Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával

Átírás

1 KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai című előadás tananyaga Környezetgazdálkodási Osztályvezető 2008.

2 Bevezetés: A termeléstől elválasztott közvetlen támogatási kifizetéseknek elő kell segíteni olyan célokat is, melyek a környezet megóvását, a mezőgazdasági földterület jó ökológiai állapotának megőrzését szolgálják. Ennek érdekében bizonyos feltételek kerülnek meghatározásra a támogatást igénylő gazdálkodók részére, mely előírások teljesítéséért a gazdálkodók nem kapnak külön térítést. Ezt a feltételrendszert nevezik kölcsönös megfeleltetés rendszerének. A kölcsönös megfeleltetés követelményrendszere két nagy részre osztható szét, mely mind tartalmában, mind szabályozásában eltér egymástól. Egyrészt uniós rendeletekben és irányelvekben foglalt előírásokra - jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekre -, másrészt a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását szolgáló előírásokra. A mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának biztosítása érdekében egyes nemzeti és európai uniós jogszabályokban előírt minimális gazdálkodási és környezetvédelmi követelmények meghatároza vált szükségessé. Ezeket az előírásokat nevezzük Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (továbbiakban: HMKÁ) előírásoknak. 1. Európai Uniós jogszabályok rendelkezései, illetve az azoknak való megfelelés: A gazdaság egész területén betartandó HMKÁ előírások rendszerét és alapkövetelményeit a 1782/2003/EK rendelet IV. melléklet tartalmazza. A 1782/2003/EK rendelet IV. melléklete: Tárgy Talajerózió: A talaj megóvása megfelelő intézkedések révén A talaj szervesanyag-tartalma: A talaj szervesanyag-tartalmának fenntartása megfelelő gyakorlat révén Talajszerkezet: A talajszerkezet fenntartása megfelelő intézkedések révén Előírások minimális talajborítás termőhely-specifikus minimális földgazdálkodás talajmegtartó teraszos művelés adott esetben a vetésforgóra vonatkozó előírások tarlóművelés megfelelő gépek használata A környezet megőrzésének minimális szintje: minimális állománysűrűség és/vagy a megfelelő állattartási rendszer Környezetgazdálkodási Osztályvezető 2

3 A környezetmegőrzés minimális szintjének biztosítása és az élőhelyek károsításának elkerülése az állandó legelők védelme a tájkép jellegzetességeinek megóvása a nem kívánt növények elszaporodásának megakadályozása a mezőgazdasági földterületen 1782/2003/EK 5. cikk (1) bekezdésében foglaltak alapján: A tagállamok a IV. mellékletben kialakított keret alapján nemzeti vagy regionális szinten meghatározzák a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó minimumkövetelményeket, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és az éghajlati viszonyok, a meglévő gazdálkodási rendszerek, a földhasználat, a vetésforgó, a gazdálkodási gyakorlat és a mezőgazdasági üzemszerkezet. Azaz a IV. melléklet tartalmazza a HMKÁ fenntartásának uniós követelményrendszerét felsorolás jelleggel, mint a tagállami szintű, a gazdálkodókra vonatkozó konkrét előírások alapját, amelyet a tagállamok a nemzeti sajátosságaiknak megfelelően alkalmazhatnak. Az uniós követelményekhez konkrét, tagállami szintű előírásokat kell a tagállamoknak meghatározni a nemzeti sajátosságaik, adottságaik figyelembe vétele mellett, ezt követően kell azokat nemzeti jogszabályokban rögzíteni. 2. Előzmények: 2.1. A korábbi években alkalmazott HMKÁ előírások Az egyszerűsített területalapú támogatások (SAPS) és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ), illetve a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (HGGY) feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 1. sz. melléklete az alábbi 3 előírást fogalmazta meg mint a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti állapot előírásai. 1. Tizenkettő százaléknál nagyobb lejtésű területeken kapás kultúrák (burgonya, csicsóka) termesztése tilos. 2. Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása mellett; 3. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos lágy és fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni. Ezeket az előírásokat 2004 és között kellett alkalmazni azon gazdálkodóknak, akik területalapú támogatást igényeltek. Környezetgazdálkodási Osztályvezető 3

