Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült
|
|
- Erika Magyar
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült KÖRNYEZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Vizek védelme veszélyes anyagokkal, nitráttal való szennyezéssel szemben Környezet- és talajvédelem a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során Szerző: Sztahura Erzsébet Lektorok: Dr. Buzás Istvánné Hasznos Gábor Budapest, 2007
2 Tartalomjegyzék 1. A keresztmegfelelés rendszeréről A Tanács december 17-i 80/68/EGK irányelve a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 86/278/EGK Tanácsi Irányelv A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv A jelenleg hatályos Nitrátrendelet előírásai Nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási feladatok Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények
3 Környezetvédelmi előírások a keresztmegfelelés ( cross compliance ) alkalmazásában 1. A keresztmegfelelés rendszeréről Az Európai Unió Tanácsa rendeletekben szabályozza a közös agrárpolitika (KAP) keretében a mezőgazdasági termelők, ill. a mezőgazdasági üzemek részére adható közvetlen- illetve vidékfejlesztési támogatásokat. A támogatások odaítéléséhez egységes alapelveken nyugvó de a tagállam sajátosságaihoz igazodó feltételeket, előírásokat kell megállapítani. Az előírások konkrét tartalmi elemeit az egyes tagállamokban a környezeti viszonyok, a meglévő földhasználat, gazdálkodási gyakorlat és mezőgazdasági üzemszerkezet figyelembevételével kell megállapítani. A KAP reform kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a kifizetéseknek mindinkább elő kell segíteni azon célok megvalósulását is, melyeket az EU prioritásként kezel. Ezek a célok a környezet megóvása, az élelmiszerbiztonság, az állatok kímélete, valamint a mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotban való tartása. Ezen törekvéseket az 1782/2003/EK Tanácsi rendelet és annak végrehajtási szabályait tartalmazó 796/2004/EK Tanácsi rendelet a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódóan Kereszt megfelelés (Cross compliance) néven határozta meg. További pontosítások a 2025/2006/EK rendeletben és a 2012/2006/EK Tanácsi rendeletben olvashatók. E szabályrendszer szerint az 1782/2003/EK rendelet III. és IV. mellékletében meghatározott jó mezőgazdasági és környezeti állapot, valamint a felsorolt 19 Irányelv (Direktíva) illetve rendelet betartása válik kötelezővé több lépésben a Farmtámogatás -t (SPS) rendszert alkalmazó tagállamokban, valamint egyes vidékfejlesztési támogatásoknál. A fentiek szerint, tehát a Keresztmegfelelés alkalmazása során a gazdálkodónak a tevékenysége során a felsorolt valamennyi jogszabálynak meg kell felelni, tehát nem csak azt kell alkalmazni, amely szerint éppen a tevékenységet végzi, hanem keresztbe a többinek is eleget kell tenni: pl. szerves trágyát juttat ki a nitrát rendelet szabályai szerint, eközben a gyommentesítés követelményét, vagy éppen a természeti értékek védelmét is teljesíteni kell. A 2012/2006/EK Tanácsi rendelet értelmében a SAPS-ról (a jelenleg alkalmazott területalapú közvetlen kifizetések) való áttérés az új tagállamoknak 2010 év végéig lehetséges (kivéve Románia és Bulgária, akik számára 2011 év végéig az átállás biztosított. Ugyanezen rendelet módosítja a vidékfejlesztési támogatások közötti időszakára vonatkozó 3
4 szabályokat tartalmazó 1698/2005/EK rendeletet, mely szerint az EMVA (Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap) egyes jogcímeinél a Kereszt megfelelés alkalmazása január 1-től kötelező A támogatások feltételéül meghatározott szabályok Kereszt megfelelés be nem tartása esetén a gazdálkodók felé történő kifizetéseket meghatározott mértékben csökkenteni kell. A tagállamoknak tehát valamennyi mezőgazdasági földterületet beleértve a tényleges mezőgazdasági hasznosítás alatt nem álló termőterületeket is jó mezőgazdasági és környezeti állapotban kell tartania, és ennek édekében a helyes gazdálkodásra, a környezet megóvására kell ösztönöznie a termőföldet használókat. A környezet és a vidék állapotának javítása (EU prioritás) a termőterület környezetbarát mezőgazdasági és erdészeti hasznosítása biztosíthatja a mezőgazdaság pozitív hatását a Göteborgban a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történő visszafordításával kapcsolatos kötelezettségvállalás teljesítéséhez, a Víz Keretirányelv (2000/60/EK Tanácsi irányelv) célkitűzéseinek és a kyotói jegyzőkönyvben meghatározott, éghajlatváltozás enyhítését kitűző célok megvalósításához. A Kereszt megfelelés során figyelembe veendő környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi és állatjóléti normák erősítik a fogyasztói bizalmat és növelik a gazdálkodás környezeti fenntarthatóságát. Az EU és nemzeti prioritások szolgálják, hogy a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, az élelmiszer-feldolgozásban a mennyiség helyett a hatékonyság és a minőség kerüljön előtérbe. A természeti környezet védelme akkor biztosítható teljes körűen, ha a gazdálkodók tisztán látják e feladat jelentőségét és érdekeltek az EU prioritásait adó szabályzórendszer megtartásában. Számukra ezek a szabályok csak akkor tarthatók be, ha az ebből származó jövedelem csökkenését kompenzálják, hiszen pl.nem tehet arról egy gazdálkodó, hogy erózió veszélyes helyen, vagy nitrátérzékeny területen kell gazdálkodnia, de ezen területek védelmében előírt külön feltételek jelentősen meghaladhatják anyagi erejét és bizonyos fokú versenyhátrányt indukálhat számára a többi gazdálkodóval szemben. Környezetvédelmi szolgáltatása tehát mindenképpen támogatásra érdemes. E célkitűzésnek megfelelő rendszerek kidolgozása érdekében azokat az alapelveket - amelyeket a nagyapák évszázados tapasztalataik alapján megtanultak és ismertek és 4
5 alkalmaztak - azt ismét érdemes felfedezni, és a kor fejlettségi színvonalán újrafogalmazni (Ángyán, 1993.). Szükséges ez azért, mert egyetlen más gazdasági ágazat sem képes a természetet és a tájat olyan mélyrehatóan befolyásolni, mint a mezőgazdaság, a kultúrtáj fő használója. A természeti környezet és a mezőgazdaság egymásra utaltsága vitathatatlan, mely utóbbinak a természeti környezet védelmére ismét nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a gazdálkodókkal karöltve, azok ösztönzésével. Az 1782/2003/EK Tanácsi rendelet 4. cikkében általánosan ismertetett és a III. mellékletében részletesen felsorolt irányelveket átültető nemzeti jogszabályok jelentős része nem új keletű, hiszen általában már a 2004 évi csatlakozást megelőzően hatályba léptek és azokat az illetékes hatóságok folyamatosan érvényesítik. Továbbá a fenti tanácsi rendeletben meghatározott egyes követelményeket már a termőföldről szóló LV. törvény is tartalmazta, tehát a Kereszt megfelelés révén a gazdálkodóknak jogszabályi kötelezettségeiknek kell eleget tenniük. A környezet védelme érdekében tett tevékenységük tulajdonképpen szolgáltatás a társadalom többi szereplője részére is (rendezett vidéki környezet, tiszta vizek, levegő, egészséges élelmiszer stb.) ezért a támogatások odaítélésével ezért szolgáltatási díj jár érte. Ugyancsak nem ismeretlenek ezek az előírások azon termelők számára sem akik az Agrárkörnyezetgazdálkodási támogatásokat vették igénybe, illetve a Kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatásában vesznek részt 2004-től kezdődően Számukra kötelezően betartandó a gazdaságuk teljes területén a 4/2004. (I.13.) FVM rendeletben meghatározott Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (HGGY), mely sok esetben mintaprojektjét jelentette számos, a Kereszt megfelelésben meghatározott irányelv, illetve a nemzeti jogszabály betartatásának. A HGGY zömében tartalmazza azokat a környezet és természetvédelmi alapelveket, melyek az említett támogatási kritériumok között is szerepelni fognak, mint pl. általános elvként a nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak a nitrátrendelet előírásait alkalmazni kell, továbbá nitrátérzékeny területen a szerves eredetű nitrogénhatóanyag mértéke évente nem haladhatja meg a 170/kg mennyiséget, maximalizált hektáronkénti állategység, szennyvíziszap felhasználás során a vonatkozó jogszabályok betartása stb. 5
