GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS, (EGYÉNI GAZDASÁGOK)

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS, (EGYÉNI GAZDASÁGOK) ÚTMUTATÓ az összeírás végrehajtásához Az összeíró feladatai BUDAPEST 2016

2 I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 1. Az összeírás eszmei időpontja és célja A Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban KSH) a Statisztikai törvény felhatalmazása alapján kiadott Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló Kormányrendelet alapján, június 1- jei eszmei időponttal Agrárium 2016 címmel Gazdaságszerkezeti Összeírást (továbbiakban GSZÖ 2016) hajt végre. Az összeírás célja, hogy nyomon kövesse a magyar mezőgazdaságban bekövetkezett változásokat, valamint pontos és hiteles képet adjon a hazai gazdaságirányítás, az Európai Unió (EU) és a gazdálkodók részére. Az EU a tagállamoknak a évi felvételt az Európai Parlament és a Tanács 1166/2008/EK rendelete alapján kötelezően írja elő. 2. Az összeírás szervezeti felépítése Központi Statisztikai Hivatal Vidékfejlesztési, mezőgazdasági és környezeti statisztikai főosztály kidolgozza a módszertant, szakmailag irányítja és ellenőrzi a résztvevőket, koordinálja a feldolgozást, elemzi és publikálja az adatokat Adatgyűjtő főosztályok szervezik és oktatják az összeírókat, szervezik és ellenőrzik az összeírás végrehajtását Régiófelelős szervezi és segíti régióban dolgozó megyei felelősök munkáját, felel az összeírás minőségi végrehajtásáért Megyei felelős szervezi és segíti a megyében dolgozó területi szervezők munkáját, vizsgálja az elvégzett munka minőségét Területi szervező szervezi és segíti a hozzátartozó összeírók munkáját, vizsgálja az elvégzett munka minőségét Összeíró A megadott körzetleírás alapján felkeresi az adatszolgáltatókat, kitölti a kérdőívet és vezeti a cím- és ellenőrzőlajstromot 3. Az összeírás végrehajtásának ideje, eszköze és köre június 1. és július 15. között az összeírónak a számára kijelölt körzetben kivéve azokat, amelyek a május 15. és 29. közötti időszakban elektronikusan teljesítették adatszolgáltatási kötelezettségüket és a kiemelt egyéni gazdaságokat fel kell keresnie az ott található összes címet, amelyek egy része: előnyomtatottan szerepel a cím- és ellenőrző lajstromon, 2

3 más részüket újként pótlólag kell felvezetni, hiszen a körzet bejárása során kiderülhet, hogy bizonyos címek nem szerepelnek az előnyomott lajstromon. Ezek felvétele csak a megyei felelős jóváhagyásával lehetséges, így az adatok felvételére is csak ezután kerülhet sor. Az összeíróknak a fentiek szerint nem szabad felkeresniük azokat a címeket, ahol internetes kitöltés történt. Ezek az információk a monitoring rendszerben jelennek meg. Az összeírás saját vagy a KSH által rendelkezésre bocsájtott elektronikus eszközökkel (tablet, laptop) történik. Technikai vagy egyéb jellegű probléma esetén papír kérdőív kitöltésére is sor kerülhet, ebben az esetben azonban az így összeírt adatokat az összeírás ideje alatt rögzíteni kell az elektronikus eszközükkel, szükség esetén az erre vonatkozó teendők kapcsán az útmutató kiegészítésre kerül. Az összeírónak teljes kérdőívet kell kitöltenie a mezőgazdasági termeléssel, mezőgazdasági szolgáltatással foglalkozó valamennyi gazdaságküszöböt elérő egyéni gazdaságról (beleértve az egyéni vállalkozókat is). Azon háztartások esetében, amelyek nem érik el a gazdaságküszöböt, szűkített adattartalmú kérdőív kitöltésére kerül sor. A mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezetekről [részvénytársaság (nyrt., zrt.), korlátolt felelősségű társaság (kft.), szövetkezet, betéti társaság (bt.), közkereseti társaság (kkt.) stb.] és a költségvetési intézményekről (iskola, börtön stb.) az összeírónak nem kell kérdőívet kitölteni, mivel ők elektronikusan teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket. Amennyiben az adott címen a mezőgazdasági tevékenységet részben gazdasági szervezet, részben egyéni gazdaság végzi, úgy csak az egyéni gazdaság adatait kell összeírni! Ilyen esetekben a lajstrom Megjegyzés rovatban kérjük feltüntetni a gazdasági szervezet nevét, adószámát! 4. Az oktatáson való részvétel A felvétel megkezdése előtt az összeírásban részt vevők a KSH által meghatározott helyen és időben oktatásban részesülnek, amelyre a korábban kézhez kapott nyomtatványok (kérdőív, útmutató, segédletek) alapos áttanulmányozásával és az e-learning tanfolyam elvégzésével készüljenek fel. Az oktatáson való részvétel elengedhetetlen, hiszen itt kerül ismertetésre az összeírás végrehajtásának szervezeti felépítése, az összeírás célja, menete, valamint a kérdőívek kitöltésével kapcsolatos összes tudnivaló. Az oktatás részét képezi az adatfelvétel során esetlegesen felmerülő kérdések és problémák megbeszélése, valamint az összeírási nyomtatványok átadása, amelyek a következők: cím- és ellenőrző lajstrom, az előnyomtatott címekről és gazdaságokról; körzetenként 2 üres kérdőív az elektronikus összeírás során felmerülő problémák esetére útmutató az összeírás végrehajtásához; segédletek (terület-átszámítási és munkaidő-számítási táblázat, gazdaságdefiníció, lajstromkódolási segédlet); értesítőcédula; igazolvány; megbízási szerződés (magánszemély összeíró esetén: M-Ö, vállalkozó összeíró esetén: M-Ö/V) és mellékletei. hivatali eszköz használata esetén az átadás-átvételhez szükséges nyomtatványok Bármely dokumentum hiányát jelezni kell a területi szervezőnek. Az oktatás alkalmával az összeíró alakítson ki kapcsolatot területi szervezőjével a további gördülékeny feladatellátás érdekében, illetve probléma esetén kérje segítségét. 3

