KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS

Átírás

1 KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉSI KONCEPCIÓJA MEGBÍZÓ: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata KÉSZÍTETTE: ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. TP-TERV MÉRNÖKI IRODA Kft. KULTÚR-CAD Kft szeptember véglegesítve: aug.

2 A koncepciót készítette: Felhős Koppány (Kultúr Cad Kft.) okl. vízgazdálkodási mérnök kamarai nyilvántartási szám: / jogosultság az alábbi területeken: ME-M; ME-VZ; ME-É; ME-KÉ; TV; BB; SZÉM3; SZV; VZ-TEL; VZ-TER; VZ-VKG Tóth Attila (TP-TERV MÉRNÖKI IRODA Kft) okl. építőmérnök, településmérnök jogosultságok: KÉ-VA, KÉ-K, KÉ-L, KÉ-HA, T kö kamarai nyilvántartási szám:

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A JELENLEGI HELYZET VIZSGÁLATA FEJLESZTÉSI JAVASLATOK RAJZOK JEGYZÉKE 17. 3

4 1 BEVEZETÉS Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a város jövőbeni fejlődési pályájának meghatározásához a 2004-ben elfogadott és azóta többször módosított településfejlesztési koncepciójának felülvizsgálatát kezdte meg 2013-ban. A felülvizsgálat módszertani alapját a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet határozta meg. Módszertani segédletként szolgált a Belügyminisztérium által augusztusában közreadott útmutató, mely a megyei jogú városok közötti integrált településfejlesztési stratégiájának elkészítését támogatja. A településfejlesztési koncepció hosszú távú terv, egy olyan dokumentum, amelynek alapja a közösség véleményére épülő határozott és hosszú távú jövőkép. A jövőkép, illetve a hosszú távú célok kiinduló pontot jelentenek a területrendezési eszközök felülvizsgálatához, elkészítéséhez, illetve a középtávú területi és ágazati stratégiai dokumentumok kidolgozásához. A koncepció fontos szerepe tehát, hogy a város adottságait és lehetőségeit figyelembe vevő, végrehajtható fejlesztési stratégia kiinduló alapanyaga legyen. A munka alapvető célkitűzése, hogy Kaposvár megfelelően pozícionálja magát az ország és a Dél- Dunántúli régió vonatkozásában, beazonosítsa azokat az egyéni és egyedi tényezőket, amelyeket fejlesztve versenyképes maradhat, versenyelőnyökhöz juthat. A városvezetés a koncepcionális és stratégiai munka módszerének meghatározásakor partnerségi tervet fogadott el, mely mentén került sor a fejlesztésében érdekelt szereplők tervezési folyamatban történő részvételére, bevonására, illetve a szakmai munka és döntés-előkészítés hivatalon belüli koordinációjának megvalósítására. 4

5 2 A JELENLEGI HELYZET VIZSGÁLATA 2.1. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS JELENLEGI HELYZETE Kaposvár város a Kapos csatorna vízgyűjtő területén helyezkedik el, ez a befogadó vízfolyás a térség vízrendezési problémáiban kulcsszerepet játszik. Vízemésztő képessége meghatározza a mellékágak és az azokhoz kapcsolódó vízfolyások, valamint a területi vízrendezések kiépíthetőségét. A Kapos a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, míg a többi vízfolyás a város kezelésében van. A külterületi meder 10%-os előfordulási valószínűségű árvízhozamok levezetésére van kiépítve. A vízfolyás mederrendezésével kapcsolatban komplex hasznosítású tározók épültek a balparti oldalon, elsősorban az árvízcsúcs-csökkentése céljából. A tározók közül három érinti a város területét: Deseda és a Töröcskei tó, a Kapos km szelvényébe épített Kaposvári Vésztározó. A vésztározó az érkező árhullám tömeg egy részének betározásával a tározó központi műtárgyán, a belterületi szakasz kiépítettségének megfelelően 3%-os előfordulási valószínűségű vízhozam jut csak tovább. A tározó térben az 1%-os előfordulási valószínűséget nem meghaladó árhullámok esetén áll rendelkezésre biztonsággal a szükséges tározótérfogat. A vízfolyás Kaposvár belterületén levő szakasza az idén épült át. A Kapos folyó III-IV. oszt. vízminőséggel érkezik a város térségébe, ahol a bevezetett ipari és kommunális eredetű szennyvizek hatására IV-V. osztályúvá romlik. Az elmúlt 10 év alatt a vízminőség javult, döntően a Magyar Cukor Rt-nél, a Villamossági Gyárnál és a Húskombinátnál végrehajtott szennyvízkezelési, technológiai változások eredményeként. A Kaposba ömlő vízfolyások közül a Nádasdi patak szeméttelep alatti szakaszának vízminősége az új szeméttelep használatba vételével javult. A Kapos vízgyűjtő területén lévő vízfolyások vízminőségi besorolásai Vízminőségi paraméter csoportok A B C D E V í z m i n ő s é g i o sz t á ly o k Kapos, (Kaposvár Ny) Kapos, (Kaposvár K) Kapos, (Kaposhomok) Nagy Koppány Hábi csatorna Vízfolyások Forrás: Somogy Forrás: Somogy megye Környezetvédelmi Programja 6. sz. táblázat 5

