KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2010. Tárgy: Szentendre nyugati tehermentesítő út előzetes vizsgálati eljárása Előadó: Kamarásné Buchberger Edit dr. Szombati Zoltán Molnárné Ercsényi Márta H A T Á R O Z A T A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45., a továbbiakban: Kérelmező) megbízásából a TURA-Terv Mérnökiroda Kft. (1066 Budapest, Jókai u. 26., a továbbiakban: Tervező) által benyújtott kérelemre, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy a Szentendre nyugati tehermentesítő út megépítésének környezeti hatása jelentős, ezért környezeti hatástanulmány benyújtását írom elő. I. A TEVÉKENYSÉGET JELLEMZŐ ADATOK A tervezett tevékenység helye és rövid ismertetése: A Szentendre nyugati tehermentesítő út megépítése után a 11. számú másodrendű főút forgalma - mely eddig Szentendre település belterületén áthaladt - kikerül a városból, csökkentve a helyi lakosság környezeti terhelését, ezáltal megfelelőbb, nyugalmasabb életkörülményeket biztosítva számukra. Az út megépülésével a város gazdasági életében kiemelt jelentőségű idegenforgalom és turizmus feltételei várhatóan javulni fognak. A nyomvonal kezdőpontja az 1108 jelű út és a tervezett Budakalász elkerülő út körforgalmi csomópontja, ahonnan több nyomvonalváltozaton ( A jelű főváltozat és B, C, D, E, F betétváltozatok) keresztül Szentendrén a Bükkös-patakot keresztezve az új köztemető határában csatlakozik az 1116 jelű úthoz. L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 Tervezési paraméterek: Az új tehermentesítő út száma: 1116 Útkategória: K.V.B. Koronaszélesség: 11,00 m Forgalmi sávok száma: 2 x 1 sáv Forgalmi sávok szélessége: 3,50 m Oldalesés egyenesben: 2,5 % Vízszintes vonalvezetés: Legkisebb körívsugár: 180 m Legkisebb átmeneti ív: 100 m Magassági vonalvezetés: Legnagyobb emelkedés, ill. esés: 6,40 % Legkisebb domború ív: 3500 m Legkisebb homorú ív: 2000 m A változat stacionált hossza: B változat stacionált hossza: C változat stacionált hossza: D változat stacionált hossza: E változat stacionált hossza: F változat stacionált hossza: 6 932,41 m 3 429,64 m 2 321,0 m 1 529,6 m 614,04 m 989,0 m II. A BENYÚJTANDÓ KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A dokumentációt a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 6-7. számú mellékletében rögzítettek, valamint az alábbi szempontok figyelembevételével kell összeállítani: Természetvédelmi szempontból: 1. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Natura 2000 Korm. rendelet) szerint Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt kell készíteni A dokumentációt a hatályos Natura 2000 területi lehatárolás alapján kell elkészíteni A hatásterületen a degradáció mértékét, valamint a nyomvonal által érintett Natura 2000 jelölő élőhelytípusok területi csökkenését és a Natura 2000 jelölő fajok egyed/populáció csökkenését ismertetni kell A megsemmisülő élőhelyek, valamint az egyedek/populációk térségi és országos arányát, jelentőségét be kell mutatni. 1.4 Az út létesítésének indokoltságát, egyéb kiemelt fontosságú gazdasági és társadalmi közérdeket tényszerű adatokkal bizonyítani kell Az alternatívák vizsgálatát, ahol alternatív nyomvonal nem lehetséges ott a kizáró tényezők bemutatását, nullváltozat (a beruházás meg nem valósulása) felvételét, továbbá egyéb közlekedéstervezési eszközök vizsgálatát el kell végezni Megvalósítható kompenzációs intézkedéseket kell kidolgozni az érintett szervekkel és a Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve. 2

3 2. A védett fajok egyed/populáció csökkenését és a hatásterületen a degradáció mértékét ismertetni kell. 3. Az érintett védett fajok térségi, országos arányát, valamint jelentőségét be kell mutatni. 4. Részletes kétéltű és hüllő felmérést kell készíteni a Tófenéki területre vonatkozóan. 5. Ornitológiai felmérést kell végezni a közvetlen és közvetett hatásterületen a beruházás által érintett fajok táplálkozó, fészkelő és vonulási területén, feltüntetve a fészkelő párok és fészekaljak számát is. 6. Az út építéséből és működéséből eredő hatásokat elemezni kell a Tófenék és környezetének madárvilágára vonatkozóan. 7. A közvetlen és közvetett hatásterületen rovartani vizsgálatot kell készíteni. 8. Az út élőhely fragmentáló hatását vizsgálni kell. Fel kell tárni az egyes élőlénycsoportok (kétéltűek, hüllők, kisemlősök, apróvadak) út által keresztezett vándorlási és mozgási útvonalait (pl.: a kétéltűek vándorlása a telelő és szaporodó helye között) és ezek alapján javaslatokat kell tenni az átjárók létesítési helyére. 