Őszi kalászosok trágyázása

Átírás

1 Őszi kalászosok trágyázása Szabadkán befejeződött annak a projektnek a megvalósítása amelyet Szabadka város közigazgatása finanszírozott azokra a parcellákra amelyek őszi kalászosokkal és olajrepcével vannak bevetve. El lett végezve a talajmintavételezés és meg lett határozva a talajban levő nitrátokból származó nitrogén mennyisége, annak érdekében hogy a nitrogént tartalmazó műtrágyák optimális mennyisége legyen megadva, amely szükséges a termés táplálkozásához. Ennek alkalmával emlékeztetjük a mezőgazdasági termelőket, hogy a nitrogén tartalmát az őszi kalászosok tavaszi racionális fejtrágyázásához úgynevezett N-min módszer alkalmazásával határozzuk meg (Wehrman és Scharpf 1979). A módszer Németországban alakult ki, mi a múlt század 80-as éveiben keztük el használni. Közvetlenül a növények trágyázása előtt a talajmintából N-min módszerrel határozzuk meg a visszamaradt nitrogén mennyiségét, vagyis a nitrát és az ammónium sókból eredő nitrogén összeget. Az ammónium sókból eredő nitrogén rögzítve van a talajban mint adszorpciós komplex, az oldatban az értéke nem nagyon változik (maximum 20 kg), ezért gyakran kihagyjuk a mérését. A nitrogént tartalmazó műtrágya mennyiségét a növény szükségletei és a rendelkezésre álló nitrogén különbsége adja meg, de a számításnál figyelembe kell venni a talaj mineralizációs képességét is. 1. Vázlat Az N-min módszer alapelveinek vázlata Fejtrágya (nitrogént (N) tartalmazó műtrágya) A talaj mineralizációs képessége (tenyészidőszakban) A talajban maradt nitrogén ( 0-90 cm) A növény szükségletei (a megfelelő terméshozam kapcsolatában) A Mezőgazdasági szakszolgálat Szabadka RT alkalmazottjai január 9-én kezdték a talajmintavételt és a talajban maradt nitrogén tartalmának meghatározását, hogy az őszi búza, őszi árpa és az olajrepce megfelelő mennyiségű fejtrágyát kapjon. Február 20-ig 450 talajminta lett, kivéve és elemezve. Az 1. táblázatban az őszi árpa, őszi búza és az olajrepce vetésterülete van megadva Szabadka városra 2014/2015 évre, valamint áttekintés van adva a talajmintavételekről. 1. táblázat Az őszi vetemények 2014/2015 évi áttekintése Szabadka város területén Növény Elvetett ha Mintavételben szereplő terület ha Mintavételben szereplő terület % Őszi árpa ,92 95 Őszi búza , Olajrepce ,46 10 Összesen , Mintavételben szereplő parcellák száma Átlagosan egy minta 6,11 ha őszi árpa, 4,41 ha őszi búza és 7,1 ha olajrepcéből lett kivéve. 1

