13. A magyar flóra veszélyeztetettsége. Veszélyeztető tényezők. Természetes veszélyeztetettség. Az emberi civilizáció káros hatásai.

Átírás

1 13. A magyar flóra veszélyeztetettsége. Veszélyeztető tényezők. Természetes veszélyeztetettség. Az emberi civilizáció káros hatásai. Területi igénybevétel. Termőhelyi viszonyokat megváltoztató tényezők. Művelési mód megváltoztatása. Virágszedés, növénygyűjtés, kereskedelem. Az állatvilág mint veszélyeztető tényező. Növénygyűjtés tudományos célra és a növényfényképezés.

2 A magyar flóra veszélyeztetettsége A védetté nyilvánítás egyik szempontja Veszélyeztetett lehet:» egyed» egy populáció» a faj teljes népessége Megítélése az elterjedési terület különböző pontjain másmás lehet

3 A veszélyeztetettség mutatói: 1. A faj populációinak kiterjedése, mérete 2. Terjeszkedési-pusztulási tendenciák jellemzői 3. A populációk genetikai változatossága alkalmazkodó képesség ivaros folyamatok jelentősége 4. Életmód, specializáltság külső feltételeinek megléte (megporzók,termésterjesztők megléte)

4 Veszélyeztető tényezők Minden környezeti hatás, amely a fajok populációinak számát és a populációk egyedszámát csökkenti I. TERMÉSZETI TÉNYEZŐK Paraziták, gradációk Növényevők, vadgazdálkodás Időjárási tényezők, globális felmelegedés Tűz, földcsuszamlások.. Sok jelenség mögött ez esetben is az emberi tevékenység áll!

5 II. EMBERI TEVÉKENYSÉGHEZ KÖTŐDŐ TÉNYEZŐK 1. Területi igénybevétel társadalmi fejlesztések, építkezések, utak 2. Művelési módok és megváltoztatásaik mezőgazdaság, erdészet, bányászat Gyepek feltörése löszgyepek, lápok

6 Gyümölcsös- és szőlőtelepítés hegylábi löszgyepek veszélyforrása Sziklagyepek, sztyeprétek beerdősítése kopárfásítások dolomitgyepekben Halastavak létesítése mélyedések, lápi élőhelyek medrében Bányászat, anyag- és gázkitermelés Bélkő Szársomlyó, Tapolcai - medence

7 0 3. Termőhelyi viszonyok megváltoztatása Csatornázás, lecsapolás, tőzegkitermelés Nyírség, Ecsedi láp, Rétköz, Szigetköz Karsztvíz és talajvíz kiemelés Tatabányánál, Nyírád környékén Erdők tarvágásos véghasználata Intenzív gyepgazdálkodás, felülvetés Bátorligeti Nagylegelő

8 Kaszálás, hagyományos hasznosítás elmaradása gyepes élőhelyek beerdősülése Gyertyánkút Klimatikus változások (környezet szennyezéssel is összefügghetnek) Mikroklimatikus változások Környezetszennyezés talaj, víz, levegő Libatartás, libalegeltetés Mű- és szerves trágyázás

9 Műtrágya- és vegyszerbemosódás, sodródások Intenzív, iparszerű mezőgazdasági művelés Tájidegen fafajok bevezetése Tájidegen gyomok terjedésének elősegítése Tápanyag-feldúsulás Túllegeltetés Vad túltartás Tűz Tolólapos tuskózás

10 4. A termőhely, vegetáció mechanikai károsítása Intenzív turizmus Katonai tevékenység, moto-cross, más járművek 5. Növényeket közvetlenül veszélyeztető tényezők Virágszedés, növénygyűjtés, kereskedelem Beolvasztó (introgresszív) hibridizáció Gyomirtás Tudományos célú növénygyűjtés Növényfényképezés 6. Özönnövények (invázív gyomok)

11 Emberi tevékenység is elősegítheti fajok továbbélését (kiemelt másodlagos élőhelyek) Szigetszerűen szántásból kimaradt halmok menedéket szolgáltatnak a szántók előtti egykori növényzetnek, ősgyepek jöhetnek létre Felhagyott szőlők néhány évtized után hegylábi helyzetben jól regenerálódó helyek Gyümölcsösök alja, különösen ha gyepes, sok jó fajt rejt. Vas megyei gesztenyések. Duna-Tisza közi nem ős ősborókások jó fajgyűjtők

12 Nyírségi akácosok alján három tavaszi védett geofiton is él. Vágásterületek egyes fajok feldúsulását biztosítják Telepített fenyvesek alja Kutak, kőfalak páfrányok átmentői Pionír védetteknek jók a felhagyott bányák, töltések, kubikok, nemesnyárasok (orchideák, korpafüvek, páfrányok) Időnként elárasztott területek a védett iszapnövényeknek jó élőhelyek Kavics, sóder és kőbányákban

13 A ritkaság természetvédelmi értékelése A védetté nyilvánítás egy további szempontja. Veszélyeztetettséggel társul általában a védetté nyilvánításkor. Egy közösségen belül ha egy faj tömegessége kicsi nem ok a védelemre: régió, ország, földi kitekintés szükséges Tőzegmohák Mo.-on ritkák, É-on tömegesek és közönségesek

14 Ritka faj kontra gyakori faj: kis area (lokális endemizmusok) sehol sem tömeges (visszaszorulóban van, faji sajátosság) nagy area helyenként tömeges specialista (pl. lápi növények) generalista

15 NÁD: nagy area, generalista, helyenként tömeges TŐZEGMOHA: nagy area, specialista, helyenként tömeges KIS HOLDRUTA: nagy area, generalista, sehol sem tömeges KEREKLEVELŰ HARMATFŰ: nagy area, specialista, sehol sem tömeges

16 SZÉLESLEVELŰ SALAMONPECSÉT: kicsi area, generalista, helyenként tömeges HÜVELYES CSENKESZ: kis area, specialista, helyenként tömeges ÖLDÖKLŐ ASZAT: kis area, generalista, sehol sem tömeges TARTÓS SZEGFŰ: kis area, specialista, sehol sem tömeges

17 Ritkaság megítélése 1. Mit számolunk a tömegesség megítélésénél: egyedek kora, vegetatív hajtások, genetikai diverzitás 2. Hol számoljuk, milyen léptékben 3. Mikor számoljuk tavaszi aszpektus..

18 A ritkaság okai: (feltárása a kihalás megakadályozásához és a természetvédelmi intézkedéshez szükséges) Közvetlen pusztítás, élőhely rontás (külső ok) Populációs tulajdonság (belső ok) szaporodásbiológiai tényezők Természetes ok hosszú időn át nem ingadozó kis populációméret jellemzi Evolúciós ok endemizmusok és reliktumok kérdése mindkettő szorosan kötődik a ritkasághoz - endemizmus: rövid idő az elterjedéshez - reliktum: hosszú ideje alkalmazkodik ill. visszaszorul - reliktum endemizmus: fajfejlődésen megy át

19 Tornai vértő Onosma tornensis reliktum-endemizmus Juhász L. felvétele

20 Sárga ibolya Viola biflora reliktum faj Juhász L. felvétele

21 Magyar kökörcsin Pulsatilla pratensis subsp. hungarica Nyírségi endemikus faj