A HUDD20035 Pogányvölgyi rétek

Átírás

1 A HUDD20035 Pogányvölgyi rétek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Egyeztetési anyag Csopak 2014.

2 Támogatási határozat Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth utca 16. Telefon: Fax: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht Siófok, Batthyány u. 1. Tel.1.: 84 / Tel.2.: 84 / Fax: 84 / Felelős tervező Rozner György Vezető szakértők Petróczi Imre (természetvédelem) Rozner György (agrár) Közreműködő szakértők Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.: Dr. Molnár Gábor, Fekete-Páris Judit, Egerszegi Zita, Magyarfalvi Attila Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság: Barcza Ákos, Barcza Gábor, Békássy Gábor, Dr. Cservenka Judit, Kenéz István, Korbély Barnabás, Magyari Máté, Megyer Csaba, Mészáros András, Nagy Attila, dr. Nagy Lajos, Selyem Anikó, Simon Pál, Sinka Gábor, Szabó Attila, Szerdahelyiné Bohák Mária, Szinai Péter, Tóth Szabolcs, Vers József, Vókó László Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető! Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető! 2

3 Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv A terület azonosító adatai Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek Jelölő fajok Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv Településrendezési eszközök Körzeti erdőtervek és üzemtervek Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek Halgazdálkodási tervek Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Egyéb tervek Jogerős engedélyek Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Mellékletek A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel

4 I. Natura 2000 fenntartási terv

5 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Pogány-völgyi rétek 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDD Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 1987,1000 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 91F0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno- Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91E0 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 6440 Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival 7210 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6410 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Jelölő fajok Északi pocok mehelyi alfaja (Microtus oeconomus mehelyi) Vöröshasú unka (Bombina bombina) 1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település Érintett terület (ha) Buzsák ,6 Fonyód ,0 Lengyeltóti ,4 Település területének érintettsége (%) 5

6 1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Név Kiterjedés Védetté nyilvánító jogszabály száma Natura 2000 HUDD10012 Balatoni berkek 8648,91 ha 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet Országos ökológiai hálózat övezete: a tervezési terület döntő része az Országos ökológiai hálózat magterület övezetének része, terület csupán néhány százaléka tartozik az ökológiai folyosó, vagy puffer terület övezetbe. 6

7 1.7. Tervezési és egyéb előírások Ez a fejezet azoknak a terveknek a felsorolását tartalmazza, amelyek a területre vonatkozóan a közösségi jelentőségű jelölő értékek szempontjából is releváns előírásokat fogalmaznak meg. A tervek előírásainak elemzését a megalapozó dokumentáció fejezete, az erre épülő javaslatokat pedig a fenntartási terv 3.2. Kezelési javaslatok fejezet tartalmazza Természetvédelmi kezelési terv A tervezési területére vonatkozóan nem rendelkezünk miniszteri rendelettel elfogadott természetvédelmi kezelési tervvel. Természetesen az alapvető természetvédelmi jogszabályok a Pogány-völgyi rétek területére vonatkozóan is számos természetvédelmi kötöttséget meghatároznak. Ezen joganyagok közül e legfontosabbak az alábbiak: A természet védelméről szóló évi LIII. törvény Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet Településrendezési eszközök A 13/2004.(I.11.) sz. Kt. Határozattal elfogadott 2/ nyilvántartási szám alatt készített Buzsák község Településfejlesztési Koncepció Buzsák község 94/2010. (IX.08.) sz. Kt. Határozattal elfogadott Településszerkezeti Terve (módosította Buzsák Község Önkormányzat Képviselő- testületének 122/2012.(XI. 13.) számú határozata) Buzsák község 7/2010. (IX.09.) sz. Ök. Rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terve (Módosította a Buzsák Község Önkormányzat Képviselő- testületének 14/2012.(XI. 14.) számú rendelete) Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2010. (VI. 25.) önkormányzati rendelete Fonyód Város Helyi Építési Szabályozásáról (Kiegészítette a 26/2012.(X.31.) Ör. 1. -a hatályos: november 1-től) Lengyeltóti Településrendezési Terve, jóváhagyva az 1/2004. (i. 29.) számú határozattal és az 1/2004-(i. 29.) sz. rendelettel 1. sz. módosítás elfogadva 19/2006.(IX. 29.) sz. rendelettel 2. sz. módosítás jóváhagyva a 1/2007. (I. 25.) sz. rendelettel 3. sz. módosítás elfogadva a 10/2008.(iv.25.) sz. rendelettel 4. sz. módosítás a településszerkezeti terv és leírás jóváhagyva a 14/2012. (i. 30.) számú határozattal a hész és a szabályozási tervek elfogadva a 4/2012. (i. 31.) számú rendelettel A terület- és településrendezés szempontjából kiemelendő az Országgyűlés által megalkotott évi CXII. törvény (ún. Balaton törvény ), amely elősegíti a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetében a természeti és a települési környezet minőségének védelmét, az idegenforgalom fejlesztéséhez szükséges feltételek javítását, valamint a térség kiegyensúlyozott fejlődését. A évben sor került ezen ún. Balaton törvény felülvizsgálatára, amit számos tényező indokolt. Somogy Megye Területrendezési Terve (Környezetterv Kft ) 7

