11. A növényfajok in situ és ex situ védelme. Területi védelem. Esettanulmányok. Növényszaporítások, növény kihelyezési programok.

Átírás

1 11. A növényfajok in situ és ex situ védelme. Területi védelem. Esettanulmányok. Növényszaporítások, növény kihelyezési programok.

2 Konzervációbiológiai alapfogalmak ÉLŐHELYEKRE 1. MEGELŐZÉS-PREVENCIÓ 2. FENNTARTÁS -KONZERVÁCIÓ - Hosszú távú, tartósító-rögzítő jellegű. 3. HELYREÁLLÍTÁS- REHABILITÁCIÓ Természetes regeneráló képességre alapozva Konzerváció vagy prezerváció? 4. FELÚJÍTÁS - REKONSTRUKCIÓ A hiányzó elemek mesterséges pótlása 5. LÉTESÍTÉS - KREÁCIÓ Az eredeti állapotnak megfelelő, új objektumok létrehozását célzó tevékenység

3 FAJVÉDELEM In situ fajvédelem a faj populációjának (-inak) természeti környezetét biztosítom azzal, hogy elhárítom az egyedekre ható közvetlen károsító tényezőket bekerítés, vízutánpótlás, turizmus kizárása Az evolúció alapjelenségei csak itt érvényesülhetnek maradéktalanul.

4 Ex situ fajvédelem Cél: fenntartás és szaporítás Ideiglenesen vagy véglegesen olyan helyre telepítjük a faj egyedeit, ahol fenntartásuk, szaporításuk és ellenőrzésük jobban biztosítható. Ezáltal lehetőség nyílik nagyobb számú egyed visszatelepítésére is, ha a veszélyeztető tényezőket megszüntettük. Lehetőségei:

5 1. Kerti nevelések Botanikus kertek, növénygyűjtemények, magánkertek 1. Genetikailag reprezentatív minta: 1-5 populáció mintavételezése ajánlott a fajtól függően egyed között elegendő nagy a populációméret 3. Ajánlatosabb a szaporító képleteket gyűjtése, elvitelük évelő növényeknél az ottmaradt populációt nem veszélyezteti (vannak inkább magról és inkább vegetatív módon felszaporítandó fajok)

6 Veszélyei: Bizonyos fokú szelekciót jelent Az új környezet nem lehet teljesen azonos az eredetivel alkalmazkodnak/vagy nem Ex situ monokultúrákban nagyobb a fertőzés veszély

7 2. Magbank Csak megőrzés Előnye a kis hely és kis laborigény Hátránya a csíraképesség gyengülése vagy elvesztése Mélyhűtés energiaköltségei vannak Időnkénti felnevelés kell a propagulumok megújítására

8 Indokolja a magbank létrehozását: A Kárpát-medence Európa egyik legrégibb kultúrája Nyolcezer éve növénytermesztés ötezer éve zöldségtermesztés kétezer éve gyümölcstermesztés. Ez kiegészült: a honfoglaló magyarság keletről hozott növényismerete a kereszténység felvételét követően a nyugatról érkező haszonnövény fajok és termesztési tapasztalatok Újvilág

9 Tápiószelei Agrobotanikai Intézet (TABI) 1993-tól országos koordinációs feladatokat ellátó, génforrás megőrző központ, a szántóföldi- és zöldségnövények közép- és hosszú távú megőrzésre, mivel a helyi körülményekhez alkalmazkodott fajták és változatok a növénynemesítés alapanyagai A hazánkban termeszthető szántóföldi és zöldségnövény fajokból közel 60 ezer tételt tartalmaz. Ezeket az ország területén és a környező országokban gyűjtötték + a helyi körülményekhez alkalmazkodott hazai tájfajták, eredeti termőhelyen ("in situ", "on-farm") történő fenntartásának szervezése és irányítása

10 3. In vitro módszerek modern biotechnológia szövet és merisztéma tenyészetekkel őrzik meg a genotípust génkönyvtár kifejlesztése a jövő lehetősége A hazai védett fajok közel 40% valamilyen módon már érintett vagy érintett volt az ex situ megőrzésben.

11 Visszatelepítés: a populáció méret növelésre Mit? 1. Fiatal növények 2. Propagulumok: -zárt vegetációban nem csírázik - nyílt vegetációban túlságosan védtelenek a fiatal egyedek Utógondozás fontossága!

