II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció
|
|
- Zsombor Balog
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 II. hazánk élôvilága 1. Ökológiai alapismeretek A szén körforgása A növényeket azért hívjuk termelőknek, mert képesek a fotoszintézis folyamata során a légkörből vett szervetlen szén-dioxidból saját szerves vegyületeiket előállítani. Ez a szerves anyag halad végig a táplálékláncon. Ez a folyamat úgy záródik körré és jutunk vissza a kiindulási széndioxidhoz, hogy minden élőlény a légzése során juttat vissza szén-dioxidot a légkörbe, illetve az elpusztult élőlények maradványaiból a lebontók segítségével szabadul fel szén-dioxid. Ez a körforgás évmilliók óta zajlik a természetben, tehát az a C atom, ami most bennünk található szerves vegyület formájában, lehet, hogy valaha egy dinoszaurusz felépítésében vett részt. szerves anyag lebontók légzés szerves anyag fogyasztók Az élőlények egymás közötti kapcsolatait, környezetükkel való kölcsönhatásaik törvényszerűségeit az ökológia kutatja. Az elnevezés Ernst Haeckeltől származik, és a görög oikos szóból ered, amely házat, környezetet jelent. Környezet alatt az élőlényekre ténylegesen ható tényezők összességét értjük, és megkülönböztetünk élettelen (fény, hő, levegő, víz, talaj) és élő környezeti tényezőket. Az élőlények sohasem elszigetelt egyedként léteznek a természetben, hanem egymással kölcsönhatásban vannak, és kialakítják az egyed feletti szerveződési szinteket (populáció, társulás, biom, bioszféra). Az egy életközösségben együtt élő élőlények között bonyolult táplálékhálózatok figyelhetők meg, és ezáltal környezetükkel egyensúlyba lévő, önszabályozott rendszerek jönnek létre. Az életközösségekben az anyagok állandó körforgást végeznek az élettelen természet és a táplálkozási szintek között. Ehhez az állandó körforgáshoz az energiát a napfény biztosítja. szerves anyag termelők A szén körforgása populáció fotoszintézis légzés mészkő, kőszén, kőolaj vulkáni működés, lemezbetolódás, bányászat Egy faj azon egyedei, amelyek egy helyen, egy időben élnek, és egymás között szaporodnak. Például a Bükk hegység gímszarvasai és a Gemenci-erdő gímszarvasai két külön populációt alkotnak. A populációnak fontos jellemzője az egyedszám, amelynek nagysága a környezet eltartóképességétől függ. Ezt egy egereken végzett kísér- 196
2 egyedszám környezet eltartóképessége A környezet eltartóképességét bemutató grafikon idő lettel lehet szemléltetni. Először elegendően sok táplálékot adtak nekik, és egy üres ketrecet is összenyitottak a ketrecükkel. Ekkor az egyedszám nőtt, és benépesítették a második ketrecet is. A második kísérletben nem adtak elegendő táplálékot. Ekkor az éhező populáció szaporodása csökkent, több egér pusztult el, mint amennyi született, tehát az egyedszám kicsit csökkent. A harmadik esetben volt bőségesen táplálék, de nem nyitottak hozzá még egy ketrecet. Ekkor az elején nőtt az egyedszám, de agresszívekké váltak, emiatt nőtt a halálozás, sokszor az újszülötteket felfalták, így a létszám stabilizálódott. Biom A társulásoknak az éghajlati öveknek megfelelően elhelyezkedő, sokszor egész kontinensekre kiterjedő nagy egységei. Például a trópusi esőerdők vagy a tajga. Ezek együtt a Föld bioszféráját alkotják, amely nem más, mint a levegőben, a szárazföldön és a vizekben élő összes élőlény együttese. Ebben a rendszerben minden mindennel összefügg, a Föld egyik pontján az élővilág vagy a környezeti tényezők változása jelentős hatással lehet egy jóval távolabb lévő területre, az ott élő élőlényekre. Például az esőerdők irtása is hozzájárul ahhoz, hogy nő a széndioxid-szint, és emiatt csökken a jegesmedvék élőhelye, mert a növekvő szén-dioxid-szint miatt nő az átlaghőmérséklet, és olvadnak a sarki jégtáblák. ernst haeckel ( ) Német biológus, filozófus. Nagyon sokoldalú személyiség volt. Német nyelvterületen ő volt a darwinizmus legfontosabb népszerűsítője. Nevét az egyedfejlődés és törzsfejlődés kapcsolatát feltáró törvény kapcsán is ismerhetjük, és művészi természetábrázolásai is nagyon híresek. Filozofikus és elméleti biológiai indíttatásának megfelelően korát messze megelőzve 1866-ban alkotta meg annak a tudományterületnek, az ökológiának a nevét, amely ma a természet- és környezetvédelemnek a legfontosabb háttértudománya. Gímszarvas társulás Egy adott területen, meghatározott környezeti feltételek között együtt élő, egymással összehangolt kapcsolatban lévő növény- és állatpopulációk együttese. Elnevezésük általában a társulás jellegzetes növényei alapján történik, például a meredek hegyoldalakon kialakuló hársas-kőrises, vagy a hegységeinkben jellemző gyertyános-tölgyes. A társulások fontos jellemzője a fajösszetétel, és a vízszintes és függőleges térbeli elrendeződés. Haeckel (bal rsa oldalon) és tá 197
