A HUDI20004 Aszal-völgy

Átírás

1 A HUDI20004 Aszal-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014

2 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: Fax: dinpi@dinpi.hu Web: Felelős tervezők Baranyai Zsolt Fábián Zsófia Vezető szakértők Bérces Sándor (természetvédelem) Csihar László (agrár) Közreműködő szakértők Horváth András Szövényi Gergely Staudinger István Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

3 Tartalomjegyzék A HUDI20004 ASZAL-VÖLGY NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE ELŐREHALADÁSI JELENTÉS I. Natura 2000 fenntartási terv A terület azonosító adatai Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Mellékletek A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Pályázatok Egyéb A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel.. 19 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése Környezeti adottságok Éghajlati adottságok Vízrajzi adottságok Talajtani adottságok Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés Felhasznált irodalom Térképek.. 28

4 I. Natura 2000 fenntartási terv

5 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Aszal-völgy jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (kjktt) 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 102,16 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: Síksági pannon löszgyepek (6250) * Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510) (téves besorolás, törlendő az SDF adatlapról) SDF adatlapon nem szereplő, a évi élőhely térképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210) * Szubkontinentális peripannon cserjések (40A0) * Jelölő fajok leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) magyar tarsza (Isophya costata) 1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település Érintett terület (ha) Település területének érintettsége (%) FEJÉR MEGYE Székesfehérvár 102,16 0,6 5

6 1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Név Kiterjedés (ha) Védetté nyilvánító jogszabály száma Ökölógiai háló MT magterület 101, évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről tervezett helyi jelentőségű természetvédel mi terület TT még tervezési fázisban van 1.7. Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv Nincs a területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv Településrendezési eszközök Székesfehérvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2004 (II.12.) Önkormányzati Rendelete, valamint 17/2004 (II.12.) határozata Székesfehérvár Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről Körzeti erdőtervek és üzemtervek Fehérvári Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes január december 31.) Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 13357/2007. ügyszámú szakhatósági hozzájárulás az ALBA-REGIA Vadásztársaság (8082 Gánt, József A. u. 37.) 10 éves vadgazdálkodási üzemtervéhez (2007. július) Halgazdálkodási tervek A területet érintő halgazdálkodási terv beszerzés alatt áll Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.13 Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony alegység részvízgyűjtő alegység, április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Dunántúli Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság Egyéb tervek Jogerős engedélyek 6

7 2. Veszélyeztető tényezők Kód A A A A 07 Veszélyeztető tényező neve gyepterület átalakítása szántóvá kaszálás felhagyása/hiánya pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? M 5 Síksági pannon löszgyepek (6250); élőhely megszűnése M 5 magyar tarsza (Isophya costata) potenciális élőhelyei lehetnek a kaszálásból kimaradt foltok; cserjésedik, gyomosodik H 100 Síksági pannon löszgyepek (6250); magyar tarsza (Isophya costata); leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), cserjésedés, gyomosodás, élőhelyvesztés M 10 Síksági pannon löszgyepek (6250); Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210); leánykökörcsin (Pulsatilla grandis): a környező szántókról bemosódó műtrágyák gyomosodást okoznak, a növényvédő szerek a diverzitás csökkenéséhez vezetnek E háztartás hulladék L 1 Síksági pannon löszgyepek (6250); magyar tarsza (Isophya costata); leánykökörcsin (Pulsatilla grandis); gyomosodás F vadak károkozása, túltartott vadállomány G terepjáróval végzett tevékenység H I01 lakossági szilárd hulladék idegenhonos inváziós fajok jelenléte M 40 Síksági pannon löszgyepek (6250); taposás, túrás H 20 Síksági pannon löszgyepek (6250); leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), magyar tarsza (Isophya costata); leánykökörcsin, Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco- Brometalia) (6210), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis): élőhelymegszűnés, degradáció, zavarás, taposás L 1 Síksági pannon löszgyepek (6250); magyar tarsza (Isophya costata); leánykökörcsin (Pulsatilla grandis); gyomosodás M 25 Síksági pannon löszgyepek (6250), élőhelyvesztés 7

8 I 02 K problémát jelentő őshonos fajok fajösszetétel változás, szukcesszió M 40 Síksági pannon löszgyepek (6250); Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210); Szubkontinentális peripannon cserjések (40A0): a galagonyás cserjések több helyen már bezáródtak, alóluk a gyepek kipusztultak; magyar tarsza (Isophyta costata): élőhelyvesztéséhez járul hozzá, leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) M 30 cserjésedés; Síksági pannon löszgyepek (6250) 8

