Eco new farmers. 1. Modul - Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba. 1. rész Az ökológiai gazdálkodás története

Átírás

1 Eco new farmers 1. Modul - Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba 1. rész Az ökológiai gazdálkodás története

2 1. Modul - Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba 1. rész - Az ökológiai gazdálkodás története 1. Bevezetés Ebben a fejezetben az ökológiai gazdálkodás történetéről, valamint ennek a mezőgazdasági rendszernek az alapját képező fogalmakról és elvekről lesz szó. Azt is áttekintjük, hogyan fejlődött az ökológiai gazdálkodás világszerte. Egy lehetséges definíció... Az ökológiai gazdálkodás egy teljeskörű gazdálkodási rendszer, amely a biodiverzitás, a biológiai ciklusok és a talaj biológiai aktivitásának támogatása által elősegíti és javítja a mezőgazdasági ökoszisztéma egészségét. A gazdaságok jó irányítási gyakorlataira összpontosít, szemben a szélsőséges módszerek alkalmazásával, ezzel biztosítva, hogy a gazdaságok rendszere alkalmazkodjon a helyi feltételekhez. Ezt a szintetikus növényvédőszerek vagy műtrágyák helyett kulturális, biológiai és mechanikai módszerekkel éri el. 2. Az ökológiai gazdálkodás fogalmának kialakulása Az észak-európai és ázsiai országokban kifejlesztett különféle alternatív mezőgazdasági termelői rendszerek és technikák fejlődésének eredménye (Ormond et al., 2002; EU, 2000), mely különböző, egymással összefüggő fogalmakat hozott létre, úgy, mint a biodinamikus mezőgazdaság, biogazdálkodás és ökológiai gazdálkodás Biodinamikus mezőgazdaság Ezt a fogalmat Rudolf Steiner alkotta meg Németországban (1924) a termelői rendszer (talaj, növények, állatok és ember) harmóniájának és egyensúlyának előmozdítása alapján, valamint a nap és a hold befolyásának használatával (1. ábra). Steiner szerint ahhoz, hogy az ökoszisztémában minden fajta anyag és energia között kapcsolatot létesítsünk, a gazdálkodásban előállított organikus elemekhez kell folyamodni, mivel ezeket egy oszthatatlan egységnek tekintik.

3 1. ábra A biodinamikus rendszer 2.2. Biogazdálkodás A biogazdálkodásról először Sir Howard tett említést "An agricultural testament" (1940) c. könyvében (2. ábra). 2. ábra Sir Howard, An agricultural testament (1940). A könyv többféle mezőgazdasági gyakorlatot mutat be, úgy, mint a komposztálás és a szervestrágya használata, melyet indiai gazdálkodók alkalmaztak a húszas évek elején, és felhívta a figyelmet az intenzív növénytermesztésben és állattenyésztésben jelentkező talajtermékenység csökkenésére, amelynek szörnyű következményei lettek: többek között az ökoszisztéma megbolygatása, a növényi és állati kártevők és betegségek számának növekedése, talajerózió Ökológiai gazdálkodás Ezt a fogalmat Hans Peter Rusch, Hans Müller és felesége, Maria M Müller alkotta meg Svájcban, a 20. Század közepén (az 1950-es és 60-as években), talajtermékenységi tanulmányok és a talaj biológiai ciklusainak ismerete alapján (3. ábra).

4 3. ábra Tápanyagciklus a talajban 2.4 Mi a közös ezekben a különböző mozgalmakban? Ezeknek a mozgalmaknak a közös pontja a mezőgazdaság és a természet közötti kapcsolat, valamint a természet egyensúlya iránti tisztelet, távolodva más produktivisztikus megközelítésektől, melyeknek az a célja, hogy többszöri beavatkozással maximalizálják a mezőgazdasági eredményeket, beleértve a szintetikus növényvédőszerek és trágyák használatát. Ehelyett a biogazdálkodásnak az a célja, hogy csökkentse a termelőeszközöket és a mezőgazdasági gyakorlatok negatív hatásait, miközben biztonságosabb és egészségesebb élelmiszert állít elő. 3. A biogazdálkodással kapcsolatos különböző fogalmak használata - egy világméretű jelenség Láthattuk, hogy a biogazdálkodás leírására világszerte különböző fogalmakat (és megnevezéseket) használnak. A biogazdálkodás kifejezést általában az Egyesült Királyságban használják, de a biológiai vagy ökológiai kifejezéseket gyakran használják a biogazdálkodás leírására Amerikában. Európában és Ázsia egyes részein a természeti gazdálkodás kifejezést is használják, bár ez egy sokkal lazább kifejezés, mint a biológiai és nincs törvényileg meghatározva. A biodinamikus gazdálkodás egy másik olyan kifejezés, mellyel találkozhatunk. A biodinamikus gazdálkodás a biogazdálkodás speciális formája, mely különösen a mezőgazdaság emberi és spirituális aspektusait hangsúlyozza. A biodinamikus gazdálkodásnak Németországban van fontos szerepe, de más európai országokban is vannak biodinamikus gazdálkodók.

