A mezőgazdaság és természetvédelem

Átírás

1 KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében beállott jövedelemkiesésért mikor és milyen mértékben kell a gazdaságokat kártalanítani. A cikk a németországi szabályozást mutatja be. A kérdés tisztázása érdekében a következő négy kérdést kell behatóan megvizsgálni: Milyen követelményeket támaszt a (német) természetvédelmi törvény a mezőgazdasággal szemben? Hogyan alkalmazzák a tartományok előírásai a természetvédelmi előírásokat a helyes mezőgazdasági gyakorlat érdekében? Milyen általános és speciális szakmai követelményeket állít a természetvédelmi törvény a helyes mezőgazdasági gyakorlat kialakítása céljából? Milyen hatással van a kártalanítás szabályozása a természetvédelem és a mezőgazdaság viszonyának további alakulására? Jogi összefüggések a mezőgazdaság és a természetvédelem között A német szövetségi természetvédelmi törvény a mező-, erdő- és halgazdaságok talajhasználatáról, a fajtavédelmi előírások, valamint a Natura 2000 európai hálózat azt várja a mező-, erdő- és halgazdaságoktól, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a természetvédelmi területekre. Ezeknek a gazdaságoknak fontos szerepük van az üdülő és kultúrkörzetek fenntartásában. Bár vitathatatlan, hogy a közép-európai kultúrkörnyezet a földterület mezgazdasági hasznosítása révén alakult ki, a jelenlegi intenzív talajművelés környezetterhelést okoz és ellentétben áll a természetvédelem céljaival.

2 A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyát az érvényes jogszabály a következőképpen határozza meg: A helyes mező- és erdőgazdaságnak központi jelentősége van a kultúr- és üdülőtájak fenntartásában; általában a törvény céljait szolgálja. A törvény meg sem kísérelte meghatározni, hogy mit kell természetvédelmi szempontból helyes mező- és erdőgazdálkodási módszereken érteni. Az a feltételezés, hogy általában a törvény céljait szolgálja különféle értelmezéseknek adott alapot, és szinte megszabadította a mezőgazdaságot a természetvédelemmel való tudatos foglalkozás kötelezettsége alól. A szövetségi törvényeket az egyes német tartományok nem egyszerűen kihirdették, hanem különféle módon továbbfejlesztették. Egyes tartományokban a helyes mezőgazdasági gyakorlattal szemben speciális természetvédelmi követelményeket is állítottak. A helyes mezőgazdasági talajhasznosítás központi kérdés a mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyában. Lényeges jogi követelményeket tartalmaznak egyes szakmai törvények, pl. a talajvédelmi törvény, a növényvédelmi törvény és a trágyázási törvény, a természetvédelem általános követelményeit a természetvédelmi törvényben kell megfogalmazni. Németország 16 tartománya közül jelenleg öt tartományban állítanak a természetvédelem érdekében a szövetségi törvényeken túlmenő törvényes követelményeket a mezőgazdasággal szemben (1. táblázat). Ezek a követelmények főképpen a termőtalaj védelmét, tömörödés és erózió elkerülését, a humuszképződés elősegítését, valamint a talajvíz szennyeződésektől való megóvását szolgálják. Nem tartalmaznak azonban közvetlenül kezelhető előírásokat a mezőgazdasági talajművelésre vonatkozólag. Beavatkozások szabályozása A helyes mezőgazdasági gyakorlat elveinek megvalósítása megköveteli a talajhasználat szabályozását. A mező-, erdő- és halgazdasági hasznosítást nem kell a természetbe és a tájba való beavatkozásnak minősíteni amennyiben e tevékenységek során a természetvédelem és tájgondozás ökológiai alapelveit figyelembe veszik. A természetvédelem és a tájgondozás céljai ugyanakkor a mezőgazdasággal kapcsolatos törvényekbe is beépültek. A földterületek állapotába és használati módjába beavatkozást jelent egyes felületek újszerű hasznosítása. A pozitív beavatkozásokról lista készült, amely az alábbi lehetőségekkel foglalkozik: vizenyős területek lecsapolása; bozótos területek megtisztítása; parti növényzet kiirtása vagy tartós befolyásolása; utak szegélyeinek művelés alá vonása füves területek, rétek, árterületek, védett területek használatának módosítása szántóföldként való hasznosításra.

