polgármester városi főépítész

Átírás

1 Előterjesztő: Készítette: Szitka Péter polgármester Lautner Emőke városi főépítész Tájékoztató a Kazincbarcika Városi Köztemető fejlesztési tanulmánytervének döntés előkészítő koncepciótervének tervezetéről és javaslat annak társadalmi egyeztetésre bocsátásáról Kazincbarcika,

2 Tisztelt Képviselő-testület! Kazincbarcika Város Önkormányzata a korábbi években többször napirendre tűzte a Városi Köztemető fejlesztésének kérdését, melyet az alábbiakban foglaljuk össze: ELŐZMÉNYEK BEVEZETŐ A helyzetértékelés a Köztemető Fejlesztési Koncepciótervének megalapozására szolgáló műszaki dokumentum, és ténymegállapításokat tartalmaz. Nem célja a temető üzemeltetési és temetési szolgáltatásainak vizsgálata, hiszen ezek eltérő jogszabályi környezetben történtek az elmúlt mintegy ötven évben. 008 Kazincbarcika város Önkormányzata a korábbi években többször napirendre tűzte a Városi Köztemető fejlesztésének kérdését. Először 008 évben tárgyalta a Temető bővítésének ügyét a Képviselő- testület. Az akkori előterjesztés az alábbiakat fogalmazta meg: A temető jelenlegi területe még több éven keresztül biztosítja ugyan a temetkezés helyigényét, de ahhoz, hogy a terület bővítése megtörténjen több éves előkészítés szükséges. Az alábbi ütemezésben, az éves költségvetésben fedezet biztosításával úgy valósítható meg a bővítés, hogy a temetkezés folyamatosan biztosítható. Temető bővítés ütemterve A rendezési terv szerint a bővítésre a temető és a Nyárfa utca közötti területen van lehetőség. Az itt található telkek magán tulajdonban vannak, így szükséges ezek megvásárlása, ennek meghiúsulása esetén kisajátítása. De a kisajátítás előtt - a tulajdonosok hozzájárulásával - talajmechanikai szakvélemény készítése lenne célszerű, mely feltárja a talaj jellemzőit és megmutatja a talajvíz szintjét, mely meghatározza a későbbiekben kialakítható sírgödrök mélységét Költsége: 0 M Ft Átfogó kertépítészeti tervet kell készíttetni, melyben meghatározásra kerül - a kerítés helye és jellege - a parcellák elhelyezkedése - az utak, vízvezetékek, csaékvíz elvezetés, villamos hálózat, szeméttároló helye - a kötelező fásítás, sövény telepítés terve (növények helye és fajtái). A kerítés építése építési engedély köteles, így az engedélyes terveket is el kell készíttetni. Költsége: 4 M Ft A fenti tervezési munkákat követően a fölösleges növényzetet ki kell irtani és a tuskókat el kell távolítani, tűzszerészeti vizsgálatot követően tereprendezési munkát kell végezni. Ez után kerülhet sor a kerítés megépítésére, sövény- és fatelepítésre.

3 Költsége: 4 M Ft 0. - A közművek és az utak megépítésével kialakul az új temetőterület. Költsége: 5 M Ft A 9/008.(III.8) önkormányzati határozatában a képviselő-testület döntött arról, hogy: - A Városi Temető területét e rendezési terv szerint a meglévő temető és a Nyárfa utca közötti területen bővíteni kívánja - A tulajdonosokkal történő megállapodás függvényében a területre vonatkozóan kisajátítási eljárást kezdeményez, - A kisajátításhoz az igényelt pénzügyi fedezetet biztosították. A Temető bővítésének ügye ennek ellenére nem folytatódott, részben az igény sem volt annyira égető, illetve a Városi Köztemető üzemeltetését külső cég végezte. Az elmúlt időszakban azonban több változás is történt, ami alapján a Városi Köztemető bővítését ismét napirendre kell tűzni. 03 Az elmúlt időszakban azonban több változás is történt, ami alapján a Városi Köztemető bővítését ismét napirendre kell tűzni.. 03 év elején előterjesztés készült a Városi Köztemetőben található fák által okozott nehézségek megoldására, mely a növényzeti problémákon kívül egyéb, szerkezeti jelentőségű kérdéseket is felvetett. A fák által okozott problémák megoldására tett javaslat több hiányosságot tárt fel a temető szerkezetével és működésével kapcsolatosan: - A fennálló problémák (a sírok károsodása) valódi okozói nem a fák, hanem a temető korábbi üzemeltetése során felelőtlenül, és eltérő jogi szabályozásban, vagy jogszabály ellenesen végzett sírhely kiosztási gyakorlat. A korábbi időszakokban a temetőben jogszabályellenesen sűrűn, a minimálisan előírt sírok közti távolság be nem tartásával, valamint a temetőkről és a temetkezésről szóló 999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 45/999. (X..) Korm. rendelet. () pontjában megfogalmazottakat figyelmen kívül hagyva is osztottak ki sírhelyeket. - A temető területén belüli közcélú zöldfelületek és utak területe újabb temetési helyek létesítésével nem csökkenthető. Megjegyzés: a temető területén sajnos ennek ellenkezőjére számos példa van: urnasíros temetési helyekre felosztott valamikori út, burkolt utak szegélye mentén elhelyezkedő sírhelyek, urnaoszlopok, meglévő fák tövének közvetlen közelében található sírhelyek a közcélú zöldfelületek gyakorlatilag eltűntek a temetőből a túlzottan sűrű sírhely-kiosztás miatt, stb. - A temetők fásítottságának kérdésével, a fásítottság mértékének meghatározásával egy jogszabály sem foglalkozik. Az OTÉK előírja, hogy a temető min. 40%-a zöldfelület kell legyen (de annak fásítottságát nem részletezi). Kazincbarcika Helyi Építési Szabályzata szigorúbb előírást határoz meg: a temető területének min. 50%-ának zöldfelületnek kell lennie (de annak összetételét, fásítottságát nem részletezi). A temetésről és temetkezésről szóló 44/000. (XII..) sz. Önkormányzati rendelet nem foglalkozik a temető zöldfelületi rendszerének, fásítottságának kialakításával. 3

4 A Képviselő-testület döntésének megfelelően a veszélyes fák műszeres vizsgálata és a kivágása megtörtént. Elkészült a fák pótlását szolgáló fapótlási terv, ami azonban felvetette, hogy egységes koncepció hiányában a faültetés nehezen hajtható végre, a fapótlás csak a temető fölső széleinél lehetséges. A mellékelt légi fotón is látszik, hogy a Temető növényzeti fedettsége mennyire kevés, és a kelet-nyugati irányú régi fasorokból mintegy 5 nagyméretű fa kivágásra került. Ennek kapcsán is felmerült, hogy a Temető rekonstrukciós és fejlesztési tanulmánytervét el kell készíteni, és egységes zöldfelületi rendszer kialakítására kell törekedni.. A Városi Köztemető üzemeltetését 0.október - től a Barcika Park Nonprofit Kft vette át, és hozzá látott a temető rekonstrukciójához. A Start program keretein belül a Temető úthálózatának és vízvezetékeinek egy része megújításra került, melyre egy nem teljes körű, részleges geodéziai felmérés, vízvezeték rekonstrukciós terv és burkolási terv is elkészült. A kivitelezés első üteme befejeződött. 3. Igény merült fel a Ravatalozó épületének bővítésére, elsősorban a fedett nyitott előtér és az épület rekonstrukciója vonatkozásában. A térburkolatokkal összefüggésben volt szükséges a tervezést felgyorsítani, a rekonstrukciós terveket az immár helyi védett épületekre a Barcika Szolg Kft városfejlesztési-tervezői csoportja készítette Lautner Emőke városi főépítész irányításával. Az épület felmérése megtörtént, statikai és alap megerősítési terv készült a harangtorony stabilizálására, elkészült a ravatalozó bővítésének tanulmányterve, melyet a Városi Tervtanács is jóváhagyólag megtárgyalt. 4. A Ravatalozó épületét és a temető organikus bejárati épületeit és kapuzatát a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárásokról szóló 8/03. (X.5) önkormányzati rendelet helyi védelem alá vonta, mely aztán a Helyi értékvédelmi rendeletbe is átemelésre került. 4

