A parlagfűről, parlagfű mentesítésről

Átírás

1 A parlagfűről, parlagfű mentesítésről Összeállította: Stánitz Éva megyei tisztifőorvos Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Szabó Lajos hivatalvezető Vas Megyei Kormányhivatal Földhivatala Szabó Levente igazgató Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 1. A parlagfű probléma rövid összefoglalása A pollenallergia egyre súlyosabb, egészséget veszélyeztető tényezővé vált hazánkban. Az ebben szenvedő betegek száma becslések szerint eléri a kétmilliót, az eseti tüneteseket is figyelembe véve.

2 2 A parlagfű hazánkban a legagresszívabb és leggyakoribb allergén. Míg 1950-ben a ranglistán a huszonegyedik helyet érte el, úgy 1988-ban a ragsorban már negyedik volt, 1997 években pedig előlépett vezetőként a hazánkban leggyakoribb gyomnövények listáján. Észak-Amerikából Európába történő betelepedése az első világháború környékén kezdődött, az Osztrák-Magyar Monarchia kikötői felől fertőzött gabonaszállítmányokkal. A robbanásszerű terjedés a második világháború végén, 1945 után indult. Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) az között lefolytatott, öt országos gyomfelvételezés adatai alapján folyamatosan növekvő kiterjedésű, és jelenleg a gyomok fontossági sorrendjében, hazánkban az első helyet foglalja el. Európában hazánkat a parlagfűvel legfertőzöttebb országnak tekintik. 2. A parlagfű egészségre gyakorolt hatásáról A parlagfű pollenje a légutakon keresztül jut kapcsolatba szervezetünkkel. Ennek megfelelően az általa okozott allergia elsősorban szénanáthás és asztmás tüneteket okoz. Mindazonáltal előfordulhatnak a bőrön ekcémás tünetek is. A parlagfű allergia tünetei közé tartozik az orrviszketés, szájpadlásviszketés, tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés, könnyezés. Az asztma tünetei lehetnek a köhögés, fulladás, nehézlégzés, elsősorban az éjszakai, hajnali órákban. Amennyiben a fenti tünetek mindeddig nem álltak fenn, továbbá július végén-augusztus, elején jelentkeznek és egy hétnél tovább tartanak, légúti allergia valószínűsíthető. Gyakori, hogy a szénanáthás, asztmás, esetleg ekcémás tüneteket nem csak maga a parlagfű okozza, hanem "besegítenek" hasonló kémiai szerkezettel rendelkező, úgy nevezett keresztallergiát adó növények is: például a fekete üröm, paradicsom, görögdinnye. Ezek olyan ételek, amelyek fehérjéi nagy hasonlóságot mutatnak a parlagfű pollenjének allergénjeivel. Emiatt a parlagfüvön aktiválódott, arra érzékenyített szervezet ugyanolyan védekező reakcióval válaszol, mint ahogy azt a parlagfűre teszi.

3 3 Javasoljuk, hogy az igazoltan parlagfű allergiás betegek körültekintően járjanak el az említett ételek fogyasztásánál. Ha teljes kiküszöbölésük nem is lehetséges, legyenek felkészültek a tünetek fokozódásának elhárítására. Akinek folyamatos klinikai tüneteket okoz az allergia parlagfű virágzáskor, ajánljuk a következőket: Lakásukat ne szellőztessék szeles időben, vagy csak nagyon rövid ideig! Akkor is kora reggel vagy késő este, s főleg eső után. Ha tehetik, kerüljék a láthatóan nem művelt, gazos területek közelségét. Legbiztonságosabb a kialakított, gondozott strandok, ápolt, füvesített vízpartok közelsége. Naponta mossanak hajat! A szokásos tisztálkodás mellett, külön zuhanyozást is beiktathatnak az izzadt, így nedvesebb bőrfelület pollen mentesítésére. Szabadban ne szárítsuk a ruhákat! Gyakran cseréljük a párna és paplanhuzatokat! Naponta portalanítsunk a lakásban, ahol lehet nedves ruhával! Tegyünk meg mindent a parlagfű mentesítés érdekében! Gyermekek azonban ne végezzenek parlagfű irtást! A nevelő szándékú, segítő tevékenységet is beleértve. Az allergiás tünetek, a megbetegedés ugyanis nem minden esetben alakul ki azonnal. A betegséget egy bizonyos érzékennyé válási folyamat előzi meg. Nagyon fontos tehát, hogy az erős allergiát kiváltó ágensek milyen életkorban hatnak a szervezetre. Az érett, stabil immunrendszerrel rendelkező felnőtt kisebb valószínűséggel lesz érzékenyített. 3. A parlagfű biológiája A növény átlagosan cm magas, dúsan elágazó, erőteljes növekedésű, a nyárutói egyévesek csoportjába tartozik. Egy átlagos fejlettségű, áprilisban kelő parlagfű növény pollenprodukciója 2 és 8 milliárd között változik. A parlagfű életciklusa