2 A mintákat főleg Szabadka kataszteri községei területéről lettek kivéve, de 20 minta szomszédos kataszteri községből származik, mire a megfelelő gazdaságok Szabadkán vannak regisztrálva. A 2. táblázat áttekintést nyújt a kataszteri községek és a mintavételek száma közötti összefüggésről. 2. táblázat Mintavételek száma kataszteri községekre felosztva Község Kataszteri község Mintavétel száma Bácsszőlős 1 Bajmok 44 Békova 39 Csantavér 30 Alsóváros 112 Szabadka Györgyén 73 Újváros 6 Palics 16 Óváros 10 Tavankút 46 Nagyfény 53 Bácstopolya Kisbelgrád 2 Zentagunaras 3 Pacsér 13 Magyarkanizsa Orom 2 A mintavételezés során az alaptrágyázásról, a növény fajtájáról, a vetésidőről és az előveteményről adatok lettek összegyűjtve annak érdekében, hogy megfelelő költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanács legyen megadva. Az összegyűjtött és analizált paraméterek elemzése külön lesz megadva a növény fajától függően. Őszi búza A búza alaptrágyázására átlagosan 41 kg nitrogén, 62 kg foszfor és 14 kg kálium mint hatóanyag lett alkalmazva amely egyenlő a műtrágyák tavalyi alkalmazásával. Meg kell jegyezni, hogy néhány parcellán szerves trágyák, istállótrágya, folyékony trágya és hígtrágya lett felhasználva, a belőlük származó hatóanyagok mennyisége átlagos táblázati érték amely a trágya első évi felhasználására vonatkozik. Ha megnézzük az alkalmazott hatóanyag mennyiségét és szerkezetét észrevesszük hogy ezek összhangban vannak a sok éves alapvető agrokémiai analízis és a trágyázási ajánlások eredményeivel. Mire a foszfor hiánya a hozam korlátozó tényezője volt, 62 kg foszfort tartalmazó hatóanyag a kielégítő, és az egyik feltétel a magas és stabil hozamhoz. A Csantavéri, Kisbelgrádi és Zentagunarasi parcellákon, amelyeket főleg a Csantavéri termelők művelik, 40 kg nitrogén, 31 kg foszfor és 32 kg kálium lett felhasználva (a szerves trágyát beleszámolva). Egyértelmű, hogy ezek a mennyiségek eltérnek a Szabadka községben felhasznált tápanyag mennyiség átlagától, mert sokkal kevesebb foszfor lett felhasználva mint amennyi szükséges 2

3 ahhoz hogy a hozam magas legyen. Az egyik ok hogy a parcellákon hiány van ebből az elemből az hogy a szerves trágyák, mint a tehéntrágya vagy hígtrágya kevés foszfort tartalmaznak. E miatt javasoljuk, hogy a mezőgazdasági termellők alaptrágyázásra a szerves trágyát olyan műtrágyával kombinálják, amelyben nagy a foszfortartalom (MAP). Az adatok alapján amelyeket mintavételkor a bevetett búzafajtákról kaptunk, látható, hogy leggyakoribb fajták a CCB Ingenio 28,0%, Simonida 16,2%, Graindor 7,1%, Apache 6,7%, Sy Moisson 5,7%, és Euclide 5,4%. Más fajtákkal kevesebb mint 4% bevetett terület van: Zvezdana, NS 40S, Pobeda, Renesansa, Rapsodija, Dragana, Ljiljana, Dika, Feria, Solehio, Basmati, Sirtaki, Sofra, Šuba, Nikol, Andino, Alinea, Arlekin, Komarom, Sobred és Ilico. 1. ábra A leggyakoribb búzafajták A talaj nedvességtartalma körülbelül 1,7%-kal haladta meg az azonos időszakban mért tavalyit, a föld víztartó képessége a maximum határán van. A cm talajréteg vízkészlete töltve van, a csapadékok tavaszi tenyészidőszakban a nitrátok kimosódásához vezethetnek, így elérhetetlenné válnak a növény gyökere számára. A talaj nedvtartalmát számításba kell venni a tavaszi vetésű növények kiválasztásában a vetésszerkezetnél és a csíraszám meghatározásánál. 3

4 A 2. ábra a talaj nedvtartalmát mutatja különböző mélységekben, tömegszázalékban kifejezve. 2. ábra A talaj nedvtartalma Amikor a talajban levő nitrogénről van szó, észre lehet venni hogy az átlag valamivel alacsonyabb mint tavaly, vagyis a 0-90 cm talajrétegben 69,5 kg nitrogén van nitrát formájában a tavalyi 75,2 kg-hoz viszonyítva. Az ilyen nitrogéntartalom viszonylag kedvező a talaj nedvtartalmához viszonyítva. 3. ábra A nitrátokból eredő nitrogén mennyisége különböző talajrétegekben a búza fejtrágyázása előtt 2014-ben és 2015-ben 4