8 Körzeti erdőtervek és üzemtervek Somogyvári erdőtervezési körzet körzeti erdőterve Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek Körzeti Vadgazdálkodási Terv (érvényes: ) Lengyeltóti Trófea Vadásztársaság vadgazdálkodási terve ( ) Vadászterület neve: Lengyeltóti Trófea Vadásztársaság Székhely: Öreglak Regisztrációs szám: Terület nagysága: 8112 ha Cseralja Vadásztársaság vadgazdálkodási terve ( ) Vadászterület neve: Cseralja Vadásztársaság Székhely: Buzsák Regisztrációs szám: Terület nagysága: 3284 ha Balatonfenyves és Környéke Földtulajdonosi Közösség Vadászterület () vadgazdálkodási terve ( ) Vadászterület neve: Balatonfenyves és Környéke Földtulajdonosi Közösség Székhely: Balatonfenyves Regisztrációs szám: Terület nagysága: ha Halgazdálkodási tervek Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 4-2 Balaton alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terve Egyéb tervek A Balaton Régió részletes fejlesztési terve, (2006.) Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció 2020-ig (2009.) Fonyódi Kistérség Többcélú Társulása környezetvédelmi programja közötti időszakra készítette: Balatoni Integrációs Kft Somogy Megye Környezetvédelmi Programja (2009) Jogerős engedélyek A tervezési területet érintő jogerős engedélyről nincs ismeretünk. 8

9 2. Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve A03.03 Kaszálás felhagyása, hiánya A04.03 Pásztorkodás felhagyása, Jelentősége B02.01 Erdőfelújítás M B03 D01.02 E03 F erdészeti kitermelés újratelepítés vagy természetes felújulás nélkül Autópályák, autóutak, fő- és mellékutak L 50 ha Szemét, hulladék Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? H 500 ha A mezőgazdasági termelés visszaszorulása a gyepterületek gazdasági leromlásához vezet (nádasosodás, cserjésedés, adventív fajok terjedése). H 200 ha A gyepterületek jelentős részén a kezelés teljes hiányzik. A korábban legelőként kezelt területeket legeltetéssel kellene kezelni, azonban a térségben erre alkalmas állatállomány jelenleg nincs. Az erdőfelújítások során visszaszorult a keményfás ligeterdők pótlása, helyettük gyakran égerültetvényeket telepítettek A nem üzemtervezett fasorok, facsoportok kitermelése után, a fák újratelepítése nem történik meg. A M terület gyakran elgyomosodik és idegen honos fafajokkal spontán erdősül (zöld juhar, amerikai kőris, akác) M 100 ha Vadak károkozása (túltartott vadállomány) L 500 ha Az M7 autópálya forgalma okozhat zavarást (pl. költőterületek áthelyeződését okozza stb.) A terület közvetlenül érintkezik települési részekkel (nyaralótelkekkel), ahol jellemző, hogy a kertekben keletkezett zöldhulladékot (kisebb részben és esetenként kommunális hulladékot is) a szomszédos berekbe hordják a környékbeliek. Vadászati szempontból a terület egyes részein a növényzet és a vízborítás miatt rendkívül nehéz a vadállomány szabályozása. Aszályos időszakban pedig, az itt 9

10 G05.11 I01 Közúti ütközésből eredő sérülés vagy pusztulás M 100 ha Idegenhonos inváziós fajok található vizes élőhelyek további vonzerőt jelent a vad számára, ez a bevándorlással tovább növeli a vadlétszámot. Kisebb mértékű károkozás elsősorban a vaddisznó túrásából ered. Az M7 autópálya mentén kiépített védőrendszer részlegesnek tekinthető, ezért alkalmanként jelentős számú mocsári teknős és kétéltű elütés történik. H 500 ha A kezeletlenség miatt a gyepterületeket súlyosan veszélyeztetik az inváziós fajok, jellemzően a Soldago terjed, de a fásszárúak közül jelen van az ezüstfa és a zöldjuhar is. J01.01 Leégés M 500 ha A tűz kialakulásának veszélyét növeli, hogy a terület közvetlenül érintkezik települési részekkel (nyaralótelkekkel), ahol rendszeres az avar és kerti hulladék égetése. A tűzesetek esetében gyakori a szándékosság, részben a kialakult illegális szemétlerakások felgyújtása, részben a gazos területek rendbetétele miatt gyújtogatnak. Alkalmanként a természetes és a halastavak leeresztéséből származó nagyvizeket a csatornarendszer nem tudja J Árvíz L 500 h kezelni. Ez évente 1-2 alkalommal elöntésekhez vezet, ami esetenként veszélyezteti az északi pocok állományt.. J03.02 Élőhelyiösszeköttetések (konnektivitás) csökkenése emberi hatásra M 100 ha Az M7 autópálya kettészeli a területet. Annak ellenére, hogy létesültek vad és ökölógiai átjárók, az elválasztott területrészek közötti kapcsolat csak részleges. K01.03 Kiszáradás H 700 ha Hosszabb aszályos periódusokban akár a teljes kiszáradás is előfordulhat, ami a terület vízhez kötődő fajait súlyosan veszélyezteti. 10

11 K02.01 M01.02 Fajösszetétel változás, szukcesszió M 1000 ha Aszály és csapadékmennyiség csökkenés H 1000 ha A kezelés hiánya miatt, egyes területrészeken a gyepterületeken a cserjésedés és erdősülés jelentkezik. Az egyre gyakoribbá és hosszabbá váló aszályos periódusok veszélyeztetik a vizes élőhelyekhez kötődő társulásokat segítik a szukcessziót és az adventív fajok terjedését. Az egyes víztestek, csatornák kiszáradása súlyosan veszélyezteti a mocsári teknős, kétéltű és hal állományokat. 11