4 2.2.A változtatás szükségessége: Az eddig alkalmazott HMKÁ előírásokat több okból is felül kellett vizsgálni. Elsődlegesen az uniós szabályozással való teljes összhang megteremtése érdekében, tekintve, hogy a uniós szabályozás is változott, másrészt az Európai Unió Bizottsága újabb ajánlásokat fogalmazott meg a feltételrendszer kialakításával kapcsolatban A Bizottság elvárásai, ajánlásai A között Magyarország által alkalmazott előírásokat az Európai Unió Bizottság részéről többször érte kritika. Elsődlegesen azért, mert az 1782/2003/EK rendelet IV. mellékletében foglalt 11 előírás közül nem mindegyikhez került hazai előírás megállapításra. A Bizottság és a tagállamok között régóta vita folyt arról, hogy a IV. mellékletben meghatározott tárgyköröknek, vagy az előírásoknak való megfelelést kell biztosítania a tagállamnak, valamint, hogy a mellékletben szereplő előírások kötelező érvényűek-e vagy étlapszerűen lehet választani az előírások közül a tagállam adottságainak megfelelően. Fontos hozzátenni, hogy a Bizottság csak az utóbbi évben fogalmazta meg ezt az elvárását, azt megelőzően a 4 tárgykörnek talajerózió, talaj szervesanyag tartalma, talajszerkezet és a művelés minimális szintje való megfelelés biztosítására szolgáló előírások megléte volt az elvárt a tagállamoktól Az uniós szabályok megváltozása (A HMKÁ és a HGGY egymáshoz való viszonya) A fentieken túl szükség volt új HMKÁ előírások megalkotására is tekintettel arra, hogy a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat és a HMKÁ előírások két különböző szintje után a Bizottság egy azonos szint meghatározását tűzte ki célul, mely alkalmazásával a kölcsönös megfeleltetés rendszere alkalmazhatóvá válik. Mint ismeretes a HGGY az egyes vidékfejlesztési támogatok igénybevételéhez kapcsolódó minimum szintet határozta meg, és ez a HMKÁ előírásokhoz képest szigorúbb követelményeket állapított meg. Ez ugyanakkor azt is jelentette, hogy a környezetkímélő gazdálkodást önkéntesen vállaló gazdálkodóknak (pl.: agrár-környezetgazdálkodás) már alapvetően magasabb követelményeknek kellett megfelelniük és ezáltal nem volt egységes és összeegyeztethető a két támogatási forma. Ezt az ellentmondást feloldandó, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásainak igénylése esetén a kötelező minimális szint előírásai megegyeznek az egyszerűsített területalapú támogatás igényléséhez teljesítendő HMKÁ előírásaival. Az egységes minimális szint teremti meg az alapot a kölcsönös megfeleltetés bevezetéséhez. Fontos ugyanakkor megjegyeznünk, hogy a HGGY előírásainak betartása a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-környezetgazdálkodási programjában Környezetgazdálkodási Osztályvezető 4