6 Kapos jelen tanulmányban érintett szakaszán található felszíni vizek több víztestbe sorolhatók. A felszíni vizek besorolását és a VKI nomenklatúrájának megfelelő jellemzését az alábbi táblázat tartalmazza: Víztest Kategória Jelleg Deseda-patak és mellékvízf.- i Kapos közép Orci-patak és mellékvízf.-i Surján-patak Zselic-patak erősen módosított erősen módosított természetes természetes természetes 9 dombvidékimeszes-közepesen finom-közepes vízgyűjtő 10 dombvidékimeszes-közepesen finom-nagy vízgyűjtő 9 dombvidékimeszes-közepesen finom-közepes vízgyűjtő 9 dombvidékimeszes-közepesen finom-közepes vízgyűjtő 8 dombvidékimeszes-közepesen finom-kicsi vízgyűjtő Ökológiai állapot Fizikai, kémiai Hidromorfológiai állapot gyenge méréskelt méréskelt mérsékelt méréskelt méréskelt gyenge méréskelt méréskelt gyenge jó méréskelt mérsékelt méréskelt méréskelt A jelenleg folyó beruházások a Kapos közép és a Deseda-patak és mellékvízfolyásai elnevezésű víztesteket érintik. Környezeti célkitűzés mindkét víztestnél a jó potenciál elérése. A legnagyobb felszíni vízfelület a Deseda-tározó, elsősorban vízkészlet-gazdálkodás, vízminőség szabályozás és árvízcsúcs-csökkentés céljából készült. A tározó és környezete helyileg védett természetvédelmi területté való nyilvánítása megtörtént. Vízgyűjtő területe 170 négyzetkilométer, a kerülete 26 kilométer, melyet továbbra is idegenforgalmi, üdülési célra használ a város, városkörnyék és az ide látogató turisták. A vízminőség alakulása ezzel szorosan összefügg. A Deseda vízminőségének védelme érdekében alapvető a szennyező forrásból származó terhelés csökkentése, ezért az ÁNTSZ megyei intézetének bejárása során az illegális szennyvízbevezetések felderítésére is megtörtént a tóparton. A természetes fürdőhelyet az üzemeltetési időszakban folyamatosan ellenőrizték. A jogszabályi előírásoknak való nem megfelelőség ill. közegészségügyi hiányosságok megszüntetésére minden esetben intézkedést történt. A vízvizsgálati eredmények alapján az üzemeltetés szüneteltetését nem kellett kezdeményezni. A Töröcskei-tározó vízfelülete és a környezete elsősorban a horgászat, a kiránduló turizmus, a csendes vakáció területe. A belváros közelében 2002-ben létesült a városligeti Malom-tó. 6