9 A HUDI20004 ASZAL-VÖLGY NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen kiemelt cél a löszgyep fragmetumok további károsodás nélküli megőrzése, illetve kiterjedésének és fajkészletének fejlesztése. Ennek stratégiai szintű eszközei az idegenhonos fajok kizárása és a spontán erdősülés megakadályozása, valamint a terület degradált élőhelyfoltjainak átalakításával a belső fragmentáció csökkentése. A természetvédelmi kezelés a területen szétválaszthatatlanul fonódik össze a fenntartható tájhasználattal (elsősorban a gyepgazdálkodással és vízbázis védelemmel), mely az értékes élőhelyek mintázatának stabilizálását is jelenti Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg Élőhelyek kezelése Az élőhelyek kezelésére először a nem gazdálkodáshoz köthető javaslatokat adjuk meg. Ide tartoznak beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, valamint az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek és kritikus pontok azonosítása. Ezt követően a mezőgazdasági tevékenységekhez köthető javaslatok következnek, melyeket először kezelési egységek, majd művelési ágak szerint csoportosítva adunk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot hívjuk, ami igényeikben azonos, egyforma kezelést igénylő élőhelyeket foglal össze, melyek tartozhatnak külön élőhelykategóriába, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet. A javaslatokat az 1. táblázatban összefoglaljuk, bemutatva a két csoportosítási szempont metszéspontjait. A mezőgazdaság után az erdő-, víz- és vadgazdálkodásra vonatkozóan is javaslatokat teszünk. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: - a felhagyott illegális homokbánya rekultiváció keretében madárköltőhely (gyurgyalag, partifecske) kialakítása javasolt - a terepmotorozás felszámolása miatt a rendőrség, illetékes nemzeti park és a terület tulajdonosa közti szorosabb együttműködés és közös fellépés lenne szükséges - a tulajdonos által az illegális szemétlerakók felszámolása javasolt - a területen az ipari, valamint bányászati tevékenység nem javasolt - új épület és építmény létesítése a természetvédelmi célú bemutatás és kezelés érdekében létesítendő építményeken (pl.: állattartó telep) kívül nem javasolt. - gépjárműközlekedés csak az arra kijelölt utakon és a gazdálkodáshoz közvetlenül kapcsolódó mértékben kívánatos A területen jelenleg rendezetlen a tulajdoni iszony, ezért kezelés elvétve van a területen. A terület északi részén az alsóbb térszíneken a kaszálás megoldott, ugyanakkor a domboldalak legeltetésére nincs példa. A déli részek cserjésednek, jelenleg nincs kezelés a területen. Ennek megkezdése elsődleges fontosságú. A legeltetés hiánya kapcsán az inváziós fajok előtörése az elmúlt időszakban felgyorsult, és komoly problémát jelent a területen. Mezőgazdaság: Kezelési egységek szerint 9

10 A HUDI20004 ASZAL-VÖLGY NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. kaszálók: alsóbb térszínen lévő gyepek a. az üde területeken lévő gyepek fennmaradását szolgáló kaszálások folytatása támogatandó b. a területen megtalálható védett gumós macskahere (Phlomis tuberosa) fennmaradása érdekében kaszálásonként 10% meghagyása javasolt c. kaszálás után a terület legeltethető d. a területen szerves és műtrágya kijuttatása, tárolása, növényvédőszer tárolása nem javasolt, kijuttatása a fás szárú inváziós fajok irtása során csepegésmentes technológiával kijuttatott gyomirtó vegyszerek és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével nem támogatandó. 2. legelőterületek: felső, magasabb térszínen lévő gyepek a. a terület szélén található, túlszántott területek visszagyepesítése és helyrajzi szám szerinti területlehatárolás javasolt b. jelenleg nincsenek kezelve, mert nincs legelő állat, ennek visszaállítása lenne az elsődleges célkitűzés c. a téli legeltetés biztosítása a területen engedéllyel javasolt d. szárazabb részeken sertés, liba és vad kivételével a terület legeltetendő e. cserjeirtás javasolt területfenntartás és az inváziós növényfajok visszaszorítása miatt f. a déli részen masszív cserjeirtás javasolt, majd a legeltetés újrakezdése. Állattartó telep létesítése is itt lenne a legideálisabb 3. fás állományok a. a 2018-ben üzemtervezett erdőkben a tájidegen akác és inváziós fajok őshonosra cserélése javasolt. b. kocsánytalan tölgy alátelepítés lenne szükséges, mivel a tatárjuharos lösztölgyes élőhelytípus összes lágy-, és fásszárú faja megtalálható c. az állománycsere megtörténte esetén kizárólag természetes felújítás javasolt 4. kivett a. inváziós növényfajok irtása javasolt b. árkok kotrása nem szükségszerű, ha mégis, kotrási anyag elhelyezése a gyepen kívül, az árok szélén hagyható, de csak tereprendezés mellett engedélyezhető c. földutak aszfaltozása nem megengedett, stabilizálásuk nem javasolt. Élőhelyek kezelése művelési ág szerint: - erdőterület művelési ág: Kód Kategória Erdőterületekre vonatkozó előírások E01 adminisztráció A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. E04 egyéb Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése nem megengedett. E05 egyéb Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. E06 egyéb Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. E07 egyéb Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. 10

