Átírás

1 Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1.

2 Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi vizekhez képest ( mg/l) Keménység közepes (Duna, de ha a meder anyag mészkő és dolomitszegény, akkor kis keménység, pl. Mura, Rába, vagy karszt hegységben nagy keménység, pl. Zagyva, Szuha ) A folyóvizek kevés kloridot és szulfátot tartalmaznak Szervesanyag tartalom kicsi, ha növekszik, akkor szennyeződésre utal, de vízállás is befolyásolja (az oxigénfogasztás télen jég alatt jelentősen megnő, nyáron kisebb értékű) Vk_7 2.

3 Oldott oxigén tartalom, oxigéntelítettség télen lecsökken az oxigéntelítettségi százalék Lebegőanyag tartalom erősen ingadozó, vízállás, csapadékfüggő Vk_7 3.

4 Kémiai jellemző (mg/l) Oxigéntelítettség % Klorid Szulfát Ammónia Nitrit Nitrát Lúgosság ÖK ÁK Duna , , Tisza , , Balaton Siófok KOI ps ,5 BOI 5 3,1 2,4 2, , , Vk_7 4.

5 Kémiai jellemző (mg/l) Duna Tisza Balaton Siófok Vas 0,05 0,07 0 Mangán 0 0,02 0 Nátrium 5,1 12,4 12,0 Összes szárazanyag tartalom Szabad szénsav 2,5 5,0 0 ph 7,95 7,78 8,20 Vk_7 5.

6 A Duna Vízminőségének változása különböző évszakokban Kémiai jellemző mg/l február augusztus december Hőmérséklet (C o ) 0,1 19,4 2,1 Lebegőanyag Összes száraz anyag ÖK Ammónium ion 0,3 0,05 0,6 Vas-ion 0,2 0,08 0 ph 7,9 8,0 7,4 KOI ps 10,8 7,9 6,0 Oxigéntelítettség (%) 45,7 87,4 70,4 Vk_7 6.

7 Öntisztulás A felszíni vizek terhelhetősége összefügg az öntisztuló képességgel. Öntisztulás azt jelenti, hogy nagyobb vízfolyásokban a szennyező forrástól számított 2-10 km-en belül több százszoros hígulást figyelembe véve a természetes lebomlási folyamatok eredményeképp eredeti állapotát eléri. Vk_7 7.

8 Talajvíz A felszíntől lefelé haladva mineralizálódik, a helyi körülményektől függően. Oxidációs folyamatok. C x H y O z NH 2 H 2 O C x H y O z OH + NH 3 C x H y O z OH no 2 xco 2 + y H 2 O 2 O 2 O 2 NH 3 NO 2 NO 3 Vk_7 8.

9 A kéntartalmú vegyületek bomlása kénhidrogénen keresztül szulfátig vezet. C x H y O z SH Red. H 2 S O 2 O 2 O 2 H 2 S S SO 2 SO 42 Vk_7 9.

10 Mélységi vízv Oldott oxigéntartalom többnyire hiányzik, de beoldódhatnak szerves anyagok, ammónia kénhidrogén, kloridok. Nitrátot nem, vagy csak nyomokban tartalmaznak, aminek oka az oldott oxigén hiánya és a nitrifikáló baktériumok hiánya. A vas és mangán tartalom is jellegzetes. Speciális típusok az oldott anyag mennyiségétől és minőségétől függően lehetnek ásvány és gyógyvizek. Vk_7 10.

11 Kémiai jellemző (mg/l) Csápos kút Mélyfúrású kút I. Mélyfúrá-sú kút II. KOI ps 2,25 7,52 10,5 Ammónia 0 nyom nyom Nitrát Klorid Szulfát nyom 0 nyom Vas 1,2 0,75 0,25 Mangán 0,55 0,1 0 Szulfid 0 nyom 0 Lúgosság 2,7 2,8 3,9 ÖK Vk_7 11.

