Ökológiai élőlényismeret 6. előadás. Invazív növények

Átírás

1 Ökológiai élőlényismeret 6. előadás Invazív növények

2 Az inváziós fajok kutatása Biológiai invázió: egy nem őshonos faj elterjedési területe és populációmérete adott tér- és időskálán monoton módon növekszik. Jelentős környezeti és anyagi kárt okoznak, pl. az USA-ban kb. 150 milliárd USD = milliárd Ft (Mo es teljes állami bevétele milliárd Ft) Az inváziós biológiai kutatások 4 fő területe: Mi tesz fajokat invázióra alkalmassá? Milyen tulajdonságok felelősek a közösségek invázióval szembeni eltérő ellenálló képességéért? Milyen hatást fejtenek ki az özönfajok? Hogyan védekezhetünk ellenük?

3 Emberi mobilitás Mezőgazdasági termesztés Energiafű Hadseregmozgások Virágföld Kisvirágú nebáncsvirág Mandulapalka

4 Kertek Botanikuskertek Vízijácint Moszatpáfrány Kagylótutaj Állatszállítmányok Magszállítmányok Díszárpa Parlagfű

5 Barrierek Invázió fázisai Fajok minősítése Tizes szabály Földrajzi barrier Eredeti előfordulás Őshonos Környezeti barrier I. (makrokörnyezet) Megjelenés új élőhelyen 1000 faj Reproduktív barrier I. (önálló szaporodás) Önállóan túlélő egyed Alkalmi 100 faj Reproduktív barrier II. Spontán megjelenés (rendszeres, önálló szaporodás) Terjedési barrier Állandó megtelepedés Meghonosodott 10 faj Környezeti barrier II. (antrpogén élőhelyek) Környezeti barrier III. (természetes élőhelyek) Újabb populációk antropogén élőhelyeken Újabb populációk természetes élőhelyeken Inváziós 1 faj

6 Egy sikeres invazív jellemzői Tág tűrésű fajok Jó terjedőképesség (térben és időben) Hatékonyszaporodás (pl. ivartalan és ivaros szaporodásra való képesség) Gyors egyedfejlődés, gyakran a rokonfajoknál nagyobb méret Selyemkóró (Asclepias syriaca) Kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)

7 Egy sikeres invazív jellemzői Természetes ellenségek, patogének hiánya Kevés közelrokon faj (niche) É-amerikai származás Vadszőlő fajok (Parthenocyssus spp.) Süntök (Echinocystis lobata)

8 Közösségek elözönölhetősége Legveszélyeztetettebb közösségek: Nyílt közösségek Szabad niche-k jelenléte Antropogén élőhelyek Távol vannak az adott invazív faj őshazájától Elszigetelt flóra és vegetáció fejlődés (pl. szigetek)

9 Milyen problémákat okozhatnak az invazívok? Őshonos fajok konkurensei, kompetítorai Hibridizálódhatnak őshonos fajokkal Termőhelyek jellemzőit átalakíthatják Óriási gazdasági károk Egészségügyi problémák (allergia) Termőterületek elvesztése Átalakíthatják az alapvető ökológiai folyamatokat (átalakító fajok)

10 Invazívok elleni védekezés

11 Kémiai védekezés Fontos, hogy a szer az invazív faj ellen hatásos legyen, de az őshonos fajokat minél kevésbé károsítsa Növényvédő szerek: vegyszerkönyves ill. anélkül is alkalmazható szerek Totális gyomirtók (glifozát tartalmú szerek pl. Medallon) Szelektív gyomirtók (pl. hormontartalmú NCPA tartalmú szerek) Allelopátián alapuló szerek Kijuttatás: permetezés, ecsetelés, beinjekciózás

12 Mechanikai védekezés Rendszeres (évente többszöri és több éven át tartó) kaszálással visszaszoríthatók pl. az aranyvesszők Kaszálás + szárzúzás vagy kecskékkel való legeltetés cserjék ellen hatásos