6 A HGGY tartalmi elemeinek, egyes előírásainak betartása azonban csak azok számára kötelező, akik önként vállalták, hogy a vidékfejlesztési támogatási rendszerben részt vesznek. Természetesen az előírások között vannak kivételek, mint pl. a nitrátérzékeny területekre vonatkozó előírások, a szennyvizek, szennyvíziszapok és hígtrágyák felhasználására vonatkozó szabályok, melyek önmagukban is kötelezőek az érintettek részére, csak korábban ennek be nem tartása támogatás kifizetésére hatással nem volt. Az mezőgazdasági kifizetéseket igénybe vevők számára, azonban a Kereszt megfelelés előírásainak betartása általános követelmény lesz a már korábban említett időpontoktól kezdődően és be nem tartása esetén a támogatások meghatározott mértékkel csökkenek, esetben akár megvonásra is sor kerülhet. A következőkben a Kereszt megfelelés környezetvédelmi blokkjában szereplő három környezetvédelmi vonatkozású irányelv és nemzeti jogszabály alapelemeit ismertetjük, majd csupán példaértékkel mellékletben mutatjuk be az előírások be nem tartásából eredő lehetséges kihatásokat, melyek a támogatási összegeket minden esetben csökkenthetik. 2. A Tanács december 17-i 80/68/EGK irányelve a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről Az édesvíz készletek, s ezeken belül a felszín alatti vizek sokirányú, oly módon való hasznosítása, hogy a jó állapotuk ne romoljon, ma már a fenntartható fejlődés világszinten elfogadott célkitűzései közé tartozik, a nemzetközi szervezetek ajánlásaiban szerepel. Bolygónkon a víz az élet egyik alapeleme. Az Európai Unió Víz Keretirányelve (2000/60/EK irányelv) is megerősíti ezt a szemléletet. Az irányelv célkitűzése az, hogy olyan keretet képezzen a vizek beleértve a felszín alatti vizeket is védelmére, amely többek között megakadályozza a vízi és a vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák további romlását, védi és javítja azok állapotát, fenntartható használatát. A Keretirányelv alapvetően vízgyűjtő szemléletű, a vízgyűjtő területek kijelölése elsődlegesen a felszíni vizekhez igazodik, de a felszín alatti víztestek alakulására is tekintettel van. A környezeti célkitűzések mennyiségi és minőségi oldalról a vizek jó állapotának elérését szolgálják A vízgazdálkodással és környezetvédelemmel foglalkozó magyar törvények is ebben a szellemben szabályozzák a felszín alatti vizek hasznosítását és biztosítják védelmüket. Felszín alatti vízkészleteink kiemelkedő természeti erőforrásaink. Ivóvízellátásunk több mint 97%-ban felszín alatti vizekből történik. A felszín alatti vizek jelentősége a természetes növényzet és a mezőgazdaság szempontjából is nagy: a megfelelő mélységben elhelyezkedő talajvíz szükséges a növények optimális vízellátásához. Több olyan, természetvédelmi 6
7 szempontból kiemelt terület van hazánkban, ahol az alulról felszivárgó nedvesség biztosítja a különleges élővilág életfeltételeit. A természetes állapotú források szintén különleges természeti értékeink lehetnek. Az ezekből tovább folyó, vagy a mederbe beszivárgó, a felszín alól származó víz biztosítja, hogy kisvízfolyásaink egy része a csapadékmentes időszakokban sem száradnak ki. Az éghajlat változásai, az emberi beavatkozások, a készletek túlzott igénybevétele és a különböző szennyező források sok problémát okoznak a felszín alatti vizekkel való gazdálkodás és a védelem területén. A felszín alatti vizek Magyarországon állami tulajdonban vannak, ugyanakkor van feladatuk a vízellátásért felelős önkormányzatoknak, a vízhasználóknak, a környezetet terhelő és szennyező állampolgárnak annak érdekében, hogy felszín alatti vizeinket megfelelő mennyiségi és minőségi állapotban óvjuk meg. A felszín alatti vizeket nemcsak önmagukban, hanem a többi környezeti elemmel (így különösen a föld, mint környezeti elemmel, illetve az annak legfelső részét képező talajjal) alkotott rendszert tekintve is védeni kell (ld. a környezet védelmének általános szabályairól szól évi LIII. törvény). A hazai szabályozás ezt nemzetközi tekintetben is élenjáró módon figyelembe is veszi. A 80/68/EGK felszín alatti vízminőség-védelmi irányelv a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelméről szól. A veszélyes anyagokat veszélyességük szerint I. és II. listába sorolva adja meg. Az Irányelv különbséget tesz a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetés pl. közvetlen ásott kútba juttatott szennyvíz és azon esetek között, amikor a szennyezőanyag a talajon ( telítetlen zónán ) átszivárogva kerül bele a felszín alatti vízbe (ún. közvetett bevezetés pl. talajfelszínre juttatott szennyezőanyag). Az Irányelv tiltja az I. listás anyagok közvetlen bevezetését és előírja, hogy minden tevékenységet, ami az I. listás anyagok közvetett bejutásával, illetve a II. listás anyagok közvetlen vagy közvetett bekerülésével járhat, csak hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedély akkor adható meg, ha az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy a szennyezőanyag koncentrációja a felszín alatti vízben nem haladja meg azt az értéket, ami már valamilyen oknál fogva nem lenne megengedhető. Az engedély csak meghatározott időre adható és azt legalább 4 évente felül kell vizsgálni. Az engedélyben meg kell határozni a tevékenység végzésének feltételeit, és elő kell írni a kibocsátás mérését, valamint a hatások megfigyelését, ha az utóbbi reálisan megvalósítható. A méréseket, megfigyeléseket dokumentálni kell. Az Irányelv hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozóan a tagállamoknak adatszolgáltatást kell teljesíteniük. 7
8 Ilyen kockázatos anyagok pl. az ammónia és nitritek, az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok), ásványolajok stb. melyek a mezőgazdasági üzemek esetében a trágya-, a hulladékok-, a szennyvizek-, üzemanyagok nem megfelelő tárolása esetén esetében veszélyeztethetik a földtani közeget illetve a felszín alatti vizeket is. Az irányelv előírásait Magyarországon a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Kormányrendelet vezette be, és szorosan kapcsolódik hozzá a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendelet, ami a felszín alatti vizek és a földtani közeg (és talaj) minőségi védelméhez kapcsolódó határértékeket rögzítette.. A jogszabály célja a felszín alatti víz terhelésének lehetőség szerinti elkerülése, a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelőzése, a bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése, valamint ezek érdekében szabályok megállapítása. A jogszabály szerint ezt a legjobb elérhető technika alkalmazásával lehet teljesíteni.. Ennek megfelelően a mezőgazdasági üzemek területén található potenciális szennyező forrásokat (pl. gázolaj, vagy más vegyi anyag tartály, trágyatároló, műtrágya vagy vegyszer raktár, szennyvízgyűjtő akna stb.) csak műszaki védelemmel megoldottan lehet tárolni, ami biztonságos megoldást jelent akár a véletlenszerű (havára) meghibásodásokból eredő szennyezések megelőzésére, illetve a talaj és a vizek védelmére is. A jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő feladatok végrehajtásának nyilvántartása érdekében. Az adatok a Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszerben (FAVI) kerülnek feldolgozásra, rögzítésre. Az adatszolgáltatás alapja az ún. engedélyköteles tevékenység. Olyan tevékenységhez, amely kockázatos anyag elhelyezésével, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetéssel jár. az engedélyezést a környezetvédelmi hatóság folytatja le az érintett szakhatóságok közreműködésével. A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzőit egy erre rendszeresített alap- és részletes bejelentőlapon kell benyújtani az engedélyköteles tevékenység helye szerint illetékes felügyelőséghez az arra kötelezetteknek. A FAVI adatlapokon benyújtandó adatszolgáltatás keretében a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetését, terhelését leíró alapadatokon (pl.: az engedélyköteles tevékenységi hely megnevezése, címe, helyrajzi számai, EOV koordinátái, használatának jellege, érzékenysége, 8