3 II. hazánk élôvilága 2. A hazai erdôk klímazonális társulás A klímazonális társulások az éghajlati övnek megfelelően, azon belül pedig a hőmérsékleti és csapadékviszonyok függvényében kialakuló életközösségek. Tehát Magyarországon a lomberdők közül a hűvösebb, csapadékosabb helyeken bükkerdőket, a kicsit kevesebb csapadékkal rendelkező helyeken gyertyános tölgyeseket, a melegebb és alacsonyabb fekvésű középhegységi területeken pedig cseres-tölgyeseket találunk. Intrazonális társulás Olyan társulások, amelyek kialakulását nemcsak a klíma, vagyis az éghajlat szabja meg, hanem valamilyen más környezeti tényező lokális hatása. Például az alapkőzet lehet ilyen befolyásoló tényező, ezért a homokos és szikes területek életközösségei különböznek a klímazonális társulásoktól. Befolyásoló tényező lehet még a vízborítottság, például a láperdők, láprétek és ligeterdők esetén. A domborzati viszonyok jelentik a harmadik befolyásoló tényezőt, ilyenek például a szurdokerdők, törmeléklejtő-erdők. Magyarország a füves puszták és a lombhullató erdők biomjának határán helyezkedik el. A mezőgazdasági művelés elkezdése előtt hazánk területének 70%-át erdő fedte, ma ez 18%-ra zsugorodott. A 18%-nyi erdőnek is csak a fele hasonlít egy természetes erdőhöz, a másik fele sokkal kisebb fajgazdagsággal rendelkező telepített erdő. Az erdőtársulások ahogy a többi társulás is két fő csoportra oszthatók: klímazonális és intrazonális társulásokra. A különböző erdők állatvilága sok hasonlóságot mutat. Az elsődleges fogyasztók általában a rovarok, a másodlagos fogyasztók az énekesmadarak, a harmadlagos fogyasztók a ragadozómadarak. A vadászható fajok populációit (őz, szarvas, vaddisznó) az ember mesterségesen, etetéssel felduzzasztotta. Erdős területeket alapvetően a középhegységekben találhatunk, az alföldi erdők nagy része vagy a mezőgazdasági művelés áldozata lett, mint a tatárjuharos lösztölgyesek, vagy a folyószabályozásoké, mint a ligeterdők jó része. Bükkerdôk Általában középhegységeink 600 m-nél magasabb régióiban találjuk meg. A magas, szürke, sima kérgű bükkök lombkoronája zárt, erősen árnyékoló. Cserjeszintje ezért nagyon fejletlen, leginkább csak a felnövekvő kis fák al- Medvehagyma 198
4 kotják. Gyepszintjében is csak kora tavasszal, a fák lombfakadása előtt virágzó hagymás, gumós növények a jellemzőek, például medvehagyma, keltike. Áttelelő szerveik a kora tavaszi virágzáshoz szükséges tápanyagokat raktározzák. Jellemző árnyéktűrő fajok még a madársóska és a bükksás. nagy a jelentősége annak, hogy a Bükkben az Istállós-kő és a Tar-kő között van egy olyan kb. 23 hektárnyi Őserdő nevű terület, amit több mint 100 éve kivontak az erdőművelés alól. A m magas, éves bükkóriások állva halnak meg. Különleges növényvilága miatt szigorúan védett terület, csak engedéllyel látogatható. Tölgyesek Madársóska Ôserdô a Bükk hegységben Külső beavatkozástól mentes természetes életközösségeket ma már alig találhatunk a Földön. Tulajdonképpen csak a tengerek és a trópusi esőerdők ilyenek. Pont ezért nagyon Egy hegyoldalon közvetlenül a bükkösök alatt gyertyános tölgyeseket találunk. Lombkoronájuk kétszintű, a felső szintben a kocsánytalan tölgy, az alsóban pedig a gyertyán fordul elő. Emiatt itt is fejletlen a cserjeszint, főleg kecskerágó és fagyal alkotja. A gyepszintben itt is a kora tavasszal virágzó fajok dominálnak, például a bogláros szellőrózsa vagy a salátaboglárka. Ha ennél lejjebb ereszkedünk, akkor cseres-tölgyesbe jutunk. Itt a csertölgy és a kocsánytalan tölgy alkotja a laza, nem záródó lombkoronát. Ebből következően fejlett cserjeszintet találunk, galagonyával, kökénnyel, vadrózsával. A lágy szárú növények szintje nem csak tavasszal virágos. Jellemző az egyvirágú gyöngyperje, a tüdőfű, a harangvirág. Fenyvesek Hazánkban a fenyőerdők zöme telepített erdő. Őshonos fenyveseket elszórtan, csak kis területeken találhatunk az Alpokalján, az Őrségben és a Bakonyban. Ma már a természetközeli erdőgazdálkodásnak köszönhetően az