Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft"

Erzsébet Farkas
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft

2 Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük

3 Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens koncentráci ciója kisebb, mint az előírt határért rték Rossz akkor, ha valamelyik komponens koncentráci ciója meghaladja az előírt határért rtéket Rossz

mint az előírt határért rték Rossz akkor, ha valamelyik

4 A rossz vízminv zminőséget okozó komponensek lehetnek ek (pl. arzén, vas, mangán, n, ammónium) természetes eredetűek ek (pl. nitrát, t, peszticidek, ammónium, mikroszennyezők) k) antropogén n eredetűek

5 Természetes eredetű komponensek Felszín n alatti vizeink vízminv zminőségi problémáinak túlnyomt lnyomó részét t a természetes eredetű komponensek (arzén, vas, mangán, n, ammónium nium) okozzák

6 Átlagos arzén tartalom víztípusonként átlagos As tartalom (mikrogr/l) P K T (<20m) R1 (20-50m) átlagos As tartalom 3,4 2,6 5,3 13,5 22,7 26,1 24,2 21,1 víztípus R2 (50-100m) R3 ( m) R4 ( m) R5 (>400m)

7 0,01 mg/l-nél nagyobb arzén tartalmú felszín alatti vizek gyakorisága 100% 80% gyakoriság 60% 40% 20% 0% P K T (<20m) R1 (20-50m) <0,01 mg/l As 95,7 93,7 88,0 71,1 59,8 46,0 48,5 55,8 >0,01 mg/l As 4,3 6,3 12,1 28,9 40,2 54,0 51,5 44,2 víztípus R2 (50-100m) R3 ( m) R4 ( m) R5 (>400m)

95,7 93,7 88,0 71,1 59,8 46,0 48,5 55,8 >0,01 mg/l As 4,3 6,3 12,1 28,9

8 A víz-kor v és s az arzéntartalom közötti k kapcsolat < >30 vízkor [ezer év] a 0,01 mg/l-nél nagyobb arzént tartalom gyakorisága

5-10 10-15 15-20 20-25 25-30 >30 vízkor [ezer

9 P T (<20m) R1 (20-50m) R2 (50-100m) R3 ( m) R4 ( m) R5 (>400m) K (termál) Felszín alatti vizeink átlagos ammónium koncentrációja víztípus K (hideg) átlagos ammónium [mg/l]

4 3 2 1 0 Felszín alatti vizeink átlagos

10 P T (<20m) R1 (20-50m) R2 (50-100m) R3 ( m) R4 ( m) R5 (>400m) K (termál) K (hideg) 100% 80% 60% 40% 20% 0% A 0,5 mg/l-nél nagyobb ammónium tartalmú felszín alatti vizek gyakorisága víztípus <0,5 >0,5 gyakoriság

11 Antropogén n eredetű komponensek Felszín n alatti vizeink emberi tevékenys kenységből származ rmazó szennyeződése se (pl. nitrát, t, peszticidek, ammónium, mikroszennyezők) k) sokkal kisebb mértékű,, mint ahogy az a köztudatban él

12 Sík- és domdvidéki területeink felszín alatti vizeinek átlagos nitrát tartalma ( adat) T (<20 m) R1 (20-50 m) víztípus R2 ( m) R3 ( m) R4 (>200 m) R4 (>200 m) R3 ( m) R2 ( m) R1 (20-50 m) T (<20 m) nitrát átlag 0,3 0,9 2,4 12,5 55,8 átlagos nitrát tartalom [mg/l]

(>200 m) 0 10 20 30 40 50 60 R4 (>200 m) R3 (100-200 m) R2 (50-100 m) R1

13 Sík- és dombvidéli területeink felszín alatti vizeinek nitrát gyakorisága ( adat) T (<20 m) R1 (20-50 m) víztípus R2 ( m) R3 ( m) R4 (>200 m) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% R4 (>200 m) R3 ( m) R2 ( m) R1 (20-50 m) T (<20 m) <1 mg/l 82,8 74,7 60,0 41,9 21, mg/l 17,2 24,7 38,3 51,4 47, mg/l 0,1 0,4 1,0 3,3 8,9 >50 mg/l 0,0 0,3 0,8 3,4 21,5

90% 100% R4 (>200 m) R3 (100-200 m) R2 (50-100 m) R1 (20-50 m) T (<20 m) <1 mg/l 82,8 74,7 60,0

14 Nitrogén műtrágya értékesítés Magyarországon ( ) nitrogén tartalom [ezer tonna/év]

tonna/év] 500 400 300 200 100 0 1951-60 1961-65

15 Nitrogén műtrágya értékesítés Magyarországon ( ) 700 nitrogén műtrágya hatóanyag [ezer tonna/év]

tonna/év] 600 500 400 300 200 100 0 1976 1978

16 erdő belterület szőlő, gyümölcsös szántó rét, legelő <20 m 20 to 50 m 50 to 100 m >100 m Felszín alatti vizeink átlagos nitrát tartalma ( adat) átlagos nitrát tartalom [mg/l]