5 5. Lakossági igény merült fel a Nyárfa utca mellett lévő két ingatlan eladására, melynek vizsgálata után a Településrendezési terv módosítását is kezdeményeztük, melynek jóváhagyása megtörtént. A Településrendezési terv módosítására azért volt szükség, mert temető védőterületét a Településrendezési tervünk a temető területén kívül határozta meg védőerdő rendeltetéssel. A temető védőterületét a területen belül célszerű biztosítani. 6. A módosítás a 465 és 466 helyrajzi számú ingatlanokat érinti, melynek tulajdonosa kezdeményezte a terület eladását az önkormányzatunk felé. A hatályos Településszerkezeti és Szabályozási terv az érintett 465 és 466 helyrajzi számú ingatlanokra Ev védőerdő területet és övezetet határoz meg, mely a megszüntetése után a különleges K/3 jelű temető területbe került átsorolásra, hiszen a temetőkre vonatkozó jogszabályok a temető területen belül rendelik megoldani a szükséges védősávokat. A rendezés hatására a temető terület egységessé válik, a területek felvásárlása és esetlegesen a kisajátítás elindulhat. Városrendezési hatás nem várható, hiszen a védőerdő terület a telken belül beültetési kötelezettségként jelenik meg, így a biológiai aktivitás érték pótlása miatt nem kell új beépítésre nem szánt területeket bevonni a biológiai aktivitás érték pótlására. 04 A helyi építészeti védelem alatt álló Ravatalozó épülete Kazincbarcika város Önkormányzatának képviselő- testülete 05/04. (IV.5.) határozatával hagyta jóvá a Kazincbarcika Városi Köztemető fejlesztési tanulmánytervének elkészítésére vonatkozó javaslatot. Az ajánlatkérés után elkészült a Temetőnek és a környezetének a geodéziai felmérése, melyet a Miskolci Földmérő Kft készített el, mely a jelen tanulmánytervünk alapját képezi. 05 Az ajánlatkérés után elkészült a Temetőnek és a környezetének a geodéziai felmérése, melyet a Miskolci Földmérő Kft. készített el, ez a felmérés a jelen tanulmánytervünk alapját képezi. 5

6 Elkészült a Kazincbarcika Városi Köztemető fejlesztési tanulmánytervének a helyzetértékelése és koncepciótervének tervezete, melyet a Képviselő testület elé terjesztenek tájékoztatásul, annak érdekében, hogy legyen felkészülési idő a végleges vélemény kialakítására és a döntésre való felkészülésre. Javasoljuk továbbá, hogy a koncepcióterv tervezetét az Önkormányzat bocsássa társadalmi egyeztetésre, hiszen az elkövetkező 5 év egyik kiemelkedő, a város lakosságának érdeklődésére, érintettségére számot tartó fejlesztésről van szó. A koncepciótervhez kapcsolódó ütemezett költségbecslés elkészítésére a fejlesztési irányok és ütemek véglegesítése után kerül sor, beépítve a Képviselői véleményeket és a lakossági véleményeket is. A KONCEPCIÓTERV TERVEZETÉTÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSAI ÉS A FEJLESZTÉS FŐ IRÁNYAI. Köztemető-fejlesztés területi lehetőségei, a meglévő adottságok A temetőfejlesztés nyugati iránya Betemetett régi temetők A temetőfejleszt és keleti iránya Betemetett régi temetők Belső tartalék területek - A jelenlegi köztemető tartalék területei, a betemetetlen területek várhatóan mintegy 3 évre elegendőek. - Köztemető-fejlesztés területi lehetőségei szerencsére adottak, hiszen a hatályos Településrendezési terv már mintegy tíz éve számol a temető bővítésével, a terület fejlesztésének a lehetőségei mind keleti, mind nyugati irányban rendelkezésre állnak, melyeket vagy területvásárlással, vagy kisajátítással kell biztosítani. A meglévő adottságok és a tervezett ütemezés függvényében. - Részben kegyeleti, részben temetőüzemeltetési szempontok miatt nem javasoljuk a már betemetett, a jelenlegi működő temetőtől délre fekvő a domboldalon lévő, erdővel részben benőtt régi temetők bevonását. Azok a temetőrészek egy hosszabb távú fejlesztés tartalék területei lehetnek, illetve hagyni kell, hogy a természet és az erdő visszavegye a régi temető területét. Azonban azokon a helyeken, ahol a sírokat még látogatják és gondozzák, ott a kegyeleti temető rendeltetést fenn kell tartani, és a temetőt gondozni szükséges. 6

7 . A meglévő köztemető szerkezeti és területhasználati adottságai A temető szerkezeti elemei A Városi köztemető szerkezetére, belső úthálózatára a viszonylag szabályos, arányos rendszer a jellemző. A temető fő tengelye a főbejárattól indul és visz fel a régi temető bejáratáig, ez a tengely északkeleti- délnyugati irányú. A centrális helyzetű kapuzat, a főbejárat, vegyes használatú, azaz a látogatók közlekedése és a temető működtetését ellátó gazdasági bejárat egy helyen történik, ami kegyeleti szempontból nem szerencsés. A főbejárattól tölcséresen kiszélesedő út a ravatalozóhoz vezet el, majd továbbhalad déli irányba, és egy kerti kapun át kivezet a régi, napjainkban már felhagyott temetői részbe. A főtengelyt kereszt irányban a Jószerencsét úttal párhuzamos, egymástól közel azonos távolságra fekvő kiszolgáló utak keresztezik, melyek burkoltak, a nyomvonal vezetésűk a tereottságokhoz igazodik, közel vízszintes fekvésűek. A párhuzamos kiszolgáló utak a terepen egymás fölött helyezkednek el. A feltáró úthálózatot a meredek terepen sírtáblákat elválasztó észak-déli irányú utak kötik össze, megadva a sírmezők határait. Ezekben az összekötő utakban a terepemelkedés a jellemző, ezért az utakban lépcsők alakultak ki. A szerkezet hiányossága az, hogy nem biztosított a kiszolgáló forgalom és az üzemeltetéshez szükséges belső körbejárhatóság. Az utak szűkek, a kétirányú forgalom nem lehetséges. A kiszolgáló utak nyomvonalvezetése főként a temető kerítése mellett kedvezőtlen és beszorított. A Városi Köztemető belső úthálózata jól feltárja a temető területét, segíti a helyszín könnyű átláthatóságát és biztosítja a szükséges megközelítési viszonyokat a hiányosságok ellenére is. Területhasználat A temetőszolgáltatás jellegéből adódóan a Köztemető zöldterületi intézmény, különleges területfelhasználási egységbe tartozik. A temető képe rendezett, a városképi megjelenése a hangsúlyos kapuzattal és fogadó épületekkel maradandó érték. Kerítéssel lehatárolt területének a nagysága mintegy 7 hektár, területe városképi jelentőségű terület, épületei helyi építészeti védelem alatt állnak. Természetvédelemi oltalom alatt nem áll. A zárt egységén belül a következő területhasználatok jellemzik: beépített területek közlekedési területek sírtáblák zöldterületek A területhasználat jellemzője, hogy a temető sűrűn betemetett. A beépített területek jellemzően a főbejárat közelében helyezkednek el, biztosítva a temető kiszolgáló épületeinek rendeltetését. Az épülethasználat sajnos nem felel meg az elvárható kiszolgálási színvonalának, bár az épületek kimagasló építészeti értéket képviselnek, de használatuk nem az eredeti rendeltetésüknek megfelelően történik. A sírtáblák száma 40, a sírtáblák területe változó, a temetkezési módtól is függően. Általában a koporsós temetés a jellemző, de az utóbbi időkben teret nyert az urnasíros temetési mód, és az urnás temetkezés is. 7