3 Természetvédelmi követelmények német tartományok törvényeiben 1. táblázat Általában Egészségügyi veszélyek elkerülése A természetes életfeltételek lehető legkisebb befolyásolása Zárt körű anyagforgalom Talaj A talaj gondozása Hessen Brandenburg Mecklenburg Szászország Türingia Erózió elkerülése A talaj tömörödésének elkerülése A humuszképződés elősegítése A humuszelhordás megakadályozása A talaj regenerálásának elősegítése Növényvédő szerek alkalmazása káros hatások elkerülése lehető legkisebb mennyiségben kíméletes összetételű anyagok Helyi és kultúrától függő trágyázás A talaj termékenységének tartós fenntartása Vizek Vizek veszélyeztetésének elkerülése káros anyagok bevitele a vizekbe gazdálkodás a parti övezetben Az élettérfunkciók biztosítása A talajvíz megvédése káros anyagok beszivárgásától Állat- és növényvilág A vadon élő állatok és növények védelme megfelelő élettér fenntartása káros hatások elkerülése A természetes bioszféra fenntartása

4 Nem várható, hogy a gazdálkodók a felülethasználat minden változásához a természetvédelmi hatósságok engedélyét beszerezzék, ezért a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásoknak ezekre is ki kell térniük. Helyes mezőgazdasági gyakorlat A helyes mezőgazdasági gyakorlat központi követelménye a helynek megfelelő talajművelésen kívül a talajhasználatnak a hely természeti követelményeihez illesztésse. A helyhez illeszkedő gazdálkodás jelenti a ökológiai rendszer védelme mellett a természeti javak lehetőségeinek kihasználását a talaj, a víz és az élettér káros befolyásolása nélkül. Hangsúlyozni kell, hogy a földterület használóinak a művelt felületek és azok közvetlen környezetében levő természeti elemek védelmét biztosítaniuk kell. A biotóp védelemét a jó mezőgazdasági gyakorlat előírásaiba be kell építeni. Nagy jelentősége van a zöld területek megtartásának. Rétek feltörése szántófölddé a természet háztartásába való lényeges beavatkozást jelent. Táj- és természetvédelmi területek A természetvédelmi területeken különösen kényes kérdés a mezőgazdasági művelés lehetősége. Ilyen helyen csak olyan földhasznosítás engedhető meg, amelyet a művelési ág változtatásával kapcsolatos rendelkezések nem tiltanak. Bizonyos művelési ágak engedélyét vagy tilalmát az adott természetvédelmi területre vonatkozó speciális előírások tartalmazzák. A földhasználat korlátozásáért a tulajdonosoknak kártérítés jár minden olyan esetben, ha bizonyos területen szigorúbb követelményeket kell érvényesíteni, mint amit a szövetségi talajvédelmi, trágyázási, növényvédelmi törvény tartalmaz. A tájvédelmi területeken minden olyan művelet tilos, amely a táj jellegét megváltoztatja. A táj jellegét azonban sok esetben éppen a mező- vagy erdőgazdasági művelés határozza meg, így ezeket a tevékenységeket fenn kell tartani. A természetvédelmi területeken mezőgazdasági művelés általában nem engedélyezhető, de egyes tartományokban bizonyos korlátozásokkal erre lehetőséget adnak. Megállapítható, hogy a szövetségi és tartományi természetvédelmi törvények nem tartalmaznak egyértelmű és ellenőrizhető követelményeket a helyes mezőgazdasági talajhasználatra vonatkozólag. Az ezzel kapcsolatos szakmai viták részben a természetvédelmi követelmények és a mezőgazdaság összhangjának biztosításával, részben a művelés korlátozásával kapcsolatos kártérítések mértékével foglalkoznak. Az új törvényeknek pontosabb meghatározásokat kell tartalmazniuk. Tisztázni kell, hogy a mezőgazdaságnak mivel kell hozzájárulnia az ország biotóp rendszerének fenntartásához. A védett területek nagysága várhatóan növe-

5 kedni fog, és sz állapotuk megtartáshoz szükséges költségek finanszírozása is megoldásra vár. A tagolt német törvényhozás mellett ez komoly nehézségeket jelent. (Dr. Garai Tamás) Rößling, H.: Zum Verhältnis von Landwirtschaft und Naturschutz. = Naturschutz und Landschaftsplanung, 33. k. 6. sz p