NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA
|
|
- Sarolta Nagy
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport
2 Mik azok a gyepek? Mindenki tudja, hogy mik azok (ugye?) Sok definíció van Olyan természetes vagy féltermészetes élőhelyek melyeket meghatározza a füves vegetáció illetve a fák többnyire hiányoznak Főleg Poaceae, Juncaceae és Cyperaceae fajok dominálnak Vegetáció-borítás legalább 25% Cserje vagy félcserje borítás 33% alatt van Kriptogámok borítása alacsony
3 Mik azok a gyepek? 1.
4 Mik azok a gyepek? - 2
5 Mik azok a gyepek? - 3
6 Mik azok a gyepek? - 4
7 Mik azok a gyepek? - 5
8 Mik azok a gyepek? - 6
9 Mik azok a gyepek? - 7
10 Mik azok a gyepek? - 8
11 Mik azok a gyepek - 9
12 Mik azok a gyepek? - 10
13 Mik azok a gyepek? - 11
14 Mik azok a gyepek? - 12
15 Mik azok a gyepek? - 13
16 Gyepterületek a világon Kiterjedés: szárazföld 31-43%-a gyepterület millió négyzetkilométer (Mo. területének 600szorosa) Leginkább elfogadott besorolás PAGE (The Pilot Analysis of Global Ecosystems): 40,5% szárazföldnek gyep nagyobb arány mint az erdők vagy mezőgazdasági területek Ausztrália, Oroszország, Kína, Egyesült Államok és Kanada, ezek a teljes terület közel fele található
17 Gyepterületek a világon Füves puszták
18 Gyepterületek a világon Összes gyepterület
19 Palearktikus gyepek típusai Elsődleges, klímazonális gyepek Klímazónának megfelelő gyepközösségek, elsődlegesen fátlanok Sztyeppek (túl száraz) Alpesi gyepek (túl hideg vagy szél) Azonális és extrazonális gyepek Valamely okból nem telepszik meg rajtuk fás vegetáció Sziklagyepek (sekély talaj, erózió) Szikes gyepek (talaj sótartalma magas, vízgazdálkodása rossz) Másodlagos gyepterületek
20 GYEPI BIODIVERZITÁS A gyepterületek jelentős mértékben járulnak hozzá tájléptékben is a fajgazdagság megőrzéséhez A növényfajok több mint egyharmada gyepekben található meg (Korneck et al. 1998) A teljes fauna legalább ötöde, az európai lepkefauna közel kétharmada valamely életszakaszában gyepekhez kötött (WallisDeVries & van Swaay 2009) Dengler et al. (2014): Agriculture, Ecosystems & Environment 182: 1-14.
21 GYEPI BIODIVERZITÁS A gyepi biodiverzitás csökkenésének okai Területcsökkenés Beszántás, beépítés Spontán szukcesszió (hegyvidéki területeken) Erdőtelepítés Degradálódás Fragmentálódás Kezelés megváltozása (felhagyás vagy intenzifikáció) Megváltozott vízállapot és szárazföldi eutrofizáció Prach et al. (2016): Ch Rutledge Handbook of Ecological Restoration (in press)
22 GYEPI BIODIVERZITÁS Fajgazdag természetes állapotú gyepek területe világszerte szerte drasztikusan lecsökkent (45,8% átalakítva a m.ö.gy.) Wales természetközeli állapotú gyepek területe 90%-a tűnt el Svájc - extenzíven művelt gyepek közel 90%-a beerdősült Észtországi alvar vegetáció 59-94%-a tűnt el. Ukrajnai sztyeppterületek 97%-a tűnt el Ezzel összemérhető csökkenés Oroszország és Kazahsztán területén is.