12 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Általános célkitűzés: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Specifikus célok: A terület fő célkitűzései: a területen élő védett és fokozottan védett fajok által is reprezentált, hazai és közösségi szinten is egyedülálló természetes és természetszerű élőhelyek megőrzése, fenntartása különös tekintettel a sík- és dombvidéki kaszálórétekre, a kékperjés láprétekre, a mocsárrétekre, a puhafás ligeterdőkre, éger- és kőrisligetekre, láperdőkre a védett növényés állatfajok állományának, egyedszámának, populációi életképességének megőrzése, különös tekintettel a következő fajokra: kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), haris (Crex crex), lappantyú (Caprimulgus europaeus), réti sas (Haliaeetus albicilla), vidra (Lutra lutra), északi pocok mehelyi alfaja (Microtus oeconomus mehelyi), mocsári teknős (Emys orbicularis), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), vöröshasú unka (Bombina bombina), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), szarvasbogár (Lucanus cervus). További célok és végrehajtandók: A megmaradt vizes élőhelyek természetesnek megfelelő vízellátását biztosítani kell különös tekintettel a terület mocsárrétekkel és láperdőkkel borított részein. Az egyre gyakoribbá és hosszabbá váló aszályos periódusok veszélyeztetik a vizes élőhelyekhez kötődő társulásokat segítik a szukcessziót és az adventív fajok terjedését. Az egyes víztestek kiszáradása súlyosan, esetenként végzetesen veszélyezteti a mocsári teknős, kétéltű és halállományokat. A terület szempontjából kiemelten fontos a terület vízkészletének megőrzése, lehetőség szerint a vízellátásának javítása. abiotikus katasztrófák (pl: tűzkár) elhárítása A területen nagy felületet borítanak nádasok és magassásosok, amelyek hatalmas éghető szerves anyagot produkálnak, illetve a terület egyes részei az évtizedes kezeletlenség miatt száraz növényi részekkel dúsan borított. Egy esetleges tűz a területen az éghető anyagok mennyisége miatt jelentős mértékű lehet, a talaj átmelegedésével a növényzetben maradandó károkat okozhat. A tűz kialakulásának veszélyét növeli, hogy a terület közvetlenül érintkezik települési részekkel (nyaralótelkekkel), ahol rendszeres az avar és kerti hulladék égetése. Továbbá jellemző, hogy a kertekben keletkezett zöldhulladékot (kisebb részben és esetenként kommunális hulladékot is) a szomszédos berekbe hordják a környékbeliek, amelyek szintén fokozzák a tüzesetek kialakulásának valószínűségét. 12

13 A tűzesetek esetében gyakori a szándékosság, részben a kialakult illegális szemétlerakások felgyújtása, részben a gazos területek rendbetétele miatt gyújtogatnak Kezelési javaslatok Az Élőhelyvédelmi Irányelv 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően valamennyi, a területek védelmi célkitűzéseinek elérését, a területek és jelölő értékeik megőrzését szolgáló intézkedést jelenítünk meg a Natura 2000 fenntartási tervben. Az intézkedések alapvetően két nagy csoportot alkotnak. Az elsőbe a gazdálkodásra vonatkozók, a másodikba a gazdálkodáshoz nem kötődők tartoznak. Általánosságban: A gazdálkodáshoz nem köthető intézkedéseknél jelennek meg a gazdálkodókon túli egyéb érintetteknek szóló (beruházók, fejlesztők, területrendezők, vállalkozók, stb.), a területhasználatra vonatkozó elvek. A gazdálkodáshoz kötődő kezelési előírásokat ás általános javaslatokat az ökológiai igények alapján lehatárolt kezelési egységeket (KE: azonos kezelést igénylő élőhelyek, élőhely-komplexumok) adunk meg. A KE-re vonatkozó általános javaslatok a gazdálkodás mikéntjére megfogalmazott nem előírásszerű javaslatok. Az előírásokat lehetőség szerint szintezve adjuk meg, egyértelműen szétválasztva a fenntartási és fejlesztési előírásokat. A fenntartási előírások betartása azért szükséges, mert ezek révén biztosítható a fajok, valamint az élőhelyek fennmaradása, a területek jelenlegi állapotának a megőrzése. Ezek: részben jogszabályokban ( Helyes Gazdálkodási Gyakorlat, Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot ) rögzítettek, tehát betartásuk anyagi ellentételezés nélkül is kötelező; részben a Natura 2000 területekre alkalmazott új előírások. Ezen előírások esetében a 1698/2005 EC rendelet 38 -a alapján kompenzációs kifizetésre jogosultak a Natura 2000 területen gazdálkodók a földhasználati korlátozásból eredő jövedelem kiesés mértékéig, ha ezt a hazai szabályozás is lehetővé teszi. A fejlesztési előírások a területek természeti értékeinek a növelésére irányulnak olyan gazdálkodási formák ösztönzése mellett, melyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ezek: egyrészt olyan, az agrár-környezetgazdálkodási és erdő-környezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján és kifizetés ellenében megvalósítható új előírások, melyeket a területi sajátosságok figyelembe vételével kialakítottak, és amelyek a gazdálkodási módok meghatározása révén alapvetően a területek kezelésére vonatkoznak; másrészt komplex élőhely rehabilitációs / élőhely fejlesztési javaslatok, melyek megvalósulása eredményeként a terület arculata jelentősen megváltozik, természeti értékessége nagymértékben nő. A célok eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges, ezért ezek is csak önkéntes formában, megfelelő támogatási programok mellett valósulhatnak meg. 13

14 Összefoglalóan az alábbi folyamatábra mutatja be a kezelési javaslatok megadásának rendszerét: A támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az itt megfogalmazott előírás-javaslatok célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírás-javaslatok, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírás-javaslatok a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A már más jogszabály vagy hatósági eszköz alapján létező előírások esetében azok kötelező jellegét értelemszerűen az azt megalapozó jogszabály, vagy hatósági eszköz támasztja alá, jelen fenntartási terv ezekre az előírásokra csak utalást tesz Élőhelyek kezelése A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek 14

