I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya

Átírás

1 SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 7/2006./IV.13./ sz. r e n d e l e t e Szigetszentmiklós II. RÁKÓCZI FERENC ÚT MELLETTI 0252/1-46 és 0252/58-59 hrsz.-ú terület SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ============================================= Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 7. (3) bek. c./ pontja valamint a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) alapján az alábbi rendeletet alkotja meg és elfogadja a szabályozási tervet: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya Szigetszentmiklós, II. Rákóczi Ferenc út melletti 0252/1-46 és 0252/58-59 hrsz.-ú területre terjed ki. (2) Jelen szabályozási előírások csak a mellékelt Szabályozási Tervvel együtt értelmezendők és csak azzal együtt érvényesek. 2. Az előírások alkalmazása A rendelet hatálya alá tartozó területen az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait a rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni. 3. Szabályozási elemek (1) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: a) a tervezési terület határát, b) a szabályozási vonalat, c) a kialakítandó legkisebb telekméreteket, d) az építési övezetek és övezetek paramétereit, és határát, valamint a

2 2 e) a közterületek kialakítására és használatára, f) a zöldfelületek kialakítására, vonatkozó előírásokat. (2) A kötelező jelleggel szabályozott elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók meg. (3) A szabályozási terven irányadó jellegűnek kell tekinteni a javasolt megszüntetést és az irányadó telekhatárokat. 4. A terv területének felhasználása (1) A terv területe jellemző rendeltetésének megfelelően - beépítésre szánt területre, és - beépítésre nem szánt területre tagolódik. (2) Beépítésre szánt terület: - Gazdasági terület, ezen belül kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) besorolású. (3) Beépítésre nem szánt terület: - Közlekedési terület (KÖu) besorolású. 5. A telekalakítás általános szabályai (1) A területen építési telket alakítani csak a részletes szabályozásban rögzítettek szerint, övezeti előírásokban meghatározott minimális teleknagyság és egyéb jogszabályi előírások figyelembevételével lehet. (2) A terven feltüntetett telekhatárok irányadó jellegűek. (3) Telken, földrészleten az övezeti előírások betartása mellett beépítés, telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a telek, földrészlet rendelkezik az előírt út- és közműkapcsolatokkal. (4) A területen nyeles telek nem alakítható ki. (5) A tervezett szabályozási vonallal elmetszett telkek esetében az ingatlant érintő építési és fennmaradási engedély kiadását a telekalakításnak meg kell előznie. 6. Építéshatósági engedély kiadásának feltételei

3 3 (1) Épület csak olyan telken helyezhető el, amely közútról megközelíthető és a szabályozási tervnek megfelelően kialakított. (2) Épületre építési engedély csak olyan telken lévő épületre adható ki, amelyen biztosítható: - a közüzemi villamos energiaszolgáltatás, - a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, - a közüzemi szennyvízelvezetés. 7. Engedélyhez kötött építési munkák (1) A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. (1.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a testület, az országos szabályozás tartalmán túl az alábbi építési munkákat is engedélykötelessé nyilvánítja: m 2 -t meghaladó ponyvaépítmény, amennyiben az tartósan, 30 napnál hosszabb ideig áll az ingatlanon; - konténeres épület, pavilon jellegű építmény, mobil épület, amennyiben az tartósan, 30 napnál hosszabb ideig áll az ingatlanon; (2) Hirdető berendezések és reklámok elhelyezésénél mindenkor az érvényes külön jogszabályként megalkotott önkormányzati rendelet vonatkozó előírásait kell betartani. (3) Az épületeken csak a funkciójának megfelelő, magyar nyelvű cégfelirat, reklámhordozó helyezhető el, aminek méret meghatározása, kialakítása része az engedélyezési dokumentációnak. II. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI 8. Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetére vonatkozó általános előírások (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú építmények elhelyezésre szolgál. (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető: 1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, 2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, 3. igazgatási, egyéb irodaépület, 4. parkolóház, üzemanyagtöltő, 5. sportépítmény. (3) A területen kivételesen elhelyezhető:

4 4 egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület. (4) Az építési övezet területén más funkciójú épület kivételesen sem helyezhető el. 9. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeti tagozódása (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület két építési övezetbe tartozik. Jele: Gksz-1, Gksz A Gksz-1 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetének részletes előírásai (1) Az építési telkeken az épületek szabadon állóan helyezhetők el. (2) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 2000 m 2. (3) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 40 %. (4) Az övezetben az építménymagasság max. 10,50 m lehet. (5) Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni. (6) A telken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 15 %-a. (7) A telkekre vonatkozó szintterület-mutató nem lehet nagyobb, mint 1, A Gksz-2 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetének részletes előírásai (1) Az építési telkeken az épületek szabadon állóan helyezhetők el. (2) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 2500 m 2. (3) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 40 %. (4) Az övezetben az építménymagasság max. 12,00 m lehet. (5) Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni.

