Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések továbbfejlesztésének lehetséges eszköze: a Zöld Pont rendszer

Átírás

1 1 Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések továbbfejlesztésének lehetséges eszköze: a Zöld Pont rendszer Sipos Balázs Marticsek József - Podmaniczky László Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának lehetőségei a Tisza-mentén. Szakmai konferencia és műhelymunka, március 27. Magyar Földtani és Gefizikai Intézet

2 Rövid agrárpolitikai kitekintés: piaci támogatásoktól a közjavak támogatása felé : piaci támogatások a mennyiségek (tonna) alapján : a mennyiségek leválasztása ( decoupling ) támogatások a területek (hektár) alapján ?: a támogatások célbajuttatása az előállított közjavak alapján 2 Közpénzeket csak közjavakért! Forrás: Stefan Tangermann: Direct Payments in the CAP post 2013

3 3 Milyen közjavak lehetnek a mezőgazdaságban? értékes beltartalmú, egészséges és biztonságos termékek előállítása, a meg nem újítható nyersanyagok és energiforrások takarékos hasznosítása, a talajt, a vizeket és a levegőt érintő könryezeti terhelés csökkentése, a talajpusztulás elleni védelem, vízkészletünk és a biodiverzitás megőrzése, a vidék kulturális és agrikulturális értékeinek a megőrizése. Hogyan működik a közjavak szolgáltatása? állam (a társadalom képviselője) 1. valamely környezeti érték előállítását megrendeli a gazdálkodótól (megrendelés) 2. előállítja a környezeti értéket, azaz ökológiai szolgáltatást nyújt (szállítás) 3. Gazdálkodó számára ellentételezést nyújt (fizetés) gazdálkodó

4 Mi az, hogy tájgazdálkodás? Olyan gazdasági tevékenység, mely a táj természetes elemeinek (természetes növénytakaró, természetes vízrendszer stb.) fennmaradását, gazdagodását célozza, haszonvételekhez kapcsolt ökológiai szolgáltatások révén, melyek anyagi ellentételezése a tevékenységek mérésén alapul -- Zöldpont-rendszer 4

5 5 Mi a zöld-pont rendszer lényege? mezőgazdasági üzemeknél használható adatgyűjtő és kiértékelő rendszer; a környezetre gyakorolt hatás számszerűsítésére; művelési áganként eltérő indikátor-lista + árasztásos tevékenységek nincsenek előírások nincsenek szankciók egyszerűen betartható feltételrendszer segítségével; jövőbeni támogatási- és védjegy rendszerek megalapozója lehet

6 6 Működő jó példák Ausztria Ökopont rendszer Franciaország Solagro Dialecte Svájc Suisse Credit Point rendszer

7 Milyen tényezőket vizsgálunk a hazai zöld pont rendszerben? Szempont Tápanyag gazdálkodás Talajvédelem Vetésszerkezet Növényvédelem Természetes jellemzők és terek Energetika Indikátor Nitrogén, foszfor, kálium mérleg Szervestrágya aránya Nem szántott területek aránya Téli talajborítottság aránya Növénytermesztés változatossága Pillangós növények aránya Kalászosok és kukorica aránya Peszticidhasználat gyakorisága Az alkalmazott szerek veszélyessége Tájelemek területeinek aránya Átlagos táblanagyság Energiafogyasztás 7

8 8 Tápanyag gazdálkodás nitrogén mérleg Összeadjuk a gazdaság területeire kikerülő nitrogén forrásokat, és kivonjuk belőle a betakarított növények nitrogéntartalmát. A kapott értéket hektárra vetítjük. Maximum 50 kg-os többlet engedhető meg, e felett nem adható pont, míg 0 és 50 kg között arányosan oszlik meg a pontszám. A példagazdaságban: a nitrogén felesleg hektáronként 22,61 kg, így a 10 pont helyett mindössze 5,48 pont jár.

9 Növényvédelem alkalmazott szerek veszélyessége nem elegendő csak a használat gyakoriságát vizsgálni; forgalmi kategóriák szerinti értékelés (I. II. III.)*; szorzók használata, 10 helyett 15 kezelés \ha megengedett; nem közvetlen a kapcsolat a veszélyességgel, de szoros viszony. Előnye, hogy mindegyik szer be van sorolva; a példagazdaság sok I. kategóriás vegyszert használt. Átlagos hektáronkénti kezelésszám 1,18 3,91-re nőt, így a 12 pont helyett 8,87 pontot szerzett. 9 *Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2005-ös jegyzéke

10 10 Az indikátorok számítása (példa)

11 11 Az eredmények megjelenítése

12 12 Az egyediség nem hátrány! 3 db kiválasztott példagazdaság Közel azonos összes környezeti teljesítmény, eltérő gazdálkodási gyakorlat mellett.

13 13 Gyakorlati tapasztalatok 20 felmért gazdaság Csongrádban 18 felmért gazdaság a Beregben Zöld-pont vizsgálatok gyepterületeken az Őrségben Szántóföldi vizsgálatok az Ormánságban Országos léptékű, több mint 200 felmért gazdaság a Terradegra projekt kapcsán

14 14 Gyakorlati tapasztalatok nitrogénmérleg eredmények a Beregben Átlag pont

15 Gyakorlati tapasztalatok 15 alkalmazott szerek veszélyessége indikátor eredményei a Beregben Átlag pont

16 16 Példa a kifizetésekre: az osztrák Ökopunkt rendszer Ökopontonként meghatározott a prémiumösszeg nagysága: 10,70 EUR szántó- és zöldterületek esetén 21,40 EUR tartós kultúrák esetén (mint pl. szőlő, gyümölcsös) A támogatás felső határai a program keretén belül: Szántóföld 690,39 EUR/ha Zöldterület 690,39 EUR/ha Tartóskultúrák 1017,42 EaUR/ha A programba belépő üzemnek ha-ként minimum 17 pontot kell elérni A vállalt kötelezettségeket 5 évig be kell tartani, az 5. év végén összeszámolják az elért pontokat. Amennyiben a belépési ponthatárhoz képest legalább 15 %-os visszaesést tapasztalnak, úgy az addig kifizetett támogatás %-át vissza kell fizetni

17 Az Ökopunkt rendszer intézkedései Szántóföldi gazdálkodás és tartós kultúrák részintézkedései Vetésforgó Talajborítás A trágyázás intenzitása A trágya típusa és a kijuttatás módja Táblaméret Növényvédő szerek kibocsátása Zöldterületek Rétek kaszálása, legelők feltörése A trágyázás intenzitása A trágya típusa és a kijuttatás módja A legelők élettartama Növényvédő szerek kibocsátása Tájelemek 17

18 Feladatok a zöld-pont rendszer elterjesztése érdekében Az eddigi hazai empirikus kísérletek folytatása Az indikátorok kiterjesztése a gazdasági és a társadalmi szférák irányába A rendszer kifizetési rendszerként való működésének tesztelése (VTT öblözetek, Ős- Dráva program) 18 A rendszer működéséhez szükséges képzési (szakképzési) és szaktanácsadási feltételek megteremtése

19 19 Köszönjük a figyelmet!