Terepgyakorlat. Baló Attila Vadgazda mérnök hallgató 2006.

Átírás

1 Terepgyakorlat Baló Attila Vadgazda mérnök hallgató 2006.

2 Lónya Utunk első állomása án a Nyírerdő Zrt, Fehérgyarmati Erdészetének lónyai területe. Szalacsi Árpád a lónyai erdészet igazgatója és Vacsaki Zsolt kerületvezető erdész-fővadász ismertette az erdészet történetét, elhelyezkedését, tájékoztatást adott a gazdálkodásról, külön kiemelve a vadgazdálkodást. Terület jellemzői: Nettó terület: 7137 ha Tulajdonviszonyok: Saját: 14% Egyéb: 86% Társult vadászati jog keretében a területet a Nyírerdő Zrt. bérli. Ökológiai adottságok: Erdősültség: 50 % Faállomány: Tölgy és kísérő fajai (nyírek, gyertyán, juharok stb.). A dédai területen található egy síkvidéki bükkös, ami a maga nemében kuriózumnak számít. Kiváló termőhely. Jó minőségű erdők. Vadállomány értékelése: Őz: Állománya közepes-gyenge. Korábbi árvizek erősen megtizedelték az állományát. Mérsékelt hasznosítására a 2003-as évtől van lehetőség (évi 15db.)

3 Dám: Vaddisznó: Kerti vad ( db.) A kert 1987-ben létesült, 500ha-os vegyes vadas kert. A dám mellet még vaddisznó van a kertben. A dám állománya jó-közepes minőségű. Állománya 200 db körül mozog, mely 2001-től folyamatosan növekszik. A nagyterítékű vadászatok jelentik a fő bevételi forrást. A majd húszéves kertben a folyamatosan jelentkező állategészségügyi problémák jelentenek gondot a vaddisznóállománynál. Gímszarvas: Állományát egyedre becsülik. Kiváló kárpáti típusú gímszarvas állomány él itt. Állományára a növekvő létszám és hasznosítás a jellemző. Szatmár-Beregi gím Kárpáti típusú gím A térség vadgazdálkodóinak összehangolt munkájára lenne szükség az állomány szakszerű kezeléséhez A Beregi gímállomány dinamikája: A Kárpáti típusú gímszarvasokból az első egyedek a két világháború között húzódtak le a területre. A II.-dik világháború alatt az állomány zöme kipusztult. Ezt követően a nyugalom, a védelem valamint a további vándorlási lehetőségeknek köszönhetően 1973-ig lassú növekedést mutatott. Majd 1973-ban megépítették a műszaki zárat (SU), amely elzárta az ősi vándorlási útvonalat. Ezt követően egy darabig stagnált az állomány, majd folyamatos növekedés volt megfigyelhető. A 90-es évek elején 400 egyed élt a területen. A populáció izolált jellegűvé vált. A gím nyugalmat a hullámtéri erdőkben és a nagyobb erdőtömbökben talált tól gím lelövési moratórium lépet életbe. Az állomány gyarapodott, de a minőség romlott. Élőhelyi feltételek változása: Gazdálkodási javaslatuk: Megváltozott az erdőkezelés és a gímállomány kezelése. Jelentős erdőtelepítések (KT) minőségi és mennyiségi vadkár. Feszültség az erdőtulajdonosok és a vadgazdálkodók között. Gímállomány további növekedése nem kezelhető egyoldalú vadgazdálkodási érdekként. Legfontosabb vadgazdálkodási érték mennyi a fenntartható gímállomány? Pontos állományfelmérés. Pontos számok birtokában a fenntartható állomány meghatározása. Minőségi fenntartást biztosító állományhasznosítás. Területnagyság, vadkár értéke, erdősültség, takarmányvadföld gazdálkodás. Elejtett egyedek tudományos céllal történő vizsgálata. Vadföldek: rozs, zab, másodvetésnek tarlórépa, repce. A kertben a vadföldek megvédésük villanypásztorral.

4 Vadlegelő: zab fehérherével felülvetve a vízborítás megszűnése után. Kárpáti típusú gím: Agancs-szár szembeötlő hosszúsága (genetikai tulajdonság, nem vagy alig növelhető). Hosszú szárú agancsa levegős, a rövid szárúaké tömör, robosztus. Ritka a hosszú szemág. Hosszú jégág, majdnem eléri a szemág hosszát. Szimmetrikus ágak. Lépcsős korona. Sötét tónusú bikák. Jövő: Vadászati jog korlátozása a saját vadászterületre (14%). Kert bővítését a NP nem szorgalmazza. Új kerítés létesítése, a vadgazdálkodás folytatása (vaddisznó, dám). Kerten kívüli részeken különleges rendeltetésű vadászterületet létrehozni, ahol az oktatásé, tanulásé lesz a főszerep. A lerágott cserje Kerítésen belül és kívül a cserjeszint