11 A HUDI20004 ASZAL-VÖLGY NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE ELŐREHALADÁSI JELENTÉS E11 egyéb A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). E12 egyéb A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. E17 fajvédelem Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. E18 fajvédelem A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. E20 fajvédelem Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. E21 fajvédelem Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, az egyes törzsek legvékonyabb részén legalább 20 cm átmérőt elérő álló vagy/és fekvő holtfa folyamatos fenntartásának biztosítása. E27 állománynevelés A természetes erdőtársulás/közösségi jelentőségű élőhely megfelelő állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelővágások során az alsó lombkorona- és a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelő záródásának fenntartása. E28 állománynevelés Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani. E29 állománynevelés A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell elvégezni. E30 állománynevelés Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok minden egyedének megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is. E31 állománynevelés A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolításai. E32 véghasználat A táj- és termőhelyhonos fafajú faállomány tarvágásos véghasználatakor csak mikrotarvágások (az összefüggő vágásterület legfeljebb 0,25 ha) végezhetők úgy, hogy a felújítás alatt álló részterületek összege a részlet területének 35%-át ne haladja meg. E37 véghasználat Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idős állományban legalább 5% területi lefedettséget biztosító mikroélőhely visszahagyása, lehetőleg az idős állomány szerkezetét és összetételét is reprezentáló formájában. E39 véghasználat A mikroélőhelyek fenntartása. E44 véghasználat Fakitermelés csak augusztus 15. és február 1. között végezhető. E47 felújítás Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása. E48 felújítás Mesterséges felújítás, illetve kiegészítés esetén géppel csak részleges tala-jelőkészítés végezhető. E49 felújítás Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell. E51 felújítás Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. 11

12 A HUDI20004 ASZAL-VÖLGY NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE ELŐREHALADÁSI JELENTÉS E55 felújítás Természetes, természetszerű és származék erdőkkel határos erdőterületek felújítása csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhető. E56 felújítás Természetközeli állapotú fátlan élőhelyekkel határos erdőterületek felújítása csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhető. E57 felújítás Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható. E58 felújítás Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni. E59 felújítás Mesterséges erdősítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos - a termőhelynek is megfelelő - elegyítése szükséges. E62 felújítás Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során hangsúlyt kell fektetni a természetes cserje- és lágyszárú szint kíméletére, valamint a talajtakaró megóvására. E64 felújítás Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden egyedének meghagyása kívánatos (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is). E65 felújítás Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. E68 E69 E72 inváziós növényfajok visszaszorítása inváziós növényfajok visszaszorítása inváziós növényfajok visszaszorítása o 17 kiegészítés: csak őshonosból o 18 kiegészítés: csak őshonosból - vadgazdálkodás Totális gyomirtó szerek használata az illetékes hatóság engedélyével csak intenzíven terjedő, inváziós fafajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók. Kód Kategória Vadgazdálkodási előírások VA01 Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. - gyepek: Kód Kategória 1 Kategória 2 Gyepterületekre vonatkozó előírások GY01 korlátozra javasolt agrotechnika Felülvetés nem megengedett. mg-i műveletek GY02 korlátozra javasolt agrotechnika Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. mg-i műveletek GY03 korlátozra javasolt mg-i műveletek agrotechnika Műtrágyázás nem megengedett. 12

13 A HUDI20004 ASZAL-VÖLGY NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE ELŐREHALADÁSI JELENTÉS GY05 GY06 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY16 GY19 GY26 GY28 GY29 GY30 GY36 GY41 GY45 GY47 GY53 korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és agrotechnika agrotechnika agrotechnika agrotechnika agrotechnika agrotechnika agrotechnika Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellőztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. agrotechnika Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. agrotechnika A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. használat Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. legeltetési sűrűség legeltetési sűrűség lelegeltetési időszak lelegeltetési időszak legeltetési mód A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A terület túllegeltetése tilos. Legeltetési sűrűség 0,2-1,0 ÁE/ha. A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 5-ha-nál. 13

14 A HUDI20004 ASZAL-VÖLGY NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE ELŐREHALADÁSI JELENTÉS GY64 GY67 GY68 GY69 GY70 korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások legeltetési mód Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. legeltethető állatok legeltethető állatok legeltethető állatok legeltethető állatok Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. Legeltethető állatfaj: juh. Legeltethető állatfaj: kecske. Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). GY72 kaszálás kaszálási időpont Kaszálás június 15. után lehetséges. GY74 kaszálás kaszálási időpont Kaszálás július 15. után lehetséges. GY82 kaszálás kaszálási mód A gyepet évente legfeljebb kétszer lehet kaszálni. GY83 kaszálás kaszálási mód Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. GY84 kaszálás kaszálási mód Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. GY85 kaszálás kaszálási mód Vadriasztó lánc használata kötelező. GY87 kaszálás kaszálási mód Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. GY92 kaszálás kaszálási mód A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. GY93 kaszálás kaszálatlan terület 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY99 kaszálás kaszálatlan terület A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. GY103 kaszálás Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált 14

