Bevezetés. Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás. Bevezetés. Bevezetés. A kijelölt parcella 130 ha! Bevezetés I.

Átírás

1 Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás I. előadás A vadgazdálkodás: tudatos tevékenység, a hosszú távú fenntartás és hasznosítás érdekében A beavatkozások során a vadfajok elterjedését, állománynagyságát és minőségét befolyásoljuk. Manipuláljuk az egyes fajok állományait és az élőhelyeiket. Alapja a fajok populáció dinamikai tulajdonságainak és élőhely-használati szükségleteinek ismerete. Búvóhelyek, táplálkozó helyek, legfontosabb táplálékforrások, az adott faj szempontjából érzékeny időszakok és az előfordulásokat elsősorban korlátozó tényezők, időszakok ismerete. Alapja a vadbiológia, mint alkalmazott ökológiai tudományterület A vadgazdálkodás során tehát a legfontosabb feladataink közé tartozik az élőhely kezelése (manipulálása). Változatos, jó minőségű élőhelyekre van szükség. A változatosságot minden esetben az adott vadfaj átlagos mozgáskörzet nagyságában kell értelmeznünk. Mezőgazdasági környezetben, mezei nyúllal, fácánnal, fogollyal kell gazdálkodnunk. Legnagyobb mozgáskörzete a nyúlnak van, amely az hektárt is elérheti. A fácán és különösen a fogoly mozgáskörzete ritkán haladja meg a hektárt Minden egyes forrásnak (táplálék, búvóhely, fajtársak) ezen az átlagos mozgáskörzet nagysággal meghatározható foltméreten belül kell rendelkezésre állnia. Az élőhelyeket azonban az emberi hatások alakítják ki. Az ország 9,3 millió hektár 5,3 millió hektár mezőgazdasági művelés alatt Döntő többsége szántó (4,3 millió ha), és gyep (0,75 millió ha) a többi kert, gyümölcsös, vagy szőlő. 2millió hektár erdő Nádasból 65 ezer hektár Halastóból 36 ezer hektár A kijelölt parcella 130 ha! Az ország nagy részében az élőhelyek tagolódását, így foltméretét is az ott folyó gazdálkodás határozza meg. A mezőgazdasági területek élőhelyi foltméretét pedig a mezőgazdasági parcellák/táblák az egy tagban, egy növénnyel vetett/művelt mezőgazdasági területek és az azokból kialakított mezőgazdasági blokkok határozzák meg. A blokkok egymás melletti mezőgazdasági táblák tömbjei, amelyek terepen jól azonosítható határokkal rendelkeznek Az intenzíven művelhető mezőgazdasági területeken az átlagos parcellaméret jelentősen meghaladja apróvadfajaink átlagos mozgáskörzet nagyságát. 1

