Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/

Átírás

1 Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/ Vajda Zoltán osztályvezető Fülöpháza június 9.

2 Tájidegen faj / adventív faj / jövevény faj : betelepítés, behurcolás vagy bevándorlás útján bekerült nem őshonos faj. Özönfajok / inváziós fajok: olyan nem őshonos fajok, amelyeknek elterjedési területe és populációmérete a számukra megfelelő élőhelyen monoton módon növekszik. Magyarország tájidegen, agresszíven terjedő növényfajainak eloszlása a következő képet mutatja: 64,3 % amerikai, 17,9 % dél-európai és 14,3 % ázsiai eredetű (TAMÁS 1999).

3 Idegen fajok száma Európa néhány országában Országok Terület (km2) Idegen fajok Fajszám/ km 2 Albánia ,4 Ausztria ,9 Dánia ,5 Finnország ,0 Franciaország ,8 Németország ,5 Görögország ,4 Magyarország ,3 Olaszország ,7 Norvégia ,9 Portugália ,5 Románia ,5 Spanyolország ,9 Svédország ,8 Svájc ,0 Hollandia ,0

4 A magyarországi vasútvonalak és az adventív növények közötti összefüggés (PRISZTER nyomán).

5 A diaspórák jó terjedési képessége Csírázás széles ökológiai tartományban. Kedvező reprodukciós ráta Elnyújtott csírázási spektrum. Rövid élettartam, gyors virágzás és termésérlelés. Raktározó szervek jelenléte. Magasság. Kedvező morfológiai jellemzők. Erős vegetatív terjedő képesség. Mechanikai ápolással szembeni tűrőképesség. Alkalmazkodás a kultúrnövények életciklusához. Allelopatikus hatás. Herbicid rezisztencia, herbicid tolerancia. Nagy ökológiai tűrőképesség.

6 A flórára és a vegetációra gyakorolt hatás: Beilleszkedés a társulásba Őshonos növényfajok kiszorítása Kórokozók behurcolása A honos növények génkészletének befolyásolása Az állatvilágra gyakorolt hatás: A növény-állat interakciók (fogyasztók, fészkelők, stb.) számának csökkenése A növény-állat interakciók számának növekedése Az interakciók száma közel azonos marad

7 A termőhelyi tényezőkre gyakorolt hatás: A talaj nitrogéntartalmának feldúsulása Az avar- és humuszképződés felgyorsulása A talaj vízgazdálkodásának megváltozása Az emberre gyakorolt közvetlen hatás: Allergén hatás Bőrgyulladás Rákkeltő hatás Mérgező hatás

8 Az Európai Unió 12 milliárd Eurót költ évente védekezésre óta 180 LIFE projektben 38 millió Eurót költöttek tájidegen irtásra Natura 2000 területeken. Az USA 80 milliárd Eurónak megfelelő pénzösszeget fordít évente az inváziós fajok elleni védekezésre. Inváziv Idegen Fajok Európai Jegyzéke (DAISIE) Európán kívüli fajt sorol fel, ennek 10-15%-a jelent potenciális veszélyt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 163 különösen veszélyes inváziós fajt tart számon Európában.

9

10 A diverzitás nem egyenlő a fajszámmal!. Az invazív fajoknak lehetnek negatív hatásai a természetes életközösségre. Minden rendben, növelik a diverzitást! A védekezés megtervezésénél azt a fajt kell kiválasztani, ami a legnagyobb problémát okozza.

11 Mindenütt ott vannak!! Nincsenek mindenütt!!. Fontos tudni, az elterjedésüket, hogy meg lehessen tervezni az ellenük való védekezést!.

12

13

14

15 Fertőzött terület Védekezés költsége Eltávolítás megoldható Eltávolítás nagy befektetést igényel Csak helyi kezelés Eltávolítás egyszerű A közvélemény felfigyel a fajra Betelepülés Észlelés Nincs jelenlét Elszórt előfordulás Gyakori előfordulás Maximális elterjedés Idő

16 Megelőzés MINDIG a legolcsóbb és legcélravezetőbb stratégia! A korai felismerés a második legolcsóbb és legcélravezetőbb stratégia!

17 km2 volt fertőzött Cactoblastis cactorum,

18

19 1. Természetvédelmi célok felállítása 6. Felülvizsgálat és változtatás 2. Legveszélyesebb fajok meghatározása 5. A beavatkozások hatásának monitorozása 3. Védekezési technika kiválasztása 4. Terv készítése Adaptive Management of Weeds describing management actions and decisions confronting natural area managers (from Randall (1997), based on a diagram by Oren Pollak).

20 Selyemkóró Asclepias syriaca Származás, elterjedés: Észak-Amerika keleti síkságai Európába 1629-ben került, spontán terjedése a Mediterráneumból indult ki Első hazai adata: 1736, Dunántúl Intenzív termesztése: Oka: szörp, bor, illóolaj, selyem, szigetelőanyag, olaj, kaucsuk. Terjedését elősegítette: Felhagyott állományok Úthálózat és vasút fejlődése Talajművelés, bolygatás Kompetítorok kiirtása

21

22

23 Legfertőzöttebb megyék: Bács-Kiskun, Tolna, Jász- Nagykun-Szolnok, Somogy, Csongrád, Pest Termőhelyigény száraz nedves, főleg laza talajokon (homok, lösz), zavart élőhelyeken

24 Biotikus interakciók Gyökérkivonata allelopatikus sok gabona- és gyomnövényre Kompetíciója még nagyobb jelentőségű Az uborkamozaik-vírus, rozsdagombák, lisztharmatgombák és fuzárium gazdanövénye. gerincesek nem vagy alig legelik Gazdasági jelentőség Mézelő, termése a virágkötészetben használható

25 Magyarország selyemkóró fertőzöttsége 1989-ben: barna szín: erős fertőzöttség, sötétkék: közepes fertőzöttség, világoskék: gyenge fertőzöttség, narancssárga: szórványos előfordulás, sárga szín: nem fordul elő. Hazánk jelenlegi selyemkóró fertőzöttsége (fekete szín: selyemkóró előfordulás).

26

27 Természetvédelmi károkozás Megakadályozza a természetközeli társulások regenerációját Kezelése Megelőzés: a természetközeli vegetáció fenntartása, új egyedek bevitelének megakadályozása Kis fedettség esetén: pontpermetezés, kenés Nagy fedettség esetén: speciális járókerekű gép, háti motoros permetezőgép Alkalmazása bimbózáskor - virágzás kezdetekor kedvező

28

29

30 122 nem fertőzött 98 fertőzött 47 erősen fertőzött

31

32 Fotó: Gál Attila

33

34

35

36

37 Specialista fajok száma (400 m2) Buckaköz Nyaras-borókás Nyílt homoki gyep Zárt nyaras 10 Parlag 5 Fenyves 0 Forrás: MTA ÖBKI Akácos Szántó Szőlő-gyümölcs Fajszám (400 m2)

38 Tájidegen faültetvények km Készítette: Dr. Biró Mariann

39 Tájidegen faültetvények km Készítette: Dr. Biró Mariann

40 Tájidegen faültetvények km Készítette: Dr. Biró Mariann

41 Tájidegen faültetvények km Készítette: Dr. Biró Mariann

42 Tájidegen faültetvények 2000 Készítette: Dr. Biró Mariann

43

44

45

46

47 Projekt időtartama: július június 10. A projekt teljes összege: Ft. Négy helyszín: Fülöpháza (950 ha) Orgovány (800 ha) Bugac (350 ha) Kéleshalom (110 ha)

48

49

50

51

52

53 Köszönöm a figyelmet!