9. Elemezni kell a forgalom megjelenéséből adódó zaj- és levegőszennyezés hatását a környező élővilágra. 10. Ismertetni kell az út létesítése és a töltésépítés által generált változásokat a Tófenék abiotikus tulajdonságaira és vízáramlási viszonyaira vonatkoztatva. A változások hatásait be kell mutatni a Tófenék vízellátottságára és élővilágára is. 11. Az út megépítésével potenciálisan keletkező további útépítések (lehajtási lehetőségek, kereszteződések, feltáró utak pl. a Kőhegyi zártkertek felé) és az abból adódó forgalomnövekedés élővilágra történő hatásait vizsgálni kell. 12. A kapaszkodósáv szükségességét indokolni kell. 13. A tájbaillesztés lehetőségeit ki kell dolgozni, figyelembe véve az igénybevétel minimalizálására való törekvést az élőhelyvédelmi indok miatt. 14. Ismertetni kell a tájkép, tájhasználat és tájszerkezet megváltozását. A környező magaslati pontokról (11-es főút, környező védett területek magaslati pontjai) láthatósági vizsgálatot kell készíteni. 15. Az egyes nyomvonalváltozatok által potenciálisan generált területfejlesztés, területhasználat változások vizsgálatát el kell végezni. III. EGYÉB ELŐÍRÁSOK A környezetvédelmi engedély iránti kérelmet és a környezeti hatástanulmányt a határozat jogerőre emelkedését követő 2 éven belül lehet a Felügyelőségre benyújtani. A kérelmet és annak mellékleteit nyolc nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a hatályos jogszabályban rögzített igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot, vagy annak másolatát. A környezeti hatástanulmány egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti el, a szakértői jogosultság igazolását a kérelemhez csatolni kell. 3

4 Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft, azaz kétszázötvenezer forint, melyet a Kérelmező megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez tizenkettő példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS A Kérelmező megbízásából a Tervező benyújtotta a Felügyelőségre a Vibrocomp Kft. (1118 Budapest, Bozókvár u. 12.) által elkészített, Szentendre nyugati tehermentesítő út építésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt. A Tervező a Ft, azaz kétszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a Rendelet 3. számú mellékletének 88. pontja - Országos közúthálózati kategóriába sorolható út (ha nem tartozik az 1. mellékletbe vagy a 87. pontba), ha a) 50 ha-nál nagyobb erdőtömböt szel át, b) védett természeti területen halad át, c) Natura 2000 területen halad át - alapján az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat-köteles. A kérelem alapján a Felügyelőség az eljárást július 19. napján megindította. A tervezett tevékenység során országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható. A kérelmet átvizsgálva a Felügyelőség megállapította, hogy az nem tartalmazza az előzetes vizsgálati eljárásért, valamint a Szentendrei Körzeti Földhivatal és a Fővárosi- és Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság szakhatósági közreműködésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak befizetését igazoló bankszámlakivonatok másolatát, banki igazolásokat az eljárási díjak megfizetéséről, vagy a befizetett csekkek másolatát. Az igazgatási szolgáltatási díjakat a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 3. (2) bekezdése alapján az eljárás kezdeményezésekor kell a kérelmezőnek fizetnie. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (4) bekezdése kimondja, hogy ha az ügyfél az alapeljárás illetékével vagy díjával egyidejűleg nem, vagy csak részben fizeti meg a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy díjat, a hatóság haladéktalanul valamennyi szakhatóság tekintetében hiánypótlásra szólítja fel. A hatóság akkor keresi meg a szakhatóságot, ha az ügyfél a hiánypótlást teljesítette. Továbbá a Felügyelőség az előzetes vizsgálati dokumentációt átvizsgálva megállapította azt is, hogy az nem tartalmazta a hatósági döntéshez szükséges összes információt a tervezett tevékenység besorolása, a nyomvonalváltozatok közvetlen és közvetett hatásterületének meghatározása, a tervezett út nyomvonalai által érintett települések, valamint a közvetett hatások révén feltételezetten érintett települések felsorolása tekintetében. A fentiek pótlására a Felügyelőség KTVF: /2010. és KTVF: /2010. számú végzéseiben felszólította a Kérelmezőt, melynek az az előírt határidőn belül eleget tett. 4