2 A mezőgazdasági műveléssel meghatározott, mezőgazdasági élőhelyeken mindenképpen aktív élőhelygazdálkodási beavatkozásokra van szükség apróvadfajaink érdekében: Takarmányozás Takarmánytermesztés Vadföldgazdálkodás Élőhelygazdálkodás Vadtakarmányozás Vad fajaink érdekében végzett szabad területi takarmányozás, az állomány átsegítése táplálék szűk időszakokon; magasabb állománysűrűség fenntartása ill. elérése az állomány felkészítése a táplálék-szűk időszakokra egyes produktumok (pl. trófea vagy felnevelt malacszám) célzott támogatása; az állomány elvonása a potenciálisan vadkárveszélyes területekről. Vadtakarmányozás A vad takarmányozásához nem szükséges takarmánytermesztés vagy vadföld-gazdálkodás A vadtakarmányozás lehet az élőhelyfejlesztés része. Hatása és szerepe térben és időben is pontszerű. Előnye, hogy nagyon rugalmasan tervezhető és hajtható végre A nagyon egynemű és sík mezőgazdasági területeken a kihelyezett etetők sok esetben a vadfajoknak is tájékozódási pontokat, egyes esetekben akár territórium határokat is jelenthetnek. Vadtakarmány-termesztés az adott helynek és növénynek legjobban megfelelő agrotechnikával a vad számára kedvező takarmánynövények termesztése feletetése történhet lábon vagy aratás és tárolás után későbbi kiszállítással is. A tenyészidőszakban szükség esetén a vadtól védem, hozzáférést csak lábon történő etetés során engedek. A termesztés célja alapvetően gazdasági jellegű: egy egységre vetített legkevesebb költséggel a lehető legjobb termésátlagok elérése. Vadtakarmány-termesztés Célunk tehát a választott növény lehető legjobb kiszolgálása a minél nagyobb termésátlag elérése érdekében. A vadtakarmány termesztés csak akkor válik az élőhelykezelés, fejlesztés részévé, amikor a művelt terület hozzáférhető a vadfajok számára Hatása és szerepe is ezért alkalomszerű. Vadföldgazdálkodás A vad számára kedvező, több célra kialakított (búvóhely, szaporodó hely, táplálékforrás) mezőgazdasági vagy erdészeti kultúra Rövidebb (egy év, vagy kevesebb) vagy hosszabb (több év) időszakra. A takarmány-termesztéstől megkülönbözteti a lehető legkevesebb agrotechnikai beavatkozás, a környezeti terhelés minimalizálása a vad igényeinek a teljes időszak alatt való figyelembevétele. 2

3 Vadföldgazdálkodás Fontos szempont a lehető legnagyobb változatosság kialakítása. A vadföldgazdálkodás része az élőhelyfejlesztésnek. Térbeli hatása a vad mozgáskörzetétől és a vadföldként művelt területrészek térbeli rendszerétől időbeli hatása az alkalmazott növényi kultúráktól és a vetésforgótól függ. Élőhelyfejlesztés Hosszú távú, nagyobb területet érintő, egységes koncepció szerint előtervezett beavatkozási rendszer: az alkalmazott termesztési (mezőgazdasági és erdészeti) technológiák részleges vagy teljes megváltoztatása új élőhelyek kialakítása korábban lepusztult élőhelyek állapotának javítása, helyreállítása Célja olyan élőhelyszerkezet visszaállítása, vagy létrehozása, amely minden szempontból segíti, szolgálja a beavatkozásokkal célzott vadfajokat. Napjainkban ez szinte mindig azt jelenti, hogy a mezőgazdasági környezet legalább egy részét újra olyan léptékűvé (foltméretűvé) és változatossá kell alakítanunk, amely megfelel a kis mozgásigényű, de változatos környezetet igénylő apróvadfajainknak. Eltűnés: lecsapolt mocsarak helyén intenzív mezőgazdasági területek jöttek létre pl.: Kis- Balaton, Fertő-Hanság. Lepusztulásával (degradálódás): a természetes rétek a kaszálás vagy legeltetés hatására átalakulnak, Átalakulásával: A művelt területek mellett megmaradó egyre kisebb természetes élőhelyi foltok a határoktól kiindulva fokozatosan, szinte észrevétlenül alakulnak át és kezdenek hasonlítani a mellette található mesterséges társulásokra. Az élőhely-változások a humán egészségre is hatással vannak Ezek közül ebből a szempontból a legfontosabbak: A városiasodás és a városok elterpeszkedése Elsősorban a plussz hőhatás (hőszigetek) hatnak károsan az emberi szervezetre A vízszabályozás és gazdálkodás, valamint a mezőgazdasági technológiák változása Fonálféreg betegségek, vérmételybetegség Közvetlen és közvetett fertőzések Nem megfelelő minőségű élelmiszer A vonalas létesítmények építése és a trópusi erdőterületek csökkenése Malária terjedése Az élőhely fragmentáció növeli a Lyme fertőzés gyakoriságát A Dilution Hatás A közösségek változatossága csökkenti a különböző hordozó fajok közvetítésével terjedő betegségek gyakoriságát Az élőhelyek általános degradációja, fragmentációja és egyéb antropogén hatások miatt az eredeti közösségek egyes fajai eltűnnek A lyme közti gazda fajai az egerek Az egerek a fajszegény és diverz környezetben is előfordulnak, de a diverz élőhelyeken számos más emlős faj is jelen van A fajszegény, szigetszerű, emberi zavarásnak kitett környezetben az egerek felszaporodnak, bennük a Lyme baktériummal A kullancsok a faj-együttes változása miatt gyakrabban táplálkoznak egerekből Így gyakrabban fertőződnek Lyme-el És gyakrabban adják tovább az embernek Csökkenő élőhely minőség növekvő gyakoriságú humán Lyme betegség 3

