Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő."

Bálint Jónás
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 1

Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása

Az alapkőzet által befolyásolt társulások 1. Löszpusztarét A nagy közép-ázsiai sztyepek legnyugatabbi maradványaiként fordulnak elő nálunk, szinte minden fajuk védett. 2.

Sajátosságai: a buckák közötti száraz, meleg mikroklíma, a talajvíztől való távolság és a szél hatására változó homokfelszín.

tölgyes. 3. Sziklagyepek A nyílt sziklagyepeken a növényzet hézagosan borítja a felszínt, a hegységek lejtői szukcessziójának kezdeti állapotai.

A hazai sziklagyepek kiemelkedő természetvédelmi jelentőségűek, ezért azok védelme, fenntartása és megőrzése a hazai természetvédelem egyik legfontosabb feladata.

2 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális társulások tekinthetők. Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő. I. Az alapkőzet által befolyásolt társulások 1. Löszpusztarét A nagy közép-ázsiai sztyepek legnyugatabbi maradványaiként fordulnak elő nálunk, szinte minden fajuk védett. 2. Homoki gyepek A szukcesszió különböző állomásait képviselő homokpusztai társulások. Sajátosságai: a buckák közötti száraz, meleg mikroklíma, a talajvíztől való távolság és a szél hatására változó homokfelszín. A futóhomok beerdősülésének jellegzetes társulásai a következők: 15 év: nyílt homoki pusztagyep, 50 év: zárt homokpusztai gyep, 60 év: nyílt homoki tölgyes, 100 év: zárt homoki tölgyes. 3. Sziklagyepek A nyílt sziklagyepeken a növényzet hézagosan borítja a felszínt, a hegységek lejtői szukcessziójának kezdeti állapotai. Mészkő sziklagyepek: mészköves területeken jellemzők. A sziklagyepek talaja sekély, benne kevés a szerves anyag, száraz, napi hőingása jelentős. A hazai sziklagyepek kiemelkedő természetvédelmi jelentőségűek, ezért azok védelme, fenntartása és megőrzése a hazai természetvédelem egyik legfontosabb feladata. A letűnt korok változatos vegetációiról tanúskodó reliktumok jelentős számú előfordulása jellemző a sziklagyepekre. A védett növényfajaink több mint 50%-a kötődik a sziklagyepekhez. Stabil társulások, emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak, ugyanakkor legfontosabb veszélyeztető tényezői: fásítás, a turizmus, más szabadidős tevékenységek, tájidegen fajok betelepülése/betelepítése (feketefenyő, muflon), lakóépületek, utak létesítése, hulladéklerakás. 2

4. Lejtősztyepprétek A nyílt sziklagyepek záródása után keletkeznek.

A víz és a talaj által befolyásolt fátlan társulások Szikesek A szikeseken a talaj felső rétegeiben erős a párolgás, nátriumionokban gazdag

A magas sótartalom, s a következtében kialakult levegőtlen tömött talaj csak szárazságtűrő növények életfeltételeit biztosítja.

A száraz szikeseket főleg tavasszal borítja víz, nyáron kiszáradnak. 2. A nedves szikesekre hosszabb ideig tartó vízborítottság jellemző.

A Hortobágyiés Kiskunsági Nemzeti Parkok területén a szikes puszta fennmaradását legeltetéssel biztosítják.

sziki erdős-sztyepprét sziki tölgyes kialakulását) biztosítaná. III. A víz által meghatározott társulások, melyek időbeli, ill.