7 2.2. KÖZELMÚLTBAN MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEK A Kapos km szelvényébe épített Kaposvári Vésztározó A projekt során valósul meg a vésztározó a hozzá kapcsolódó műtárgyakkal. A vésztározó a Kapos km szelvényében épített völgyzárógát megvalósításával alakult ki, és mértékadó árhullám előfordulásakor a vízfolyás km szelvényéig terjedő völgyszakasz kerülne elöntésre. A tározó központi műtárgyán, a belterületi szakasz kiépítettségének megfelelően 3%-os előfordulási valószínűségű vízhozam jut csak tovább. A tározó térben az 1%-os előfordulási valószínűséget nem meghaladó árhullámok esetén áll rendelkezésre biztonsággal a szükséges tározótérfogat A völgyzárógát hossza 291,3 m Koronaszintje: 133,8-134,0 mbf Korona szélessége: 4,0 m Rézsű hajlása 1:2,5; 1:3 A központi műtárgy csőalagútját 3 db Rocla Ø 2,0 m vasbeton cső alkotja. Küszöbszintje 127,5 mbf A tározó az alábbi területeket érinti: Kaposvár külterületén 060/2, 049/3, 052/3, 053/13, 053/15, 053/17, 053/19, 053/21, 054, 058/3, 063, 064, 065/1, 073 Kaposvár belterületén: 19272/1, 19281/2 Kaposújlak külterületén: 059, 02/6, 02/8, 055/3, 056/1, 057/11, 057/13, 057/9, 060/11, 060/13, 060/9, 062/2, 076/4, 076/6, 010 A Kapos folyóhoz csatlakozó vízfolyások belterületi szakaszainak vízrendezése az elmúlt években megtörtént. A Kapos csatorna a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében van. A terület csapadékvizei a Kapos völgyre közel merőleges irányban kialakult kisebb patakok, vízfolyások közvetítésével jutnak a befogadó Kapos csatornába. A főbb vízfolyások a városon belül: Csörögevölgyi, Füredi, Kisgáti, Malom-árok Toponári-vízfolyás és az Ivánfai-, Deseda-, Töröcskei-, Zselic- és Nádasdi-patak. A vízfolyások és árkok mellett a zárt beépítésű városrészekből zárt csapadékvíz-elvezető csatornák szállítják le a csapadékvizet. A csatornák befogadói a már fent említett patakok és árkok, végső soron pedig a Kapos csatorna. A település belső, régebbi építésű részein a zárt csapadékvíz elvezető hálózat teljes mértékben kiépítettnek tekinthető. Ugyanez elmondható a 60-as éveket követő lakóterületi beépítésekről is. A közterületi 34,4 km vízfolyás hosszának állapota Kaposváron: rendezett hossz: 13,4 km, megfelelő állapotú: 9,2 km, rendezetlen: 11,8 km. A Kapos idén átépített szakaszai: I. szakasz km szelvények közötti rendezetlen mederszakasz Taszár, Sántos, Kaposvár külterületén II. szakasz km szelvények közötti rendezett állapotú mederszakasz Kaposvár bel- és külterületén. 7

8 Szakaszolva az alábbi mederszelvények/kapacitások lettek kialakítva: km szelvények között: Fenékvonal: ,36 mbf 0, ,91 mbf 0, ,05 mbf 0,73 Fenékszélesség: 4,5 m Középvízi meder mélység: 3,0 m Középvízi meder rézsűhajlás: 1:1,5 Padkaszélesség: 4,0 m Nagyvízi meder mélysége: 3,8-5,5 m Depónia magassága: 0,5-2,1 m Depónia rézsűhajlás: 1:1 Vízoszlop magasság: 2,50 3,05 m Középsebesség: 0,85-1,14 m/s Kiépítési vízhozam: Q 3% = 23,6 m 3 /s km szelvények között: Fenékvonal: ,48 mbf 0, ,60 mbf 0,62 Fenékszélesség: 1,5-2,0 m Középvízi meder mélység: 3,0-3,5 m Középvízi meder rézsűhajlás: 1:1,5 Padkaszélesség: 4,0 m Nagyvízi meder mélysége: 4,1-5,1 m Depónia magassága: 0,5-1,3 m Depónia rézsűhajlás: 1:1,5 Vízoszlop magasság: 3,25 3,40 m Középsebesség: 0,86-1,05 m/s Kiépítési vízhozam: Q 3% = 23,6 m 3 /s km szelvények között: Fenékvonal: ,68 mbf 0,62 Fenékszélesség: 3,5 m Középvízi meder mélység: 2,5 m 8