13 Biológiai védekezés Sokszor veszélyes, mert ilyenkor az invazív faj betelepített ellensége is invazívvá válhat Fügekaktusz (Opuntia inermis) Kaktuszmoly (Cactoblastis cactorum)

14 Esettanulmány ördögcérna irtása Ázsiai eredetű burgonyaféle Erőteljesen szaporodik vegetatívan Kombinált védekezés: mechanikai eltávolítás + vegyszeres kezelés + gyepesítés Lycium barbarum

15 Esettanulmány ördögcérna irtása

16 Esettanulmány ördögcérna irtása Előtte Utána

17 Magyarországi invazív fajok

18 Akác (Robinia pseudo-acacia) Jean Robin, XIII. Lajos udvari kertésze 1601, Franciaország Fasorok, homokfásítás Méhészet, tűzifa, ipari fa Erdők kb. 1/5-e akác, kb. 400 ezer ha Mo. területének majdnem 5 %-a Kemény héjú mag Hatékony térbeli és időbeli terjedés Magjai min. 50 évig életképesek, szkarifikáció (pl. tűz) Tő és gyökérsarjak Növeli a talaj nitrogéntartalmát, szimbionta N-kötő baktériumok és a levelek lebomlása Intenzív párologtatás

19 Gyalogakác Észak-amerikai eredetű Ártéri gyepeket és erdőket veszélyezteti Árvízvédelmi szempontból is káros Jól sarjad Sűrű állományokat képez Sok magja van, melyekkel hatékonyan terjed az áradások során Szinte lehetetlen ellene védekezni Amorpha fruticosa

20 Bálványfa Erdészeti szempontból értéktelen fafaj Magról és sarjról is jól terjed Erősen árnyékol Avarja tápanyag-többletet okoz Allelopatikus vegyületeket bocsájt ki a gyökerén át Hatása az akácéhoz hasonló Leghatékonyabb irtás: levelek és bevágott törzs ecsetelése 15%-os Medallonnal Ailanthus altissima

21 Selyemkóró (Asclepias syriaca) Mo.-i megjelenése sz második felében rohamos terjedés Jól terjedő magok Klonálisan is jól terjed tarackokkal Bolygatott területeken okoz gondot Gazdasági kár: pl. uborkamozaik vírus vektora Természetközeli társulások regenerációjának akadályozása Árnyékolás, ezért hatása különböző aszpektusokban eltérő

22 Aranyvessző (Solidago) fajok Észak-amerikai fajok Nagyon hatékony vegetatív terjedés Főként üde gyepeket, mocsarakat, lápréteket veszélyeztetnek, de szikeseken is előfordulnak Rendszeres, évi kétszeri kaszálással és szárzúzással esetenként visszaszoríthatók Szaponin-tartalma miatt az állatok nem legelik Kanadai aranyvessző (Solidago canadensis)

23 Parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) Észak-Amerikai eredetű Legnagyobb inváziós központ Európában a DNy Dunántúlon volt a II. világháború után Magjai a talajban akár 40 évig is életképesek Csírázás-gátló hatóanyagot termel Zavart, nyílt élőhelyek növénye, fényigényes Egészségkárosító (pollenekhez kötődő szennyeződések, allergia) Mo.-on a lakosság 15-20%-a allergiás rá A természetes élőhelyeket kevéssé veszélyezteti A ritka gyomtársulásokat veszélyezteti A szukcesszió során kiszorul Évi háromszori kaszálás, legeltetés Gyeptelepítés, utókezelés kaszálással

24 Terjedő őshonos fajok Agressszív kompetítor füvek, amelyek jelentősen csökkentik a gyepek fajgazdagságát Phragmites communis Calamagrostis epigeios

25 Ajánlott irodalom Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.) 2004: Biológiai inváziók Magyarországon Özönnövények I-II. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. Standovár T., Primack R. B. 2006: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó Balogh L., Botta-Dukát Z., Dancza I. 2000: A hazai flóra invazív növényeinek több szempontú elemzése. Acta Biologica Debrecina Oecologica Hungarica 11: 186.