5 4. A biogazdálkodás fejlődése a világban Az ötvenes években, a háború utáni időszakban a mezőgazdaság fő célja az volt, hogy Európa azonnali élelmiszer-szükségleteit kielégítse, a mezőgazdasági termelékenység lényeges növelése által növelve önellátásának fokát. A hatvanas években a mezőgazdaságban túlzott mértékben használt növényvédőszerek és trágyák okozta környezeti problémák aggasztóvá váltak, és kiemelt helyet kaptak Rachel Carson A néma tavasz (The Silent Spring) c. könyvében (4. ábra). Ez a figyelmeztető jel volt a zöld forradalom kezdete mind az Egyesült Államokban, mind Európában. 4. ábra Rachel Carson, A néma tavasz (The Silent Spring) (1962) Ezzel a helyzettel szembesülve és a környezetvédelem iránti növekvő szükségnek köszönhetően jött létre a biogazdálkodás, mint megfelelő gazdálkodási rendszer. Ennek érdekében több szervezet jött létre és fogta össze azokat a termelőket, fogyasztókat és polgárokat, akik érdekeltek a környezetvédelemben és egy egészségesebb életmódra törekednek. Egy sor termelési szabályt fektettek le, melyek alátámasztják a biogazdálkodás gyakorlatát (5. ábra). 5. ábra A biogazdálkodási tanúsítványokban használt különböző címkék A nyolcvanas években a biogazdálkodás fellendült a legtöbb európai országban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Japánban.

6 A biogazdálkodás hivatalos nemzetközi elismerését és szabályozását az Európai Unióban az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) támogatta, mely által ez a termelési rendszer hitelesen jelenhetett meg a piacon, egy fontos piaci rést betöltve jó minőségű termékekkel A biogazdálkodás a világban Óceánia a legnagyobb biogazdálkodási területtel rendelkező térség a füves területek és erdők fontosságának köszönhetően, ahol könnyebb alkalmazni a biogazdálkodási módszereket (1. ábra). A következő helyen Európa áll (ahol a fogyasztók egyre kritikusabbak a biztonsággal és minőségi élelmiszerrel szemben) Latin-Amerikát megelőzve, ahol a biogazdálkodás fontos megoldásnak bizonyul a gazdálkodók számára az erőforráshiány, a mezőgazdasági terület kiterjedése és a gazdasági nehézségek miatt, melyek megnehezítik a külső termelőeszközökhöz és technológiához való hozzáférést. A biogazdálkodási területek világszerte évről évre növekednek és 2013 között a biogazdálkodási terület 11-ről 43,1 millió hektárra nőve majdnem megnégyszereződött (FiBL- IFOAM, 2015; Willer és Yussefi 2000), és magában foglalja a növénytermesztést és állattenyésztést, valamint a méhészetet, akvakultúrát, erdőket és a nem mezőgazdasági legelőket (6. ábra). 6. ábra Az ökológiai mezőgazdaság a világban (FiBL-IFOAM, 2015).

7 Ausztrália a legnagyobb biogazdálkodási területtel rendelkező ország, különösen a kiterjedt legelőknek köszönhetően, amelyeken átvették ezt a gazdálkodási rendszert. A második helyen Argentína áll, megelőzve az Egyesült Államokat. A tíz legnagyobb biogazdálkodási területtel rendelkező ország (beleértve Spanyolországot, Olaszországot, Franciaországot és Németországot) összesen 30,5 millió hektárt foglal magában, és ez a világ biogazdálkodási területeinek több, mint 70%-át teszi ki (FiBL-IFOAM, 2015) A biogazdálkodás fejlődése Európában 2004 óta, amikor 10 új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, a biogazdálkodási terület 76%-al nőtt az EU-ban (80%-al Európában), a 2004-es 6,4 millió hektárról a 2013-as 11,5 millió hektárra (FiBL-IFOAM, 2015). A legnagyobb biogazdálkodási területtel rendelkező országok Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Németország (7. ábra). 7. ábra A biogazdálkodás eloszlása Európában 2013-ban (Eurostat, 2015.) ban Európában 4,5 millió hektárt használtak szántóföldi növénytermesztésre és 4,8 millió hektárt, vagyis a gazdaság 42 %-át használták füves területre. Megközelítőleg 1,3 millió hektárt, vagyis a gazdaság 11%-át használták fel állandó növénykultúrákhoz (8. ábra) (FiBL-IFOAM, 2015).

8 11% 2% 5% Állandó füves terület 42% Szántóföldi növények Állandó kultúrák 40% Egyéb mezőgazdasági föld Nincs adat 8.ábra. Földhasználat az ökológiai gazdálkodásban Európában, 2013 (FiBL-AMI, 2015) Sikertörténetek szerte a világon Sok olyan sikeres példát láthatunk az egész világon, ahol a biogazdálkodás hozzájárult a közösségek gazdasági és társadalmi feltételeinek fejlődéséhez. Például: A biogyapot-termesztés Nyugat-Afrikában; A Bhutánban előállított organikus illóolajok; A hagyományos termelői rendszerek a dél-kaukázusi és a Magas Andok területein; A szubszaharai országok integrált biogazdálkodási rendszerei; Az ökológiai termelői együttműködések az osztrák Tirolban; A teikei, a hagyományos közösségi rendszer Japánban. 5. Összefoglaló A biodinamikus mezőgazdaság, a biogazdálkodás és az ökológiai gazdálkodás fogalmak közös pontja a mezőgazdaság és a természet közötti egyensúly tiszteletben tartása. Az ökológiai gazdálkodás jelentős mértékben nőtt az elmúlt években ban 43,1 millió hektár biogazdálkodási terület és csaknem 2 millió termelő volt.

9 Az ökológiai gazdálkodás egy teljeskörű gazdálkodási rendszer, amely a biodiverzitás, a biológiai ciklusok és a talaj biológiai aktivitásának támogatása által elősegíti és javítja a mezőgazdasági ökoszisztéma egészségét.