9 Középvízi meder rézsűhajlás: 1:1,5 Bal padkaszélesség: 4,0 m Nagyvízi meder mélysége: 4,25 m Bal depónia magassága: 0,5-1,1 m Depónia rézsűhajlás: 1:1,5 Vízoszlop magasság: 3,75 m Középsebesség: 1,09 m/s Kiépítési vízhozam: Q 3% = 41,0 m 3 /s km szelvények között Fenékvonal: ,66 mbf 0,88 Fenékszélesség: 2,0 m Középvízi meder mélység: 2,5 m Középvízi meder rézsűhajlás: 1:1,5 Padkaszélesség: 5,0 8,0 m Nagyvízi meder mélysége: 4,2 6,6 m Bal depónia magassága: 0,6-0,9 m Depónia rézsűhajlás: 1:2 1:4 Vízoszlop magasság: 3,65 m Középsebesség: 1,09 m/s Kiépítési vízhozam: Q 3% = 41,0 m 3 /s km szelvények között Fenékvonal: ,09 mbf 0, ,00 mbf 0,80 Fenékszélesség: 1,5 m Középvízi meder mélység: 2,0 m Középvízi meder rézsűhajlás: 1:1,5 Padkaszélesség: 5,0 7,0 m Nagyvízi meder mélysége: 3,8 5,2 m Bal depónia magassága: 2,5 m Depónia rézsűhajlás: 1:1,5 Vízoszlop magasság: 3,15 3,25 m Középsebesség: 0,85 0,98 m/s Kiépítési vízhozam: Q 1%(árvízcsúcs csökkentett) = 27,5 m 3 /s 9

10 A Kapos belterületi torkolati műtárgyai A Kapos km szelvények között 5 helyen épült új torkolati zsilip műtárgy: km sz-ben a Nyárszói vízfolyás torkolatában zsilipakna 1,50*1,45 m belméretű monolit vasbeton tetőszint: 125,55 mbf küszöbszint: 122,15 mbf áteresz: Ø 0,80 m-es betoncső ,2 km sz-ben jobb parti betorkolló ároknál vasbeton előfej: 1,50*0,80 belméretű vasbeton tetőszint: 122,75 mbf küszöbszint: 122,15 mbf áteresz: NA 400 acélcső km sz-ben jobb parti betorkolló ároknál zsilipakna 1,25*1,25 m belméretű monolit vasbeton tetőszint: 125,30 mbf küszöbszint: 122,90 mbf áteresz: Ø 0,60 m-es betoncső km sz-ben jobb parti betorkolló ároknál zsilipakna 1,50*1,45 m belméretű monolit vasbeton tetőszint: 125,05 mbf küszöbszint: 122,80 mbf áteresz: Ø 0,60 m-es betoncső ,3 km sz-ben bal parti betorkolló ároknál zsilipakna 1,25*1,65 m belméretű monolit vasbeton tetőszint: 125,55 mbf küszöbszint: 122,25 mbf áteresz: Ø 1,0 m-es betoncső Kapos belterületi csőkitorkollások ,4 jobb part Ø 0,20 acélcső ,5 jobb part 0,8x0,8 m vb keretelem ,5 jobb part Ø 0,60 betoncső jobb part Ø 0,60 betoncső ,6 jobb part Ø 0,60 betoncső ,5 jobb part 0,30 m betoncső ,5 bal part 0,30 KPE cső bal part Ø 0,60 betoncső jobb part Ø 0,5 betoncső bal part Ø 0,60 betoncső ,5 bal part Ø 0,80 betoncső 10

