ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI

Átírás

1 1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános lebegı hínár A3 Békaszılıs, süllıhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár A4 Békaliliomos és lápi hínár A5 Viziboglárkás, tófonalas vagy csillárkamoszatos szikes hínár B Mocsarak B1 Tavak zárt nádasai és gyékényesei B2 Tavi harmatkásás, békabuzogányos, tavi kákás, mételykórós mocsarak B3 Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídırös, stb. mocsarak és nádasok B4 Zsombékosok B5 Nem zsombékoló magassásrétek B6 Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak C Forráslápok, átmeneti és dagadólápok C1 Mészkerülı, illetve meszes talajú forráslápok C2 Tızegmohás átmeneti lápok C3 Tızegmohalápok D Üde sík- és dombvidéki rétek rétlápok D1 Üde és nádasodó láprátek-rétlápok D2 Kiszáradó kékperjés láprétek D3 Dombvidéki mocsárrétek D4 Alföldi mocsárrétek D5 Patakparti és lápi magaskórósok E Domb- és hegyvidéki gyepek E1 Franciaperjés domb- és hegyvidéki rétek E2 Veres csenkeszes hegyi rétek E3 Hegyvidéki sovány gyepek E4 Szırfőgyepek E5 Csarabosok F Szikesek F1 Ürmöspuszták F2 Szikes rétek F3 Sziki magaskórósok F4 Mézpázsitos szikfokok F5 Padkás szikesek és szikes tavak iszapnövényzete G Nyílt szárazgyepek G1 Évelı nyílt homokpusztai gyepek G2 Mészkedvelı nyílt sziklagyepek G3 Mészkerülı nyílt sziklagyepek H Zárt száraz és félszáraz gyepek H1 Zárt sziklagyepek

2 H2 Sziklafüves lejtısztyepprétek H3 Pusztafüves lejtısztyeppek és erdıssztyepprétek H4 Stabilizálódott félszáraz irtásrétek, gyepek és száraz magaskórósok H5 Alföldi sztyepprétek I Nem ruderális pionír növényzet I1 Árterek és zátonyok pionír növényzete I2 Löszfalnövényzet I3 Sziklafalak és kıfalak növényzete I4 Görgetek pionír növényzet J Liget- és láperdık J1 Főz- és nyírlápok J2 Égerlápok és égeres mocsárerdık J3 Bokorfüzesek J4 Főz- és nyárligetek J5 Égerligetek J6 Tölgy-kıris-szil ligetek K Üde lomboserdık K1 Alföldi gyertyános-tölgyesek és üde gyöngyvirágos-tölgyesek K2 Hegyvidéki gyertyános-tölgyesek K3 Nyugat-délnyugat-dunántúli bükkösök és gyertyános-tölgyesek K4 Dél-dunántúliezüst hársas-bükkösök és gyertyános-tölgyesek K5 Középhegységi szubmontán és montán bükkösök K6 Törmeléklejt erdık, szurdokerdık és sziklai bükkösök K7 Üde mészkerülı tölgyesek és bükkösök L Zárt száraz lomboserdık L1 Mészkedvelı és melegkedvelı tölgyesek L2 Cseres-tölgyesek L3 Lombelegyes, tölgyes jellegő sziklai maradványerdık L4 Száraz mészkerülı tölgyesek M Fellazuló száraz lomboserdık és cserjések M1 Molyhos tölgyes bokorerdık M2 Tatás juharos lösztölgyesek M3 Sziki tölgyesek M4 Pusztai tölgyesek M5 Borókás-nyarasok M6 Sztyeppcserjések M7 Sziklai cserjések M8 Száraz-meleg erdıszegélyek N Fenyıerdık N1 Mészkerülı erdei fenyvesek N2 Mészkedvelı erdei fenyvesek N3 Lucfenyvesek TERMÉSZETKÖZELI BOLYGATOTT ÉS GYOMOS ÉLİHELYEK O O1 O2 O3 Másodlagos, illetve jellegtelen származék mocsarak, rétek és gyepek Kiszáradó, jellegtelen és másodlagos mocsarak és sásosok Zavart és degradált felszínek iszapnövényzete Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet

