Riolittufa a Mezőgazdaságban. Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK)

Átírás

1 Riolittufa a Mezőgazdaságban Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK)

2 Előzmények 2011-ben és 2012-ben Nyírgyulajon végeztünk el kisparcellás kísérleteket hibrid kukorica (PR37K85) hajtatásával. Mivel a helyes mezőgazdasági gyakorlat szerint kukoricát csak két évben szabad egymás után termeszteni, így a 2013-as évben üzemi kísérletet állítottunk be a Nyíregyházi Főiskola Tangazdaságában, Nyírtelken, azonos fajjal. Elsődleges vizsgálatok: A riolittufa hatása a kukorica termésmennyiségére és nedvességtartalmára.

3 Nyírgyulaj 0223/5 hrsz-ú talajminták vizsgálati eredményei (0-30 cm) eredmények ellátottság Paraméter A D A D K A ph( H2O) 4,55 4, ph (KCl) 3,77 3, CaCO 3 [%] Vízben oldott összes só [%] <0,02 <0, Humusztartalom [%] 0,87 0,50 gyenge igen gyenge NO 3 +NO 2 -N [ppm] 16,6 7,2 - - NH 4 -N [ppm] 5,2 4,2 - - AL-P 2 O 5 [ppm] jó jó AL-K 2 O [ppm] jó gyenge AL-Na [ppm] 22,2 22,5 - - KCl-Mg [ppm] 28,1 14,8 gyenge igen gyenge KCl-SO 4 -S [ppm] 5,2 4,1 közepes közepes EDTA-Mn [ppm] 131,9 25,0 kielégítő kielégítő EDTA-Cu [ppm] 1,4 0,6 kielégítő kielégítő EDTA-Fe [ppm] kielégítő kielégítő EDTA-Zn [ppm] 1,3 0,9 jó gyenge

4 A 2011-es vizsgálati adatokból jól látszik, hogy az A és a D jelű minták tápanyag-ellátottság szempontjából lényegesen különböznek egymástól. Az A jelű területet reprezentáló minta nitrogén és magnézium ellátottsága gyenge. A D jelű minta nitrogén és magnézium ellátottsága igen gyenge, kálium és cink ellátottsága gyenge. Kalcium pótlása feltétlenül indokolt. A talajmintavételt követően áprilisban 3 kg/m 2 dózisban juttattunk ki Bodrogkeresztúri Riolittufát, és az aktuális valamint a következő évben, 2012-ben vizsgáltuk az eredményeket. A kukoricatermesztés technológiája mindkét évben megfelelt a mai intenzív termesztéstechnológiának, így szignifikáns eredményekre lehetett számítani a kontroll területekhez képest.

5 A parcellákból kijelölt középső területek betakarítása után megállapítható, hogy az egyedszámban jelentős eltérést nem tapasztaltunk S.sz. Parcellánkénti növényszám 2011 "D" mintaterület Nyírgyulaj "A" mintaterület Nyírgyulaj Kezelt Kontroll Kezelt Kontroll Átlag A területi méretek ismeretében a betakarított növényszám átlagos növény/ha-os egyedszámnak felel meg.

6 A száraz időjárás ellenére a jobb tápanyag és vízgazdálkodású homoktalajon (A) az átlagterméseket meghaladó kukoricamennyiséget takarítottak be. A riolittufa vízgazdálkodást javító, és káliumtartalmat növelő hatása 0,75 t/ha-os termésmennyiség növekedést eredményezett. A riolittufás kezelés az alacsonyabb tápanyagtartalmú gyengébb minőségű talajon (D) annak ellenére is jelentős több mint 2 t/ha-os termésnövekedést eredményezett, hogy a tápanyagellátás a műtrágyázásnak köszönhetően bőséges volt. Átlagtermés (t/ha) 2011 S.sz. "D" mintaterület Nyírgyulaj "A" mintaterület Nyírgyulaj Kezelt Kontroll Kezelt Kontroll 1. 8,52 6,35 12,85 12, ,31 6,88 13,85 13, ,61 5,74 13,25 11,45 Átlag 8,48 6,32 13,31 12,56 A termésnövekedés visszavezethető lenne arra, hogy egy gyenge kálium ellátottságú talajon a műtrágyával kijuttatott 30 kg kálium hatóanyag mellett a riolittufával 60 kg hatóanyaggal növeltük ezt a mennyiséget. Mivel a riolittufa káliumtartalma lassan táródik fel és 60 kg/ha kálium hatóanyag nem indokol 2 t/ha-os termésnövekedést. A 2011-es év nyara és ősze rendkívül száraz volt, így minden olyan tényező amely a talaj vízgazdálkodását javította jelentősen növelte a termésmennyiséget.