11 Kapos-csatorna mellék vízfolyásai Nyárszói vízfolyás betorkollás helye: Kapos km szelvény jobb o. műtárgy: Ø 0,8 m táblás zsilip, küszöbszint: 121,72 mbf Deseda-patak betorkollás helye: Kapos ,9 km szelvény bal o. műtárgy: 2,0x2,0 m keretelem, küszöbszint: 122,04 mbf Nádasdi vízfolyás betorkollás helye: Kapos ,5 km szelvény bal o. műtárgy: 1,0x1,0 m keretelem, küszöbszint: 122,99 mbf Malom árok betorkollás helye: Kapos km szelvény bal o. műtárgy: burkolt gázló, küszöbszint: 124,20 mbf Ivánfai vízfolyás betorkollás helye: Kapos ,1 km szelvény jobb o. műtárgy: 0,6x0,6 m keretelem, küszöbszint: 128,87 mbf Kisgáti vízfolyás betorkollás helye: Kapos ,1 km szelvény bal o. műtárgy: 2,0x2,0 m keretelem, küszöbszint: 124,70 mbf Zselic-patak betorkollás helye: Kapos ,4 km szelvény jobb o. műtárgy: 1,5x1,5 m keretelem, küszöbszint: 124,71 mbf Töröcske-patak betorkollás helye: Kapos ,5 km szelvény jobb o. műtárgy: 1,0x1,0 m keretelem, küszöbszint: 127,02 mbf Kaposfüredi vízfolyás betorkollás helye: Kapos km szelvény jobb o. műtárgy: 1,0x1,0 m keretelem, küszöbszint: 127,30 mbf Csörge-patak betorkollás helye: Kapos km szelvény jobb o. műtárgy: Ø 0,8 m csőáteresz, küszöbszint: 128,45 mbf 11

12 Toponári vízfolyás nem közvetlenül csatlakozik a Kaposhoz, de vízfolyás állapota a városrész vízelvezetését nagyban meghatározza. A vésztározó és a Kapos belterületi szakaszának rendezésével Kaposvár belterületén az árvízveszélyes területek megszűnnek. Kaposvár belvárosi, illetve sűrű beépítési részein a csapadékvíz-elvezetés zárt, elválasztott rendszerű csapadékcsatorna-hálózattal megoldott. A város családiházas övezeteiben pedig nyílt árkokkal történik. Belterületi 162,9 km hosszú csapadékcsatornából: zárt rendszerű: 58,7 km, nyílt árok: 104,2 km. A domborzati erózió okozta problémával a város fekvéséből és geológiai adottságaiból adódóan bizonyos település részeknél számolni kell. Ilyen az Eötvös u., Mikszáth u., Jókai u., Rózsa- és Nyugativánfa utca. A néhány helyen alkalmazott szikkasztóárkos csapadékvíz-elhelyezés létesítményei nem megfelelően karbantartottak, növényzettel benőtt, feliszapolódott állapotukban helyenként funkciójukat sem töltik be maradéktalanul. 12