9 a tevékenység és a műszaki védelem leírása, az elhelyezett/bevezetett anyagmennyiség, talajés vízvizsgálat jellemzői) túl információkat kell szolgáltatni az engedélyköteles tevékenység által okozott szennyezettségről, károsodásról is. Az engedélyköteles tevékenységre vonatkozó engedélyek, a monitoring, továbbá a kockázatos anyagok adatait egy-egy erre rendszeresített (részletes) FAVI adatlapon kell benyújtani. A FAVI rendszer kiemelt adatbejelentői körét alkotják az állattartók is (tevékenységük többek között az állattartás nitrátkibocsátása miatt fontos). Amennyiben a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggésbe hozható szennyezettség gyanúja merül fel, úgy a 219/2004 (VII.21.) Korm. rendeletben rögzített kármentesítési szabályokban előírtaknak megfelelően kell eljárni. A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak tehát a rendelkezésekben foglalt előírások értelmében meg kell szüntetni a felszín alatti vizekbe történő bevezetéseket műszaki védelemmel kell ellátni a szükséges hatósági (környezetvédelmi) engedélyekben előírtaknak megfelelően, továbbá teljesíteni a FAVI adatszolgáltatásban előírtakat: Az ellenőrzéshez TERVEZETKÉNT javasolható lista az alábbi: EU jogszabály megnevezése A Tanács 80/68/EGK irányelve a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezés elleni védelméről. 4. és 5. cikk; A termelő által teljesítendő követelmények A gazdálkodónak az 1. és 2. listás kockázatos anyagok földtani közegbe való közvetett/közvetlen bevezetése környezetvédelmi hatóság engedélyével lehet. Gyakorlati megfogalmazásban: - szigetelt trágyatárolás - csurgalékvíz gyűjtés, kezelés - a föld alatti tartályok (pl. üzemanyag, háztartási tüzelő olaj stb.) szivárgás mentesítése, dupla falú műszaki védelme - zárt takarmánytárolás (silókból csurgalék nem folyik el) - zárt rendszerű hulladékkezelés - zárt rendszerű kommunális szennyvízkezelés - szennyvíz iszap engedélyezett ellenőrzött kezelése - a felszín alatti vizek monitoringja A szükséges ellenőrzések FAVI alapbejelentés: van/nincs FAVI változásjelentés: van/nincs Környezetvédelmi engedély: van/nincs környezeti állapotfelmérés: volt/nem volt felszín alatti víz monitoring van/nincs trágyatároló szigetelt aljzaton van: trágyatároló csurgalékvízgyűjtő: van/nincs csapadékvíz elkülönített elvezetés: van/nincs földalatti tartályok műszaki védelme: van/nincs Hulladékgyűjtés, tárolás zárt: zárt takarmánytárolók (tartályok/silók): Szennyvízgyűjtés/elhelyezés 9
10 3. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 86/278/EGK Tanácsi Irányelv Az irányelv magyarországi bevezetését a 50/2001. (IV. 3) Korm. rendelet biztosítja. A szabályozás célja, hogy egyes, elsősorban kommunális eredetű szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. A szennyvizek és szennyvíziszapok nitrogént, foszfort, káliumot, esszenciális mikroelemeket, szervesanyagot is tartalmaznak ugyanúgy, mint a szervestrágyák. Mindezek ellenére a szennyvíziszap tartalmazhat kórokozó mikroszerveteket (pathogéneket pl.e.coli, Streptococcus ssp.), szerves szennyező vegyületeket, amelyek a talajban lassan alakulnak át és az élő szervezetekre veszélyt jelentenek (POP anyagok, aromás szénhidrogének stb.) valamint toxikus nehézfémeket (pl.: kadmium, nikkel, molibdén stb.) is, amelyek potenciális veszélyt jelentenek a növényekre, az állatokra és az emberre is. Mindezekért szükséges a szennyvíziszapok mezőgazdasági területre történő kijuttatását engedélyhez és ellenőrzéshez kötni annak érdekében, hogy a lehető legcsekélyebb mértékre szorítsuk le azon kockázati tényezőket, melyek kihathatnak az állatok és esetlegesen az emberi egészségre is. Mindezek érdekében már a termőföldről szóló évi LV. törvény VI. fejezete is megfogalmazta, hogy szennyvizek, szennyvíziszapok termőföldön történő felhasználása csak a talajvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. Az engedélyezés során szakhatóságként szerepel többek között a környezetvédelmi, a vízügyi, az állategészségügyi, és a humán-egészségügyi hatóság is, valamint a település jegyzője. Az engedélykérelem részletes szabályait a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet tartalmazza. Az engedélykérelem részét képező talajtani szakvélemény részletes szabályait a 29/2006. (IV.10.) FVM rendelet az előzőekben hivatkozott kormányrendelettel együtt fogalmazza meg. A kijuttatáshoz kiválasztott mezőgazdasági terület talajára vonatkozó határértékek összhangban vannak a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben meghatározott határértékekkel.. 10
11 A jogszabályok megfogalmazzák, hogy milyen minőségű tisztított szennyvíz és kezelt szennyvíziszap kerülhet a mezőgazdasági területre, mely növények termesztése esetén tilos ezek felhasználása. Ilyenek, pl. a nyersen is fogyasztásra kerülő zöldségek, gyümölcsök. Meghatározza továbbá a jogszabály, hogy mely egyéb növényeknél milyen várakozási időket kell érvényesíteni a szennyvíziszap kijuttatását követően. A jogszabályok rögzítik, hogy milyen talajtani, vízgazdálkodási paraméterek esetén tilos a felhasználás: pl. homok illetve agyagtalajok, szélsőséges kémhatású talajok, valamint a magas talajvízállás esetén. Fontos ismerni továbbá, hogy a terület milyen érzékenységi kategóriába tartozik: pl. nitrátérzékeny terület, vagy ivóvízbázis, vagy annak védőterülete stb. A talajtani szakvéleményben továbbá meg kell határozni a termeszthető növények termésszintjének megfelelő dózisokat, figyelembe véve a nitrátérzékeny területen kötelezően betartandó szerves eredetű nitrogénlimitet, amely 170 kg/ha/év. Az előírásokat a talajtani szakvéleménynek figyelembe kell vennie, s ezen megállapításokat a talajvédelmi hatóság engedélyében rögzíti. A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak tehát a felelőssége annyi, hogy a jogszabályi keretek szerint elkészített talajtani szakvéleményben és a talajvédelmi hatóság engedélyében foglaltak szerint járjon el, illetve azt az engedélyestől követelje meg. Az engedély ugyanis a legtöbb esetben nem a mezőgazdasági tevékenységet folytatónak, hanem a szennyvíztisztító telepnek szól, hiszen a szennyvíztisztító telep érdeke, hogy a hatósági eljárást az előírásoknak megfelelően lefolytassa. Ilyen esetben a föld használója és a földtulajdonos (amennyiben nem ő a föld használója) megállapodást köt a szennyvíztisztítóval, vagy annak megbízottjával arra, hogy meghatározott földterületén a szennyvíziszap kijuttatáshoz hozzájárul. A földhasználónak tehát a nyilvántartásaihoz csatolnia kell az engedélyt adó talajvédelmi hatósági határozatot. Célszerű begyűjtenie továbbá a területére kerülő szennyvíziszap vizsgálati eredményeit is. Talajának és megtermelt terményeinek védelme érdekében ügyelnie kell arra, hogy a kijuttatás során ténylegesen csak az engedélyben meghatározott dózisban és helyre kerüljön a szennyvíziszap valamint, hogy a termesztett növényre vonatkozó várakozási idők valóban be legyenek tartva. Nitrátérzékeny területen a következő pontban ismertetésre kerülő előírásokat is figyelembe kell venni, így többek között a maximum 170 kg N/ha/év mennyiség betartását, a kijuttatási tilalmi időszakot, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget stb. 11
12 A tisztított szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásával kapcsolatos Kereszt megfeleléshez csatolható előírásokat természetesen csak példa értékkel mellékeljük. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a mellékletben megfogalmazottak csak a felkészülés jegyében összeállított lehetséges előírásokat tartalmazzák, tehát semmiképpen nem szabad azt végső konkrét követelményrendszerként alkalmazni. A fentiek alapján a tisztított szennyvíz és a szennyvíziszap felhasználása során a mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az alábbi szabályokat kell betartani: nyilvántartást kell vezetnie; a nitrátérzékeny területen jogszabályban leírtak szerint adatot kell szolgáltatnia, valamint szerves eredetű trágyákkal együtt adagolt szennyvíziszappal 170 kg N/ha/év dózist nem haladhatja meg a kijuttatás során. Amennyiben nem használ a gazdálkodó szervestrágyát az adott évben, a szennyvíziszappal kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg ezt az értéket; Csak a talajvédelmi hatóság engedélyével járulhat hozzá, hogy földterületére tisztított szennyvíz, szennyvíziszap kerüljön kijuttatásra; tisztítatlan szennyvizet, kezeletlen szennyvíziszapot, szippantott fekáliát termőföldre kijuttatni tilos; a kijuttatás során ügyelnie kell arra, hogy az engedélyes csak a talajvédelmi hatóság engedélyében meghatározott mennyiségben, kijelölt helyre és növényre juttassa ki a tisztított szennyvizet vagy szennyvíziszapot, figyelemmel az esetleges tilalmi időszakra; be kell tartania az engedélyben foglalt közegészségügyi várakozási időket csak az előírásoknak megfelelő tisztított szennyvíz és szennyvíziszap kerüljön a területre, ezért a kijuttatandó szennyvíziszap vizsgálati eredményeit kérje el az engedélyestől, őrizze meg a talajvédelmi hatóság engedélyét, vagy a kijuttatást végző engedélyes birtokában lévő engedély másolatát Az ellenőrzéshez TERVEZETKÉNT javasolható lista az alábbi: EU jogszabály megnevezése A termelő által teljesítendő követelmények A szükséges ellenőrzések 12
