Dombvidék Olaszország középső részén Talajtulajdonságok: Szerkezet: Nem megfelelő mennyiségben K 2 O

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dombvidék Olaszország középső részén Talajtulajdonságok: Szerkezet: Nem megfelelő mennyiségben K 2 O"

Magda Juhász
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 ESETTANULMÁNY Helyszín: Dombvidék Olaszország középső részén Talajtulajdonságok: Szerkezet: Agyagos vályog mészkövön ph 7,7 humusz%. 1,8 P 2 O 5 Nem megfelelő mennyiségben K 2 O kielégítő mennyiségben Humusz egyensúly kb kg szerves anyag mineralizációja évente Klíma: Hideg tél, száraz nyár, csapadék a késő őszi és a téli időszakban Vetésforgó: Bab, búza, lencse, búza. Ez a vetésforgó azokra a gazdaságokra jellemző, ahol az öntözés nem megoldható és az állattartás minimális. A piac igényei és a gazdaság ehetőségei szerint a vetésforgó módosítható. Egyéb, emberi fogyasztásra termelt pillangósok, illetve őszi, tavaszi vagy nyári iparnövényeket vonhatunk be, melyek előtt zöldtrágya növények vethetőek. Ha több egyéves pillangós kerül a vetésforgóba, vagy nagyobb mennyiségű pillangóst vetnek a zöldtrágya keverékbe, lehetővé válik két kalászos szerepeltetése a forgóban. A második kalászos lehet a kevésbé nagy területen termelt gabonafélék egyike, melyeknek alacsonyabb tápanyag igénye és nagyobb a gyomelnyomó képessége, mint például az árpa, a spelta búza vagy a kamut búza. A vetésforgó még hatékonyabbá tehető, ha a tervben szerepel egy forgón kívüli évelő gyep is, melyet egy nagyobb igényű növény, majd egy kisebbb jelentőségű gabonaféle követ. Az ilyen típusú talajokon, ahol a szűk keresztmetszetet általában a foszfor jelenti és a mészkő jelenléte lúgos kémhatást okoz, egy rövid tenyészidejű, hidegtűrő, foszforkészleteket felszabadító keresztes, mint pl. a mustár, repce vagy a retek beiktatása nem csak a szükséges diverzifikációt biztosítja de a foszfor nagyobb mértékű mobilizációját is elősegíti. Az említett zöldtrágya keverék vetési normája: Árpa és bab: 80 kg árpa és kg bab Repce (mustár) és bab: 15 kg repce (mustár) és 100 kg bab mustár (repce): 20 kg 1

2 Lehetséges, és néhány esetben kívánatos is, hogy a lencse elé mustár vagy repce kerüljön. Egyszerű vetésforgók esetében az egyéves pillangós kultúra biztosítja a kalászosok számára a tápanyagokat. A zöldtrágya növények tágasabb lehetőségeket kínálnak és a talajtermékenységre is jótékony hatással vannak. Ennek értelmében a gazdálkodó képességeitől, a piac igényeitől és a terület jellegzetességeitől függően az esettanulmányban szereplő gazdaság számára az alábbi vetésforgók tervezhetők: Lencse, búza, len, búza bab, búza, zöldtrágya (árpa és bab), napraforgó, árpa Bab, búza, zöldtrágya (repce), lencse, búza, árpa Csicseriborsó, búza, zöldtrágya (bab és árpa), köles, spelta búza Ha a gazdaságban lehetőség lenne az öntözésre, érdekes bevonni a kukoricát is a vetésforgóba. Ebben az esetben, mivel a kukorica tápanyagigénye nagyon nagy, mindenképp valamilyen zöldtrágya keverék után kellene következnie, főleg ha nincs lehetőség a trágyázásra. Az így kialakítható kombinációk: Bab, búza, zöldtrágya (árpa és bab) kukorica, árpa Bab, búza, zöldtrágya (árpa és bab), kukorica, lencse, búza Búza, zöldtrágya (árpa és bab), kukorica, búza, zöldtrágya (repce és bab) kukorica Talajművelés: A vetésforgótól függetlenül 50 cm-es mélylazítás szükséges legalább egy növény esetében. A mélylazítás a zöldtrágya növények számára jelenti a legtöbb előnyt (amennyiben szerepelnek a vetésforgóban). A többi növény számára időről időre egy sekélyebb művelés gyomszabályozási céllal elegendő. A spelta búza esetében szükségessé válhat a szántás, hogy a nagymennyiségű növényi maradványt hatékonyan a talajba lehessen dolgozni. A talaj tulajdonságai miatt a rögtörővel végzett első művelés csak akkor sikeres, ha nedves talajon történik. Egyéb körülmények között a sekély szántást talajlazításnak kell megelőznie. 2

