Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek (HUKN 20033) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési dokumentum (1. Javaslattevő fázis)

Átírás

1 Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek (HUKN 20033) NATURA 2000 terület fenntartási terve Egyeztetési dokumentum (1. Javaslattevő fázis) Készítette: Akusztika Mérnöki Iroda Kft Baja, Szent László u sz.

2 A NATURA 2000 fenntartási terv elkészítésében közreműködők: A téma szakmai koordinátora: A vállalkozó képviselője: A projekt szakmai résztvevője, a terv készítője: Tan Attila projektvezető, Akusztika Mérnöki Iroda Kft., ügyvezető, okl. gépészmérnök Kalmár Viktória projektvezető-helyettes, Akusztika Mérnöki Iroda Kft., irodavezető, minőségügyi munkatárs Agócs Gábor megbízott táj- és természetvédelmi szakértő, okl. környezetmérnök Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait a NATURA 2000 fenntartási terv elkészítésében való közreműködéséért.

3 TARTALOMJEGYZÉK Egyeztetési dokumentum (1. Javaslattevő fázis) Bevezető I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1.1 Név 1.2. Azonosító kód 1.3. Kiterjedés 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és/vagy fajok 1.5. Érintett települések 1.6. Jogi helyzet 1.7. Tervezési és egyéb előírások 2. Veszélyeztető tényezők 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1.Természetvédelmi célkitűzések, a terület rendeltetése 3.2.Kezelési javaslatok Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok Élőhely-rekonstrukció és élőhely-fejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Faj szintű monitorozás Közösség szintű monitorozás Élőhely szintű monitorozás Területkezelések hatásainak monitorozása A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint művelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer Javasolt agrártámogatási rendszer A javasolt Natura 2000 kifizetés integrálása egyéb támogatási programokkal Egyéb A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja A kommunikációs cél Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel II. Megalapozó dokumentáció 1. Természeti adottságok 1.1. A Natura 2000 területegység természeti adottságainak és a területhasználatának (mezőgazdaság, erdészeti hasznosítás) rövid, általános jellemzése 2. A kijelölés alapjául szolgáló jelölő élőhelyek, jelölő fajok és egyéb jelentősebb védett fajok a NATURA 2000 területen 3

4 3. Felhasznált irodalom 4. Térkép-, és egyéb mellékletek 1. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója 2. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe 3. sz. melléklet: A tervezési terület védettségi térképe 4. sz. melléklet: A tervezési terület Á-NER térképe 5. sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egység térképe 6. sz. melléklet: A tervezési terület NATURA 2000 jelölő élőhelyek térképe 7. sz. melléklet: A tervezési terület kataszteri térképe 8. sz. melléklet: Natura 2000 területek egységes kezelési előírásai 9. sz. melléklet: Natura 2000 fogalomtár 4

5 Bevezető A Natura 2000 területek az európai, közösségi jelentőségű ritka és veszélyeztetett fajok illetve élőhelyeik hálózata. Kijelölésük célja a fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fejlesztése illetve helyreállítása. A védelem céljait az Európai Unió két irányelvében határozta meg, amelyekben egyben kötelezi a tagországokat a Natura 2000 hálózat lehatárolására re az országban 512 Natura 2000 terület, közel km 2 (2 millió ha) nagyságban került kijelölésre. Ezzel hazánk a pannon biogeográfiai régió tagjaként jelentős mértékben járul hozzá Európa természeti értékeihez. A hazai Natura 2000 területek kijelölését a 275/2004.(X.8.) Kormány rendelet határozza meg, a területek helyrajzi szám szintű kihirdetése pedig a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben található. Az irányelvek céljainak teljesítése érdekében a tagállamok a Natura 2000 területekre fenntartási terveket készíthetnek. Ezekben többek között rögzítik a természetvédelmi célkitűzéseket és a területhasználókkal együtt kialakított kezelési előírásokat javaslatok formájában. Ezek alapját képezhetik az egyes területeken igényelhető agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseknek, amelyek az aktuális agrárkörnyezetgazdálkodási jogszabályokban jelennek meg. A fenntartási terv jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Jelen tervezés keretében 2008 után 2013-ban is, uniós forrásból finanszírozott formában folytatódik hazánkban a fenntartási tervek készítése. A tervezést végigkíséri egy új típusú, széles körű és nyílt kommunikáció, amelynek célja, hogy lehetőséget biztosítson minden érintett számára a tervezésbe való bekapcsolódásra. Ezáltal valósulhat meg a fenntartási tervek elkészítésének hármas célja: 1. Az egyes Natura 2000 területek érintettjei földtulajdonosok, gazdálkodók és egyéb területhasználók megismerhessék azokat a természetvédelmi értékeket, szempontokat, amelyek a terület kijelölését szükségessé tették. 2. Az érintettekkel közösen olyan gazdálkodási előírások fogalmazódjanak meg, amelyek betartásával egyfajta önkéntes feladatvállalás formájában a területen gazdálkodók közreműködnek a természeti értékek megőrzésében és gyarapításában. A nyílt tervezési folyamatban a különböző érdekcsoportok álláspontja tükröződjön és alakuljon ki párbeszéd a területek jó kezelése érdekében és mindez tanulságul szolgáljon majd a további Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítésekor. 3. A területek részletes ismertetésével, javasolt kezelési, használati módokkal segítséget, iránymutatást nyújtson a gazdálkodókon kívül egyéb földhasználóknak, önkormányzatoknak, lehetséges beruházóknak, fejlesztőknek és a Natura 2000 területtel érintett lakosságnak. A tervezés eredményeként elkészült a Natura 2000 terület fenntartási tervének megalapozó dokumentációja. A megalapozó dokumentáció a felhasználók széles körének információkat ad a biotikai és abiotikai értékekről, összegzi, értékeli a jelenlegi területhasználatot. A későbbi terv tartalmazza majd az agrár-támogatási rendszerbe illeszthető, művelési ághoz köthető illetve nem köthető kezelési előírásokat, melyet a felhasználók tervek, pályázatok készítéskor, konkrét területkezelési megvalósítás során, illetve a hatósági szervek államigazgatási döntésekben tudnak felhasználni. Az ideális területkezelések végrehajtását segítő támogatási rendszerek mikéntjére vonatkozóan is javaslatokat fogalmaz meg, amiket a különböző állami, uniós stb. támogatási rendszerek kialakítása, pályázati támogatások megítélése során tudnak figyelembe venni a döntéshozók Jelen dokumentáció a Natura 2000 terület fenntartási terv tervi részét képezi a 5