12 Hová és mikor? -ahol megbízható adatok szerint korábban előfordult - a kipusztulást okozó tényezők már nem állnak fenn Esztétikai vagy szubjektív okokból történő telepítés flórahamísításnak minősül! A társulásalkotó fajok mesterséges telepítése is időszerű! - alapja a restaurációs biológiának

13 Sikerek az ex situ fajvédelemben Galántai Miklós, Kereszty Zoltán (Vácrátót) Telekia speciosa, Dianthus plumarius, Crambe tataria, Dracocephalum ruychiana Priszter Szaniszló Papp László debreceni Botanikus Kert kökörcsinek Mihalik Erzsébet Szegedi Botanikus Kert Nemzeti Parkok

14 Esettanulmányok az in situ védelemre I. Élőhely védelem 1. Keleméri Mohos-tavak (Nagy és mtsai. (2000) munkájából) 1951-től országos védettség. Kezelő az Aggteleki NP (60 ha, a két láp 2 ha ) 1999-ben kezelési terv

15 Kivonat a kezelési tervből a növényvilág oldaláról: Két kiemelt érték: 1. Az úszó tőzegmohalápok, reliktum jelleg 2. A Mohos-tavak fosszilis rétegsorai (tőzegteste év őskörnyezeti történéseinek információit őrzik) Feltártsága jó sok ismeret Veszélyeztető tényezők: Vízhiány mikroklíma szukcesszió

16 Adottságok: A lápok kis mérete - sérülékenység ténye Klíma szárazodása és melegedése Célkitűzés: Az úszólápot a recens és reliktum fajok védelmében a jelenlegi szukcessziós állapotban kell fenntartani. Ehhez: 1. A természetes vízszint visszaállítása 2. A vízpótlási alternatívák kidolgozása szomszédos vízgyűjtőből 3. A közvetlen hordalék bemosódásának kizárása

17 4. A vízgyűjtő területen semmiféle erdészeti tevékenység nem megengedett 5. Utakat fel kell számolni, vadállományt természetes szinten kell tartani 6. Rendszeres természetvédelmi hatóság jelenlétét biztosítani kell 7. Emberi zavarás megszüntetése 8. Pufferzóna megerősítése 9. A természetes degradációs folyamatok megállítása (nád, nyír terjeszkedése) 10. Kutatás, monitorozás folyamatosságát biztosítani kell

18 Civil szervezetek a rekonstrukciós munkákban (Hudák (2000) nyomán) MTE, Holocén, Zöld Akció, Ökológiai Intézet Beavatkozások, tapasztalatok: 1. Nádvágás: párologtatás, növeli a szerves anyag készletet, elfedi a tőzegmohát Júniusi, augusztus nádvágás, sarlóval, szelektíven, nyíret is, szerves anyag kihordás eredményes 2. Taposás a felhalmozódott holt nád felszíni eltávolítására vízszint alá először kísérleti parcellában, majd 100 négyzetméteren - előnyös, gyorsan elfedi a tőzegmoha, a túltaposás a békaszittyó elterjedésének kedvez 3. A lápot övező mocsáröv kitisztítása az úszóláp jelleg megtartására csökkentette a vadak károsítását is 4. Tölgymagoncok eltávolítása- csertölgy jó makktermés esetén invázív

19 2. Zempléni kékperjés hegyi kaszálók helyreállítása (Török és mtsai. 2006) A hegyvidéki másodlagos kaszálórétek fajgazdagságát a rendszeres kaszálás tarthatja fenn A fűavar halmozódása fajszegényedéshez és erdősüléshez vezet Kísérlet: több éven át évi egyszeri kaszálás után a kontroll négyzetekhez képest csökkent a füvek aránya a kétszikűekkel szemben, és nőtt a fajgazdagság.

20 3. Sziki és homoki legelők megmaradását az extenzív állattartás biztosíthatja Szarvasmarha kíméletes megfelelő állatszámmal Juhlegelés homogenizál a gyepek szegényednek Libatelepek csupasszá teszik a felszínt és a legelési körzeteiket Negatív hatásaik: talajtömörítés, homoktalajon az ellenkezője, túltrágyázás, fajszelekció, szabad felszíneken özönnövények: parlagfű, ezüstfa, akác Pl, a csenkeszek fényperjére vagy gumós perjére cserélődnek, szúrós növények túlszaporodása (bogáncs, iringó) ÉGETÉS után gyors regenerálódás, általában megnő a kétszikűek aránya időlegesen egy-egy faj tömegessé válik

21

22 II. Fajvédelem 1. Az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum subsp. Versicolor) a Nyírségben Fokozottan védett faj Erdőssztyep környezetben kialakult Mo.-i alfaj Előfordulás: Kaukázustól a Pireneusokig Mo.-on: Legnagyobb állománya a Dél-alföldön Ásotthalomnál gyepben a Nyírségben akácosok aljában Létravértes határában a legtöbb, másutt igen szórványos