5 résztvevő gazdálkodók számára a program befejezésének időpontjáig kötelezően betartandóak. A gyakorlatban a két előírásrendszer összehangolása azt eredményezte, hogy a közös minimum szint meghatározásakor az előírások a korábbi HGGY-nél enyhébbek, míg a korábbi HMKÁ előírásoknál szigorúbbak lettek. 3. Az új, évtől alkalmazandó HMKÁ előírásokról általában: A szabályozásról Az új előírások meghatározásakor kiemelten kellett figyelni arra, hogy az uniós jogszabályoknak maradéktalanul megfeleljenek; Magyarország pozícióját ne veszélyeztessék; a gazdálkodók számára betarthatóak legyenek; ellenőrizhetőek legyenek a végrehajtást végző szervezeteknek. Az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV.24.) FVM rendelet 1. számú melléklete határozza meg az új HMKÁ előírásokat. A rendelet a korábbi HMKÁ előírásokhoz képest szigorúbb, de ugyanakkor az uniós jogszabályokban foglaltaknak jobban megfelelő, végrehajthatóbb, Magyarország piaci pozícióját nem veszélyeztető előírásokat fogalmaz meg, melyek nagyobb mértékben járulnak hozzá a mezőgazdasági területek kedvező ökológiai állapotának fenntartásához. Az új előírások évtől alkalmazandóak. Kikre és hol vonatkozik Az alábbi támogatások igénybevétele esetén kell a HMKÁ előírásokat betartani: 1. az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatások, (SAPS, majd 2009-től SPS) (39/2008. (III. 29.) FVM rendelet) 2. az egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások; (top-up) (42/2008. (IV. 4.) FVM rendelet) 3. az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA) finanszírozott a. kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetések; (25/2007. (IV.17.) FVM rendelet) b. Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés; (128/2007. (X.31.) FVM rendelet) Környezetgazdálkodási Osztályvezető 5

6 c. agrár-környezetgazdálkodási támogatás; 4. minden egyéb támogatás, amelyekre vonatkozóan az adott támogatás részletes feltételeit meghatározó jogszabály az e rendelet szerinti előírások alkalmazását írja elő. A HMKÁ előírásokat a földhasználók gazdaságuk teljes területén kötelesek betartani. 4. Az uniós jogszabályban meghatározott 4 témakör és a hazai 8 HMKÁ előírás ismertetése: I. Talajerózió elleni védelemre vonatkozó előírások: 1. előírás: Talajerózió elleni védelemre vonatkozó szántóföldi növénytermesztési előírások: a) 12%-nál nagyobb lejtésű területen az alábbi kultúrák termesztése tilos: dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka. b) 12%-nál nagyobb lejtésű területen a kukorica, silókukorica, napraforgó: ba) rétegvonalas művelés mellett termeszthető, vagy bb) termesztése esetén a nyári betakarítású elővetemény tarlóját a betakarítást követően október 30-ig meg kell őrizni és gyommentes állapotban kell tartani, vagy bc) másodvetésű takarónövény alkalmazása mellett termeszthető. A terület beazonosítsa: Mint ismeretes a 12%-nál nagyobb lejtésű területek meghatározása a Mezőgazdasági Parcella azonosító rendszerben (MePAR) egy külön fedvényként szerepel, azaz egy fizikai blokkon belül lehet 12%nál nagyobb és ennél kisebb lejtésű terület is. Ennek következtében előfordulhat, hogy egy parcella egyik része 12%-nál nagyobb lejtésű területre esik. A jogszabályban meghatározásra kerül, hogy mely esetekben kell az előírást betartani. 1.) 2 hektárnál kisebb területű parcellák esetében akkor, ha az adott parcella területének több mint 50 %-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el; 2.) 2 hektáros, vagy annál nagyobb területű parcellák esetében pedig az adott parcellán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja a 1 hektárt. Az 1. előírás b) pontja alapján 12%-nál nagyobb lejtésű területen lehetséges a kukorica, silókukorica és napraforgó növények termesztése, de csak bizonyos megkötésekkel. A ba) pont - rétegvonalas művelés mellett történő termesztés - az év közbeni erózió elleni védelem érdekét szolgálja azzal, hogy a csapadék lefolyását és így a talaj elmosódást akadályozza meg. rétegvonalas művelés: a legfelső talajréteg lemosódásának, lepusztulásának megakadályozása céljából a rétegvonalak mentén, a lejtési irányra merőlegesen végzett agrotechnikai műveletek összessége. Környezetgazdálkodási Osztályvezető 6