13 A Tanács 86/278/EGK irányelv a környezet, különösen a talaj védelméről szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása esetén (3. cikk) Tisztított szennyvíz és szennyvíziszap csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki termőföldre az engedélyben foglaltak betartásával Gyakorlati megfogalmazásban: gyepre (legelőre), védett természeti területre, ökológiai gazdálkodással érintett területre, környezetileg érzékeny területre, valamint a szakvélemény által tiltott területre, pl. védőtávolságon belül nem juttathat ki szennyvizet/szennyvíziszapot az érintett területre érvényes talajvédelmi hatósági engedély van/nincs engedély nélkül, de potenciálisan nem tiltott területre jutatta ki a szennyvizet/szennyvíziszapot engedély nélkül és elhelyezésre jogszabályilag tiltott területre juttatta ki a szennyvizet/szennyvíziszapot engedélytől eltérő módon jutatta ki a szennyvizet/szennyvíziszapot nitrátérzékeny területen az össz. N max. 170 kg/ha (kijuttatott szervestrágyával együtt értendő) termőföldön nem tárolható a szennyvíziszap a közegészségügyi várakozási idők betartása a tisztítóműtől átvételt igazoló kísérőjeggyel rendelkezik, s akkreditált laboratóriumi vizsgálati eredmény nem régebbi, mint 6 hó, kijuttatást megelőzően, min két nappal bejelentési kötelezettségének eleget tett a szennyvíz-szennyvíziszap átadását igazoló kísérőjegy és max. 6. hónappal korábbi laboratóriumi vizsgálati eredménylap megléte 4. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv Az irányelvet a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet ültetett át a nemzeti joganyagba, majd ezt hatályon kívül helyezte a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet azzal, hogy érvényben hagyta a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseit, amiről később szó lesz.. Az irányelv alapelemét jelentő cselekvési program és a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat útmutató II. 13
14 cselekvési programra vonatkozó szabályrendszere jelenleg az EU Nitrát Bizottságával történő kétoldalú egyeztetés alatt áll. A rendeletek alapján a nitrátérzékeny területeken a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés megelőzése, csökkentése érdekében országosan egységes, összehangolt intézkedés sorozatot, ún. akció-, vagy cselekvési programot kell megvalósítani. Az első cselekvési program a 49/2001. (VI.3.) Korm. rendelet határozta meg január 1-től kezdődően. Az első akcióprogram végének közeledtére egyértelművé vált, hogy számos ponton változtatás szükséges az eredeti elgondolásokhoz képest, így különösen az állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak megépítési határidejéhez kapcsolódóan. Ennek megfelelően az állattartó telepek számára egy megvalósítható teljesítési határidő kitűzésére került sor, mely határidők a 27/2006. (II.7.) Korm. rendeletben (Új Nitrátrendelet) kerültek meghatározásra. Ugyanakkor a nem nitrátérzékeny területeken állattartást végzők számára is kedvező változást hozott a határidő módosítás, mivel a nagylétszámú hígtrágyás sertés és baromfitelepek kivételével re kell megépíteni az előírások szerinti trágyatárolókat. Az előbb említett nagy telepek, vagy más néven IPPC köteles telepekre vonatkozó határidő október. A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet értelmében IPPC köteles létesítmények azok az intenzív baromfi- vagy sertéstelepek, ahol, több mint a baromfi férőhely, vagy több mint 2000 a 30 kg-on felüli sertésférőhelyek száma, illetve 750 férőhely kocák száma. A fent említett Új Nitrátrendeletben ugyanakkor a jogkövető magatartás biztosítása érdekében szankciórendszer bevezetésére is sor került, így többek között az előbb említett jogszabályban, valamint a Nitrátrendeletben meghatározott kötelezettségek megsértése esetén nitrát szennyezési bírság, míg a jelenlegi szabályok szerint minden év február 28-ig kötelezően beadandó adatszolgáltatás elmulasztásáért adatszolgáltatási bírság kiszabására is sor kerülhet. Az adatlap benyújtása fontos továbbá azért is, mivel több, a trágyatároláshoz kapcsolódó beruházási támogatásnál, illetve trágyázás szabályaival összefüggő támogatásoknál is igazolni kell ezen előírás teljesítését. Az új nitrátrendelet rögzíti, hogy termőföldön a talajvédelmi hatóság, míg az állattartó telepen a környezetvédelmi-, vízügyi és természetvédelmi felügyelőségek rendelkeznek hatáskörrel. Ugyancsak e rendelet fogalmaz meg a vizek védelme érdekében általános előírásokat az állattartó telepek és trágyatárolók létesítésére, bővítésére, valamint kimondja, hogy a régi, 14
15 előírásoknak nem megfelelően üzemelő trágyatárolókat az új létesítését követő egy éven belül fel kell számolni. A fenti általános elvek Kereszt megfelelésben esetében a beruházások megvalósítása kapcsán lényegesek leginkább. Amit azonban fokozottan érvényesítenie kell a nitrátérzékeny területen gazdálkodónak, az a Helyes mezőgazdasági Gyakorlat, melynek szabályait egyelőre a 49/2001. (IV.3.) Korm.rendelet tartalmazza. A első félévében kihirdetésre kerülő FVM rendelet fogja tartalmazni a II. cselekvési program részét képező új helyes mezőgazdasági Gyakorlat szabályait. E tájékoztató füzetben kiemeljük és az alábbiakban ismertetjük a jelenleg hatályos legfontosabb előírásokat A jelenleg hatályos Nitrátrendelet előírásai Mennyiségi korlátozás Nitrátérzékeny területen az évente szerves trágyával kiadott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során közvetlenül, valamint a szennyvíziszapokkal kijuttatott mennyiséget is. A hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges, amelyet talajtani szakvélemény alapján adhat meg a hatóság. A talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait a 29/2006. (IV.10.) FVM rendelet rögzíti. Műtrágyázás A műtrágya felhasználás talajvizsgálatokra alapozottan lehetséges (5 évente, gyepek esetében legalább 10 évente), a talajvizsgálathoz maximum 5 ha-ként talajmintát kell venni. A helyes talajmintavétel módját a 29/2006. (IV.10.) FVM rendelet rögzíti. A gazdaságos, környezetvédelmi szempontból biztonságos műtrágyaadag számításakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag ellátottságát, az ennek figyelembevételével reálisan tervezett termés tápanyag igényét, az előveteményből a területen hagyott tápanyag mennyiségét és a korábban kijuttatott szerves trágya nitrogénigény csökkentő hatását. Trágyakijuttatás A trágyázást pontos adagban és egyenletesen kell végezni, kerülve az átfedéseket. Az egyenletes trágyaeloszlás érdekében a trágyaszóró gépek karbantartásáról rendszeresen gondoskodni kell. A trágyakijuttatás tilalmi időszakai 15
16 A kijuttatott istállótrágyát lehetőleg azonnal, de legfeljebb 14 napon belül a talaj felső szerkezetes rétegébe egyenletesen be kell dolgozni. A trágyázási tilalmi időszakok meghatározása alkalmazkodott a hazai éghajlati viszonyokhoz, így tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Tilos a trágya kijuttatása továbbá fagyott, hóval borított és vízzel telített talajra. A fentiek figyelembe vételével betakarítást követően akkor kerülhet trágya az adott területre, ha oda még abban az évben jó talajfedettséget biztosító növény kerül. A trágyázás és a vetés közötti időszak ebben az esetben is legfeljebb 14 nap lehet. Tilos hígtrágya, trágyalé felszíni kijuttatása olyan lejtős területen, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a lemosódó tápanyagok felszíni vízbe juthatnak. A közvetlen talajba juttatás (injektálás) ezeken a területeken is megengedett. A 20%-nál meredekebb lejtésű területeken trágyát csak a növénnyel fedett területen vagy azonnali bedolgozás mellett szabad használni. Eróziónak kitett területeken törekedni kell a minél nagyobb és minél hosszabb időtartamú növényborítottság biztosítására. Ennek érdekében az őszi növények vetését olyan korán kell elvégezni, hogy tél elejére kialakuljon legalább 25%-os növényi fedettség. Betakarítás után a veszélyeztetett területeken ajánlatos a növénymaradványok meghagyása. Nagyon fontos az optimális vetésforgó betartása is. Védőtávolságok A felszíni vizek védelme érdekében a trágyázás során az alábbi védőtávolságot kell betartani: trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban, amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik. Vízjárta területeken biztosítani kell, hogy a kijuttatott trágya ne mosódhasson be a vizekbe a szélsőséges vízjárási viszonyok kialakulásakor. E szabály alkalmazására különösen nagy figyelmet kell fordítani a belvíz által veszélyeztetett területeken. Trágyatároló műtárgyak Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell 16