4 5. Az összeírás végrehajtása A KSH az adatfelvétel végrehajtásával összeírókat bíz meg. Feladatuk irányításában a KSH területileg illetékes főosztályai/osztályai vesznek részt. A KSH az összeíróval az adatfelvétel időtartamára megbízási szerződést köt és névre szóló, sorszámozott igazolvánnyal látja el. Az igazolványt a felvétel teljes ideje alatt az adatszolgáltatók kérése nélkül köteles felmutatni, a személyazonosságot igazoló okmányok valamelyikével együtt. Az összeíró az összeírás alkalmával más munkát (pl. a kijelölt munkakörzetben előfizetésgyűjtést, árusítást, ügynöki munkát, szóróanyag-terjesztést stb.) nem végezhet. Ezen rendelkezés nem korlátozza az összeíró azon jogát, hogy a megbízás időtartama alatt munkaviszonyt vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítsen. Az összeírás végrehajtásával kapcsolatban utasítást csak a KSH munkatársai adhatnak. Az összeíró munkavégzését csak az összeírás szervezeti egységében részt vevők ellenőrizhetik. Ha bárki másnak az összeírással kapcsolatban észrevétele van, azt a KSH területileg illetékes szervezeti egységéhez kell irányítani, illetve figyelmébe kell ajánlani a zöldszámot, mint kommunikációs csatornát. ZÖLDSZÁM: Az összeírás megkezdése előtt az összeíró készítsen útvonaltervet az adatszolgáltatók célszerű felkeresésének sorrendjéről, lehetőség szerint végezzen előzetes címbejárást az új címek felderítésére, illetve gondolja át, sorakoztassa fel azokat az érveket, amelyeket az adatszolgáltatók felvilágosítása, meggyőzése érdekében használni fog. Csak a számára kijelölt körzeten belül dolgozhat, s ha észreveszi, hogy körzetében más mezőgazdasági összeíró is dolgozik, akkor azt jelentenie kell a területi szervezőjének. Az összeírás alkalmával a kérdéseket olyan felnőtt személynek (gazdálkodó, gazdálkodó hozzátartozója, intéző) kell feltenni, aki azokra megbízható válaszokat tud adni. Abban az esetben, ha az összeíró olyan személyt talál otthon, aki a feltett kérdésekre nem tud hitelt érdemlően válaszolni, beszéljen meg egy új, alkalmas időpontot a kérdőív kitöltésére. Ugyancsak ez vonatkozik arra az esetre is, ha idegen személy jelenléte vagy egyéb más ok miatt nem lehet a kérdőívet zavartalanul kitölteni. Ha az adatszolgáltatót nem találja otthon, értesítőcédulával tájékoztassa a következő felkeresés időpontjáról. A többszöri legalább háromszori sikertelen címfelkeresést jelezze a területi szervezőnek. Ugyanígy kell eljárni az adatszolgáltatást megtagadó személyek esetében is. A kérdőív kitöltését megelőzően az adatszolgáltatókkal célszerű ismertetni az adatgyűjtés célját, kiemelve azt, hogy az összeírás a magyar mezőgazdaság, ezen belül a magyar gazdálkodók érdekeit szolgálja. Az összeírásból származó információk szükségesek a megalapozott gazdasági döntésekhez. Hangsúlyozottan fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az összeírt egyedi adatokat a KSH titkosan kezeli, és azok kizárólag statisztikai célt szolgálnak. Az adatok csak összesített formában kerülnek közlésre. Senkinek sem kell tehát attól tartania, hogy a közölt adatokat bármilyen más, az adatszolgáltató érdekeit sértő célra felhasználják. Az összeíró gondoskodjék arról, hogy az elektronikus eszköz, illetve az esetlegesen papíron kitöltött kérdőívek illetéktelenek kezébe ne kerüljenek. 4

5 II. GAZDASÁGKÜSZÖB Az adatfelvétel a gazdaságküszöbre vonatkozó kérdésekkel kezdődik. Amennyiben az adatszolgáltatóról a kérdések feltétele során kiderül, hogy eléri a gazdaságküszöböt, úgy a program a teljes kérdőívkitöltésre ugrik akkor is, ha a gazdaságküszöbre vonatkozó összes információ nem került kikérdezésre. Gazdaságküszöb alatti háztartás esetében az összes földterületet és/vagy állatállományt rögzíteni kell. A gazdaság olyan műszakilag-gazdaságilag önálló egység, amely egységes irányítás alatt áll, és mezőgazdasági terméket állít elő vagy mezőgazdasági szolgáltatást végez. Teljes kérdőívet kitölteni csak abban az esetben kell, ha az adott címen található adatszolgáltató június 1-jén gazdaságnak minősül, vagyis eléri vagy meghaladja a gazdaságküszöböt, ami az alábbiakban határozható meg: a használatában lévő - termőterület (szántó, konyhakert, gyümölcsös, szőlő, gyep (rét+legelő), erdő, halastó, nádas összesen) legalább 1500 m 2, vagy - gyümölcsös-, illetve szőlőterület összesen legalább 500 m 2 (amely során az ültetvénynagyság kritériumának is meg kell felelni: a törzses gyümölcsfajok legalább 400 m 2, bogyós gyümölcsfajok és szőlő legalább 200 m 2 ), vagy - szántóföldi, ültetvény jellegű terület összesen legalább 500 m 2, vagy - járható üvegház, illetve fóliasátor/ház területe összesen legalább 100 m 2, vagy - gombatermesztésre használt alapterület legalább 50 m 2, vagy tartott legalább - egy nagyobb élőállatot (szarvasmarha, bivaly, sertés, ló, juh, kecske, emu, strucc, szamár, öszvér), vagy - 50 db baromfit (tyúk, lúd, kacsa, pulyka, gyöngyös összesen), vagy - 25 db házinyulat, vagy - 25 db prémes állatot, vagy - 25 db vágógalambot (a postagalambot nem kell figyelembe venni!), vagy - 5 méhcsaládot, vagy végzett mezőgazdasági szolgáltatást az elmúlt 12 hónap során. Az állatállományt a gazdasághoz kapcsolódóan kell összeírni, függetlenül attól, hogy esetleg az állatállomány tartására szolgáló épületek nem a gazdaság címén találhatóak. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy az állatállomány ne legyen két helyen összeírva (gazdasághoz kapcsolódóan és az istállózás helyén is). 5

6 III. A CÍMJEGYZÉK (LAJSTROM) VEZETÉSE A címjegyzék pontos vezetése elengedhetetlen: - a teljesség ellenőrzéséhez, - a körzet címeinek karbantartásához és - a pénzügyi elszámolás elkészítéséhez szükséges. Az összeírás teljeskörűségének biztosításához elengedhetetlen, hogy a kialakított körzethatáron belül valamennyi cím és adatszolgáltató felkeresésre kerüljön, függetlenül attól, hogy azok előnyomtatásra kerültek-e vagy sem. Az összeírást az elektronikus eszközön két alkalmazás (monitoring és kézi összeíró) segítségével kell végrehajtani. A monitoring csak online működik, míg a kézi összeíró hálózati csatlakozás nélkül (offline) is kezelhető. Mindkettő tartalmazza a címjegyzéket, valamint az eredeti címlista papíralapon is rendelkezésre áll. A papíralapú lajstrom vezetése nem kötelező, viszont az összeírás sikeres végrehajtását segítheti. Az összeírás során gyűjtött információkat az elektronikus rendszerben rögzíteni kell. A monitoring alkalmazás a következőket teszi lehetővé: összeírás vezérlése; közterület-változtatás kezdeményezése; új cím felvételének kezdeményezése; adatszolgáltatás meghiúsulásának rögzítése (előnyomott és nem előnyomott adatszolgáltatókra egységesen vonatkozik) o adatszolgáltatást megtagadta: ha a kijelölt adatszolgáltatóval a kapcsolatfelvétel sikeres, de az adatszolgáltatás megtagadás miatt nem valósult meg; o sikertelen kapcsolatfelvétel: ha a kijelölt adatszolgáltatóval a kapcsolatfelvétel nem sikerült, azaz ha az összeíró többszöri legalább háromszori felkeresés után sem talált otthon válaszadásra képes személyt; adatszolgáltatás meghiúsulásának rögzítése (csak előnyomott adatszolgáltatókra vonatkozik) o meghalt: az egyéni gazdaság véglegesen megszűntette tevékenységét a gazdaságot működtetők elhalálozása esetén; beolvadt egy másik egyéni gazdaságba; gazdasági szervezetté alakult; o gazdaság ismeretlen címre költözött: a gazdálkodó új címe a mintakörzeten kívül vagy ismeretlen helyen található; o gazdaság ismert címre költözött: a gazdálkodó új címe ismert helyen található, ekkor az új címet fel kell jegyezni egyéb rendeltetésű cím jelölése: ha az adott címen nem lakóépületet, hanem egyéb rendeltetésű ingatlant (pl. intézetet, üdülőt, üres telket, illetve boltot, templomot, önkormányzati épületet, romos házat, lakatlan épületet, stb.) talál. nem létező cím: előnyomtatott, de a valóságban nem létező cím riportok előállítása (előrehaladási és elszámolási) 6