15 olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A) Gazdálkodáshoz nem köthető általános javaslatok: A Pogányvölgyi rétek Natura 2000 területre vonatkozó általános kezelési és fenntartási javaslatok: A megmaradt vizes élőhelyek természetesnek megfelelő vízellátását biztosítani kell különös tekintettel a terület Lellei-berek és Látrányi puszta részein. az inváziós növényfajok, így a Solidago és a selyemkóró visszaszorítása szükséges. A kezeletlenség miatt a gyepterületeket súlyosan veszélyezteti az erdősülés, jellemzően az akác és a zöld juhar terjed, de egyes területrészeken jelen van a bálványfa is illetve a hazai cserjék közül a galagonya és a kökény is. A gyepterületek megóvása a nemkívánatos erdősüléstől és cserjésedéstől kiemelt cél. B) Gazdálkodáshoz köthető javaslatok Mezőgazdálkodás: Gyepek: a) Kötelezően betartandó előírások: A tervezési területre vonatkozó kötelezően betartandó előírásokat a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. Rendelet tartalmazza. GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY10 Tárcsázás nem megengedett GY12 Gyepszellőztetés nem megengedett GY13 Kiszántás nem megengedett GY14 Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. GY45 A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. Gy62 A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 30%-át. GY107 Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. GY117 Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. GY122 A legeléskizárt területet a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetetten kell kialakítani. b) Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: GY19 Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. 15

16 GY28 A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. GY34 Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. GY44 A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. GY48 Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. GY111 A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: október 1. Szántók: a) Kötelezően betartandó előírások: SZ03 A betakarítást követően tarlóhántás, illetve tarlóápolás kötelező. SZ19 Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. SZ21 Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. SZ22 Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. SZ43 Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. Nem szántó művelési ágú szántók esetén (a Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulásával választható) SZ56 Mezőgazdasági földterület első erdősítése. SZ52 Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. SZ55 Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. b) Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: SZ52 Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. SZ53 Szántó füves élőhellyé alakítása spontán felhagyással. SZ55 Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. Vizes élőhelyek: V07 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. V14 A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. V19 Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos V41 A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. 16

17 V42 A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. V45 November 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talajviszonyok figyelembe vételével. V51 A nádas minimum 30-40%-át nem szabad learatni. V57 A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. Erdőgazdálkodás: a) Kötelezően betartandó előírások: A tervezési területre vonatkozó kötelezően betartandó előírásokat a következő jogszabályok tartalmazzák: - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet - vonatkozó erdőterv rendelet, körzeti erdőterv b) Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: E06 Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. E08 Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). E09 A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki E16 A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha álló és/vagy fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. E26 Az előhasználatok során az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. E28 Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre szorítása, illetve ehetőség szerinti teljes eltávolítása. E29 A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fafajok eltávolítása. E37 Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idős állományban legalább 5% területi lefedettséget biztosító mikroélőhely visszahagyása, lehetőleg az idős állomány szerkezetét és összetételét is reprezentáló formájában. E49 Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítés és a tuskózás elhagyása. E51 Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. E54 Idegenhonos fafajú faállomány szerkezetátalakítása. E69 A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. E72 Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására. E88 Fakitermelés csak augusztus 15. és február 28. között végezhető. 17

18 A nem üzemtervezett (részben erdő, részben egyéb művelési ágú) erdőfoltok, facsoportok, erdősávokra vonatkozó javaslatok: E06 Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. E08 Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). E09 A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. E16 A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha álló és/vagy fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. E26 Az előhasználatok során az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. E28 Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre szorítása, illetve ehetőség szerinti teljes eltávolítása. E37 Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idős állományban legalább 5% területi lefedettséget biztosító mikroélőhely visszahagyása, lehetőleg az idős állomány szerkezetét és összetételét is reprezentáló formájában. E49 Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítés és a tuskózás elhagyása. E51 Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. E69 A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. E88 Fakitermelés csak augusztus 15. és február 28. között végezhető. Vadgazdálkodás A tervezési területen a vadászat elsődlegesen természetvédelmi és nem vadászati célokat felmutató formáját kell megvalósítani. VA01 Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Az északi pocok élőhelyek vízrendezése kiemelt feladat. Az állomány magja Lengyeltóti térségében található, így ennek a területrésznek fenntartása a legfontosabb. A terület vízszabályozó rendszere kiépített, azonban az elmúlt évtizedben a műtárgyak tönkre mentek, illetve megrongálták azokat. Kiemelt feladat a vízszabályozó rendszer rekonstrukciója, mert a száraz periódusokban az élőhelyek fenntartásához feltétlenül szükséges a vízvisszatartás. Ugyan ilyen jelentőségű az árvízi helyzetek kezelése, mert a természetes nagyvizek esetében, valamint a buzsáki halastavak vízeresztésekor, jelentős területek kerülnek víz alá. A felnőtt állatok ugyan jól úsznak, de a szaporodási időszak árvizei a fiatal szaporulatot súlyosan veszélyeztethetik, ezért a felesleges vizek gyors és hatékony elvezetését is biztosítani kell Fajvédelmi intézkedések Az északi pocok (Microtus oeconomus mehelyi) állományainak megőrzése érdekében a nádas-magassásos mozaikos élőhelyszerkezet fenntartását meg kell őrizni. A faj 18

19 élőhelyéül szolgáló magas sásrétek optimális vízellátását biztosítani kell, kaszálásuk csak természetvédelmi érdekből megengedhető. A faj számára szükséges menekülőterek fennmaradását és inváziós fajoktól (Solidago) való mentességét biztosítani kell. A rétisas fészkek zavartalanságát biztosítani kell. A terület nyílt vizekkel rendelkező részein a szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), a vöröshasú unka (Bombina bombina), a dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) és a mocsári teknős (Emys orbicularis) állományai érdekében ezen víztestek halászati hasznosítása, minden tóépítés jellegű beavatkozás, mederkotrás stb. tilos. A víztesteket érintő minden beavatkozás csak természetvédelmi érdekből végezhető Kutatás, monitorozás A terület vegetációját korábban nem vizsgálták rendszeresen. Feltétlenül szükséges a jelölő társulások állapotának, kiterjedésének rendszeres nyomon követése, ezért célszerű lenne legalább 6 évenként felmérni azokat. Ugyan így fontos az adventív fajok vizsgálata is, mert ez befolyásolja az aktuálisan szükséges kezelések meghatározását. Ezeket a vizsgálatokat legalább 3 évenként el kell végezni. 19