5 5 (6) A telken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 15%-a. (7) A telkekre vonatkozó szintterület-mutató nem lehet nagyobb, mint 1,5 III. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI 12.. Zöldfelületek (1) A közlekedési területeken egy- illetve kétoldali fasor telepítéséről gondoskodni kell. (2) Amennyiben a Gksz-1 és Gksz-2 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezkedő ingatlanokon a zöldfelület nagysága nem éri el a 20 %-ot, az ingatlan területén háromszintes zöldsáv (gyep, cserje és lombkoronaszint) alakítandó ki. (3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területnek a II. Rákóczi Ferenc úttal érintkező szélső telekhatárai mentén az adott telken belül fa- és cserjesor telepítése szükséges. (4) Fasorok telepítésénél iskolázott, faiskolában előnevelt, környezettűrő fákat kell telepíteni. (5) A zöldfelületek kialakítása során nagyobbrészt honos, a helyi ökológiai viszonyokhoz alkalmazkodó fajokat kell használni. A zöldfelületeket többszintűen, intenzíven kell kialakítani. (6) A zöldfelületek kialakítása összefüggő területen, minél nagyobb összefüggő zöldfelületek megvalósításával történjen. (7) A zöldfelületi kialakítású telekrészek növény-állományának szakszerű ápolásáról a terület tulajdonosának gondoskodni kell. 13. KÖu jelű közlekedési területek övezete (1) A közlekedési területek, kiszolgáló utak szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza. (2) A szabályozási tervben a közlekedési létesítmények számára meghatározott területsávban kizárólag a közlekedés, valamint a közművek és a hírközlés létesítményeit, valamint a közterületi funkciónak megfelelő illetve azt kiegészítő utcabútorokat szabad elhelyezni.

6 6 (3) Az utcabútorok közül a környezetbe illő, természetes anyagból készülő pad, asztal, szék, esőbeálló, információs tábla, hulladékgyűjtő elhelyezése lehetséges. (4) A közlekedési területeket, valamint a gyalogos közlekedést szolgáló járdákat (azok burkolatát, berendezését) egységes koncepció alapján kell kialakítani. (5) A területen a közutakhoz csatlakozni, új kapubehajtót kiépíteni csak a közútkezelő hozzájárulása alapján szabad. (6) A területen utat építeni csak engedéllyel lehet. (7) A létesítményekhez az OTÉK 42. -a által előírt szükséges parkoló-mennyiséget telken belül kötelező kialakítani. (8) Az 5101 sz. út szabályozási szélessége az úttengelytől mérve 15,00 m. (9) Az 5101 sz. úthoz csatlakozó útszabályozási szélessége 18,00 m. (10) Az egyéb tervezett utak szabályozási szélessége 16,00m. (11) A tervezett úthálózat minimális útpályaszélessége 6,00 m. (12) Az 5101 sz. út védőtávolsága az út tengelyétől mért méter. Az út védőtávolságán belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. (13) Az 5101 j. út tengelyétől mért 20 méteren belül kerítés, 30 méteren belül magas építmény nem helyezhető el. 14. Közművek általános előírásai (1) A területen a közműhálózatokat és a közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági, illetve üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, illetve kialakítani. (MSZ 7487/2) (2) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő szabványokat kell figyelembe venni. (3) A közműlétesítmények elhelyezése és biztonságos védőtávolságai tekintetében az MSZ 7487/1-3 számú szabvány előírásai az irányadók. (4) A gázvezeték elhelyezését és védőtávolságait az MSZ 7084 sz. szabvány határozza meg. (5) A 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. (6) A területen bármilyen épület, építmény, új létesítmény csak közcsatornával ellátva építhető.