4 4 A parlagfű utóbbi évtizedekben történő nagyarányú felszaporodását számos tényező serkentette hazánkban. Biológiai sajátosságok Kezdeti gyors és intenzív növekedés jellemzi. Így a parlagfű könnyen elnyomja a vele társulásban élő más növényfajokat. Jó szárazságtűrő képességgel rendelkezik. Hazánkban nincsenek természetes ellenségei Intenzív regenerálódó képességgel rendelkezik. Ez leginkább kaszálások után mutatkozik meg, amikor a szár alapi részéhez közel eső rügyekből intenzív oldalhajtás képződés figyelhető meg Elhúzódó a csírázása, március végétől gyakorlatilag a fagyokig tart. A magvak sokáig megőrzik életképességüket (mélyebb talajrétegekben 39 év után is találhatunk életképes magvakat) Termesztéstechnológiai problémák Gyomos táblaszegélyek. Ez részben abból adódik, hogy a parlagfű fényigényessége miatt a táblaszegélyeken jobban megtalálja az életfeltételeit, mint a táblák belsejében, másrészt a talajművelő eszközök és a gyomirtó szeres permetezőgépek nem szegik be a táblát, így a táblaszegélyek műveletlenül és gyomirtatlanul maradnak. A korai védekezések elmulasztása. A gyomirtó szeres és a mechanikai kezelések hatékonysága a fiatal, max. 2-4 leveles állapotú parlagfüvek ellen hatékony. A megkésett, a parlagfű későbbi fenofázisában elvégzett kezelések hatékonysága jelentősen romlik. A rosszul értelmezett költségtakarékossági szempontok miatt a nem fémzárolt, ill. nem minősített - sok esetben gyommagvakkal erősen fertőzött - vetőmagvak használata A gabonatarlók ápolási munkáinak elhagyása, vagy késői elvégzése Rossz minőségű talajmunkák. Rossz minőségű, sok esetben indokolatlanul sekély talajművelés, a nem megfelelő vetőágy készítés Erdőtelepítéseknél a gyomirtási munkák éveken keresztüli elhagyása az első években olyan veszélyes szántóföldi fajok felszaporodásához vezet, mint a parlagfű, később azonban a nehezen irtható évelő gyomfajok fokozatosan kiszorítják (siska nádtippan, szeder fajok) Napraforgó vetésterületének növekedése Talajtani tényezők A talajszerkezet és a talaj ph hatása a legfontosabb tényezők közé tartoznak. Igazolást nyert, hogy homokon és savanyú talajokon nagyobb a parlagfű fertőzöttség mértéke. Klíma, időjárás Parlagfűnél a klímaváltozás (globális felmelegedés) következtében elterjedési területének (areájának) észak felé történő eltolódása figyelhető meg Tavaszi bemosó csapadék hiányában a preemergens készítmények hatékonysága gyenge (emellett a rossz talajmunka is csökkenti a preemergens gyomirtószerek hatékonyságát) A csapadékos nyarakon a tarlók elgyomosodása intenzívebb, mint az aszályos nyarakon. Hazánk légterének parlagfű pollenterhelését az ÁNTSZ (Országos Környezetegészségügyi Intézet) Aerobiológiai Hálózata 1992-óta monitorozza. Az éves átlagos összpollenszám változásait elsősorban az adott év időjárási jellemzőivel lehet összefüggésbe hozni.

5 5 4. Vas megyei helyzetkép Országos összehasonlításban a kedvezőbb földrajzi adottságoknak, és a rendezettebb környezetnek köszönhetően a megye parlagfű fertőzöttsége mérsékeltnek mondható. Azonban a levegő pollentartalmában ez a körülmény nem feltétlenül érzékelhető. A pollent a szél messzire hordja, ezért olyan térségekben is megkeseríti az allergiások életét, ahol egyébként igyekeznek rendben, gyommentesen tartani a területeket. A parlagfű elsősorban a szántóföldi kultúrákban károsít (becslések szerint több mint 90%-ban a szántókon keresendő a pollenképződés forrása). A megye mezőgazdasági területe is általánosan fertőzött parlagfűvel (évtizedekre elegendő gyommag készlet található a talajban), ezért egy adott év fertőzöttségi viszonyai a termesztett kultúrnövénytől is függnek. A gabonaféléknek és a repcének csak a tarlóján lesz fertőzés, ami tarlóhántással orvosolható, míg a kapás növények (rosszul sikerült gyomirtás esetén) fertőzöttek lehetnek. Különösen veszélyeztetett a napraforgó, a szója és az olajtök. A nem mezőgazdasági területeken előfordul a vonalas létesítmények mentén (utak, vasútvonalak, árokpartok, töltések), valamint a talajművelés felhagyása után parlagokon. A parlagfű előfordul még lakóhelyek közelében, ipari parkok, beruházások és építkezések színhelyén; valamint természetes és természet közeli társulásokban ott, ahol korábban talajbolygatás történt. A