20 Mellékletek Kezelési egységek táblázata Kezelési egység Érintett ingatlanok (hrsz.) Érintett MEPAR-blokk 1 KE (szántók, parlagok) Buzsák 035/3,12,13,15-17; 040/2-5,7-10,15-16; 041; 046/7; 071 Lengyeltóti 0310; 0312/2,3; 0314; 0342/7; KE (illegális szántók) Buzsák 040/11,13-15 Lengyeltóti 0318; 394/8,10 3 KE (vizes élőhelyek) Buzsák 09/4,6-8,10,11,14; 025; 032; 033; 034/2; 039/5; 040/16; 041; 043/1,3-7,9,11; 044; 0235/1; 0323 Fonyód 020; 022; 024; 029; 038/1; 039; 043; 046; 047; 057/1,2; 058; 060; 061/1,2; 082/9-15; 086/1-7; 097; 0102; 0104; 0107/3 Lengyeltóti 0342/3,4; 0347; 0354; 0356; 0358; 0359; 0360; 0361; 0362; 0365/2-4 4 KE (üzemtervezett erdők) Buzsák 0121/1 Fonyód 0112 Lengyeltóti 0317; 0318; 0322; 0330/4; 0334; 0336/2; 0338; 0403; 0408/8; 5 KE (Nem üzemtervezett honos fafajú erdők, facsoportok, erdősávok) 6 KE (Nem üzemtervezett idegen honos fafajú erdők, facsoportok, erdősávok) 0413/3,4 Buzsák 09/10,12 Fonyód 062; 088/1,5; 0107/3; 0115; 0117/3 Lengyeltóti 0330/8-10; 0334; 0336/1,2; 0338; 0341; 0342/1-2,6; 0347; 0349/1; 0352/1; 0401; 0413/2 Buzsák 035/3,10,11,15; 038; 039/4-6; 040/11; 043/1; 044 Fonyód 0107/8; 0112; 0115; 0117/3 Lengyeltóti 0295; 0297; 0312/1,4; 0316; 0318; 0320; 0341; 0365/3 7 KE (nedves gyepek) Buzsák 09/3,10,11; 011; 020/2-5; 023; 031/1,2; 035/7,8,18,19; 040/11-16; 041; 043/1,3-7,9-11; 044; 046/4; 0121/1; 0322 Fonyód 046/7; 088/1-4; 090/1-5; 092/1-5; 093/1-3; 094; 095; 097; 099; 0100/9; 0102; 0107/3,8; 0112; 0115; 0117/1,3 Lengyeltóti 0288; 0291; 0293; 0295; 0301; 0316; 0317; 0318; 0320; 0324; 0330/1-3,5,10; 0334; 0336/2; 0338; 0341; 0342/6; 0346/2; 0347; 0349/1; 0352/1-2; 0365/3; 0366; 0389; 0390; 0394/4-8,10; 0402/1; 0403; 0404; 8 KE (Pogányvölgyi vízfolyás) 0407; 0408/11-14; 0413/1,2,6 Fonyód 0106 Lengyeltóti 0322; 0339;

21 Kezelési egységek térképe 21

22 22

23 1 KE (szántók) T1 OB OC Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák Jellegtelen üde gyepek Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek Mezőgazdálkodás Fenntartási előírások Gyep Szántó - SZ03 A betakarítást követően tarlóhántás, illetve tarlóápolás kötelező. SZ19 Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. SZ21 Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyagutánpótlás tilos. SZ22 Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. SZ43 Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. Vizes élőhely Erdőgazdálkodás Nádgazdálkodás Vadgazdálkodás Halgazdálkodás Vízgazdálkodás - - Fejlesztési előírások SZ52 Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. SZ53 Szántó füves élőhellyé alakítása spontán felhagyással. SZ55 Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. 23

24 2 KE (illegális szántók) T1 Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák Fenntartási előírások Gyep a) Kötelezően betartandó előírások: Fejlesztési előírások A tervezési területre vonatkozó kötelezően betartandó előírásokat a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. Rendelet tartalmazza. Mezőgazdálkodás GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. GY107 Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. Szántó b) Kötelezően betartandó előírások: SZ56 Mezőgazdasági földterület első erdősítése. SZ52 Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. SZ55 Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. Vizes - élőhely Erdőgazdálkodás. - Nádgazdálkodás - Vadgazdálkodás Halgazdálkodás Vízgazdálkodás Nem szántó művelési ágú szántók esetén (a Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulásával választható) 24

25 3 KE (Vizes élőhelyek) B1b (B1bN) Úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok (Télisásosok) Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 7210* - Télisásosok) B5 Nem zsombékoló magassásrétek J1a Fűzlápok (Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 91E0* - Puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, illetve láperdők) BA Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló- és folyóvizek partjánál RA Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok OB Jellegtelen üde gyepek S7 Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok Fenntartási előírások Gyep A tervezési területre vonatkozó kötelezően betartandó előírásokat a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. Rendelet tartalmazza. Fejlesztési előírások Mezőgazdálkodás GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY10 Tárcsázás nem megengedett GY12 Gyepszellőztetés nem megengedett GY13 Kiszántás nem megengedett GY14 Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. GY45 A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. Gy62 A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 30%-át. GY107 Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. GY117 Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. GY122 A legeléskizárt területet a működési terület szerinti 25

26 nemzeti park igazgatósággal egyeztetetten kell kialakítani. a) Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. GY34 Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. GY44 A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. GY48 Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. GY111 A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: október 1. Szántó - - Vizes élőhely - V07 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. V14 A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. - 26

27 Erdőgazdálkodás Nádgazdálkodás Vadgazdálkodás E69 A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. V41 A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. V42 A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. V45 November 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talajviszonyok figyelembe vételével. V51 A nádas minimum 30-40%-át nem szabad learatni. V57 A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. VA01 Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. Halgazdálkodás Vízgazdálkodás A vadászat elsődlegesen természetvédelmi és nem vadászati célokat felmutató formáját kell megvalósítani. 27