15 A HUDI20004 ASZAL-VÖLGY NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE ELŐREHALADÁSI JELENTÉS fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. GY107 kaszálás tisztító kaszálás Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. GY109 kaszálás tisztító kaszálás A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. GY110 kaszálás tisztító kaszálás A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: szeptember 1. GY112 kaszálás tisztító kaszálás Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. GY114 kaszálás tisztító kaszálás Legelőterületen a tisztító kaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az őshonos legelőgyomokkal terhelt területrészek 50%-nál nagyobb arányban ne sérüljenek. GY115 kaszálás tisztító kaszálás Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 környezetvédelem Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY118 rekonstrukció Élőhelyrekonstrukció. o 20 kiegészítés: kaszálás után legeltethető o 74 kiegészítés: magyar tarsza élőhelyeken Művelési ág/kezelési egység Erdő Gyep kaszáló E25 GY01; GY02; GY03; GY05; GY06; GY09-14; GY16;GY 26; GY28; GY29; GY30; GY36; GY41; GY47; GY53; GY64; GY67-70; GY72; GY74; GY82; GY83; GY84; GY85; GY87; GY92; GY93; GY99; GY103; GY107; GY109; 15

16 A HUDI20004 ASZAL-VÖLGY NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE ELŐREHALADÁSI JELENTÉS GY110; GY112; GY ; GY118 legelőterület E25 GY01; GY02; GY03; GY05; GY06; GY09-14; GY16; GY19; GY26; GY28; GY29; GY30; GY36; GY41; GY45; GY47; GY53; GY67-70; fás állományok E GY83; GY107; GY109; GY110; GY112; GY ; GY118 Vadgazdálkodás: optimális vadállomány vadfajonkénti létszáma: vaddisznó és szarvas állományát minimum szintre kell vinni, őzzel jelenleg gond nincs, de szinten kell tartani vadgazdálkodás-vadászat o időbeni: jogszabályban rögzített megfelelő o módbeli: jogszabályban rögzített megfelelő o eszközbeli természetvédelmi korlátozás: jogszabályban rögzített megfelelő vadgazdálkodási berendezések elhelyezése: illetékes nemzeti parkkal egyeztetni szükséges vadföldek kialakítása: nem engedélyezett vad kibocsátására és meglévő zárt téri vadtartásra vonatkozó természetvédelmi feltételek: nem engedélyezett Vízgazdálkodás a területen található árkok fenntartó jellegű kezelését a területileg illetékes Nemzeti Parkkal egyeztetett módon szükséges folytatni árkok kotrása nem szükségszerű, ha mégis, kotrási anyag elhelyezése a gyepen kívül, az árok szélén hagyható, de csak tereprendezés mellett engedélyezhető Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Rekonstrukció: a rácvölgyi erdőkben kiemelt jelentőségű az akác lehetőség szerinti legkíméletesebb letermelése, majd tölgyekkel (molyhos, cser, kocsányos, kocsánytalan) való pótlása, mert a tatárjuharos lösztölgyes többi összetevője megvan. Fejlesztés: az akácon kívül az idegenhonos fák szálaló gyérítése. A gyepeken a cserjék (leginkább galagonya és kökény) foltoló gyérítése, majd kíméletes, extenzív legeltetés. 16

17 A HUDI20004 ASZAL-VÖLGY NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Fajvédelmi intézkedések A leánykökörcsinnek otthont adó részeken a cserjésedés folyamatos visszaszorítása. A magyar tarsza számára júliusi kaszálás vagy enyhe legeltetés javasolt Kutatás, monitorozás - EU-s ciklusonként élőhelytérkép készítése Mellékletek 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében - 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről - 61/2009 (V.14) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről (MTÉT, AKG): GY54-79/2004 (V.4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól: VA02; VA03 - Fehérvári Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes január december 31.) évi LIII. törvény a természet védelméről: GY /2007. (X.18) Kormányrendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól: GY02, GY03, GY04, GY05, GY06, GY08, GY10, GY13, GY14, GY15, GY16, GY24, GY26, GY42, GY83, GY84, GY85, GY87, GY93, GY107, GY /2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól: GY01, GY02, GY07, GY09, GY11, GY12, GY28, GY29, GY30, GY31, GY34, GY51, GY65, GY68, GY71, GY80, GY108; GY109; GY évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról: E05; E06; E07; E25; E30; E50; E51; E54; E62; E63; E65; E69; E70; E Agrártámogatások a. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer: A gazdák jelenleg a területalapú támogatást és a Natura 2000 támogatást tudják igénybe venni a területre. A támogatási forrásokról a gazdák tudnak. Jelenleg a gazdák a területen nem vesznek igénybe AKG támogatást. b. Javasolt agrártámogatási rendszer: Élőhelyspecifikus dotáció. A terület méretéből adódóan pillanatnyilag nem éri meg a gazdának élőhelyek szerint eltérő módon művelni a területet. A hektár alapú támogatási rendszer helyett a területfüggő támogatás javasolt. A gazdák értékmegőrző tevékenységet végeznek, és a jelenlegi támogatási összeg mellett, nem éri meg a gazdálkodás. Kis, értékes területekre a nagyobb támogatási összeg motiválttá teheti a gazdákat, mert nehezebb kezelni és betartani az előírásokat kis területen, mint sok száz hektáron. 17