6 6 belterületek fertőzöttségét is komolyan kell venni, mert közvetlenül a lakóövezetben, időjárási (szél) viszonyoktól függetlenül érzékelhető a hatása. 5. Teendők A parlagfű visszaszorításához a hatóságok, területhasználók, területkezelők, civil szervezetek közötti eredményes együttműködésre van szükség. Felvilágosítás Rá kell ébreszteni a területek gazdáit a felelősségükre. Hangsúlyozni kell a megelőzés fontosságát. Ismertetni kell a helyes védekezési technológiákat. A terjedés hatékony megakadályozásához fontos a parlagfű felismerése. A parlagfüvet gyakorta összetévesztik a fekete vagy fehér ürömmel. Példamutatás Az önkormányzatoknak a kezelésükre bízott mezei utak rendben tartására legtöbbször nincs lehetőségük, s ez nem mutat jó példát a lakosságnak. Ki kellene használni a közmunka program lehetőségeit a parlagfű irtására. Megelőzés Mivel a parlagfű zárt növénytakaró mellett nem fejlődik, kiszorítható jól fejlődő növényzet telepítésével, és fűmagvetéssel, gyep telepítésével. A dús vegetáció mellett a parlagfű ki fog szorulni. A parlagfű a bolygatott és gondozatlan területeken jelentkezik. A településeken a szóba jöhető területfoltokról a helyi lakosságnak, illetve a település vezetésének lehet ismerete (belterületen a jegyző hatásköre a mentesítés). Gyommentesítés A mezőgazdasági területeken az agrotechnika részeként kell védekezni a gyomosodás ellen. A közterületeken történő védekezés fajtái: A gyomlálás kis területen eredményesen végezhető módszer. Kertekben, konyhakertekben, virágágyásokban, díszburkolattal fedett tereken, gyalogutak mentén, kisebb szántóföldi zöldség területekben, a csapadékos időt követően a parlagfű növények könnyen kihúzhatók az átázott talajból, száraz, kötött talajon viszont nem végezhető hatékonyan. A parlagfűnek nincsenek a talajban tarackjai, vagy rizómái, így a gyomlálással 100%-os hatást érhetünk el. A kihúzott növények gyökereiről rázzuk le a talajmaradványokat, annak érdekében, hogy az esetleges visszagyökeresedést meggátoljuk. Gyomlálni mindenképpen virágzás előtt és kesztyűben kell, ugyanis a parlagfűvel történő közvetlen érintkezés az arra érzékenyeknél allergiás bőrreakciót válthat ki! A parlagfű irtását ne bízzuk gyerekekre, mert az erős pollenkoncentráció a levegőben kiválthatja a lappangó allergiát. A kaszálás a parlagfű elleni védekezés egyik leggyakrabban alkalmazott módszere a parlag- és a lakott területeken, útszéleken és árokparton. Végezhető kézi és gépi kaszákkal. A kaszálás nem jelenti a növény teljes kipusztítását, ugyanis kedvező körülmények között a kaszálást követően az alsó levelek nyeleinél lévő rügyekből a növény több szárat növesztve regenerálódik. Így gyakran nagyobb egyedek fejlődhetnek ki a korábbi nem elágazó növényeknél. A kaszálás akkor eredményes, ha mindannyiszor megismételjük, ahányszor szükséges. Információk A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján részletes információk találhatók a parlagfű fertőzöttségről, parlagfű folt bejelentésével kapcsolatos tudnivalókról, a jogszabályi háttérről, a parlagfű elleni védekezés lehetőségeiről. ( ntesites) Lakossági bejelentések

7 7 Parlagfű fertőzésre vonatkozó lakossági bejelentések tehetők: a kormányablakokban, jegyzőknél, földhivatalokban és a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságán. Kérjük a bejelentőket, hogy alaposan győződjenek meg, hogy a felfedezett gyomos folt valóban parlagfű-e, hiszen a vakriasztások elvonják a hatósági kapacitásokat a tényleges feladatoktól. A helyszíni ellenőrzéseket saját kezdeményezésre, vagy bejelentés alapján, külterületen a földhivatal, belterületen a jegyző végzi. Az ingatlanügyi hatóság feladata a megye külterületein parlagfűvel fertőzött területfoltok felderítése és felmérése. A földhivatalok minden év július 1-vel kezdődően rendszeresen helyszíni ellenőrzéseket végeznek. Ennek keretében a mezőgazdászok GPS-el felszerelt kézi számítógép segítségével azonosítják a fertőzött területeket, erről digitális jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyet a helyszínen készített digitális fénykép valamint a tulajdonosi és földhasználati azonosítók csatolásával továbbítanak egy központi szerverre. A jegyzők látják el a növényvédelmi tevékenység keretében belterületen a károsítók elleni védekezési kötelezettség betartásának ellenőrzésével, illetve a közérdekű védekezés elrendelésével kapcsolatos feladatokat. A földhivatali jegyzőkönyvek alapján a Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága rendeli el a közérdekű védekezést külterületen, valamint abban az esetben, ha belterületi ingatlan esetében a települési önkormányzat nem tesz eleget a védekezési kötelezettségének. A kiszabható büntetés mértéke bel- és külterületen egyaránt a terület nagyságától függ, és Ft között változik. A Vas megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervénél működő szombathelyi Aerobiológiai Mérőállomás pollencsapdájának elemzésével heti rendszerességgel kísérjük figyelemmel környezetünk pollenterhelését.