7 A kézi összeíró alkalmazás a következőket teszi lehetővé: címlistából a cím részletes adatainak lekérdezése; adott címen történő összeírás végrehajtása (küszöb figyelése és ennek megfelelő részletezettségű adatfelvétel); névváltozás kezelése: o ha az előnyomtatott regiszterkóddal rendelkező adatszolgáltató eléri a gazdaságküszöböt, akkor szükség esetén el kell végezni a gazdálkodó nevének pontosítását; o ha az adott címen már egy másik gazdaság található, akkor az előnyomott gazdaság megfelelő (meghalt, elköltözött) státuszát rögzíteni kell és az új gazdaság adatait rögzíteni kell. állapotkódok automatikus generálása o nem adatszolgáltató o gazdaságküszöb alatti o gazdaság 7

8 A. FÖLDHASZNÁLAT A gazdaság használatában lévő földterülettel kell elszámolni, tulajdontól függetlenül. a saját tulajdonú területeken kívül a bérelt és egyéb jogcímen használt területeket is fel kell tüntetni az összesen sorokban; a gazdaság bérbe adott vagy mások által használt területeit azonban nem szabad feltüntetni; a gazdaságban dolgozó munkavállaló fizetségének részeként saját művelésre juttatott földet ahhoz a gazdasághoz tartozónak kell tekinteni, amelyik azt átadta, kivéve, ha a munkavállaló a saját termelőeszközeit használja annak megművelésére; kizárólag a gazdaság által használt közösségi tulajdonú területeket egyéb jogcímen használt földterületként kell elszámolni az egyes művelési ágaknál. A művelési ágak területének meghatározásánál a tényleges használatot kell figyelembe venni, NEM a földhivatali bejegyzésben szereplőt. Például, ha a feltört gyepen szántóföldi művelést folytatnak, akkor a területet szántóként; ha a szántóterületen erdőt, szőlőt, gyümölcsöst telepítettek, akkor erdőként, szőlőként, gyümölcsösként kell számba venni. Földhasználat jogcímei Minden művelési ág esetében a használt földterületet részletezni kell a földhasználat jogcíme szerint: saját tulajdonú terület, bérelt terület, egyéb jogcímen használt terület. Használt terület = Saját tulajdonú terület + Bérelt terület + Egyéb jogcímen használt terület Először a saját tulajdonú használt terület nagyságát kell megadni, mely nem haladhatja meg az összes használt terület méretét. Amennyiben a gazdaság nem saját tulajdonú területet is használ, el kell számolnia a bérelt és az egyéb jogcímen használt területeivel is. Bérelt terület: A gazdaság tényleges használatában lévő olyan földterület, amelyre előzetes megállapodás szerint (készpénzben, természetben vagy egyéb szolgáltatás útján) fizetett bérleti díj ellenében, írásbeli, vagy szóbeli bérleti szerződést kötöttek. A bérelt földterület vonatkozhat a teljes gazdaságra, illetve különálló földtagokra. A jelképes bérleti díjért (pl. 1 Ft/ha/év, 100 Ft/ha/év) bérelt területeket az egyéb jogcímen használt területek között kell elszámolni. Ezeket a területeket ne vegye figyelembe a bérelt terület és az átlagos földbérleti díj megadásakor. Egyéb jogcímen használt terület: Ide tartoznak a részes művelésű (csak a képviseletre jogosult személy jelenti); a díjmentesen megművelt úgynevezett szívességi használatú és bizonyos hivatal, tisztség betöltése címén kapott földterületek. A jelképes bérleti díjért (pl. 1 Ft/ha/év, 100 Ft/ha/év) bérelt területeket is az egyéb jogcímen használt területek között kell elszámolni. Ezeket a területeket ne vegye figyelembe a bérelt terület megadásakor. Bérelt terület elhelyezkedése: A bérelt terület nagyságát megyénként is részletezni kell a terület elhelyezkedése szerint. A megyénként megadott bérelt területek mellett fel kell tüntetni az éves átlagos földbérleti díjat. Földbérleti díj: a bérelt terület 1 hektárjára jutó, pénzben megállapított, vagy "forintosított" díj. Több éves szerződés esetén a évre vonatkozó pénzösszeg. 8

9 A területértékek rögzítésénél lehetőség van mértékegység választásra: hektár (4 tizedes pontossággal) négyzetméter hold négyszögöl (vagy négyzetöl) Mértékegységtől függően a program a bevitt értéket átszámítja hektárra illetve négyzetméterre és az így megjelenített értékre futtatja az ellenőrzéseket. Például 500 négyszögöl (1798,3 m 2 ) konyhakerti terület rögzítésekor megjelenő hibaüzenet: A konyhakert területe nem érheti el az 1500 m 2 területnagyságot! A területi adatok elszámolásánál az ebből -ös sorokra/oszlopokra figyelmet kell fordítani, adatuk nem haladhatja meg a kapcsolódó összesen sor/oszlop adatát. A területek alapterületként való elszámolására szintén figyelmet kell fordítani. A terület nagyságát, többszöri hasznosítás esetén is csak egyszer szabad elszámolni (üvegházak, gombatermesztésre használt alapterület). A másodvetésű növényeket nem kell külön számba venni, minden területet csak a fővetésűnek tekintett növényhez kell rendelni. Ez a nagyobb termelési érték illetve a hosszabb vegetációs időszak alapján dönthető el. A1. Művelési ágak T Szántó és szántóként használt kert Élelmezési, takarmányozási, ipari és szaporítási célra vetett szántóföldi növények (árutermelés) e r Konyhakert Zöldséggel, virággal esetleg szőlővel és gyümölcsfával vegyesen is hasznosított, a család konyhájára szánt termények, 1500 m 2 -nél kisebb terület m ő Mezőgazdasági terület Gyümölcsös Összefüggő, összesen legalább 400 m 2 kiterjedésű gyümölcsfák, illetve legalább 200 m 2 kiterjedésű gyümölcsbokrok területe t e Szőlő Összefüggő, legalább 200 m 2 -es területet elérő szőlőtőke sor vagy sorok r ü Gyep Legalább 5 éve állatok legeltetésére vagy kaszálásra használt füves terület illetve nem használt, de támogatásra jogosult terület l Erdő Erdészeti fa és cserjefajokkal borított terület e t Nádas Halastó Nádtermeléssel hasznosított, többnyire vízzel borított terület Halgazdasági célt szolgáló, lecsapolható terület Gomba Gombatermesztéssel hasznosított összes alapterület 9