6 javaslattevő fázisban, amely egyeztetési anyagként a területi illetékességű érintett szervezeteknek valamint gazdálkodóknak kerül véleményezés céljából kiküldésre. A tervek egyeztetése az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet szerint történik. 6

7 I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai Név Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Azonosító kód HUKN Kiterjedés 240,26 ha, a terület 6 különböző egységből áll A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és/vagy fajok Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőzési terület Közösségi jelentőségű élőhelytípus Szubkontinentális peripannon cserjések Natura 2000 kód 40A0 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek 6210 és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (*fontos orchidea-lelőhelyei) Síksági pannon löszgyepek 6250 Közösségi jelentőségű növényfaj A területen nincs jelölő növényfaj. Közösségi jelentőségű állatfaj A területen nincs jelölő állatfaj. Madárvédelmi terület Nincs Érintett települések Császártöltés, Érsekhalma, Nemesnádudvar 7

8 1. 6. Jogi helyzet Egyéb védettségi kategóriák Országosan védett természeti terület: A 6 egységből álló NATURA 2000 terület egyik területe az Érsekhalmi Hét-völgy Természetvédelmi Terület. A TT-t a 23/1998. (VII.10.) KTM rendelet hirdette ki. Érintett ingatlan: Érsekhalma külterületi 016 hrsz. Kiterjedése 25,8 ha. A védetté nyilvánítás célja a gyepfeltörések következtében visszaszorult feltöretlen löszgyep növény- és állatvilágának megmentése, géntartalékuk megőrzése. A védett terület természetvédelmi kezeléssel járó feladatait a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság látja el. A többi 5 területegységnek országos vagy helyi védettsége nincs. Országos Ökológiai Hálózat: A terület legnagyobb arányban magterületként (90%, 5 területegység) azonosított, kisebb részben (10 %, 1 területegység) nem tartozik bele Természetvédelmi kezelés szervei Illetékes I. fokú természetvédelmi hatóság: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban ATI-KTVF) Működési területében érintett nemzeti park igazgatóság: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban KNPI) Tervezési és egyéb előírások A) A tervezési területre vonatkozó tervek Magyarország Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terve, 2010 Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Budapest Körzeti Vadgazdálkodási terv, 2007 Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati és Halászati Osztály, Kecskemét Körzeti Erdőterv, MGSZH Erdészeti Igazgatóság, Kecskemét Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terve, 2011, Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 19/2011. (XI.29.) önkormányzati rendelete, Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés 190/2011. (XI.25.) Kgy. határozata Településrendezési tervek: Császártöltés: - Császártöltés Község Képviselő-testületének () Ök. rendelete a településrendezési tervről és a helyi építési szabályokról, 8