8 A temető területfelhasználásának vizsgálata A zöldfelületi arány nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a sávos zöldfelületi elemek az utak mentén helyezkednek el, és ravatalozó környezetében. A sírtáblák növényállománya jórészt spontán telepítésű. A sírmezőket korábban szegélyező zöldfelületeket és a fasorok zöldterületeit helytelenül temetésre is igénybe vették. A sírmezőkön belül szinte összeérnek a sírok körüli burkolt felületek. Összegezve elmondható, hogy a temető használatban a legnagyobb gond a zöldterület hiánya, mely a sírhantok 98%-os leburkolása miatt következett be, s napjainkban nem beszélhetünk temetőkertről, mert a kert kőrengeteggé lett, nyári időszakban a területen nagyvárosi klimatikus állapotok vannak. A visszarendezés megoldhatatlan, ezért a temetőfejlesztés során kell a megfelelő zöldfelületi mértéket biztosítani. 8

9 A temető zöldfelületi rendszerének vizsgálata 3. A temető fejlesztésének koncepciója A meglévő köztemető és a fejlesztési területek szerkezeti és területhasználati összefüggései A temető fejlesztési koncepciója a meglévő belső és külső adottságokra épít, azokkal összhangban adja meg a javaslatokat. A feltárás fő elve az, hogy a Nyárfa utca felől új temető főbejárat épül ki oly módon, hogy annak fő iránya belevezet a jelenlegi kiemelt feltáró útba, ami a Ravatalozó előtt halad. A feltáró utak rendszere a szükséges mértékben csatlakozik a meglévő utak rendszeréhez, de az arányos sírmezők kialakításának érdekében minden utat nem kötünk be a meglévő rendszerbe. A temető szerkezeti elemeinek fejlesztési javaslata A legfontosabb feladat a külső és belső megközelítési viszonyok javítása, a fejlesztési területek integrálása a meglévő hálózati elemekhez. Ennek érdekében a következő fejlesztéseket javasoljuk végrehajtani: - A meglévő temető úthálózatának fejlesztése a belső utak térburkolatainak korszerűsítésével, a Ravatalozó környezetének rendezése az utak kismértékű kiigazításával, a Ravatalozó épület előtti gépkocsival történő átjárás megszüntetésével. 9

10 - A Jószerencsét úttal párhuzamos északi külső kiszolgáló út kiépítése, valamint bekötése a Nyárfa és a Hajcsár utcák irányába, az egyirányú forgalom mellett a parkolás leálló sávban történő biztosításával. - A meglévő temetőt körülvevő kiszolgáló út kiépítése, melyhez már részleges kisajátításra is szükség van. Új gazdasági bejáratok kiépítése és bekötése a külső kiszolgáló útba. - A Nyárfa utca felújítása és az út melletti a parkoló és járda kiépítése. - A temető új főbejáratának és fogadóterének, valamint gazdasági bejáratának kiépítése. - A belső temetői úthálózat folyamatos kiépítése a javaslat szerinti rendszerben, ütemezetten, a sírtáblák kiosztásának és használatba vételének megfelelően. Területhasználat A meglévő temető területek területhasználata - A meglévő temető területek területhasználatában lényeges beavatkozások nem történnek, tekintettel arra, hogy a temető sűrűn betemetett, és minden beavatkozás sírhelyeket érint. A meglévő területhasználatnál azonban kiemelt cél kell, hogy legyen az, hogy a még meglévő zöldterületeket nem szabad betemetni, illetve amennyire lehetséges a zöldsávokba történt betemetéseket felül kell vizsgálni hosszabb időtávlatban. - Meg kell oldani a temetőn belül a szeméttárolást, erre a szükséges területet és műszaki infrastruktúrát biztosítani szükséges. - A főbejárat előtti nagy burkolt felületet humanizálni szükséges zöldterületek és pihenő területek kiépítésével, valamint központi emlékhely kialakításával. - A Ravatalozó közvetlen környezetének rendezése, és előterének térburkolása. - A még betemetetlen területek sírmezőinek kialakítása és temetési módjainak meghatározása. A bővítési területek területhasználata A bővítési területek területhasználatát a kialakítandó hálózati és útkapcsolati rendszer határozza meg. További kiemelten kezelendő elv az, hogy a temető területen belül biztosítani kell a kötelező zöldfelületi mértéket, illetve azt, hogy a temető területének betemetettsége nem lehet több 65 %- nál. Kiemelten kezelendő az a jogszabályi előírás is, hogy a betemetés távolsága a lakóépületektől nem lehet kevesebb 50 méternél. Ezeknek az elveknek a figyelembevételével alakítható ki a temető bővítésének a területhasználata, melyek az alábbiak: - Beépített területek A tervezett Nyárfa utcai új főbejárat környezetében új kiszolgáló és ravatalozó épület helyének a biztosítására kerül sor, díszburkolattal, fedetten, növényzettel és utcabútorokkal gazdagított térrel, valamit egy hamuszórásos temetkezési hely kialakításával együtt. A ravatalozó épület megépítése után a régi Ravatalozót Temető Kápolnává javasoljuk átalakítani. A provizórius kiszolgáló épületeket fel kell számolni. Az új gazdasági, kiszolgáló épület megépítése után a jelenlegi főbejárat melletti helyi védett épületegyüttest eredeti rendeltetésének megfelelően bemutatóteremnek és a temetési szolgáltatások bemutatásának kellene felhasználni. - Zöldterületek A temető zöldterületi fejlesztéseit a jogszabályi megfelelőség miatt erőteljesen fejleszteni szükséges, melyek fő elemei a Nyárfa utca felé kialakítandó liget, a meglévő temető és a keleti temetőrész közötti zöldsáv, valamint a nyugati temetőrészt körbevevő erdősítés és ligetes fásítás. A meglévő temető és a nyugati irányú bővítés között zöldsáv alakítható ki a sírmezőkön belül. - Sírtáblák A temető fejlesztés során a keleti irányú bővítésben mintegy 4 sírmező alakítható ki eltérő szélességben, a nyugati irányú bővítés során a kialakítható sírmezők száma 8. 0