10 A2. A gazdaság tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó egyéb területek A gazdaság irányítására (iroda- és/vagy lakóépületek), állattartásra, tárolásra használt épületek, utak, udvarok, művelés alól kivett területek összessége. Például gabonaraktárak, javítóműhelyek, összekötő utak, pihenő- és díszkertek, utak és a hozzájuk tartozó árkok, tavak, víztározók, kőfejtők, melyek a gazdaság működéséhez szükségesek. A gombatermesztésre használt alapterület, függetlenül a termesztés helyétől (pince, szántóföld, üvegház), is ide tartozik. Kötelező kitölteni! Felhagyott művelésű mezőgazdasági területek Korábban hasznosított, de gazdasági, szociális vagy más okból meg nem művelt és a vetésforgóban nem szereplő mezőgazdasági területek, amelyek a gazdaság eszközeivel, szükséges ráfordítással újra termelésbe vonhatók. Például kiöregedett gyümölcsös, már nem termő szőlő, elvadult szántó, nem használt gyepterület, elvizesedett területek Nem tartozik ide: az egy évre pihentetett ugar területe (A7.2 szántó) nem hasznosított, támogatásra jogosult gyepterület (A30.2 gyep) park és díszgyepek (A2.1 egyéb földterület) Szántó és szántóként használt kert: Szántó: rendszeresen, általában vetésforgó rendszerben művelt terület függetlenül az elvégzett talajmunkától. Az átmenetileg pihentetett (ugaroltatott) szántót, a faiskolák valamint az árutermelő üvegházak területét is itt kell elszámolni. Szántóként használt kert: az a szántóföldi és kertészeti növényekkel hasznosított, a gazdaság többi részétől elkülönített, többnyire ház körüli terület, ahol a megtermelt növényeket nem a gazdasághoz tartozó személyek fogyasztják el. Ide tartoznak a kertben termelt gabonafélék és takarmánynövények. A család saját fogyasztására termelt növények (valamint a csak esetlegesen értékesített felesleg) területe a konyhakert művelési ághoz tartozik. Vetésforgó: Az egynyári növényeket egy előre meghatározott terv vagy sorrend szerint vetik a szántóterületen az egymást követő gazdasági években. Szántó = szabadföldi szántó + szántóföldi egyéb ültetvény jellegű növények + üvegház, fólia A táblában a szántóföldön élelmezési, takarmányozási, ipari és szaporítási (magtermesztés) célra elvetett szántóföldi növények területével kell elszámolni június 1-jei állapot szerint. A3. Szabadföldi szántóterületnél kell elszámolni: a gabonafélék és takarmánynövények teljes területét (a kertben termesztettet is); az eladási céllal vetett szántóföldi növények (ipari növények, zöldségfélék, hüvelyesek, virágok, dísznövények) területét; szabadföldi, nem járható védőborítás (síkfólia, nem járható üvegharang vagy fóliaalagút, hollandi ágy) alatt termesztett növények területét; az időszaki gyep területét (legalább 1 éven keresztül, de legfeljebb 5 évig terjedő időszakra elfoglalt szántóterület, amelyben a fűfélék a domináns növények) az energiatermelésre használt növények területét a zöldtrágyának vetett növények területét; a szamóca területét (Zöldségfélék és szamóca); az ugar területét; 10

11 Időszaki gyep: a gazdasági év teljes időszakában a vetésforgó részeként legeltetésre, szénának vagy silózásra szánt fűfélékkel vetett terület Zöldtrágya: a talaj termőképességének megőrzése illetve fokozása érdekében vetett kultúrnövények, amelyek teljes zöld tömegét virágzása vagy bimbózása előtt bedolgozzák az általában gyengébb minőségű talajba az istállótrágya kiváltása céljából. A zöldtrágyának vetett növények területét a szántóföldi növények szabadföldi területénél kell elszámolni (A3. kérdés), de csak fővetésű zöldítés esetén. A tábla kitöltésekor figyelembe kell venni, hogy a szántóföldi növények általában ipari feldolgozásra kerülnek, míg a kertészeti növényeket, zöldségeket többnyire frissen fogyasztják; a szántóföldi növényeket felhasználási céljuk szerint kell besorolni pl. mák gyógyszergyárnak Mák egyéb célra (1243); étkezésre szánt mák Mák élelmezési célra (1242); a zöldtakarmányként betakarított gabonaféléket takarmánynövényként kell elszámolni (silókukorica, csalamádé), például kukorica (vetőmag nélkül): felhasználástól függetlenül, szemes terményként betakarítva silókukorica: zöldkukorica, teljes cső, növényrészek vagy teljes növény betakarítása illetve a megújuló energia előállításához betakarított teljes csövek (szemek, csutka, csuhé) az emberi fogyasztásra szánt csemegekukoricát (pattogtatni valót is) a zöldségfélék és szamóca táblában kell feltüntetni. Szabadföldi szántó = szántóföldi növények szabadföldön + zöldségfélék és szamóca + be nem vetett szántó A4. Energiatermelésre használt növények: a kizárólag energiatermelésre használt növények területét a Szántóföldi növények területe szabadföldön című tábla megfelelő sorában kell elszámolni: energiafüvek (pl.: Miscanthus), fás szárú, de erdőnek nem minősülő növények, egyéb energianövények szántón; az olyan növények területét, amelyeket az energiatermelés mellett más célra is (pl.: takarmány, élelmiszer) használnak, a Szántóföldi növények területe szabadföldön című tábla megfelelő soránál (pl.: kukorica biomasszaként a silókukoricánál) kell figyelembe venni, ebben a táblában pedig részletesen el kell vele számolni; ha az élelmezési, takarmányozási, ipari és szaporítási (magtermesztés) célra elvetett szántóföldi növények melléktermékét vagy főtermékét energiatermelésre használja fel (pl.: kukoricaszár eltüzelése vagy biodízel előállítása napraforgó olajból), a vetésterülettel számoljon el az A4-es kérdésnél is; ha nem energianövényeket is teljes egészében felhasznál energetikai célokra, vetésterületüket számolja el az A4-es kérdésnél is. A5-6. Zöldségfélék és szamóca szabadföldön: a saját fogyasztásra termelt zöldségféléket beleértve a járható takarás alatt történő termesztést is a konyhakertben kell szerepeltetni; a kertészeti vetésforgóba kell beírni a kizárólag más kertészeti növényekkel együtt (zöldségfélék, szamóca, szántóföldi virágok és dísznövények) termesztett növények területét a zöldségfélék és szamóca összterületéből. A7-9. Június 1-jén be nem vetett szántóterület: Mezőgazdasági célra használt, de adott időpontban szántóföldi növény vagy zöldségfajokkal valamilyen ok miatt be nem vetett szántóföldi terület. 11

