Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak

Átírás

1 Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Természetszerű élőhely- és vadállomány-kezelés az ökoszisztémák védelmében Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként se felejtsük el! 1

2 Természetes erdei életközösség: Erdei életközösség jellemző fajainak jelenléte és működő ökológiai funkciói kellenek Enélkül a gazdálkodás sem fenntartható! Fotó: Katona Krisztián Evolúciós összefüggések a nagytestű emlős növényevők és a biológiai sokféleség között Kb. 200 ebbe a csoportba sorolható emlősfajt ismerünk De a korábbi időszakban élt fajokat is beleszámítva ennél jóval nagyobb csoport. Hozzájuk kapcsolódóan fejlődtek ragadozóik, parazitáik, stb. Feltételezhetjük, hogy ezek együttesen jelentős hatással voltak a biodiverzitásra. Jelenlétük számos válaszreakciót váltott ki a növényvilág képviselőiből (pl. strukturális változások, mint a mechanikai- és kémiai védelem kifejlesztése; egyes fajoknál kizárólag általuk lehetséges a magok terjedése) Mindent egybevetve kijelenthető, hogy nagyobb fenotípusos- és persze genotípusos változatosságot idéztek elő a növényvilágban. Növényevők hatásai diszkontinuitást okozva növelhetik a társulások, életközösségek változatosságát 2

3 Szarvas az erdőben = porcelánboltba tévedt elefánt? Növény-növényevő koevolúció A növényevésért is meg kell harcolni! (evolúciós fegyverkezés) Pl. növényevők nyálában növényi növekedést serkentő anyagok? A növények kommunikálnak (vészjelzés), felismerik, ha eszik őket! Növényi szerveződés más (genet>ramet>modulok) Rágással szembeni védelem menekülés - tolerancia Mechanikus és kémiai védekezés, stb. (védelem) Felfelé vagy oldalra növekedés (menekülés) Kompenzáció, túlkompenzáció jelensége (tolerancia) Növény-növényevő koevolúció Kompenzáció a növényi védekezés egy formája Fotók: Fehér Ádám 3

4 A nagytestű növényevők és a biodiverzitás Biodiverzitás modellek segítségével megállapíthatjuk, hogy a patás vadfajok mérsékelt jelenléte és élőhelyre gyakorolt hatása mellett kapjuk a legjobb eredményeket a más fajok diverzitását tekintve. Nincs azonban általános érték amivel kifejezhető a mérsékelt jelenlét. Minden rendszer esetében más és más - Adaptív gazdálkodás, kezelés - Monitoring Fenntartási terv, SDF Mátra SPA (HUBN10006) Mennyire megalapozott a jelentőség meghatározása? Potenciális vagy valóságos veszélyeztető tényező? Mi a célállapot? 4

5 Mit jelent a természetes mértékű vadhatás? A főfafaj újulata milyen mértékben lehet/legyen rágott? A cserjeszint milyen mértékben lehet/legyen rágott? (ill. legyen-e szelekció a fajok között?) A törzsek milyen mértékben lehetnek/legyenek sérültek (ill. legyen-e szelekció a fajok között?) Mekkora terület lehet/legyen vaddisznó által bolygatott? Milyen egyéb mutató milyen mértékű legyen? Komplex vadhatás monitoring 5

6 Természetes vadhatás szintje Katona és mtsai, 2015, Természetvédelmi Közlemények, 21: Tervszerű állománycsökkentés Mi a cél, meddig lőjjük? Honnan tudom, hogy elég? Elérhető-e a cél így? Tényleg ez a legfontosabb hatótényező? Fotó: Katona Krisztián 6

7 Vadsűrűség Búvóhely Fásszárú fajok Mi befolyásolja a szarvas hatását az európai erdőkben? Táplálék Befolyásoló tényezőként megjelölve (db) Élőhelykezelés -- -Ökoszisztéma menedzsment --- Vadállomány kezelés Fotó: Katona Krisztián Fotó: Bleier Norbert Fotó: Katona Krisztián 7

8 Tervszerű állománycsökkentés Elérhető-e a cél így? Nagy területű beavatkozás kis területen hatásos-e? 8

9 Milyen mechanizmussal hat majd a létszámcsökkentés? Ha 3 mókus 3 nap alatt 9 mogyorót eszik, akkor 1 mókus egy nap alatt 1 mogyorót eszik? Matematikailag igen, biológiailag mégsem: - a szarvas nem mozoghat szabadon, mint egy gázmolekula - táplálkozóterületet és táplálékot választ kényszerek és preferenciák szerint - a megmaradó egyedek viselkedése, hatása is változik (megüresedő helyek benépesítése, jobb szaporodás, többet esznek, vadászati zavarás) Nagy sűrűségnél is maradhatnak csemeték! Pl. nem ehető csemeték helyett avar fogyasztása 9