13 3 FEJLESZTÉSI JAVASLATOK Csapadékvíz-elvezetés, vízrendezés A Kapos-folyó Kiskorpádtól délre három ágból ered, vízgyűjtő területéhez összesen 31 patak tartozik; a várost átszelő szakaszra esik ezek közül nyolc torkolata. A Kapos szabályozása 1835-re készült el, de szűk medre miatt elég sűrűn kiöntött, súlyos károkat okozva az itt élőknek. Végleges rendezésére 1953 után került sor. A Kapos árvízi öblözetéből 3,6 km 2 belterületre esik. A főbb vízfolyások a városon belül: Csörögevölgyi, Füredi, Kisgáti-árok és a Deseda-, Töröcske-i, Zselic- és Nádasdi-patak. A betorkolló patakok közül legnagyobb a Deseda: 31 km, 167 km 2, és az Orcipatak: 26,6 km, 133 km 2. A Berki-patak: 15 km, 67 km 2, és az Zselic-patak: 10,6 km, 21 km 2. A széles völgyekben több halastó és tározó található. A Deseda-patak felduzzasztásával egy hosszan elnyúló, széles víztározó lett kialakítva, 245 ha vízfelülettel. A tározót vízkészlet-gazdálkodás, vízminőség szabályozás és árvíz-csúcs csökkentés céljából hozták létre. Az elsődleges célok mellett azonban hamarosan más társadalmi igényeket is ki kellett elégítenie a tónak, így a déli részén kialakítottak egy strandot, kempinget. Ezen túl természetesen helyet kapott a horgászat is. A Töröcskei-tározó vízfelülete és a környezete elsősorban a horgászat, a kiránduló turizmus, a csendes vakáció területe. A belváros közelében 2002-ben létesült a városligeti Malom-tó. A település felszíni vizeit az elválasztott rendszerű csatornahálózattal (a város jelentős hányadán a nyílt árokrendszer segítségével) vezetik el. A csapadékcsatornák és a nyílt árokrendszerrel összegyűjtött vizeket a vízfolyásokba vezetik. A csatornák befogadói a már fent említett patakok és árkok, végső soron pedig a Kapos csatorna. A település belső, régebbi építésű részein a zárt csapadékvíz elvezető hálózat teljes mértékben kiépítettnek tekinthető. Ugyanez elmondható a 60-as éveket követő lakóterületi beépítésekről is. A burkolt felületek arányának utóbbi időkben történt intenzívebb növekedése lényegesen megnövelte az elvezetendő csapadékvíz mennyiségét. A felszíni összegyülekezési idő lerövidülése eredményeként nagyobb záporok, gyors hóolvadás esetén a csatornahálózat a nagyobb terhelést csak lokális kiöntésekkel volt képes elvezetni. Általános probléma, hogy az utóbbi években a vízfolyások és a nyílt árkos rendszer kellő szinten tartó karbantartása is elmaradt, amely rontotta a befogadó képességet. A karbantartási és felújítási tevékenységek elvégzésén túl további megoldandó feladat az előző fejezetben leírt, a város teljes területére kiterjedő elválasztott csatornázási rendszer végleges kialakítása. A település belterületén, beépítésre szánt területein, új fejlesztési területen a csapadékvíz elvezetésére már csak zárt csapadékvíz csatorna létesítése javasolható. A jelenleg belterületen meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés rendszere az útburkolat kiépítéséig, illetve az útburkolat soron következő rekonstrukciójáig tartható fenn, az útépítés csatolt beruházásaként kell a zárt csapadékcsatorna kivitelezését megoldani, addig is gondoskodni kell karbantartásukról, tisztításukról. 13

14 A nyílt árkos vízelvezetési rendszer hosszabb távon csak a külterületen, illetve a beépítésre nem szánt területeken tartható fenn, illetve létesíthető. A nyílt árkok szikkasztó árokként történő kialakítása egyre kedvezőtlenebb; különösen az erre kevéssé alkalmas talajmechanikai adottságú környezetben, ahol a talajba intenzíven beszivárgó víz csúszásveszélyt okozhat. (A talajvíz a völgyekben 2-4 m, a lejtőkön 4-6 m mélység között található. A magas talajvízállású, időszakos elöntéssel fenyegetett területeket a javaslati munkarész Felszíni vízelvezetés tervlapján tájékoztató elemként lehatároltuk. Teljes körűen szükséges a Kapos-csatorna mellékágainak és azok vízgyűjtők rendszerének felülvizsgálata a várható vízszállító igények növekedésének figyelembevételével. Vizsgálandó a Csörögevölgyi, Füredi, Kisgáti, Malom-árok Toponári vízfolyás és az Ivánfai-, Deseda-, Töröcskei-, Zselic- és Nádasdipatak. A Kapos-csatorna oldalágai műtárgyai elavultak, átépítésre szorulnak. A csappantyús vagy betétpalló elzárásúakat zsiliptáblás műtárgyakra kell cserélni. Ezek közül kettő és a km szelvényben lévőknek a tervei elkészültek vízjogi létesítési engedéllyel rendelkeznek. A zsiliptáblák pontosabb szabályozásához a belterületen 2 db automata vízmérce kiépítését javasoljuk. Előtérbe kell helyezni a csúszás veszélyes környezetben, valamint a feltöltött területeken a csúszásveszély csökkentését elősegítő vízrendezés megoldásokat. Vízfolyások, élővizek vízminőségének javítása érdekében a vízbevezetéseknél a megfelelő védelmet szolgáló hordalékfogó műtárgyak, szénhidrogén szennyezésnek kitett felületeknél az olajfogó műtárgy kiépítését meg kell oldani.. Az élővizek hasznosításának növelésével a szabadidő töltés minőségi javítását és az idegenforgalmat is fejleszteni lehet (kiemelt lehet a Kapos folyó, Deseda-tó). Javasolt továbbá a Jutai-vízfolyás, Berki-patak, Malom-árok, Töröcskei-patak, Zselic-csatorna természetes medrének megőrzése. A Településszerkezeti Terv a Nádasdi-patak külterületi szakaszán új záportározó létesítéséhez szükséges területet határolt le, amelyet V/áv övezetbe javaslunk besorolni. A belterületi csapadékvíz elvezetési problémák közül a legsürgősebben megoldandók: Belvárosban: - Baross Gábor utcai csapadékcsatorna cseréje a vasút alatti átvezetések átépítésével. Ezzel a szennyvíz hálózat is tehermentesülne. (1) - Petőfi tér, Árok utca közötti vasút alatti áteresz felújítása. Jelenleg a Petőfi téren a Budai N A utcában visszaduzzasztást okoz (1) - Bajcsy-Zs. út zárt csatorna cseréje. Fagyökerek benőttek a csatornába a Szent Imre és Tallián Gyula utcák közötti szakaszon(13) 14