5 A kései vetés miatt a növények kevésbé fejlettek a tavalyi évhez képest, kevesebb nitrogént használtak fel mint tavaly, ezért az idén több fejtrágyára lesz szükség. A 3. táblázatban be van mutatva a nitrátokból eredő nitrogén minimális, maximális és átlagos tartalma különböző talajrétegekben. 3. táblázat A nitrátokból eredő nitrogén (N-NO 3 ) mennyisége különböző talajmélységekben Talajmélység Minimum Maximum Átlag N-NO 3 [kg/ha] N-NO 3 [kg/ha] N-NO 3 [kg/ha] 0-30 cm 3,4 42,2 19, cm 3,5 148,8 26, cm 3,7 102,1 24,3 Összesen 10,6 293,1 69,5 A talaj nitrogéntartalmát számos tényező befolyásolja, mint például az elővetemény, az ősszel alkalmazott trágya mennyisége és összetétele, a vetésidő, talajtípus, a talaj mineralizációs képessége, a csapadékok... A 4. táblázatban néhány ezévi adat van megadva az előveteményről, a vetés előtti bevitt nitrogén mennyiségéről és a talajban levő nitrátokból eredő nitrogén tartalmáról. 4. táblázat Elővetemény és nitrogéntartalom Elővetemény kg/ha N N-NO 3 kg N-NO 3 kg N-NO 3 kg N-NO 3 kg ősszel 0-30 cm cm cm összesen búza 9 19,6 32,9 39,6 92 kukorica 9 16,6 23,8 36,4 77 árpa 9 18,2 22,6 26,6 67 kukorica 9 10,9 7,1 10,1 28 kukorica 9 6,9 5,0 4,0 16 kukorica 91 4,8 13,0 8,1 26 kukorica 91 43,5 47,5 22,2 113 A 3. és a 4. táblázatból látható hogy a nitrogén tartalma a talajban nagyon változó, csak minden egyes parcella talajának elemzésével tudjuk meghatározni a nitrátokból származó nitrogén mennyiségét, illetve megfelelő ajánlásokat adni a termés fejtrágyázásához. A nitrogéntartalom legmagasabb átlaga ott volt mérve, ahol az elővetemény olajrepce volt: 137 kg/ha. A nitrogéntartalom átlaga a parcellákon ahol az elővetemény búza és árpa 82, vagyis 87 kg/ha, ahol kukorica az elővetemény 71 kg/ha volt. Azokon a parcellákon ahol napraforgó az elővetemény a nitrogéntartalom 58 kg/ha volt. A legalacsonyabb átlagos nitrogéntartalom azokon a parcellákon volt, ahol az elővetemény a szójabab: 56 kg/ha. Legtöbb nitrogént tartalmazó tápanyagot azokra a parcellákra kell kijuttatni, ahol az elővetemény szója vagy a napraforgó, az ilyen parcellákat kell először fejtrágyázni. Valamivel kevesebb nitrogén kerül a parcellákra, amelyeken búza van mint monokultúra vagy kukorica után vetve, míg azokon a parcellákon amelyeken olajrepce volt az elővetemény vigyázni kell a nitrogén adagolásával hogy elkerüljük a búza dőlését. 5

6 4. ábra Az elővetés és a nitrogénmennyiség átlag tartalma A 4. ábra azt mutatja, hogy a leggyakoribb elővetemény a napraforgó, majd a kukorica, búza, szójabab, árpa és az olajrepce, ami Szabadkán megfelel a növények vetésszerkezetének. Az árpa mellett, kisebb területen búza, zab, cukorrépa, lucerna és mustár is volt elővetemény. 5. ábra A parcellák feloszlása nitrogén tartalmuk alapján 6