5 Sellye Előadó: Jung Jenő elnök. A vadásztársaság 2000-ben alapult, 8000 ha-on kezdtek el gazdálkodni és költség alapú gazdálkodást folytatnak. Az üzemtervi időszakuk 2010-ig tart. A gímszarvas génállományának védelme érdekében ha-os különleges rendeltetésű területen gazdálkodnak. A frekventált bőgőhelyeket kibérelték és intenzív vadföld gazdálkodást folytatnak. A gazdálkodást különböző pályázatok benyújtásával segítik, céljuk az élőhely fejlesztése, a vadkár csökkentése, valamint a gímszarvas állomány genetikai értékének megőrzése. Az állományra az elfiatalodás jellemző. Az erdőgazdálkodást a Mecseki Erdészet gyakorolja. Vadászatszervezés: Bevételi források: A visszajáró vendégek fogadása mellett, több vadászatszervező irodával tartanak kapcsolatot. Gímszarvas bika vadásztatás. Vaddisznó vadászat.

6 Az aranysakál ben jelent meg a területen melynek először örültek, mert ahol felbukkant onnan eltűnt a róka. Az aranysakál megjelenésének másik következménye lett, hogy az őzállomány jelentősen csökkent. Napjainkban mindkét vadfaj hozzászokott az aranysakál jelenlétéhez. Minden évben egy-két aranysakált sikerül terítékre hozni. Vaddisznóskert: Főbb fafajok: Éves lelövés: Területe: 300 ha. A kert án alakult. A kert feltöltése vadbefogással történik. Időközönként vérfrissítés gyanánt egy-két egyedet vásárolnak máshonnan (pl. Zemplén). Fúrt kúttal biztosítják a megfelelő ivóvízellátást. Hajtóvadászatokat eleinte főleg külföldi vendégvadászoknak rendeztek, de manapság már nagyobb százalékban hazai bérvadászok vadásznak. Félintenzív tartásban nevelik az állományt. Tölgy, kőris, szil, liget erdők, erdei fenyvesek, akác, nyárasok és fekete dió. Gímszarvas: 400 db. Dámszarvas: 10 db. Őz : 200 db. Vaddisznó : 100 db. Vadgazdálkodási berendezések: Magasles: 360 db. Nagyvadetető: 6 db. Szóró: 30 db. Dagonya: 200 db. Fúrt kút a kertben: 1 db Mesterséges itató: 9 db. Vadföldgazdálkodás: 400 ha-on történik. Termesztett növények: kukorica, cirok, repce, bőgőkeverék sarjaztatott vadlegelők a nyiladékokon

7 Nagy százalékban nemes cirkot vetnek, mert azt a disznó nem túrja ki, a szarvas pedig csak érett korában fogyasztja. Alföld 1-es: optimális vetési ideje május 01. Csak a kelés előtt lehet vegyszerezni. Bőgőkeverék: repce és őszi búza. Műtrágyaszóróval vetik, majd betárcsázzák. 50 ha lucerna három tömbben. A lucernát téli etetésre használják, körbálázzák. Beszélgetések után gépkocsikra szálltunk megnéztünk néhány vadföldet, magaslest. Azt követően, hogy vissza értünk a vadászházhoz megtekintettük a kiállított trófeákat. A program délutáni része korong és kispuska lövészettel, valamint íjászattal valamint egy kis futballal zárult a társulat kiépített lőterén.

8 Sefag ZRT. Lábod A Sefag Zrt. két vadászati egységre tagolódik. Szakszemélyzet: 1 ágazat vezető 1 fővadász 17 fő hivatásos vadász Az üzemtervi időszak 2010-ig tart. A terület keleti oldalán savanyú talajú homoktaj van, mely területen elsősorban gímszarvas és dámvad él. A terület többi részén foltokban tölgyesek találhatóak. A cég 1957-től működik (Studinka). A privatizáció után a cég területe tovább bővült a Dél-Somogyi Mg. Kombinálttal. A rendszerváltásig Lábod Rt-ként önállóan működött. A folyamatos veszteséges gazdálkodás miatt megszűnt mint önálló gazdálkodási egység, zártak, a Sefag Zrt része lett Pénzügy: Vadászatból befolyó összbevétel 360 millió Ft. Vadászat kiadásai: 33 millió Ft. Vadkár 67 millió Ft. Kilövés: Gím: 164 db bika, 640 db tarvad. Vaddisznó: 1100 db. Dám: 2400 db, ebből 210 db bika. Őz: 200 db. A területen található még egy félintenzív és egy intenzív disznóskert. A dámbikáknál az agancsok törése jellemzi az állományt, melynek fő oka megítélésük szerint, a tápanyagban szegény, gyenge minőségű talaj. A kertben Vaddisznó, dám és muflon található. A területen 1990 óta van sakál. Vadkár: Erdei vadkáruk nem jelentős. A fő költséget itt a kerítések építése valamint javítása teszi ki. Mezei vadkár: jelentős a szabdalt terület miatt - 62 millió Ft km villanypásztort kellett építeniük tavaly.

