közterületi csatlakozás mértékében. c) a Szövetkezeti utcában a Nagyállomás mellett kijelölt parkolóhely (P60) a szomszédos tömbben lévő innovációs-technológia park központi épületegyüttesének (Vt X övezet) parkoló- igényei kielégítésére szolgál, továbbá az utasforgalomból adódó parkoló-igények kielégítésére, a Bánomkert sor melletti teremgarázs megépítéséig. d) Az Állomás utcai kettős körforgalom mellett, a híd alatt kijelölt parkolóhely (P100) az új oktatási és kutatási épületek parkolóhely-szükségletéhez figyelembe vehető. E parkolóhelyhez az OTÉK által előírt mennyiségű fásítást - kertészeti terv szerint -

6 részben a parkolóhelyekhez kapcsolódóan, részben a kapcsolódó zöldterületen a Zvg zónában kell megvalósítani. e) A sportcélú különleges területtől délre lévő utcában kialakítható parkoló (P30) a sportintézmény parkolóhely-igényéhez vehető figyelembe. f) A Bánomkert sor melletti különleges közlekedési terület (Kkö X ) teremgarázsa (G500) elsődlegesen a Nagyállomás utasforgalmából adódó, másodlagosan az itt elhelyezésre kerülő funkciókból adódó parkolóhely igények kielégítésére szolgál. (2) A térszín alatti garázsokat és parkolóházakat a közcélú parkolás (a klinikai látogató-, ill. vasúti utasforgalom) számára biztosítani kell az alábbiak szerint: a) Ki X zónában kialakításra kerülő teremgarázs a telken belüli gépkocsi elhelyezési igények kielégítésére szolgál. b) A Kkö X zónában kialakításra kerülő teremgarázs, ill. parkolóház a telken belüli gépkocsi elhelyezési igényeken túlmenően a Nagyállomás (Kkö zóna) és a innovációs-technológia park központi épületegyüttese (Vt X zóna) gépkocsi elhelyezési igényeit szolgálja. (3) A hatályos területen megvalósuló szabadtéri parkolófelületek burkolatát kiselemes burkolattal kell ellátni. (4) A hatályos területen kialakítandó közlekedési célú közterület, parkolófelület forgalomba helyezése csak a kertészeti kiviteli tervek alapján meghatározott zöldterület kialakítása után szabad. Kök jelű kötöttpályás közlekedési és közműzóna előírásai 10. (1) A vasúti töltéssel határos telkeken lakást, szálláshelyet tartalmazó épület a szélső vasúti pálya középvonalától vízszintesen mért 25 méteren belül, egyéb épület 9 méteren belül nem engedélyezhető. (2) A Kök övezetben a Nagyállomás környezetében a közforgalmú közlekedést, utasokat kiszolgáló, illetve kereskedelmi-, vendéglátási-, szolgáltatási funkciójú épületek létesíthetők, a telek teljes területére értelmezett 10%-os beépíthetőséggel. (3) A Kök zóna és a Gksz X zóna határán a vasúti töltés terepe a töltésrézsű felezőpontjában támfallá alakítható, a telektulajdonos(ok) kezdeményezésére és költségére, a töltés tulajdonosával való egyeztetés alapján; a telek ezzel bővíthető. A támfal építését legalább egy tömbre vonatkozóan egy építési ütemben kell megvalósítani. (4) Vasút alatt átvezetett aluljárók a szabályozási terven jelölt helyen a melléklet szerinti D- D és F-F jelű keresztmetszetnek megfelelő kialakítással építhetőek meg. (5) A vasúti hídhoz vezető vasúti pályát oszlopokon álló szerkezettel kell kialakítani. Kö1 jelű közlekedési és közmű övezetek előírásai 11. (1) Az övezetben elsődlegesen a gépjárműforgalom és a közművek létesítményei, továbbá utcai fasorok számára kell területet biztosítani. Vízszintes tagolásukat jelen rendelet mellékletében csatolt 2-2, 3-3 és G-G jelű mintakeresztszelvények figyelembe vételével kell kialakítani. (2) Az övezetbe sorolt területen árusító bódé, óriás reklám nem helyezhető el. (3) A területet tagoló zöldfelületek, fasorok a közlekedés biztonságának figyelembe vételével alakítandók ki. (4) Kerékpáros és gyalogos utakat a forgalmi területtől zöldsávval vagy egyéb biztonságos módon el kell választani.