18 A HUDI20004 ASZAL-VÖLGY NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Jelenleg kevesebb a kompenzáció, mint a költség. A támogatások szeparálása előnyösen hatna a terület művelésére, mivel a jelenlegi támogatási rendszer a nagy területeken gazdálkodóknak kedvez Pályázatok - A területen pályázat jelenleg nem fut Egyéb 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök Az Aszal-völgy (HUDI20004) Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése és az egyeztetési folyamat során az alábbi megkeresések történtek: május 13-án az illetékes járási hivatalok írásbeli megkeresése történt, melyben a falugazdászok közreműködésében bíztunk. A kérdéseket tartalmazó lista mellékletként megküldésre került a falugazdászok részére. Nem kaptunk választ - A tervhez szükséges erdészeti adatok beszerzése érdekében november 26-án a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságánál Wisnovszky Károly igazgató úr írásbeli megkeresése történt meg, melyben részletezve, területenként az útmutatóban szereplő adatok rendelkezésünkre bocsátását kértük. A december 30-án visszaérkezett válaszlevél szerint azonban az adatszolgáltatásnak díja van, amit a pályázati előírás szerint nem lehet elszámolni, így az adatok beszerzése sikertelen volt. - A terület megismerése érdekében május 13-án és július 24-én két ízben megtörtént a terület bejárása, melynek során a gyep aktuális állapotának felmérése, és az általános problémák megtárgyalása történt meg. - További tervegyeztetésre án, a Vértes Mezőföldi Tájegység egy munkatársával került sor., ahol a veszélyeztető tényezők, és kezelések átbeszélése történt meg A kommunikáció címzettjei Az Aszal-völgy Natura 2000 terület fenntartási terv egyeztetése során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által az alább felsorolt érdekeltek megkeresése történt meg. A beérkezett válaszokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A megkeresettek a következők: - Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala - Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága Eszköz típusa Célcsoport Címzett Időpont + kapott észrevétel terepbejárás a területileg érintett Vértes-Mezőföldi ; nemzeti park igazgatóság Tájegység gazdafórum gazdálkodók, települési Székesfehérvár önkormányzatok önkormányzati gazdálkodók, Székesfehérvár közzététel tulajdonosok, települési önkormányzatok honlap lakosság érintettek levélben vagy falugazdászok; erdészeti Fejér Megyei : nincs ben történő igazgatóság Kormányhivatal visszajelzés megkeresése Székesfehérvári Járási : adatszolgáltatásnak Hivatala; díja van, sikertelen 18

19 A HUDI20004 ASZAL-VÖLGY NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetések eredményeinek összegzése: - A Járási Hivataloktól nem érkezett válasz, aminek oka lehet, hogy az új hivatali struktúra kialakulatlan és hivatalon belül sem egyértelmű, hogy a falugazdászoknak mi a munkaköre, és mely hatóság alá tartoznak. - Az Erdészeti Igazgatóság válaszlevelének legfontosabb következtetése, hogy az államigazgatás összehangolt működése nem valósul meg, ugyanis az adatigénylés nem minősül belföldi jogsegélynek. Mivel ennek díja a pályázatban nem elszámolható költségtípus, így a terv által kért információk beszerzésére nincs fedezet. 19