5 A Felügyelőség a kérelem, az előzetes vizsgálati dokumentáció és kiegészítésének benyújtását követően, a Rendelet 3. (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. (6) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren ( közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte az eljárással érintett Szentendre, Pomáz és Budakalász Város Önkormányzatok Jegyzőinek. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat, melyek állásfoglalásai beérkeztek a Felügyelőségre. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a Ket. 29. (3) bekezdésének b) pontja alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket értesítette. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Intézete /2010. számú szakhatósági állásfoglalásában közegészségügyi szempontból kikötéssel hozzájárult a tervezett elkerülő út megépítéséhez. Állásfoglalását az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény, az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 46. -a és a Ket a alapján alakította ki. A Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 22.2/ /2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett elkerülő út megvalósításához hozzájárult azzal, hogy talajvédelmi szempontból az A - E jelű nyomvonalváltozat a legkedvezőbb. Felhívta a figyelmet arra, hogy lehetőség szerint a mezőgazdasági területen legrövidebben áthaladó nyomvonalat kell megvalósítani. A Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság 22.3/9319/1/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett elkerülő út megvalósításához hozzájárult. Állásfoglalásában kifejti, hogy az A nyomvonalváltozat az E betétváltozattal, figyelembe véve a B, C és F betétváltozatot, elfogadható. A D betétváltozat, valamint az A változat erdőt érintő csatlakozása a Pilisszentlászlói útra az erdők védelme szempontjából legkevésbé elfogadható nyomvonal. A Szentendrei Körzeti Földhivatal /2010. számú végzésében hiánypótlásra hívta fel a Kérelmezőt, melyben a tervezett beruházással érintett termőföldként nyilvántartott pomázi és szentendrei ingatlanok helyrajzi számainak tételes listáját kérte benyújtani. Az előírt kiegészítés benyújtása után /2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a termőföld mennyiségi védelme szempontjából a tervezett elkerülő út szakaszáig a B, a szakasztól pedig az E betétváltozat megvalósításához hozzájárult. A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítésze a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében számú szakhatósági állásfoglalásában mindegyik nyomvonalváltozat megvalósításához hozzájárult az alábbi kikötéssel: 5

6 A véglegesre tervezett nyomvonal megvalósítási terveinek a vonatkozó hatályos településrendezési tervekben foglaltaknak meg kell felelnie. Az évi XXI. sz. a területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 23/A. (2) bekezdése szerint: A településrendezési tervek készítése során az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/- 5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalváltozattól, kivéve, ha külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat a nagyobb eltérést indokolja. A Szentendre tehermentesítő útnak a területrendezési tervekkel való összhangját az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény 1/1. számú, illetve 2. számú melléklete, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési tervéről szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: BATrT.) és a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény alapján vizsgálta. Indoklásában kitért arra is, hogy a Szentendre tehermentesítő út tervezett nyomvonala a hatályos és vonatkozó területrendezési tervek közül a BATrT.-ben szerepel. A tanulmányban szereplő nyomvonalváltozatok közül leginkább az A nyomvonalváltozat feleltethető meg a BATrT. térségi szerkezeti tervében szereplő tervezett nyomvonalnak. A Budapesti Bányakapitányság BBK/3633/2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett út megvalósításához kikötéssel járult hozzá. Indoklásában előadta, hogy egyik nyomvonalváltozat sem érint bányatelket, illetve nyilvántartott ásványvagyont, továbbá környezetükben védendő földtani értékek nem ismertek. Szakhatósági állásfoglalását a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet és a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján adta meg. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-magyarországi Iroda 460/6028/1/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett elkerülő út megépítéséhez kikötéssel járult hozzá, mivel a beruházással érintett területen régészeti lelőhelyek találhatók. Előírta, hogy azokon a szakaszokon, amelyeken a nyugati tehermentesítő út megvalósításra kerülő nyomvonala régészeti lelőhelyet érint, a beruházás megkezdése előtt megelőző feltárás első fázisaként próbafeltárást kell végezni. A próbafeltárás eredményétől függően megelőző feltárás elvégzése is szükségessé válhat. A létesítési engedélyezési eljárás során elegendő lehet bizonyos régészeti lelőhelyen megfigyelés biztosítása, mely szintén a megelőző feltárás részének tekinthető és eredményétől függően szintén sor kerülhet megelőző feltárás végzésére. Amennyiben megfigyelésre kerül sor, annak megtörténtét és eredményét jegyzőkönyvben dokumentálni kell. A jegyzőkönyvet a munka befejezését követő 15 napon belül az Irodához be kell nyújtani. A kivitelezés csak a régészeti munkák befejezése után kezdhető el. A régészeti szakfeladatok elvégzése érdekében a munkák megkezdése előtt fel kell venni a kapcsolatot a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával (2000 Szentendre, Fő tér 6.). Állásfoglalását a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény 20., valamint 22. (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján adta meg. Szentendre Város Önkormányzat Jegyzője /2010 VII. számú végzésében tárgyi eljárásban a szakhatósági állásfoglalására meghatározott ügyintézési határidőt 10 munkanappal meghosszabbította, majd /2010 VII. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett elkerülő út megépítéséhez hozzájárult, melyben indoklásként előadta, hogy Szentendre Városának jelenleg nincs olyan az Önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi környezetvédelmi rendelete, amely az országos hatályú jogszabályoknál szigorúbb szabályokat állapít meg. Tájékoztatásul közölte, hogy a tehermentesítő út A és D változata a helyi természeti védelem alatt álló Szmerdáni horhos vízmosást, az A, D, E változat a Bükkös- 6

7 patak völgye, medre elnevezésű területet, a B változat pedig a Tófenék Pomázzal határos helyi természetvédelmi területét érinti Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló többször módosított 47/2000. (IX. 15.) Önk. sz. rendelete alapján. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2009. (VI. 15.), 42/2008. (XI. 14.), a 22/2006. (V. 19.) és 32/2004. (VIII. 30.) sz. rendeletekkel módosított 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelete Szentendre Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervének 36. (3) pontja rendelkezik a helyi jelentőségű védett területekről, melyek a következők: a) Cseresznyehegy és Kőhegy melletti területeket, mint a nemzeti park bővítési területét, b) Mély-mocsár dűlő és Pismány közötti gyepterületeket, mint a nemzeti park bővítési területét, c) Tyúkos-dűlő zárványként kimaradt gyep és erőterületeit, mint a nemzeti park bővítési területét, d) Nagy-rét, Erdei-dűlő területét, mint a nemzeti park bővítési területét, e) Kada-csúcs erőterületét, mint helyi jelentőségű természetvédelmi területet, f) Sziklás patak völgyét, medrét, mint helyi jelentőségű természetvédelmi területet, g) Szmerdáni horhos, mint helyi jelentőségű természetvédelmi területet, h) Püspökmajornál a dűlőn lévő vízmosás környéke nevű terület kiegészítéseként a vízmosás körüli erdőket, mint helyi jelentőségű természetvédelmi területet, i) Bükkös-patak völgye, medre nevű terület kiegészítéseként a patak medrét és a patak menti ligeterdőket, mint helyi jelentőségű természetvédelmi területet, j) Sztaravoda-patak völgye, medre nevű terület kiegészítéseként a patak medrét és a patak menti ligeterdőket, mint helyi jelentőségű természetvédelmi területet, k) Sztelin-patak völgye, medre nevű terület kiegészítéseként a patak medrét és a patak menti ligeterdőket, mint helyi jelentőségű természetvédelmi területet, l) Rózsa utca menti mesterséges tó területét, mint helyi jelentőségű természetvédelmi területet. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi természetvédelmi értékek felülvizsgálata esetleges bővítése folyamatban van Szentendrén, továbbá arra is, hogy az E betétváltozat esetében a Szentlászlói (1116 j. út) úthoz kapcsolódó zajárnyékoló falak létesítése csak az út szabályozási szélességének növelésével kivitelezhető, melyek az útszakaszok kisajátításával, illetve egyes lakóingatlanok bontásával is járhatnak. Pomáz Város Önkormányzat Jegyzője /2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett elkerülő út megépítéséhez hozzájárult, mivel a kijelölt nyomvonalak az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló 17/2009. számú (V. 22.) Önk. rendelet, valamint a 17/2002. (IX. 25.) számú Kt. rendelettel (a továbbiakban: 17/2002. (IX. 25.) számú Kt. Rendelet) elfogadott Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Tervben foglaltak alapján helyi védelem alatt álló területet, területrészt nem érintenek, illetve védendő épület, építmény a területen nem található. Felhívta a figyelmet arra, hogy az út megépítése során a 17/2002. (IX. 25.) számú Kt. rendelet a területre vonatkozó környezetvédelmi előírásait be kell tartani. Budakalász Város Önkormányzat Jegyzője 2810/3/2010. számú végzésében tárgyi eljárásban a szakhatósági állásfoglalására meghatározott ügyintézési határidőt 10 munkanappal meghosszabbította, majd 2810/7/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tervezett elkerülő út nyomvonalai által érintett terület hatáskörébe tartozó helyi környezet- és természetvédelmi rendelet hatálya alá nem tartozik. Állásfoglalásában kitért arra, hogy a tervezett nyomvonal kezdőpontja a jelenleg még szintén tervezés alatt álló Budakalász elkerülő út körforgalmi csomópontja, ezért a Szentendre nyugati elkerülő út csak akkor képes betölteni funkcióját és akkor nem okoz 7

8 forgalomnövekedést Budakalász útjain, ha a tehermentesítő út megvalósítása előtt, vagy azzal egyidejűleg megvalósul a 11. számú főút és a Budakalász elkerülő út kezdőpontjaként működő körforgalmi csomópont közötti közvetlen kapcsolat, illetve a Szentendre tehermentesítő út kezdőpontja egy csomóponti fejlesztéssel közvetlenül a 11. számú főúthoz kapcsolódik. A Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség (a továbbiakban: Levegő Munkacsoport; 1075 Budapest, Károly krt. 3/a) október 1-jén érkezett levelében tárgyi eljárásba bejelentkezett, és kérte ügyféli jogállásának megállapítását. A Felügyelőség KTVF: /2010. számon kiadott végzésében megállapította, hogy a Levegő Munkacsoportot az ügyfél jogállása illeti meg. A Levegő Munkacsoport december 10-én kelt levelében észrevételt nyújtott be a Felügyelőségre, melyben a beruházás megvalósításával kapcsolatos természet- és tájvédelmi szempontú aggályait fejtette ki. A Levegő Munkacsoport észrevételét a Felügyelőség az eljárás során a Rendelet 5. (1) bekezdése értelmében érdemben megvizsgálta és a döntés kialakítása során figyelembe vette. Szentendre Város Önkormányzat Jegyzője 386/2010. számú, Pomáz Város Önkormányzat Jegyzője /2010. és /2010. számú, Budakalász Város Önkormányzat Jegyzője pedig 2810/4/2010. és 2810/6/2010. számú leveleiben tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a közlemény kifüggesztése megtörtént. * Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a Rendelet 5. számú mellékletében foglaltakat és a szakhatóságok állásfoglalásait figyelembe véve - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentációban szereplő - becsült forgalmi adatok alapján elvégzett - számítások szerint az út üzemeléséből eredő határérték feletti légszennyezettség kialakulása nem várható, megfelelő intézkedések megtétele esetén az építés időszakában sem alakul ki jelentős mértékű légszennyező hatás. Az elkerülő út megvalósítása után a 11. számú főút Szentendre lakott területeit terhelő forgalmának és ez által légszennyező hatásának kismértékű csökkenése következhet be. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a lakott területeket leginkább elkerülő B és D betétváltozatok megépítése javasolható. 8

9 Összességében a tervezett út megépítése és működése következményeként nem tételezhető fel jelentős környezeti hatás. Az előzetes vizsgálati dokumentációban foglalt adatok alapján a tervezett tevékenység levegővédelmi szempontból megfelel a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásainak. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció zaj- és rezgésvédelem fejezetében közölt adatszolgáltatást figyelembe véve a tervezett közúti létesítmény nyomvonalváltozatainak megvalósítása ellen kizáró ok nem merült fel. Megállapítható, hogy zaj- és rezgésvédelmi szempontból legkedvezőbb az A nyomvonalváltozat. Szentendre városrészei és a településsel szomszédos többi település megközelítése a rendelkezésre álló közúthálózatot tekintve jelenleg Szentendre városközpontján keresztül lehetséges, ezért a lakóterületeken fellépő közlekedési eredetű zajterhelés magas, sok helyen határérték feletti. A zajterhelés csökkentése miatt indokolt elkerülő út építése. A kijelölt nyomvonal és a javasolt betétváltozatok környezetében zaj- és rezgés ellen védendő területek találhatók, az épületek védelme érdekében zajcsökkentést eredményező műszaki létesítmények kiépítésére van szükség. A megvalósítás időszakában az építési tevékenységből származó zaj a közölt adatok figyelembevételével várhatóan nem haladja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékeket. A tervezett létesítmény építésével, valamint a forgalomba helyezést követő időszakban zaj- és rezgésvédelmi szempontból a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet figyelembevételével nem feltételezhető jelentős környezeti hatás. Víz- és talajvédelmi szempontból: A tervezési terület hidrogeológiai szempontból az ősi dunai ártérhez tartozik. A terület vizeinek befogadói a Dera-patak, a Bükkös-patak, a Nádastói-csatorna és más kisvízfolyások, melyek keresztezik a tervezett út nyomvonalát. Az elkerülő út nyomvonalváltozatai több helyen részvízgyűjtőket választanak le az egyes vízfolyások vízgyűjtőjéről. A vízfolyásokkal való kereszteződéseket híd építésével, vagy út alatti átvezetéssel, áteresszel kívánják megoldani. A nyomvonalak Dera-patakkal való kereszteződésénél a terület elmocsarasodott régi ártér, a Nádastói-csatorna után pedig a 2-3 km szelvények közötti terület belvízveszélyes, itt időszakos belvízelvezető csatornák húzódnak. A tervezett nyugati tehermentesítő út Dera-pataktól délre lévő szakasza a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. által üzemeltetett, KTVF: /2009. számú határozattal (vízikönyvi szám: D.2/1/1813) előzetesen lehatárolt Szentendre Regionális Déli partiszűrésű sérülékeny ivóvízbázis hidrogeológiai B védőövezetén halad át. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. -a alapján a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében a tevékenység csak környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel, az elérhető legjobb technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával, ellenőrzött körülmények között és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. 9

10 Hulladékgazdálkodási szempontból Az előzetes vizsgálat során megállapításra került, hogy a tervezett tevékenységet a vonatkozó hulladékgazdálkodási szabályok figyelembevételével tervezik. Természetvédelmi szempontból: A Szentendre nyugati tehermentesítő út megvalósítására tervezett nyomvonalváltozatok szakaszainak jelentős része a Natura 2000 Korm. rendelet, valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján Pilis-Visegrádi-hegység néven, HUDI területkóddal jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területet érint. A tervezett út igénybe veszi az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. tv. 3/1. melléklete által kijelölt országos ökológiai hálózat részét képező magterületet, ökológiai folyosót és pufferterületet is. A Pilis-Visegrádi-hegység jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen közösségi jelentőségű élőhelytípusok [9130 szubmontán és montán bükkösök (Luzulo- Fagetum), 91M0 pannon cseres-tölgyesek, 9150 a Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei mészkövön, 8310 nagyközönség számára meg nem nyitott barlangok, 6190 pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis)] és kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok [6210 meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei, 6240 szubpannon sztyeppek, 9180 lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői, 91E0, enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők, 91G0 pannon gyertyános tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal, 91H0 pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel] találhatók. A terület kiemelt közösségi jelentőségű állatfajai a kövi rák (Austropotamobius torrentium) és a havasi cincér (Rosalia alpina), közösségi jelentőségű állatfajai pedig a vöröshasú unka (Bombina bombina), a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), a magyar fésüsbagoly (Dioszeghyana schmidtii), a sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax), a magyar tarsza (Isophya costata), a kék pattanó (Limoniscus violaceus), a szarvasbogár (Lucanus cervus), a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), a gyászcincér (Morimus funereus), a közönséges denevér (Myotis myotis), az álolaszsáska (Paracaloptenus caloptenoides), a csüngőaraszoló (Phyllometra culminaria) és