7 2012-ben a száraz időjárás ellenére a jobb tápanyag és vízgazdálkodású homoktalajon az átlagterméseket meghaladó kukoricamennyiséget takarítottak be. A teljes terület a betakarítás után 4,4 t/ha-os terméseredménnyel zárt. A riolittufa vízgazdálkodást javító és káliumtartalmat növelő hatása 2012-ben több mint 1 t/ha-os termésmennyiség növekedést eredményezett. Átlagtermés (t/ha) 2012 S.sz. "A" mintaterület Kezelt Nyírgyulaj Kontroll 1. 6,48 3, ,80 4, ,35 3, ,40 6,24 Átlag 5,51 4,46

8 2013-ban a vizsgálat helyszíne a Nyíregyházi Főiskola Tangazdasága volt. A kísérleteket a Nyírtelek 0156/1-es helyrajzi számú táblán állítottuk be, mely talajvizsgálatából látszik, hogy a talaj mikroelemei közül a cinken kívül a mangánt, a rezet és a vasat minden féle képen pótolni kell, mert ezek csak kielégítő mennyiségben vannak jelen. Kalcium pótlása feltétlenül indokolt. Paraméter eredmények ellátottság K A 32 - ph (KCl) 4,5 - CaCO 3 [%] - - Vízben oldott összes só [%] <0,02 - Humusztartalom [%] 2,43 közepes NO 3 +NO 2 -N [ppm] 7,24 - AL-P 2 O 5 [ppm] 83,6 közepes AL-K 2 O [ppm] 355 túlzott AL-Na [ppm] 13,9 - KCl-Mg [ppm] 205 jó EDTA-Mn [ppm] 298 kielégítő EDTA-Cu [ppm] 7,56 kielégítő EDTA-Fe [ppm] 201 kielégítő

9 A kukorica elővetemény szármaradványait szárzúztuk, majd a területet 30 cm mélyen szántottuk. A csapadékos kora tavaszi időjárás miatt a szántást csak május elején közvetlenül a műtrágya és a termésnövelő anyagok kiszórása után munkáltuk el. A tápanyag visszapótlást a talaj növények által felvehető tápanyagtartalmának ismeretében csak nitrogén és foszfor tápelemek kijuttatására alapoztuk. A termésnövelő anyagokból az alábbi kezeléseket állítottuk be: 30 t/ha riolittufa Az 1200 méter hosszú tábla teljes hosszában beállítottuk a kezeléseket. A riolittufát 6 méter széles csíkban juttattuk ki. A kijuttatáshoz RCW-3-as röpítőtárcsás vontatott műtrágyaszórót használtunk. A kijuttatás után az anyagot kombinátorral a magágykészítéssel egy menetben dolgoztuk be.

10 A parcellánként betakarított termésmennyiség és az átlagtermés (kontroll parcellák) A parcellánként betakarított termésmennyiség és az átlagtermés (30 t/ha riolittufával kezelt parcellák) Parcella sorszáma A termés tömege (g) Parcella sorszáma Átlagtermés (t/ha) 12,71 Parcella sorszáma A termés tömege (g) A termés tömege (g) Parcella sorszáma Átlagtermés (t/ha) 13,81 A termés tömege (g)

11 A betakarított minták nedvességtartalma: Kezelés Riolittufa 30 t/ha Kontroll A szem nedvességtartalma (%) 30,9 31,6 Következtetésképpen a riolittufa adott dózisa adott terülten nem csak a talaj, hanem a növény vízgazdálkodását is optimalizálja, és dinamikusan támogatja azt. Kijuttatás: 30 tonna riolittufa kijuttatása 4 üzemórát vett igénybe. A rakodáshoz 2 üzemórára volt szükség. A gépek gázolajfogyasztása 31 liter volt. Ennek költsége a NAV által közölt adatok alapján (425 Ft/l) Ft. A karbantartás, kenőanyagok költsége a gázolaj ára alapján kalkulálva további Ft. A személyi jellegű költség Ft. Összesen: Ft. Így kiszámítható, hogy egy átlagos gazdálkodó 680 Ft/t önköltséggel tudja kiszórni a tábla szélén deponált riolittufát. További költségcsökkenést eredményezhet a gázolaj forgalmi és jövedéki adójának visszaigénylése.

12 Colas Északkő Bányászati Kft. Bodrogkeresztúr Kakas-hegyi Bánya - Riolittufa

13

14 Jó Termést! Köszönöm a Figyelmet!