15 Észak-Nyugati városrészben: - Losonc köz páros oldal burkolt árok átépítése. A Losonc köz közötti szakaszon a folyóka már teljesen tönkrement.(2) - Nádor utcai csapadékvíz csatorna építés. Jelenleg nincs csapadékvíz elvezetés. Befogadó a Füredi utcai hálózat lenne. (2) - Németh István utca csapadék csatorna cseréje. A meglévő csatorna használhatatlan állapotban van. (14) - Raktár utcai ipari telephelyek csapadékcsatorna építése. Jelenlegi állapotban a környékbeli áruházakat is veszélyezteti a csapadékvíz.(3) Cseri városrészben: - Eger út páratlan oldal árokburkolás. A magántelkeken keresztül folyik a csapadékvíz jelentős károkat okozva (4) - Kenese tér csatorna építés. A 9-11 hsz között nincs kiépített csapadékvíz elvezetés (5) Donneri városrészben: - Zrínyi út árok burkolás. Jelen állapotban a Zrínyi út 63 hsz ingatlanra befolyik a víz.(6) - Liszt Ferenc út árok burkolás. A meglévő árok kapacitása kicsi elöntéseket okoz, burkolt árok kiépítése szükséges (7) - Balázs J út csapadékvíz csatorna építés. Jelenleg a Géza utcai ingatlanokra folyik a csapadékvíz (8) - Tisza utca csapadékvíz elvezető árok építés. A jelenlegi feltöltődött árok kapacitása kicsi (9) - Kertész utca fakadó vizek elvezetése. A fakadó vizek a Kertész utca 3-9 hsz-nál jelentkeznek.(10) Rómahegyi városrészben: - Kadarka utca árokburkolás. A belterületi részről ide folyik a csapadékvíz aminek a továbbvezetését meg kell oldani.(15) - Rizling utca árokburkolás. A belterületi részről ide folyik a csapadékvíz aminek a továbbvezetését meg kell oldani. (15) Tüskevári városrészben: (11) - Frankel Leo és Martinovics utcák közötti területek csapadékvíz csatorna építése. A csapadékvíz a magántelkeken folyik keresztül. 15

16 Szentjakabi városrészben: - Pécsi utca árok burkolás. A 3188/2 hrsz és 3197 hrsz telkek előtt a víz az árkokat elmosta a nagy vízsebesség miatt burkolni kell az árkot. (12) - Pécsi utca és a Kapos csatorna közötti levezető árkok burkolása négy helyen (3227, 3197/2, 3188, 3180/4 hrsz árkok) (12) Kisgáti városrészben: Blaha Lujza utca csapadékcsatorna építés. Az utca hossz esése kicsi a csapadékvíz nem folyik el (16) Kaposfüredi városrészben városrészben: - Dália utca keleti része 16

17 4 RAJZOK JEGYZÉKE 1. Meglevő vízfolyások 2. A terület lefolyási irányai, vízgyűjtő területek 3. Mélyfekvésű területek 4. Fakadóvizes területek 5. Tervezett beavatkozások lehatárolása 17