9 Érsekhalma: - Érsekhalma Község Képviselő-testületének () Ök. rendelete a településrendezési tervről és a helyi építési szabályokról, Nemesnádudvar: - Nemesnádudvar Község Képviselő-testületének 13/2002. (IX.30.) Ök. rendelete a településrendezési tervről és a helyi építési szabályokról B) A tervezési területre vonatkozó előírásokat tartalmazó jogszabályok - A természet védelméről szóló évi LIII. törvény - A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009.évi XXXVII. törvény A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló évi CII. törvény - Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet - Az Érsekhalmi Hét-völgy Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 23/1998. (VII.10.) KTM rendelet, Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendelet Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet A természet védelméről szóló évi LIII. törvény erejénél fogva védett szikes tavak jegyzékéről szóló 8006/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet 9

10 Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mező- gazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 132/2004. (IX.11.) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támgatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet 2. Veszélyeztető tényezők A legtöbb érintett löszvölgyben a gyepterület bárminemű kezelésének hiánya okán az értékes löszgyepek degradációja, erőteljes cserjésedés és adventív fás- és lágyszárú okozta fertőzése jellemző. Az erdőterületekre jellemzően tájidegen fajok homogén állománya jellemző (akác, fekete fenyő), a gyepterületekkel határos szélein veszélyforrásként jelenik meg a sarjakkal terjedő állománya, illetve árnyékoló hatása miatt. A löszvölgyek alsó és felső határában szomszédos szántóterületek növelésével, illetve kemikáliák, szerves anyagok bemosódásával csökken, illetve ezzel együtt degradálódik a löszgyepek vegetációja. Esetenkénti terepmotorozás, quadozás, off-road tevékenység szintén veszélyezteti a löszvölgyek gyepfelületét. Belső veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? A04.03 Legeltetés hiánya H 70 J03 egyéb élőhely-átalakulások H Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos 10

11 A02 művelési mód változása M 20 A03.03 kaszálás felhagyása, hiánya M 60 A04.01 intenzív legeltetés M 15 K02 természetes élőhely átalakulások, szukcessziós folyamatok M 50 A04 legeltetés L 40 G01 szabadtéri sportok, szabadidős tevékenységek L 5 D01 utak L 5 orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett 11

12 A07 Kemikáliák bemosódása L 5 változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása Külső és mindkettőre igaz veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? B02 erdőgazdálkodás (beleértve az ültetvényeket is) H 30 I01 idegenhonos inváziós fajok H 30 I02 A06 problémát jelentő őshonos fajok egyéves vagy évelő lágyszárú növénytermesztés H 30 M Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 12

13 A07 biocid termékek, hormonok, kemikáliák M 10 A08 trágyázás M 5 E01 lakóterület M 5 J01 tűz és tűz visszaszorulása M Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 3. Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Általános célkitűzés: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségő fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A jelölő élőhelyek kiterjedése és konnektivitása ne csökkenjen. Ennek érdekében a jelölő pusztai élőhelyek és fajok állományainak térbeli kapcsolatait rontó, természetvédelmi célt nem szolgáló erdőtelepítések kerülendők. A 6250 (síksági pannon löszgyep) és 6210 (meszes alapkőzetű féltermészetes gyepek) jelölő élőhelyek típusonként külön összesített területük legalább 10%-án növekedjen, elsősorban a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása így a legeltetett állatok 13

14 mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a túllegeltetés és alullegeltetés megszüntetése, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén Kezelési javaslatok Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok A fenntartási tervben szereplő előírás javaslatok meghatározása művelési ághoz kötötten élőhely-típus szinten történt. A faj- vagy élőhely-védelmi szempontból azonos kezelést igénylő területegységeket az egyszerűség kedvéért a terv ún. kezelési egységként határolja le, és jeleníti meg. A kezelési egységekhez olyan, ún. harmonizált listát használtunk, amely művelési áganként eltérő számú, de egységes szerkezetben, kódszámmal ellátva tartalmazza a területekre vonatkozóan a lehetséges előírásokat. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen kezelési előírási javaslat sablonokat a szöveges indokló rész egészíti ki a kódtáblában nem található, specifikus, területre jellemző kezelési vagy fejlesztési javaslatokkal. Emellett lényeges megjegyezni, hogy az egyes kezelési egységekhez rendelt összeállított előírásai javaslatok egyelőre a tervdokumentáció rugalmas, nem bebetonozott része, ezek a különböző kommunikációs eszközök (pl. gazdafórumok) segítségével véleményezhető, indokolt esetben módosítható, alakítható. 14