12 Ugar: adott gazdasági évben növénytermesztésre nem hasznosított, be nem vetett terület, amelyet gyomirtás és talajjavítás céljából pihentetnek, de talajművelést illetve időszakos legeltetést végeznek rajta. Spontán kikelt természetes zöld növényi borítottság fedheti a talajt. A Egyéb ültetvény jellegű növények: Nem vetésforgóban termesztett, a szántó területén több évig termést hozó, eladásra szánt növények: faiskolák (dísz- és gyümölcsfaiskolák, szőlőoltvány-iskolák, kertekbe, parkokba szánt sövénynövények, rózsák, díszcserjék); karácsonyfa-ültetvények; kereskedelmi célú erdészeti faiskolák (a gazdaság saját igényeit kielégítő, erdőterületen telepített házi faiskolát az erdő művelési ágnál kell elszámolni); fonásra, szövésre szánt általában éves betakarítású növények (kosárfűz); egyéb (pl. szarvasgomba termesztéssel hasznosított szántóföld). Faiskola: a szabadföldön, későbbi átültetési céllal termesztett fiatal fás növények területe. Ide tartozik a gyümölcsfaiskola, szőlőalanytelep és oltványiskola, díszfaiskola, kereskedelmi célú erdészeti faiskola, valamint a kertekbe, parkokba, utak vagy árkok szélére való ültetésre nevelt fák és cserjék (sövénynövények, rózsafák, egyéb dísznövények, tűlevelű díszfenyők, beleértve az összes alanyt és magoncot) területe. Karácsonyfa-ültetvények: a mezőgazdasági területen (szántón), kereskedelmi célból ültetett és nevelt fenyőfélék területe. A nem gondozott vagy felhagyott művelésű ilyen ültetvény erdőterületnek minősül. Egyéb ültetvények: a korábban szerepeltetett ültetvénytípusok alá nem tartozó fás növények területe. Ide tartoznak az elsősorban fonásra használt ültetvények (kosárfűz stb.) és a szántó területén szarvasgomba-termesztés céljából telepített ültetvények (gazdanövény lehet például a tölgy vagy mogyoró). Ezeket az öntözőberendezések használata és a talajművelési munkák különböztetik meg az erdős területektől. A Járható üvegház, melegház, fóliaház, fóliasátor szántón: olyan fix vagy mozgatható, üveg, rideg műanyag vagy fólia borítású termesztő berendezés, amelybe a munkavégzést folytató személy be tud jutni és ott dolgozni képes (üvegház, melegház, fóliaház, fóliasátor); a termesztett növényeket eladásra szánják, a saját fogyasztásra termelt növények területét a konyhakert művelési ágnál kell elszámolni; az alacsony takarás alatt (síkfólia, fóliaalagút, hollandi ágy) termesztett növények területét szabadföldi termelésnek kell tekinteni, és az A3. kérdés megfelelő növény vagy növénycsoport területébe kell számítani; az időszakosan fedett, illetve időszakosan szabad ég alatt fejlődő növények területét teljes egészében takarás alattiként kell számba venni; mozgatható növényházak esetében az elmúlt 12 hónap során ténylegesen fedett összes szántóterületet kell figyelembe venni; adott területet többszöri hasznosítás esetén is csak egyszer kell kimutatni; amennyiben több szinten lehetséges a termesztés, csak az alapterületet kell figyelembe venni; a gombaterületet a táblában nem szabad elszámolni (azt az A38-as kérdésnél kell feltüntetni). Hidrokultúrás növénytermesztés: A növénytermesztés nem talaj közvetítésével, hanem tápfolyadék használatával működik. A növény nem a földben növekszik, hanem tápoldatban vagy tápoldattal rendszeresen átjárt anyagban, mint például perlit, kavics, agyaggolyó, kőzetgyapot. 12

13 A4. A szántó művelése és téli talajtakarás, az elmúlt 12 hónapban (2015. június május 31.) A gazdaság használatában álló teljes szabadföldi szántóterülettel el kell számolni talajművelés és téli talajtakarás esetében. Az állandó takarás alatti területeket (járható üvegház, melegház, fóliasátor, fóliaház) nem kell figyelembe venni. Az évelő szántóföldi növényekkel borított, nem az elmúlt 12 hónapban vetett szabadföldi szántóterületeket és az elmúlt 12 hónapban nem művelt szabadföldi szántóterületet külön sorokban kell jelenteni! A18. Talajművelési módszerek Hagyományos talajművelés: a talaj ekével vagy tárcsával történő megfordításán szántáson alapul, amit a második fázisban tárcsás boronával egyengetnek el. Talajkímélő művelés: a talaj sekély (maximum 20 cm) művelése, általában a talaj megfordítása nélkül. A növényi maradványok legkevesebb 30%-a a talajfelszínen marad, az erózió csökkentése és a nedvesség megőrzése céljából. Legfontosabb típusai: Sávos (szalagos, zóna-) művelés esetében a talajt csak a vetéskor bolygatják meg. Általában széles sorközű növények esetében alkalmazott módszer, amikor a talajfelület kb. egyharmadán (sávban) történik talajművelés, a felület többi része növénymaradványokkal fedett marad. Bakhátas művelés: talajvédelmi és termesztési céllal, általában lejtős területen alkalmazott művelési mód, amelynek során a növényeket a sorköznél legalább cm-rel magasabb bakhátakba vetik vagy ültetik. Nincs talajművelés, közvetlen vetés: a szaporítóanyagot közvetlenül a talajba juttatják, a betakarítás és a vetés között semmiféle talajművelés nem történik. Mulcsozással és/vagy növényvédőszerek használatával biztosítják a gyommentességet, előzik meg az eróziót és biztosítják a megfelelő talajállapotot. A19. Talajtakarási módok Szokásos őszi vetésű téli növényzet: a szántóra már ősszel elvetett növények, melyek a télen áttelelnek, és amelyeket a következő évben takarítanak be vagy használják legeltetésre (pl. az őszi búza, őszi árpa, őszi képosztarepce). Ideiglenes takarónövényzet: elsősorban a talaj téli védelme érdekében vetett alacsony gazdasági jelentőségű növények, amelyeket nem takarítanak be, vagy nem használnak legeltetésre, hanem általában tavasszal vetés előtt beszántanak. A télire vetett zöldtrágyanövények ide tartoznak. Az árvakelést is itt kell számba venni. Növényi maradványok: a szántó takarása az előző tenyészidőszak növényi maradványaival (pl. tarló, szalma, kukoricaszár) történik, amelyek a terület minimum 10 százalékát borítják. Azokat a parcellákat, ahol a növénymaradványok a terület maximum 30%-át fedik külön soron is jelenteni kell! Fedetlen, szántott talaj: ősszel megművelt, be nem vetett vagy maximum 10 százalék növényi maradvánnyal borított szántó, amely üresen marad a következő vetésig. A legalább elmunkáló elemmel (pl. Campbell féle henger) lezárt felszínt külön soron is szerepeltetni kell! A20.1. A vetésforgóban lévő szántóterület aránya Az elmúlt 3 évben vetésforgóban szereplő szántóterület becsült arányát kell megadni az összes szántóterülethez viszonyítva. A fóliasátor, üvegház alatti termesztés területe, valamint a szabadföldi zöldségtermesztés területe (amikor csak zöldségfélék váltják egymást), nem számolható el vetésforgóként. Vetésforgó: a növények előre megtervezett, adott területen egymást váltó termesztésének gyakorlata folyamatosan legalább 3 éven keresztül. Különböző gabonafélék váltakozása (pl. búza árpa zab búza) vetésforgónak tekintendő. 13