7 7 (7) Közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelő szennyvíz vezethető, amennyiben ez nem teljesülne, a csatornára való csatlakozás előtt előkezelő berendezést kell elhelyezni. (8) A közműbekötéseket telkenként, külön-külön kell kialakítani. (9) A terv területe a Csepel Halásztelek sérülékeny ivóvízbázis hidrogeológiai B védőövezetébe esik, ezért - az erre vonatkozó korlátozásokat és előírásokat - a 123/1997. (VII. 18) kormányrendelet előírásait be kell tartani. (10) Közműpótló szennyvízelvezetés, szikkasztás átmenetileg sem létesíthető, az ingatlanok szennyvize csak közüzemi csatornára köthető. (11) Az épületek, burkolt felületek csapadékvíz elvezetését úgy kell megoldani, hogy a csapadékvíz sem a saját, sem egyéb ingatlanok létesítményeit ne veszélyeztesse, ne károsítsa. (12) A tervezési területen belül a közműveket (víz, gáz, csatorna, elektromos ellátás, telefon, közvilágítás, csapadékvíz elvezetés) úgy kell kialakítani, hogy azok a mai kor szellemének megfeleljenek. (13) A közművek kiépítéséhez szükséges műtárgyak lehetőség szerint térszint alattiak legyenek, a vezetékek földbe haladjanak megfelelő védelemmel ellátva. 15. Levegőtisztaság - védelem (1) A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint a település légszennyezettség tekintetében a Budapest és környéke agglomerációba tartozik, ami azt jelenti, hogy kén-dioxid tekintetében E, nitrogén-oxidok esetén B, szén-monoxid szempontjából D, és szálló por tekintetében C zóna csoportba tartozik. A felosztás értelmezése a 14/2001. (V. 9.) KöM- EüM-FVM együttes rendelet 4. sz. mellékletében, illetve a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 1. sz. mellékletében található. (2) A 14/2001. KöM-EüM-FVM sz. rendelet légszennyezési határértékei betartandók. A területen üzemi gazdasági jellegű levegőszennyező forrás (emissziós pont) csak a környezetvédelmi hatóság engedélye alapján létesíthető. (3) Új gazdasági tevékenység telepítése esetén figyelembe kell venni, hogy a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. alapján a 2. sz. mellékletben felsorolt, védelmi övezet kialakítását igénylő tevékenység nem folytatható, az üzemanyagtöltő állomás működésének kivételével. 16. Vízvédelem (1) A területen új épület csak teljes közművesítéssel, a szennyvízcsatorna hálózatra csatlakoztatva helyezhető el, közműpótló építése a területen nem fogadható el.

8 8 (2) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint a település az A kiemelten érzékeny terület kategóriába tartozik. Betartandók a felszín alatti vizekre vonatkozó 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásai. A terület talajának, talajvízének szennyezettsége esetén kármentesítést kell végezni. (3) Az esetleges szennyezésnek nagy valószínűséggel kitett csapadékvizek nem szikkaszthatók el a csapadékvizek elővizsgálatának elvégzése szükséges. (4) A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet előírásai betartandók. A szennyezett vizek előtisztításáról gondoskodni kell. Összefüggő parkoló területek víztelenítése csak olaj és zsírfogó műtárgyak közbeiktatásával alakítható ki. (5) A területen I. rendű árvízvédelmi vonal húzódik, mely a kezelésében lévő Szigetújfalu - Csepel árvízvédelmi szakasz része, ezért az alábbi jogszabályokat figyelembe kell venni: - az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat kiadásáról szóló 4/1981. (IV. 4.) OVH rendelkezés ; - a nyomvonal jellegű építmények keresztezésének műszaki követelményeire vonatkozó általános érvényű hatósági előírások közzétételéről szóló a 9004/82. KPM-IpM együttes közlemény 3. sz. szabályzat. 17. Talaj, talajvédelem (1) A termőföldön történő beruházások építési engedélyezési eljárásába a 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 7. (1) bek. alapján a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, deponálás és felhasználás módjával. (2) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani. (3) Földmozgatással járó munkavégzések esetén - a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni; - a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel); - az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni; - a feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad. (4) A területen fellelhető humusz legalább 25 cm vtg-ban beépítés előtt letermelendő, parkosításra felhasználandó. A szennyezések és szennyezett talajok eltávolításáról a terület tulajdonosainak gondoskodni kell.