15 A Natura 2000 terület kezelési egységekhez rendelt előírások a működést tekintve a következők szerint csoportosíthatók: 1. Fenntartási előírások A fenntartási előírási javaslatok betartása azért szükséges, mert ezek révén biztosítható a Natura 2000 hálózat szempontjából fontos fajok, valamint élőhelyek fennmaradása, a területek jelenlegi állapotának megőrzése. Ezek részben jogszabályokban ( Helyes Gazdálkodási Gyakorlat, Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot ) rögzítettek, tehát betartásuk anyagi ellentételezés nélkül is szükséges; részben a Natura 2000 területekre alkalmazott olyan előírások, melyek esetében az 1698/2005/EK rendelet 38. és 46. cikke alapján a Natura 2000 területen gazdálkodók kompenzációs kifizetésre lehetnek jogosultak a földhasználati korlátozásból eredő jövedelemkiesés mértékéig. Ilyen kompenzációs kifizetésben a 269/2007 (X. 18.) Kormányrendelet értelmében már részesülnek a Natura gyepterületeken gazdálkodók. A fenntartási tervek további kötelező fenntartási előírási javaslatokat határozhatnak meg a szántó, erdő és vizes élőhelyek vonatkozásában, valamint kiegészíthetik a gyepterületek eddigi előírásait további előírási javaslattal. 2. Fejlesztési előírások A fejlesztési előírási javaslatok a területek természeti értékeinek növelésére irányulnak olyan gazdálkodási formák ösztönzésével, amelyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javítását célozzák meg. Ezek egyrészt olyan, az agrárkörnyezetgazdálkodási és erdő-környezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján és kifizetés ellenében megvalósítható új előírási javaslatok, amelyek a területi sajátosságok figyelembevételével kerültek kialakításra, és amelyek a gazdálkodási módok meghatározása révén alapvetően a területek kezelésére vonatkoznak; másrészt komplex élőhely-rehabilitációs, illetve élőhely-fejlesztési javaslatok, amelyek megvalósulásának eredményeként a terület arculata jelentősen megváltozik, természeti értékessége nagymértékben nő. A célok eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges, ezért ezek is csak önkéntes formában, megfelelő támogatási programok mellett valósulhatnak meg. 3. Egyéb javaslatok A Natura 2000 területek fenntartása érdekében megfogalmazott, a gazdálkodással összefüggő tevékenységeket meghatározó előírások hatásainak az értékelése érdekében monitoring rendszert kell működtetni. E rendszernek biztosítania kell az adatok gyűjtésével, tárolásával, feldolgozásával, elemzésével és megjelenítésével kapcsolatos igényeket úgy, hogy mindezek eredményeként a rendszer alkalmas legyen a Natura területek kialakításakor megfogalmazott célok megvalósulásának a kimutatására, lehetőleg számszerűsített és a területi hatást is megjelenítő formában. A monitoring rendszer képezi az alapját azoknak a kutatásoknak, melyek természeti értékek megőrzését szolgáló előírások megerősítését, vagy újak kialakítását célozzák. Légcélszerűbb formája ennek az, amikor a konkrét területhasználó (gazdálkodó) bevonásával, a közös érdekek konszenzusán alapuló kutatási program keretében történik a kutatási programnak nemcsak a megtervezése, hanem annak kivitelezése is. 15

16 Kezelési egységek és kezelési javaslataik: KE1 kezelési egység (gyepek kezelése) (1) Érintett élőhelyek Síksági pannon löszgyepek/ H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyepprétek Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) / H4 Erdőszetyepprétek, félszáraz írtásrétek, száraz magaskórósok 3. -/ OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek 4. -/ O5 Xerofil gyepek 5. -/ OA-OD Lágyszárú özönfajok állományai 6. -/ OF Magaskórós ruderális gyomnövényzet (2) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Fenntartási előírási javaslatok Kód GY01 Felülvetés nem megengedett. GY15 Tűzpászták létesítése nem megengedett. Gyepterületekre vonatkozó előírások GY19 Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. GY23 Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. GY27 Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. GY28 A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. GY32 A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Fejlesztési előírási javaslatok Kód Gyepterületekre vonatkozó előírások GY08 Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos. GY30 A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. GY44 A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. GY59 Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. GY34 Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetiparkigazgatósággl egyeztetni szükséges. 16