3 Talajerő utánpótlás: A pillagós növények képesek megkötni a levegő nitrogénjét, de foszfor utánpótlásra szükségük van. A talajban jelenlévú mészkő miatt a foszfor kijuttatása csak akkor lehet sikeres, ha nagy mennyiségű szerves anyaggal együtt történik. A foszforitot éppen ezért vagy szalmával együtt kell beszántani, vagy akkor kell kijuttatni, mikor a zöldtrágya keverék vetése történik. Egyéb esetekben olyan szerves eredetű trágyát kell kijuttatni legalább kg/ha mennyiségben, amelynek nitrogén tartalma körülbelül 5 és foszfortartalma 12. (Ez azt jelenti, hogy ha nem használtunk foszforitot, mikor az előző kultúra szalmája beszántásra került, illetve nem juttatuk azt ki a zöldtrágya vetésekor, akkor kg/ha szerves nitrogéntrágyát és foszforitot kell alaklamazni, hogy hektáronként 60/72 kg foszfor utánpótlást biztosítsunk.) Hasonlóan eredményes lehet a baromfitrágya kijuttatása, mert ennek nitrogéntartalma kedvező a növények számára a fejlődés korai szakaszában, mikor a gümőképződés még nem elég hatékony. Ez különösen vonatkozik a lencsére és a csicseriborsóra, de viszonylag kevésbé a babra. Búzában számos nitrogéntartalmú trágya használható, de a baromfitrágya a legalkalmasabb a humusz egyensúly fenntartására, és kiegyensúlyozott tápanyagtartalma miatt ez felel meg legjobban a tápanyagutánpótlás és a gazdaságosság követelményeinek is. Ha hatékonyan és költségtakarékosan kívánunk lejárni, akor a baromfitrágya teljes mennyiségét még a vetés előtt a talajba kell dolgozni. Ha a gazdálkodó ennek ellenére két részletben, vetés előtt és fejtrágyaként kívánja a trágyát kijuttatni, a második kijutattatást fogas vagy rácsos boronálásnak kell követnie, különben a trágyázás nem lesz hatásos. A kijuttatott mennyiség 2000 kg/ha legyen ha az előző termény kizsarolta a talajt, ez 1000 kg/ha mennyiségre csökkenthető, ha a búza bab után következik, mert a bab kedvező körülmények között akár 60 kg/ha nitrogént is hátrahagyhat a talajban. Lencse után, amely talajt 40 kg/ha nitrogénnel gazdagítja, a kijuttatott mennyiség 1500 kg/ha legyen. Kedvezőtlen időjárás, késleltetett fejlődés vagy bármilyen okból bekövetkező növényi stressz eseténfolyékony hidrolizált fehérjekészítmények kijuttatása javaolt, kg/ha mennyiségben. Ez a kezelés sziszetmatikusan is alkalmazható a 3

4 bokrosodás időszakában (az utolsó olyan időszakban, amikor a táblára rá lehet menni). Ha a vetésforgóban szereplő összes növény megkapta a szükséges mennyiségű tápanyagot, a zöldtrágya esetében már nem szükséges kiegészítő trágyázást alkalmazni. A zöldtrágya keveréket korábban vetik, mint annak összetevőit főnövényként.trágyázásra nincs szükség, mert a zöldtrágya önmagában is elegendő a következő növény tápanyag igényének kielégítésére. Ez az átállás első évében nem feltétlenül igaz, mert ilyenkor a növények számára csak a megtermelt nitrogén %-a válik azonnal elérhetővé. Ilyenkor baromfitrágya és csak nitrogént tartalmazó trágyázó anyag fejtrágyaként való alkalmazása válhat szükségessé, 500 kg/ha mennyiségben. A trágyát az első mechanikai gyomirtás során be kell dolgozni a talajba. Ez a kiegészítő trágyázás a közép-kési kukorica estében létfontosságú. Érdekes alternatíva lehet a borseprő (3-0-6) kijuttatása kg/ha mennyiségben, mert ez az anyag nagy mennyiségben, olcsón biztosít gyorsan felvehető nitrogént. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a seprő alkalmazásakor nagy mennyiségű kálium is a talajba jut, melynek hatása a következő évekre is kiterjed. Zöldtrágya hiányában a borseprő a kukorica jó trágyázó anyaga lehet. A seprő kisebb mennyiségekben szalmára is kijuttatható, hogy segítse annak lebomlását. Ugyanez a napraforgóra és a kölesre is igaz, ha nem vetnek zöldtrágyát, a vetés előtt kijuttatandó baromfitrágya mennyisége kb kg/ha. Fajták: Búza: Bolero. Durum búza: Duilio. Árpa: Arda. Kukorica: Marano. Bab: Vesuvio vagy a Palombino ökotípus. Lencse: Castelluccio ökotípus. Napraforgó: Gloriasol. Csicseriborsó: Pascià. Gyomszabályozás: A kalászosok gyomszabályozásához nem csak az ugaroltatás és a megfelelő vetési norma betartása szükséges, hanem a gyomirtó borona használata is. Ennek a műveletnek kettős célja van: stimulálja a kalászhányást és ritkítja a 4

5 gyomokat. Ezenkívül a borona a fejtrágya bedolgozására is alkalmas. Ha a cél a gyomok ritkítása, a bornát akkor kell járatni a táblán, mikor a kultúrnövény és a gyomok eltérő fejlődési fázisban vannak, azaz a bokrosodás kezdetétől a szárbaindulás kezdetéig, fajtól függően. A gyomirtó borona használata a tavaszi/nyári növényeknél nem csak a gyomok ritkítása miatt célszerű, hanem azért is, mert a borona segíti a talaj levegőzését és a szerves anyag mineralizációját. A boronálást ezért minél előbb el kell végezni, még akkor is, ha a gyomborítottság egyébként elhanyagolható. Humuszegyensúly: A növényi maradványok gondos beszántása, babnál kg/ha, kalászosoknál kg/ha és lencsénél kg/ha átlagos termés esetében lehetséges aktív humuszegyensúly kialakítása, ami különösen jelentős ha zöldtrágyanövényeket és kukoricát, napraforgót és ezekhez hasonló növényeket is termesztünk. 5

Hasonló dokumentumok

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. 1. számú melléklet (Forrás: K.B) TEMATIKUS TERV Téma: Az őszi búza termesztése. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. Nevelési