4 Potenciális Mai Változás Erdőtársulás-csoportok vegetáció (%) maradványai (%) mértéke Bükkösök 4,0 1,2-70,00 % Gyertyános-tölgyesek 10,5 2,4-77,14 % Cseres-tölgyesek 19,5 2,5-87,18 % Meleg-és mészkedvelő tölgyesek 3,0 0,8-73,33 % Mészkerülő erdők 1,0 0,2-80,00 % Fenyvesek 1,5 0,4-73,33 % Erdőssztyepp tölgyesek 23,0 0,4-98,26 % Ligeterdők 19,0 0,8-95,79 % Láperdők 4,0 0,2-95,00 % Összesen 85,5 8,9-89,59 % A természetes élőhelyek (gyepek, többlet vízhatásnak kitett és tartós vegetációval borított területek) jelentős csökkenése, termelésbe vonása. A megmaradt értékes élőhelyek kis területűek, elszórtan, egymástól jelentős távolságokra helyezkednek el. A természetes élőhelyek közé az alföldi területeken szinte mindenhol mezőgazdasági parcellák kerültek. A művelt mezőgazdasági területeken az elmúlt nagyjából másfél évszázadban folyamatosan olyan változások történtek, amelyek az apróvadfajok (és számos kistestű, kis mozgáskörzetű védett faj) számára is az élőhelyek minőségének romlását okozták. A művelést területek arányának növelése, a művelt területek között található, nem művelt vegetáció foltok, sávok, határvegetációk (ökotonok) arányának csökkenése. A művelt parcellaméretek folyamatos növekedése. Az egyre nagyobb munkaszélességű, egyre gyorsabban és egyre halkabban dolgozó mezőgazdasági munkagépek terjedése. A gyomirtó és rovarirtó szerek használatának növekedése. A műtrágyázás széleskörű elterjedése, a hektáronként felhasznált mennyiség növekedése. Az egyszerűsített vetésszerkezet, amely alig néhány növény (zömében: őszi búza, kukorica, napraforgó, repce) termesztésén alapul. Így nem csak a természetes élőhelyek, hanem a kultúrnövények változatossága is csökken. Az egyszerűsített vetésszerkezet miatt egyre gyakoribb a búza-kukorica vetésváltás. Az aratás (június-július) után az ebben érintett szántóterületeken (közel 1 millió hektáron!), 8-9 hónapon keresztül (a kukorica vetése csak a következő év áprilisában fog megtörténni) semmilyen növényi takarás nincsen. Év Szántó Kert Gyep Erdő Nádas Termőterület alól kivett Művelés Összesen ,80 80, , ,00 143, , , , ,90 86, , ,00 97, , , , ,70 112, , ,60 30, ,10 601, , ,10 113, , , ,40 603, , ,10 94, , ,90 29, ,80 728, , ,80 107, , ,20 26, ,40 829, , ,20 146, , ,70 32, ,10 925, , ,70 291, , ,30 37, , , , ,80 341, , ,40 40, , , , ,80 101, , , , , , ,10 81,5 762, ,90 65, , , , ,30 81,5 758, ,10 65, , , , ,60 81,3 758, ,70 65, , , ,40 MTA ÖBKI Történeti felmérések Zöld: természetes, természetszerű élőhelyek Barna: emberi zavarás alatt állló, kezelt, művelt élőhelyek 4

5 5