14 A20.2. Zöldítési támogatás érdekében kijelölt ökológiai jelentőségű területek nagysága A legalább 15 hektár szántóföldi területtel rendelkező gazdaságoknak kötelezően kitöltendő! Amennyiben a szántó területe 15 hektárnál nagyobb, annak legalább 5%-ának megfelelő méretű területen ökológia jelentőségű területet kell létrehoznia a támogatást igénylőnek annak érdekében, hogy a zöldítési támogatásra jogosulttá váljon. Ez lehet: parlagon hagyott terület, ökológiai jelentőségű másodvetés, fasor, fás sáv, nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területek, vagy egyéb. Bizonyos esetekben lehetőség van a zöldítés gyakorlatainak végrehajtása alóli mentességre is: ökológiai gazdálkodást folytatók, vagy a kistermelői támogatási rendszert választóknak nem kell megfelelniük a zöldítés szabályainak. Ezekben az esetekben 0 hektárt kell a kérdéshez beírni válaszként. A Konyhakert: A gazdaság többi részétől elkülönített terület, amely a gazdálkodó háztartásához tartozó személyek fogyasztásának kielégítését szolgálja, innen értékesítésre csak az esetlegesen képződő kis mennyiségű fölösleg kerülhet. Háztartásnak tekintjük az egy címen lakó, költségeiket közösen viselő személyeket. Ha a terményeket a család más tagjai is fogyasztják vagy a gazdálkodó piaci értékesítésre illetve takarmányozási céllal használja fel, akkor területüket a szántó művelési ágnál kell elszámolni (mint szántóként használt kert). Az egyes növények esetében a 100 m 2 alatti parcellákat a konyhakert területénél összevonva kell feltüntetni, de annak összterülete nem érheti el az 1500 m 2 -t. Az ennél nagyobb területeket, illetve a tágabb családot ellátó konyhakerteket a szántóföldi növények illetve zöldségek tábláknál részletezve kell elszámolni. A konyhakert állhat szántóterületből (pl. burgonya, bab, saláta) vagy ültetvényből (gyümölcsfák, szőlőtőkék) is. A konyhakertben található kis területű, saját fogyasztást szolgáló üvegház és fólia alatt termelt növények területét itt kell elszámolni, nem az A14-es kérdésnél. Nem tartoznak ide felhasználástól függetlenül a szemes betakarítású gabonával bevetett területetek és a takarmánynövények, ezeket a szántó művelési ágnál kell feltüntetni. Nem tartoznak ide a pihenőkertek (park és díszgyep), ezeket az egyéb területeknél (A2. kérdés) kell feltüntetni. A Gyümölcsös és szőlőterületek Csak az összefüggő, sorban vagy sorokban telepített területeket tartalmazza! Az összterületnek el kell érnie legalább: 400 m 2 -t a gyümölcsfák (törzses fajok), 200 m 2 -t a gyümölcsbokrok (bogyós fajok), 200 m 2 -t a szőlőterületek esetén. A konyhakerten belüli, összefüggő gyümölcsöst és szőlőt is el kell itt számolni, ha területe a fenti mérethatárt eléri vagy meghaladja. A vegyesen telepített gyümölcsösök esetében a gyümölcsfajonkénti területeket kell beírni, a következő számítás szerint: gyümölcsfajonként a sor- és tőtávolság szorzatát kell megszorozni a fák számával. A területnagyság meghatározásakor a termő (termőkorú) és a még nem termő (friss telepítés) területeket összegezve kell elszámolni a táblákban. Az időjárás vagy betegség miatt termést nem hozó területeket itt nem kell megkülönböztetni! A fahozamuk miatt ültetett gyümölcsfákat, amennyiben kivágás előtt rendszeres róluk a termés betakarítás (értékesítési célú), itt kell számba venni, nem az erdőterületnél. A műveléssel felhagyott, gondozatlan, kiöregedett már nem termő szőlő- és gyümölcsös területeket nem szabad a táblákban feltüntetni, azokat a nem hasznosított területekhez (A2.2.) kell beszámítani. A használt gyümölcsös illetve szőlő területének (a termő és összesen területeknek is) meg kell egyeznie a fajonként vagy fajtánként megadott részterületek összegével. A szamóca területét a szántó művelési ágnál (A5. kérdés) kell feltüntetni! 14

15 Például ha van 450 m 2 diója és 250 m 2 málnája, akkor az összes használt gyümölcsös terület 700 m 2, viszont ha csak 300 m 2 a dió és mellett a málna területe továbbra is 250 m 2, akkor a dió területét a konyhakertnél kell elszámolni, a málna területét pedig a gyümölcsös művelési ágban! Borszőlő: olyan szőlőfajták tartoznak ide, amelyeket elsősorban bor előállítására termesztenek. Ilyenek, pl. a Rajnai rizling, Olaszrizling, Szürkebarát, Kékfrankos, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot stb. Az étkezési célra is felhasználható borszőlőfajták (pl. Izsáki sárfehér, Mézes fehér stb.) adatait is itt kell kimutatni. Csemegeszőlő: olyan szőlőfajták tartoznak ide, amelyeket elsősorban friss fogyasztásra szánnak. Ilyenek, pl. az Afuz Ali, Attila, Cardinál, Csabagyöngye, Irsai Olivér stb. Egyéb szőlő: ide tartoznak az előző két csoportba nem tartozó ún. direkttermő szőlőfajták, pl. a Delaware (fehér, piros), Izabella, Noah, Othello, Feri szőlő stb. A Gyep A rét és legelő területe együttesen, azaz folyamatosan, legalább 5 vagy annál több éve ugyanazon területen elhelyezkedő, kaszálással (rét) vagy legeltetéssel (legelő) hasznosított terület vagy nem hasznosított, de támogatásban részesült területek. legelő + rét + nem hasznosított, de támogatásban részesült területek = használt gyepterület összesen Ide tartoznak a nem hasznosított, de jó környezeti és ökológiai állapotban tartás címén támogatásban részesült gyepterületek is. Ezeken a területeken csak tisztítókaszálást végeznek az agrártámogatások minimumkövetelményeinek teljesítése céljából. Ezeket a gyepeket gazdaságilag nem hasznosítják sem rendszeres legeltetéssel, sem a kaszált növények értékesítése révén. Nem tartoznak ide a gazdálkodó tulajdonában lévő, de használaton kívüli területek, ezeket az A2.2-es kérdésnél kell elszámolni. Közbirtok (közlegelő): olyan hasznosított mezőgazdasági földterület, amely nem tartozik közvetlenül egy gazdasághoz, közös használati jog (közös legeltetési jog) érvényes rá. Például egy közös használatú legelő, amelyen 2-3 gazda tehenei legelnek díjazás és nyilvántartás vezetése nélkül (közlegelő). Ilyen esetben kérjük a gazdaság által használt teljes területet az A30.3-as kérdésnél megadni. használt gyepterület összesen = külterjes gyep + belterjes gyep + nem hasznosított, de támogatásban részesült gyepterületek Belterjes (intenzív) gyep: olyan kaszálással/legeltetéssel hasznosított terület, amely jó vagy közepes minőségű talajon található, és agrotechnikai művelettel (pl. öntözéssel, trágyázással) fokozzák a termőképességét a magas hozamok elérésére. Külterjes (extenzív) gyep: olyan állandó rét vagy legelő, amelyen termésfokozókat (vetőmag, műtrágya, öntözés) nem, vagy alig alkalmaznak. Természetes termőképességre alapozó művelést folytatnak, általában nem kaszálják, időszakos illetve eseti legeltetést végeznek. Például köves területek, hangafüves puszták, mocsaras területek. 15