7 (5) Zónán belül a szabályozási tervlapon, az ütemezett közterületi kialakítás határát jelölő szabályozási vonalon telekalakítási engedély kiadható. Az I. ütemben kialakított közlekedési célú közterület alapvetően a beépítésre szánt területek építési munkáihoz szükséges feltáró útként használható. Kö2 Kiszolgáló út átmenő forgalommal 12. A gépjárműforgalom számára kiemelt szegéllyel elválasztott területet kell biztosítani. Vízszintes tagolásukat a rendelet mellékletében csatolt A-A, C-C és E-E jelű mintakeresztszelvények figyelembe vételével kell kialakítani. Kö3 Csillapított forgalmú, vegyes közlekedési zóna 13. (1) Vízszintes tagolásukat jelen rendelet mellékletében csatolt B-B jelű mintakeresztszelvény figyelembe vételével kell kialakítani. (2) A zóna területén a gyalogos, kerékpáros és gépjárműforgalom számára azonos jogokat kell biztosítani. A felületek elemes burkolattal, kiemelt szegélyek nélkül is kialakíthatók. (3) A gyalogos, kerékpáros és a gépjármű forgalmat elegendő a burkolatok eltérő anyagával, vagy színével elválasztani. Kö4 Közlekedési zóna gyalogosok számára 14. (1) A zóna területét elsősorban a gyalogos-, megfelelő elválasztással a kerékpáros forgalom számára kell kialakítani. (2) A zónában a közterület kialakítására, használatára nézve az Indóház téren a SZÉSZ-ben meghatározott sajátos előírások alkalmazandók. (3) A burkolatokat a gépjárművek célforgalmára, illetve a megkülönböztetett jelzést használó járművek közlekedésére alkalmas módon kell megvalósítani. Kö5 Célforgalmat szolgáló közlekedési és közmű zóna 15. (1) A zóna kizárólag célforgalom, a teremgarázsok megközelítésére, valamint közmű létesítmények elhelyezésére szolgál, megfelelő elválasztással gyalogos és kerékpáros útvonal építendő ki. (2) A gépjárműforgalom számára kiemelt szegéllyel elválasztott területet kell biztosítani. Vízszintes tagolásukat a csatolt H-H mintakeresztszelvény figyelembe vételével kell kialakítani. Z3 jelű közpark zóna - dísztér, pihenő kert, tetőkert előírásai 16. (1) A zóna területére kertészeti kiviteli tervet kell készíteni, összhangban a terepszinten csatlakozó Zvg zóna, a közlekedési és a beépítésre szánt területek zöldterületeivel. (2) A zóna területének min. 50%-át növényzettel kell borítani. (3) A területen reklámberendezés nem helyezhető el. (4) Az övezet területén sétány, pihenőhely alakítható ki.

8 (5) A Ki x zónákat összekötő, a közparkon keresztül vezetett gyalogos/kerékpáros átvezetés legalább az SZ-1/1. jelű tervlapon jelölt mennyiségben nyitandó, egymástól mért legnagyobb tengelytávolságuk a szabályozási terven jelölt méret szerint lehet. Zvg - Vegyes funkciójú zöldövezet 17. (1) A terület az árvízvédelmi töltés és a szabályozási terven megjelölt építési vonal közötti terület feltöltése útján alakítandó a H-H mintakeresztszelvény alapján. A sétányokat és a növénytelepítést egységesen, az árvízvédelmi művek kezelőjével egyeztetett módon kell tervezni és kialakítani úgy, hogy a növények gyökérzete az elméleti rézsű vonal síkját nem keresztezheti. (2) Az övezet területén fásított sétány, pihenőhely alakítható ki, játszóeszközök kihelyezhetők. (3) Az árvízvédelmi töltésen végigvezetve 3,60 m széles vegyesforgalmú (kerékpár+gyalogos) sétány alakítandó ki, a védelmi megfigyelés és karbantartás számára teherbíró alapozással. (4) A terület 2%-án állandó jellegű árusító pavilon, reklám és hirdető berendezés elhelyezhető. (5) A területen a különböző funkciók térbeli elválasztásáról gondoskodni kell (pihenőhely, közlekedés stb.) (6) Az övezet teljes egészére nézve az árvízvédelmi töltés átalakítás műszaki-kiviteli tervével, és a kapcsolódó speciális épületegyüttes terveivel összehangoltan kertészeti kiviteli terv készítendő, mely az ütemezett megvalósítást is lehetővé teszi. Közművek általános előírásai 18. (1) A nyomvonalas közmű-, energia és hírközlési létesítmények számára a szabályozási terven jelölt közmű védősávok szerinti-, továbbá a minta keresztszelvényekben meghatározott területeket biztosítani kell. (2) Telken belül biztosítani kell a tervezett szennyvíz átemelő, gáznyomás-szabályozó, ill. épületen belül a transzformátor állomások helyét, a szabályozási terv által megjelölt helyeken. E létesítmények térbeli helye a konkrét megvalósítás során változhat. (3) Ge zónába sorolt területek (ivóvíz kútcsoport, elektromos alállomás) távlati igénybevételét biztosítani kell. Az alállomás lehetséges helyén (Szövetkezeti út-gőz utca) elektromos múzeum elhelyezhető. (4) A közmű sávok nem építhetők be, a sávon belül fa nem telepíthető. A közműsávok nyomvonala feletti útvonalat és a (2) bekezdés alatti létesítmények megközelíthetőségét időszakos közcélú használatra (karbantartás céljára) biztosítani kell. (5) A transzformátor állomásokat épületen belül kell kialakítani. Építészeti értékvédelem, településkép védelme, látványvédelem 19. (1) A látványvédelem zónájába eső épületek építése, felújítása esetében látványtervet kell csatolni az építési engedély tervhez. Az engedély terveket a látványtervekkel együtt a tervtanácsnak véleményezésre be kell nyújtani. A látványtervet legalább abból a pontból kell felvenni, ahol azt a szabályozási terv kijelöli.