28 3 KE (Üzemtervezett erdők) J4 Fűz-nyár ártéri erdők (Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 91E0* - Puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, illetve láperdők) RB Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők S1 Akácültetvények S7 Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok Mezőga zdálkod ás Gyep Szántó Vizes élőhely Fenntartási előírások A tervezési területre vonatkozó kötelezően betartandó előírásokat a következő jogszabályok tartalmazzák: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet vonatkozó erdőterv rendelet, körzeti erdőterv Fejlesztési előírások Erdőgazdálkodás E06 Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. E08 Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). E09 A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki E16 A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha álló és/vagy fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. E26 Az előhasználatok során az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a 28

29 természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. E28 Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre szorítása, illetve ehetőség szerinti teljes eltávolítása. E29 A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fafajok eltávolítása. E37 Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idős állományban legalább 5% területi lefedettséget biztosító mikroélőhely visszahagyása, lehetőleg az idős állomány szerkezetét és összetételét is reprezentáló formájában. E49 Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talajelőkészítés és a tuskózás elhagyása. E51 Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. E54 Idegenhonos fafajú faállomány szerkezetátalakítása. E69 A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. E72 Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására. E88 Fakitermelés csak augusztus 15. és február 28. között végezhető. Nádgazdálkodás Vadgazdálkodás Halgazdálkodás Vízgazdálkodás

30 5 KE (Nem üzemtervezett honos fafajú erdők, facsoportok, erdősávok) RA RB RC Őshonos fajú facsoportok, fasorok és erdősávok Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők Mezőga zdálkod ás Gyep Szántó Vizes élőhely Erdőgazdálkodás Fenntartási előírások E06 Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. E08 Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). E09 A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. E16 A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha álló és/vagy fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. E26 Az előhasználatok során az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. E28 Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre szorítása, illetve ehetőség szerinti teljes eltávolítása. E37 Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idős állományban legalább 5% területi lefedettséget biztosító mikroélőhely visszahagyása, lehetőleg az idős Fejlesztési előírások 30

31 állomány szerkezetét és összetételét is reprezentáló formájában. E49 Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talajelőkészítés és a tuskózás elhagyása. E51 Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. E69 A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. E88 Fakitermelés csak augusztus 15. és február 28. között végezhető. Nádgazdálkodás Vadgazdálkodás Halgazdálkodás Vízgazdálkodás KE (Nem üzemtervezett idegen honos fafajú erdők, facsoportok, erdősávok) S1 S2 S7 Akácültetvények Nemesnyárasok Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok Mezőga zdálkod ás Gyep Szántó Vizes élőhely Erdőgazdálkodás Fenntartási előírások E06 Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. E08 Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). E09 A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki E16 A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha álló és/vagy fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. E29 A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágások Fejles 31

32 során az idegenhonos fafajok eltávolítása. E49 Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talajelőkészítés és a tuskózás elhagyása. E51 Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. E54 Idegenhonos fafajú faállomány szerkezetátalakítása. E69 A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. E72 Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására. E88 Fakitermelés csak augusztus 15. és február 28. között végezhető. Nádgazdálkodás Vadgazdálkodás Halgazdálkodás Vízgazdálkodás

33 7 KE (nedves gyepek) D34 Mocsárrétek (Élőhely Natura 2000 kódja/neve: Ártéri mocsárrétek) B1b (B1bN) Úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok (Télisásosok) Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 7210* - Télisásosok) B4 Lápi zsombékésok, zsombék-semlyék komplexek (Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 7230 Mészkedvelő (meszes talajú) üde láp és sásrétek) B5 Nem zsombékoló magassásrétek BA Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló- és folyóvizek partjánál J1a Fűzlápok (Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 91E0* - Puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, illetve láperdők) J4 Fűz-nyár ártéri erdők (Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 91E0* - Puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, illetve láperdők) P2a Üde és nedves cserjések D2 Kékperjés rétek (Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 6410 Kékperjés láprétek) OB Jellegtelen üde gyepek OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek OG Taposott gyomnövényzet és ruderális iszapnövényzet RA Őshonos fajú facsoportok, fasorok és erdősávok Fenntartási előírások Gyep b) Kötelezően betartandó előírások: Fejlesztési előírások A tervezési területre vonatkozó kötelezően betartandó előírásokat a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. Rendelet tartalmazza. Mezőgazdálkodás GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY10 Tárcsázás nem megengedett GY12 Gyepszellőztetés nem megengedett GY13 Kiszántás nem megengedett GY14 Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. GY45 A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. Gy61 A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 20%-át. 33

34 GY107 Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. GY117 Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. GY122 A legeléskizárt területet a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetetten kell kialakítani. c) Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. GY34 Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. GY44 A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. GY48 Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. GY111 A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: október 1. Szántó

35 Vizes élőhely - V07 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. V14 A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. - Erdőgazdálkodás Nádgazdálkodás Vadgazdálkodás E69 A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. - V45 November 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talajviszonyok figyelembe vételével. V49 A nádas minimum 10-20%-át nem szabad learatni. V57 A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. VA01 Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. Halgazdálkodás Vízgazdálkodás

36 8 KE (Pogányvölgyi vízfolyás) BA U8 Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló- és folyóvizek partjánál Folyóvizek Fenntartási előírások Gyep GY107 Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. a) Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. GY34 Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. Szántó - - Vizes - V07 A gazdálkodási tevékenység - élőhely során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. V14 A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. E69 A környező gyepterületek - Erdőgazdálkodás védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. Nádgazdálkodás - Mezőgazdálkodás Vadgazdálkodás V19 Idegenhonos halfajok Halgazdálkodás visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos Vízgazdálkodás - - Fejlesztési előírások 36