16 A33. Öntözés Az adatszolgáltatás kiterjed minden öntözésre, tekintet nélkül arra, hogy az öntözés vízdíjfizetés ellenében, vízjogi engedéllyel vagy sem, illetve saját vagy társulati üzemeléssel történt-e. A ténylegesen öntözött terület nem lehet nagyobb az öntözhető területnél! Öntözhető terület: a gazdaság területén rendelkezésre álló öntözőberendezésekkel és vízmennyiséggel öntözhető terület nagysága. Üvegház és konyhakert megléte esetén értéke nem lehet 0, ezeket a területeket itt mindenképpen el kell számolni! Öntözött terület: Öntözhető területnek az a része az üvegházon és a konyhakerten kívül, amelyet az elmúlt 12 hónapban legalább egyszer megöntöztek. A terület alapterületként kerül elszámolásra, tehát többszöri öntözés esetén is csak egyszer kell vele számolni. Ha az elmúlt 12 hónap során egymás után több növényt is termesztettek egy adott táblán, a területet csak egyszer szabad jelenteni: amennyiben a fővetésű növényt öntözték, kizárólag csak azt kell, egyébként a legfontosabb öntözött másodveteményre vonatkoztatva kell az adatokat megadni. Öntözési módszerek: A korábbiakban jelentett öntözött területeken (tehát az üvegházon és konyhakerten kívül) alkalmazott öntözési módokat kell jelenteni. Árasztásos öntözés: a víz vezetése a föld felszínén a terület teljes elárasztásával, a gravitáció segítségével történik. Barázdás öntözés: a víz vezetése a növénysorok között kis öntözőbarázdákban a gravitáció segítségével történik. Esőztető öntözés: a növények öntözése a víz nagy nyomással, esőztetve történő kipermetezésével történik. Csepegtető öntözés: a növények öntözése a talaj közelében cseppenként, vagy vízköd előállításával történik. Az öntözővíz forrása: Az információt az átlagos csapadékú vagy száraz évben használt fő vízforrásra vonatkozóan kell gyűjteni. Amennyiben a gazdaságban az öntözővíz biztosítása jellemzően több vízforrásból történik, a legfontosabb forrást kell megjelölni. Az adatokat egy átlagos évre vonatkozóan kell felvenni. Gazdaság területén kitermelt felszín alatti víz: a gazdaság területén vagy annak közelében található víznyerő hely, amelyből a víz szabadon folyik, vagy szivattyú segítségével történik a vízkivétel. Gazdaság területén kitermelt felszíni víz: kisebb természetes tavak vagy mesterséges medencék, amelyek teljes mértékben a gazdaság területén helyezkednek el vagy kizárólag a gazdaság használja. A víz eredeti forrása lehet vízgyűjtőkben összegyűjtött csapadékvíz vagy felszín alatti víz. Ha a felszín alatti vizet csak az öntözési időszak alatt gyűjtik össze a tározóban, azt Gazdaság területén kitermelt felszín alatti víz megnevezés alatt kell felvenni. Gazdaság területén kívüli felszíni víz: a gazdaság területén kívül található természetes felszíni édesvizek (tavak, folyók, egyéb vízfolyások). A mesterséges tározók, vízfolyások nem ide, hanem a közös vízellátó rendszerekből származó forráshoz tartoznak! Ide tartoznak az olyan kisebb tározók (kevesebb, mint 1000 m 3 ), amit kis patakokon a szivattyúk megfelelő működése céljára létesítettek. Gazdaság területén kívüli, közös vízellátó rendszerekből származó víz: öntözési, vízgazdálkodási célból mesterségesen kialakított magán vagy társulati vízfolyások és tározók, melyek használatáért általában fizetni kell. Az ilyen öntözőrendszert több gazdaság használhatja. A gazdaságba tartályokban szállított vizet is itt kell felvenni, kivéve, ha a víz egyértelműen besorolható a gazdaságon kívüli tó, vízfolyás kategória alá. 16

17 A Mezőgazdasági terület trágyázása Ha a gazdaságban az elmúlt 12 hónapban használtak fel, vagy az állattartás során keletkezett szervestrágya, akkor el kell számolni annak mennyiségével! Szilárd trágya: a hagyományos almos állattartás során keletkezett, az állatok ürülékéből és az alomanyagból álló trágya. Hígtrágya: az almozás nélküli állattartás közben keletkezett, folyékony halmazállapotú, hidraulikusan szállítható szervestrágya, mely bélsárból, vizeletből és a trágya eltávolítására felhasznált vízből áll. Trágyázott alapterület: minden területet csak egyszer kell felvenni, még akkor is, ha több alkalommal juttattak is ki trágyát az elmúlt 12 hónap folyamán. Az 1 hektárra jutó szilárd trágya mennyisége nem haladhatja meg a 90 tonna/ha-t (900 mázsa/ha-t) egyik sorban sem. Hígtrágya kijuttatása: Csúszócsöves tömlő: szórókeretes ejtőcsövekkel ellátott, csőfüggönyös kijuttatás. Csúszócsöves csoroszlya: A hígtrágya talajfelszínre juttatása a hígtrágyaszállító tartálykocsik függesztő szerkezeteire kapcsolható különböző sekélyinjektálók segítségével, melynek hatására a növény kevésbé szennyeződik. Injektálás sekély/nyitott résbe: a trágya sekély, kb. 5 cm mély résbe történő bejuttatása, amit általában a kijuttatás után nem zárnak le. Injektálás mély/zárt résbe: a trágya mélyebb, kb. 15 cm mély résbe történő bejuttatása, amit a kijuttatás után le is zárnak. A38. Gomba Gombatermesztéssel hasznosított összes alapterület (zsákok által elfoglalt terület, gombaágyak területe), amelyet a június 1-jét megelőző 12 hónap folyamán legalább egyszer használtak. A hasznosított alapterületet a termesztés módjától (pince, fólia stb.) függetlenül kell figyelembe venni. Amennyiben az elmúlt 12 hónap során többször is hasznosították, csak egyszer szabad számba venni. A fás területen történő gombatermesztés (pl. szarvasgomba) területét nem gomba-területként, hanem ültetvény jellegű egyéb növényként (A10. kérdés) kell elszámolni, amennyiben telepített gazdanövényekhez kötődik. A gombatermesztésre használt erdők területét az erdő művelési ágnál kell elszámolni. A Erdő Erdészeti fa- és cserjefajokkal borított terület, különösen: erdei faiskolák az erdőn belül, a gazdaság saját felhasználására; szélfogó erdősávok, védősávok, élő sövények stb. területe; fás szárú erdészeti fafajokkal energiatermelés céljára telepített erdő; szarvasgomba-termesztésre használt természetes módon létrejött erdős területek hasznosítása (az erre a célra telepített erdei fafajokat egyéb ültetvényként az A10-es kérdésnél kell elszámolni); erdei létesítmények területe (erdei utak, faanyagtárolók). Nem tartozik ide a közös erdő használata; a kereskedelmi célú és az erdőn kívül található erdészeti faiskolák (ezeket a szántó művelési ágban kell elszámolni); termésükért nevelt gyümölcsfák (dió, gesztenye), füzesek. A rövid rotációs idejű erdő általában 20 évnél rövidebb ideig foglalja el a területet (első vetéstől/telepítéstől a teljes letermelésig, a gyérítést nem beleértve), azt követően kivágják, és a faanyagot energiatermelésre (pl. fűz, nyárfa) és/vagy papíripari (nyárfa) célra használják. Nem tartozik ide a szántóterületen lévő, 5 éven belül kitermelt energiacélú fatermelés. 17