17 (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A kezelési előírások elsősorban a löszgyep-területek védelme érdekében kerültek megállapításra. A legtöbb löszgyep-folton nem történik gyepkezelés, ezáltal ezen területek folyamatos veszélyeztetettségnek van kitéve elsősorban a cserjésedésnek és adventív fajok térhódításának. Az intenzív legeltetést és taposást kerülni kell, mert egyébként az állományok leromlanak, jellemző fajaik többségét elveszítik. Gyakran figyelhetők meg galagonyásodó állományok (4-5-nél több egyedből álló csoportok), a cserjék záródása azonban az élőhely eltűnéséhez vezet, ezért az erősen cserjésedett állományokból a fajszegény galagonyás-kökényes cserjefoltokat ki kell vágni. A cserjeirtáskor a füves vegetációt és a talajt meg kell kímélni, a kivágott cserjéket a területről el kell távolítani, helyben égetni nem javasolt. A ritkásan álló, idősebb bokrokat, vagy néhány cserjefoltot meg kell őrizni; az erdőszegély cserjesávját és a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Az érintett gyepfoltokon minél előbb el kell kezdeni a gyepterületek kezelését elsősorban legeltetéssel, ahol szarvasmarhafélék, juh és jelentősen becserjésedett részeken kecske is számításba jöhet mint legeltethető állatfajta, ez utóbbi azonban csak megfelelő kontroll mellett, kizárólag az erősen cserjés, illetve előzetesen cserjeirtott részeken, ahol a felsarjadás veszélye a legnagyobb. Természetesen a legeltetési időszak aktuális illeszkedne az adott év ökológiai viszonyaihoz. A löszgyepek nagyságának növelését a 4-es kezelési egység gyep művelési ág cserjés részeinek visszaszorításával és ezzel együtt a folyamatos kezelési módok fenntartásával. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata Hét-völgy Természetvédelmi Terület : átfogó élőhely-rekonstrukció (LIFE, KEOP stb.), mely a löszpartok cserjésedett, beerdősült részeinek kb. 80 %-ának letermelése, ezeknek foltokban, illetve alsó és felső peremterületén sávban, védő funkciót ellátva való meghagyását célozná meg. Itt lényeges feladat az erdő művelési ágban lévő főleg cserjés, ritkás, szálanként előforduló tájidegen fafajokat tartalmazó erdőrészletek előzetes erdőművelésből való kivonását, gyepterületté alakítását. A löszvölgyek kezeléséhez nélkülözhetetlen szakaszaló legeltetéshez szükséges infrastruktúra kialakítása. Fontos figyelembe venni a kulturális örökség itt fellelhető elemeit (földvár), melyek a löszvölgyek természeti értékeivel együtt egy tanösvény keretében lenne lehetőség a bemutatására. A Hét-völgy TT gyepterületeire vonatkozó kezelési javaslatok kiegészülnek az országosan védett területekre vonatkozó jogszabályi feltételekkel (pl. kaszálási vagy legeltetési természetvédelmi hatósági engedély, egyéb tevékenységek is, például méhészet engedélyköteles stb) A gyepterületen vadgazdálkodási létesítmény (vaditató, szóró, sózó) nem létesíthető, a vadállomány koncentrálódásának megelőzése érdekében. Az illegálisan elhelyezett hulladék megszüntetése, illetve jövőbeni megakadályozása. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat További erdőtelepítés tilos. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Fás legelő kialakítása támogatható, elsősorban a területen jelenlévő idős fák meghagyásával, ennek hiányában telepítéssel. 17

18 KE2 kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. -/ S1 Ültetett akácosok 2. -/ S3 Egyéb ültetett tájidegen lombos erdők 3. -/ S7 Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok Fenntartási előírási javaslatok Kód E08 E09 Megnevezés Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. E70 Alkalmazás a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren a gyalogakác kivételével kizárólag fainjektálással. Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. Fejlesztési előírási javaslatok Kód E11 E51 Megnevezés A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. E59 Mesterséges erdősítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos - a termőhelynek is megfelelő - elegyítése szükséges. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élőhely fenntartási javaslatok a szomszédos jelölő gyepterületek taposási, zavarási károk elleni védelme érdekében kerültek megállapításra. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat 18

19 Az egyes erdőrészletek gyeppel határos részein a fahasználatot az erdőrészlet szélétől számított 5 méteren belül mellőzni javasolt a kisarjadás, illetve egyéb invazív fafaj terjedésének megelőzése érdekében. Hosszú távon az összes erdőrészletben javasolt őshonos fafaj csere, mely hosszú távon megakadályozza a szomszédos jelölő gyepterületekre való kisarjadás esélyét, illetve növeli a természetes életközösségek kialakulásának lehetőségét az erdőterületen belül is. Az őshonos állományú erdők kialakítása speciális erdészeti technológiát igényel, elsősorban a változatos domborzat, talajvédelmi rendeltetés okán (tuskózás, talaj-előkészítések elmaradása), ezáltal a sarjeredetű állomány visszaszorítása folyamatos kezelést (vegyszeres, mechanikai) igényel. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata Érsekhalmi Hét-völgy természetvédelmi Terület: Ezen erdőrészletek talajvédelmi rendeltetése és őshonos fafajjal történő felújítási kötelezettsége okán speciális technológiát igényel a felújításuk. A fokozatos felújítás során teljes talaj-előkészítést mellőzni javasolt. Az őshonos fafaj csere foltokban, kézi csemeteültetéssel képzelhető el. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem releváns (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: Felnyíló erdő, illetve fás legelővé (erdő művelési ágból való kivonás) átalakítása javasolható. KE3 kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. -/ S4 Ültetett erdei- és fekete fenyvesek Fenntartási előírási javaslatok Kód Megnevezés E25 E69 Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében) A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. Fejlesztési előírási javaslatok Kód E11 E63 E67 Megnevezés Fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával) Tájidegen fafajokból álló erdősítés legalább 20% elegyarányban tájhonos fafajokkal elegyítendő. Erdősztyepp-erdők extenzív legeltetése. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élőhely fenntartási javaslatok egyetlen élőhelyet érintik, a Szamár-völgy löszdombon 19