37 37

38 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Jelenleg működő agrártámogatási rendszer Az Uniós csatlakozást követően hazánk támogatási rendszere a többi tagállaméhoz harmonizáltan alakult ki. Ez vonatkozik a Natura 2000 területekre is. SAPS egyszerűsített területalapú támogatás Az EMOGA Garancia részlegéből minden hasznosított mezőgazdasági terület jogosult az egységes területalapú támogatásra. A hasznosított mezőgazdasági terület hazánkban a művelt szántó és gyepterületekre vonatkozik, melyek a MePAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. Az egységes területalapú támogatás feltétele a terület művelésben tartása, valamint 2009-től a Kölcsönös Megfeleltetés (KM) rendszerének betartása. Kölcsönös Megfeleltetés A Kölcsönös Megfeleltetés (KM) egy harmonizált jogszabályi környezetet jelent, valamint gazdálkodási alapkövetelményeket foglal magába, mely rendszer bevezetése minden tagállam számára kötelező. A KM részét képezi többek között a Natura 2000 területeken való gazdálkodás feltételeinek a betartása is. Ezeknek a feltételeknek a betartása nem csupán a Natura 2000 területekre járó kompenzációs támogatás folyósításának feltétele, hanem a SAPS támogatásé is. Natura 2000 területek támogatása A 1698/2005 EC Tanácsi rendelet 38. alapján vidékfejlesztési forrásból kompenzációs kifizetés adható a kijelölt Natura 2000 területen gazdálkodók számára. Egyéb támogatások A Natura 2000 program a hazai vidékfejlesztési programozásba integráltan került beépítésre és az alábbi támogatási programokban is előnyt élveznek ezek a területek: Agrár-környezetgazdálkodási támogatás Nem termelő beruházások Erdő-környezetvédelmi támogatások 1. tengelyes támogatások A Natura 2000 fenntartási tervek szerepe a jelenlegi támogatási rendszerben változó. Egyes vidékfejlesztési támogatások a Natura 2000 területekre vonatkozóan a fenntartási tervekhez kötötték a támogatási részvételt. A mezőgazdasági földterület első erdősítése jogcím, valamint az agrár-erdészeti rendszerek jogcím, melyek művelési ág váltással járó támogatások, csak abban az esetben engedélyezik Natura 2000 területen a támogatás igénylését, ha az a fenntartási tervvel összhangban van. A fenntartási tervek ilyen módú alkalmazása biztosítja azt, hogy az Uniós pénzek megfelelően hasznosulnak, nem hatnak egymás ellen, valamint kiküszöbölik azt, hogy a Natura 2000 területeken esetlegesen éppen Uniós forrásból történjen károsodás. 38

39 Javasolt agrártámogatási rendszer A tervkészítés során felszínre került a támogatási rendszer problémája, amely érvényes a tervezési területre és más hasonló adottságú Natura 2000 területre is. A mezőgazdasági termelés szerkezet átalakulása, az állatállomány csökkenése feleslegessé tette a gyepterületek jelentős részét. Különösen igaz ez azokon a területeken, ahol a rendezetlenek a tulajdonviszonyok, a kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt a gépi művelés nehézkes, vagy lehetetlen és gyakorlatilag csak legeltetéssel hasznosíthatóak, illetve az alacsony hozamok miatt a terület jövedelmezősége alacsony. Természetvédelmi oldalról nézve, gyakran éppen ezek a területek a legértékesebbek, a korábbi extenzív hasznosítás őrizte meg az értékeket. A probléma fokozottan érvényesül a Balaton déli térségében, ahol a népesség megélhetését már évtizedek óta az idegenforgalmi tevékenység és az ehhez kapcsolódó szolgáltató ipar biztosítja. A lakosság egy része kiegészítő tevékenységként ugyan foglalkozik szőlő és gyümölcs termesztéssel de felhagyott a gazdálkodás egyéb formáival, különösen az állattartással. A konfliktus összetett. Egyfelől jogos gazdálkodói/tulajdonosi érdek, hogy a földtulajdon jövedelmet termeljen, azonban az állattartás jelentős fejlesztése rendkívül költséges, nehéz és mindenképpen lassú folyamat. Ezért gazdálkodói oldalról kézenfekvő megoldás az ilyen területek erdősítése, különösen úgy, hogy erre támogatás is felvehető. Ezek az erdőtelepítések azonban nagyon gyakran értékes, illetve jelölő élőhelyeket érintenek, ezért ellentétesek a Natura 2000 hálózat céljaival. Így nehezen magyarázható a gazdálkodók számára, hogy ugyan támogatott és preferált az erdőtelepítés, azonban ez pont az ő területére nem érvényes. A másik problémát abban látjuk, hogy ezek az évek/évtizedek óta kezeletlen területek újrahasznosítása esetenként jelentős költséggel jár. Ugyan az elmúlt években éppen a támogatási rendszernek köszönhetően egyre nagyobb területet fognak újra művelés alá a gazdák, ez azonban elsősorban a jó állapotú és géppel is művelhető területekre igaz. A gyakran elcserjésedett és/vagy adventív fajokkal fertőzött területek rekonstrukciós költségét, valamint azt hogy akár még évekig veszteséges a termelés, mivel a terület nem ad megfelelő minőségű takarmányt, a legtöbb, különösen a kicsi gazdálkodó nem tudja finanszírozni. Ezért ezek a gazdálkodók szintén a más irányú hasznosítás irányában terelődnek (erdősítés), vagy egyszerűen magára hagyják a területet, ami így leromlik, vagy sok esetben természetes úton beerdősül. A problémakör feloldására megoldás lehetne, ha a támogatási rendszerben megjelenne az erdősítési támogatás alternatívájaként önállóan, vagy a meglévő Natura 2000 támogatást kiegészítve egy olyan támogatási forma, ami lehetővé tenné, illetve segítené a leromlott gyepterületek rekonstrukcióját, finanszírozná az első évek gazdaságtalan termelését. Általánosságban, figyelembe véve a jelenleg működő támogatási rendszereket, illetve azok egymásra épülését, indokolt a Natura 2000 támogatások esetében az integrált megközelítés elvét alkalmazva több támogatás harmonizálását megcélozni. A támogatások között a jelenlegi struktúrában is fellelhető az egymásra épülés, ennek továbbfejlesztése a források hatékonyabb felhasználását eredményezheti. Az integrálás alapvető célja a kettős finanszírozás elkerülése, valamint a jogszabályi környezet, adminisztráció harmonizálása. Az említett kategóriák mellett a jelenleg működő támogatások figyelembevételével az alábbi kapcsolódási pontok kidolgozhatók: Kötelezően betartandó/tiltott előírások Önálló Natura 2000 támogatás formájában Ajánlott/elvárt előírások Agrár-környezetgazdálkodási, Erdő környezetvédelmi támogatásokkal integráltan Komplex élőhely fejlesztési előírások Erdősítésre vonatkozó, agrár-erdészeti, nem termelő beruházásokkal, KEOP támogatásokkal integráltan 39

