A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá.

Átírás

1 Szátok Község Önkormányzat Képviselő testületének 12/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról. Szátok Község Önkormányzatának Képviselő testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvény pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX törvény (továbbiakban: Ktd.) 21/A (2) bekezdésében és a 26. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következő rendeletet (a továbbiakban: R.) alkotja: A rendelet hatálya 1. E rendelet hatálya kiterjed Szátok község közigazgatási területén minden olyan természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (továbbiakban: kibocsátó), akit/amelyet a R. 2. -a alapján talajterhelési díj fizetésének kötelezettsége terhel. 2. A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá. A talajterhelési díj (1) A kibocsátó köteles a Ktd.- ben meghatározott talajterhelési díjat fizetni. 3. A talajterhelési díj mértékének meghatározása 4. (1) A talajterhelési díj mértékét a (2) bekezdésben meghatározott talajterhelési díj alapja, a (4) bekezdésben meghatározott egységdíj, valamint a területérzékenységi és a veszélyeztetési szorzó szorzata határozza meg. (2) A talajterhelési díj alapja: a.) a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében igazoltan elszivárgott, illetve külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel, továbbá b.) mérési lehetőség hiányában, egyedi vízbeszerzés esetén (házi fúrt kútból) 80 liter/fő/nap az átalány mértéke. (3) A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából olyan arra feljogosító szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja. 1

2 (4) A talajterhelési díj egységdíjának mértékét a Ktd. 12. (3) bekezdése határozza meg, mely Ft/m3. (5) Szátok község közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó: 1,5. A szorzót A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete és a Ktdt. 3. számú melléklete állapít meg. (6) Szátok település a fent említett jogszabályban meghatározott besorolás értelmében az érzékeny területek közé sorolható, ezáltal a település esetében a fizetendő talajterhelési díj 1800 Ft/m3. Kedvezmények, mentességek 5. (1)Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a lakossági kibocsátót: a.) akinek ingatlana csak kerti csappal rendelkezik b.) akinek az ingatlanán a méréssel igazolt éves vízfogyasztása nem haladja meg a 50 m3- t. E m3 feletti fogyasztás esetén a teljes fogyasztás után terheli díjfizetési kötelezettség. c.) 70 életévét betöltött személyek esetében (2) Az a) pontban szereplő mentesség érvényesítéséhez a talajterhelési díj bevallásakor csatolni kell a 1. számú mellékletben szereplő nyilatkozatot. A b) pontban szereplő mentesség igazolására a szolgáltató részéről az önkormányzati adóhatóság számára megküldött éves kimutatás szolgál. A talajterhelési díj bevallása, megfizetése 6. (1) Kibocsátó a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetendő teljes talajterhelési díj negyedének megfelelő összegekben negyedévente köteles díjelőleget fizetni (kivétel: a (3) bekezdés). A negyedéves díjelőleget minden negyedév utolsó napjáig kell megfizetni. (2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítani, bevallani és megfizetni (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-éig, valamint a befizetett díjelőleg és a bevallás alapján fizetendő talajterhelési díjkülönbözetet megfizeti, illetve esetleges túlfizetését a következő negyedévi előlegfizetési kötelezettségébe beszámítja, vagy visszaigényli. (3) Ha a kibocsátó folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelőleget kell megfizetni. (4) Új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, tárgyévet követő év március 31-ig fizeti meg. (5) A díjfizetési kötelezettségek keletkezéséről illetve megszűnéséről a változás időpontját követő 15. napjáig kell bejelentést tenni. 2

3 (6) A bevallást a kibocsátónak az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell teljesítenie. (7) A bevalláshoz - amennyiben a kibocsátó kedvezményt kíván igénybe venni, illetve csökkenteni a díj alapját- az alábbi dokumentumot kell csatolni: a.) szennyvíztárolóból elszállított szennyvíznek a szállító által kiadott számla másolatát, b.) locsolási célú felhasználásnál a szolgáltatóval kötött szerződés másolatát c.) csőtörés esetében az elfolyt víz mennyiségéről a szolgáltató általi igazolást (8) A talajterhelési díjat Szátok Község Önkormányzat számlavezető pénzintézeténél vezetett talajterhelési díj számlájára csekken, vagy átutalással kell teljesíteni. (10) Az első alkalommal, a évre vonatkozó adatokat tartalmazó bevallást március 31-ig köteles benyújtani a kibocsátó. Adatszolgáltatás 7. (1) Az Adóhatóság részére az ivóvíz-hálózatot üzemeltető közszolgáltató a kibocsátó azonosítása, a talajterhelési díj megállapítása és ellenőrzése érdekében adatot szolgáltat a tárgyévet követő év február 28. napjáig a kibocsátók tárgyévi vízfogyasztásáról, korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel. (2) Az Adóhatóság részére a szennyvízcsatorna-hálózatot üzemeltető közszolgáltató a kibocsátó azonosítása, a talajterhelési díj megállapítása és ellenőrzése érdekében adatot szolgáltat a tárgyévet követő év február 28. napjáig arról, hogy a) a kiépített szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés mely ingatlanok esetében történt meg és mely ingatlanok esetében nem történt meg; b) a rendelkezésére álló adatok szerint adott esetben - a kiépített szennyvízcsatornára való rákötésnek van-e műszaki akadálya. (3) Az önkormányzati Adóhatóság a talajterhelési díj megállapításával összefüggő személyes adatokat kizárólag a kibocsátó azonosítására, a bevallások ellenőrzésére használhatja fel. (4) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókról, valamint a talajterhelési díj fizetésére vonatkozó díjmentességben részesülő személyekről az önkormányzati Adóhatóság nyilvántartást vezet. Eljárási szabályok 8. (1) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókról, valamint a talajterhelési díj fizetésére vonatkozó díjkedvezményben részesülő személyekről a jegyző nyilvántartást vezet. 3