ültetett fenyvesek helyére sok helyen főleg a nemzeti parkok területén próbálkoznak az eredeti őshonos növényzet visszatelepítésével. Nem könnyű, mert a lehullott tűlevél a viaszréteg miatt nagyon lassan bomlik le, emiatt humuszban szegénnyé és savassá válik a talaj. Természetközeli erdôgazdálkodás A régebbi gyakorlattal ellentétben, amikor az egyidős, (sokszor még sorba is ültetett) fákat tarvágással termelték ki a gazdaságossági szempontok miatt, ma már sok helyen előtérbe került a szálalásos művelés. Ez azt jelenti, hogy nem egyszerre vágják ki a fákat az egész területen ebben az esetben a talaj gyorsan lemosódik, és az újonnan ültetett csemetéknek sincs árnyék, hanem az érett fákat szálanként vágják ki. Őserdő a Bükkben 199
5 II. hazánk élôvilága 3. sziklagyepek és sztyepprétek Fürtös kőtörőfű szukcesszió A sziklagyepek hegytetőkön, napsütötte, meredek hegyoldalakon találhatók. A növényzet itt általában csak hézagosan borítja a felszínt, az alapkőzet foltokban látható. A csekély talajborítás miatt az alapkőzetnek nagy hatása van az életközösségek összetételére, eszerint három fő csoportot különítünk el. Vulkanikus kőzeten, (pl. a Balaton-felvidéken, Zempléni-hegységben) szilikát-sziklagyepek alakulnak ki, különböző páfrányokkal, varjúháj- és kövirózsafajokkal. A mész-köves területeken (pl. Bükk-hegység, Aggteleki-karszt, mészkő-sziklagyepek találhatók, jellemző fajaik a kőtörőfüvek, nyúlfarkfüvek. Dolomithegységeinkben (pl. Vértes, Budai-hegység) a nagy fajgazdagságú dolomit-sziklagyepek jönnek létre. Mindháromra igaz az, hogy ún. nyitó- vagy pionír-társulások, vagyis egy élőhelyre elsőként betelepülő, szélsőséges feltételeket is elviselő, a talajképződés szempontjából fontos társulások, amelyekből kiinduló szukcesszió elvezethet a lejtősztyepprétek kialakulásához. A társulások időbeli egymás után következése. A szukcesszió első lépése a valamilyen ok (pl. tűz pusztítása, alapkőzet talajelhordás miatti felszínre kerülése, vulkánkitörés) miatt kialakult, növényzet nélküli, kopár terület, például egy sziklagörgeteg benépesülése. A betelepülő pionírfajok általában gyors szaporodású, egyéves fajok, melyeknek lebomló szervesanyag-tartalma segíti a talaj kialakulását. Ezután új fajok jelennek meg, a nyílt sziklagyep fokozatosan záródik, azaz már nem látszik ki az alapkőzet. Egyre több lesz az évelő faj, fokozatosan kialakul a lejtősztyepprét. Ha a folyamat háborítatlanul zajlik tovább, akkor évek hosszú sora alatt elvezethet oda, hogy a talajban elegendően sok humusz halmozódik fel ahhoz, hogy kialakuljon a fás zárótársulás, pl. a hársas-kőrises erdő. Ehhez hasonló folyamat például egy homokpuszta benépesülése vagy egy tó feltöltődése is. zárótársulás Az adott éghajlati viszonyok között lehetséges legbonyolultabb, legfajgazdagabb társulás. A szukcessziósor utolsó eleme. Ez a társulás hasznosítja leghatékonyabban a napfény energiáját, azaz a legtöbb szerves anyag termelésére képes. Hazánkban általában lomberdő, a homoki szukcessziósor zárótársulása (pl. a homoki tölgyes). 200
6 Lejtôsztyepprét A dolomit a mészkőtől eltérően könnyebben aprózódik, de sokkal nehezebben oldódik. A talajképződés sokkal lassúbb folyamat, a meredek lejtőkön állandóan lefelé mozgó törmelék nagyon lelassítja a szukcesszió folyamatát. Emiatt a dolomitlejtők sokáig kőgörgeteges kopárok maradnak. Jelentőségüket egyrészt fajgazdagságuk adja, 1 m 2 -en belül faj is előfordulhat (csenkeszek, zsálya, kakukkfű stb.), és igen sok közülük védett: pilisi len, magyar gurgolya, apró nőszirom. Másrészt maradványfajokban gazdagok. Maradványfajok (reliktumfajok) Leánykökörcsin Az alapkőzet közvetlen hatását itt már mérsékli az aránylag vastag és humuszban gazdagabb talajréteg. Nagyon fajgazdagok, vezérnövényei elsősorban az árvalányhajak, de sok más védett növény is él bennük. Az életközösségben a csapadékellátottság miatt kettős tavaszi, őszi virágzás figyelhető meg. Tavasszal virágzó jelentősebb növényei: leány- és fekete kökörcsin, tavaszi hérics. Ősszel virágzók: szürke ördögszem, vetővirág. Állatai: fűrészes lábú szöcske, kékszárnyú sáska, nyerges szöcske, fürge és zöld gyík, rézsikló. Dolomit-sziklagyepek Azok a fajok, melyek korábbi időszakok más éghajlati körülményei között éltek hazánkban. Később a megváltozott életfeltételek miatt nagy részük eltűnt, elvándorolt, de egyes különleges mikroklímájú helyeken néhány példányuk