17 lennie, hogy biztosított legyen a trágyakijuttatás tilalmi időszakaiban a trágya biztonságos tárolása. Az istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A csurgalékvíz a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy a trágyára visszaöntözhető. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 8 havi istállótrágya tárolására. Trágyatároló műtárgyak méretezésekor figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt is, amely a kihelyezésre használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból (belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből adódó elöntés) adódhat. Mélyalmos trágya - amennyiben nem ütközik más előírással - előzetes tárolás nélkül is kijuttatható. Abban az esetben, ha az előírások ezt nem teszik lehetővé, az istállótrágyával azonos módon kell tárolni és kezelni. A karámföld tárolása az istállótrágyával azonos módon történik. A karámok csurgalékvizének gyűjtését úgy kell megoldani, hogy az ne veszélyeztethesse a környezetet. Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb 4 hónap időtartamra olyan helyen alakítható ki elszivárgás elleni védelem nélkül, ahol a) a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van, b) felszíni víz nincs 100 m-en belül. A silótakarmányok tárolására szolgáló silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet a csurgalékvízhez hasonlóan szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni, felhasználása során ügyelni kell rá, hogy ne szennyezhesse a vizeket. A trágya tárolása során eleget kell tenni a felszín alatti vizek minőségének védelmére vonatkozó, külön jogszabályban (219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet) foglalt előírásoknak is. Öntözés Öntözés csak öntözési talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági hozzájárulás és a talajtani szakvéleményre alapozott műszaki terv alapján kiadott vízjogi engedéllyel végezhető, melyet a vízügyi hatóság ad ki. 4.2 Nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási feladatok A Nitrátrendelet szerint a mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az előírt adatszolgáltatás teljesítéséhez folyamatos nyilvántartást kell vezetnie. A mezőgazdasági tevékenységet folytatók a nitrátrendelet 3. számú melléklete szerinti adatlapon kötelesek adatot szolgáltatni a 17
18 tárgyévet követő év február 28-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal). Az adatlapon az állattartásra (tartott állatfajok, az állattartás típusa, állatlétszám), a trágyatárolásra, valamint a kijuttatásra (a tábla azonosítója, kijuttatott hatóanyag mennyisége, stb.) vonatkozó adatokat kell bejelenteni. A fent leírtak tehát a jelenleg hatályos 49/2001. (IV.3.) Korm rendeletben, a Nitrát rendeletben leírt cselekvési program előírásai. DE az előzőekben leírtak szerint ez év első felében befejeződik az EU Nitrát bizottságával történő egyeztetés és az előírások várhatóan változnak, melyekből néhány elemet kiemelünk. Változik az adatszolgáltatás rendje, módja és a vonatkozó időpontot is. Változik az adatszolgáltatásra kötelezettek köre. Változik a nitrátérzékeny területek lehatárolási módszere és új területek is kijelölésre kerülnek. A MePAR blokkszinten történő kihirdetés ez év első felében várható FVM rendelet formájában. Változik a hígtrágya kijuttatás esetében a trágyázási tilalmi időszak hossza és ezzel összefüggésben a hígtrágyatárolók kapacitásának meghatározására vonatkozó követelmény rendszer Az istállótrágya tárolók kapacitása csökken 8 hónapról 6 hónapra. A tápanyagpótlás, szaktanácsadás során figyelembe veendő számszerű értékek kerülnek mellékletbe, Meghatározásra kerül továbbá a trágyatárolók kiépítése során elvárt minimum technikai előírás, valamint kapacitás. Az alábbiakban az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet által publikált betonfalú almostrágya-tároló műtárgy kialakítására vonatkozó ábrát mutatjuk be. A javasolt méretezésről és műszaki megoldásokról külön útmutató készül. 18
19 (1.) ábra: 8500 m 3 -es almos trágyatároló vázlatrajza A fentiek alapján a nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak nyilvántartást kell vezetnie, a jogszabályban leírtak szerint adatot kell szolgáltatnia szerves trágyával, beleértve szennyvíziszapot is, évente maximum 170 kg/ha N- juttathat ki. E szabály a legeltetett állat által elhullatott trágyára is vonatkozik (pl. 2 ÁE/ha), műtrágya használat esetén talajvizsgálat szükséges és a növény igénye szerint meghatározott adagot juttathat ki, tilalmi időszakban, illetve tiltott időterminusban trágyát nem juttathat ki, lejtős területen be kell tartani az előírásokat hígtrágya illetve szennyvíziszap csak talajtani szakvélemény alapján és a talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. Az engedélyben foglaltak betartása kötelező. Az engedélyt, (vagy ha más az engedélyes, annak másolatát) a nyilvántartások között meg kell őrizni, táblaszéli ideiglenes trágyakazal létesítésére vonatkozó szabályokat be kell tartani, a közegészségügyi, környezetvédelmi védőtávolságokat be kell tartani, határidőre meg kell valósítani a beruházásokat. 19
20 Az ellenőrzéshez TERVEZETKÉNT javasolható lista az alábbi: 91/676/EGK a vizek mg-i eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről 4. cikk Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat feltételeinek betartása nitrátérzékeny területen a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásairól nyilvántartást kell vezetnie a mezőgazdasági termelőnek minden év február 28-ig adatot kell szolgáltatni a talajvédelmi hatóság felé az évente szervestrágyával kijutó nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során közvetlenül, valamint a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal kijuttatott mennyiséget talajvizsgálatra alapozott műtrágya felhasználás (szántón 5, gyepen 10 évenként talajvizsgálat) trágyakijuttatás tilalmi időszakainak betartása (fagyott, hóval borított, vízzel telített talaj) és védőtávolságok betartása, trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban lejtős területeken erózió elleni védelem hígtrágya kijuttatás csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában Öntözés csak öntözési talajtani szakvélemény, műszaki terv alapján kiadott vízjogi engedéllyel végezhető az adatszolgáltatás és a helyszínen tapasztaltak alapján a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat szabályait betartotta-e: Igen/nem Részben figyelmen kívül hagyta az előírásokat, így: nyilvántartás vezetése folyamatos-e adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítette-e a 170 kg N/ha/év mennyiségi korlátot figyelembe vette-e legeltetésnél a 2 ÁE-t meghaladta-e az állatlétszám műtrágyát használat esetén talajvizsgálat készült-e szervestrágyát tiltott időszakban és tiltott helyen használt fel erózió elleni védekezés megvalósult-e hígtrágya felhasználás esetén van-e érvényes engedélye az abban foglaltak szerint járt-e el öntözés esetén van-e érvényes engedélye és az abban foglaltak szerint járt-e el 20
21 FONTOS! A mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni vízvédelmi feladatokat tartalmazó hazai jogszabály a 49/2001.(IV.3.) Korm. rend. módosítása folyamatban van. A módosítás várhatóan még ebben az évben megtörténik, ezért az ellenőrző listát az új szabályok szerinti aktualizálni szükséges. A hivatkozott rendeletekben található Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásai valójában tehát nem mások, mint amelyekre a jó gazda minden előírás és rendelkezés nélkül is törekszik, valamint amiket a hatóságok ellenőriznek. A Kereszt megfelelésnek a támogatásra való kihatása azonban egy kicsit más. Egyes, a rendeletek fő pontjait, lényegét adó mulasztás, vagy az előírások szándékos megsértése a támogatás folyósítására abb kihatással lehet, míg mások be nem tartása csak enyhébb elvonást jelentenek. Előfordulnak olyan előírások, melyek be nem tartása a támogatás folyósítására illetve annak összegére nem lesznek kihatással. A kötelező elemek, azok ellenőrzéseinek módja és az ahhoz fűződő szankciók várhatóan külön rendeletben meghirdetésre kerülnek, valamint végrehajtásukhoz útmutatók készülnek. A mellékletben csak ízelítőt kívánunk nyújtani a Kereszt megfelelés részét képező jogszabályi előírásokból, lehetséges szankció rendszerekből. A mellékelt táblázatok csak példák, melyek bemutatják, hogy a Kereszt megfelelés szabályrendszerének megalkotásakor milyen elvárások figyelembe vétele várható, s azok sága hogyan differenciálható. A táblázatok az FVM Keresztmegfelelés munkacsoport munkájának összesítése. A táblázatok elkészítéséhez figyelembe vettük a Kereszt megfelelést már alkalmazó tagállamok prioritásait, érvrendszereit. A mellékelt táblázat tehát csupán szemléltető jellegű, semmiképpen sem értendő úgy, hogy az ott leírtak már biztos előírásokat és végrehajtandó elemeket tartalmaznak. Az alkalmazás előtt a jogalkotási folyamat lezajlik, ahol a társadalmi egyeztetés keretében a végrehajtásban érintettek is kifejthetik véleményüket és észrevételeiket. Összegezve tehát a fentiekben ismertetett feltételek teljesítésével kívánja elérni az EU azokat a célokat, melyeket prioritásként kezel, azaz a környezet megóvása, az élelmiszerbiztonság, az állatok kímélete, valamint a mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotban való tartása. Az ezeket a területeket szabályozó jogszabályok be nem tartása esetén a gazdálkodók felé történő kifizetéseket meghatározott mértékben csökkenti. 21