23 MAGYARORSZÁGI GYEPTERÜLETEK Gyep művelési ágban lévő gyepek területe ha (KSH 2013-as adat) A 20. század első felétől napjainkig a területcsökkenés közel 60%-os Különösen intenzív volt ez a csökkenés a természetközeli állapotú gyepek esetében az 1950-es évek elejétől (mintegy 47,3%-al csökkent a területük) A síkvidéki területeken beszántás, beépítés és ültetvények létesítése; hegyvidéki, hegylábi területeken a felhagyást követő cserjésedés és beeerdősülés
24 MAGYARORSZÁGI GYEPTERÜLETEK A területcsökkenés az egyes gyeptípusokat nem egyenlő mértékben érintette A legjobb állapotban és kiterjedésben a szikes gyeptípusok maradtak meg hazánkban (mintegy 190 ezer ha). nem voltak alkalmasak mezőgazdasági művelésre, másodlagos szikesedés A löszgyepek és erdőssztyepp mozaikok elveszítették területük több mint 90%-át A nedves gyeptípusok esetében a vízállapot kedvezőtlen megváltozása miatt csak becsülhetően mintegy 80%-os a területcsökkenés.
25 MAGYARORSZÁGI GYEPTERÜLETEK A területcsökkenés az egyes gyeptípusokat nem egyenlő mértékben érintette Homoki gyepek (főleg homoki sztyepprétek) nagy része szintén eltűnt; lágyszárú inváziós fajok térnyerése (Asclepias syriaca) és faültetvények telepítése (Robinia pseudoacacia, Pinus sylvestris, P. nigra). Megváltozott intenzitású területhasználat. Hegylábi száraz és félszáraz gyepek állatállomány jelentős csökkenése miatt felhagyás és cserjésedés, erdősülés (pozitív trendek cserjeirtás támogatás)
26 GYEPEK SZEREPE Gyepek és diverzitásuk fenntartása igen fontos Biodiverzitás megőrzése és helyreállítása Megporzási rendszerek Biológiai védekezés Természetes élőhelyek összekapcsolása ökológiai folyosók Tájszintű biomassza produkció helyreállítása
27 GYEPEK SZEREPE Gyepek és diverzitásuk fenntartása igen fontos Erózió/defláció mértékének csökkentése Víz- és levegővédelmi feladatok ellátása Klímaváltozás elleni védekezés (szénraktárak) Térstruktúra szabályozása agrártájakon Tradicionális életmód és gazdálkodás Tájkép és kulturális értékek megőrzése
28 MIVEL FOGLALKOZUNK? Gyepterületeken zajló vegetációdinamikai folyamatok Spontán regenerációs és terjedési folyamatok Magbank és szerepe növényközösségek dinamikai folyamataiban Természetvédelmi célú gyeprekonstrukciók módszertesztelések, fejlesztések Gyepkezelési módszerek a gyepi ökoszisztémák fenntartására és működésére gyakorolt hatása
29 GYEPEK HELYREÁLLÍTÁSA A gyepi biodiverzitás csökkenésének okai Területcsökkenés Beszántás, beépítés Spontán szukcesszió (hegyvidéki területeken) Erdőtelepítés Degradálódás GYEPESÍTÉS /GYEPTELEPÍTÉS GYEPKEZELÉS MEGVÁLTOZÁSA Fragmentálódás Kezelés megváltozása (felhagyás vagy intenzifikáció) Megváltozott vízállapot és szárazföldi eutrofizáció Prach et al. (2016): Ch Rutledge Handbook of Ecological Restoration (in press)
30 GYEPESÍTÉS / GYEPTELEPÍTÉS A korábbi gyepközösség elemei hiányoznak - > Más természetes közösség van a helyén - > Mesterséges ökoszisztéma Helyreállítás alapvetően két módon lehetséges: Spontán természetes folyamatok és támogatásuk -> Spontán szukcesszió Technikai módszerekkel zajló gyeptelepítés - > Magvetéses gyepesítés - > Növényi anyag terítése (Széna, friss kaszálék)
31 GYEPKEZELÉS ÉS MEGVÁLTOZÁSA Felhagyás Hegyvidéki területeken főleg Alacsony produkciójú és nehezen elérhető gyepállományok Avarfelhalmozódás, cserjésedés és erdősülés Intenzifikáció Szerves és műtrágyák fokozott mértékű alkalmazása Felülvetés kultúrfajtákkal Túllegeltetés vagy évi többszöri kaszálás Gyepek rendszeres újratelepítése
32 GYEPKEZELÉS - ESETTANULMÁNYOK Hegyi kaszálórétek kezelése felhagyás és újrakezdett kaszálás hatásai Alacsony produkciójú természetes szikes gyepek és löszgyepek kezelése legeltetéssel Szürke marha vs. juh legeltetés hatása a biodiverzitásra Szürke marha legeltetés hatása eltérő szikes közösségek összetételére Tradicionális szabad legeltetés és félvad legelés összehasonlítása
TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPKEZELÉS
TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPKEZELÉS Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Növényökológia II. GYEPEK HELYREÁLLÍTÁSA A gyepi biodiverzitás csökkenésének
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenTECHNIKAI GYEPESÍTÉS MAGKEVERÉKEK
TECHNIKAI GYEPESÍTÉS MAGKEVERÉKEK Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Növényökológia II. TECHNIKAI GYEPREKONSTRUKCIÓ A spontán gyepesedés nem működik
RészletesebbenTECHNIKAI GYEPESÍTÉS EGYÉB MÓDSZEREK
TECHNIKAI GYEPESÍTÉS EGYÉB MÓDSZEREK Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Növényökológia II. NÖVÉNYI ANYAG BEJUTTATÁSA Magkeverékek vetése Alacsony
RészletesebbenA gyepek természetvédelmi jelentősége - Természetvédelmi szempontú gyeptelepítés
A gyepek természetvédelmi jelentősége - Természetvédelmi szempontú gyeptelepítés VALKÓ ORSOLYA DEBRECENI EGYETEM, ÖKOLÓGIAI TANSZÉK A gyepek jelentősége Hagyományos tájhasználat Gazdasági jelentőség Faji
RészletesebbenSpontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció
Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció VALKÓ ORSOLYA DEBRECENI EGYETEM, ÖKOLÓGIAI TANSZÉK Spontán szukcesszió Egyre szélesebb körben támaszkodnak rá Legtermészetesebb gyeprekonstrukciós
RészletesebbenBÍRÁLAT. Dr. Török Péter. Gyepi biodiverzitás helyreállítása: Spontán szukcesszió és gyepesítés című
BÍRÁLAT Dr. Török Péter Gyepi biodiverzitás helyreállítása: Spontán szukcesszió és gyepesítés című "MTA doktora" cím elnyerésére benyújtott értekezéséről A téma jelentősége Az utóbbi évtizedekben az európai
RészletesebbenDomb- és hegyvidéki gyepek rekonstrukciója a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger
Domb- és hegyvidéki gyepek rekonstrukciója a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" (LIFE12 NAT/HU/001028,
RészletesebbenKonzervációbiológia 7. előadás. Életközösségek helyreállítása
Konzervációbiológia 7. előadás Életközösségek helyreállítása Életközösségek védelme A fajok populációi a természetben közösségek tagjaiként léteznek, bonyolult kapcsolatrendszer fűzi őket más fajok populációihoz
RészletesebbenCurriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.
Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi
RészletesebbenSzarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő
Tóth Edina, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Kelemen András, Miglécz Tamás, Tóthmérész Béla, Török Péter Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában 2016.
RészletesebbenSzárazgyepek kezelése és helyreállítása a Felső-Kiskunságban
Szárazgyepek kezelése és helyreállítása a Felső-Kiskunságban Dr. Vadász Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása szeminárium Győr, 2015.05.20.
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenHogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?
Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenMezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály
Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
Részletesebben15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.
Részletesebben19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről
19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában
Részletesebben17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (...) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi
17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (......) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló
Részletesebben41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
RészletesebbenA kaszálás szempontjai természetvédő szemmel
A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel Sipos Katalin Gyepeink értékei Magyarországon viszonylag nagy kiterjedésű és kiemelkedően változatos jellegű természetközeli gyep található. Gyepek az ország
RészletesebbenNATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK
NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN. (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs²
TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs² ¹ Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, ² MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenKihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában
Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK
RészletesebbenAgricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November
Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)
RészletesebbenSzárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás
Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Török Katalin, Kröel-Dulay György, Rédei Tamás, Czúcz Bálint MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 2009. október 7. Aszály és szárazodás Magyarországon
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenHazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index
Hazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index Biró Marianna és Molnár Zsolt 1 Összeállította: Biró Marianna és Molnár Zsolt (MTA ÖK ÖBI, Vácrátót)
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel ZÖLDINFRASTRUKTÚRA URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, 2018. november 29. Csőszi Mónika Monika.csoszi@lechnerkozpont.hu Lechner Tudásközpont Térségi Tervezési
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Patás vadfajaink ökológiai szerepe az erdei ökoszisztémákban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 1 A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként
RészletesebbenHosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
RészletesebbenVIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere
VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenÖkológiai élőlényismeret 6. előadás. Invazív növények
Ökológiai élőlényismeret 6. előadás Invazív növények Az inváziós fajok kutatása Biológiai invázió: egy nem őshonos faj elterjedési területe és populációmérete adott tér- és időskálán monoton módon növekszik.