fennmaradt. Például az északi fekvésű, hideg mikroklímájú dolomitlejtőkön jégkori reliktumfajok maradtak fenn, mint a cifra kankalin. Természetesen ezek a maradványfajok védettek vagy fokozottan védettek. Pilisi len (Linum dolomiticum) A len nemzetségbe tartozó évelő növényfaj. Tipikus maradványnövény, jelentőségét az is fokozza, hogy a világon egyetlen állományát ismerjük, csak Budapest környékén a Szénás-hegycsoportban fordul elő, dolomit-sziklagyepben. Borbás Vince fedezte fel a századfordulón. A termőhely nagy részét korábban sajnos fekete fenyővel ültették be, ezért az állomány nagysága jelentősen csökkent. Virága hasonlít a sárga lenhez, de levele más, töve fásodó. Apró nőszirom Pilisi len 201
7 II. hazánk élôvilága 4. homoki területek nyáras borókások és homoki tölgyesek alakulhatnak ki. A különleges mikroklíma (pl. a nagy hőingás) miatt bennszülött vagy endemikus fajok is jellemzőek. Bennszülött (endemikus) fajok Hazánk homokos területein, a Duna Tisza közén, Nyírségben, Somogyban, a Kisalföldön az alapkőzet által meghatározott intrazonális társulásokat találunk. Az eredeti, klímazonális társulás ezeken a helyeken a pusztai tölgyes lenne, de mivel ezek mezőgazdasági művelésre alkalmas, jó talajú területek voltak, ezért a XVII. század végére gyakorlatilag kivágták a pusztai tölgyeseket. A szántóföldi növények azonban nem kötik meg olyan jól a talajt, így a homokos alapkőzetű területeken futóhomok alakult ki. Ennek megkötésére telepítették be 1770-ben az akácot, aminek ma már nem annyira örülnek a természetvédők. A homokfelszín a szél által létrehozott buckák és mélyedések miatt nagyon változatos, különböző vízellátottságú és hőmérsékletű területek váltogatják egymást. Az itt élő növényeknek a vízhiány és a mozgó homok miatt mélyrehatoló gyökérzetük van, a szár gyakran földön fekvő, és jellemző a kis párologtató felület. homoki gyepek A szukcesszió különböző fejlődési stádiumában lévő nyílt vagy zárt gyepek. Általában a buckatetőkön, ahol a talajvíz nehezebben elérhető, nyílt gyep figyelhető meg. A mohák és zuzmók mellett itt a homoki csenkesz, és a Petőfi-versekből is ismert királydinnye a legjellegzetesebb faj. A buckák oldalában már záródhat a gyep, megjelenik a homoki árvalányhaj és a báránypirosító. A buckaközökben Különleges, csak egy adott élőhelyen előforduló fajok, általában valami egyedi környezeti hatás miatt. A dolomit-sziklagyepek endemikus faja például a pilisi len. A homokpusztákon pedig ilyen növényünk a kései szegfű. Nevét virágzási idejéről kapta. Első nyíló virágaival ugyan már a nyár derekán találkozhatunk, de legszebb virágzása nyár végén, ősz elején figyelhető meg. Szürkészöld, cm magasra megnövő faj. Az idősebb tövek hajtásai elfekvők, szétterülők. Kései szegfű Nyáras-borókások A Duna Tisza közi buckákon gyengén humuszos homokon, a talajvíztől távol találhatók. A buckaoldalakon a társulás képére a ligetes megjelenés jellemző. A buckaközökből gyökérsarjak útján felgyalogolt nyárfák a mostoha termőhelyi viszonyok miatt nem tudnak erdővé záródni, és csak szálanként jelennek meg. A borókák és a gyakran korcsnövésű fehérnyárak között nyílt vagy alig záródott gyepfoltok sorozata található. Növényzetének összetételét az említett cserje- és fafajok mellett a meszes homokpusztagyep lágy szárú fajai képezik, sok védett is van közöttük, mint a kései szegfű vagy a szamárkenyér. A nyárasoknak a buckaaljak jóval kedvezőbb vízellá tottságú területein lehetőség nyílik a záródásra. 202
8 Báránypirosító Nyáras-borókás Kiskunsági Nemzeti Park Második nemzeti parkunk, a hortobágyi után, 1974-ben alapították. A Duna Tisza közének természeti, táji és néprajzi értékeit őrzi. Ahogy a táj, úgy maga a nemzeti park is mozaikos, területe nem összefüggő, a védett részek között szántóföldeket találunk. Területének kétharmadát az UNESCO 1979-ben bioszférarezervátumnak nyilvánította. Címerében a borókás, homokbuckás tájat és egy vércsét láthatunk, amint egy emberi kéz ezt hímes tojásként óvja. A fülöpházi buckavidék Közép-Európában egyedülálló, ugyanis csak itt találhatunk mozgó homokbuckákat. Vizes élőhelyei a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó, fokozottan védett területek. Fehér akác (Robinia pseudoacacia) A buckák és a buckaközök társulás Báránypirosító (Alkanna tinctoria) 5-15 cm, alacsony, heverő szárú, kék virágú, évelő, védett növényünk. Az érdeslevelűek családjába