11 A sírmezők temetési módjának meghatározására a későbbiekben, további egyeztetések után kerül sor. A temető fejlesztésének javaslata Tisztelt Képviselő-testület! Az előzőekben bemutatott fejlesztési javaslat helyzetfeltáró munkarészeit és a javaslatok részletes leírását és ütemezésének tervezetét az előterjesztés mellékletét képező tervdokumentáció tartalmazza. Kérem Önöket, hogy a tervdokumentációt tekintsék át, és a további tervezési munka folytatásának elősegítése érdekében véleményüket adják meg 30 napon belül a Városüzemeltetési és Fejlesztési Osztályán, vagy a városi főépítésznél. Ha igény mutatkozik rá, akkor a tervezők szívesen ismertetik részletesen is a terveket egy külön alkalom során, ahol az esetleges kérdéseikre is választ kaphatnak. Javasoljuk továbbá, hogy a döntés előkészítő koncepcióterv tervezetét bocsássuk társadalmi egyeztetésre, hogy a városunk lakói is kifejthessék véleményüket. A Képviselő-testület az egyeztetések befejezése után a végleges koncepciótervről külön testületi előterjesztéssel határozatot fog hozni a végleges koncepcióterv és koncepciótervhez készített ütemezett költségbecslés ismeretében. Kazincbarcika, 05. december 8.

12 Határozati Javaslat Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének../05(XII.8.) határozata a Kazincbarcika Városi Köztemető Fejlesztési tanulmánytervének döntés előkészítő koncepciótervének tervezetéről társadalmi egyeztetésre való bocsátásáról A Képviselő-testület egyetért azzal, hogy a Kazincbarcikai Városi Köztemető Fejlesztési tanulmánytervének döntés előkészítő koncepciótervének tervezete társadalmi egyeztetésre kerüljön és, hogy a tájékoztató mellékletét képező tanulmányterv tervezete a település honlapján feltöltésre kerüljön. Felelős: Határidő: Szitka Péter polgármester 05. december 8., illetve értelemszerűen

13 KAZINCBARCIKA VÁROSI KÖZTEMETŐ FEJLESZTÉSI TANULMÁNYTERVE Helyzetfeltáró munkarész Döntést előkészítő koncepcióterv TERVEZET 05.december hó Tel.: Miskolc, Patak u. 0

14 . ALÁÍRÓLAP KAZINCBARCIKA VÁROSI KÖZTEMETŐ FEJLESZTÉSI TANULMÁNYTERVE Helyzetfeltáró munkarész Döntést előkészítő koncepcióterv TERVEZET Vezető településtervezők: Tájrendezés és környezetalakítás: Lautner Emőke TT Dobos Sára TK Mándoky Petra Dorottya KERTALKOTÓK KFT Közlekedés- és víziközmű tervező: Dr. Vincze János Kd-/ Tkö, TV/ NÓVIA KFT. 05.december hó Tel.: Miskolc, Patak u. 0

15 3. TARTALOMJEGYZÉK KAZINCBARCIKA VÁROSI KÖZTEMETŐ FEJLESZTÉSI TANULMÁNYTERVE Helyzetfeltáró munkarész Döntést előkészítő koncepcióterv TERVEZET. ALÁÍRÓLAP TARTALOMJEGYZÉK HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ ELŐZMÉNYEK A KÖZTEMETŐ HELYZETE A TELEPÜLÉSSZERKEZETBEN A köztemető helyzete a településszerkezetben A köztemető a hatályos Településrendezési eszközökbe A köztemető helyi értékvédelme A KÖZTEMETŐ TERÜLETSZERKEZETE ÉS TERÜLETHASZNÁLATA A temető szerkezeti elemei Területhasználat A MEGLÉVŐ ÉPÍTMÉNYEK ÁLLAPOTÁNAK A VIZSGÁLATA A Ravatalozó épülete A főbejárat melletti fogadóépületek együttese A TEMETŐKERT VIZSGÁLATA ÉS A TERÜLETI MÉRLEG A temetőkert vizsgálata Területi mérleg A Köztemető területhasználatának összesített adatai: A SÍRTÁBLÁK VIZSGÁLATA A Köztemető temetkezési módjai: A sírtáblák egyenkénti vizsgálata: A ZÖLDFELÜLETEK VIZSGÁLATA Zöldfelületek A fasorok jellemző fafajai: A sírtáblák növényfajai: A meglévő növényállomány AZ UTAK ÉS KÖZMŰVEK ÁLLAPOTÁNAK A BEMUTATÁSA Közlekedés Tel.: Miskolc, Patak u. 0 3

16 4.8. A temetői utak rendszere és állapota Csaékvíz elvezetés A vízhálózat kiépítettsége Térvilágítás DÖNTÉST ELŐKÉSZÍTŐ KONCEPCIÓTERV KÖZTEMETŐ-FEJLESZTÉS TERÜLETI LEHETŐSÉGEI, A MEGLÉVŐ ADOTTSÁGOK A MEGLÉVŐ ÉS A FEJLESZTETT TEMETŐTERÜLETEK SZERKEZETI ÉS TERÜLETHASZNÁLATI ÖSSZEFÜGGÉSEI A FEJLESZTÉSI TERÜLETEK HÁLÓZATI ELEMEINEK A BEMUTATÁSA A KÖZLEKEDÉSI ELEMEK FEJLESZTÉSI JAVASLATA Külső megközelítés fejlesztése, parkolás A belső úthálózat szerkezetének fejlesztése A FEJLESZTÉSI TERÜLETEK TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ELEMEINEK BEMUTATÁSA A fejlesztési területeket kiszolgáló létesítmények elhelyezési javaslata A fejlesztési területek zöldfelületi ellátottságának a bemutatása Fejlesztési területek sírtábla kiosztásának javaslata Összesített terület kimutatás A FEJLESZTÉSI TERÜLETEK KÖZMŰ ELLÁTÁSA A TEMETŐFEJLESZTÉS ÜTEMEZÉSE A TEMETŐFEJLESZTÉSHEZ SZÜKSÉGES TERÜLETEK A TEMETŐ FEJLESZTÉSHEZ SZÜKSÉGES MUNKÁLATOK FELSOROLÁSA TEMETŐN BELÜLMUNKÁLATOK: TEMETŐN KÍVÜL: TERVEK JEGYZÉKE Vizsgálatok Tervek Tel.: Miskolc, Patak u. 0 4