20 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

21 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok Az Aszal-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUDI20004) teljes kiterjedése 102,2 ha. A terület teljes egészében Székesfehérvár közigazgatási területéhez tartozik. A Natura 2000 terület majdnem a teljes Aszal-völgyre kiterjed, kivéve annak legdélibb, már a város ipari körzetébe torkolló szakaszát. A tározó keleti partjánál egy homokkőbánya található, e felett kezdődik a völgyrendszer értékesebb területe. Az Aszal-völgy ÉÉNy-DDK-i lefutású, de északi vége, amelyet Rác-völgynek neveznek, ÉK-ról DNy felé tart. A természeti tájak rendszertani felosztása szerint terület a Vértes-Velencei-hegyvidék középtájhoz, a Sörédi-hát kistájhoz tartozik (MAROSI SOMOGYI 1990). A Mezőföldről készült monográfia szerint ugyanakkor az Észak-Mezőföldön belül a Zámolyi-táblán helyezkedik el (ÁDÁM 1959). Az Észak- Mezőföld valódi dombvidék, aprólékosan feldarabolt pannon táblarögeit többnyire lösz fedi. A Zámolyi-tábla löszös üledékekkel borított pannon tábla, az Észak-Mezőföld legnyugatibb fekvésű és legkevésbé tagolt része. A lösztakaró azonban vékony, így helyenként (pl. az Aszal-völgy egyes feltárt részein) kibukkan alóla a harmadkori tengeri üledék. Északról dél felé a löszös üledékek vastagsága fokozatosan növekszik, a táblarög déli felében már mindenütt elfedi a pannon rétegeket (ÁDÁM 1959). A Natura 2000 területet magába foglaló völgyszakaszok hossza az Aszal-völgy fővölgyében 2,8 km, a Rác-völgyben 1,4 km. Mindkét szakaszból több helyen rövid mellékvölgyek vágódtak be a löszplatóba Éghajlati adottságok Mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz éghajlatú kistáj. A hőmérséklet évi átlaga 9,5-10,0 C körüli, a vegetációs időszaké 16 C körüli. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 32,5 33,5 C, a minimumoké -15 és -16 C közötti. A csapadék évi összege mm, s ebből a nyári félévben mintegy mm eső hull. Az ariditási index értéke: 1,15-1,2. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, de nagy a gyakorisága az É-i szélnek is. Az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s fölötti. Az éghajlati tényezők következménye, hogy e táj már az erdőzóna peremén helyezkedik el, és itt egykor a tatárjuharos lösztölgyes volt a jellemző növénytakaró (ZÓLYOMI 1989) Vízrajzi adottságok Vízhiányos terület. A kisvizek ősszel, az árvizek kora nyáron és tavasszal a leggyakoribbak. A területen belül helyezkedik el az aszal-völgyi záportározó. A záportározót egy völgyzáró gáttal alakították ki. A tározótól délre építették meg az Aszal-völgyi Vízművet. A völgyalj ÉÉNy-DDK-i lefutású szakaszában jelenleg egy árok húzódik végig Talajtani adottságok A természetmegőrzési terület völgyében lösz a felszínt borító alapkőzet, ennek megfelelően az uralkodó talajtípus a mészlepedékes csernozjom. Mivel a lösztakaró helyenként vékony, így előbukkan alóla a harmadkori tenger homokkővé összeállt üledéke. A homokkő kisebb-nagyobb, eke által kifordított darabjait a környező szántókon többfelé lehet látni. A Natura 2000 területen belül is vannak olyan részek, ahol a felszínt ásott gödrök tagolják, és e gödrök peremén kibukkan a homokkő. A felszínre kerülő homokkő is hatással lehet, pl. a homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium), magas gubóvirág (Globularia punctata), homoki vértő (Onosma arenaria) itteni megjelenésére. 21

22 1.2. Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) 6250 Síksági pannon löszgyepek C 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek C (téves besorolás) SDF adatlapon nem szereplő, a évi élőhely térképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és? cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidealelőhelyei 40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések? Élőhely neve Síksági pannon löszgyepek Élőhely kódja: 6250 Élőhely előfordulása a területen: az élőhely egybefüggően, az alacsonyabb térszíneken, a völgyekben helyezkedik el. A terület közepén megszakad, de tulajdonképpen végigfut a völgyben. Élőhely területi aránya: 40,4% Élőhely kiterjedése a területen: 41,2 ha Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: H5a, valamint a H5axP2b, illetve P2bxH5a kiterjedésének fele. SDF alapján 20,43 ha. Élőhely jellemzése: Á-NÉR 2011 kódja: H5a Társulástani besorolás: Salvio Festucetum rupicolae Az állományalkotó fajok közül a leggyakoribb a pusztai csenkesz (Festuca rupicola), kunkorodó árvalányhaj (Stipa capillata), árva rozsnok (Bromus inermis), deres búzafű (Agropyron intermedium), hegyi árvalányhaj (Stipa joannis). Az erodált talajú lejtőkön a fenyérfű (Bothriochloa ischaemum) szaporodik el. A kétszikűek közül jellemző a mezei zsálya (Salvia pratensis), tejoltó galaj (Galium verum), réti útifű (Plantago media), magyar kutyatej (Euphorbia pannonica), ligeti zsálya (Salvia nemorosa), az egykor erősen legeltetett helyeken gyakori a fehér pemetefű (Marrubium peregrinum), mezei iringó (Eryngium campestre), tövises iglice (Ononis spinosa). A fajgazdagabb állományokban megjelenik többek között a kardos peremizs (Inula ensifolia), borzas peremizs (Inula hirta), hengerfészkű peremizs (Inula germanica), homoki vértő (Onosma arenarium),szürkés ördögszem (Scabiosa canescens), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans), csajkavirág (Oxytropis pilosa), tavaszi hérics (Adonis vernalis), homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium), selymes boglárka (Ranunculus illyricus). A Rác-völgy aljának löszgyepében is él a gumós macskahere (Phlomis tuberosa) és az apró vetővirág (Sternbergia colchiciflora). Élőhely természetességi degradáltsági értékelése: Az állományok többnyire közepesen leromlottak, fajkészletük közepesen gazdag, kevés színezőelemmel; ezek az állományok 3-as természetességi értékkel rendelkeznek. Van azonban néhány olyan folt, amelyekben még megtalálhatók a ritkább, jellegzetesebb fajok, ezek 4-es természetességi kategóriába sorolhatók. Ilyen pl. a 60. és a 76. folt. Előfordulnak erősen leromlott, gyomos, fajszegény állományok is, amelyek többségét már az OC élőhelytípushoz soroltuk. 22