tartozik, ennek megfelelően az egész növény sűrűn szúrós, serteszőrös, szürkés színű. Nevét onnan kapta, hogy gyökeréből a pusztai népek egykor festéket készítettek, és ezzel jelölték meg a bárányaikat. Észak-Amerikából származó, nagytermetű, gyorsan növő, pillangós virágú fa. Előnyei közé sorolható, hogy faanyaga jól hasznosítható keményfa, virága pedig fontos mézelő. Hátrányai közé tartozik, hogy az akácerdő fajokban szegény, csak nitrogéndús talajt elviselő fajokat találhatunk itt (pl. csalán, szeder, bodza), ugyanis az akác gyökerén nitrogéngyűjtő baktériumok élnek. Kiszorítja az őshonos fákat, társulásokat, és a másik betelepített fafajhoz, a fekete fenyőhöz képest sokkal nehezebben lehet visszaalakítani az eredeti társulást, mert az akác gyorsan sarjad. 203
9 II. hazánk élôvilága 5. szikes területek felszínen, vagy közvetlenül alatta kiválnak. Sztyeppklíma először kb évvel ezelőtt volt jellemző hazánk alföldi részeire, kisebb ősi szikeseink ekkor jöttek létre, de a nagy szikespuszták kialakulásához (pl. Hortobágy) emberi közreműködésre is szükség volt. Az ember ugyanis a folyószabályozások során az árterületeket az élő víztől gátakkal elvágta, ekkor az egykori öntésterületeken megszűnt az évenkénti termékeny iszapréteg utánpótlása, és itt is megindult a szikesedés. száraz szikesek Hazánk nagyon gazdag szikes területekben, a lentősebbek a Hortobágyon, a Kiskunságon, a Fertő legjetónál és a Körösök vidékén alakultak ki. Fennmaradásukat az is biztosította, hogy nagy részük mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, vagy csak meszezés után alkalmas. Ugyanis a szikes talaj nagy sótartalmú, nem morzsalékos, emiatt kevés levegő és víz tárolására képes. Ezekhez az extrém életfeltételekhez csak különleges szárazság- és sótűrő növények tudnak alkalmazkodni. Jellemző rájuk az erős, nagy nedvszívó képességű gyökér, a talaj felszínén szétterülő hajtás és a pozsgás alkat. Sok itteni faj a tengerpartokon is előfordul. A termőhelyi viszonyok (sókoncentráció, víztartalom) kis területen belül is, térben és időben keveredve, mozaikszerűen váltakoznak. Egymástól cm-re találhatunk vízzel borított, és száraz, szik sóval fedett területeket, emiatt növény- és állatviláguk igen változatos, sok védett és endemikus faj él ezeken az élőhelyeken. kialakulásuk Szikes területek a sztyeppklímában jöhetnek létre, ahol a talaj tavasszal rendszeresen átnedvesedik, nyáron viszont kiszárad. Emiatt nyáron a talaj mélyebb rétegeiből kioldott sók a párolgás miatt felfelé vándorolnak, és a Ezeket csak kora tavasszal borítja víz, ezután kiszáradnak. Az alacsonyabb sókoncentrációjú helyeken még összefüggő gyepet találunk, ez a szikespusztarét, fő gyepalkotója a sovány csenkesz (nyáron a szárazság idején megpirosodik, ezért veresnadrág csenkesznek is hívják). Tömegesek még a cickafarkok, lóherék, sókedvelő növényeket még csak szórványosan találhatunk. Ezt az eredeti sztyeppes talajt a szél gyakran kifújja, azt mondjuk, hogy a szik padkásodni kezd, azaz szikpadkák, másnéven szikfokok és mélyebb területek váltogatják egymást. Itt már nagyobb a só- és kisebb a humusztartalom, ezeken a területeken jellemző az ürmös szikespusztarét. Itt a névadó endemikus sziki üröm a legjellemzőbb faj, és a magyar sóvirág színezi lilára a tájat nyár végén, hosszú ideig megmaradó szalmavirágaival. A mélyebb részeken, amit vaksziknek is neveznek, a só 1-2 mm vastag rétegben kiválik, kivirágzik a szik. Itt már csak sótűrő növények maradnak meg, mint a bárányparéj, sziksófű és az orvosi székfű (kamilla). nedves szikesek Nyár elejéig vízzel fedettek, és a nyári csapadékvíz is megmarad rajtuk. A talaj felszínét gyakran borítja egy kékmoszatfaj, amely egész testével fel tudja venni a vizet, és esők alkalmával a talajfelszínt csúszóssá teszi. Az enyhén sós nedves rétek tömeges növénye a fehér tippan, az erősen sós, nedves szikesekre jellemző a sziki mézpázsit. Ezek néhol szikes tavak mentén jelennek meg, szikes mocsarak és nádasok környezetében. Mind a pusztának, mind a szikes tavaknak különleges az állat-, főleg a madárvilága. 204