22 A keresztmegfelelés tehát azt jelenti leegyszerűsítve, hogy mezőgazdasági tevékenységet folytatónak a nevesített környezetvédelmi, állategészségügyi, állat-nyilvántartási, állatjóléti ill. növényvédelmi jogszabályok előírásait melyek nemzeti jogszabályok által egyébként is kötelezőek be kell tartania a támogatás teljes körű igénybevételéhez. 22
23 5. Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények 1782/2003/EK rendelet III. melléklet Követelmény 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 4. (1) Alapvető célkitűzésként legkésőbb a Kvt.-ben meghatározott időpontig el kell érni, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a jó állapot, azaz a jó mennyiségi és minőségi állapot követelményeinek. 8. A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak a) környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a külön jogszabály szerinti legjobb elérhető technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával; b) ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást; 13. (1) Szennyező anyag a) elhelyezése, b) a földtani közegbe történő közvetlen Meg nem felelés meghatározása és mértéke A hatóságok felé történő adatszolgáltatás elmulasztása. A 13 (1) szerinti tevékenységet folytató termelőnek nincs környezetvédelmi engedélye. A trágyatároló nem szigetelt aljzaton van, nincs műszaki védelem, szennyeződött a felszín alatti víz A trágyatárolónak nincs csurgalékvízgyűjtője. Kihatás Súlyosság enyhe / közepes / Tartósság helyrehozható gazdaságon belüli közepes helyrehozható gazdaságon belüli helyrehozható maradandó/ ha szennyeződött a talaj, vagy a felszín alatti víz, következményei lehetnek helyrehozható, de ha szennyeződött a talaj, vagy a felszín alatti víz 23
24 bevezetése, c) a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, d) a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése engedélyköteles tevékenység. 35. (1) A FAVI részére történő adatszolgáltatás körébe tartozik: a) a 13. (1) bekezdés szerinti engedélyköteles tevékenységek bejelentése; b) a szennyezőforrások, szennyezett területek, kármentesítések országos számbavétele; c) a 34. (3) bekezdéshez kapcsolódó környezeti monitoring rendszerek adatszolgáltatása; d) a mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel kapcsolatos adatszolgáltatás. A csapadékvíz elkülönített elvezetése nem megoldott. A földalatti tartályoknak nincs műszaki védelme. A hulladékgyűjtés, -tárolás nem zárt, szigetelt, ellenőrzött helyen történik, A takarmánytárolók (tartályok/silók) nem zártak, a csurgalékvíz elszivárog. enyhe közepes helyrehozható maradandó/ ha szennyeződött a talaj/f.a.víz - kármentesítés maradandó/ ha szennyeződött a talaj, vagy a felszín alatti víz, következményei lehetnek helyrehozható Meg kell előzni a felszín alatti víz olyan anyagokkal történő szennyezését, amelyek az I. és II. listában található anyagcsaládokba vagy anyagcsoportokba tartoznak, amennyire csak lehetséges, korlátozza, vagy kiküszöbölje a már bekövetkezett szennyezés következményeit Szennyvíz gyűjtés, elhelyezés nem megoldott. Az I. és II. listában található anyagok a talajba kerültek, talajszennyezést okozva. helyrehozható maradandó ha szennyeződött a talaj, vagy a felszín alatti víz, következményei lehetnek 24
25 Követelmény 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól Szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása engedélyhez kötött tevékenység, amit talajtani szakvélemény alapján az illetékes növény- és talajvédelmi szolgálat engedélyez. Meg nem felelés meghatározása és mértéke A termelő nem rendelkezik érvényes talajvédelmi hatósági engedéllyel. Kihatás Súlyosság enyhe / közepes / Tartósság helyrehozható gazdaságon belüli helyrehozható 8. (1) Tisztítatlan szennyvíz, nyersiszap, valamint a kezeletlen települési folyékony hulladék vagy más kezeletlen iszap a mezőgazdaságban nem használható fel. 9. (1) Szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása tilos a zöldségnövények és a talajjal érintkező gyümölcsök termesztése esetében a termesztés évében, valamint az azt megelőző évben. (2) Termő szőlő és bogyósgyümölcs-, valamint intenzív, alacsony törzsű Szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása olyan termőterületen történik, ahol azt a talaj minősége vagy egyéb okból a jogszabály nem engedi. közepes helyrehozható / maradandó 25
26 gyümölcsültetvényekben szennyvizet és szennyvíziszapot csak a vegetációs időn kívül lehet felhasználni. Hagyományos művelésű magas törzsű gyümölcsfák esetében a kijuttatás és a betakarítás között legalább hat hét várakozási idő szükséges. (3) Szántóföldi növények termesztésére, valamint takarmánytermesztésre használt területen szennyvíziszap csak a betakarítás és a következő vetés közötti időszakban használható fel. Szennyvizet/szennyvíziszapot a növények szükségleteinél, az engedélyben foglaltakat meghaladóan, nagyobb mértékben használt. közepes helyrehozható / maradandó 10. (1) Szennyvíz, szennyvíziszap nem használható fel olyan talajon, amely a) a közölt értékeket, illetve a 6. (2) bekezdése szerinti egyedi határértéket meghaladóan tartalmaz mérgező (toxikus) elemeket és károsanyagokat, b) ph-értéke 5,5-nél alacsonyabb, STB, 11. Tilos a szennyvíz vagy szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása, ha azokban a mérgező (toxikus) elemek vagy károsanyagok koncentrációja meghaladja a közölt határértékeket. A határértéket meghaladó mérgező elemeket és károsanyagokat tartalmazó szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása. helyrehozható / maradandó 26
27 Követelmény 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet ill. a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 9. (1) A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megalapozó, folyamatos nyilvántartást kell vezetnie. Mezőgazdasági területre éves szinten szerves trágyával kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által közvetlenül kijuttatott, továbbá a szennyvizekkel és szennyvíziszapokkal kijuttatott mennyiséget is. Tilos a trágya kijuttatása a tilalmi időszakban. Tilos hígtrágya, trágyalé felszíni kijuttatása egyes lejtős területeken. A közvetlen talajba juttatás (injektálás) ezeken a területeken is megengedett. Nem juttatható ki trágya fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra. Meg nem felelés meghatározása és mértéke Kihatás Súlyosság enyhe / közepes / Tartósság helyrehozható (enyhe) / helyrehozható / maradandó Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség megszegése, az értékelés gazdaságon belüli enyhe helyrehozható lehetséges. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség megszegése, részleges értékelés lehetséges. gazdaságon belüli közepes helyrehozható Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség gazdaságon belüli helyrehozható elmulasztása. Éves szinten szerves trágyával kijuttatható 170 kg/ha N mennyiség túllépése a terület legfeljebb 10%-án. Éves szinten szerves trágyával kijuttatható 170 kg/ha N mennyiség túllépése a terület 10-20%-án. enyhe közepes helyrehozható helyrehozható 27
A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere
Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű
RészletesebbenNövény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti
Részletesebben59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet
59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről
RészletesebbenDr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.
