A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

Átírás

1 Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szeptember 5. Budapest

2 Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló módosított 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet Felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet A felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000 (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM rendelet Környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. Környezetvédelmi alapnyilvántartásról szóló 78/2007 (IV. 24.) Korm. rendelet Felszín alatti víz és földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer adatszolgáltatásról szóló 18/2007 (V. 10.) KvVM rendelet 2

3 A hígtrágya tárolás és kezelés jogszabályi követelményei Elsősorban a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet szerinti helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályai az irányadóak Kialakításra vonatkozó szabályok 6 havi befogadó kapacitás Szivárgásmentes, szigetelt kialakítás Legalább 20 év élettartam Korróziónak való ellenállás 3

4 A hígtrágya tárolás és kezelés jogszabályi követelményei 2. Mezőgazdasági hasznosítás szabályai Talajtani szakvéleményen alapuló hatósági engedély alapján 170 kg/ha kijutatott összes nitrogén érték (trágyázás, legeltetés, szennyvíziszap kihelyezés stb.) Rendszeres talaj és talajvíz vizsgálat (3 évente) 4

5 A hígtrágya tárolás és kezelés jogszabályi követelményei 3. Tilalmak a mezőgazdasági hasznosítás során Felszíni vízbe való bemosódás veszélye esetén (lejtős területen) Fagyott, vízzel telített, hóval borított területen Felszíni víztől, forrástól, kúttól 10 méterre Vízjárta területen szélsőséges vízjárási viszonyok kialakulásakor Tilalmi időszak (december 1. február 15.) 5

6 Általános szabályok Tilalmak a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet 8. szerint 1. Csurgalékvizek vizekbe vezetése tilos 2. Állattartó telep létesítése, bővítése tilos: hullámtéren, fakadó vizes területen vízbázis védőterületén árvízi tározó, illetve parti és védősáv területén 3. Trágyatároló létesítése tilos: vízjárta területen felszíni víztől, felszín alatti vízkivételtől 100 méteren belül bányatavak 300 méteres parti sávjában 6

7 Általános szabályok 2. A 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet mellékletében szereplő települések esetében a jogszabály 6. -a alapján a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait betartani kötelező! A 81/2007 (IV. 25.) Korm. rendelet 6. (2.) bekezdése alapján a hígtrágya kihelyezési engedélyezési eljárásban a Környezetvédelmi Felügyelőség szakhatóságként működik közre 7

8 Teljesítési határidő 1. Nitrátérzékeny területeken október 31. (egységes környezethasználati engedély esetén) 81/2007 (IV. 25.) Korm. rendelet 3. (1.) bekezdés A fenti határidő esetében figyelembe kell venni, ha az EMVA (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) projekt keretében a beruházásra irányuló kérelmet befogadták december 31. (minden más esetben) 2. Nem nitrátérzékeny területeken január 1. (hígtrágya tárolók esetében) december 22. (istállótrágya tárolók esetében) 8

9 Engedélyeztetés további szabályai A 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1.) bekezdése alapján - szennyező anyag elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható 10. (2.) bekezdése alapján - tilos a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetés - tilos a felszín alatti vízbe való közvetett bevezetés fokozottan érzékeny területen 8. b) pontja alapján - tevékenység ellenőrzött körülmények között történhet (monitoring, adatszolgáltatás) 9

10 Jogszabályi kötelezettségek 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 41. (4.) bekezdése alapján október 31.-ig meg kell felelnie a rendelet előírásainak (monitoring, adatszolgáltatás) A rendelet 41. (5.) bekezdése alapján fenti határidő nem vonatkozik az állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak kialakítására, itt a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet határidejei az irányadóak 10

11 Adatszolgáltatási kötelezettség 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 16. (2.) és (3.) bekezdése alapján Engedélyköteles tevékenységek köre - Szennyező anyag elhelyezése - Földtani közegbe történő közvetlen bevezetése - Felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése (időszakos vízfolyásokba is) - Felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetés Akit a Felügyelőség arra kötelez A 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 3. (28.) pontja alapján háztartási igényeket meghaladó számosállat-mennyiség felett 11

12 Adatszolgáltatási kötelezettség 2. Engedélyköteles tevékenységet folytató cégek/magánszemélyek telepein meglévő és működő, potenciális szennyezőforrásnak minősülő műtárgyak/építémények Mezőgazdasági, állattenyésztési ágazat tekintetében a legáltalánosabbak: Trágyatároló műtárgyak Műtárgy hiányában állattartó épületek Kommunális (évi 500 m 3 felett) és technológiai szennyvíz aknák Szennyvíziszap tárolók Dögtárolók Növényvédőszer, műtrágya raktárak Vegyszerraktárak 12

13 Adatszolgáltatási kötelezettség 3. Az adatszolgáltatást a 78/2007 (IV. 24.) Korm. rendelet szerinti KAR adatlapokon, és a 18/2007 (V. 10.) KvVM rendelet szerinti FAVI- ENG és FAVI-MIR (ha szükséges) adatlapokon kell teljesíteni Az adatszolgáltat ltatás elmulasztása sa vagy az adatlap nem megfelelő kitölt ltése esetén n az érintett a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 36. (1.) bekezdés c) pontja alapján n bírsb rságot köteles k fizetni, melynek mértm rtéke a R. 37. (2.) bekezdés s alapján Ft között terjedhet. A bírsb rság g a R. 37. (4.) bekezdése alapján n a kötelezettsk telezettség g teljesítéséig ismételhet telhető! 13

14 Felszín alatti monitoring és az adatszolgáltatás kapcsolata A 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 8. b) pontja alapján a tevékenység ellenőrzött körülmények között folyhat beleértve a monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást, amely a 72/1996 (V. 22.) Korm. rendelet 3. (1.) bekezdése alapján vízjogi engedélyköteles létesítménynek minősül. A felszín alatti monitoring nagysága és gyakorisága függ: 1) Számosállat létszám, illetve férőhely nagyságtól [314/2005 (XII. 25.) Korm. rendelet mellékletei] 2) Tároló műtárgyak mérete, befogadó-kapacitása 3) Területi érzékenység 4) Nitrát-szennyezéssel szembeni érzékenység 5) Védendő létesítmények távolsága (pl.: vízkivételi helyek) A műtárgyak/építmények esetleges szennyező hatását ellenőrző monitoring kutak az adatszolgáltatás részét képezik FAVI-MIR adatlap 14

15 Felszín alatti monitoring és az adatszolgáltatás kapcsolata 2. Az állattartó és/vagy mezőgazdasági tevékenység esetén bekövetkezett szennyezésre vonatkozó határértékeket a 10/2000 (VI. 2.) KöM-EüM- FVM-KHVM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Megnevezés Nitrát Ammónium Szulfát Foszfát Fluorid Határérték 25 mg/l 500 µg/l 250 mg/l 500 µg/l 1500 µg/l Csak felszín alatti vízre tartalmaz határértékeket! 15

16 Elérhetőségek Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021, Győr Árpád út ) Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mérőállomása (9028, Győr Török I. út 68.) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (1011, Budapest Fő út ) 16

17 Köszönöm a figyelmet! 17