7 A parcellák bemutatott eloszlásából látható, hogy a nitrogéntartalom fejtrágyázás előtt 55%-án nagyon alacsony, ott több mint 100 kg nitrogént kell felhasználni hektáronként. Ha február első tíz napjában nem lehet ureával trágyázni, akkor ammónium-nitrátot kell használni. Ha nem így cselekszünk akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a növények kimerítik a szűkös nitrogén tartalékokat és éhezni fognak a tavaszi vegetációs időszak elején, ami elkerülhetetlenül hatást gyakorol a hozamra. A többi parcellán az első trágyázást ureával február első felében kell megtenni, a második korrekciós táplálkozást pedig március közepén. A parcellákon amelyeknél a nitrogéntartalom nagyobb 120 kg-nál nem kell sietni, elég egy trágyázást elvégezni ureával február 20-adika körül, vagy egy trágyázást ammónium-nitráttal március első hetében. 5. táblázat A nitrogén mennyiség hiánya a talajban levő nitrátokból eredő nitrogéntől függően A talajban levő nitrogén tartalma (0-90 cm) A trágya által adagolt nitrogén összege, kg/ha <40 kg kg kg kg kg >120 kg 0-50 A fenti nitrogén mennyiségek keretét korrigálni lehet a búza fajtája és a vetési sűrűségtől függően. A fejtrágyázás korrekciója a vetési sűrűségtől függően: ha a vetési sűrűség tő/m2, akkor alkalmazni kell a fenti mennyiséget minden 50 tő/m2 többletével alkalmazni kell 10%-kal kevesebb nitrogént minden 50 tő/m2 hiányával, 10%-kal nagyobb kell hogy legyen a nitrogén mennyisége. A táplálkozások száma a trágyázásra szükséges nitrogén mennyiségétől függ: egy fejtrágyázás elegendő amikor a nitrogén mennyisége nem haladja meg a 60 kg/ha ha a nitrogén mennyisége kg/ha, két trágyázásnak kell lennie, az elsőben 60%-ot adunk a nitrogénből, a másodikban pedig 40%-ot ha a nitrogén mennyisége nagyobb mint 80 kg/ha, akkor is két trágyázásnak kell lennie, azzal hogy az elsőben 80%, a másodikban pedig 20% adagolunk a nitrogénből. Az ajánlott mennyiségű fejtrágya a tervezett 7-8 t/ha búza hozamára vonatkozik, amennyit az előző két évben termeltek a sikeres mezőgazdasági termelők. Azok a termelők amelyek optimális időpontban, októberben, elvetették a búzát magas hozamokra számíthatnak és a megadott mennyiségű műtrágyát kell hogy felhasználják. Azok a termelők akik a búzát novemberben vetették el, 10-15%-kal alacsonyabb mennyiségű műtrágyát kell hogy alkalmazzanak, mert a kései vetés miatt aligha számíthatnak kiváló hozamra. 7

8 Őszi árpa Az árpa alaptrágyázására 32 kg nitrogén, 56 kg foszfor és 17 kg kálium lett alkalmazva. A nitrogén mennyisége valamivel magasabb kellene hogy legyen, mert a vetésszerkezben a sörárpa dominál. Mivel kevesebb nitrogén lett az ősszel alkalmazva, tavaszra szükség lesz egy kissé nagyobb mennyiséget alkalmazni hogy a hozam magas legyen, ez pedig kedvezőtlenül hat az árpa minőségére ha azt sör maláta nyersanyagként lesz felhasználva. Nagyobb nitrogén mennyiség növelheti a fehérjék tartalmát a gabonában. 6. ábra A talaj nitrogéntartalmának összehasonlítása az árpával és búzával bevetett parcellákon Azokon a parcellákon amelyeken árpa van 16 kg/ha alacsonyabb a talaj nitrogéntartalma azokhoz a parcellákhoz viszonyítva amelyeken búza van, mert az árpa ősszel, korábbi vetése miatt, több nitrogént fogad el mint a búza és erőteljesebben fejleszkedik ki az őszi időszakban. A mintavételezésben résztvevő parcellákat a sörárpa uralja, elsősorban a Nectaria, lényegesen kisebb terület pedig a Bingo, Prestige és NS 565 fajtákkal van bevetve. 8