A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenSzennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályai
Szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályai Bevezetés Napjainkban a szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása fontos eszköze lehet a
Részletesebben3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA
3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA Területi környezet-érzékenységi információk: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége
Részletesebben40/2008. (II. 26.) Korm. rendelet
40/2008. (II. 26.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány
RészletesebbenSzennyvíziszap elhelyezés helyzete hazánkban
KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása Környezetvédelmi követelmények című előadás tananyaga 2008. JFGK 3.: Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása Szennyvíziszap
Részletesebben5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez
5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez Ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei típusonként az 1. (1) bekezdés g h j valamint az 1.
Részletesebben38226 MAGYAR KÖZLÖNY évi 156. szám
38226 MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 156. szám A vidékfejlesztési miniszter 121/2011. (XII. 21.) VM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ
RészletesebbenNÉBIH FELADATAI AZ ÚJ AKG TÁMOGATÁSI RENDSZER VÉGREHAJTÁSÁBAN
NÉBIH FELADATAI AZ ÚJ AKG TÁMOGATÁSI RENDSZER VÉGREHAJTÁSÁBAN Várszegi Gábor osztályvezető 2015. szeptember 16. NÉBIH által ellátandó feladatok Alapkövetelmények ellenőrzésében való részvétel, Kölcsönös
RészletesebbenVizes adatszolgáltatás az OKIR rendszerben és az elmúlt évek tapasztalatai
Vizes adatszolgáltatás az OKIR rendszerben és az elmúlt évek tapasztalatai FAVI rendszer (FAVI, MIR-K) Előadó: Papp Dóra Jogszabályi háttér A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet.
RészletesebbenCsathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?
Csathó Péter, Pirkó Béla Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? A nitrogén sorsa a talajban Forrás: Németh (1995) A nitrát irányelv 25 éve Közvetett piacszabályozási
RészletesebbenOpten Törvénytár Opten Kft. I. 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet. A óta hatályos szöveg
Opten Törvénytár Opten Kft. I. 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával
RészletesebbenMagyar joganyagok - 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet - a vizek mezőgazdasági eredetű 2. oldal g) nitrátszennyezés: mezőgazdasági eredetű nitrogénvegyü
Magyar joganyagok - 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet - a vizek mezőgazdasági eredetű 1. oldal 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről A környezet
RészletesebbenAz Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.
Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:
RészletesebbenA Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei. 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot
A Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot Fő cél: A HMKÁ által meghatározott előírások együttes célja a mezőgazdasági földterületek jó
RészletesebbenA Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási
RészletesebbenKörnyezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):
Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási
RészletesebbenCSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e
CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal
Részletesebben3. Az R. 6. (2) és (3) bekezdésében a jelentheti be szövegrész helyébe a jelezheti szöveg lép.
10720 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 45. szám A vidékfejlesztési miniszter 32/2011. (IV. 28.) VM rendelete a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenõrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények
RészletesebbenEU.WATER. A Nitrátrendelet hatálya alá tartozó területen történő gazdálkodás feltételrendszere és az adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség
EU.WATER A Nitrátrendelet hatálya alá tartozó területen történő gazdálkodás feltételrendszere és az adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség Debrecen 2011. december 13. www.euwater.envm.unideb.hu
RészletesebbenA szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai
A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály
RészletesebbenFöldhasználati kérdések a Velencei-tó vízgyűjtőjén
Földhasználati kérdések a Velencei-tó vízgyűjtőjén Dr. Pálmai Ottó Csákvár, 2007. május 29. Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Velence Új kihívások a
RészletesebbenMUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../... (..) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti
RészletesebbenKÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,
RészletesebbenNyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete
Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről, közterületek használatáról és az állattartásról Hatályos: 2016. szeptember 6. Nyirád 2001
RészletesebbenA gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István
A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István Agresszív özönnövény fajok természetvédelmi kezelése a gyakorlatban Szakmai szeminárium
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
Részletesebben8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN
Részletesebben1. Értelmezõ rendelkezések. 2. A támogatás jellege és tárgya
MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 51. szám 8813 A vidékfejlesztési miniszter 41/2012. (IV. 27.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdõterületeken történõ gazdálkodáshoz
RészletesebbenA Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága alaptevékenysége, feladat- és hatásköre
A Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága alaptevékenysége, feladat- és hatásköre Az igazgatóság tevékenységére vonatkozó fontosabb ágazati jogszabályok és szabályzatok: 328/2010.
RészletesebbenCelldömölk Város Önkormányzata 28/2013. (XII.20.) sz. önkormányzati rendelete
Celldömölk Város Önkormányzata 28/2013. (XII.20.) sz. önkormányzati rendelete közszolgáltatásról Celldömölk Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott
RészletesebbenAGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK
AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK 2013/14. tanév I. félév A következőkben felsorolt jogszabályok a felkészülést kívánják elősegíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a fontos jogszabályokként megjelölt
RészletesebbenLébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól
Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenSIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. /2013.( ) önkormányzati rendelete
SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2013.( ) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról (t e r v e z e t) Simontornya
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
Részletesebben- A környezetvédelem alapjai -
Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi
RészletesebbenA földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs
RészletesebbenK ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján
K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:
RészletesebbenInformációtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése
1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre
RészletesebbenKistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium
Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK
RészletesebbenA SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.