17 4. HELYZETFELTÁRÓMUNKARÉSZ 4. ELŐZMÉNYEK BEVEZETŐ A helyzetértékelés a Köztemető fejlesztési Koncepciótervének megalapozására szolgáló műszaki dokumentum, és ténymegállapításokat tartalmaz. Nem célja a temető üzemeltetési és temetési szolgáltatásainak vizsgálata,hiszen ezek eltérő jogszabályi környezetben történtek az elmúlt mintegy ötven évben. 008 Kazincbarcika város Önkormányzata a korábbi években többször napirendre tűzte a Városi Köztemető fejlesztésének kérdését. Először 008 évben tárgyalta a Temető bővítésének ügyét a Képviselő- testület. Az akkori előterjesztés az alábbiakat fogalmazta meg: A temető jelenlegi területe még több éven keresztül biztosítja ugyan a temetkezés helyigényét, de ahhoz, hogy a terület bővítése megtörténjen több éves előkészítés szükséges. Az alábbi ütemezésben, az éves költségvetésben fedezet biztosításával úgy valósítható meg a bővítés, hogy a temetkezés folyamatosan biztosítható. Temető bővítés ütemterve A rendezési terv szerint a bővítésre a temető és a Nyárfa utca közötti területen van lehetőség. Az itt található telkek magán tulajdonban vannak, így szükséges ezek megvásárlása, ennek meghiúsulása esetén kisajátítása. De a kisajátítás előtt - a tulajdonosok hozzájárulásával - talajmechanikai szakvélemény készítése lenne célszerű, mely feltárja a talaj jellemzőit és megmutatja a talajvíz szintjét, mely meghatározza a későbbiekben kialakítható sírgödrök mélységét Költsége: 0 M Ft Átfogó kertépítészeti tervet kell készíttetni, melyben meghatározásra kerül - a kerítés helye és jellege - a parcellák elhelyezkedése - az utak, vízvezetékek, csaékvíz elvezetés, villamos hálózat, szeméttároló helye - a kötelező fásítás, sövény telepítés terve (növények helye és fajtái). A kerítés építése építési engedély köteles, így az engedélyes terveket is el kell készíttetni. Költsége: 4 M Ft A fenti tervezési munkákat követően a fölösleges növényzetet ki kell irtani és a tuskókat el kell távolítani, tűzszerészeti vizsgálatot követően tereprendezési munkát kell végezni. Ez után kerülhet sor a kerítés megépítésére, sövény- és fatelepítésre. Költsége: 4 M Ft 0. - A közművek és az utak megépítésével kialakul az új temetőterület. Költsége: 5 M Ft A 9/008.(III.8) önkormányzati határozatában a képviselő-testület döntött arról, hogy: - A Városi Temető területét e rendezési terv szerint a meglévő temető és a Nyárfa utca közötti területen bővíteni kívánja Tel.: Miskolc, Patak u. 0 5

18 - A tulajdonosokkal történő megállapodás függvényében a területre vonatkozóan kisajátítási eljárást kezdeményez, - A kisajátításhoz az igényelt pénzügyi fedezetet biztosították. A Temető bővítésének ügye ennek ellenére nem folytatódott, részben az igény sem volt annyira égető, illetve a Városi Köztemető üzemeltetését külső cég végezte. Az elmúlt időszakban azonban több változás is történt, ami alapján a Városi Köztemető bővítését ismét napirendre kell tűzni. 03 Az elmúlt időszakban azonban több változás is történt, ami alapján a Városi Köztemető bővítését ismét napirendre kell tűzni.. 03 év elején előterjesztés készült a Városi Köztemetőben található fák által okozott nehézségek megoldására, mely a növényzeti problémákon kívül egyéb, szerkezeti jelentőségű kérdéseket is felvetett. A fák által okozott problémák megoldására tett javaslat több hiányosságot tárt fel a temető szerkezetével és működésével kapcsolatosan: - A fennálló problémák ( a sírok károsodása) valódi okozói nem a fák, hanem a temető korábbi üzemeltetése során felelőtlenül, és jogszabály ellenesen végzett sírhely kiosztási gyakorlat. A korábbi időszakban a temetőben jogszabályellenesen sűrűn, a minimálisan előírt sírok közti távolság be nem tartásával, valamint a temetőkről és a temetkezésről szóló 999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 45/999. (X..) Korm. rendelet. () pontjában megfogalmazottakat figyelmen kívül hagyva osztották ki a sírhelyeket. - A temető területén belüli közcélú zöldfelületek és utak területe újabb temetési helyek létesítésével nem csökkenthető. Megjegyzés: a temető területén sajnos ennek ellenkezőjére számos példa van: urnasíros temetési helyekre felosztott valamikori út, burkolt utak szegélye mentén elhelyezkedő sírhelyek, urnaoszlopok, meglévő fák tövének közvetlen közelében található sírhelyek a közcélú zöldfelületek gyakorlatilag eltűntek a temetőből a túlzottan sűrű sírhelykiosztás miatt, stb. - A temetők fásítottságának kérdésével, a fásítottság mértékének meghatározásával egy jogszabály sem foglalkozik. Az OTÉK előírja, hogy a temető min. 40%-a zöldfelület kell legyen (de annak fásítottságát nem részletezi). Kazincbarcika Helyi Építési Szabályzata szigorúbb előírást határoz meg: a temető területének min. 50%-ának zöldfelületnek kell lennie (de annak összetételét, fásítottságát nem részletezi). A temetésről és temetkezésről szóló 44/000. (XII..) sz. Önkormányzati rendelet nem foglalkozik a temető zöldfelületi rendszerének, fásítottságának kialakításával. A Képviselő-testület döntésének megfelelően a veszélyes fák műszeres vizsgálata és a kivágása megtörtént. Elkészült a fák pótlását szolgáló fapótlási terv, ami azonban felvetette, hogy egységes koncepció hiányában a faültetés nehezen hajtható végre, a fapótlás csak a temető fölső széleinél lehetséges. A mellékelt légi fotón is látszik, hogy a Temető növényzeti fedettsége mennyire kevés, és a kelet-nyugati irányú régi fasorokból mintegy5 nagyméretű fa kivágásra került. Ennek kapcsán is felmerült, hogy a Temető rekonstrukciós és fejlesztési tanulmánytervét el kell készíteni, és egységes zöldfelületi rendszer kialakítására kell törekedni. Tel.: Miskolc, Patak u. 0 6

19 E. A Városi Köztemető üzemeltetését 0.október - től a Barcika Park Nonprofit Kft vette át, és hozzá látott a temetőő rekonstrukciójához. A Start program keretein belül a Temető úthálózatának és vízvezetékeinek egy része megújításra került, melyre egy nem teljes körű, részleges geodéziai felmérés, vízvezeték rekonstrukciós terv és burkolási terv is elkészült. A kivitelezés első üteme befejeződött. 3. Igény merült fel a Ravatalozó épületének bővítésére, elsősorban a fedett nyitott előtér és az épület rekonstrukciója vonatkozásában. A térburkolatokkal összefüggésben volt szükséges a tervezést felgyorsítani, a rekonstrukciós terveket az immár helyi védett épületekre a Barcika Szolg Kft városfejlesztési-tervezői csoportja készítette Lautner Emőke városi főépítész irányításával. Az épület felmérésee megtörtént, statikai és alap megerősítési terv készült a harangtorony stabilizálásá ára, elkészült a ravatalozó bővítésének tanulmányterve, melyet a Városi Tervtanács is jóváhagyólag megtárgyalt. 4. A Ravatalozó épületét és a temető organikus bejárati épületeit és kapuzatát a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárásokról szóló 8/03. (X.5) önkormányzati rendelet helyi védelem alá vonta, mely aztán a Helyi értékvédelmi rendeletbe is átemelésre került. 5. Lakossági igény merült fel a Nyárfa utca mellett lévő két ingatlan eladására, melynek vizsgálata után a Településrendezési terv módosítását is kezdeményeztük, melynekjóváhagyása megtörtént. A Településrendezési terv módosítására azért volt szükség, mert temető védőterületét a Településrendezési tervünk a temető területén kívül határoztaa meg védőerdő rendeltetéssel. A temető védőterületétt a területen belül célszerű biztosítani. 6. A módosítás a 465 és 466 helyrajzi számú ingatlanoka érinti, melynek tulajdonosa kezdeményeztee a terület eladását az önkormányzatunk felé. A hatályos Településszerkezeti és Szabályozási terv az érintett 465 és 466 helyrajzi számú ingatlanokra Ev védőerdő területet és övezetet határoz meg, mely a megszüntetése után a különleges K/3 jelű temető területbe került átsorolásra, hiszen a 46 Budapest, Thököly út 5/B /. Tel.: LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT 355 Miskolc, Patak u. 0 7