10 rint ennek a nyílásában figyel, és a farkaspókokra jellemző módon nem fogóhálóval, hanem lerohanással szerzi meg áldozatát. Kicsinyeit első vedlésükig a hátán hordozza. Széki csér (Glareola pratincola) Magyar sóvirág Szongáriai cselôpók (Lycosa singoriensis) Szongáriai cselőpók Hazánk legnagyobb, és egyetlen védett pókfaja. Teste kb. 4 cm-es, kiterjesztett lábaival együtt a 10 cm-t is elérheti. Szőrös külseje, óriási csáprágói és mérete a madárpókhoz teszik hasonlatossá. A szikes pusztákon, valamint az ezekkel szegélyes homokos területeken él, cm mély függőleges üregekben. Rendsze- Rendszeres fészkelőnk, áprilistól szeptemberig találhatjuk meg Magyarországon, leginkább a Hortobágyon. A jószágjárta, legeltetett szikes gyepeken fészkel, nem ritkán a kiszáradt marhatrágyára rakja tojásait, amely meglehetősen jó hőszigetelő. A legelő jószág által felzavart rovarokra röptében vadászik, de rendszeresen lehet látni a talajon futkosó madarakat is rovarokat zsákmányolni. Nagy szeme, hegyes szárnya és villás farka mind a levegőben való vadászatot szolgálja. Fokozottan védett, a fészkelő állomány jelentősen csökkent. Széki csér Szikestó (Sárszentágota) 205
A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése
A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány
Élőhelyvédelem. Gyepek védelme
Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások
Domborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv
Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának
4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1
4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani
Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások
1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető
Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő
Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK
Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK A SZIKLAGYEPEK JELLEMZŐI Pionír társulások szilárd alapkőzeten; a kőzet nagy foltokban a felszínen van Csekély talajborítottság,
FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY. 10. évfolyam
FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY BIIOLÓGIIA 10. évfolyam A feladatsorok összeállításában közreműködtek: Both Mária Fazakas Andrea Gadóné Kézdy Edit Holzgethán Katalin Kecskés Ferenc Kerényi Zoltán Lászlóné
Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)
Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. Munkaszám: BM..
A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014
A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1
Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére
Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató az erdőterületek állapotáról, az erdőterületek fejlesztéséről, fenntartásáról,
SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj
SZKA208_26 Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj tanulói LEGFONTOSABB TERMÉSZETI KINCSÜNK 8. évfolyam 289 26/1 A TALAJ ÖSSZETEVŐI A homok kis kőszemcsékből áll, melyek gömbölyded vagy sokszögű formát
Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek
Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek Javaslat helyi jelentőségű védett természeti értékek védetté nyilvánításához Készítette: Petre Anna Gabriella K2/16-0266
Közlekedésépítő szak Útépítési-, fenntartási- és üzemeltetési
Közlekedésépítő szak Útépítési-, fenntartási- és üzemeltetési Közútfejlesztő-, közútkezelő szakmérnöki ágazatok Tantárgy: Közutak üzemeltetése 1. előadó: Dr. Szakos Pál Közutak fenntartása 1.,2. Útüzemeltetés
A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR)
A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR) www.huro-cbc.eu This document has been produced with the financial assistance of the European Union. The content
Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez
Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy
SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005.
SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER
Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása
a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.
Látnivalók a tanösvény állomásain
Baradla Tanösvény Jelzése: Helye: Hossza: Időtartam: Jellege: sárga sáv (turistajelzés) Aggteleki Nemzeti Park (Aggtelek Jósvafő) 7,5 km kb. 3 óra földtan, karsztmorfológia, növénytan, állattan Az Aggteleki
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1519/2008. Tervezet az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december Az Ebergőci-láprét természetvédelmi
A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat
A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása
A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.