23 A fajvédelemhez gyűjtött ismeretek: Nem hoz nagy tömegben sarjakat (új hagymagumókat) Rosszul csírázik (100/1) 7-8 év után hoz virágot ezután több évig virágzik és erősödik Csapadékosabb években több egyed virágzik Az átültetés a rossz megmaradási arány miatt kerülendő Cselekvés: A legnagyobb populációt kerítés védi az emberektől, állatoktól piaci ellenőrzések Az erdő alját rendszeresen cserjétlenítik A siska nádtippant visszaszorítják Szórványos előfordulási helyein tilos az erdő bolygatása Rendszeres felügyelet és populáció becslés

24 Gulyás Gergely fajvédelmi programja az egyhajúvirágra

25

26 2. A tarka sáfrány (Crocus reticulatus) a Nyírségben Erdőssztyep faj, napjainkban akácosok aljában található Itt kell megőrizni! Áttelepítést rosszul viseli - a jó szándék természetkárosításhoz vezetett. Az aljnövényzet kisebb bolygatását elviseli, sőt erősebben terjed. Letermelt akácosok tuskózása után eltűnik. Nyírségben nincs veszélyben, nagyobb populációi: Pac, Mézeshegyi tó mellett

27 Erdélyi hérics Molnár V.A. felvétele

28 3. Az erdélyi hérics (Adonis x hybrida) in situ védelme erdőssztyep faj, löszgyepekben első védett növényünk Két előfordulás: Mo. - Csorvás és Erdély- Szénafüvek 1936-tól folyamatosan követik a csorvási populáció változásait: TSz-eszesítés idején majdnem kipusztult, 91 tő Védetté nyilvánítás után : 460 tő 1999-től aktív védelem: 3-4 ezer tő

29 Veszélyeztető tényezői: Állatgyógyászati célú gyűjtés Kertbe telepítések Vegyszerek, műtrágyák Cserjésedés kökénnyel és ezüstfával Fűavar felhalmozódása Védelmi intézkedések: Pufferzóna létesítése Kerítés építés az földút melletti populációkhoz Rendszeres felügyelet Cserjeirtás Fűavar eltávolítás kora tavaszi perzseléssel serkenti az aszmagok csírázását

30 Ex situ védelem nem szükséges kisebb, nyílt talajfelszíneken jól csírázik További mesterséges populációk kialakítása viszont elengedhetetlen, jól védhető helyeken: Ecsegfalva határában az Ördögsánc löszgyepjébe Pusztaföldvár Nagytatársánc

31 Bókoló zsálya Salvia nutans

32 4. A bókoló zsálya (Salvia nutans) ex situ védelme löszgyepek erdőssztyep faja Jelenleg négy állomány a Dél-Tiszántúlon, ebből kettő telepített (Kondoros, Pusztaföldvár, telepített Ecsegfalva, Királyhegyes - KMNP) Természetes előfordulási helyén a ligeti zsályával hibrid alakot képez: Salvia x betonicifolia

33 Veszélyforrások: Élőhely gyomosodása, tarackbúza, nagy csalán nyomása A nagy fűavar akadályozza a természetes szaporulat felnövését Védelmi intézkedések: Termésérés utáni kaszálás Kora tavaszi perzseléses avarégetés Pufferzónák létesítése Kerti ex situ szaporítás: márciusi vetés, őszig előnevelés, földlabdával kiültetik Helyben magvetés

34 Pulsatilla patens

35 Pulsatilla patens védelme Bátorligeten

36 5. Tátogató kökörcsin Pulsatilla patens Kipusztulás szélén Egyetlen lelőhely hazánkban Veszélyeztető tényezők: állati kártevők, kis egyedszám miatti genetikai problémák, akác spontán terjedése, növénygyűjtés

37

38

39

40 6. Magyar kökörcsin Pulsatilla pratensis subsp. hungarica Bennszülött faj Veszélyeztető tényezők: gyepkonkurencia és gyomosodás Megoldás: megfelelő mértékű legeltetés Az állományok stabilizálására ex situ nevelt egyedekkel növelik a populációméreteket

41

42 7. Tornai vértő Onosma tornensis Reliktum endemizmus Csak az Aggteleki karszton Sziklagyepekben Veszélyeztető tényezők: bálványfa, feketefenyő, spontán cserjésedés

43

44 8. Magyarföldi husáng - Ferula sadleriana Reliktum endemizmus Öt egymástól elszigetelt kisebb állomány Valamennyi lelőhelye természetvédelmi területen van Veszélyeztető tényezők: vadkár (karógyökerét eszik) és illegális területhasználat Vadvédelmi kerítéseket használnak + vadállomány apasztása

45 Cypripedium calceolus

46 9. Boldogasszony papucsa Cypripedium calceolus Eurázsia hideg mérsékelt övének lakója Több nemzetközi egyezmény is védi Veszélyeztető tényezők: kiásás, begyűjtés Korábban 82 lelőhely, ma már csak 23, Kb tő, a legnagyobb 300 tős populáció, sok kicsit a kipusztulás fenyegeti