A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenAgrárkormányzati eszközök a környezeti kihívások kezelése terén
Agrárkormányzati eszközök a környezeti kihívások kezelése terén Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2015. december 2. Mezőgazdaság környezeti
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése
Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014.(V.08.) önkormányzati rendelete a nem közművet összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Mágocs Város Önkormányzatának
Részletesebben2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés
2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés TESZTKÉRDÉSEK 2008. TARTALOMJEGYZÉK ÁLLATJELÖLÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS... 3 HELYES MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT... 8 KÖRNYEZETVÉDELEM...14 A KÖLCSÖNÖS
RészletesebbenKörnyezetvédelmi tárgyú ügyek
Önkormányzat/Közérdekű adatok/ii/4. menüpontba Környezetvédelmi tárgyú ügyek Zajvédelem A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÁSI SZOLGÁLTATÁS VP-AKG 2015 VP-AKG 2016
VP-AKG 2015 VP-AKG 2016 Rendkívüli EK Február VP intézkedések 2016-2017 évi kifizetési kérelmeire vonatkozik CSAK amennyiben beadáskor még nem állt rendelkezésre Támogatói Okirat Kincstár Küld ügyfélkapura
RészletesebbenA vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete
A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól
RészletesebbenSzuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2013 (...) önkormányzati rendelete
4 Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2013 (...) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Szuhakálló
Részletesebben1. függelék a 12/2016. (VI. 10.) önkormányzati rendelethez
1. függelék a 12/2016. (VI. 10.) önkormányzati rendelethez Dunavarsány táji-, természeti értékei és a helyi védelemre javasolt objektumai (épületek, emlékek, szobrok, egyebek) Országos jelentőségű védett
RészletesebbenÁltalános tájékoztatás az új nitrátérzékeny területeken elvárt kötelezettségekről, valamint a trágyatárolásra vonatkozó előírásokról, határidőkről
Általános tájékoztatás az új nitrátérzékeny területeken elvárt kötelezettségekről, valamint a trágyatárolásra vonatkozó előírásokról, határidőkről EU jogszabálya Tanács 1991. december12-i 91/676/EGK irányelve
RészletesebbenÖcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének
Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 19/2005. /VII.1./ Önkormányzati rendelet 1, 23/2005./IX. 22./ Önkormányzati rendelet 2, 13/2012./V.24/ önkormányzati rendelettel 3 módosított 19/2004.
RészletesebbenBÉKÉSCSABAI JÁRÁSI HIVATALA
BÉKÉSCSABAI JÁRÁSI HIVATALA Ügyiratszám: BE-02/19/240-3/2017. Tárgy: Igazolás Ügyintéző: Futó Zsolt Hiv. sz.: Telefon: (66)529-270 Melléklet: IGAZOLÁS A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény
RészletesebbenÖnkormányzati Rendeletek Tára
Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 35/2013.(XII.20.) önkormányzati rendelete Tiszaföldvár Város Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 35/2013.(XII.20.)
RészletesebbenVÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás
A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete 1. Felhívás azonosító jele 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. A B C D E F G H I J K VP1-1.1.1- VP1-1.2.2- VP1-1.3.1- VP1-2.1.1-2.1.2- VP1-2.3.1-4.1.1.1-4.1.1.2-4.1.1.3-
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 31.10.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Frantisek Brychta, cseh állampolgár által benyújtott 0770/2004. sz. petíció a Cseh Köztársaságban található
RészletesebbenA rendelet célja A rendelet hatálya 2.
Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (III.31.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Röszke Község
Részletesebben1. A rendelet hatálya 1..
1 Jászboldogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014.(VII. 02.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Jászboldogháza
RészletesebbenFelszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft
Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai
RészletesebbenTERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi
RészletesebbenNatura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája
Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs
RészletesebbenTÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása
AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 176. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása E L Ő T E R J E S Z T É S
Részletesebben50/2001. (IV. 3.) KORM. RENDELET A SZENNYVIZEK ÉS SZENNYVÍZISZAPOK MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS KEZELÉSÉNEK SZABÁLYAIRÓL
50/2001. (IV. 3.) KORM. RENDELET A SZENNYVIZEK ÉS SZENNYVÍZISZAPOK MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS KEZELÉSÉNEK SZABÁLYAIRÓL A Kormány - a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a
RészletesebbenI. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya
Pátka Község Önkormányzata 2/2014 (II.5.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Pátka Község Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenA rendelet célja és hatálya 1.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése
RészletesebbenÚtmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei
A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky
RészletesebbenKÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor
KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS Pál Gábor A kölcsönös megfeleltetés alapelvei, célja A KAP reform a közvetlen támogatások területén feloldotta a termelési kötelezettséget, ugyanakkor bevezetett egy új feltételrendszert,
Részletesebben1/2009.(I.26.) számú rendelet
1/2009.(I.26.) számú rendelet a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2009. (IX.10.) számú rendelettel, a 34/2011. (XII.23.)
RészletesebbenDísznövénytermesztésre vonatkozó növény- és talajvédelmi, valamint szaporítóanyag-felügyeleti jogszabályi aktualitások
Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete konferenciája, 2014.02.13., Siófok Szabó Levente növény- és talajvédelmi igazgató Szakmai kapcsolódások növényvédelem szaporítóanyagfelügyelet növényegészségügy
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a Felsőörs Malomvölgyi vízbázis kijelölt védőterületeiről
8600 Siófok, Tanácsház u. 7., PF.: 59. Tel.: 84/501-000 GSM központ: 30/288-3460 E-mail: drv.zrt@drv.hu http://www.drv.hu TÁJÉKOZTATÓ a Felsőörs Malomvölgyi vízbázis kijelölt védőterületeiről Központ Az
RészletesebbenFAVI Engedélyköteles tevékenységek és monitoring adatszolgáltatás
FAVI Engedélyköteles tevékenységek és monitoring adatszolgáltatás Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály "Környezetvédelmi adatszolgáltatás" konferencia Herman Ottó Intézet
RészletesebbenI. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Csetény Község Önkormányzata képviselő-testületének 8/2015 (VI.8..) önkormányzati rendelete A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásokról Csetény Község
RészletesebbenA hulladéklerakás szabályozásának módosítása
A hulladéklerakás szabályozásának módosítása Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás 2007. április 24-26. Szombathely Uniós követelmények
RészletesebbenNagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 11/2014. (IV.30.) Önk. r e n d e l e t e
Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2014. (IV.30.) Önk. r e n d e l e t e a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Nagykálló
Részletesebben8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete
8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány
Részletesebben174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet
174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány
Részletesebben, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.
2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT
RészletesebbenFelszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok
Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készítése Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok Simonffy Zoltán BME Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve részvízgyűjtők Duna vgy. Tisza vgy. Balaton Dráva vgy.
RészletesebbenTAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKROMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2014. (II.13.) önkormányzati rendelete
TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKROMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2014. (II.13.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló
RészletesebbenA Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről
A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező
RészletesebbenA közszolgáltatás tartalma, a közszolgáltatással ellátott terület határai
Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (I.30.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Hegyeshalom
RészletesebbenÁllattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt
Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?
RészletesebbenA környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2007. (V. 10.) KvVM r e n d e l e t e
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2007. (V. 10.) KvVM r e n d e l e t e a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról A környezet
RészletesebbenI Fejezet Általános rendelkezések. A rendelet célja. A rendelet hatálya
Tiszatenyő községi önkormányzat képviselőtestületének 26/2004 (XI. 1.) rendelete a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 25/2004 (IX. 20.) rendeletének módosítására, és
RészletesebbenTisztelt bátmonostori lakosok!
Tisztelt bátmonostori lakosok! Bizonyára ismeretes Önök előtt a médiában oly sokszor emlegetett, fúrt és ásott kutakkal kapcsolatos jogi szabályozás, illetve a szabályozás enyhítésére vonatkozó törekvések,
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése
Cece Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014. (II.10.) önkormányzati rendelet-tervezete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Cece Nagyközség
RészletesebbenKitöltési útmutató az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerint, a mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához
Kitöltési útmutató az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerint, a mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához Általános tudnivalók Az adatszolgáltatás kötelező nitrátérzékeny területen
Részletesebben10630 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 42. szám
10630 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 42. szám A vidékfejlesztési miniszter 29/2011. (IV. 22.) VM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és
RészletesebbenFelszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes
Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Tahy Ágnes A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re, 2027-re)
RészletesebbenA Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.
A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk
Részletesebben1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 29-i ülésére Tárgy: A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére
Részletesebben194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet
194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag kibocsátási és szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK
Részletesebben