40 Mindenképpen el kell érni, hogy az EMVA forrásokon túl, az ETHA is megjelenjen a támogatási lehetőségek között Pályázatok Az időszakra való felkészülés egyik fontos lépéseként, a többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló javaslatával1 összhangban az Európai Bizottság 2011 decemberében megjelent munkaanyagában ismertette a Natura 2000-finanszírozással kapcsolatos elképzeléseit. A munkaanyag összefoglalja a jelenlegi időszak finanszírozásával kapcsolatos legfontosabb tapasztalatokat, a már megjelent bizottsági jogszabály-javaslatok alapján részletesen bemutatja a időszakban várható lehetőségeket, továbbá rögzíti a hatékonyabb Natura 2000 finanszírozás kialakítását célzó főbb alapelveket. A Bizottság javaslata értelmében a Natura 2000 területek uniós finanszírozása időszakban döntően a jelen időszakot is meghatározó ún. integrációs megközelítés ( mainstreaming ) szerint történik. Továbbra sem lesz egy külön erre célra elkülönített alap, a Natura 2000 területek megőrzése kapcsán felmerülő fejlesztési igényeket a meglévő uniós pénzügyi eszközök EMVA, ETHA, ERFA, KA, ESZA, LIFE keretében kell érvényesíteni. A Natura 2000 finanszírozás egyik központi elemeként a Bizottság a tagállami szintű Natura 2000 priorizált intézkedési tervek (Prioritised Action Framework, PAF) alkalmazását irányozza elő a következő időszakban. Ez a többéves tervezést segítő, tagállami szinten kidolgozandó szakmai dokumentum rögzíti a Natura 2000 területek megőrzésével, valamint az uniós természetvédelmi irányelvek hatálya alá tartozó fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének javításával kapcsolatos tagállami prioritásokat és stratégiai célkitűzéseket, meghatározza a szükséges beavatkozásokat, továbbá azonosítja az előirányzott feladatokhoz illeszkedő uniós finanszírozási eszközöket. A fejlesztési igényeket és az uniós finanszírozási eszközök által nyújtott finanszírozási lehetőségeket figyelembe véve az alábbi táblázatban bemutatott öt fő intézkedéscsoportot határozta meg Magyarország: 40

41 (Az Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv teljes változata elektronikusan elérhető a következő címen: Fentiekből kiderült, hogy a pénzügyi időszakban sem lesz egy különálló természetvédelmi alap az Európai Unióban. A fejlesztési igényeket a meglévő uniós alapok különösen a vidékfejlesztési, kohéziós, halászati és LIFE alapok keretében kell érvényesíteni. Az érintett alapok rendelet-tervezetei számos konkrét finanszírozási lehetőséget fogalmaznak meg, így a tagállami szintű döntések függvényében szinte bármelyik alap felhasználható lehet közvetlenül, vagy közvetetten természetvédelmi célokat szolgáló fejlesztések megvalósítására. A finanszírozás integrált megközelítését erősítik a 2020-ig teljesítendő EU biológiai sokféleség stratégia célkitűzései is. A stratégia elfogadásával az Európai Bizottság és a tagállamok vállalták, hogy többek között az európai uniós finanszírozási eszközök alkalmazásával megteremtik a Natura 2000 területek megfelelő finanszírozási hátterét (1. cél 2. intézkedése), valamint hogy a Közös Agrárpolitika természetvédelmi célú kifizetései által érintett területek kiterjedését maximalizálják (3.A cél). A természetvédelmi célokat szolgáló fejlesztések már a időszak pénzügyi keretének is fontos elemei voltak. A Környezet és Energia Operatív Program keretében mintegy 36,6 milliárd Ft állt rendelkezésre ilyen célokra, amely forrás döntő részét a nemzeti park igazgatóságok használták fel, többek között élőhely-fejlesztési projektek keretében. A időszak tervezésével összefüggő kormányzati döntések a természetvédelmi célú fejlesztések továbbvitelét szolgálják. A időszak operatív programjainak indikatív prioritásait rögzítő, 2013 márciusában megjelent 1143/2013. (III. 21.) Kormányhatározat értelmében a természetvédelmi fejlesztések a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések (TÉF) című 4. prioritástengelyében kapnak helyet összhangban az Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Tervvel (3. melléklet). A KEHOP fő célkitűzései: A védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása (pl. élőhely-fejlesztési és faj-megőrzési beavatkozások, a fajok szabad mozgását és az élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatok biztosítását szolgáló infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, vonalas létesítmények természetkárosító, tájromboló hatásának mérséklése, védett földtudományi értékek és területek, illetve a kunhalmok, földvárak és fülkés sziklák, valamint ezek természeti környezetének rekonstrukciója). A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása (a természetvédelmi kezelés eszközrendszerének fejlesztése, a fajok és élőhelyek, illetve az azokat 41