20 található idősödő, felnyíló feketefenyő állományt Az erdőállomány felnyíló jellegű, az erdőrészleten belül foltokban található gyepvegetáció védelme érdekében kerületek megállapításra a kezelési javaslatok. (4) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat A fejlesztési előírások a homogén fenyves átalakítását célozzák természetes, vagy természetközeli állományokká, mely cél elérése lehetőséget teremthet a természetes életközösségek visszatelepülésének. Ezen erdőrészletben található, nagyobb kiterjedésű foltokat tartalmazó területek tisztásként, illetve felnyíló erdőként javasolt minősíteni. Ezen területeken a felújítási kötelezettség alóli felmentés javasolt, csekély fahasználattal további megnyitott gyepfelületek legeltetéssel hasznosítva, fás legelőként. A zártabb erdőállományi részeken belül fahasználat, talaj-előkészítés után javasolt őshonos állományú erdőterület kialakítása. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata - (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem releváns. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Felnyíló erdő, illetve fás legelővé (erdőből való kivonás után) átalakítása javasolható. KE4 kezelési egység (cserjések visszaszorítása) (1) Érintett élőhelyek 1. -/ P2b Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjés Fenntartási előírási javaslatok Kód Megnevezés GY15 Tűzpászták létesítése tilos. GY111 Az invaziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. Fejlesztési előírási javaslatok Kód E11 E67 Megnevezés Fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával) Erdősztyepp-erdők extenzív legeltetése. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A kezelési javaslatok azt célozzák, hogy a cserjések jelenlegi kiterjedése ne növekedjen, ill. 20

21 csökkenjen a kezelési egység területén. A gyepterületekkel érintkező részek felől fokozatos, mérsékletes cserjeirtást kell elkezdeni, majd a legeltetést ki kell terjeszteni a cserjeirtott területekre. Az elszórtan magányosan, illetve 4-5 egyedből álló cserjecsoportok kialakítása javasolt az összefüggően benőtt és árnyékoló egyedekből, mely során a szélsőséges aszályos időszakok hatásainak csökkentése, a mozaikosság kialakítása érhető el. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat A mérsékelt cserjeirtás során elszórtan lévő, idősebb egyedek megőrzése, lehetőség szerint különböző fajú, de őshonos cserjefajokra értendő. A cserjeszegélyt ajánlatos más művelési ágú (pl. szántó) területekkel határos részeken, illetve a löszfalak platótetőn meghagyni a túlzott tápanyag, kemikáliák bemosódásának mérséklésére. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata Bárminemű cserjeirtás előtt egyeztetés szükséges a NPI-vel, mivel jelölő élőhelyként néhány foltban megtalálható sztyepcserjés védett fajkészletének megőrzése érdekében ezen foltok kijelölésre kerülnének a munkálatok előtt. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat További erdőtelepítés nem javasolt. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Fás legelő kialakítása támogatható. KE5 kezelési egység (őshonos facsoportok megőrzése) (1) Érintett élőhelyek 1. -/ RA- Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok Fenntartási előírási javaslatok Kód GY30 Megnevezés A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. GY33 A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés fotlok eltávolítása nem megengedett Fejlesztési előírási javaslatok - (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A kezelési előírások az eddig is fennmaradt idősebb, őshonos fasorok, facsoportok megőrzését szolgálja, melyekhez jelölő faj kevésbé, de egyéb védett, fokozottan védett fajok kötődnek. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata 21

22 (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat További erdőtelepítés tilos. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Madárvédelmi berendezések telepítésének támogatása javasolt. KE6 kezelési egység (sztyeppcserjések védelme) (1) Érintett élőhelyek 1. 40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések/ M6 Sztyepcserjések Fenntartási előírási javaslatok Kód GY32 Fejlesztési előírási javaslatok - Megnevezés A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A területen nagyon kevés területen és ki foltokban található élőhely, mely komolyabb kezelést nem igényel az eredeti állapotban való fenntartása mellett. Veszélyt jelenthet, hogy fajismeret hiányában a cserjeírtás áldozatává eshet, ezért ezen foltokon és környékén a tájidegen, invazív irtás, illetve őshonos cserjeírtás nem történhet. (4) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Legeltetéssel fenntartott, kezelt gyepterületek kialakításával, illetve sztyepcserjés foltok kijelölésével és körülötte kezeletlenül hagyva és egyeztetett állatlétszámmal való legeltetéssel az élőhely hosszú távon fenntartható. A kecske legeltetését ezen területek közelében mellőzni kell. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdőtelepítés tilos. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nincs KE7 kezelési egység (beszántások megszüntetése, szántók élőhely-fejlesztése) (1) Érintett élőhelyek 1. -/ T1 Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák 2. -/T2 Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák 3. -/T7 Intenzív szőlők, gyümölcsösök és bogyós ültetvények Fenntartási előírási javaslatok Kód Megnevezés 22