9 9 (5) A területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, mely a talajt, talajvizet nem károsítja. 18. Zaj és rezgésvédelem (1) Zajvédelem vonatkozásában a Zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) sz. Minisztertanácsi rendelet rendelkezései érvényesek új üzemi létesítmények, berendezések, technológiák tervezésekor, telepítésekor. (2) A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. KöM-EüM sz. együttes rendelet határértékei a területen betartandók. (3) A 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 1. sz. melléklet B fejezetében felsorolt tevékenységek, építmények környezeti hatástanulmány kötelesek. 19. A hulladék kezelése és tárolása (1) A területen keletkező hulladékok kezelése, tárolása és szállítása során biztosítottak legyenek a évi XLIII. hulladékgazdálkodásról szóló törvényben foglaltak (továbbiakban HGT). (2) Bármely terület hulladéknak minősülő anyagokkal történő feltöltése a HGT. 14. (2) bekezdés alapján kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. (3) A területen keletkező hulladékok kezelése, tárolása és szállítása során biztosítottak legyenek a HGT. ben foglaltak. Különös tekintettel az elhagyott hulladékokra vonatkozó rendelkezésekre (HGT. 30. ), valamint a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló, 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet rendelkezéseire. (4) A veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a HGT. 32. és a 98/2001. (VI. 15.) kormányrendelet rendelkezései az irányadók. (5) Bontási és építési hulladékok keletkezése esetén gondoskodni kell arról, hogy ezeket szelektív gyűjtés után (HGT. 5. ) csak engedéllyel rendelkező szállító/újra hasznosító/lerakó vehesse át (HGT. 14. ). 20. Katasztrófavédelem (1) A területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.

10 10 (2) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni a 35/1996.(XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 49.. (5) bek. szerint, hogy a védendő építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen. (3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy a 35/1996.(XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzrendészeti Szabályzat 22.. (1) bek. szerint biztosítsa a tűzoltási útvonalat. (4) A 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet értelmében ivóvíz készlet minőség megóvása, kül- és belterületi vízelvezető rendszerek kiépítése, befolyásolja a település katasztrófák elleni védekezési rendszerét. (5) Az élet, anyagi javak, kulturális értékek védelmére tervezett építményt (építményrészt, óvóhelyet) úgy kell megvalósítani és fenntartani, hogy a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel kiadott OTÉK (1) bek. szerint a vonatkozó külön jogszabályok és a kötelező szabványok előírásainak megfeleljen. (6) Biztosítani kell a lakosság légi és katasztrófa riasztásának feltételeit. 21. Építési és létesítési korlátozások (1) Az adótorony védőövezetén belül meg kell követelni az MSZ 172/1:86 sz. szabvány betartását. (2) Az adótorony védőövezetén belül fémes szerkezet létesítése (szerkezeti elemként, tetőborításként, stb.) esetén előzetesen meg kell kérni az Antenna Hungária Rt. hozzájárulását. (3) Az adótorony védőövezetén belül szabadvezeték nem létesíthető. (4) Az adótorony védőövezetén belül az építéshez szükséges, 4 m-nél magasabb vagy ennél jobban kinyúló gémű daruk, emelőgépek az adóantenna működési ideje alatt nem üzemeltethetők. (5) Az adótorony védőövezetén belül a korlátozások alól felmentést, illetve egyedi eltérési engedélyt írásbeli kérelemre - az Antenna Hungária Rt. adhat. (6) A és/vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok tárolásának, forgalmazásának, felhasználásának engedélyezéséhez előzetesen meg kell kérni a hivatásos önkormányzati tűzoltó parancsnokság egyedi állásfoglalását. 22. Régészeti lelőhelyek védelme (1) Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, A kulturális örökség védelméről szóló évi

11 11 LXIV. törvény 24. -ában foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát. (2) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázsépítés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény 63.. (4) bekezdése alapján. IV. FEJEZET A RENDELET HATÁLYBALÉPÉSE 23.. Záró rendelkezések (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, mely időponttól induló ügyekben az 1. - ban meghatározott területekre ezen rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. (2) A rendeletben található jogszabályi hivatkozások nem képezik e rendelet részét, módosításuk esetén a rendeletben automatikusan átvezetendők a változtatások. (3) A szabályozási előírások térképi és rajzi melléklete: - Szabályozási terv M=1: 4000 (M=1:2000) A szabályozási előírások és a rajzi melléklet csak együttesen alkalmazhatók! Szigetszentmiklós, április 12. Vargáné dr. Pető Terézia Fodor Antalné dr. jegyző polgármester