20 temetőkre vonatkozó jogszabályok a temető területen belül rendelik megoldani a szükséges védősávokat. A rendezés hatására a temető terület egységessé válik, a területek felvásárlása és esetlegesen a kisajátítás elindulhat. Városrendezési hatás nem várható, hiszen a védőerdő terület a telken belül beültetési kötelezettségként jelenik meg, így a biológiai aktivitás érték pótlása miatt nem kell új beépítésre nem szánt területeket bevonni a biológiai aktivitás érték pótlására. A helyi építészeti védelem alatt álló Ravatalozó épülete 04 Kazincbarcika város Önkormányzatának képviselő- testülete 05/04. (IV.5.) határozatával hagyta jóvá a Kazincbarcika Városi Köztemető fejlesztési tanulmánytervének elkészítésére vonatkozó javaslatot. Az ajánlatkérés után elkészült a Temetőnek és a környezetének a geodéziai felmérése, melyet a Miskolci Földmérő Kft készített el, mely a jelen tanulmánytervünk alapját képezi. 05 Az ajánlatkérés után elkészült a Temetőnek és a környezetének a geodéziai felmérése, melyet a Miskolci Földmérő Kft. készített el, ez a felmérés a jelen tanulmánytervünk alapját képezi. Elkészült a Kazincbarcika Városi Köztemető fejlesztési tanulmánytervének a helyzetértékelése és koncepciótervének tervezete, melyet a Képviselő testület elé terjesztenek tájékoztatásul, annak érdekében, hogy legyen felkészülési idő a végleges vélemény kialakítására és a döntésre való felkészülésre. Tel.: Miskolc, Patak u. 0 8

21 4. A KÖZTEMETŐ HELYZETE A TELEPÜLÉSSZERKEZETBEN 4.. A köztemető helyzete a településszerkezetben Kazincbarcika város Köztemetője a település keleti fekvésű városrészében helyezkedik el a Bükk hegység dombsággá lecsendesedő felszínén. A Köztemető, mint korlátozott használatú zöldterületi intézmény Kazincbarcika zöldfelületi rendszerének szerves része, mivel a Bükk-hegység erdős állományába ágyazódik be, a beépített területektől keletre a városközpontba bevezető Jószerencsét úttal párhuzamosan elhelyezkedve. A város egyetlen működő temetőterülete, melyet az Önkormányzat cége a Barcika Park Kft üzemeltet. Az érvényes Településrendezési tervben különleges területként jelölt Köztemető területét közvetve az alábbi területhasználatok kísérik: - Északról: közlekedési terület, a Jószerencsét út, gyűjtő út. - Keletről: mezőgazdasági hasznosítású terület, a temetőfejlesztés egyik lehetséges helyszíne. - Délről: felhagyott erdei temető elburjánzott, kezeletlen fás állománnyal. - Nyugatról: a Hajcsár útig lehúzódó felhagyott erdei temető elburjánzott, kezeletlen fás állománnyal, a temetőfejlesztés nyugati irányú lehetséges helyszíne. A zöldterületi intézmény közúton megközelíthető, helyi, illetve távolsági tömegközlekedési viszonylatok érintik. Távolsága a városközponttól közel km. A köztemető a belterület 456 helyrajzi számon terül el. 4.. A köztemető a hatályos Településrendezési eszközökbe Kazincbarcika város hatályos Településrendezési Eszközei, így a Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv is különleges beépítésre szánt területként, temető övezetként határozza meg. A kijelölt temető terület magába foglalja a régi temető részeket, így a nyugati részen fekvő régi református és izraelita temetőt, valamint a déli részen fekvő már részben erdővel fedett régi temető részeket is. A településrendezési eszközök tartalmazzák a temető tervezet fejlesztési területété is keleti irányban a Nyárfa utca felé. A teljes temető terület fejlesztési területként szerepel. Kivonat a hatályos Településszerkezeti tervből Tel.: Miskolc, Patak u. 0 9

22 A hatályos Belterületi Szabályozási terv a temető területét egységesen a temető használat szerint különleges beépítésre szánt temető övezetnek szabályozza, és a teljes területet fejlesztési területként jelöli. A Nyárfa utca felé meghatározásra került a temető területen belül a kötelezően zöldfelületként hagyott temetőrész, mely a lakóépületektől tartandó 50 méteres temetési távolságot hivatott biztosítani a temető területen belül. Kivonat a hatályos Belterületi szabályozási tervből 4..3 A köztemető helyi értékvédelme A köztemető helyi értékvédelméről a két hatályos önkormányzati rendelet is gondoskodik. A településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárásról szóló 8/03. (X.5.) önkormányzati rendelet a teljes temető területét városképi jelentőségű területté minősítette. Ez lehetővé teszi azt, hogy a temető egységes arculatát megőrzik, illetve megakadályozzuk a temetőben a különféle sírokat védő tetők és egyéb az arculatot rontó elemek megépítését. Tel.: Miskolc, Patak u. 0 0

23 Városképi jelentőségű terület Helyi építészeti védelemmel érintett Ravatalozó épület Tel.: Miskolc, Patak u. 0

24 Helyi építészeti védelemmel érintett Ravatalozó épület közvetlenül az építés után Helyi építészeti védelem alatt áll a Temető főbejáratánál lévő épületegyüttes a Fogadó épület és a két kisebb épület a porta és a virágbolt is. Védett továbbá a főbejárat kapuzata, mely az épületegyütteshez tartozik. 4.3 A KÖZTEMETŐ TERÜLETSZERKEZETE ÉS TERÜLETHASZNÁLATA 4.3. A temető szerkezeti elemei A Városi köztemető szerkezetére, belső úthálózatára a viszonylag szabályos, arányos rendszer a jellemző. A temető fő tengelye a főbejárattól indul és visz fel a régi temető bejáratáig, ez a tengely északkeleti- délnyugati irányú. Tel.: Miskolc, Patak u. 0