10 Miért nem újul az erdő? Vaddisznó mind megette a makkot. vs. Vaddisznó makkfelszedése? Egyéb makk-predátorok? Kedvezőtlen környezet csírázáshoz? Csemetefogyasztók? Cserjerágás kevesebb cserje kevesebb makkrejtő kisemlős (pl. egerek)-> vaddisznó könnyebben megtalálja? Holtfás foltokban az egerek rágják a makkot, holtfa-mentes részeken vaddisznó eszi, cserjétlen részeken gím rágja a védtelen csemetéket, de kevés makk terem és kevés is csírázik??? Stb. Vadhatás bioindikátorrendszer IGEN Miben nyilvánul ez meg? (Szelektív VADHATÁSOK) Része-e a nagyvad az erdei ökoszisztémának? NEM Nagyvad nélkül fenntartható a kívánt erdőállapot? Kisebb foltokban jelennek-e meg a vaddisznótúrások? Szelektív-e a nagyvadfajok törzshasználata? Befolyásolja-e a vadrágás az aktuális vegetáció összetételét? Szelektív-e a növényevő nagyvadfajok táplálkozása az adott területen? IGEN Lehetővé teszi-e a kínálat a szelektívtáplálkozást? Mesterséges (művi) környezet. Rendszeres emberi beavatkozást igényel a kívánt állapot fenntartása Egyéb biotikus vagy termőhelyi okok miatt a negatív hatás felerősödhet Segíti-e a célállapot biztosítását? A növényi kompetíció elsődleges Alacsony fajdiverzitás, illetve fajcsökkenés. Önritkulás (homogenizálódási folyamat) Pozitív és semleges hatások Domináns fajok szinten tartása A növényi kompozícióba nem illő fajok visszaszorítása Negatív hatások Alapvető veszélyeztető tényező-e a célállapot elérésében? Egyéb biotikus vagy termőhelyi okok miatt a negatív hatás felerősödhet NEM MEGFELELŐ ÁLLAPOT (Beavatkozás szükséges) BEAVATKOZÁS (Mit és milyen mértékben módosítsunk?) Integrált Erdő-Vadállomány-Erdőkezelés 20 10

11 Élőhely-fejlesztési, vadföld-gazdálkodási javaslatok Változatos élőhely - Minden egyed optimálisan válogathat Erdőben - Cserjeszint! - Lékek kialakítása - Átalakító üzemmód szálalóerdő felé - Változatos fásszárú kínálat, nagy biomassza kis helyen Nyílt területeken - Erdősítések foltos elegyítése, Fotó: fasorok, cserjefoltok kiegészítése, U.S. Department of Agriculture, Natural Resources Conservation Service felújítása tápanyagdús, magas fehérjetartalmú fásszárú növényekkel - Kisebb mozaikszerűen elhelyezett vadföldek, tápanyagdús kétszikűekkel (lucerna, herék, keverékek) Erdei vadkár elleni védekezés A gím, őz komoly vadkárokat okozhat (ha pl. beül a felújításba ) Élőhely-fejlesztés szerepe - A helyileg is változatos növényzet biztosíthatja, hogy ne a főfafajt rágja (rágáspreferenciák figyelembe vétele!) Szagos repellens anyagok ált. nem működnek jól - Azért mert nem az erős szag a lényeg a spontán táplálékelkerülésnél Hanem genetikailag öröklött Van egy próbakóstolás, ha nincs negatív hatás, akkor nem nő az elkerülés - A jó repellens genetikailag rögzítetten elkerülendő növény illata kell legyen, és kell valami kóstolás utáni negatív hatás is Landscape of fear -Sok zavarás a foltban ( hunting for fear ) -Ragadozóelkerülés miatt máshol fog táplálkozni 11

12 Vadtakarmányozási javaslatok Cél meghatározása - Miért etessünk? Szükséges-e? Elérhető-e a cél? (trófeajavítás, jobb téli túlélés, elterelés) Mennyiségi takarmányozás? - Inkább az élőhely-fejlesztés segíthet - Fiziológiai alkalmazkodás is van (gím: éjszakai hypometabolizmus, kisebb E igény; őz: télen nagyobb mennyiségű RR és vakbél-tartalom rossz táplálékból) Kiegészítő takarmányozás? - Mit kell kiegészíteni, mennyivel? - Eljut-e minden egyedhez? (biztos nem!) - Nagyobb-e a haszon, mint a kár? (pl. paraziták, tejsavmérgezés, gombatoxinok veszélye, orvvadászat, megtérül-e) Mit etessünk? - Biológiai igények alapján kell dönteni! - Lombszilázsok, lucernaszenázs - Rostosabbat nem eszi vs. E dústól bendőacidózis Etetők elhelyezése -Szétszórtan többet, védett helyen (mozgáskörzet méret, territorialitás vs. csoportképzés, ragadozóveszély ) Versengés más fajokkal - Szelektív őzetető 12