12 Szennyvizek Az emberi élet- és termelő tevékenység során keletkező használt vizek. Települési szennyvíz, a közcsatornában szállított víz. Házi szennyvíz, a háztartásokban keletkező Kommunális szennyvíz, házi és házi jellegű közcsatornával összegyűjtött szennyvizek Ipari technológiai szennyvíz Települési (városi) szennyvíz, a kommunális szennyvíz előtisztított ipari technológiai szennyvízzel együtt. Infiltrációs (beszivárgó) vizek Csapadékvizek Vk_7 12.

13 Átlagos szennyvízösszetétel Jellemző paraméter KOI dk eredeti KOI dk ülepített BOI 5 eredeti Összes lebegő anyag Oldott szerves Oldott ásványi Összes P Összes N /szervesn ph Városi szennyvíz / ,9-7,8 Csapadékvíz* ** 2-10 Vk_7 13.

14 Mintavétel Vk_7 14.

15 VÍZMINTAVÉTEL Célok Átlagos vízminőségi állapot felvétele A vízterület osztályozása Terhelés becslése Megfelelő szabályozási stratégiák kiválasztása Vízminőségi állapot meghatározása Vk_7 15.

16 Mérések feltételei Megfelelő komponensek kiválasztása Analízis gyorsasága Megfelelő érzékenység és kimutatási határ Mérések megfelelő reprodukálhatósága A mérések reprezentatívak legyenek a vízterületre (tér- és időbeni reprezentativitás) Szükséges mintaszám meghatározás Vk_7 16.

17 Fizikai, kémiai vizsgálatok céljából Mintavevő sezközök Mayer-palack Rutter-palack Szempontok elegendő minta a meghatározandó komponensekre, tiszta mintavevő különböző koncentráció tartományok figyelembe vétele (szennyvizes palackba felszíni vizet nem szabad gyűjteni) Pontminták Átlagminták (időbeli és térbeli) Folyamatos mintavétel (monitor) Vk_7 17.

18 MINTAVÉTELI MÓDSZEREK Biológiai komponensekre Planktonháló (fito-, zooplankton) Szűrő (szilárd részecskékre) Sűrítés (szűrés, centrifugálás, ülepítés) Bakteriológiai mintavétel steril üvegbe Helyszíni tartósítás: zooplankton: formaldehid, fitoplankton: Lugol oldat Vk_7 18.

19 Egyszerű vízmintavevő készülék Vk_7 19.

20 Ruttner-féle palack Vk_7 20.

21 Zsigmondy-szűrő Vk_7 21.

22 Plankton-háló Vk_7 22.

23 MINTAVÉTELI HELYEK MEGHATÁROZÁSA Vízgyűjtő Fontosabb befolyók meghatározása Szennyező források feltárása eredet szerinti bontásban Szennyezőanyag emissziók mérése Koncentráció és anyaghozam mérése a vízfolyásokban Transzmissziós tényezők meghatározása Vk_7 23.

24 Víztest Területi változások reprezentálása (horizontális, vertikális) mély rétegzett tavak sekély tavak Időbeni változások reprezentálása (szezonális, napi, napon belüli) Rétegzett mintavételi stratégia Fontos elem a költség Vk_7 24.

25 Ivóvíz Vízművek Hálózat Fogyasztó 201 Víz Keretirányelv (külön tárgyaljuk) Vk_7 25.

26 Mintavételi gyakoriság meghatározása Cél: Jellemző vízminőségi állapot meghatározása Szükséges gyakoriság komponens függő is Gyakoriság és változékonyság fordítottan arányos Összefüggő komponensek esetében elég egyiket mérni (vezetőképesség vagy összes oldott anyag) Pontminta mérések Időbeni átlagminták, térbeli átlagminták Monitorozás Vk_7 26.

27 MÉRÉSI MÓDSZEREK KRITÉRIUMAI Szelektivitás Megfelelő méréshatár Kimutatási határ Pontosság Érzékenység Vk_7 27.