KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

Átírás

1 KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete A környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktd. tv.) 12., 21/A. (2) bekezdés, valamint a 26. (4) alapján, továbbá A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 58. -a alapján a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet célja 1. (1) A rendelet célja, hogy meghatározza a) a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatban az alapjául szolgáló átalány megállapításának szempontjait, valamint b) a talajterhelési díjjal kapcsolatos sajátos eljárási és adatszolgáltatási szabályokat. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya kiterjed Kállósemjén Nagyközség közigazgatási területére. (2) A rendelet hatálya kiterjed arra a természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságra, illetve szervezetre (továbbiakban: kibocsátó), aki (amely) az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe. A talajterhelési díj 3. (1) Talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a mőszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. (2) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a személyt, aki csak olyan vízvételi lehetıséggel rendelkezik (kerti csap), mely nem igényli egyedi szennyvíztároló megépítését.

2 (3) Az (1) bekezdés szerinti szennyvízelhelyezésre vonatkozó helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyt A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormány rendelet 24. b) bekezdése alapján a települési önkormányzat jegyzıje az 500 m 3 /év mennyiséget meg nem haladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elhelyezését szolgáló létesítmény megépítéséhez, használatba vételéhez, átalakításához és megszüntetéséhez adhat ki. (4) A települési önkormányzat jegyzıje a (3) bekezdésben hivatkozott jogszabály elıírásainak megfelelıen a szennyvízelhelyezésre vonatkozó (építési, használatba vételi, átalakítási és megszüntetési) engedélyekrıl nyilvántartást vezet. (5) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelı objektumban a talajjal kapcsolatban lévı felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20 %-kal a évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követı hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket. (6) Az (5) bekezdés szerinti felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megırizni és ellenırzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani. (7) A vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezés a Felsı-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség hatáskörébe tartozik, az engedélyezési eljárás részletes szabályait a 72/1996. (V.22) Korm. rendelet taralmazza, a vízjogi engedély hatálya alá tartozó tevékenységhez kapcsolódó talajterhelési díj megfizetésének szabályozásáról a évi LXXXIX. törvény rendelkezik. A talajterhelési díj egységdíja 4. A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 120 Ft/m 3 A talajterhelési díj alapja 5. (1) A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetıség hiányában az átalány alapján meghatározott tárgyévi víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. (2) A talajterhelési díj alapja csökkenthetı azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi elıírások szerinti elhelyezését igazolja. (3) A talajterhelési díj alapja csökkenthetı az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott víz mennyiségével. A figyelembe vehetı mennyiséget a kibocsátónak - a

3 vízszolgáltató által kiállított jegyzıkönyvvel, illetve egyéb okirattal - hitelt érdemlıen igazolnia kell. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiségként a 8/2000. (X.18.) KöViM rendelet szerint - locsolási célú felhasználás miatti korrekcióként - igénybe vehetı mennyiségeket kell számolni. Területérzékenységi szorzó 6. (1) A 219/2004. (VII.21) Korm. rendelet alapján a 27/2004. (XII.25) KvVM rendeletben meghatározott besorolás szerint Kállósemjén közigazgatási területe fokozottan érzékeny területnek minısül. (2) A helyi vízgazdálkodási hatósági eljárás hatálya alá tartozó talajterhelés esetén a területérzékenységi szorzó a fokozottan érzékeny területen 3,0. A talajterhelési díj mértéke 7. (1) A talajterhelési díj mértékét (TTD) a talajterhelési egységdíj (E), a talajterhelési díj alapja (A) és a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó (T) határozza meg. Talajterhelési díj mértéke: TTD = E x A x T ( Talajterh.díj =120 Ft x elfogyasztott m3 x 3) (2) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó 2008 évben az (1) bekezdés alapján megállapított talajterhelési díj 90 %-át, évtıl 100 %-át köteles megfizetni. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj bevallása és megfizetése 8. (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követı év március 31-éig. (2) A bevallást az önkormányzati adóhatóság által meghatározott formanyomtatványon kell megtenni. (3) Ha a gazdálkodó szervezet több telephelyet (gyáregységet) mőködtet, bevallásában az adatokat telephelyenként tünteti fel. A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelybıl a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyenként megállapítható.

4 (4) A kibocsátó a talajterhelési díjat a számla javára fizeti meg. (5) A díjfizetési kötelezettségét bevallással bejelentı kibocsátót az önkormányzati adóhatóság nyilvántartásba veszi. Egyéb eljárási szabályok 9. (1) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására és az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapítására és a beszedési jog elévülésére, pénzügyi ellenırzésére, valamint végrehajtására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben A környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. törvény, valamint Az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A talajterhelési díj nyilvántartására, kezelésére és elszámolására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezelésérıl és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet elıírásait kell alkalmazni. Környezetvédelmi alap 10. (1) Az önkormányzat a környezetvédelmi feladatainak megoldása, elısegítése érdekében önkormányzati Környezetvédelmi alapot hoz létre. (2) A Környezetvédelmi alap bevételei a következık: - a települési önkormányzat által jogerısen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, - a területi környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén jogerısen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30 %-a, - a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része, - az önkormányzati bevételek környezetvédelmi célokra elkülönített összege, - egyéb bevételek. (3) A Környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni. (4) A képviselı-testületnek a Környezetvédelmi alap - tervezett felhasználásról - a költségvetési rendelet megalkotásakor, - a tényleges felhasználásról - a zárszámadás elfogadásával egyidejőleg évente rendelkeznie kell. 11.

5 (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági körbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj az önkormányzat Környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi. (2) Az önkormányzat a talajterhelési díjból származó bevételét a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minıségi védelmére használhatja fel. (3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásnak minısül különösen: - a csatornázás, - a szennyvíztisztítás, - a vízbázisvédelem, - a tartós környezetkárosodások kármentesítése, - a potenciális és tényleges szennyezıforrások szennyezésének megelızı, illetıleg utólagos mőszaki védelme. Záró és átmeneti rendelkezések 12. ( (2) E rendelet a február 13. napján lép hatályba, de rendelkezéseit január 1. napjától kell alkalmazni.. Kihirdetésérıl a jegyzı gondoskodik a helyben szokásos módon. (3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testületének A talajterhelési díjról és a Környezetvédelmi alapról szóló 4/2005. (IV.08.) önkormányzati rendelete. Nagy Béla polgármester Pisákné Páll Ilona jegyzı