18 A Nádas Nádtermeléssel hasznosított, többnyire vízzel borított terület. A nádas teljes területével el kell számolni, a betakarítástól függetlenül. A Halastó Halgazdasági célt szolgáló, lecsapolható terület. A45. A használt földterület változása június május 31. A táblában az elmúlt egy év során bekövetkezett földhasználati változásokkal kell elszámolni művelési áganként (2015. június 1 és május 31.). A változás okai a következők lehetnek: Növekedés Csökkenés bérlés vásárlás öröklés művelési ág váltás, változás egyéb fel nem sorolt ok megszűnt bérleti szerződés bérbeadás eladás kisajátítás művelési ág váltás, változás egyéb fel nem sorolt ok Ha adott földterületen művelési ág váltás történt, akkor azt mind csökkenésként, mind növekedésként el kell számolni a táblázatban! Például feltörte korábban legeltetéssel hasznosított 100 hektáros szántóterületének felét és bevetette napraforgóval: gyepterület, csökkenés, 50 hektár, művelési ág váltás (csökkenés) szántó és szántóként használt kert, növekedés, 50 hektár, művelési ág váltás (növekedés) Fontos, hogy csak a tárgyidőszakban történt változásokat szerepeltesse a táblázatban, mert a program összesíti a bevitt sorokat és az előző időszak megfelelő adatához viszonyítja. Tehát, ha örökölt 100 hektár szántóterületet, aminek következtében felmondta 50 hektáros bérleményét, de további 70 hektár erdőterületet útépítés miatt kisajátítottak a változás elszámolása a következő: Művelési ág szántó és szántóként használt kert szántó és szántóként használt kert Területváltozás jellege Hasznosítás jogalapja Területváltozás mértéke növekedés öröklés 100 hektár csökkenés bérelt terület csökkenése 50 hektár erdő csökkenés kisajátítás 70 hektár Technikai összesen hektár 18

19 B. ÁLLATTENYÉSZTÉS A B4, B7, B8, B10, B12, B14, táblákban az állatállomány nagyságát kor, ivar, súly és hasznosítás szerinti bontásban kell feltüntetni. B4. Szarvasmarha Borjú vágásra: minden olyan egyévesnél fiatalabb szarvasmarha, amelyet vágóborjúként értékesítésre vagy saját fogyasztásra borjúként levágásra szánnak. Vágóüsző: 1 2 éves vagy idősebb nőivarú szarvasmarha, amelyet hústermelés céljából tartanak. Egyéb üsző: 2 éves és idősebb nőivarú szarvasmarha, amelyet a tehénállomány pótlására szánnak. Tehén: minden olyan szarvasmarha, amely már egyszer ellett, beleértve az esetleges 2 évesnél fiatalabb teheneket is. Tejhasznú tehén: kizárólag vagy elsősorban emberi fogyasztás és/vagy feldolgozás céljából tejet termelő tehén (pl. Holstein-fríz). A kiselejtezett tejhasznú tehenek is ide tartoznak, függetlenül attól, hogy az utolsó laktáció és a vágás között hizlalták-e vagy sem. Húshasznú tehén: fajtajellegénél fogva elsősorban hústermelésre (vágásra) tartott tehén, (pl. Magyar szürkemarha, Limousin, Charolais) függetlenül attól, hogy tenyésztésben tartása meghatározott időtartama alatt tejet is ad, vagy kiselejtezett tehénként igázzák. Kettős hasznosítású tehén: hús- és tejtermelésre egyaránt alkalmas tehén (pl. Magyartarka). A kiselejtezett kettőshasznú tehenek is ide tartoznak, függetlenül attól, hogy az utolsó laktáció és a vágás között hizlalták-e vagy sem. Az ivartalanított egyedeket a hímivarú sorokon kell elszámolni. B6.2. Legeltette a szarvasmarháit az elmúlt 1 évben? (2015. június június 1.) A táblázatban az elmúlt 12 hónapban legeltetett szarvasmarha állománnyal és az átlagos legeltetési idővel kell elszámolni. Tehát az adatoknak nem kell megegyeznie a június 1-i szarvasmarha állománnyal. Minden állatot csak egy korcsoportban kell szerepeltetni, attól függően, hogy az elmúlt egy évben melyik volt a rá legjellemzőbb korcsoport! Legeltetett napok száma átlagosan: a referencia időszakban átlagosan hány napot töltöttek kint az állatok. Szabadban töltött átlagos idő: a legeltetési időszak alatt átlagosan hány órát töltöttek egy nap az állatok a legelőn. B7. Bivaly Nőivarú tenyészbivaly: minden olyan nőivarú állat, amely már legalább egyszer ellett. Egyéb bivaly: ami nem tartozik a másik csoportba, nemre való tekintet nélkül. B8. Sertés Előhasi koca: az a koca, ami most először vemhes. Üres koca: legalább már egyszer ellett tenyészkoca, amely az összeírás időpontjában nem vemhes, ideértve a szoptatós kocát is. Szűz kocasüldő: továbbtenyésztésre kiválasztott kocasüldő. 19

20 B10. Juh Bárány választásig: nemre való tekintet nélkül a szopósbárány. Tejhasznú anyajuh: kizárólag vagy elsődlegesen emberi fogyasztásra és/vagy feldolgozásra alkalmas tejet termelő fajták nőivarú egyede. A kiselejtezett tejhasznú juh is ide tartozik. Egyéb anyajuh: nem tejhasznú anyajuh. Egyéb juh: 1 éves kor feletti juh, amit még nem vontak be tenyésztésbe (pl: toklyó, ürü). A már kiselejtezett tenyészkost is ide soroljuk B12. Kecske Egyéb anyakecske: nem tejhasznú kecske Tejhasznú anyakecske: kizárólag, vagy elsődlegesen emberi fogyasztásra és/vagy feldolgozásra alkalmas tejet termelő fajták nőivarú egyede. A kiselejtezett tejhasznú kecske is ide tartozik. Egyéb kecske: ami nem tartozik a többi csoportba nemre való tekintet nélkül. (pl: bak, gida, ürü, buga, gödölye) B14. Ló (póniló nélkül) A táblában a hátas- és versenylovakat, illetve a gazdasághoz tartozó személyek szabadidős tevékenységét szolgáló (pl.: lovaglás, kocsikázás stb.) lovakat is figyelembe kell venni, a pónikat kivéve. Csikó átminősítésig: nemre való tekintet nélkül minden olyan csikó, amely még nem került sem tenyésztésbe, sem igázásra. Kanca: kortól függetlenül a már tenyésztésbe vett, illetőleg igázásra fogott nőivarú ló. Tenyészmén: hímivarú tenyészállat Egyéb mén: kortól függetlenül a még tenyésztésbe be nem vont ló. B16, B18, B20, B22. Tyúk, lúd, kacsa, pulyka Ezekben a táblákban baromfifélék esetében a besorolást nem ivar szerint kell elvégezni, azaz nem minden nőivarú állat tojó és nem minden hímivarú állat kakas, gúnár vagy gácsér. Azt a baromfifélét, amely már tojást termel vagy termelt, a tojó sorok valamelyikén (3120, 3142, 3150, 3135, 3155) kell szerepeltetni akkor is, ha a tojásrakás átmenetileg szünetel. Amennyiben a hímivarú állatokat nem tenyésztés (termékenyítés) céljára hasznosítják, azt a megfelelő egyéb (3131, 3145, 3153, 3138) soron kell felvenni. A hímivarú tenyészállatokat külön sorban kell (3124, 3143, 3151, 3136) feltüntetni. Napos- és növendék, 3 hónaposnál fiatalabb állomány: az adatfelvétel eszmei időpontját megelőző 3 hónapban kelt ki (3116, 3140, 3148, 3133 sorok). A B16, B18, B20, B22 tábla kitöltésénél az alábbiakra kell még figyelni: Amennyiben június 1-jén nem tartanak baromfifélét a termelési ciklus időszakos megszakítása (pl. a létesítmények egészségügyi tisztítása, betegség kitörése vagy hasonló okok) következtében, de a közeljövőben folytatni kívánják, a tenyésztést a B17, B19, B21, B23 Állományváltozás táblában el kell számolni az elmúlt 5 hónap baromfiállományával. B24, B26, B28, B29 - B35. Egyéb állatfajok Vágógalamb: húsáért tenyésztett, tartott galamb. 20