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.
Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Iktatószám: 92274-2-3/2013. Ügyintéz : Müller Ivett Tárgy: Téli legeltetési engedély Hiv. szám: Melléklet: Nánási Gyuláné 6090
RészletesebbenMezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program
Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási
RészletesebbenA Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve
A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti
RészletesebbenTermészetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések
RészletesebbenVIDÉKKUTATÁS 2012-2013
VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:
RészletesebbenBIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András
1 BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András A biodiverzitás korunk kulcsszava, mely a görög biosz, illetve latin diversitas szavak jelentésének megfelelően a biológiai sokféleséget jelenti ideértve mind a genetikai,
RészletesebbenFontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
RészletesebbenTermészetvédelmi kezelés
Természetvédelmi kezelés Magára hagyás, bekerítés egyensúlyi paradigma természetes, önálló életközösségek (? van) zárt rendszert feltételez gátolja a természetes zavarást is Kezelés nem egyensúlyi paradigma
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenBátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
RészletesebbenTermészeti örökség a hagyományos gazdálkodás végnapjaiban: hogyan tovább? Hartel Tibor
Természeti örökség a hagyományos gazdálkodás végnapjaiban: hogyan tovább? Hartel Tibor IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Tudományoktól a döntéshozatalig Szeged, 2014 november 20-23 Kiemelkedő
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPKEZELÉS - II ÉGETÉS
TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPKEZELÉS - II ÉGETÉS Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Növényökológia II. A TŰZ ÉS SZEREPE Természetesen vagy mesterségesen
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenA kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai
A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi
RészletesebbenMiért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?
Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására
RészletesebbenMezőgazdasági művelés alá vonás (kivéve lecsapolás és égetés) Mezőgazdasági művelési mód változása (kivéve lecsapolás és égetés)
1. melléklet A közösségi jelentőségű fajokra és élőhelytípusokra ható veszélyeztető tényezők (az élőhelyvédelmi irányelv 17. cikk szerinti jelentéséhez jóváhagyott lista a tengeri tényezők nélkül) Kód
RészletesebbenÉlőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat
Részletesebben15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.
15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus
RészletesebbenOrszágos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv
Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv 2014-2020. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens
Részletesebbenhazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály
A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi
RészletesebbenValkó Orsolya Restaurációs ökológia
Konzervációbiológia - 10. előadás Valkó Orsolya Restaurációs ökológia Táji léptékű veszélyeztető tényezők Fragmentáció Tájidegen faültetvények Vonalas létesítmények Inváziós fajok Nem megfelelő kezelés
RészletesebbenVadontermő gyógynövények a hazai vegetációban
Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők
Részletesebben15/1991. (XII. 24.) KTM rendelet a Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület létesítéséről
15/1991. (XII. 24.) KTM rendelet a Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület létesítéséről A természetvédelemről szóló 1982. évi 4. törvényerejű rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 8/1982. (III. 15.)