az eurázsiai rétisáska (Stenobothrus eurasius). A területen élő kiemelt közösségi jelentőségű növényfajok a magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) és a magyar vadkörte (Pyrus magyarica), közösségi jelentőségű növényfajok pedig a Szent István szegfű (Dianthus plumarius subsp regis-stephani) és a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis). Az A jelű nyomvonal a km szelvények között szubpannon sztyeppek (6240), a km szelvények között enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (91E0) megnevezésű kiemelt közösségi jelentőségű élőhelyeket érint, a km szelvények között a Tófenéki területrészen közösségi jelentőségű vöröshasú unka (Bombina bombina) élőhelyeként kijelölt Natura 2000 terület határán halad. A B és C jelű betétváltozat a közösségi jelentőségű vöröshasú unka élőhelyeként kijelölt Natura 2000 területet érinti. Az E és D betétváltozat enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (91E0) kiemelt közösségi jelentőségű élőhelyet érint. 10

11 A Bükkös-patak pedig élőhelyéül szolgál a kiemelt közösségi jelentőségű kövi ráknak (Austropotamobius torrentium). A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációból megállapítható, hogy a nyomvonalak által érintett területek zoológiai szempontból értéket képviselnek. Rovarviláguk gazdag, jelen van többek között a védett szalmacincér (Calamobius filum), a hengeres szalmacincér (Teophylae subcylindricollis), a kis rókalepke (Nymohalis urticae), a fecskefarkú rókalepke (Papilio machaon), az atalanta lepke (Vanessa atalanta), a magyar tarsza (Isophya costata) közösségi jelentőségű faj, a díszes légivadász (Coenagrion ornatum) és a nagy tűzlepke (Lycaena dispar). Az A változat - alternatívával nem rendelkező km szelvénye mentén jó természetességi állapotú, fajgazdag gyepterületek találhatók, melyek védett fajok (hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa), agrárkosbor (Orchis morio), bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria) élőhelyéül szolgálnak. A B jelű betétváltozat által érintett Tófenék, délnyugati magasabban fekvő területein természetvédelmi értéket kevésbé képviselő kaszált, felülvetett gyepek, a mélyebb fekvésű területeket átszelő A, C, F nyomvonalváltozatok mentén pedig természetességben és fajösszetételben eltérő, azonban természetvédelmi szempontból értékesebb kaszálórét, mocsárrét élőhelyek találhatók. A növényállomány összetételétől függetlenül azonban a Tófenék számos védett madárfaj élőhelyeként, fészkelő, táplálkozó és vonuló, vagy telelőterületeként jelentős természetvédelmi értéket képvisel. Az élőhely jellegéből adódóan jelentős a kétéltű és hüllő állomány. A Bükkös-patak zárt hűvös mikroklímájának fenntartása elengedhetetlen az élőhelyhez kötődő fajok (pirosló hunyor, kövirák, petényi márna) fennmaradása érdekében, ezért az élőhely megbontása ill. megsemmisítése természetvédelmi szempontból káros. Előbbiek miatt a nyomvonalat a már meglévő híd igénybevételével ( E változat) indokolt megvalósítani, a Bükkös-patakon új híd létesítése, a kísérő éger ligeterdőt megbontó A és D változat megvalósítása természetvédelmi szempontokkal ellentétes. A hatásterület lehatárolását megalapozó kiegészítő dokumentáció alapján megállapítható, hogy a zajterhelés egyes nyomvonalrészeken - a 45 db-es zajgörbe alapján - a 120 m-t is elérheti. Az élővilágra, különösen az állatokra gyakorolt zajhatás túlmutat a felvonulási terület által lehatárolt 50 m-es közvetlen hatásterületen. A Natura 2000 Korm. rendelet 10/A. (1) (3) bekezdése értelmében: (1) Az a terv vagy beruházás, amely az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján jelentős hatással lehet valamely Natura 2000 területen előforduló, annak kijelölésének alapjául szolgáló, a 2. B) vagy 3. B) mellékletben felsorolt kiemelt közösségi jelentőségű fajra vagy a 4. B) mellékletben felsorolt kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusra, - a (3) bekezdés kivételével - kizárólag kiemelt fontosságú közérdekből fogadható el, illetőleg engedélyezhető. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából kiemelt fontosságú közérdeknek minősül az emberi egészség és élet védelme, a köz biztonságának a fenntartása, valamint a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése. (3) A Natura 2000 területen előforduló kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusra vagy kiemelt közösségi jelentőségű fajra várhatóan jelentős hatással lévő olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amelyhez - a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül - egyéb kiemelt fontosságú közérdek fűződik, ki kell kérni az Európai Bizottság véleményét. Egyéb kiemelt fontosságú közérdeknek minősülhetnek különösen a 4. (2) bekezdés a) pontjában foglalt, az ország társadalmi-gazdasági fejlődését szolgáló célok. 11