3 4. Lejtősztyepprétek A nyílt sziklagyepek záródása után keletkeznek. Az alapkőzet közvetlen hatását itt már mérsékli a vastagabb, humuszban gazdagabb talajréteg. II. A víz és a talaj által befolyásolt fátlan társulások Szikesek A szikeseken a talaj felső rétegeiben erős a párolgás, nátriumionokban gazdag sófelhalmozódás történik. A magas sótartalom, s a következtében kialakult levegőtlen tömött talaj csak szárazságtűrő növények életfeltételeit biztosítja. A növények gyökérzete, mélyre hatoló, nagy szívóerejű, hajtásuk a felszínen szétterülő. 1. A száraz szikeseket főleg tavasszal borítja víz, nyáron kiszáradnak. 2. A nedves szikesekre hosszabb ideig tartó vízborítottság jellemző. A szikesek legjellemzőbb területei a Hortobágyon, a Kiskunságon, a Kőrös-vidéken alakultak ki. A Hortobágyiés Kiskunsági Nemzeti Parkok területén a szikes puszta fennmaradását legeltetéssel biztosítják. A lelegelt füvekkel "eltávolítják" azt a szervesanyag-mennyiséget, melynek felhalmozódása a biológiai szukcessziót (a növényzet benépesülését: sziki erdős-sztyepprét sziki tölgyes kialakulását) biztosítaná. III. A víz által meghatározott társulások, melyek időbeli, ill. térbeli egymásra következésükkel jól mutatják a tavak szukcessziójának különböző állomásait. 1. Vízi növényzet Az álló- és folyóvizek társulásai tartoznak ide. A lebegő hínárok a nyílt vizek társulásai, melyekre leginkább a víz felszínén úszó és alámerült fajok jellemzőek, békalencse-fajok. Gyökerező hínártársulásokat a sekély vízben gyökerező növények alkotják, fehér tündérrózsa, vízitök, hínáros békaszőlő. 2. Nádasok Az 1-2 méteres sekély parti vizeket szegélyezik. Alacsony diverzitású társulások. A part felől érkező szennyező anyagok kiszűrésében óriási jelentőségük van. 3

3. Magassásos társulások, (zsombékosok) Sekély vizű, vagy csak időszakosan vízzel borított ártereken alakultak ki. 4.

Az elpusztuló növényzetből a levegőtlen talajban tőzeg képződik. A tőzeges talaj felszínét tőzegmohák borítják.

A gyomnövények megjelenése a növényi vegetáció alkalmazkodása az ember által alakított környezethez.

Vágási területeken. 3. Bolygatott területeken, ruderáliákon, emberi lakóhelyek környékén. A gyomok kártételi formái A termőhely elfoglalása.

4 3. Magassásos társulások, (zsombékosok) Sekély vizű, vagy csak időszakosan vízzel borított ártereken alakultak ki. 4. Láprétek Lefolyástalan, pangóvizes területeken, az egykori láperdők helyén találhatók. Az elpusztuló növényzetből a levegőtlen talajban tőzeg képződik. A tőzeges talaj felszínét tőzegmohák borítják. Gyomtársulások A gyomnövények a másodlagos szukcesszió pionír fajai. A gyomnövények megjelenése a növényi vegetáció alkalmazkodása az ember által alakított környezethez. Az adott körülmények között számunkra káros bármilyen növényt gyomnövénynek tekinthetünk. Élőhelyek szerint: 1. Szántóföldön, legelőn. 2. Vágási területeken. 3. Bolygatott területeken, ruderáliákon, emberi lakóhelyek környékén. A gyomok kártételi formái A termőhely elfoglalása. A talaj vízkészletének felhasználása. A tápanyagkészlet felhasználása. Élősködés. Betegségek köztes gazdái, kártevők szaporítói. Termelési költség növelése. Termés értékének lerontása. Mérgező gyomok. 1. Vetési gyomtársulások Mezőgazdasági területek gyomtársulásai. A kalászosok gyomtársulásai. Pipacs. 2. Vágási gyomtársulások Erdőírtások helyén, fény- és nitrogénkedvelő gyomok jelennek meg. Málna. 4

jellemzői: R-strategisták, kompetíció tűrésük

környezeti tényezőkkel szemben tágtűrésűek,

5 3. A ruderális gyomtársulások Parlagterületeken, településeken, utak mentén, mindenféle bolygatott, ún. ruderális vagy romtalajokon fordulnak elő. Romtalajok a törmeléklerakó helyeken, szeméttelepek környékén fordulnak elő. Taposott gyomtársulások nagyvárosokban találhatók, A gyomtársulásokat alkotó fajok jellemzői: R-strategisták, kompetíció tűrésük kicsi, zavarástűrésük nagy, élettelen környezeti tényezőkkel szemben tágtűrésűek, fénykedvelők, adventív fajok, özönnövények. A gyomtársulások elterjedése és fennmaradása folyamatos emberi hatás eredménye. 5

Hasonló dokumentumok

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő. Vizsgakövetelmények Ismertesse a sziklagyepek előfordulásait, jellemző környezeti sajátságaikat, az itt élő fajok természetvédelmi jelentőségét. Sorolja fel a sziklagyepeket fenyegető fontosabb károsító