23 Élőhely veszélyeztetettsége: Közepes mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A02.03, A04.03, A07, E03.01, E , G , H05.01, I01, I02, J02.05, K02.01 Élőhely neve Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco- Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei Élőhely kódja: 6210 Élőhely előfordulása a területen: két kisebb foltban található meg a területen, jellemzően a terület keleti széléhez közel. Élőhely területi aránya: 0,64% Élőhely kiterjedése a területen: 0,65 ha Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: H4, H4xH5a. Élőhely jellemzése: Á-NÉR 2011 kódja: H4 Társulástani besorolás: Euphorbio pannonicae Brachypodietum pinnati Az állományalkotó fajok közül a legfontosabb a tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum), amelyet helyenként sűrű állományt képez. Ugyanakkor általában sokféle pázsitfű elegyedik hozzá /pusztai csenkesz (Festuca rupicola), lapos zabfű (Avenula praeusta), pelyhes zabfű (Avenula pubescens), francia perje (Arrhenatherum elatior), csomós ebír (Dactylis glomerata), hegyi árvalányhaj (Stipa joannis),karcsú fényperje (Koeleria cristata)/, és nagyon változatos, sokfajú növényközösségek jönnek létre. Állományaiban jelentős arányban találhatók meg az erdőssztyepp elemek. Jellemző kétszikű növényei: magyar kutyatej (Euphorbia pannonica), koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris), tarka koronafürt (Coronilla varia), magyar cickafark (Achillea pannonica), tejoltó galaj (Galium verum), homoki gorgolya (Seseli annuum), budai imola (Centaurea sadleriana), szennyes ínfű (Ajuga laxmannii), tarka imola (Centaurea triumfettii), magas gubóvirág (Globularia punctata), közönséges szurokfű (Origanum vulgare), borzas peremizs (Inula hirta), kardos peremizs (Inula ensifolia), közönséges méreggyilok (Vincetoxicum hirundinaria), közönséges bakfű (Betonica officinalis), sárgás sás (Carex michelii), sátoros margitvirág (Chrysanthemum corymbosum), ernyős hölgymál (Hieracium umbellatum), buglyos kocsord (Peucedanum alsaticum) és szarvas kocsord (P. cervaria), tavaszi hérics (Adonis vernalis), csillag őszirózsa (Aster amellus), nagyezerjófű (Dictamnus albus), sárga len (Linum flavum), árlevelű len (L. tenuifolium), bíboros kosbor (Orchis purpurea), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), szürkés ördögszem (Scabiosa canescens). Élőhely természetességi degradáltsági értékelése: A még megmarad (be nem cserjésedett) állományok többnyire fajgazdagok, szépek, 5-ös vagy 4-es természetességi értékűek Élőhely veszélyeztetettsége: Nagy mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A07, G , I02 Élőhely neve Szubkontinentális peripannon cserjések Élőhely kódja: 40A0 Élőhely előfordulása a területen: A Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei közvetlen szomszédságában kis igen apró kis foltban található meg a terület szegélyén Élőhely területi aránya: 0,4% Élőhely kiterjedése a területen: 0,41 ha Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: M6xP2b Élőhely jellemzése: Á-NÉR 2011 kódja: M6 Társulástani besorolás: Prunetum tenellae és Prunetum fruticosae Önálló, jelentősebb kiterjedésű sztyeppcserjés ma nincs a területen, de egyes galagonyás cserjésekben megtalálhatók a sztyeppcserjések karakterfajai /pl. törpemandula (Amygdalus nana), jajrózsa (Rosa spinosissima), csepleszmeggy (Cerasus fruticosa)/, ezért ezeket az állományokat a sztyeppcserjések 23