12 A szentendrei nyugati tehementesítő úttal kapcsolatban megállapítható, hogy a beruházás kiemelt közérdeknek nem minősíthető, az emberi egészség és élet védelmét közvetlenül nem szolgálja, az egyéb kiemelt fontosságú közérdek megállapítása bizonyításra szorul tényszerű adatokkal. A Natura 2000 Korm. rendelet 4. (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, a Korm. rendelet 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 7. (2) bekezdése alapján a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: a) gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről. A Tvt. 8. (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A Tvt. 42. (1) és (2) bekezdése értelmében tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről. A Tvt. 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Természetvédelmi szempontból az A nyomvonal alternatívájaként tervezett E betétváltozat kedvezőbb, továbbtervezésre javasolt. A Tófenék területen tervezett A változatra és B, C, F betétváltozatokra környezeti hatásvizsgálat elkészítése szükséges. A pályatest szakasztól függően 6 m-t meghaladó magasságú töltésben ill. 10 m mély bevágásban is halad. Az út tájkarakterre gyakorolt hatásának részletesebb vizsgálata szintén indokolt. Összességében megállapítható, hogy a beruházás a Natura 2000 terület természetvédelmi helyzetére jelentős mértékben kedvezőtlen hatással járhat, védett fajok, populációk jelentős csökkenését, élőhelyek fragmentációját okozhatja, továbbá a töltés-bevágásból adódó tereprendezés a táji jellegben jelentős változást okozhat. A környezet terhelésének nagysága és jelentősége miatt táj- és természetvédelmi szempontból az érintett területeken várható hatások feltárásával, további adatok gyűjtésével és értékelésével kell meghatározni a Rendelet 5. számú mellékletének 2. bekezdés cb) pontjában foglaltak alapján szükséges környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás során. Vízvédelmi, zaj- és levegőtisztaság-védelmi, valamint hulladékgazdálkodási szempontból a Rendeletben foglaltakon kívül külön előírások, illetőleg szempontok meghatározását a környezetvédelmi hatásvizsgálati dokumentáció összeállításához nem tartotta szükségesnek a Felügyelőség. 12

13 A fentiekre tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 67. (2) bekezdése alapján, a Rendelet 5. - ának (2) bekezdés da) és ga) pontjai, illetve a Ket. 71. (1) és a Ket. 72. (1) bekezdései figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A környezetvédelmi engedély iránti kérelem és a környezeti hatástanulmány benyújtásának határidejét a Rendelet 5. (7) bekezdése határozza meg. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. (3) bekezdése és a Ket. 80. (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján ( és a központi rendszeren ( közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Szentendre, Budakalász és Pomáz Város Önkormányzatok Jegyzőinek, akik kötelesek a határozat kézhezvételét követő ötödik munkanapon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyzők a határozat közzétételét követő három munkanapon belül tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Ket. 72. (1) bekezdésének ee) pontja alapján tájékoztatom, hogy a Felügyelőség a Kvtv. 67. (4) bekezdésében meghatározott eljárási határidőn belül határozott, illetőleg gondoskodott a döntés közléséről, mivel tárgyi eljárásban az ügyintézés határidő leteltének napja: december 21. A Ket. 33. (3) bekezdésében foglaltak az ügyintézési határidőbe nem számítanak bele. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják az ügyfél részére. Az igazgatási szolgáltatási díj a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet I. fejezetének 49. pontja alapján került megállapításra. A jogorvoslati eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldi. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Jelen döntés fellebbezés hiányában a közléstől számított 10. munkanapot követő napon a törvény erejénél fogva, külön értesítés nélkül jogerőssé válik. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, december Dolla Eszter s. k. igazgató