23 Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. SZ43 Fejlesztési előírási javaslatok Kód SZ52 SZ54 SZ55 SZ64 SZ67 SZ68 Megnevezés Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. A telepítést követő évtől legalább évi egyszeri kaszálás, illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők. A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Gyorsan terjedő energetikai ültetvény veszélyeztetné a szomszédos jelölő élőhelyeket, így mellőzése javasolt. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Azon szántók, melyek eredetileg más művelési ágban vannak, azonban egykoron beszántás áldozatává váltak, eredeti állapotba való visszaalakítása kötelező. A tervezési terület legfontosabb biotikai értékeit tartalmazó völgyét szántóterületek övezik, az élőhelyek érintetlenségének biztosításához tartozóan a völgyperemek közelében lévő szántószegélyekben kaszált, vegyszermentes mezsgyét szükséges kialakítani és fenntartani. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata - (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Egyes szántó és szőlőterületeken erdőtelepítés javasolt. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Madárvédelmi berendezések telepítésének támogatása javasolt. KE9 kezelési egység (löszfalak megőrzése) (1) Érintett élőhelyek 1. -/ I2 Löszfalak, szakadópartok növényzete Fenntartási előírási javaslatok Kód Megnevezés 23

24 GY28 VA03 A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó (erdőtörvény 9. c)pont) létesítése tilos (EKV41) Fejlesztési előírások - (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A kezelési előírások a gyepterület egészére vonatkozó általános előírások, melyek a löszgyepeket és annak szegélyének védelmét szolgálják, a meredek löszfalakhoz további védett, fokozottan védett madárfajok védelme mellett. (4) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat - (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata - (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Egyes szántó és szőlőterületeken erdőtelepítés javasolt. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Madárvédelmi berendezések telepítésének támogatása javasolt. Kezelést nem igénylő élőhelyek: KE8 kezelési egység (ülepítő, tározó vízfelülete) (1) Érintett élőhelyek 1. -/ I1-U9 Nedves felszínek pionír növényzete, állóvizek (3) Általános kezelési, fenntartási javaslatok: Az Érsekhalmi-völgyben található élőhely, a szomszédos gyümölcsfeldolgozóból kibocsátott ipari víz tározója a löszvölgyben. Időszakos vízfelület található az üzem működésének függvényében. A vízfelület szélein üde, nedves vegetáció, nád (Phragmytes australis) és gyékény (Thypa sp.) foltokkal, kiszáradt állapotban magaskórós, magasásos állomány található. A víz a tározót löszvölgy alján kanyargó levezető csatorna szállítja. Javasolt általános természetvédelmi célkitűzés az ipari víz tisztaságának biztosítása, folyamatos ellenőrzése. A víztározó speciális mikroklímát alakít ki a löszvölgyben, környékén üde élőhelyet létrehozva, melyet a jövőben legeltetve csökkentheti az esetlegesen kialakult aszályos időszak túllegeltetés esélyét a löszvölgy további élőhelyein. (4) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: nincs KE10 kezelési egység (Telephely fenntartása) (1) Érintett élőhelyek 1. -/ U4 Telephelyek Az egyetlen legeltetett löszvölgyben, a nemesnádudvari Mély-völgyben előforduló élőhely kategória. A telep területének növelés a gyep rovására a jövőben nem támogatható. A telepen belüli fejlesztések során figyelembe ajánlatos venni a tájvédelmi szempontokat (tájba illő épületek, természetes alapanyagú karámok, kerítése stb.) Élőhely-rekonstrukció és élőhely- 24