25 A centrális helyzetű kapuzat, a főbejárat, vegyes használatú, azaz a látogatók közlekedése és a temető működtetését ellátó gazdasági bejárat egy helyen történik, ami kegyeleti szempontból nem szerencsés. A főbejárattól tölcséresen kiszélesedő út a ravatalozóhoz vezet el, majd továbbhalad déli irányba, és egy kerti kapun át kivezet a régi, napjainkban már felhagyott temetői részbe. A főtengelyt kereszt irányban a Jószerencsét úttal párhuzamos, egymástól közel azonos távolságra fekvő kiszolgáló utak keresztezik, melyek burkoltak, a nyomvonal vezetésűk a tereottságokhoz igazodik, közel vízszintes fekvésűek. A párhuzamos kiszolgáló utak a terepen egymás fölött helyezkednek el. A feltáró úthálózatot a meredek terepen sírtáblákat elválasztó észak-déli irányú utak kötik össze, megadva a sírmezők határait. Ezekben az összekötő utakban a terepemelkedés a jellemző, ezért az utakban lépcsők alakultak ki. A szerkezet hiányossága az, hogy nem biztosított a kiszolgáló forgalom és az üzemeltetéshez szükséges belső körbejárhatóság. Az utak szűkek, a kétirányú forgalom nem lehetséges. A kiszolgáló utak nyomvonalvezetése főként a temető kerítése mellett kedvezőtlen és beszorított. A Városi Köztemető belső úthálózata jól feltárja a temető területét, segíti a helyszín könnyű átláthatóságát és biztosítja a szükséges megközelítési viszonyokat a hiányosságok ellenére is Területhasználat A temetőszolgáltatás jellegéből adódóan a Köztemető zöldterületi intézmény, különleges területfelhasználási egységbe tartozik. A temető képe rendezett, a városképi megjelenése a hangsúlyos kapuzattal és fogadó épületekkel maradandó érték. Kerítéssel lehatárolt területének a nagysága mintegy 7 hektár, területe városképi jelentőségű terület, épületei helyi építészeti védelem alatt állnak. Természetvédelemi oltalom alatt nem áll. A zárt egységén belül a következő területhasználatok jellemzik: beépített területek közlekedési területek sírtáblák zöldterületek A területhasználat jellemzője, hogy a temető sűrűn betemetett. A beépített területek jellemzően a főbejárat közelében helyezkednek el, biztosítva a temető kiszolgáló épületeinek rendeltetését. Az épülethasználat sajnos nem felel meg az elvárható kiszolgálási színvonalának, bár az épületek kimagasló építészeti értéket képviselnek, de használatuk nem az eredeti rendeltetésüknek megfelelően történik. A sírtáblák száma 40, a sírtáblák területe változó, a temetkezési módtól is függően. Általában a koporsós temetés a jellemző, de az utóbbi időkben teret nyert az urnasíros temetési mód, és az urnás temetkezés is. Tel.: Miskolc, Patak u. 0 3

26 A temető területfelhasználásának vizsgálata A zöldfelületi arány nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a sávos zöldfelületi elemek az utak mentén helyezkednek el, és ravatalozó környezetében. A sírtáblák növényállománya jórészt spontán telepítésű. A sírmezőket korábban szegélyező zöldfelületeket és a fasorok zöldterületeit helytelenül temetésre is igénybe vették. A sírmezőkön belül szinte összeérnek a sírok körüli burkolt felületek. Összegezve elmondható, hogy a temető használatban a legnagyobb gond a zöldterület hiánya, mely a sírhatok 98%-os leburkolása miatt következett be, s napjainkban nem beszélhetünk temetőkertről, mert a kert kőrengeteggé lett, nyári időszakban a területen nagyvárosi klimatikus állapotok vannak. A visszarendezés megoldhatatlan, ezért a temetőfejlesztés során kell a megfelelő zöldfelületi mértéket biztosítani. Tel.: Miskolc, Patak u. 0 4

27 4.4 A MEGLÉVŐ ÉPÍTMÉNYEK ÁLLAPOTÁNAK A VIZSGÁLATA A beépített területek jellemzően a főbejárat közelében helyezkednek el, biztosítva a temető kiszolgáló épületeinek rendeltetését. Az épülethasználat sajnos nem felel meg az elvárható kiszolgálási színvonalának, bár az épületek kimagasló építészeti értéket képviselnek, de használatuk nem az eredeti rendeltetésüknek megfelelően történik A Ravatalozó épülete A Ravatalozó épülete az új temető megnyitásának a környékén az 950- es évek végén épült, eredeti tervei fellelhetőek. Az épületet a közelmúltban a Barcika Szolg Kft városfejlesztési és tervezési csoportja felmérte, valamint statikai terv készült amegdőlt torony helyreállítására. Mára a Ravatalozó műszaki állapota leromlott, folyamatos problémát jelent az épületben lévő wc működtetése. Korábban történt egy statikai megerősítés, melynek nyomait a megbontott téglaburkolaton lehet követni. A Ravatalozó déli homlokzata Tel.: Miskolc, Patak u. 0 5

28 A Ravatalozó földszinti alaprajza Az utóbbi időben készült egy tanulmányterv a Ravatalozó előtti tér burkolására, valamint a Ravatalozó előttitér lefedésére. A fejlesztési koncepció terv javaslatai azonban már nem támogatják a ravatalozó funkció megtartását ebben az épületben.a halott hűtő elhelyezése jelenleg megfelelő, de a kapacitásbővítés lehetőségét a későbbiekben meg kell fontolni. A városnak feltétlenül szüksége van egy a mai kor technológiai és műszaki és szellemi színvonalát képviselő új ravatalozó épületre, mert e fölött az egyébként gyönyörű, magas építészeti színvonalat képviselő épület fölött eljárt az idő. Az új ravatalozó épület megépítése után az épület ökomenikus temető kápolna rendeltetéssel újítható fel eredeti formájában. A Ravatalozó északi homlokzata a főbejárattal Tel.: Miskolc, Patak u. 0 6

29 4.4. A főbejárat melletti fogadóépületek együttese A Temető főbejáratának épületegyüttesét az 970-es évek végén a Makovecz Imre neve által fémjelzet MAKONA Tervező Iroda készítette. Az épületegyüttes organikus stílusban épült, a főkapu kőpillérei és kovácsoltvas kapuzata, a két kisebb fogadóépület, melyek egyikében ma a temető iroda működik, a másikban virágbolt található. Az épületek közül a legnagyobb a fogadóépület, melyet sajnos nem az eredeti bemutató terem funkcióval használnak, hanem a fizikai dolgozók öltözőjeként és raktárként működik, melyre az épület nem alkalmas. Megállapítható, hogy a temetőtkiszolgáló épületállomány mára már alkalmatlan a temető műszaki és egyéb funkciójánakkiszolgálására,ezért egy új, komplex köztemetőt kiszolgáló épületet szükséges építeniazelkövetkezendő 5-6 év során. 4.5 A TEMETŐKERT VIZSGÁLATA ÉS A TERÜLETI MÉRLEG 4.5. A temetőkert vizsgálata A halál, a temetés, minden időben, lelket mélyen megdöbbentő, szomorú, sok esetben nehezen feldolgozható esemény a hozzátartozó számára, s ahhoz, hogy e sorshelyzetet gondolatában és lelkében jól feldolgozhassa, időre van szüksége és nyugodt környezetre. A temetőkertek, mint kertépítészeti alkotások ebben a gyógyító folyamatban tudnak segíteni a temetőkert rendjével, a nyugalmat árasztó, esztétikusan kialakított parkos részletekkel. De tudnak ártani kegyeletsértőn is, ha a temetőt hozzá nem értő módon, esetlegesen alakítják, vagy éppen gondozatlanul tartják. Vizsgáljuk meg a Kazincbarcikai Városi Köztemetőt abból a szempontból, hogy az adottságaival milyen mértékben tudja jól szolgálni a temetőkertbe látogatókat. Tel.: Miskolc, Patak u. 0 7