9 Vadföldek: Rozs, cirok, kukorica mintegy 3000 ha-on. A disznók etetésére túróföldeket készítenek, melybe egész cső kukoricát tesznek a vadnak. A túróföldeket általában a vadbefogók közelében szokták létrehozni. A terület kezelői rögtönzött vérebbemutatót szerveztek. Vérebek és vezetőik Megtekintettünk egy trófea bemutatót is. Véreb munka közben

10 Kaszó A vadászterület mintegy 23 ezer ha. Fő vadfajuk a gímszarvas, a dám az őz és a vaddisznó. A kezdeti gyenge állományból mára jó állományt sikerül elérniük a szakszerű gazdálkodásnak köszönhetően. Az utóbbi években 5-10 db 10 kg fölötti bikát lövetnek. A bérvadászok egyre nagyobb hányadát a hazai vendégvadászok teszik ki. Kilövés: Gím: db/év. Dám, őz: 200 db/év. Vaddisznó: db/év. A területen egy vaddisznós kert található, mely belső területe 50 ha, a külső pedig 39 ha. Tervezik ezen belül még egy kankert kialakítását. A kertben hordozható magas lesek vannak elhelyezve. Az etető helyeket naponta feltöltik. Az év nagy részében kevés disznó van a kertben, a hajtások előtti időszakban (júliustól) töltik fel folyamatosan a kertet a szaban területükön befogott disznókkal. Vaddisznó befogó Árbevétel: 125 millió Ft. amiből a gím 40 millió Ft.-ot tesz ki. A szarvasbőgés a területen nem egyszerre, hanem egyes részein eltoltabban kezdődik. Északon augusztus 16-a körül, még délen ennél pár nappal, héttel később.

11 Vadgazdálkodási berendezések: Vadföldgazdálkodás: 80 szóró 178 ha vadföld repce, cirok, kukorica, sarjaztatott nyiladék kaszálása Vadföld Vadföld Vadföld, mellette kaszált nyiladék Vadföld Megtekintettük a vaddisznós kertet, majd néhány vadföldet.

12 Tamási Utolsó állomásunk a Gyulaj Zrt. területén a Tamási Erdészet. A Gyulaj Zrt.-nek három erdészete van, ebből a Tamási Erdészet a Tolnai dombság É-i részén helyezkedik el. Az erdészet területe 1972-ben lett bekerítve. Napjainkban is igen meghatározó vadgazdálkodási egységként működik. Meghatározó vadfajuk a dámvad. Történelem: A dám már a török hódoltság idején is jelen volt a területen es években az Eszterházi család birtoka volt. Nagy létszámú hajtógárdával tartották a vadászatokat. A hajtók kis területre beszorították a vadat. Majd 1952-ben védetté nyilvánították a területet. Eddig 4db világrekord dámbika esett a területen. A vadászati ágazatnál 20% nyereség elfogadhatónak számít náluk. Protokoll időkben ezer db a törzsállomány a területen, jelenleg mintegy 2500 db a törzsállomány. Erdészet területe: 8000 ha ebből, mintegy 2000 ha be van kerítve a dám elől. Ezen belső kerítéseknek az a célja, hogy az erdőtelepítéseket megvédjék a dám kártételével szemben. Vadföld gazdálkodást is folytatnak, ezeknek a jelentősebb része a be nem kerített külső területeken található. Szakszemélyzet: Öt hivatásos vadász dolgozik az erdészet területén. Éves lelövés: Gím: 100 db. Dám: 1000 db. Vaddisznó: db. Gímszarvas kevés van az erdészet területén nagyrészt átvonuló vad (alacsony kerítés). A vaddisznó elszaporodóban van náluk, de a sok kerítésnek hála könnyen megvezethető és meghajtható. A disznóhajtásokat ezáltal jól tudják értékesíteni. Van egy disznóskertük is.

13 Vaddisznóskert: Területe: 300 ha. Folyamatosan fogják be a disznókat a kertbe. Most készül egy kankert is. Főleg spanyol és német vendégvadászok járnak hozzájuk vadászni. A szórókat egész évben folyamatosan etetik. Szóró malacetetővel A réteket a csapadékosabb években megpróbálják lekaszálni. Probléma, hogy ezen termőhelyek, rétek elgyengültek, műtrágyázással próbálják javítani. Másik nagy probléma, hogy a túltartott dámállomány az erdők alját teljesen lerágta. A túltartott dámállomány és hatása