A MEZŐGAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYEIT ÉRTÉKELŐ ZÖLD-PONT RENDSZER FEJLESZTÉSE

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MEZŐGAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYEIT ÉRTÉKELŐ ZÖLD-PONT RENDSZER FEJLESZTÉSE"

Ottó Jónás
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 1 A MEZŐGAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYEIT ÉRTÉKELŐ ZÖLD-PONT RENDSZER FEJLESZTÉSE Sipos Balázs Körtáj Kft. Programvezető MTA ATK TAKI Az integrált vidékfejlesztés tudoményos alapelemei Budapest, Vajdahunyadvára Április 10.

2 Rövid agrárpolitikai kitekintés: piaci támogatásoktól a közjavak támogatása felé : piaci támogatások a mennyiségek (tonna) alapján : a mennyiségek leválasztása ( decoupling ) támogatások a területek (hektár) alapján ?: a támogatások célbajuttatása az előállított közjavak alapján 2 Közpénzeket csak közjavakért! Forrás: Stefan Tangermann: Direct Payments in the CAP post 2013

3 3 Milyen közjavak lehetnek a mezőgazdaságban? értékes beltartalmú, egészséges és biztonságos termékek előállítása, a meg nem újítható nyersanyagok és energiforrások takarékos hasznosítása, a talajt, a vizeket és a levegőt érintő könryezeti terhelés csökkentése, a talajpusztulás elleni védelem, vízkészletünk és a biodiverzitás megőrzése, a vidék kulturális és agrikulturális értékeinek a megőrizése. Hogyan működik a közjavak szolgáltatása? állam (a társadalom képviselője) 1. valamely környezeti érték előállítását megrendeli a gazdálkodótól (megrendelés) 2. előállítja a környezeti értéket, azaz ökológiai szolgáltatást nyújt (szállítás) 3. Gazdálkodó számára ellentételezést nyújt (fizetés) gazdálkodó

4 4 Mi a zöld-pont rendszer lényege? mezőgazdasági üzemeknél használható adatgyűjtő és kiértékelő rendszer; a környezetre gyakorolt hatás számszerűsítésére; művelési áganként eltérő indikátor-lista; nincsenek előírások nincsenek szankciók; egyszerűen betartható feltételrendszer segítségével jövőbeni támogatási- és védjegy rendszerek megalapozója lehet

5 5 Működő jó példák Ausztria Ökopont rendszer Franciaország Solagro Dialecte Svájc Suisse Credit Point rendszer

6 6 Milyen tényezőket vizsgálunk a hazai zöld pont rendszerben? Szempont Tápanyag gazdálkodás Talajvédelem Vetésszerkezet Növényvédelem Természetes jellemzők és terek Energetika Indikátor Nitrogén, foszfor, kálium mérleg Szervestrágya aránya Nem szántott területek aránya Téli talajborítottság aránya Növénytermesztés változatossága Pillangós növények aránya Kalászosok és kukorica aránya Peszticidhasználat gyakorisága Az alkalmazott szerek veszélyessége Tájelemek területeinek aránya Átlagos táblanagyság Energiafogyasztás

7 7 Tápanyag gazdálkodás nitrogén mérleg Összeadjuk a gazdaság területeire kikerülő nitrogén forrásokat, és kivonjuk belőle a betakarított növények nitrogéntartalmát. A kapott értéket hektárra vetítjük. Maximum 50 kg-os többlet engedhető meg, e felett nem adható pont, míg 0 és 50 kg között arányosan oszlik meg a pontszám. A példagazdaságban: a nitrogén felesleg hektáronként 22,61 kg, így a 10 pont helyett mindössze 5,48 pont jár.

8 8 Az eredmények megjelenítése

9 9 Az egyediség nem hátrány! 3 db kiválasztott példagazdaság Közel azonos összes környezeti teljesítmény, eltérő gazdálkodási gyakorlat mellett.

10 A jelenlegi zöld-pont indikátorok vizsgálata Nagy mintaszámon alapuló eredmények elemzése háttér: a TDR adatbáis Az indikátorok relatív fontosságának meghatározása A használt indikátorok súlyozásának tesztelése terhelési adatok filyelembevételével 10

11 11 Vizsgálatok a zöld-pont rendszer kapcsán

12 12 Vizsgálatok során használt adatbázisok

13 13

14 14 A zöld-pont indikátorok és pontozásuk

15 15 Összes zöld-pont érték alakulását legnagyobb arányban befolyásoló indikátorok

16 16 Potenciálisan és ténylegesen elérhető részarány összehasonlítása

17 17

18 18 Regressziónalaízis vizsgálatok egyes lépései Vizsgálandó paraméterek kiválasztása a rendelkezésre álló adatbázis leszűkítésével Lineáris, többváltozós regressziós modellek lefuttatása Legjelentősebb okváltozók körének meghatározása Okváltozók megfeleltetése zöld-pont indikátoroknak

19 19 Legerősebb okváltozók és a kapcsolódózöldpont indikátorok

20 20 A két vizsgálati módszer eredményeinek összevetése

21 Feladatok a zöld-pont rendszer elterjesztése érdekében Az eddigi hazai empirikus kísérletek és elemzési vizsgálatok folytatása Az indikátorok kiterjesztése a gazdasági és a társadalmi szférák irányába A rendszer kifizetési rendszerként való működésének tesztelése (VTT öblözetek, Ős-Dráva program) A rendszer működéséhez szükséges képzési (szakképzési) és szaktanácsadási feltételek megteremtése 21

22 22 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Az ökológiai szolgáltatások ellentételezése, javaslat zöld-pont rendszer bevezetésére

Az ökológiai szolgáltatások ellentételezése, javaslat zöld-pont rendszer bevezetésére Podmaniczky László, (Szent István Egyetem, KTI) Mozsgai Katalin (ÖKO Zrt.) Skutai Julianna (Szent István Egyetem, KTI)