4 (2) A jegyző a kibocsátót terhelő talajterhelési díj mértékét és a fizetés módját külön jogszabályban meghatározott rend szerint határozatban állapítja meg. (3) Amennyiben a közcsatornát évközben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót, a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli. Értelmező rendelkezések 9. Kibocsátó: az a környezethasználó (1995.évi LIII. Törvény 2. (2) bekezdése) természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. Műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: amely lehetővé teszi, hogy a kibocsátó ingatlanát rácsatlakoztassa. Vegyes és átmeneti rendelkezések 10. (1) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX törvény, valamint az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvényben foglaltak irányadóak. Záró rendelkezések (1) E rendelet január 1. napján lép hatályba. (2) Jelen rendeletnek a helyben szokásos módon történő kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Szátok, december 17. Záradék: Vezér Attila polgármester dr. Villant Gréta jegyző E rendelet december 18.-án kihirdetésre került dr. Villant Gréta jegyző 4

5 Általános indokolás A környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX törvény (Ktd) 21/A (1) (3) és a 21/B (1)-(3) bekezdésében és a 26. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatnak rendeletalkotási kötelezettsége van. (1)A Ktd. 21/A (1) szerint a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-éig. (2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos megállapítási, bevallási, befizetési, ellenőrzési, adatszolgáltatási, eljárási szabályokat, valamint a díjkedvezmények és mentességek eseteit a települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a Margitsziget tekintetében a Budapest XIII. kerületi önkormányzat - rendeletben állapítja meg. A kibocsátó a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjat az önkormányzati rendeletben közzétett számla javára fizeti meg. (3) A közszolgáltató helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat a települési önkormányzat - fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a Margitsziget tekintetében a Budapest XIII. kerületi önkormányzat - rendelkezésére bocsátja. 21/B. (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a Margitsziget tekintetében a Budapest XIII. kerületi önkormányzat - környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi. (2) A települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a Margitsziget tekintetében a Budapest XIII. kerületi önkormányzat - a talajterhelési díjból származó bevételt - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel. (3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme. Jelen rendelet bevezetésével a talajterhelési díj mértéke a településen - figyelembe véve a területérzékenységi szorzó számát Ft/m3. Az a magánszemély, jog személy, jogi személyiséggel nem rendelkező személy, aki nem kötött rá a szennyvíz-csatorna hálózatra, a fent meghatározott talajterhelési díjat köteles fizetni. Az első fokú adóhatóság az érintett személyeket felhívta arra, hogy lehetőség szerint kössenek rá a csatorna hálózatra, figyelmeztetve az elmaradásból fakadó jogkövetkezményekre (talajterhelési díj fizetési kötelezettség). Az előzőekben leírtakat figyelembe véve, valamint a lakosság teherbíró képességét szem előtt tartva, ugyanakkor a rákötésre ösztönözve kerültek kidolgozásra a mentességek, melyre a rendelet-tervezet szerint teszünk javaslatot. 5

6 Részletes indokolás A rendelet hoz Az önkormányzati rendelet személyi és tárgyi hatályát határozza meg. 3. -hoz Meghatározza a talajterhelési-díj fizetési kötelezettséget. 4. -hoz Meghatározza a talajterhelési-díj mértékét, a kiszámítás módját. 5. -hoz A településen alkalmazandó kedvezményekre, mentességekre vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. 6. -hoz Az önkormányzati rendelet a talajterhelési díj bevallását megfizetését határozza meg hoz A jogszabály a meghatározott jogszabályhelyek tekintetében rendelkezik az adatszolgáltatás, eljárási szabályokról, értelmező rendelkezésekről valamint vegye, átmeneti és záró rendelkezésekről. 6