60 40 20 0 Felszín alatti vizeink átlagos nitrát

17 Az 50 mg/l-nél nagyobb nitrát tartalmú pontok aránya ( adat) 50% 40% 30% 20% 10% 0% belterület szőlő, gyümölcsös szántó rét, legelő <20 m 20 to 50 m 50 to 100 m >100 m erdő

18 Az 50 mg/lnél nagyobb nitrát tartalmú kutak aránya (1465 kút) 0,7 az 50 mg/l-t meghaladó nitrát tartalmú kutak aránya 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 <5 m 5-10 m m belterület gyümölcsös szántó erdő rét, legelő <5 m 5-10 m m rét, legelő 0,10 0,00 0,00 erdő 0,15 0,00 0,00 szántó 0,29 0,15 0,07 gyümölcsös 0,44 0,00 0,00 belterület 0,60 0,23 0,09

belterület gyümölcsös szántó erdő rét, legelő <5 m 5-10 m 10-15 m rét, legelő 0,10 0,00

19 A legsekélyebb (<5m) talajvíz nitrát tartalma szántóföldi területeken nitrát tartalom [mg/l]

20 Ezt a nagy szórást st - ami a típustert pusterületi elvben nagy bizonytalanságot okoz - csak akkor tudjuk kezelni, ha ismerjük k a mezőgazdas gazdasági gi művelm velés s adatait, és a monitoring pontok körül k nitrogén tápanyagmérleg számítást st tudunk végezni. A talajvízben mért m és s a számított nitrát tartalom összehasonlításával becsülhet lhető a denitrifikáci ció mértéke

monitoring pontok körül k nitrogén tápanyagmérleg számítást st tudunk végezni.

21 Magyarország agronómiai N tápanyagmérlege között N tápanyagmérleg [kgn/ha/év]

22 A reprezentatív műtrágya felmérés adataiból számolt N tápanyag mérleg ( ) 14% 12% 10% gyakoriság 8% 6% 4% 2% 0% számított nitrogén tápanyag mérleg [kgn/ha/év]

23 árpa gyümölcsös szőllő borsó burgonya búza cukorrépa kukorica napraforgó repce szója A legfontosabb növények N tápanyagmérlege ( ) N tápanyagmérleg átlaga [kgn/ha]

24 A talajvíz-min minőségi monitoring mért m vízminőségi adatait csakis a kút k környezetében folyó mezőgazdas gazdasági gi tevékenys kenység ismeretében tudjuk értelmezni, ezért nagy súlyt s kellene fektetni a mezőgazdas gazdasági gi adatok gyűjt jtésére a monitoring pontok környezetében, illetve az országos reprezentatív v műtrm trágya felmérések bővítésére.

25 növényfajta nyfajta termésátlag tlag termőter terület méretem felhasznált lt N. P, K műtrm trágya hatóanyag anyag a kiszórt szervestrágya mennyisége felhasznált lt növényvn nyvédő szerek fajtája, ja, hatóanyag anyagának nak mennyisége öntözővíz z mennyisége, nitrát t tartalma

26 Az adatok megbízhat zhatósága A számított és s mért m talajvíz szennyezettségi adatok összehasonlításához hoz biztosítani tani kell a felhasznált lt adatok megbízhat zhatóságát. t. Ez vonatkozik úgy a monitoring kutak műszaki állapotára és s mérési m adataira, mint a begyűjt jtött tt paraméterekre.

27 A monitoring kutak adatai közül legfontosabbak a kútkiképzés vízmintavétel, tel, helyi mérésekm vízminta zminta tartósítás kémiai elemzések adatszolgáltatás megbízhat zhatósága.

28 Kútkiképzés A talajvíz megfigyelésére készk szített szondakutak (ill. kútpk tpárok vagy kút-hármasok) telepítése mellett szól, hogy rövid szűrőzésük, és s a kavicsfeltölt ltés hiánya miatt valóban a szűrőzött szakaszról l származ rmazó vizet mintázzuk.

29 A talajvíz z felső egyméteres részr szére szűrőzött szondakutak ugyanakkor azonnal jelzik a frissen beszivárgott víz v kémiai összetételének változv ltozását, t, ami a monitoring egyik főf feladata.

30 A 20 méternm ternél l mélyebbm lyebb, üzemelő kutaknál l fennáll annak veszélye, hogy nem volt megfelelő a műszaki m kiképz pzés. Leggyakoribb problémák, hogy hiányzik a palástcement, sérült s a termelőcs cső, vagy a nagyobb vízhozam v érdekében, létesítéskor skor kaviccsal töltt ltötték k fel a gyűrűst stér r egy részr szét. A kutak műszaki m állapotát t geofizikai mérésekkel m kellene ellenőrizni, és s a valóban műszaki m hibás kutakat kihagyni az értékelésből.

31 Vízkémiai elemzési adatok A jelenlegi adatbázis rengeteg megbízhatatlan, értékelhetetlen, egymásnak ellentmondó adatot tartalmaz, amelyek nemzetközi zi szinten komolytalanná tehetik a teljes magyar felszín n alatti vízminv zminőségi monitoring rendszert.

Hasonló dokumentumok

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Ellentmondás a felszín alatti vizek nitrát szennyezettségének meghatározásában: a Nitrát Irányelv