1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,
VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés
Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,
Periglaciális területek geomorfológiája
Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális
1) Felszíni és felszín alatti vizek
Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten
Az élet keresése a Naprendszerben
II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok
Magyarorsza gi Nemzeti Parkok
Magyarorsza gi Nemzeti Parkok Név: Kvaszingerné Prantner Csilla Szak: Informatika Évfolyam: III. Tartalomjegyzék Az Aggteleki Nemzeti Park szövegrésze... 3 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park... 3 Tihany...
Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár.
Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár. 2. A vizsgálatok nehézségei. Ismeretes, hogy a baktériumokhoz
A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat
A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura
Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter
Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők Bodonczi László Őriszentpéter Két szakmai vélemény Koloszár: A szálaló üzemmód bevezetésére a bükkösök területének 25 %-án, azaz erdőterületünk maximum 2 %-án nyílik
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
Ökológiai földhasználat
Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)
Magyarországi vadak etológiája
Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú
TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 31. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. Rénszarvascsordák
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben
Mit tennék a vizek védelmében
Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,
A talaj és védelme. Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához. Készítette: Vásárhelyi Judit
A talaj és védelme Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához Készítette: Vásárhelyi Judit A talaj nagyon fontos természeti erőforrása az emberiségnek, és a nemzeteknek is. Bosznia
Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről
Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről Kecskemét, 2009. február 24.. igazgató Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. Személyi állomány... 5 2. Területi adatok... 6 2.1. Védett
A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara
DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már
1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI
1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK 1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános
DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
Csorba György természettudományos feladatmegoldó verseny
Csorba György természettudományos feladatmegoldó verseny Név: Iskola: Biológia, 3. forduló I. feladat: Karikázd be a helyes megoldást! 14 pont 1. Mi a placenta? 1) méh 2) méhnyak X) méhlepény 2. Hol él
F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése
A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pályázati rendszer bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére 1. Bevezetés F-42894 számú OTKA kutatás
POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA
POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1
A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2013 Ügyfél Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua
ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag
ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,
A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő
A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 A HUDI20032 MOCSAI ÜRGÉS LEGELŐ NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE
Natura 2000 Fenntartási Terv
Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő
TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT)
Ángyán József TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Egyetemi jegyzet Lektor: Menyhért Zoltán A Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet jegyzete a természetvédelmi
Dr. Gánti Tibor Természetismeret Verseny I. forduló. Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium
Dr. Gánti Tibor Természetismeret Verseny I. forduló Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium INFORMÁCIÓ Kedves Versenyzők! Köszöntelek benneteket a Boronkay György Műszaki Szakközépiskola
VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN. PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu
VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu Kulcsszavak: növényfajok, edényes flóra, flóratartomány, védett fajok Összefoglalás
"Madarak és fák napja" XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013.
"Madarak és fák napja" XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013. Jelige, csapat: Elérhető pontszám: 175 Elért pontszám: Helyezés: I. feladat: 20 pont/ Madárhangok. Minden helyes megoldás két
A természeti sokszínűség megőrzésének jelentősége
A természeti sokszínűség megőrzésének jelentősége Jánossy László A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája A Duna, mely összeköt Justitia et Pax konferencia, Budapest, 2010.11.12. Miről lesz szó?
Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról
1 VESZPRÉMI EGYETEMI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Tárgy: kutatási jelentés Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani
Dr. Lakotár Katalin. Felhő- és csapadékképződés
Dr. Lakotár Katalin Felhő- és csapadékképződés Legfontosabb víztározók víztározó víztömeg (kg) a teljes víztömeghez viszonyított arány (%) óceánok, tengerek szárazföldi vizek tartózkodási idő 1338,1 10
III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)
III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei
Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára
Alapelvek, célok és feladatok Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Természetismeret Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói
HELYI TANTERV. Földrajz
HELYI TANTERV Földrajz 9. nyelvi előkészítő évfolyam Heti: 1 óra keret Európa földrajza 4 Magyarország földrajza 10 Társadadlmi folyamatok a 21. század elején 2 Helyünk a világegyetemben 1 A Föld szerkezete
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek
A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek
A HUDI20004 Aszal-völgy
A HUDI20004 Aszal-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a
Meghívó a Keleti-Bakonyba
Meghívó a Keleti-Bakonyba A mi Várpalotánk nagy múltú település. A Keleti-Bakony déli oldalának és a Sárrét mocsarainak északi nyúlványai között húzódó őskori hadiút alapjain fekszik, a mai 8-as számú
EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2
EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros
Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh. 2011.
Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben Boglári Zoltán, oemh. 2011. a szukcessziót csak akkor tudjuk előremozdítani, ha a termőhelyi átalakulás megtörténik ahhoz, hogy az újabb növényi fokozat
Erdőirtás. 2. Az erdő szerepe a biomassza-termelésben, a légköri gázcserében és a globális hőmérséklet emelkedésében
Erdőirtás 1. Bevezetés 2. Az erdő szerepe a biomassza-termelésben, a légköri gázcserében és a globális hőmérséklet emelkedésében 3. Az erdőirtás egyéb klimatikus hatásai 4. A brazíliai Amazónia őserdeinek
TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 2.1 Természetes adottság, és tájhasználat... 3 2.1.1 Természetes adottság meghatározása... 3 2.1.2 Tájhasználat jellemzői
B I O L Ó G I A. ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 20. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ
B I O L Ó G I A ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 20. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ Minden feladat megoldását a megoldólapon kell beadnia. Az írásbeli felvételi dolgozat egyúttal
Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok
Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok Hierarhikus rendszerek Élőhelyek életterek egyetlen élő szervezet egy élőhelyet vagy többet is használhat összefüggő
A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve
A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi Egyesület Trollius
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános
Őszi munkák a gyümölcsöskertben, szőlőben
Őszi munkák a gyümölcsöskertben, szőlőben Fákkal, cserjékkel kapcsolatos őszi teendők: - Az évi utolsó fűnyírás (ha szükséges), a gyep szellőztetése, a kaszálék felhasználása (mulcs, komposzt) - A lehullott
Bármennyire hihetetlen: a rovarvilág legjobb repülõi a vízhez kötõdnek. Általában. Élõ helikopterek HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK
01-EloHeli.qxd 10/3/2007 4:34 PM Page 1 HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK Élõ helikopterek A nagyszitakötők szárnyainak töve és tori kapcsolódásuk bonyolult, fantasztikus röpképességüket lehetővé tevő architektúrája
FIZIKA A BIOLÓGIÁBAN HIDROSZTATIKA - HŐTAN. Hidrosztatika Fogalmak: hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, úszás (átlagsűrűség), felületi feszültség
FIZIKA A BIOLÓGIÁBAN HIDROSZTATIKA - HŐTAN Hidrosztatika Fogalmak: hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, úszás (átlagsűrűség), felületi feszültség Lebegés: Süllyedés: Úszás: A bemerülési mélység a folyadék
A.D.U. Építész Iroda kft
A.D.U. Építész Iroda kft MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) 2014. január MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) (a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. melléklete
A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve
A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve E G Y E Z T E T E T T V Á L T O Z A T Fotó: Aradi Eszter KNPI Készítette a Magyar Madártani és
A folyók és az ember
Honnan erednek a folyóvizek? A folyók és az ember A folyók járása A lehulló csapadék a kőzetek repedéseiben és a talajban összegyűlve a forrásokon keresztül tör a felszínre. Közben e közegek meg is szűrik,
BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS
BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv
A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve
A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua
MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények
Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra
6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * )
6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM Az alapprogram intézkedései között a gazdálkodás körülményeit feltáró felmérés végrehajtása, a környezeti szempontokat figyelembe
A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák
A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési
ELŐTERJESZTÉS. A természeti értékek helyi védelméről szóló rendelet módosításáról
Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS A természeti ek helyi
1. feladatsor megoldása
megoldása 1. feladat I. Atlasz használata nélkül a) 1. Popocatépetl A: Mexikóváros 2. Vezúv B: Róma 3. Fuji C: Tokió 6 pont b) rétegvulkán/sztratovulkán c) közeledő/ütköző 2. feladat a) városok folyók
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,
Mezővédő fásításunk a szovjet természetátalakító terv nyomdokában
Mezővédő fásításunk a szovjet természetátalakító terv nyomdokában LADY GÉZA I. Hazánk síkvidéki erdőségeinek fokozatos kiirtása, folyóinak szabályozása és kiterjedt belvizeinek lecsapolása gyarapította
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
A. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont
MINDKETTŐ EGYIK SEM KAÁN KÁROLY XXIV. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont 1. feladat.. NÉGYFÉLE VÁLASZTÁS
6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA
6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás
A HUDI21056 Jászkarajenői puszták. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
A HUDI21056 Jászkarajenői puszták kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek
V. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről
GYÕRI KOMPLEX BIOLÓGIAI MONITOROZÓ RENDSZER 15 Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu V. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről
A Holládi erdő (HUDD20061)
A Holládi erdő (HUDD20061) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET Csopak 2016. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth utca
A változat (1,5+1,5 óra)
Biológia egészségtan 7 8. évfolyam számára A változat (1,5+1,5 óra) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában
1. feladat: Állattartás, háziállatok
1 12/1.oldal 1. feladat: Állattartás, háziállatok Melyik háziállatfajhoz kapcsolhatók az alábbi kifejezések? A szarvasmarhához, a juhhoz, esetleg a lóhoz? Csoportosítsátok őket a megadott ábra szerint!