7 A bb) illetve a bc) pontokban rögzítet megkötések a két főnövény közötti minél nagyobb talajfedettség biztosítása érdekében került meghatározásra. - A bb) pont akként valósítható meg, hogy a kukorica elött termesztett nyári betakarítású növény pl. őszi búza tarlóját október végéig bolygatatlanul kell hagyni - A bc) pont esetében a kukorica előtt termesztett nyári betakarítású növény pl. búza betakarítása után másodvetésben pl.: mustárt vetnek, melyet tavasszal, a kukorica vetése előtt a talajba forgatnak. másodvetésű takarónövény: a nyári betakarítású előveteményt követően a főnövény vetéséig talaj takarása céljából vetett kultúra. főnövény: az a növény, amelynek a termesztése az adott gazdálkodási évben a legnagyobb értékű hozamot adja, vagy a leghosszabb ideig foglalja le a területet, és amit a gazdálkodó az adott évi kérelmében megjelölt. Arról, hogy az 1. előírás b) pontja közül a földhasználó melyik alpontban foglalt előírást kívánja alkalmazni, arról a támogatások igénylésekor az adott évi kifizetési kérelmen kell nyilatkoznia. Az első nyilatkozási év, a év lesz, így tehát évben az 1. előírás b) alpontját még nem kell alkalmazni, csupán 2009-től. 2. előírás: Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében. II. Talajszervesanyag tartalma 3. előírás: Vetésváltásra vonatkozó előírások: a) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa és dohány; b) Egymás után három évig termeszthető: kukorica; c) Több évig termeszthető maga után: évelő kertészeti kultúrák, évelő takarmánynövények, fűmagtermesztés, méhlegelő céljából vetett növények, illetve energetikai hasznosítás céljából vetett több éves növények, valamint a rizs; d) Minden egyéb növény egy évig termeszthető. A évi egységes területalapú támogatás iránti kérelem beadásának időpontjában a területen termesztett kultúra számít a kiindulási évnek, melyhez viszonyítják a jövőben a vetésváltásra vonatkozó szabályok betartását. Környezetgazdálkodási Osztályvezető 7

8 4. előírás: Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos. Ezen előírás alól két esetben lehet eltérni: 1.) az illetékes növény-egészségügyi hatóság által zárlati károsítókkal való fertőzés miatt hozott hatósági határozat alapján, illetve 2.) az illetékes természetvédelmi hatóság által egyedi természetvédelmi okokból hozott hatósági határozat alapján. III. Talaj szerkezetére vonatkozó előírások: 5. előírás: Mezőgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos, kivéve a belvíz, árvíz levezető árkok létesítésekor és értékmentéskor végzendő gépi munkavégzést. IV: Minimális művelés szintjének megőrzése: 6. előírás: A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos. túllegeltetés: a gyep olyan helytelen legeltetési módból eredő károsodása, melynek során a gyepben állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposás következtében a gyep foltokban kiritkul, a talajfelszín fedetlenné válik. Az előírás betartásától az illetékes természetvédelmi hatóság által egyedi természetvédelmi okokból hozott hatósági határozat alapján el lehet térni. 7. előírás: A mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani. gyommentes állapot: gyommentes állapotúnak kell tekinteni azt a hasznosított területet, amelyen különböző - kémiai, fizikai, biológiai gyomszabályozási módszerek alkalmazásával megakadályozták a gyomnövények kelését, a szaporító képletek kialakulását, olyan mértékben, hogy a gyomnövényekkel való borítottság a parcella kiterjedésének 30%-át, illetve 3 hektárnál nagyobb parcella esetén az egybefüggő 1 ha-t nem haladja meg, továbbá nem tartalmaz veszélyes gyomnövényt. veszélyes gyomnövények: selyemkóró, parlagfű és aranka fajok 8. előírás: A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni előírás: Az állandó legelőkön, azok védelme érdekében a 4-8. előírásaiban foglalt előírásokat kell betartani. Környezetgazdálkodási Osztályvezető 8