9 6. táblázat A nitrátokból eredő nitrogén (N-NO 3 ) mennyisége különböző talajmélységekben Talajmélység Minimum Maximum Átlag N-NO 3 [kg/ha] N-NO 3 [kg/ha] N-NO 3 [kg/ha] 0-30 cm 7,7 66,9 15, cm 4,9 60,7 19, cm 4,9 53,1 18,2 Összesen 17,5 180,7 53,2 A táblázatból látni lehet hogy a szabad nitrogén mennyisége a talajban nagyon változékony. 7. ábra Az elővetés és a nitrogén mennyiségének átlag tartalma A 7. ábrából látni lehet, hogy a kukorica és a napraforgó a leggyakoribb elővetemény, míg az árpa mint monokultúra a terület 15%-át képviseli. A nitrátokból eredő nitrogén tartalma legmagasabb a jelenlegi monokultúrás területeken, és a legalacsonyabb azokon a parcellákon amelyeken napraforgó volt az elővetemény. Érdekes, hogy azokon a parcellákon, ahol olajrepce az elővetemény, a nitrogén mennyisége jóval alacsonyabb, mint ott ahol a búza az elővetemény. 9

10 8. ábra A parcellák feloszlása nitrogén tartalmuk alapján A bemutatott ábrából látható, hogy a parcellák 45%-án 40 kg/ha alatt van a nitrogén tartalma. Az ilyen parcellákat minnél előbb trágyázni kell. A sörárpa fejtrágyázását kizárólag ammónium-nitráttal kell végezni, a határidö március eleje. Ureát csak a takarmányárpán szabad használni. A parcellákat amelyeknél a nitrogén tartalom 41 és 60 kg/ha között van kg nitrogénnel kell trágyázni, ha a nitrogéntartalom kg/ha 30 kg kel használni, míg a parcellákon amelyeken több mint 120 kg nitrogén van elhagyható a táplálkozás. 10

11 Az olajrepce Az olajrepce alaptrágyázására 37 kg nitrogén, 60 kg foszfor és 23 kg kálium lett alkalmazva. 7. táblázat Nitrátokból eredő nitrogén (N-NO 3 ) mennyisége különböző talajmélységben Talajmélység Minimum Maximum Átlag N-NO 3 [kg/ha] N-NO 3 [kg/ha] N-NO 3 [kg/ha] 0-30 cm 8,5 39,9 20, cm 6,6 56,1 25, cm 13,5 47,5 31,5 Összesen 28,6 143,6 77,6 Akárcsak a búzánál és az árpánál, az adatokból itt is látni lehet hogy a talajban a szabad nitrogén mennyisége nagyon változékony. A parcellákon, amelyeken a nitrátokból származó nitrogén tartalma meghaladja a 100 kg/ha, körülbelül kg tiszta nitrogént kell használni hektáronkénti táplálkozásra. A parcellák legnagyobb részére 80 kg tiszta nitrogént, körülbelül 13% parcellán kg nitrogén szükséges hektáronként. Az olajrepcével bevetett parcellák mindegyikén búza vagy árpa volt az elővetemény. Következtetés A gyakorlatban az N-min módszer pontossága 70%, ami azt jelenti, hogy a trágyázási ajánlások 70%-a pontos, 15% esetben több nitrogén és 15%-ban kevesebb nitrogén lesz adva, amit az előző évek eredményei is megerősítettek. Az adatok azt mutatják, hogy a nitrogén tartalma nagyon változó, a legpontosabb ajánlásokat kizárólag minden egyes parcella elemzésével kapjuk meg. Azoknak a termelőknek, akiknek a parcelláján nem lett elemezve a nitrátokból származó nitrogén mennyisége, a következő lenne az ajánlás: - először ott kell a búzát és az árpát fejtrágyázni (nagy mennyiség nitrogént tartalmazó trágyával) ahol az elővetemény a napraforgó volt - azokon a parcellákon, amelyeken az alaptrágyázással kevés nitrogén (<30 kg/ha) lett alkalmazva, nagyobb mennyiségű nitrogént kell használni és a fejtrágyázást minnél előbb elkezdeni - ha nagyobb a vetési sűrűség kevesebb nitrogént, ha pedig kicsi a vetési sűrűség akkor több nitrogént tartalmazó trágyát kell alkalmazni - ha a talaj nitrogén tartalma nem lett elemezve, akkor jobb, hogy ha az első fejtrágyázásnál kevesebb mennyiséget használunk, majd később a termés vizuális értékelése alapján korrigálni lehet a trágyázást, vagy levéltrágyát használni. Szabadka, Varga Damir, okleveles agrármérnök (Fordította: Markov Katalin) 11