3 O4 O5 O6 O7 O8 O9 O10 O11 O12 O13 P P1 P2 P3 P4 P5 P6 R R1 R2 R3 Ártéri félruderális növényzet Alföldi gyomos szárazgyepek Alföldi gyomos üde gyepek Domb- és hegyvidéki gyomos szárazgyepek Domb- és hegyvidéki gyomos üde gyepek Másodlagos, egyéves homoki gyepek Természetközeli mezsgyék, rézsők és gátak növényzete Természetközeli gyepek felhagyott szántókon Felhagyott szılık és gyümölcsösök Taposott gyomnövényzet Természetközeli, részben másodlagos gyep-erdı mozaik Zárt erdık helyén kialakult vágáscserjések és ıshonos fafajú pionír erdık Spontán cserjésedı-erdısödı területek Fiatal erdısítés degradált természetközeli gyepmaradványokkal Fáslegelık Gesztenyeligetek Kastélyparkok és arborétumok az egykori vegetáció maradványaival vagy regenerálódásával Másodlagos, illetve jellegtelen származékerdık ligetek Spontán beerdısödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel Tájidegen fafajokkal elegyes erdık részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel Jellegtelen telepített erdı részben betelepült cserje- és gyepszinttel ERDİ-, MEZİGAZDASÁGI ÉS EGYÉB ÉLİHELYEK S Telepített erdészeti faültetvények és származékaik S1 Akácosok S2 Nemes nyarasok S3 Egyéb tájidegen lomboserdık S4 Erdei- és feketefenyvesek S5 Egyéb tájidegen fenyvesek S6 Nem ıshonos fajokból álló spontán erdık cserjések S7 Facsoportok, erdısávok és fasorok (fásítások) T Agrár élıhelyek T1 Egyéves szántóföldi kultúrák T2 Évelı szántóföldi kultúrák T3 Zöldség- és dísznövénykultúrák T4 Rizskultúrák T5 Vetett rétek és legelık T6 Kistáblás mozaikok T7 Nagyüzemi szılık és gyümölcsösök T8 Kisüzemi szılık és gyümölcsösök T9 Kiskertek U Egyéb élıhelyek U1 Belvárosok, lakótelepek U2 Kertvárosok U3 Falvak

4 U4 U5 U6 U7 U8 U9 Telephelyek, roncsterületek Meddıhányók Nyitott bányafelületek Homok-, agyag- és kavicsbányák, csupasz löszfalak, digó- és kubikgödrök Folyóvizek Állóvizek 2. táblázat Seregélyes T. által kidolgozott élıhely természetességét értékelı rendszer Értékszám Kritérium Példa 1 A természetes állapot teljesen leromlott, az eredeti vegetáció nem ismerhetı fel, gyakorlatilag csak gyomok és jellegtelen fajok fordulnak elı szántók, bányaudvarok, intenzív erdészeti és gyümölcskultúrák, meddıhányók, vizek beton parttal, stb. 2 A természetes állapot erısen leromlott, az eredeti társulás csak nyomokban van meg, domináns elemei szórványosan, nem jellemzı arányban fordulnak elı, tömegesek a gyomjellegő növények 3 A természetes állapot közepesen romlott le, az eredeti vegetáció elemei megfelelı arányban vannak jelen, de színezı elemek alig fordulnak elı, jelentıs gyomok és a jellegtelen fajok aránya 4 Az állapot természetközeli, az emberi beavatkozás nem jelentıs, a fajszám a társulásra jellemzı maximum közelében van, a színezı elemek aránya jelentıs, a gyomok és a jellegtelen növények aránya nem jelentıs 5 Az állapot természetes illetve annak tekinthetı, a színezı elemek (a zömük védett faj) aránya kiemelkedı, köztük reliktum jellegő ritkaságok is, gyomnak minısülı faj alig intenzív gyepkultúrák, fenyérfüves és csillagpázsitos legelık, szántó vagy gyep helyére telepített erdı, vizek mesterséges mederrel, stb. túlhasznált legelık, intenzív túrizmus által érintett területek, stb. erdészeti kezelés alatt álló öreg erdık, természetes parti övezettel rendelkezı vizek, régebben felhagyott gyümölcsösök, stb. ıserdık, ıslápok, meredek, hasznosíthatatlan sziklagyepek, tızegmohalápok szép lápi flórával, fajgazdag hegyi kaszálórétek, stb.

5 Fotódokumentáció 1. Juhakolok elıtti trágyarakás 2. A területre jellemzı másodlagos száraz gyep

6 3. A területre jellemzı másodlagos száraz gyep 4. Az ún gurulóút

7 5. Földdel borított hangárok 6. A hangárok jelenleg raktárként, mőhelyként stb. funkcionálnak

8 7. Komoly hulladékmennyiség a hangárok mögötti részen 8. Komoly hulladékmennyiség a hangárok mögötti részen

9 9. A központi (ürgés) gyep