25 fejlesztés - A löszvölgyek unikális élővilágának megőrzése érdekében lehetőség szerint minél hamarabbi időintervallumban a terület gyepterületeinek lehető legnagyobb részén meg kell oldani a természetvédelmi kezelés részét képező legeltetést, síkabb térrészeken szarvasmarhával, lejtősebb, változatos domborzatú részeken, löszvölgyekben birkával 02-0,4 ÁE/ha legelőnyomással a tavaszi és őszi időszakokban a nyári aszályos időszakok július-szeptember időszakok kivételével. Erősen cserjésedett részek visszaszorítása kecskék legeltetésével, itt állategység nem javasolható, az aktuális ökológiai állapotoknak megfelelően alakítható. - A gyepek optimális fenntartása érdekében a gyepterületek legeltetésének elmaradása esetén a völgy oldalakon kézi illetve adapteres, a völgy talpakban gépi kaszálást kell alkalmazni. - A völgy oldalakon a természetvédelmi kezelésért felelős szerv által meghatározott struktúrában mozaikosan kell kaszálni, a gyepfoltokban a lekaszált terület nem haladhatja meg a gyepfolt teljes területének 70%-át. - Égetés kizárólag természetvédelmi érdekből, (például túlzottan felhalmozódott fűavar eltávolítása érdekében), a természetvédelmi kezelésért felelős szerv által végzett vagy felügyelt eseti, nem rendszeres égetés formájában történhet. Adott növénytársulás égetése maximum annak 30 %-a erejéig történhet. - A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshonos cserjék és fák megőrzését biztosítani kell, kivágásukra gazdasági okból nem kerülhet sor. A természetvédelmi kezelésért felelős szerv hozzájárulásával, természetvédelmi céllal, a természetes gyepek túlzott térvesztésének elkerülése érdekében állományuk gyéríthető, zárt állományaik kialakulását meg kell akadályozni. - Az összefüggő, őshonos cserjék kb %-ának visszaszorítása szükséges a gyep javára. (főként az egybibés galagonya, a kökény és a fagyal esetében) Fajvédelmi intézkedések - A gyurgyalag és parti fecske állományainak megőrzése érdekében a fészkelésre alkalmas löszfalak állagát meg kell őrizni, becserjésedésüket meg kell akadályozni. - A törpemandula állomány védelme érdekében a cserjeirtás a fajt ne érintse, ki kell jelölni a munka megkezdése előtt egyedeit, összességében a sztyeppcserjések megóvása szükséges miatta, a legeltetés se érintse állományait. A megőrzendő fajok esetében a fenti élőhely-kezelési előírások maradéktalan betartása biztosítja az állományok fennmaradását Kutatás, monitorozás Faj szintű monitorozás Egyes kiválasztott, nem használt száraz, illetve félszáraz löszgyep-állományokban nyomon követendő a cserjésedés folyamata (dinamikája, sebessége), összehasonlítva szomszédos, hasonló termőhelyi adottságú, de legeltetett löszgyepekkel. Vizsgálni kell a szántókon a gyepesítés lehetőségét, amelynek célja fajgazdag löszgyepek létrehozása. Az értékes élőhelyekkel (fajgazdag löszgyepekkel, 25

26 löszcserjés foltokkal) szomszédos szántókon mielőbb el kell kezdeni a természetbarát gyepesítést, legalább a szomszédos 10m-es sávban. A Natura 2000 terület Á-NÉR alapú élőhelytérképezését 6 évente 1 alkalommal el kell végezni Közösség szintű monitorozás 1. inváziós fajok mennyisége és vitalitása, 2. cserjésedés mértéke, 3. állományfolt mérete, 4. erdei és erdőssztyepp fajok állományainak nagysága, 5. legeltetés intenzitása. Salvio nemorosae-festucetum rupicolae, Euphorbio pannonicae-brachypodietum pinnatae és Pastinaco-Arrhenatheretum növénytársulások közösségi szintű vizsgálata 2 évente, NBmR protokoll szerint Élőhely szintű monitorozás Részletes Á-NÉR szerinti térképezést minimum 6 évente javasolt végezni. 6 évente egy alkalommal a természetvédelmi kezelésért felelős szervnek el kell készítenie a terület Á-NÉR alapú élőhely- és jelölő élőhelyek térképét Területkezelések hatásainak monitorozása Az alábbi kezelési előírásokhoz javasolunk monitorozást: szántóval szomszédos élőhelyek védelme: inváziós növények terjedése, a szántó határának eltolódása. szántó megszüntetése, a terület gyepesítése: inváziós növények terjedése, a gyepesedés előrehaladása. özöngyomok visszaszorítása: lágyszárú özöngyomok (selyemkóró, aranyvessző) állománynagysága állandó mintavételi területeken. fásszárú inváziós növények állományainak felszámolása: a fásszárú inváziós növények (akác, bálványfa, ostorfa) állománynagysága állandó mintavételi területeken. félszáraz és száraz lösz sztyepprétek fenntartása: növényzet záródása, cserjésedettség, avarmennyiség. lösz-sztyepprétek helyreállítása: cserjék és fák mennyisége, gyomok és inváziós lágyszárúak borítása. galagonyás cserjések megőrzése: az állományok határainak elmozdulása, az élőhelyfoltok összes kiterjedése (az ismételt Á-NÉR élőhelytérképezés keretén belül). löszcserjések megőrzése: az egyes állományok határainak elmozdulása, az élőhelyfoltok összes kiterjedése (az ismételt Á-NÉR élőhelytérképezés keretén belül), jellemző fajok (törpemandula) állományadatai. 26