RészletesebbenA hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium
A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának
RészletesebbenA Bátorligeti Nagy-legelő (HUHN20036) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
A Bátorligeti Nagy-legelő (HUHN20036) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014. Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi
RészletesebbenTermészet- és környezetvédelmi technikus. Természet- és környezetvédelmi technikus
123-06 Természet- és környezetvédelemi technikus feladatok A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN
VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,
RészletesebbenTurizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
RészletesebbenKörnyezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) A bioszféra változásai
Az erdőirtás, mint globális probléma Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) A bioszféra változásai 2018/2019-es tanév II. félév Dr. habil. Zseni Anikó
Részletesebben4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
RészletesebbenRekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra
Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Csurgai Bence (DQBWSB) ELTE TTK Környezettan szak 2014.01.29 Konzulens: Dr. Farkas János Bevezetés Fajok eltűnése/kihalása Miért? Példafajok
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1605/2008. Tervezet a Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 15/1991. (XII. 24.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenHazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években
Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években 1 Nagy Z., 1 Pintér K., 2 Barcza Z., 3 Horváth L., 1 Balogh J., 1 Czóbel Sz., 2 Weidinger T., 1 Tuba, Z. 1 Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, Szent
RészletesebbenROMÁNIA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI ÉS FENNTARTÁSUK KEZELÉSI MÓDSZEREI
Bartók Katalin ROMÁNIA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI ÉS FENNTARTÁSUK KEZELÉSI MÓDSZEREI Ábel Kiadó Kolozsvár, 2012 BCU Cluj-Napoca n EDIU201200123 A könyv megjelenését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta
RészletesebbenMelléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez
Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez 1. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződés alapján a komplex tájékoztatási tevékenység: gazdálkodói
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenÉrsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek (HUKN 20033) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési dokumentum (1. Javaslattevő fázis)
Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek (HUKN 20033) NATURA 2000 terület fenntartási terve Egyeztetési dokumentum (1. Javaslattevő fázis) Készítette: Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László
RészletesebbenÁtál ás - Conversion
Átállás - Conversion Kezdeti lépések megismerni az ökológiai gazdálkodás szabályait általános szabályok, szemlélet rendeletek EU 2092/91, 1804/1999 (140/1999, 2/2000, 82/2002) tápanyag gazdálkodás talajművelés
Részletesebbenlétük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge
Legelők létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Sok legelő esetén kockázatot jelent más földhasználati mód, vagy éppen a
RészletesebbenA PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
Részletesebben9/2012. (II. 21.) VM rendelet. az Iváni-szikesek természetvédelmi terület létesítéséről
9/2012. (II. 21.) VM rendelet az Iváni-szikesek természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
RészletesebbenA Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei
A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok
RészletesebbenEco new farmers. 1. Modul - Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba. 1. rész Az ökológiai gazdálkodás története
Eco new farmers 1. Modul - Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba 1. rész Az ökológiai gazdálkodás története 1. Modul - Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba 1. rész - Az ökológiai gazdálkodás története www.econewfarmers.eu
RészletesebbenA Nyírgyulaji Kis-rét (HUHN20125) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
A Nyírgyulaji Kis-rét (HUHN20125) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet-
RészletesebbenAz állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában
Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura
RészletesebbenGYEPI BIODIVERZITÁS HELYREÁLLÍTÁSA: SPONTÁN SZUKCESSZIÓ ÉS GYEPESÍTÉS
MTA doktora Pályázat GYEPI BIODIVERZITÁS HELYREÁLLÍTÁSA: SPONTÁN SZUKCESSZIÓ ÉS GYEPESÍTÉS Doktori értekezés tézisei Dr. Török Péter Debrecen, 2014. Bevezetés Az utóbbi évszázadban az európai gyepek területe
RészletesebbenMennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
RészletesebbenTervezet. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/461/2009. Tervezet a Maconkai-rét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A Maconkai-rét természetvédelmi
RészletesebbenA HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN
Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG
RészletesebbenA NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI
A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI MAGYAR IGAZSÁGÜGYI AKADÉMIA BUDAPEST 2019. MÁRCIUS 28. Készítette: Dr. Kovács Attila Tvt. 60. AZ ÜGYÉSZ SZEREPE A TERMÉSZETVÉDELEMBEN
RészletesebbenInváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben
Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben Radovics-Bang Zsuzsanna Emese Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Környezetvédelmi
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenHonvédelem és természetvédelem a Kisalföldön
Tisztelt Természetvédő Barátunk, Kedves Olvasó! A Life+ közösségi program finanszírozásával 2009 februárjában négy szervezet együttműködésével, a hazai honvédelmi-természetvédelmi akciócsomag részeként,
RészletesebbenA biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján
A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,
Részletesebben