30 - A temetőnek kiválasztott hely a szolgáltatáshoz alkalmas természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik. - A város területhasználatába, szerkezeti rendszerébe jól illeszkedik. - A temető része a város zöldfelületi rendszerének. - A ravatalozó központos elhelyezésével jó a temetőkert területi aránya. - Az útrendszerében fellelhető szimmetria jó, mert a kertet két, közel azonos területre osztja. - Útrendszer minősége kifogásolható - Nem megoldott a csaékvíz elvezetés rendszere - A temetőkert egy kapuzaton történő feltárása nem megfelelő, nincs elkülönítve a gazdasági és látogatói bejárat. Az egyenletes látogatói feltárás nincs biztosítva. - Nincs külön üzemi, gazdasági udvar, ahol a temetőben dolgozók szociális elhelyezése, és a temető működtetését segítő gépi eszközök elhelyezése megoldott. - A sírtáblák területaránya jó, de a sírsorok, sírhelyek kitűzése nem rendezett. - Kevés sírtáblában van kiemelt sírsor a feltáró út mellett. A sírtáblán belül a sírsorok száma sok, nincsenek belső elválasztó, feltáró gyalogutak. - A sírhantok szinte 98%-ban burkoltak. - A feltáró utak mellett nincs zöldsáv, s ahol volt, az hozzátartozói akcióban leburkolásra került. - Csak néhány mellérendelt feltáró utat kísér fasor. A fasorok fafajai nem tájhonosak, korosak, s a törzstől már -,5m re sírhelyek vannak. A sírgödrök a fák statikai gyökereit feltételezhetően megbolygatták. - A sírtáblákon belül nagy lombot adó faültetés igen ritkán van, s a törzsétől az elvárható 5x5m-es védőtávolság nincs biztosítva. A hozzátartozók önkényesen fenyőket telepítettek jellemzően közvetlenül a sírhant mellett. - A Temetői rendelet átdolgozásra szorul, mely a szakmai és üzemeltetési és kegyeleti szempontokat előtérbe helyezi - Elegendő számú hulladékgyűjtő és víznyerő kút van a területen, de az eszközök anyaghasználata és formai rendje kifogásolható kegyeleti szempontból. - Nincs megoldva a temetőn belüli tájékozódás, a sírtáblák nincsenek ellátva számozással. - A szociális tábla és a gyermektábla állapota kegyeletsértő. Az értékelést összegezve elmondható a legnagyobb gond a zöldterület hiány, mely a sírhatok 98%-os leburkolása miatt következett be, s napjainkban nem beszélhetünk temetőkertről, mert a kert kőrengeteggé lett, nyári időszakban a területen nagyvárosi klimatikus állapot van. A visszarendezés megoldhatatlan. A folyamat, feltételezhetően, a temetői rendelet hiánya miatt következett be Területi mérleg.beépített területek: Épületekkel és egyéb létesítményekkel beépített területegységek. - ravatalozó beépített alapterülete: mintegy 00 m - porta beépített alapterülete:6 m - iroda épület beépített alapterülete:6m - szociális épület beépített alapterülete5 m - raktár beépített alapterülete:34 m - Kerítések Tel.: Miskolc, Patak u. 0 8

31 lábazatos vaskerítés az utcai fronton:30fm gépfonatos kerítés kelet, dél és nyugati irányban:8fm - Kapuzat főbejárat: kovácsolt vas elemek, kő pillérek, helyi védelem alatt áll. kerti kapu a régi, felhagyott temetőhöz: garn. A Köztemető összes beépített területemintegy:3m.közlekedési területek: A temetőkertet ellátó burkolt és burkolatlan útfelületek: - -aszfalt út:3868 m - - út:53m - - anyagú térkővel burkolt út:368m - - lapokkal burkolt út:6m - -gyepes útfelület sírtáblákban és sírtáblák között:4.8m Burkolt útfelületek összes területe:8.389 m Összterület %-a. 3. Sírtáblák: A Köztemető: XL sírtáblára van felosztva - Betemetettek:I-XX., XXII, XXV-XL és axxi, XXIII, XXIV: 46.7m - Betemetetlen helyek a XXI, XXIII, XXIV sírtáblákban, és a jelöletlen sírtáblák helyein:5.469m Sírtáblák összesen:574 m Összterület 74%-a. 4. Betemetett sírtáblák részletezése temetkezési mód szerint: - Koporsós sírtáblák felnőtt egyes temetési helyek:6.93 m felnőtt kettes temetési helyek:6.85 m felnőtt egyes és kettes, vegyes sírtáblák:.877m gyermeksírok:650m szociális sírtábla:4.943 m - Urnás sírtáblák: földben:.79 m sírboltban (szobrok):389 m Összesen:467 m 4. Zöldterületek:9.634m Gyepes utak sírtáblák között:4.8 m A sírtáblákon belül és egyéb zöldterület:5.45 m Összterület 4%-a A Köztemető területhasználatának összesített adatai: Összterület:70.075m mintegy 7 hektár. Beépített terület:3m. Közlekedési terület, burkolt felületek:8.389 m Tel.: Miskolc, Patak u. 0 9

32 3. Sírtáblák: betemetett:46.7 m betemetetlen:54.69 m 4. Zöldterületek:9.634 m egyéb zöldterületek:5.45 m gyepes utak:4.8 m 5. Egyéb berendezések: Sírtáblákon belül: víznyerő helyek:7 garn. hulladékgyűjtők:7garn. Sírtáblákon kívül: hulladékgyűjtő konténerek: egy spontán kijelölt helyszín van a keleti oldalon. A temető zöldfelületi rendszerének vizsgálata Tel.: Miskolc, Patak u. 0 0

33 4.6 A SÍRTÁBLÁK VIZSGÁLATA A sírtáblák összessége a temetőkert legnagyobb területi egysége, melyet sírsorok és sírhelyek alkotják. A 45/999.(X.) Korm. rendelet értelmében a köztemető létesítésénél, bővítésénél, sírhelytábla (parcella) újra betemetésénél a temetési helyek a temető (temetőrész) területének legfeljebb 65%-át foglalhatják el. Ezt az arányt változtathatja a temető jellege, sőt a temető jellegén belül is változhat ez az arány a meglévő növényzet, vagy az alakítási szándékok szerint. A Köztemető területhasználatának vizsgálata során megállapításra került, hogy a sírtáblák szinte a teljes területet uralják. Ez az állapot a temetőben sétálva nyomasztó érzetet vált ki, különösen a sírhantok burkoltsága, a táblákon belüli gyalogos utak hiánya és a feltáró utak mellől hiányzó zöldsávok miatt. Ez az állapot elsősorban a koporsós temetési helyekre jellemző, mely hatáson csak keveset javítanak az urnás temetőrészletek esztétikusabb kialakításai. E fenti megállapítások a sírtáblák egyenkénti vizsgálatával lettek alátámasztva. melyen belül részletezésre került: - a temetkezés módja, - a megnevezése - a sírsorok kialakítása és - a látogató közérzetének vizsgálata A Köztemető temetkezési módjai:. hagyományos, koporsós,. hamvasztásos, urnás. Hagyományos temetkezéssel kialakított sírtáblák általános jellemzői: a temetés hantos, de a hozzátartozói részről 98%-ban burkolt. kiemelt helyzetű sírsorokkal nem keretezett a táblabeli területek sorokkal telítettek, jellemzően fejtől láb sírhelysor elhelyezési módban. Hamvasztásos temetés jellemzői: urna földbe temetve hantosan, 00%-ban burkolt, önálló sírtáblában, vagy sírtábla részeként. urna falban (fülke szoborfelépítmény) 4.6. A sírtáblák egyenkénti vizsgálata: I.Sirtábla - urnás temetkezési mód 50-50%-ban földben és terep felett fülkében, szobor kialakítású a gyepes helyszínen egyedi elrendezésű a sírtábla jól belátható, a közérzet jó. II.Sirtábla - urnás temetkezési mód terep felett fülkében, szobor kialakítású a helyszíne kerítés mellett, egy soros a sírtábla jól belátható, a közérzet jó. Tel.: Miskolc, Patak u. 0