9 (2) A látványterveket színezett formában 3D-ben, a meglévő és tervezett épületek/építmények/növényállomány együttes bemutatásával kell kidolgozni az alábbiak figyelembe vételével: a) Általános értékelési szempont a környezetbe illeszkedés módja, az építészeti megoldás elvárt színvonala b) A Nagyállomás peronja felől a Dóm tornyának látványát kell biztosítani c) A tervezett híd felől a Nagyállomás látványát, kell biztosítani. d) A Tisza felől legalább a tervezett híd irányából az épületsor együttes látványát kell értékelni (épületek és zöldterületek aránya - figyelemmel a gyalogos/kerékpáros kivezetésre a folyóhoz, meglévő Tisza-parti épületek, látványpontok takarása...stb). e) A Pathológia épülete esetében a látványtervet a gazdasági udvar takarásának megoldása szempontjából kell értékelni. (3) A szabályozási tervlapon jelölt épületek vagy épületegyüttesek illetve a tervezett Tiszahíd legjobb építészeti-műszaki megoldására-, és a tervező kiválasztására az építési engedélyezés tervezést megelőzően építészeti tervpályázatot kell rendezni. Ennek megszervezése az építtető feladata. (4) A (3) bekezdés alatti tervpályázatok lebonyolítása során a vonatkozó jogszabályokon túlmenően a Csongrád Megyei Építész Kamara részvételét biztosítani kell a pályázat előkészítésében, zsűrizésében a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának városi főépítészének bevonásával. Amennyiben a jogszabály lehetővé teszi meghívásos pályázat lebonyolítását, úgy biztosítani kell a régió (Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyék) referenciával és megfelelő jogosítvánnyal rendelkező építészeinek, tervező irodáinak többségi részvételét. (5) Szempontok a tervpályázati kiíráshoz: a) A kiíráshoz a szabályozási tervet mellékelni kell. b) Látványterv a környezet bemutatásával - minden esetben része a tervezési feladatnak. c) Tervezéskor komplex (építész - közlekedési kertészeti) tervjavaslatok kidolgozására törekedjen. e) A Tisza menti épületsor tervezése során az árvízvédelmi támfal megoldását tartalmaznia kell. (6) A szabályozási terv területén a látványterv készítéséhez kötött építmény esetén, valamint az egyéb építészeti karakterű zóna területén lévő 4000 m 2 -t meghaladó nagyságú telkekre vonatkozóan az engedélyes terveket az önkormányzati tervtanácshoz véleményezésre be kell nyújtani. Egyéb előírások 20. (1) A jelen rendelet hatályos területén a teherhordó talajréteg duzzadásra-zsugorodásra erősen hajlamos kövér agyag, ezért az alapozást minden esetben talajmechanikai szakvélemény alapján kell tervezni. (2) A hatályos területen bármilyen földmunkával járó építési tevékenység esetén a kulturális örökségvédelemről szóló jogszabályok szerint kell eljárni. (3) A szabályozási terv területén az átépítéssel érintett területeken meglévő, illetve a megszüntető jellel megjelölt épületek a működőképesség fenntartása érdekében a szükséges mértékig felújíthatók (rendeltetés megváltoztatása nélkül), de szintterület növelésével járó épületbővítés nem engedélyezhető.

10 Záró rendelkezések 21. (1) A rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyek esetében kell alkalmazni. (2) SZÉSZ 78. előírásait jelen rendelet hatályba lépése után nem kell alkalmazni az Oldal utca területére, valamint az Oldal utcának az árvízvédelmi töltésig való meghosszabbítása - Semmelweis utca Tisza Lajos körút és Tisza folyó által határolt tömb területére. dr. Botka László sk. polgármester dr. Mózes Ervin sk. jegyző Megalkotta Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a november 9-én tartott ülésén Kihirdetve Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Közlönyében

11 MELLÉKLETEK Hiba! Szám nem jelenhet meg a megadott formátumban.