24 és a galagonyás cserjések átmeneti állományaként (M6xP2b) rögzítettük a térképen (50. és 52. élőhelyfolt). A lágyszárúak közül pl. nagyezerjófű (Dictamnus albus) és bugás macskamenta (Nepeta pannonica) él bennük). Élőhely természetességi degradáltsági értékelése: Az ide tartozó mindkét élőhelyfolt 4-es természetességű Élőhely veszélyeztetettsége: Közepes mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: I A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Irányelv melléklete Faj név Population (A-D) II; IV leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) C Faj magyar neve (tudományos neve) leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Irányelv melléklete: II., IV Faj előfordulása a területen: Egyes kevésbé zavart, fajgazdag xeromezofil és xerofil löszgyep állományokban él, a völgy északi végében (főleg a Rác-völgyben, pl. a 45., foltban). Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): tő Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Közepes mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők:. A07, G , H05.01, I A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete Faj név Population (A-D) II.; IV magyar tarsza (Isophya costata) C Faj magyar neve (tudományos neve) magyar tarsza (Isophya costata) Irányelv melléklete: II., IV Faj előfordulása a területen: A területen 14 mintavételi egységben átlagosan 2,71 hím példányt detektáltunk (min:0; max:6, lásd az 1. táblázatot), ami 0,0027 pld/m 2 egyedsűrűséget jelent. Így a becsült populáció nagyság 1:1 ivararánnyal számolva kb. 245 példány Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 245 db 24

25 Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: kis mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A03.03, A04.03, E03.01, G , H05.01, I A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név Tudományos név Védettsé g (V, FV) Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen) törpemandula Amygdalus nana V tatárjuharos lösztölgyes társulásjelölő faja fekete kökörcsin bugás hagyma Pulsatilla pratensis ssp. nigricans Allium sphaerocephalon tarka imola Centaurea triumfettii V Szent László-tárnics Gentiana cruciata árlevelű len Linum tenuifolium V sárga len Linum flavum V homoki vértő Onosma arenaria V vitézkosbor Orchis militaris V bíboros kosbor Orchis purpurea V borzas csajkavirág Oxytropis pilosa V gumós macskahere Phlomis tuberosa V szürkés ördögszem Scabiosa canescens V budai imola Centaurea sadleriana V szennyes ínfű Ajuga laxmannii V agárkosbor Orchis morio V eurázsiai rétisáska Stenobothrus eurasius V kardoslepke Iphiclides podalirius V nappali pávaszem Inachis io V V V V aranyos kéneslepke Colias chrysotheme V erős populációja van, holott nem síkvidéki faj. szarvasbogár Lucanus cervus V vöröshasú unka Bombina bombina V alkalmi előfordulású közösségi jelentőségű faj fürge gyík Lacerta agilis V zöld gyík Lacerta viridis V fehér akác Robinia pseudoacacia inváziós faj 25

26 aranyvessző fajok Solidago sp. inváziós faj 1.3. Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás Adatok beszerzése folyamatban Tulajdoni viszonyok Az Aszal-völgyet és a Rácvölgyet 1-1 nagy, osztatlan közös tulajdonú, elaprózott tulajdonosi szerkezetű külön hrsz. uralja (020066/3 és /4) Területhasználat és kezelés Pillanatnyilag a területen kaszálást (Rácvölgy völgyfenék, záportározó) és vadgazdálkodást kivéve tényleges használat nem folyik. Kezelést egy gazda végzett minimális területen (ősztől tavaszig kézi cserjeirtás a terület néhány pontján a Felügyelőség jóváhagyásával). Javasolt kezelés: Extenzív legeltetés (juh, kecske, esetleg szamár és kisló), ezzel párhuzamosan az aszalvölgyi záródó cserjések megnyitása, tisztások egybenyitása A rácvölgyi völgyoldali gyepeken cserjeirtás, kisebb állatlétszámmal fenntartó legeltetés Kaszálók sarjúlegeltetése A rácvölgyi erdőkben kiemelt jelentőségű lenne az akác lehetőség szerinti legkíméletesebb letermelése, majd tölgyekkel (molyhos, cser, kocsányos, kocsánytalan) való pótlása. 26

27 2. Felhasznált irodalom Marosi S. Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Zólyomi B. 1989: Természetes növénytakaró. In: Magyarország Nemzeti Atlasza (szerk.: Pécsi M.). Kartográfiai Vállalat, Budapest. pp. 89. Ádám L. 1959: A Mezőföld Duna Sárvíz közti területe. In: Ádám L. Marosi S. Szilárd J. (szerk.): A Mezőföld természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp Bölöni J. Horváth A. 2012: Törpe mandula. In: Magyarország ritka fa- és cserjefajainak atlasza (szerk.: Bartha D.). Kossuth Kiadó, Budapest. pp Horváth A. 2002: A mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése (Synbiologica Hungarica 5.). Scientia Kiadó, Budapest. Lendvai G. Horváth A. 1994: Adatok a Mezőföld löszflórájához. Botanikai Közlemények 81: Lendvai G. Horváth A. (2010) 2011: Adatok a Mezőföld löszflórájához II. Kitaibelia 15:

28 3. Térképek 1. melléklet: Aszal-völgy (HUDI20004) Natura 2000 terület átnézeti térképe 2. melléklet: Aszal-völgy (HUDI20004) Natura 2000 terület élőhelytérképe 28